KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA

Átírás

1 KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA

2 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 7 1./ Ipar 7 2./ Mezőgazdaság 8 3./ Turizmus és idegenforgalom 10 II. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA 10 1./ Egészségügy 10 2./ Közoktatás 14 3./ Szociálpolitika 17 4./ Közművelődés 22 5./ Sport 25 6./ Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás 26 III. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 27 1./ Közlekedés 27 2./ Vízgazdálkodás 29 3./ Energiaellátás 30 4./ Egyéb infrastrukturális beruházások 31 IV. KÖRNYEZETVÉDELEM 32 1./ Szennyvíz 33 2./ Szilárdhulladék 33 3./ Parkok, véderdők 34 4./ Parlagfű visszaszorítása 35 V. VAGYONGAZDÁLKODÁS 35 1./ Lakásgazdálkodás 35 2./ Nem lakáscélú vagyongazdálkodás 37 VI. A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELADATAI 39 1/Informatikai rendszer továbbfejlesztése 39 2./ Önkormányzati gazdálkodás 40 3./ Egyéb feladatok 41

3 2 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja Az Önkormányzatokról szóló többszörösen módosított évi LXV. tv. alapján a települési önkormányzatok képviselőtestületének gazdasági programot kell készíteni. A jogszabály alapján készült Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munkaprogramja, mely készítése során figyelembe vettük a kistérségi ágazati fejlesztési programokat és az egyes projektekhez készült megvalósíthatósági tanulmányterveket. A. Célok I. Általános, fő fejlesztési célok Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását szükséges integrálni és meghatározni a város életében is az új szemlélet mentén gazdasági téren a kitörési, fő stratégia pontokat, melyek a következő négy évben gazdasági élénkítést és a város vagyonának gyarapodását eredményezi/eredményezheti. Törekedni kell annak a szemléletnek a megvalósítására, amely lehetővé teszi a város gazdasági fellendülését és az iparterületek kihasználtságát, betelepülését, aminek következtében új vállalkozások jöhetnek létre a térségben. Erősíteni szükséges ezen célok eléréséhez a város marketing stratégiáját, partnerekkel felvenni a kapcsolatot, melynek mentén a piaci lehetőségeket fel lehet mérni. A fő szempontok között kell szerepeltetni a gazdaságélénkítést és a munkahelyteremtést, és a meglévők megtartását. Fel kell tárni azokat a lehetőségeket, melyek a várost élhetőbb várossá teszik, és esetlegesen ki kell aknázni azokat az erőforrásokat, amik rendelkezésre állnak egy új gazdaságos szemlélet megvalósításához. Szükséges ehhez áttekinteni a környező településekkel közösen a turisztikában rejlő lehetőségeket. Ehhez intermodeális közút kapcsolatok szükségesek, amik feltárják az eddig nem ismert természeti szépségek idegenforgalmi vonzás erejét. Talán a legfontosabb a föld természeti adottságainak a várost érintő legoptimálisabb kihasználása. Ez nem más, mint a mélységben termelődő hő. Az adottság gazdaságos kihasználása lehetővé teszi az intézményhálózat egy fővonalra történő - az ésszerűség határait figyelembe véve - felfűzését. Ennek az intézmények gazdaságos üzemelésénél van nagy jelentősége, kombinálva más alternatív lehetőségek integrálásával. Mindezekkel a lehetőségekkel, a termálvíz hasznosításával, új formációk bevonásával a város legnagyobb jelentőségű intézménye, a kórház is megújulhat. Az elkövetkező években az oktatás fejlesztése is új szemlélet mentén fog gazdagodni és működni. Ez a jelenlegi oktatási struktúrát is megváltoztatja. Fel kell ismerni a

4 3 lehetőségeket, mintaprojektek megvalósításával a fiatalok részére munkalehetőséget lehet biztosítani. Felélénkülhet a mára már alig ismert mesterségek ideje is. Többnyire ezen fő prioritási pontok mentén haladva eljuthat a város egy térségi régiós központ kialakítása felé. Ehhez adnak lehetőséget az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek, amelyek biztosítják a város versenyképességének javítását. Lakosság által elérni kívánt cél a város hosszú távú fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a tartós növekedés megkezdéséhez és fenntartásához. Ezek eléréséhez/megvalósításához nyújtanak támogatást az ÚSZT kitörési pontjai: 1. egészségipar, 2. zöldgazdaság-fejlesztés, 3. otthonteremtés, 4. vállalkozásfejlesztés, 5. közlekedésfejlesztés, 6. tudomány-innováció, 7. foglalkoztatás. Fő fejlesztési célok 1./ Meg kell teremteni a város népességmegtartó képességét 2./ A térségközpont szerep növelése - régiósítás 3./ Intermodeális közút hálózat fejlesztése 4./ Alternatív energia kapacitás kihasználása 5./ Turisztikai vonzás körzet kiterjesztése, erősítése 6./ A kórház új, egyedi térségben egyedülálló elemekkel történő fejlesztése 7./ A szennyvízcsatorna hálózat befejező ütemének megvalósítása II. Stratégiai célok 1/ A város népességmegtartó képességének erősítése, mintaprojektek megvalósítása. 2./ Az életkörülmények közvetett gazdaságfejlesztésen és közvetlen infrastruktúrafejlesztésen alapuló javítása. 3./ Új típusú termelő és szolgáltató gazdasági ágazatok befogadása, sokoldalú fejlesztése, tudásalapú technológiák alkalmazása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, a fejlesztendő turisztikai ágazatra és a közlekedési pozícióból következő szolgáltatásokra. 4./ A történelmileg kialakult településszerkezet értékeinek megőrzése és megújítása. 5./ A város egyedi értékeit felmutató jövőképének, imázsának megformálása, fejlesztése. 6./ A helyi kötődések (identitástudat) erősítése, és annak társadalmi erővé való transzformálása, a lakossági és civil szervezeti kezdeményezőkészség fejlesztése. 7./ A város térségi-települési-társadalmi összefogásának (kohéziójának, partneri viszonyrendszerének) erősítése.

5 4 8./ A város térségi és nemzetközi marketingjének, kapcsolatrendszerének, együttműködési rendszerének javítása. 9./ Minél nagyobb intenzitású pályázatok bevonásával a projektek megvalósításához forráskoordináció igénybe vétele. 10./ A város polgárai közbiztonságának biztosítása kül- és belterületen a Városi Rendészet, ezen belül a Rendőrség, Mezőőrség, Polgárőrség közreműködésével. Munkájuk összehangoltabbá és hatékonyabbá tétele. III. Fejlesztési prioritások 1./ A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-települési-társadalmi-jogi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása. 2./ Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására. 3./ A város közvetítő, összekötő szerepkörének erőteljesebb kihasználása, kommunikációs és informatikai szolgáltatási rendszer kiépítése térségi szerepkörrel. 4./ Térségi és regionális programok alkalmazása a döntéshozatal során 5./ A térségi, helyi identitás fejlesztése, területfejlesztési intézményrendszer kiépítése a területi-gazdasági-társadalmi kohézió erősítésével. 6./ Zöldgazdaság élénkítő szerepe. 7./ Alternatív energia források kihasználása / felhasználása 8./ Ipari területek marketing stratégiájának felépítése. 9./ A fejlesztés prioritásai közé integrálódjon be a folyamatos település szerkezet követése. 10./ Energia takarékos és környezetkímélő lakás felújítási programok kiterjesztése. 11./ Térfigyelő rendszerek kiépítése pályázat útján a város frekventált területein. B. Programok A programok, alprogramok készítésénél az önkormányzat szerepvállalása kiterjed a programalkotásra, koordinálásra, menedzselésre, forráskutatásra, oktatásszervezésre és a hatósági munkára. A nem önkormányzati hatáskörben megvalósuló projektek esetében elsősorban biztosítja a rendezési tervi megfeleltetést, valamint információs, esetenként tanácsadó feladatokat lát el az üzleti szféra és az intézmények felé. 1. A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-településitársadalmi-jogi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása

6 5 a., A táji és természeti értékek védelme, az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélő módszereinek alkalmazása, támogatása. b., A helyi adottságokra épülő gazdálkodás segítése. c., Talaj- és vízvédelem fokozása. d., A tájtermesztés és a biogazdálkodás elterjedésének segítése, minta gazdaságok létrehozása e., A külterület fokozott védelme (az alföldi táj arculatának védelme és rekonstrukciója). f., A tanyai és ökoturizmus fejlesztése. g., Szennyvízhálózat-fejlesztés és a szennyvízkezelési problémák megoldása. h, Korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése. 2. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására a., Idegenforgalom fejlesztése. b., Kis- és közepes méretű vállalkozások kiemelt támogatása. c., Ipari fejlesztési programok támogatása. d., Iparterületek fejlesztése, bővítése. e., Szállítási, fuvarozási, raktározási, csomagolási, technológiai-transzfer, kereskedelmi tevékenységek fejlesztése. f., Szociális alapú gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés ágazati koordinációval. g., Integrált és alternatív mezőgazdasági termelés (extenzív, intenzív, biotermeléscentrikustájkímélő) magas színvonalú feldolgozással és más kiegészítő tevékenységekkel (kézműipar, szolgáltatások). h., A vállalkozási kultúra fejlesztése. i., A minőségbiztosítási rendszerek adaptációja. j., Településrendezési terv folyamatos karbantartása. k., Kiskunfélegyházi vállalkozók információs portáljának működtetése. 3. A város közvetítő, összekötő szerepkörének fejlesztése a., További elkerülő utak megépítése a káros hatások kiküszöbölésére. b., Kerékpárutak építése. c., Logisztikai központ kialakítása /repülőtér bekapcsolása/. d., Kombinált szállítási formák fejlesztése. e., Kommunikációs - információs rendszerek központjának kiépítése, összekapcsolva a logisztikai központtal.

7 6 4. Térségi és regionális programok alkalmazása a döntéshozatal során a., Települési kapcsolatok javítása, konkrét célokra alapozott együttműködésének kialakítása. b., Fejlesztési programok térségi, regionális összehangolása. c., Európai integrációt elősegítő partnerség. pld.: -ökotérség -regionális együttműködés az idegenforgalomban 5. A térségi, helyi identitás fejlesztése, területfejlesztési intézményrendszer kiépítése a területi- gazdasági- társadalmi kohézió erősítésével a., Területi- gazdasági- társadalmi kohézió erősítése térségi és regionális szervezetek között, partneri viszony kiépítése. b., Felsőoktatási és kutatás-fejlesztési integráció. c., Új oktatási, képzési-tanácsadói lehetőségek fejlesztése, szak- és átképzések. d., Kulturális javak megőrzése, bővítése, nemzetközi együttműködések kiszélesítése, élővé tétele. e., A természeti és kulturális értékekhez egyaránt kötődő idegenforgalom fejlesztése. f., Társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. g., Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése. h., Közbiztonság javítása. i., Civil társadalom együttműködése. j., Imázsteremtés és területi marketing. k., Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás működtetése.

8 7 C. Feladatok évek feladatai ágazatonként I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1./ Ipar Az előző tervezési időszakban az Önkormányzat tulajdonában lévő iparterületek Ipari Park címet nyertek, továbbá elkezdődött a területek közműellátásának fejlesztése, mintegy 300 millió forint értékű beruházás valósult meg. A város gazdaságának fejlesztése azonban ennél tágabb körben történő gondolkodást igényel, tekintettel a régió ipari fejlődésére és a Mercedes gyár közelségére. A fejlesztés következő lépései: Az Ipari Park közművesítésének II. üteme Az Ipari Park működéséhez valamint teljes terület értékesíthetősége miatt alapvetően szükséges az úthálózat, közúthálózati kapcsolatrendszer és nagy kapacitású közműhálózat kialakítása, fejlesztése. A terület vasúti megközelíthetőségének (iparvágány) előkészítése és fejlesztése A befektetői érdeklődés egy része kifejezetten épít meglévő vagy előkészített iparvasúti kapcsolatra. Az Ipari Park kiváló adottságokkal rendelkezik a szomszédos rendező pályaudvar miatt. Az iparvasúti kapcsolat megteremtéséhez szükséges előkészítő munkák elvégzése mindenképpen szükséges (érintett területek megszerzésének előkészítése, engedélyezési tervek elkészítése, pályázat elkészítése). A Kiskunfélegyházi Repülőtér bekapcsolása a személy és áruforgalomba A repülőtér fejlesztésével lehetőség nyílik az ipari és kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozásoknak, hogy gyorsabban és kényelmesebben bonyolítsák üzleti utazásaikat illetve a kisebb mennyiségű és sürgős szállításaikat. A rendelkezésre álló külső infrastruktúra feltérképezése, fejlesztése A fejlesztés alapköve Kiskunfélegyháza iparfejlesztési stratégiájának kidolgozása, amely a konkrét fejlesztési lépéseket meghatározza. A stratégia kialakításához szükséges elkészíteni az ipari és gazdasági tevékenységek

9 8 végzésére alkalmas ingatlanok vonatkozásában ingatlankatasztert, továbbá egy egységes, közműszolgáltatókkal egyeztetett közműtérképet és annak fejlesztési lehetőségeit tartalmazó tanulmányt, valamint Kiskunfélegyháza város forgalmi rendjét tartalmazó naprakész térképet. Foglalkoztatás támogatása Elsődleges cél a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése, valamint a magasan kvalifikált munkavállalók hosszútávra szóló letelepedésének megkönnyítése. Az iparterületek fejlesztésével, alapinfrastruktúra kialakításával kívánja az önkormányzat a várost vonzóvá tenni újabb munkahelyteremtő vállalkozások, befektetők számára. A munkahelyteremtés célja, hogy visszatérésre ösztönözze a városból elszármazott képzett fiatalokat, a munkalehetőségek, a lakáshoz jutás feltételeinek és egyéb szabadidős lehetőségek megteremtésével. Meg kell vizsgálni a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit, amely a helyi munkaerő foglalkoztatására, és a pályakezdők foglalkoztatására irányulna. Kiskunfélegyházi Munkaerő-piaci Informatikai Adatbázis létrehozása Az Ipari Park sikere jelentős részben munkahelyek számán mérhető. A parkba betelepülő vállalkozásoknak, nagyobb kiterjedésben a település vállalkozásainak jelenleg nincs információja a település és tágabban a térség munkaerő-bázisáról. A valódi munkaerőpiaci helyzetkép nagyban hozzájárulna, hogy a térség foglalkoztatási problémáit leghatékonyabban megoldó gazdasági szerkezet alakuljon ki. Az Ipari Park marketing Az ipari park eddigi és tervezett ráfordítása szükségessé teszik, a mielőbbi bevételek realizálását, amely rövidtávon ingatlanok értékesítését jelentik. Az aktív betelepülés-szervezés és aktív marketing kommunikáció alapvetően szükséges a várt betelepülési terv végrehajtásához. 2./ Mezőgazdaság Előre kell bocsátani, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok elsősorban Állami feladatok, az Önkormányzatoknak feladat és hatásköre nincs, vagy nagyon kevés a témával kapcsolatosan. Mivel azonban Kiskunfélegyháza Városa földrajzi elhelyezkedéséből adódóan főleg mezőgazdasági jellegű város, az itt élő, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók, valamint a külterületen élő emberek életkörülményeinek javításában, továbbiakban is segítséget kíván nyújtani Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata. Az Európai Unió által a magyar mezőgazdaság fejlesztését biztosított források elérése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázatok útján

10 9 lehetséges. Ennek érdekében a továbbiakban tovább kell erősíteni a kapcsolatot minden olyan intézménnyel, amelyek a pályázati lehetőségekről azok feltételeiről felvilágosítást tudnak adni ( Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal ). A kapott információk birtokában törekedni kell az információk mihamarabb, és minél nagyobb körben történő eljuttatására. Pl. Gazdafórumok szervezése, pályázati lehetőség, termelés technológiai, növényvédelmi, környezetvédelmi adózási változások témakörben, lehetőleg külsős előadó bevonásával. A tájékoztatók, fórumok megtartását elsősorban a fő gazdasági időszakon kívül kell megszervezni. Helyszín lehet a Polgármesteri Hivatal, de ha lehet, törekedni kell a szorosabb kapcsolat kialakítása érdekében az életszerűbb, külterületi lehetőségeket kihasználni (Gazdakörök, működő mg. majorok ). A városnak a mezőgazdasági vállalkozókkal, őstermelőkkel kialakult jó kapcsolatának további erősítése érdekében biztosítani kell a város honlapján egy linket, amelyen minden olyan mezőgazdasággal kapcsolatos szűrt információ megtalálható, amely közvetlen érinti a helyi gazdákat. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az egyedi projektek előkészítésében és forrásainak megteremtésében tudjunk hatékonyan közreműködni, hanem a kistérségi szintű együttműködések kialakítását is elősegíthessük. A kialakult partnerség lehetővé teszi az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásainak hatékony felhasználását; valamint az Új Széchenyi-terv nyújtotta lehetőségek kihasználását. Középtávú célként a térség alternatív jövedelemszerző képességének erősítését, többek között a megújuló energiaforrásainak előállítását és hasznosítását célzó fejlesztéseket tűztük ki, ebben az önkormányzat feladatának az információk gyűjtését és terjesztését, valamint azoknak a kezdeményezéseknek a részletes kidolgozását tekintjük, amelyek térségi gazdaságfejlesztő hatással bírnak, és a foglalkoztatás lehetőségét bővítik. Az eddigi gyakorlatot folytatva továbbra is elő kell segíteni a mezőgazdaságból élők lehetőségeinek javítását. Fokozni kell a kapcsolattartást a megyei, regionális, és az országos szervekkel. Tovább kell folytatni az érdeklődők tájékoztatását a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal által általában télen szervezett gazdaképzésekhez ( ezüstkalászos, aranykalász gazdatanfolyam, növényvédelmi továbbképzés ). Amennyiben igény merül fel, segítséget kell nyújtani a gazdáknak szaktudásuk, egyéb mezőgazdasági ismereteik növelése érdekében ( élelmiszeripari, termékfeldolgozás ). Ennek érdekében a továbbképzések témaköreinek meghatározásában, valamint az oktatás megszervezésébe a Mezőgazdasági Szakmunkásképzővel közösen kell együttműködni. Szorgalmazni szükséges a magángazdálkodók által előállított zöldségek, primőrök helyben történő feldolgozását.

11 10 Szükséges a mezőgazdasági termelők segítése pályázati információkkal. 3./ Turizmus és idegenforgalom A térségi turizmusfejlesztési program megvalósításának legmarkánsabb eleme a kiskunfélegyházi gyógyvíz turisztikai célú hasznosításának elősegítése. Ennek megvalósításaként a turisztikai vonzerővel is bíró fürdőcentrum, az önkormányzati szerepvállalással elindított fejlesztést folytatva, a működő tőke és pályázati források jelentős bevonásával valósítható meg. Kapcsolódó beruházásként a kerékpárutak építése a térség turisztikai kínálatának egy programcsomagban történő piacra vitelét támogatja. A projekt sikerét az előkészítés szakaszában befektetési kiadvány, a megvalósítás után a turisztikai kínálatról szóló kiadvány segítheti. Fontos cél továbbá a kistérségi önkormányzatok együttműködésével a kistérségben található idegenforgalmi látványosságok, értékek közös bemutatása, programcsomagok, szolgáltatáscsomagok összeállítása. A csomagok kialakításához kistérségi együttműködés szükséges, mely együttműködést érdemes további kistérségekre (Kiskunhalas és Kiskunmajsa) is kibővíteni. A kistérségek együttműködése megvalósulhat az Új Széchenyi Terv keretén belül turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozása által. A fenti célok eléréséhez szükséges a kistérségi turizmusfejlesztési stratégia megújítása, hiszen részletes helyzetelemzés után alakítható ki hatékony marketing terv. 1./ Egészségügy II. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA A város lakosságának egészségi állapotát nagyon sok tényező természeti, társadalmi és gazdasági körülmény jelentősen és egész életen át befolyásolják, ezért az egészségpolitika nem lehet független az egészség társadalmi és gazdasági tényezőitől. A városban működő egészségügyi ellátórendszer alapvető feladata a lakosság egészségi (testi, szellemi és szociális jóléti) állapotának helyreállítása, a munkaképesség megőrzése, mindezek eléréséért az egészségi állapotot veszélyeztető tényezők, hatások elleni eredményes küzdelem. A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 8.. (4) bekezdése értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni - többek között - az egészségügyi alapellátásról.

12 11 Az egészségügyről szóló évi CLIV. Tv (1) bekezdése sorolja fel az egészségügyi alapellátás körébe tartozó feladatokat, amelyek: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás fogorvosi ellátás az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás védőnői ellátás iskola-egészségügyi ellátás. A fenti feladatokon túl a települési önkormányzat a településen lakók alapellátása körében kijelöli az ellátási körzetek határait is. A jelenlegi 6 gyermek, 13 felnőtt háziorvosi körzet, illetve a 7 fogászati körzet határait nem indokolt módosítani. Az Önkormányzathoz rendelt területi ellátási kötelezettség nem szükségszerűen jelent kötelezettséget saját tulajdonú szolgáltatók működtetésére, az ellátási feladat kiszerződése jogszabályban biztosított, ez városunkban teljes körűen megvalósult a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban, ezért e praxisok teljes mértékben funkcionálisan privatizáltak, ezen túlmenően a fogászati illetőleg a központi háziorvosi ügyeleti ellátás is privatizált. Az önkormányzati tulajdonú rendelőkben, vagy gyógyszertárak által biztosított rendelőben önkormányzati tulajdonú, vagy már a háziorvosok tulajdonában lévő eszközökkel, az OEP-pel szerződésben lévő vállalkozó háziorvos és házi gyermekorvos nyújtja az ellátást. A jelenleg érvényes finanszírozási rendszer csak a működési költségeket biztosítja. Az intézmény fenntartó tulajdonosok kötelessége Önkormányzat az egészségügyi törvényben meghatározottak szerint a tárgyi eszközök biztosítása. Az elmúlt években jellemző volt a praxisváltás, a praxisváltásokra a volt háziorvosok életkora miatt került sor. Megfontolás tárgyává kell tenni, amennyiben a magasabb szintű jogszabályok ismételten lehetővé teszik, hogy a korábban már jól működő eszköz- és ingatlan támogatás újabb bevezetése esetén a meglévő vállalkozói szerződéseket felülvizsgáljuk. Ennek értelmében a külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételek közé tartozó eszközök, a kulturált betegfogadást szolgáló berendezési tárgyak beszerzését, illetve folyamatos pótlását az orvosok a szerződésben vállalják át. A külterületi lakosság betegközeli ellátásának megteremtése érdekében a Kiskunfélegyháza, XI. körzet T. 1. szám alatt kialakításra került egy háziorvosi rendelő, melyben jelenleg 4 háziorvos meghatározott óraszámban lát el háziorvosi rendelést. Ezen ellátást a továbbiakban is biztosítani kívánjuk, ugyanakkor amennyiben a felnőtt háziorvosok közül igény merül fel a külterületi rendelőbe való praxisjog gyakorlására, abban az esetben ezt biztosítani kell. A központi háziorvosi ügyelet kistérségi szinten működik, vállalkozási formában. E feladatot továbbra is vállalkozási formában kívánjuk működtetni, a sikeres közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően. A pályázati kiírás összhangban van a

13 12 Semmelweis tervben megfogalmazott elvárással, mely szerint az OMSZ-hez centralizált egységes diszpécseri, és ehhez kapcsolódó ügyeleti rendszer megszervezése. A védőnői ellátás területén a területi, ill. az iskolai védőnők feladatai a jogszabályi környezetnek köszönhetően világosan elhatárolhatók. Az iskolai védőnők tevékenységét szervesen beleilleszteni szükséges az iskolai programokba, hiszen már helyileg is elérhetőek az oktatási intézményekben. A képviselőtestületi döntés végrehajtásra vár, a védőnői szolgálat kiszervezésének lebonyolítása miatt. A cél illetőleg megoldandó feladat az alapellátást biztosító szolgáltatók, és a Városi Kórház, illetőleg a Megyei Kórház közötti informatikai összeköttetés megteremtése a betegellátás minőségi színvonalának emelése érdekében. Az alapellátás egyéb szereplőinek, például védőnő, iskolaorvos, fontos szerepe van a megelőzés fontosságára való figyelemfelhívásban, illetve ösztönözni kell a lakosság szűréseken való részvételét. A./ Járóbeteg-ellátás Gondozóintézetek: Cél: a továbbiakban is a betegek kényelmét szolgáló egy telephelyes ellátás, a minimumfeltétek betartása, a szakmai színvonal emelése, a várakozási idő további csökkentése. A műszerpark felújítását folyamatosan biztosítani kell. Az információs rendszer megújításra került mind a hardver, mind a szoftver oldalon. A rendszerben keletkező információkat célszerű minden szereplő számára hozzáférhetővé tenni, megfelelő informatikai biztonsági korlátok beiktatásával. A járóbeteg ellátás szakmai színvonalának emelése érdekében feladatunk az optimális betegellátás hátterének kialakítása, a betegutak és a várakozási idők lerövidítése. Ennek érdekében kiterjedtebbé kell tenni a telefonon való időegyeztetést, a várólistát, illetve ha a személyi feltételek illetve gazdaságossági szempontok azt lehetővé teszik, a legzsúfoltabb szakrendelések esetében kérni kell a szerződött rendelési óra növelését. Mivel a betegellátás súlypontja a fekvőbetegből a járóbeteg felé tevődik át, mindez a diagnosztika fejlesztési igényét vonja maga után, ill. teszi szükségessé. Figyelemmel a fekvőbeteg ellátás struktúrájának átalakítására, új ellátásként megjelent a gyermek járóbeteg szakrendelés. B./ Fekvőbeteg-ellátás: A jogszabályi környezet, illetőleg a finanszírozási jogszabályi kötöttségek miatt október 1-jétől az intézmény fekvőbeteg ellátó struktúrája megváltozott. Közreműködői szerződés megkötésének eredményeként megyei kórházzal az aktív fekvőbeteg ellátás Kecskeméten történik, és a Városi Kórház elsősorban

14 13 rehabilitációs és krónikus ellátást biztosít a betegek számára. Lényeges változás, hogy a rehabilitációs ellátás tekintetében a Kórház ellátási területe az egész megyére kiterjed. A következő évek feladata: cél: hogy mindenki betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül egyforma eséllyel férjen hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz, a betegjogok megfelelő érvényesítése, a betegek esetleges kiszolgáltatottságának csökkentése, az emberi méltóság megőrzése, az egészségügyi ellátásban kiemelt cél, de az ellátó intézmény, illetve kezelőorvos szabad megválasztását is biztosítani kell, a struktúra folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges az üzleti célú hasznosítások bővítése, a jelenlegiek felülvizsgálata, ill. mindazon vállalkozások, elképzelések támogatása a Városi Kórház területén, amelyek szervesen illeszthetőek az egészségügyi ellátáshoz, energiatakarékos megoldások bevezetése, aktív fekvőbeteg ellátás ismételt biztosítása, illetve lehetőség szerinti kiváltása pl. egynapos sebészeti ellátások fejlesztésével gyógyfürdő funkció további erősítése, járó- és fekvőbeteg ellátás minőségi színvonalának javítása, emelése, gyógyfürdő funkcióhoz illeszkedő, minden olyan vállalkozásnak helyet teremteni a Kórház területén belül bérbeadási lehetőséggel, amely az ellátás színvonalát emelné, rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, a meglévő kapacitások maximális kihasználása, uniós és hazai pályázati pénzforrások felhasználásával a meglévő épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése, ágykihasználás folyamatos figyelemmel kísérése, a maximális kihasználtság érdekében, szabad kapacitások bérbeadása, a jogszabályi keretek között a térítési díjból származó bevételek növelése, a finanszírozás maximális kihasználása érdekében a kódolás pontos végzése, megfelelő kontroll mellett. Ahhoz, hogy a Kórház épületei megfeleljenek a minimumfeltételek elvárásainak, a jelenlegi épületek rekonstrukciója szükséges. Az épületek felújítása az egyik legfontosabb feladat, különös tekintettel az energiatakarékos és környezetkímélő rendszerek alkalmazására. Törekedni kell a Kórház rehabilitációs szolgáltatásai tekintetében, hogy a Városi Kórház regionális szerepe megerősödjön. Jelenleg folyamatban van az egészségügyi struktúra felülvizsgálata, a Kormány a Semmelweis terv keretében kívánja az egészségügyi ellátás szerkezetét és jogszabályi környezetét módosítani. A kormányzati konszolidációs, reorganizációs program, valamint a várhatóan hamarosan elfogadásra kerülő új jogi szabályozás az

15 14 önkormányzat által nyújtott egészségügyi szolgáltatások átgondolását teszi szükségessé folyamatosan. Az Önkormányzat ösztönöz minden olyan programot, mely a dohányzás visszaszorítása, az alkohol és drog megelőzése, az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás elterjesztése, és a népegészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztését célozza meg. 2./ Közoktatás A közoktatás egyik legfontosabb célja az élethosszig tartó tanulás megalapozása, amely a közoktatás teljes időszakában történik, beleértve az iskola előtti nevelés szakaszát is. E cél érdekében a közoktatásban azokat a kulcsfontosságú készségeket, képességeket kell fejleszteni és megerősíteni, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket, fiatalokat arra, hogy egész életük során alkalmazkodni tudjanak az új helyzetekhez, hogy aktív módon bekapcsolódhassanak a társadalom életébe. Európában, így Magyarországon is rohamléptekkel épül ki a tudásalapú társadalom és a tudásközpontú gazdaság. Ezért minden eddiginél fontosabbá vált, hogy mindenki naprakész információkhoz és korszerű tudáshoz jusson, s az ezek hatékony, intelligens felhasználásához szükséges motivációt és képességeket megszerezze. A gazdasági növekedés, a versenyképesség kulcsa, az információ birtoklása, a tudás alapú termelés, a tudástermékek eladása. Az Internet rohamos terjedése olyan tömegű információ elérését teszi lehetővé, amelynek következtében gyökeresen átalakul a nevelés-oktatás filozófiája, tartalma, módszere (pl.: kinyílik az iskola, távoktatás, stb.), melyhez, mint intézményfenntartónak folyamatosan alkalmazkodni kell. Az iskolának arra kell megtanítani a diákjait, hogy hogyan válasszon az információk sokaságából, hogyan találja meg az arányokat a rész és az egész, a fontos és kevésbé fontos információk között, hogy lássa a lényeget, az ok és okozati összefüggéseket. A legfontosabb képesség, amellyel a harmadik évezred polgárainak rendelkezniük kell, az önálló ismeretszerzés képessége. A diákoknak nemcsak a tananyagot, hanem a tanulást és a tanultak alkotó felhasználásának képességét kell átadnunk. Ez újfajta szakmai kihívások elé állította és állítja a magyarországi iskolákat, és az ott dolgozó pedagógusokat. Az információs és kommunikációs technológiára épülő oktatásban különösen fontos a pedagógusok képzése, továbbképzése. Kulcsfontosságú, hogy a tanárok megfelelő informatikai és módszertani kompetenciával rendelkezzenek, valamint hogy a jó példák és figyelemre méltó eredmények széleskörűen ismertek és hozzáférhetők legyenek. Az általános iskolai szolgáltatások kistérségi szintű, településközi racionalizálása és harmonizálása ezen a területen is hatékonyabb, összehangoltabb és jobban szervezett oktatási szolgáltatások kialakítását eredményezheti.

16 15 A nevelési-oktatási intézmények kistérségi társulásba történő bevonása folyamatban van. A költségvetés szűkössége miatt az elmúlt évtizedekben befektetett pénzösszegek szinte még az épülete szintentartására sem voltak elegendőek. A műszaki állapot felmérés folyamatosan zajlik, a felújítások és beruházások ütemterv szerint valósulnak meg. A Darvas J. Általános Iskola egy 230 millió forintos pályázatnak köszönhetően megújult 2006-ban. Az elmúlt években jelentős számú pályázat segítette oktatási intézményeink felújítását, megújítását, például a a nagyobbak pályázati beruházások közül: a Kossuth Lajos Szakközépiskola és Szakiskola felújítása, a könyvtár rekonstrukciója, Százszorszép óvoda nyílászáróinak cseréje, az Öreglaktanya tetőfelújítása, illetve igen jelentős támogatással valósult meg a TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felújítása és bővítése. A város gazdálkodásának élénkítése, versenyképességének javítása érdekében az oktatási, képzési rendszerünknek biztosítania kell a foglalkoztatás szempontjából meghatározó készségek és képességek elsajátítását. Az oktatási rendszernek a kötelező minimum tantervi óraszámon felül törekedni kell a kommunikációs készségek fejlesztésére. A hátrányos helyzetű, a roma származású és a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében továbbra is működtetni kell intézményeinkben a felzárkóztató, tehetséggondozó programokat. A szakképző intézmények szakmai mobilitásának javításával, alkalmazkodóképességének fokozásával meg kell felelnünk a régió munkaerő-piaci igényeinek. Ehhez keressük a legkedvezőbb feltételeket a meglévő Többcélú Integrált Szakképző Központokban, mellyel az együttműködés az elmúlt évek során zavartalanul folyt. A korszerű multimédiás eszközök mellett elengedhetetlenül fontos szerepet kell továbbra is biztosítani az idegen nyelvi ismeret megszerzésének. A nyelvi oktatás és a nyelvi tudás kérdése az Európai Uniós csatlakozás során meghatározó fontosságú lett a kommunikációban, ezért szorgalmazni és ösztönözni kell az iskolai mellett a felnőtt nyelvoktatást is, melynek keretében már a Facultas Alapítvány szervezésében és koordinálásában Kiskunfélegyházán nyelvvizsgaközpont kezdte meg működését. Az oktatás struktúrájának kialakítása és működtetése során még nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulók korszerű, piacképes tudást szerezzenek, olyan tudást, amellyel munkába állási esélyeik, életesélyeik javulnak, illetve igazodnak a város és térsége munkaadóinak igényeihez. Az óvodai nevelés intézményrendszer átszervezése évek óta folyamatban van. A Képviselőtestület döntött a város fenntartásában lévő három óvoda /jelenleg tíz tagóvoda/ szervezeti összevonásáról, valamint a Dózsa Gy. Utcai Óvoda Kossuth

17 16 utcai tagóvodájának szeptemberére történő megszüntetéséről. Az óvodák összevonása hatékonynak bizonyult, a továbbiakban is nagy figyelmet fordítunk a feladat ellátási színvonalának növelésére, illetve a gyerekek számára a minél jobb és teljesebb óvodai körülmények kialakítására. Általános iskolai oktatás A Képviselőtestület döntött az általános iskolák szervezeti összevonásáról is. Ez alapján a Dózsa Gy. Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola és a Platán Utcai Általános Iskola egy összevont intézményt képez, a Darvas J. Általános Iskola pedig a Bankfalui Általános Iskolával kerül integrációba, illetve az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egy egységet képez. A TKIKI /Batthyány L. Általános Iskola és a Művészeti Alapiskola/ a 2002-ben kialakított struktúrával működik tovább, a megújult, felújított és egy emelettel kibővített iskolaépületben már egy székhelyen valósulhat meg az eredetileg három telephellyel működő oktatás. A középiskolai oktatásban a közoktatás fejlesztési programban meghatározottak szerint folytatjuk a gimnáziumban az emeltszintű idegen nyelvi oktatást, az informatikai oktatást és az országban egyedülálló eredményekkel büszkélkedő távoktatást. A szakközépiskolákban és szakiskolákban többféle szakirány közül lehet választani. Ehhez biztosítani kell a korszerű szakmai alapozó ismeretek elsajátítását, az emelt szintű nyelvoktatást és a informatikai oktatást, de természetesen a jól kiépített és felszerelt gyakorlati oktatási helyek is jelentős szerepet kapnak, jelentős szerepet kellene, hogy kapjanak a fejlesztések területén. A Képviselőtestület évi határozatával döntött arról, hogy a Móra Ferenc Gimnázium mellett szakközépiskoláit sem adja át megyei fenntartásba, viszont a szakképzés rendszerét átalakította, és folyamatosan alakítja azzal, hogy integrált szakképző intézményt hozott létre három szakközépiskola összevonásával /Kossuth KSZI, Mezőgazdasági KSZI, Közgazdasági SZKI/. A Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskolát alapítványi fenntartásba adta. Az összevont szakképző intézmény az elmúlt évek alatt bizonyítottan jó döntés volt, hiszen a gazdasági mutatók azt bizonyítják, hogy olcsóbbá vált a működési költsége, és az oktatók lehetőséget kaptak az iskolák közötti áttanításra is, mely költséghatékonynak mutatkozik, és az oktatás minőségi növekedését is magával hozza. Az Euroszféra Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója 2004 decemberében kereste meg a város önkormányzatát azzal a céllal, hogy városunkban magángimnázium, majd erre épülően főiskolai képzés induljon az Öreglaktanyában szeptemberében a gimnáziumi képzés elindult a Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskola termeiben, de az alapítvány vezetésében bekövetkezett személyi változások, illetve az oda járó diákok csekély száma miatt a magángimnáziumi oktatás városunkban megszűnt ben a Facultas Alapítvány által működtetett Facultas Felsőoktatási Centrum szervezésében a veszprémi Pannon Egyetem Kiskunféleghyázán elindította a politikai tanácsadó másoddiplomás levelező képzését, 2010-ben pedig a nemzetközi

18 17 tanulmányok alapképzést. A tervek szerint a 2011/12-es tanévben már a Pannon Egyetem nemzetközi tanulmányok szakának nappali tagozatos képzése is indul, és a Szolnoki Főiskola három nappali és levelező tagozatos képzéssel bővíti a félegyházi egyetemi és főiskola képzési kínálatot: kereskedelme és marketing, nemzetközi gazdálkodás és a turizmus és vendéglátás képzési lehetőségeivel. A felsőfokú képzés /úgynevezett OKJ-s képzések/ tekintetében továbbra is támogatjuk a jelenlegi képzési formákat, és a mindenkori piaci igényeknek megfelelő képzési profilokat helyezzük előtérbe. A közszolgáltatások körében továbbra is fontosnak tartjuk a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, elsősorban a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat közreműködésével, annak érdekében hogy a fiatalokat minél jobban be tudjuk vonni a közéletbe, hogy programjukat közvetlenül segíteni tudjuk abból a célból, hogy a gyermek és ifjúsági korosztály igényei megjelenjenek az önkormányzat ifjúságot érintő döntéseinek meghozatala során. A felvázoltakon felül oktatási koncepció részletezi a nevelési-oktatási intézmények feladatait, valamint az intézmények és a fenntartó kapcsolatát. 3./ Szociálpolitika Cél: Az Önkormányzat számára a helyi önkormányzatokról szóló év LXV. törvény (továbbiakban Ötv.), a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény(továbbiakban Szt.), valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) által előírt ellátási kötelezettségek teljesítése. Az ellátásra szorulók szociális biztonságának megteremtése. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások ellátottakhoz történő közelebb kerülése. A szociális ellátórendszer a városban biztonságot, stabilitást, kiszámítható lehetőséget kell hogy nyújtson. Szükségesség: Az Ötv., az Szt. és a Gyvt. a települési önkormányzatokat az intézményi ellátások biztosítására a lakosságszám függvényében kötelezi. Városunkban kötelező jelleggel ez egyes alapellátási feladatok megvalósítását jelenti, ami jelentős és költségigényes feladat. Az intézmények tekintetében elmondható, hogy szükség van az alapellátási feladatok megerősítésére annak érdekében, hogy a rászorulók minél tovább saját otthonukban, saját környezetükben élhessenek. Megvalósulás: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, mint fenntartó a lakosság gyermekjóléti és szociális szolgáltatási feladatait két intézmény keretein belül biztosítja.

19 18 Ezen intézmények: Kapocs Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény. Mindkét intézmény több telephelyen látja el az önkormányzat kötelező gyermekjóléti és szociális feladatait, illetve a Szivárvány Intézmény önként vállalt (szak-) feladatot is ellát. Kiskunfélegyháza város tekintetében szinte valamennyi szociális és gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásra kerül. Ezen kötelező önkormányzati feladatok ellátásában nem állami fenntartók is közreműködnek, ezzel biztosítani lehet, hogy Kiskunfélegyházán minden alapellátási feladat megvalósulásra kerüljön, és városunk lakóit teljes ellátó rendszer láthassa el, megakadályozva annak lehetőségét, hogy valaki ellátás nélkül maradjon. A városban a gyermekek napközbeni ellátását nyolc, vállalkozási formában működő családi napközi látja el, 54 férőhely biztosításával. Szociális ellátások területén 2010 évtől egy nonprofit kft fogyatékkal élők nappali intézményét működtet 32 férőhellyel,illetve egy másik fenntartó támogató szolgálatot biztosít. Kapocs Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény Kiskunfélegyházán a lakosság gyermekjóléti és szociális szolgáltatási feladatait 5 telephelyén látja el, illetve 6 település tekintetében kistérségi feladatokat is ellát, szolgáltatásai az ágazati jogszabályok által előírt kötelező feladatok. Az intézmény szolgáltatásai az évek során bizonyították létjogosultságukat. Az intézmény hét önálló szakmai egységgel rendelkezik, melyek az alábbiak: I. Gyermekjóléti ellátási formák Gyermekjóléti Szolgálat Módszertani feladatok ((6100 Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 6.) A Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe - kistérségi feladatellátás okán - kiterjed Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás, Kunszállás, Fülöpjakab és Tiszaalpár települések közigazgatási területére. Megvalósítandó feladat: Olyan anyagi források és támogató szolgáltatások felkutatása (pl. ösztöndíj), amik lehetővé teszik a rossz szociális körülményekből fakadó hátrányok leküzdését. Szabadidős programok szervezése, amiket a rossz szociális helyzetben lévő szülők önerőből nem tudnak biztosítani gyermekeik számára A Szolgálatnak nagy szükség lenne pszichológus és jogász segítségére.

20 19 Helyettes Szülő Kiskunfélegyháza Város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező családok részére nyújt ellátást. A Helyettes Szülő a családban élő gyermek gondozását saját háztartásában biztosítja. A Gyermekjóléti Szolgálat által az alapellátás- illve védelembe vétel során készítet egyéni gondozási, nevelési tervet. Bölcsőde I. (6100 Kiskunfélegyháza, Dankó P. u. 4-6.) Bölcsőde II. (6100 Kiskunfélegyháza, Darvas J. tér 12.) április 01. napjával a Kuckó Bölcsőde megszüntetésre került és a bölcsődei feladatellátás beintegrálódott a Kapocs Intézménybe. Az intézmény a 0-3 éves korosztály napközbeni ellátását biztosítja két telephelyen, férőhelyen. Az I. sz. Bölcsődében az elmúlt években megvalósításra került a gyermekek korai fejlesztése, gondozása, a sérült gyermekek integrált csoportban történő ellátása A II. sz. Bölcsődében Játszócsoport működik. Az elmúlt évekhez hasonlóan fokozatosan próbálják szélesíteni a szolgáltatások körét, ezzel segítséget nyújtva a szülőknek gyermekeik otthoni ellátásához. Megvalósítandó feladat: a bölcsőde 110 férőhelye kihasználtsága vonatkozásában elmondható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan még mindig vannak kielégítetlen igények és ezek száma egyre nő. A bölcsődék tekintetében az akadálymentesítés, a fűtés korszerűsítése, a konvektorhoz a fa védőrácsok elkészítése, a nyílászárók javítása, az udvari játékok felújítása, illetve a tárgyi eszközök- valamint textíliák pótlása szinte elengedhetetlen. Családok Átmeneti Otthona (6100 Kiskunfélegyháza, Nyomás V. T. 5.) A Családok Átmeneti Otthonában a férőhelyszám 2010 évben 25 főről 40 főre bővült. Jelenleg is várólistát működtet az intézmény, amelyre olyan családok kerülnek fel, akik Kiskunfélegyháza város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkeznek, családi krízis következtében bántalmazás, fenyegetés miatt védelmet keresnek. Megvalósítandó feladat: Javaslatként szerepel az elkövetkezendő négy évre az épülethez tartozó szabad, kihasználatlan terület bérbeadása, esetleges művelése. A megemelkedett közüzemi díjak figyelembevételével a szállásdíj csekély mértékben történő emelését megfontolni szükséges. Kötelező önkormányzati feladat a gyermekek átmeneti otthonának kialakítása, amely az elmúlt években nem valósult meg városunkban. Ezen ellátási forma keretében azon gyermekek ellátásáról kellene gondoskodni, akinek a szülei átmenetileg nem képesek gyermekeiket ellátni. Megjegyzendő, hogy bár jogszabályi kötelezettségből fakadó feladatot nem lát el önkormányzatunk, ezek a gyermekek nem esnek ki a védőrendszerből, nem maradnak ellátatlanul, hiszen mind a családok átmeneti otthona, mind a helyettes szülői hálózat ellátásában részesülhetnek.

21 20 II. Szociális szolgáltatások Családsegítés (6100 Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 6.) Ellátási területe kiterjed Tiszaalpár Község közigazgatási területére is ahol, kistérségi társulás keretében látja el a feladatot.. Megvalósítandó feladat: A jövőben amennyiben az Intézmény pénzügyi helyzete lehetővé teszi, ismét szükség van pszichológiai tanácsadás bevezetésére. A Mobil Jogsegély Program keretében az Egy Hajóban Kiemelkedően Közhasznú Alapítványon keresztül szociális rászorultságtól függően ingyenes jogi segítségnyújtás is volt a szolgálatnál, jelenleg sajnos ez a szolgáltatás jogász hiányában átmenetileg szünetel. Ígérvény van az alapítványtól, hogy amennyiben betöltik az állást újra létrejöhet ez a jó együttműködés. Természetesen, ha ez nem valósulna meg, akkor mindenképpen tervezni kell ennek pótlását, esetlegesen megkeresve más alapítványokat ez ügyben. Városunk helyzetének stabilizálódása után az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva célszerű lenne a tavalyi évben megszűnt adósságkezelési támogatás visszaállítása. Az intézményhez forduló ügyfelek közül mind többen kérnek segítséget kifizetetlen számláik felszaporodása miatt, és nekik nagy segítséget jelentene ez a szolgáltatás. Hajléktalan Ellátás: Nappali Melegedő, Férfi Éjjeli Menedékhely, Női Éjjeli Menedékhely, Hajléktalan Személyek Férfi Átmeneti Szállása, Népkonyha (6100 Kiskunfélegyháza, Alpári út 61.) A Hajléktalan Ellátás négy szakmai egysége október 01-től működik az Alpári út 61. sz. alatt. Az Éjjeli Menedékhely 82 férfi és 43 nő számára biztosít ellátást, a Nappali Melegedő 75 férőhellyel, míg a Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása 10 férőhellyel működik. A Népkonyha napi 50 adag egytál ételt tud biztosítani a rászorulók számára. Megvalósítandó feladat: - kapcsolati háló bővítése - pályázatok / önerő nélküli / - súlyozott szakmai munka - munkáltatókkal kapcsolattartás - civil szervezetekkel és szakmai szervezetekkel együttműködés III. Egészségügyi szolgáltatás Védőnői Szolgálat (6100 Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 6.) A Védőnői Szolgálat tevékenységét területi- és iskolai-egészségügyi ellátás keretében biztosítja. Szolgáltatásuk Gátér közigazgatási területére is kiterjed. Megvalósítandó feladat: A szolgálat kiszervezése 12 védőnő tekintetében fenntartói döntés alapján folyamatban van, a sikeres kiszervezés után az intézmény a feladatot két védőnő tekintetében látja el. Az intézmény mind az 5 telephelyének vonatkozásában az épületek javításra szorulnak mind kültéri-, mind beltéri munkálatok terén, az eszközök pedig pótlásra. Az épületek tetőszerkezetének meghibásodása 3

22 21 telephelyen (Hunyadi u., Dankó P. u., Nyomás V. T. 5.) okoz óriási problémát. Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény A szociális ágazat másik intézménye a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény, amely jelenleg 4 telephelyen működik, szociális alap és szakellátásokat biztosít. Hosszú évek tapasztalata alapján elmondható, hogy a telephelyeken elszórtan megjelenő feladatok nem láthatók el gazdaságosan, csupán az 1993-ban illetve 1998-ban épült Csanyi úti telephely épült funkciójának megfelelően. A Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény integrált intézményként működve kötelező feladatként szociális alapszolgáltatás keretében biztosítja Damjanich u. 4. szám alatti telephelyen az étkeztetést, e feladat ellátására az intézmény saját konyhával rendelkezik a Csanyi úti telephelyén. Az ellátás főként házhozszállítással történik, helyben étkezők főleg azon ellátottak akik igénybe veszik az idősek nappali ellátását is. a házi segítségnyújtás, melyben az intézmény gondozónői a napi szükséglet szerint nyújtanak segítséget az ellátását igénylő lakásán. A szolgáltatás ellátási területe kistérségi feladatellátás okán- kiterjed Petőfiszállás és Gátér települések közigazgatási területére. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melynek finanszírozását nyertes pályázat segítségével tudja biztosítani a fenntartó. A pályázat három évre került megkötésre, lejárta december 31. napja. Szükséges újabb pályázati kiírás esetén a finanszírozás további biztosítása érdekében pályázatot benyújtani. tanyagondnoki szolgálat, 2009 évtől két körzettel jött létre városunkban, a feladat ellátás során a minél hatékonyabb kihasználtság érdekében, folyamatosan mérik fel a tanyagondnokok a lakossági igényeket és ehhez igazodóan a körzetek területe már többször módosult. Szükséges 2 új tanyagondnoki körzet kialakítása és ehhez a tanyagondnoki szolgálat személyi feltételeinek biztosítása + 2 fő alkalmazásával 2014-ig. A tanyagondnokok részére a gépjármű vásárlás lehetőség szerint valósuljon meg, esetleg nem pályázati forrás, hanem más kedvező vásárlási lehetőség igénybevételével. idősek nappali ellátása mely feladat ellátási területe kistérségi feladatellátás okán kiterjed Tiszaalpár település közigazgatási területére. A telephely a feladat ellátására nem alkalmas, tárgyi feltételként a pihenőszoba nem biztosított az ellátottak számára, ezen okból a működést engedélyező és ellenőrző hatóság a határozatlan idejű működési engedélyt 2 évig hatályos ideiglenes működési engedélyre módosította február 22-én jogerős határozatával. Előzőek alapján a hiányzó feltétel pótlása február 22. napjáig szükséges. Móra Ferenc tér 4 szám alatti telephelyen fogyatékosok napközbeni ellátása melyet 2011 évben történő működési engedély módosításával 32 férőhelyről 40 férőhelyen biztosít az intézmény.

23 22 A Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény integrált intézményként működve a fenntartó döntése alapján önként vállalt feladatként szakosított ellátás keretében biztosítja Csanyi út 3. szám alatti telephelyén emelt szintű idősek otthona ellátást. Tekintettel az emeltszintű normatíva csökkenésére, időskorú férőhellyé történő visszaminősítés szükséges, melynek végrehajtása 2010 évtől folyamatosan történik. Nádasdy utca 12. szám alatti székhelyén Idősek otthona ellátást, mely ellátással kapcsolatban elmondható, hogy a működést engedélyező és ellenőrző hatósággal kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítése megtörtént, a tárgyi feltételek biztosításához férőhelycsökkentéssel. A Nádasdy utcai régi konyha épület jelenleg raktárként működik. Amennyiben pályázati lehetőség lesz, a Damjanich utcai telephely beköltöztetését célszerű megvalósítani, szakmai és gazdaságossági szempontból egyaránt. 4./ Közművelődés Az elmúlt években a takarékos gazdálkodásnak és a sikeres pályázatoknak köszönhetően jelentősen mértékben bővültek városunkban a közművelődés színterei, az iskolán kívüli művelődés biztosításának színvonala. Sikerült megvalósítani a közgyűjteményt és a közművelődést befogadó épületek akadálymentesítését. A folyamatos eszközfejlesztésnek köszönhetően a szabadtéri és közösségi térben szervezésre kerülő rendezvények mára már nem igényelnek külső vállalkozóktól bérelt technikát, valamint sikerült elérni azt is, hogy más szervezők bérlik a művelődési központ eszközeit (sátor, színpad, székek, technikai berendezések, stb.), amely az intézmény bevételeit növeli. A közgyűjteményi és közművelődési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében intézményi átszervezésre került sor, ahol a városi könyvtár és a művelődési központ szakfeladatai kerültek összevonásra. A szervezeti átalakítással olyan fejlesztések befogadására nyílik a jövőben lehetőség, amelyekkel a jogutód intézményként működő Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ szakfeladataik ellátását összehangoltabban, hatékonyabb humánerőforrás gazdálkodással, átláthatóbban, gazdaságosabban láthatja el. Az átszervezés Kiskunfélegyháza közművelődését, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak további feltárását, megismertetésének lehetőségeit is segíti. A két területet átfogó munka jobb összehangolása a fenntartó szándéka szerint magasabb színvonalon biztosítja a helyi társadalom közösségi életének művelődését, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok fenntartását, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez szükséges feltételek biztosítását. Az új intézményi struktúrában lehetővé válik a személyi és tárgyi feltételek hatékonyabb kihasználása, az egységes elvek szerint történő működtetése, megtartható és gazdagítható a sajátosságokhoz igazodó programkínálat.