Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 33/2011. (II. 24.) önkormányzati határozata

Átírás

1 Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 33/2011. (II. 24.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata módosított Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervének jóváhagyásáról Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy Lırinci Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervét a 2010/11-es tanév adataival kiegészítve - a határozat melléklete szerint módosítja. Felelıs: polgármester Határidı: február 28. K.m.f. Víg Zoltán sk. polgármester Pammerné Gaál Ágnes sk. jegyzı

2 Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA december Készült Lőrinci Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve az önkormányzat és a település közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján

3 Tartalom 1. BEVEZETÉS Az intézkedési terv célja Értékeink, küldetésünk Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai ÖSSZEFÜGGÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSSEL Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Csomópontok kiemelése Összefoglaló az intézmény létszámváltozásairól Elért eredmények a helyzetelemzés elkészítése óta CÉLMEGHATÁROZÁS Jövőképünk Céljaink rövidtávon (egy éven belül) Céljaink középtávon (három éven belül) Céljaink hosszú távon (hat éven belül) AKCIÓTERV Megvalósítási terv Akcióterv beavatkozásainak összefoglalása MEGVALÓSÍTÁS MEGVALÓSULÁST SEGÍTŐ EGYÉB PROGRAMOK KOCKÁZATELEMZÉS MONITORING, NYILVÁNOSSÁG ÉS KONZULTÁCIÓ Monitoring Nyilvánosság Konzultáció és visszacsatolás KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG ÉRVÉNYESÜLÉS, MÓDOSÍTÁS ELFOGADÁS MÓDJA ÉS DÁTUMA Mellékletek

4 1. BEVEZETÉS Ez a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv az előző évben elkészült tervezet megvalósítását és 2011 évre vonatkozó feladatokat tartalmazza. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések stratégiai programja. Ennek része egy alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. Az intézkedési terv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által e célból kiadott sablonja és adatlapjai alapján készült. Az alábbi intézkedési terv a települési közoktatási esélyegyenlőségi program részét képezi. Az adatlapokat a város közoktatási intézményei töltötték ki és az intézményi adatokat a évi október 1-jei statisztika alapján szolgáltatták Az intézkedési terv célja Lőrinci Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányával, Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény rendelkezéseivel összhangban biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Célunk az, hogy az oktatási intézményeinkben érvényesüljön: a szegregációmentesség, a diszkriminációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, 3

5 a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, különösen az alábbi területeken: - beiskolázásnál, felvételinél, - tanításban, ismeretközvetítésben, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, - a tanulói előmenetelben, - az értékelésben, - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, - a tananyag kiválasztásában és fejlesztésben, - a továbbtanulás és pályaorientációban, - a pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a kapcsolattartásban az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Igyekszünk megvalósítani a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált nevelésének minden feltételét. Biztosítani a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az együtt nevelhetőek számára a közoktatási törvényben előírt feltételeket. Az egyenlő esély biztosítása érdekében a városban minden rászoruló gyermek, tanuló számára a pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét. 4

6 1.2. Értékeink, küldetésünk Pedagógiai programjainkban megfogalmaztuk azokat a célokat, melyek megvalósítása biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Ezek a következők: A 3-6 éves korosztály óvodai nevelésének biztosítása éves korosztály oktatásának - nevelésének biztosítása 8 évfolyamos képzés keretében, a Nemzeti Alaptantervre épülő helyi pedagógiai program alapján. A tehetség felismerésének és folyamatos fejlesztésének biztosítása. Zeneoktatás biztosítása. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának segítése, az integráció megvalósítása. Logopédiai szolgáltatás biztosítása. Tartásjavító testnevelés biztosítása az óvodában és az általános iskolában. Fejlesztőpedagógus foglalkoztatása, a hátránnyal küzdő tanulók felzárkóztatása. Napközis foglalkozások szervezése. A kulcskompetenciák fejlesztése az oktatás terén. A nem szakrendszerű oktatás keretében megfelelő képesség- és készségfejlesztés. Bekapcsolódni az Útravaló ösztöndíjprogramba a hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. A tanulók és szüleik igényének, elégedettségének folyamatos mérése az IMIP-ben meghatározott módon. Az önkormányzat intézményfenntartóként mindent megtesz azért, hogy a jogszabályban előírt, illetve az önként vállalt közoktatási feladatainak ellátása magas színvonalon valósuljon meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemző a minőség iránti elkötelezettség. Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelő fejlődés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerének: - biztosítani kell az esélyegyenlőséget, - képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, 5

7 - teljesítenie kell a társadalmi igényeket, elvárásokat Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai A minőségi közoktatás fejlesztése érdekében, főként az alábbi területekre kívánunk fókuszálni: a közoktatási szolgáltatások teljes körű elérhetősége oly módon, hogy az óvodai nevelés, az általános- és középiskolai nevelés-oktatás a gyermekek érdekei szerint valósuljon meg, az egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása, a térségi együttműködésben vállalt feladatellátás összhangja, a közoktatási feladatellátás költséghatékony teljesítése, az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok megszüntetése, felszámolása, az oktatási és társadalmi integrációt akadályozó tényezők megszüntetése, felszámolása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a képzés, továbbképzés biztosítása, a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a közoktatási intézmények színvonalas működésének biztosítása. 2. ÖSSZEFÜGGÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSSEL A helyzetelemzésnek nagy szerepe van az évenkénti értékelés folyamatában, mivel tartalmazza a kiindulási állapotot, így segíti a változások számszerű kimutathatóságát Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta Településünk XII. 15-én készítette el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részét képező Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését. A Képviselőtestület a 127/2007. (XII.20.) önkormányzati határozatával hagyta jóvá. Az eltelt időszakban az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából lényeges szervezeti változás nem történt 6

8 2.2. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A decemberében elfogadott Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés az alapja a következő összegző megállapításoknak. Problémalista - a szükséges esélyegyenlőségi beavatkozásokról. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (2007-ben) Szükséges beavatkozás A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók azonosítása. Az intézményeknek nincsenek pontos adatai a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai előmeneteléről, továbbtanulásáról. A nyilvántartások szerint az érintett családok 4 %-a nem tett nyilatkozatot. Az érintett családoktól a nyilatkozat folyamatos bekérése. Nincs nyilvántartás az intézményekben a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai előmeneteléről. Egységes formátumú nyilvántartás, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók azonosításáról, az adatok folyamatos frissítése. A 2010/11 tanév végére készüljön el egy iskolai adatbázis a HH és HHH tanulók iskolai előmeneteléről, továbbtanulásukról. A halmozottan hátrányos gyermekek, 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása. Az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók aránya. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös A halmozottan hátrányos 3 éves gyermekek, 2,8 %-a nem, vagy más településen jár óvodába. Az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók aránya folyamatosan csökken. Az integráltan oktatott gyermekek magas létszámú osztályokban, csoportbontás Minden HHH 3-5 éves gyermek beóvodázásának nyomon követése. Folyamatos komplex visszahelyező programok tervezése: Óvoda: logopédiai ellátás további biztosítása - szükség szerint - minden rászoruló gyermeknek Ált. iskola: gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus alkalmazása, az arra rászoruló tanulók fogyatékossági szintjének megfelelően, szakértői ajánlás alapján. A nagy létszámú osztályokban szükség szerint gyógypedagógus és 7

9 óvodai nevelésének, iskolai integrált nevelésének, oktatásának feltételei. nélküli oktatása. differenciált foglalkozás biztosítása a fenntartó által biztosított órakeret terhére. Iskolai szegregáció intézményi szinten. Nincs szegregáció, integrált oktatás van az iskolában. Folyamatos odafigyelés a telephelyeken az arányokra. A támogató programok által nyújtott lehetőségek többsége kihasználatlan. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő /Útravaló/ programok jobb kihasználása A pályázati lehetőségek folyamatos kihasználása. Kompetenciamérések, Továbbtanulási arányok jelentős eltérése a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között. A kompetenciamérések eredményei a szakiskolában elmaradnak az országos átlagtól. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül még mindig kevesen tanulnak tovább szakközépiskolába, illetve gimnáziumba, inkább a szakképzés felé orientálódnak. Tanulásban akadályozottak eredményes fejlesztése. Felzárkóztatást segítő programok kidolgozása. Intézkedési tervek folyamatos megvalósítása. A lehetőségeinket figyelembe véve a felzárkóztató iskolai foglalkozások számának növelése. Az általános iskolában középiskolai előkészítő szervezése matematikából és magyar nyelvből. Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége. Az elmúlt 2 évben, a gimnáziumban tanító pedagógusok nem vettek részt az integrációt elősegítő módszertani továbbképzéseken. Módszertani továbbképzések tervezése az intézményekben. Folyamatos javulás a pályázati lehetőségek kihasználásával. Eltérés a HHH gyermekek évfolyamismétlésére vonatkozóan. Az intézményegységekben az évfolyamismétlő HHH tanulók száma magas. A felzárkóztató programok megtartása, szükség esetén újabbak indítása az évfolyamismétlő HHH tanulók számára. Jelentős az eltérés a HHH tanulók hiányzása és a nem HHH tanulók hiányzása között. A HHH tanulók hiányzásának aránya magas. A hiányzások csökkentése a HHH-s tanulók körében. Az elmúlt évihez képest javulás tapasztalható, ennek 8

10 Az infrastrukturális feltételek nagyon eltérőek az egyes telephelyeken. Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola A és D épületei felújításra, az intézményekben a bútorok és a szemléltető eszközök cserére szorulnak. a csökkenő tendenciának a megtartása Folyamatos pályázatokkal vagy saját erő segítségével intézmény felújítás, a bútorok és a szemléltető eszközök folyamatos beszerzése Csomópontok kiemelése Tématerület Aktorok A HHH gyerekek és tanulók megtalálása, bevonása a szolgáltatásokba Egészségügyi szektor védőnő, háziorvos Szociális szektor CSSK, GYEJÓ Civilek, Óvodák, iskolák. Beóvodáztatás Egészségügyi szektor védőnő, háziorvos Szociális szektor CSSK, GYEJÓ Civilek, Óvodák. Deszegregáció Továbbtanulás Hiányzás Évfolyamismétlés Érintett iskola, Befogadó iskolák, Önkormányzat, Civilek (pl. tanodát működtető civil szervezet, szülők. Általános iskola, partner középiskolák, pályaorientáció megvalósításában közreműködő egyéb partnerek (pl. munkaügyi központ, pályaválasztási tanácsadó munkatársai), Önkormányzat Óvoda, Általános iskola, Önkormányzat, Szociális szektor CSSK, GYEJÓ Általános iskola, Szociális szektor CSSK, GYEJÓ 9

11 2.4. Összefoglaló az intézmény létszámváltozásairól Az intézmények adatszolgáltatása alapján. OM Intézmény neve Gyermek tanuló létszáma az intézményben 2008/2009 Gyermek tanuló létszáma az intézményben 2009/2010 Gyermek tanuló létszáma az intézményben 2010/2011 Székhely/ telephely Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH SNI Napsugár Óvoda Lőrinci Rákóczi út Napsugár Óvoda Lőrinci Erőmű Lakótelep Napsugár Óvoda Lőrinci,Nefelejcs út Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Lőrinci Szabadság tér

12 Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Lőrinci- Selyp Temesvár út Március 15 Gimnázium és Szakképző Iskola Lőrinci, Kastélykert Lőrinci Városi Zeneiskola Lőrinci, Árpád út Na

13 2.5. Elért eredmények a helyzetelemzés elkészítése óta Az eltelt időszakban az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából lényeges változások: - a középiskola alapító okiratába bekerült az integrált nevelés biztosítása, - jelentősen javult, de továbbra sem teljes körű az ügyintézés hatékonysága a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilatkoztatása terén, a szülői hozzáállás miatt. - megtörtént a továbbképzési- és beiskolázási tervek felülvizsgálata, - nőtt 3 fővel a szakvizsgázott pedagógusok száma, és valamennyi pedagógus elsajátított integrációs módszereket, - az önkormányzat által fenntartott intézmények a 2010/11. tanévre vonatkozóan nem pályáztak integrációs támogatásra, mivel nem feleltek meg a feltételeknek, de helyette TÁMOP pályázaton nyertek, - működik az óvodáztatási támogatás (1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/C. ), - az általános iskolai tanulók létszáma stagnál, a 2010/11 tanévben ezek az eredmények maradtak, - ellátási helyenként 2-2 napközis csoport működik, ahol a HH és a HHH tanulók nagy számban vesznek részt, - a számítógéppark korszerűsítése megtörtént, az elmúlt tanévben 24 korszerű gépet vásárolt az általános iskola, - minden intézmény eszközfejlesztése a TÁMOP keretein belül fejlődött, - óraadó helyett főállású gyógypedagógus végzi a fejlesztést a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, - a évi országos kompetenciamérés eredményei hasonlóak az eddigiekhez: a szövegértés kivételével elmaradnak az országos átlagtól, de az elvárható eredmények közelében vannak, - iskolaépületre, óvodára irányuló infrastrukturális pályázat: a fenntartó önkormányzat sikeresen pályázott a Lőrinci, Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola A és D épületeinek felújítása című ÉMOP 4.3.1/2/2F-2f jelű pályázaton, melyen forint állami támogatást nyert el, 2010-ben a felhasználás megvalósult. - Az ÉMOP-4.3.1/A Lőrinci város óvoda felújítása és bölcsőde kialakítása nyertes pályázaton belül 2011-ben a Napsugár Óvoda selypi épületének külső-belső felújítására kerül sor. 12

14 3. CÉLMEGHATÁROZÁS 3.1. Jövőképünk Olyan településeken kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt. Olyan településeken kívánunk élni, ahol a diákok nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül felkészülhetnek az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra, s ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt. Azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. Olyan településeken kívánunk élni, ahol a helyi társadalom valamennyi szereplője elismeri a közoktatási intézmények minőségi működésének fontosságát, az esélyegyenlőség, a társadalmi felemelkedés lehetőségének megteremtésében betöltött kiemelkedő szerepét Céljaink rövidtávon (egy éven belül) Egy éves időtávlatban el kívánjuk érni, hogy pontosan lássuk az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékét és mélységét. Valamennyi óvodáskorú halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részesüljön óvodai nevelésben. A szociokulturális hátrányokból fakadó tanulói különbségek folyamatos és eredményes csökkentése. Az esélyegyenlőségi terv megvalósításához szükséges az intézmények közötti folyamatos kapcsolattartás, amely a napi információcserét, szakmai egyeztetéseket segíti elő. Továbbra is működtetni kell azokat a munkacsoportokat, amelyek önkormányzati és intézményi szinten koordinálják a tervben megfogalmazott célok megvalósítását, a beavatkozások összehangolását, biztosítják a folyamatos szakmai együttműködést. 13

15 3.3. Céljaink középtávon (három éven belül) Három éven belül el fogjuk érni, hogy a város pedagógusai birtokában legyenek azoknak a korszerű pedagógiai módszereknek, készségeknek, tudásnak, amelyekkel oktató-nevelő munkájukat - különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélykiegyenlítésére - eredményesebben fogják tudni végezni. Középtávon célunk biztosítani, hogy a város intézményeiben a szakmai munka kiegyenlítődjön, és létrejöjjön egy olyan szakmai háttér amely a jó gyakorlatok elterjesztését segíti elő. Három éven belül - reményeink szerint - már látható eredményei lesznek a tudatos esélykiegyenlítő munkának, amely megmutatkozik majd a HHH tanulók kompetenciamutatóiban és továbbtanulási eredményeiben is. Fontosnak tartjuk eddig elért eredményeink fenntartását, további javítását is, a kedvező lemorzsolódási arányok megőrzését, a HHH diákok részvételi arányának emelését a tanórán kívüli foglalkozásokon Céljaink hosszú távon (hat éven belül) Hat éven belül elérendő reális cél, hogy főkét a pályázati lehetőségek kihasználásával - javuljon a közoktatási intézmények eszközellátottsága, rendelkezzenek az intézmények mindazon tárgyi feltételekkel, amelyek az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontosak. A hosszú távú céljaink között szerepel, hogy az önkormányzat minden közoktatási intézményében a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosított legyen. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy minél több HHH tanuló kezdje meg tanulmányait érettségit adó szakközépiskolában/gimnáziumban. Célunk, hogy tovább csökkenjen a sajátos nevelési igényű tanulók aránya a tudatos, összehangolt és az érintett gyerekek minél korábban folytatott korai fejlesztésnek köszönhetően. 14

16 4. AKCIÓTERV A fejlesztési célok elérését az akcióterv tartalmazza. Az akciótervben áttekinthetően és ellenőrizhetően vannak leírva a beavatkozások és a tevékenységek, amelyek csak a leghangsúlyosabb fejlesztési területekre készültek. A részletes alábontásokat az intézményi intézkedési tervek, és a csoportok munkatervei tartalmazzák majd. Az akcióterv mérhető és reális indikátorokat tartalmaz a valós javulásra vonatkozóan. 4.1 Megvalósítási terv A HHH tanulók azonosítása, nyilvántartás vezetése Feltárt probléma A HHH tanulók azonosítása nem történt meg teljes körűen. Az intézményekben elkezdődött a nyilvántartás vezetése a HHH tanulók iskolai eredményeiről. A pontos információ elengedhetetlen a továbbhaladás feltételeinek meghatározásához. Elérendő cél A HHH tanulók azonosítása teljes körűen és folyamatosan megtörténjen. Az intézményekben nyilvántartás vezetése a HHH tanulók eredményeiről és a célzott javításáról. Beavatkozások Felelős Partner Határidő Kiinduló érték 1. Tájékoztatás a HHH tanulók azonosításának kötelezettségéről és következményeiről o szülői tájékoztató, o tájékoztató a közoktatási intézmények pedagógusai számára o a társadalmi partnerek számára o a teljes lakosság körében (helyi sajtó) 2. Az intézményekben felelős kijelölése nyilvántartás vezetésére a HHH tanulók eredményeiről. Intézményvezetők Tanári kar, diákok, szülői munkaközösség, osztályfőnökök, szakértők május 31. majd folyamatosan A nyilvántartások szerint az érintett családok 4 %-a nem tett nyilatkozatot 15

17 Az intézmények nem rögzítették az elmúlt tanévben, az érintett tanulók eredményeit. A folyamat a 2009/10-es tanévben elkezdődött. Indikátorok rövidtávon Indikátorok középtávon Indikátorok hosszú távon Az érintett családok teljes körű nyilatkoztatása. Az intézmény rögzíti az érintett tanulók eredményeit. Az érintett családok teljes körű nyilatkoztatása. Az intézmény rögzíti az érintett tanulók eredményeit. Az érintett családok teljes körű nyilatkoztatása. Az intézmény rögzíti az érintett tanulók eredményeit. Az indikátorok forrása Az intézményi nyilvántartás KIRSTAT, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv. Erőforrások Státusz Fenntartó, intézményvezetés. A megvalósítás folyamatos Az óvodába való beíratás 3 éves kortól nem teljes körű Feltárt probléma A 3 éves HHH gyermekek óvodába való beíratása nem teljes körű Elérendő cél Beavatkozások Valamennyi HHH gyermek rendszeresen jár óvodába 1. Olyan komplex program kidolgozása és megvalósítása, amely a teljes körű óvodáztatást biztosítja. Konkrét teendők: családok azonosítása, okok feltárás, összehangolt családlátogatások (védőnő, óvónő), a beíratást elmulasztott szülők ismételt megkeresése, célirányos tájékoztatása, az óvodáztatási támogatással kapcsolatos tudnivalókról, egyedi problémáik megoldásának lehetőségeiről. Felelős Partner Óvodavezető, védőnő Védőnői szolgálat, Polgármesteri Hivatal népességnyilvántartás. 16

18 Határidő Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon Indikátorok középtávon Indikátorok hosszú távon augusztus 31., majd folyamatos A 3. életévet betöltött gyermekek 4 %-a nem jár óvodába. A 3. életévet betöltött HHH gyermekek 90 %-a jár óvodába. A 3. életévet betöltött HHH gyermekek 95%-a jár óvodába. A 3. életévet betöltött HHH gyermekek 100 %-a rendszeresen jár óvodába. Az indikátorok forrása Óvodai nyilvántartás, KIR-adatok, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv. Erőforrások Státusz Fenntartó, intézményvezetés. Előkészítés alatt A támogató programok kihasználatlansága az intézményekben. Feltárt probléma A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő kompetencia alapú pedagógiai rendszert, és az Útravaló programot részben alkalmazzák az intézmények. Elérendő cél A kompetencia alapú oktatás hatékony alkalmazása, a pályázatok jobb kihasználása. Minden pedagógus ismeri és alkalmazza a korszerű, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében. Beavatkozások Lehetőségek a beavatkozásra: Pedagógus-továbbképzések igénybevétele, források és célok figyelembevételével átdolgozott továbbképzési terv alapján. Módszertani adaptációk, jó gyakorlatok megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat fejlesztése. A kiegészítő források szakszerű felhasználása. Felelős Partner Az intézményvezető NEFMI, 17

19 Szakértők Határidő augusztus 31. Kiinduló érték A HHH tanulók felzárkóztatását segítő módszertani képzéseken részt vettek száma: Óvoda: minden pedagógus Iskola: Kooperatív tanítási technikák továbbképzésen, az általános iskola tantestülete teljes létszámban. Indikátorok rövidtávon Pályázat benyújtása útravaló programra folyamatosan minden tanévben. A HHH tanulók felzárkóztatását segítő módszertani képzéseken részt vettek aránya intézményenként: 100% Indikátorok középtávon Indikátorok hosszú távon Pályázat benyújtása útravaló programra, folyamatosan minden tanévben. Pályázat benyújtása folyamatosan minden tanévben. Az indikátorok forrása Intézményi nyilvántartások Erőforrások Intézmények vezetői, tanári kar, rendeleti illetménykiegészítés, TÁMOP- forrás Státusz Folyamatban A kompetenciamérések iskola eredményességi mutatóinak javítása Feltárt probléma Az iskolákban a kompetenciamérés eredményességi mutatója elmarad az országos átlagtól Elérendő cél Beavatkozások Az iskolákban a kompetenciamérés eredményességi mutatói megfelelnek az országos átlagnak. Az oktatás színvonalának emelése a belső értékelési rendszer újragondolása, módosítása a pedagógusok módszertani képzettségének fejlesztése TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása 18

20 Komplex felkészítő program a HHH tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében. tanulók mentorálása, egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások beindítása az iskolában. Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon Indikátorok középtávon Intézményvezetők Tanári kar, diákok, szülői munkaközösség, szakértők, Hivatal, NEFMI augusztus 31., majd folyamatosan. A kompetenciamérés eredményei alkalmanként jelentősen elmaradnak az országos átlagtól és az elvárható eredménytől. A kompetenciamérés eredményei: elérik az elvárható eredményt, és az országos átlag 85 %-át. A kompetenciamérés eredményei: meghaladják az elvárható eredményt, és az országos átlag 90 %-át. A kompetenciamérés során a HHH tanulók és a nem HHH tanulók átlageredményei között a különbség nem szignifikáns vagyis nem haladja meg a 10 %-ot. Indikátorok hosszú távon A kompetenciamérés eredményei: meghaladják az elvárható eredményt, elérik az országos átlag 95%-át. A kompetenciamérés során a HHH tanulók és a nem HHH tanulók átlageredményei között a különbség nem haladja meg az 5 %-ot. Az indikátorok forrása Intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv, kompetenciamérés jelentések, Erőforrások Intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: TÁMOP- programok, Útravaló Program. Státusz Folyamatban 19

21 A HHH lemorzsolódási mutatóinak javítása Feltárt probléma Az intézményekben a HHH tanulók lemorzsolódási mutatója magas. Elérendő cél Beavatkozások Az intézményekben a HHH tanulók lemorzsolódási mutatója megfelel az országos átlagnak. Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport működtetése: pontos munkaterv és ütemezés készítése és megvalósítása a DIFER-mérés alkalmazása az iskolában Az oktatás színvonalának emelése: a napközis foglalkozásokon való részvétel, a belső értékelési rendszer megerősítése, a pedagógiai módszertan fejlesztése, pályázati lehetőségek kihasználása. Komplex felkészítő program a HHH tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében: tanulók mentorálása, egyéni fejlesztések, napközis foglalkozások igénybevétele. Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon Indikátorok középtávon Indikátorok hosszú távon Intézményvezetők Tanári kar, diákok, szülői munkaközösség, napközis tanárok, Polgármesteri Hivatal augusztus 31., majd folyamatosan. Az intézményekben a lemorzsolódási arányok magasabbak az országos átlagnál. A lemorzsolódási arányok az országos átlagnak megfelelnek. A lemorzsolódási arányok az országos átlagnak megfelelnek. A HHH tanulók és a nem HHH tanulók lemorzsolódása között a különbség nem haladja meg a 15 %-ot. A lemorzsolódási arányok az országos átlagnak megfelelnek. A HHH tanulók és a nem HHH tanulók lemorzsolódási arányai között 10 %-nál kisebb az eltérés. Az indikátorok forrása Intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv. 20

22 Erőforrások intézményvezetés, tanári kar, jó gyakorlatok megismerése, szükséges erőforrás lehet: Útravaló Program Státusz Előkészítés alatt A HHH tanulók továbbtanulási mutatóinak javítása Feltárt probléma HHH diákok nem tanulnak tovább érettségit adó középiskolában Elérendő cél Beavatkozások A HHH továbbtanulási arányok megfelelnek az iskolai átlagnak; az iskolai átlag az országos átlag közelébe kerül Az oktatás színvonalának emelése: belső értékelési rendszer megerősítése pedagógiai módszertan fejlesztése kompetenciafejlesztési intézkedési terv készítése TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása Komplex felkészítő program a HHH tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében: egyéni fejlesztések tanulók mentorálása TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása jelzőrendszer működtetése a problémák gyors felismerése és kezelése érdekében A HHH tanulók minél nagyobb arányban történő bevonása a kollégiumi ellátásba; a kollégiumi felvételi során a HH, illetve HHH tanulók előnyben részesítése Útravaló Programba történő még intenzívebb bekapcsolódás Tájékoztatás, kommunikáció Informálódás, és tájékoztatás a HH és HHH tanulók továbbtanulási lehetőségeinek támogatási rendszeréről, annak érdekében, hogy az iskola továbbtanulásra tudja sarkallni a hátrányos helyzetű tanulóit. Pályázati programok feltárása (megyei, régiós, minisztériumi, közalapítványi, magánalapítványi, stb.), pályázatok folyamatos nyomon követése (internet, folyóiratok) A HHH tanulók megismertetése a számukra biztosított továbbtanulási lehetőségekkel, támogatásokkal. Szülői tájékoztató program végrehajtása, 21

23 továbbtanulás, kollégiumi részvétel, stb. fontosságáról; a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel. Pályaorientáció hangsúlyosabbá tétele az osztályfőnöki órák tananyagában. Prevenciós programok megvalósítása. Önismereti csoport működtetése. Felelős Partner Határidő Intézményvezetők Tanári kar, diákok, szülői munkaközösség, szakértők, Polgármesteri Hivatal, NEFMI augusztus 31., majd folyamatosan. Kiinduló érték Érettségit adó képzésbe bejutott HHH diákok száma: 2010/11 tanévtől folyamatos adatfelvétel. Indikátorok rövidtávon Az iskolai továbbtanulási mutatók 5%-os növekedése; a HHH továbbtanulási arányok legfeljebb 20%-ban térnek el az átlagtól. A HHH tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 10% Indikátorok középtávon Az iskolai továbbtanulási mutatók 10%-os növekedése; a HHH továbbtanulási arányok legfeljebb 10%-ban térnek el az átlagtól. A HHH tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 15% Indikátorok hosszú távon Az iskolai továbbtanulási mutatók 15%-os növekedése; a HHH továbbtanulási arányok legfeljebb 5%-ban térnek el az átlagtól. A HHH tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 20% Az indikátorok forrása Intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv Erőforrások Intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, - működő modellek megismerése Státusz Folyamatban 22

24 A közoktatási intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei Feltárt probléma A közoktatási intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei nem megfelelőek. Elérendő cél Beavatkozások Felelős A közoktatási intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei megfelelnek az előírásoknak és a hatékony együttnevelés céljainak. Intézmény felújítás, eszközbeszerzések. Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, Intézményvezető Partner Határidő Kiinduló érték Tanári kar, diákok, szülői munkaközösség, városi önkormányzat, szeptember 01., majd folyamatosan. A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és osztálytermek felszereltsége: 80 % (óvoda), 50 % (iskola) Speciális, ill. jól felszerelt termek száma (könyvtár, fejlesztőterem, informatikalabor, stb.): 1 (óvoda), 3 (iskola) Indikátorok rövidtávon A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és osztálytermek felszereltsége 85% (óvoda), 60 % (iskola) Speciális ill. jól felszerelt termek száma (könyvtár, fejlesztőterem, informatikalabor, stb.): 1 (óvoda), 3 (iskola). Indikátorok középtávon A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és osztálytermek felszereltsége: 90 % (óvoda), 70 % (iskola). Speciális ill. jól felszerelt termek száma (könyvtár, fejlesztőterem, informatikalabor, stb.): 1 (óvoda), 4 (iskola). Indikátorok hosszú A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és 23

25 távon osztálytermek felszereltsége: 100 % (iskola) ill. 100 % (óvoda) Speciális ill. jól felszerelt termek száma (könyvtár, fejlesztőterem, informatikalabor, stb.): 2 (óvoda) 5 (iskola). Az indikátorok forrása Fenntartói és intézményi nyilvántartás, Erőforrások Státusz Fenntartó, intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: TIOP, TÁMOP, ÉMOP források. Folyamatban 24

26 4.2. Akcióterv beavatkozásainak összefoglalása Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Intézkedés leírása Az intézkedé s felelőse Az intézkedés megvalósítá sának határideje Kiinduló érték (jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul) Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézkedés eredményességé t mérő indikátor középtávon (3 év) Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az int. státu sza A HHH tanulók azonosítása, egységes formátumú nyilvántartás vezetése. A HHH tanulók azonosítása teljes körűen és folyamatosan megtörténjen. Az intézményekben egységes formátumú nyilvántartás vezetése a HHH tanulók eredményeiről és a célzott javításáról. A HHH nyilatkoztatás felelőségi körének pontos meghatározása Tájékoztatás, kommunikáció: a HHH tanulók azonosításának kötelezettségéről egységes formátumú nyilvántartás vezetése. Jegyző A nyilvántartások szerint az érintett családok mindegyike nem tett nyilatkozatot. Az intézmények csak részben rögzítik az érintett tanulók eredményeit. Az érintett családok teljes körű nyilatkoztatása. Az intézmény rögzíti az érintett tanulók eredményeit. Működik a naprakész önértékelés Az érintett családok teljes körű nyilatkoztatása. Az intézmény rögzíti az érintett tanulók eredményeit. Működik a naprakész önértékelés Az érintett családok teljes körű nyilatkoztatása. Az intézmény rögzíti az érintett tanulók eredményeit. Működik a naprakész önértékelés 1 25

27 A 3 éves HHH gyermekek helyi óvodába íratása nem teljes körű. Valamennyi HHH gyermek rendszeresen jár óvodába. Komplex óvodáztatási program megvalósítása a teljes körű óvodáztatás érdekében. Az óvodai hiányzások minimalizálása. Polgármester, jegyző, óvodavezető A 3. életévet betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kis %-a nem jár óvodába. A 3. életévet betöltött HHH gyermekek 85 %- a rendszeresen jár óvodába. A 3. életévet betöltött HHH gyermekek 90 %- a rendszeresen jár óvodába. A 3. életévet betöltött HHH gyermekek 100 %-a rendszeresen jár óvodába. A HH és a HHH tanulók felzárkóztatását segítő Útravaló programot nem megfelelően /nem nyertes pályázatok/ alkalmazzák az intézmények. A kompetencia alapú pedagógiai rendszer hatékony alkalmazása, a pályázatok jobb kihasználása. Az óvodai fejlesztő program és az Útravaló ösztöndíjprogram folyamatos működtetése Óvodavezető Iskolaigazgatók A HHH tanulók felzárkóztatását segítő módszertani képzéseken részt vettek száma: Óvoda: 15 fő Ált.iskola:29 fő Középiskola: 34 fő Kooperatív tanítási technikák továbbképzésen, az általános iskola tantestülete teljes létszámban. Pályázat benyújtása Útravaló támogatásra folyamatosan minden tanévben. A HHH tanulók felzárkóztatását segítő módszertani képzéseken részt vettek aránya 50 % A módszertani továbbképzésen részt vett pedagógusok száma: 75% Pályázat benyújtása /Útravaló/ folyamatosan minden tanévben. A módszertani továbbképzésen részt vett pedagógusok aránya 90% Pályázatok benyújtása folyamatosan minden tanévben 1 Az iskolákban a kompetenciamérés eredményességi mutatója elmarad az országos átlagtól Az iskolákban a kompetenciamérés eredményességi mutatói az országos átlagot elérjék. A kompetenciafejlesztést célzó módszertani megújulás megvalósítása. Iskolaigazgató A kompetenciamérés eredményei: elmaradnak az országos átlagtól és az elvárható eredménytől. A kompetenciamérés eredményei: elérik az elvárható eredményt. A kompetenciamérés eredményei: meghaladják az elvárható eredményt, és az országos átlag 90 %-át. A kompetenciamérés eredményei: meghaladják az elvárható eredményt, elérik az országos átlag 95%-át. 1 A HHH tanulók és a nem HHH tanulók átlageredményei A HHH tanulók és a nem HHH tanulók átlageredményei 26

28 között a különbség nem haladja meg a 10 %-ot. között a különbség nem haladja meg a 5%- ot. Az intézményekben a HHH tanulók lemorzsolódási mutatója magas. Az intézményekben a HHH tanulók lemorzsolódási mutatója elérje az országos átlagot. Óvoda-iskola átmenetet segítése. Az oktatás színvonalának emelése. Komplex programok a HHH tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében. Óvodavezető, iskolaigazgatók Az intézményekben a lemorzsolódási arányok magasabbak az országos átlagnál. A lemorzsolódási arányok az országos átlagnak megfelelnek. A lemorzsolódási arányok az országos átlagnak megfelelnek. A HHH tanulók és a nem HHH tanulók lemorzsolódása között a különbség nem haladja meg a 15 %-ot. A lemorzsolódási arányok az országos átlagnak megfelelnek. A HHH tanulók és a nem HHH tanulók lemorzsolódási arányai között 10 %-nál kisebb az eltérés. A HHH diákok még mindig nem tanulnak tovább érettségit adó középiskolákban A HHH továbbtanulási arányok megfelelnek az iskolai átlagnak; az iskolai átlag az országos átlag közelébe kerül. Az oktatás színvonalának emelése Komplex felkészítő program a HHH tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében. Tájékoztatás, kommunikáció a lehetőségekről. Iskolaigazgató Érettségit adó képzésbe bejutott HHH diákok száma: az intézményi kimutatások szerint. Az elmúlt évekhez képest változás nem tapasztalható. Az iskolai továbbtanulási mutatók 5%-os növekedése; a HHH továbbtanulási arányok legfeljebb 20%-ban térnek az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 25% Az iskolai továbbtanulási mutatók 10%-os növekedése; a HHH továbbtanulási arányok legfeljebb 10%- ban térnek el az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 35% Az iskolai továbbtanulási mutatók 15%-os növekedése; a HHH továbbtanulási arányok legfeljebb 5%-ban térnek el az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 50% 27

29 A közoktatási intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételeinek további fejlesztése szükséges. A közoktatási intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei megfelelnek az előírásoknak és a hatékony együttnevelés céljainak. Eszközbeszerzés Polgármester A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és osztálytermek aránya: 80 % (óvoda) A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és osztálytermek aránya: 85% (óvoda) A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és osztálytermek száma: 90 % (óvoda) A hatékony együttnevelésre alkalmas csoportszobák és osztálytermek száma: 100 % (iskola) ill % (iskola) 60 % (iskola) 70 % (iskola). 100 % (óvoda) Speciális, ill. jól felszerelt termek száma (könyvtár, fejlesztőterem, informatikalabor, stb.): A jól felszerelt termek száma 1 (óvoda) 3 (iskola). A jól felszerelt termek száma : 1 (óvoda) 4 (iskola). A jól felszerelt termek száma: 2 (óvoda) 5 (iskola). 1 (óvoda) 3 (iskola) 28

30 5. MEGVALÓSÍTÁS Lőrinci Város Önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja - majd ellenőrzi -, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos stratégiai dokumentumokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek a program elfogadását követően 3 hónapon belül. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. A program értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre és működtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás című 8.1. fejezetet) Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. 6. MEGVALÓSULÁST SEGÍTŐ EGYÉB PROGRAMOK Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem TÁMOP implementáció HEFOP TÁMOP TIOP ÉMOP Ezek alapján meghatározott feladatok Az óvodai és iskolai program módosítása A Március 15. Gimnázium és Határ- idők szeptember január 31. célértékek Feladatok státusza Módosított programok Elkészül a Március 15. Gimn. és Koordinációs feladat megvalósult Fenntartó intézmény együttműködés Megvalósulás alatt Fenntartó projektmenedzsment Koordinációért felelős személy igazgató polgármester 29

31 pályázat alapján támogatott fejlesztés Szakképző Iskola A és D épületeinek felújítása Szakképző Iskola A és D épületének felújítása 30

32 7. KOCKÁZATELEMZÉS Cél szöveges megfogalmazása A HHH tanulók azonosítása, előmenetelükről nyilvántartás vezetése folyamatosan történik Valamennyi HHH gyermek rendszeresen jár óvodába. Az Útravaló program hatékony alkalmazása az intézményekben Konkrét intézkedés leírása A HHH nyilatkoztatás felelőségi körének pontos meghatározása: a fenntartónál Tájékoztatás, kommunikáció az érintettek között. A teljes körű óvodáztatás érdekében komplex óvodáztatási program kidolgozása és megvalósítása A fejlesztő programok bevezetése az általános iskolákban, és a középiskolában Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata Az érintett családok, szülők, pedagógusok és a felelős ügyintézők együttműködési szándékának, valamint elkötelezettségének alacsony szintje. Az érintett családok, szülők és a felelős szakemberek együttműködési szándékának illetve az ügy mellett történő elkötelezettségének közepes szintje (az egyes családok hozzáállása miatt) Forráshiány Az érintettek: diákok, pedagógusok, és szülők A kockázat következményének súlyossága (1-3) A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-3) A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja 2 1 Az óvodáztatási támogatás és a kiegészítő illetmény bevezetése érdekeltté teszi az érintetteket, további beavatkozás tervezése nem szükséges. 2 2 Az óvodáztatási támogatás a kiegészítő illetmény bevezetése érdekeltté teszi az érintetteket, további beavatkozás tervezése nem szükséges 2 1 A kiegészítő illetmény bevezetése érdekeltté teszi az érintetteket, további beavatkozás tervezése nem 31

33 Az iskolákban a kompetenciamérés eredményességi mutatója megfelel az országos átlagnak Az intézményekben a HHH tanulók lemorzsolódási mutatója megfelel az országos átlagnak A HHH diákok az országos átlagnak megfelelő szinten tanulnak tovább érettségit adó középiskolákban. Az oktatás színvonalának emelése. A kompetenciafejlesztést célzó módszertani megújulás megvalósítása Az oktatás színvonalának emelése. A módszertani megújulás folytatása A pályaorientációs tevékenység fokozása, bekapcsolódás az Útravaló Programba. együttműködési szándékának, elkötelezettségének alacsony szintje Az érintett diákok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje, forráshiány Az érintett diákok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje. Forráshiány. Az érintettek diákok, pedagógusok, és szülők együttműködési szándékának, elkötelezettségének nem megfelelő szintje szükséges 2 1 A kiegészítő illetmény érdekeltté, a célzott kommunikáció motiválttá teszi a pedagógusokat. A diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása, együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd. 2 1 A kiegészítő illetmény érdekeltté, a célzott kommunikáció motiválttá teszi a pedagógusokat. A diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása, együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd 2 1 A célzott kommunikáció motiválttá teszi a pedagógusokat. A diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása, együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd Az 32

34 A közoktatási intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei megfelelnek az előírásoknak és a hatékony együttnevelés céljainak Útravaló program anyagi forrást biztosít. Eszközbeszerzés Forráshiány 1 2 Alternatív források feltárása, a pályázati lehetőségek nyomon követése és maximális kihasználása. Az ÉMOP és a TÁMOP- forrás az iskola felújításokat, a folyamatos támogatás az eszközfejlesztéseket biztosítja. 33

35 8. MONITORING, NYILVÁNOSSÁG ÉS KONZULTÁCIÓ A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósítása, az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott tevékenységek az intézményeken belül pontos szakmai munkát igényelnek. Ennek érdekében működik egy települési esélyegyenlőségi munkacsoport, amely a terv végrehajtásához kapcsolódó feladatokat szervezi, koordinálja és monitorozza. Települési esélyegyenlőségi munkacsoport A csoport vezetője: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója Tagjai: Települési jegyző, vagy megbízottja Polgármesteri Hivatal Gyámhatósági ügyintézője, Napsugár Óvoda vezetője, A Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója, Lőrinci Városi Zeneiskola igazgatója Intézmények GYIV felelősei, Védőnők képviselője, SZMK vezetője, Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Határidő: Ülések megtartása: évente min. 3 alkalommal A munkacsoportok feladata: A kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével az alábbi tematikus munkacsoportokat alakítjuk: 1. Óvodáztatási munkacsoport - vezetője: a Napsugár Óvoda vezetője (védőnők, óvónők, gyermekvédelmi felelős, Gyermekjóléti Szolgálat vezetője) 2. SNI-s munkacsoport vezetője: a Hunyadi Mátyás Általános Iskola fejlesztőpedagógusa (óvónők, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógusok, munkaközösség-vezetők) Feladatuk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben 34

36 tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum elnöke Határidő: minden év augusztus Nyilvánosság Biztosítani kell, hogy a település minden lakója, különösen az önkormányzat és az oktatási intézmények munkatársai, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek: - tanulók, szülők, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, fenntartó, stb. - elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges bevonni minden elérhető eszközt és médiumot a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására szolgál: az önkormányzat, intézmények honlapja, a Lőrinci Városi Újság, valamint a városi könyvtárban is hozzáférést biztosítunk. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és az oktatási intézmények különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 35

37 Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: minden év október Konzultáció és visszacsatolás Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre. Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, e tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása, - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselőtestületi döntésre, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása. Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: intézményvezetők (iskola, óvoda) a fenntartó képviselői a tematikus munkacsoportok vezetői gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök szülők képviselői diákok képviselői családsegítő szolgálat gyermekjóléti szolgálat gyámügy 36

38 védőnő iskolaorvos Cigány Kisebbségi önkormányzat képviselője Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Észrevételek visszacsatolása A végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtése, ezekről a Fórum tájékoztatása fontos feladat. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Felelős: intézményvezetők Határidő: minden év augusztus KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért, a megvalósítás irányításáért az önkormányzat részéről Lőrinci Város Jegyzője aki egyben az Esélyegyenlőségi Fórum elnöke is - vagy az általa megbízott köztisztviselő felel. Az Esélyegyenlőségi Fórum elnökének felelőssége: -Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői 37