MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

Átírás

1 Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006.

2 BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA...4 A PROGRAM CÉLRENDSZERE...4 A program célja...4 A program célkitűzései...4 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (TKP) ESZKÖZRENDSZERE...5 Tervezés...5 Szabályozás...6 Intézményrendszer...7 Együttműködés...9 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETEI A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE A környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban A társadalom környezeti értékrendjének javítása Környezeti adatgazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága A társadalmi részvétel erősítése a környezeti ügyeket érintő döntéshozásban - partnerség Miskolc városi Fenntartható Fejlődés Stratégia kidolgozása TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT A környezeti problémák megelőzése zöldfelületi célprogram LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Városbarát közlekedés közlekedési Légszennyezőanyag kibocsátás csökkentése VIZEK VÉDELME Vízkészletek, vízbázisok védelme Felszíni vizek védelme Csapadékvíz gyűjtés és elvezetés TALAJVÉDELEM ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY, ÁLLATVÉDELEM Környezet-egészségügy Állatvédelem TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás általános feladatai Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Termelési és veszélyes hulladék KÖRNYEZETBIZTONSÁG ENERGIAGAZDÁLKODÁS ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

3 BEVEZETÉS Jelen Program feladata feltárni Miskolc környezeti problémáit és azok lehetséges megoldásait, figyelembe véve a helyi természeti- és környezeti adottságokat, valamint az önkormányzati, hatósági és a környezeti tudatosság által szabott kereteket. Mindezt a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésén keresztül próbáltuk elérni. Ennek ellenére az elkészült program nem nevezhető helyi fenntartható fejlődés programnak, mert sem a szerkezete, sem a tartalma, sem a készítésének körülményei nem felelnek meg egy ilyen programmal szemben támasztható kritériumoknak. Viszont a környezetvédelmi program egyik alapvető célkitűzése a miskolci fenntartható fejlődés stratégia mielőbbi megszületésének elősegítése. A programkészítők lehetőségei több szempontból is behatároltak. Egyrészt meghatározott a környezetvédelmi programok felépítése, tematikája. Másrészt behatároltak a program végrehajtójának, a városnak is a lehetőségei. Behatárolt, mert a környezet állapotát meghatározó feltételeket nem egyedül alakítja, csupán erősebb, gyengébb ráhatása lehet a környezetállapotot alakító szereplők szemléletére és tevékenységére. A program készítői, a mellett, hogy megfeleljenek a formai, tartalmi követelményeinek, igyekeztek figyelembe venni a legújabb megközelítéseket is, amelyek a fenntarthatóság igényéből vezethetők le. Ezen a téren az Európai Bizottság Városi környezet tematikus stratégiájának tervezetét vettük alapul, amely a Közösség hatodik környezetvédelmi programjának végrehajtásaként fog megszületni a közeljövőben. Figyelembe vettük még a időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II) és az AGENDA 21 mellett a környezetvédelmet érintő helyi és megyei programokat. A környezetvédelmi program elkészítését a város környezeti állapotával kapcsolatos adatok, információk, valamint a hatóságok és környezethasználók tapasztalata, véleménye, elvárásai alapozták meg. Ezek bemutatása az állapotértékelési dokumentumban történik, ami terjedelmi okok miatt külön kötetben készült el, de az egyes programrészeknél is közöljük a környezeti folyamatok rövid összefoglalását. Köszönettel tartozunk azoknak a miskolci polgároknak, képviselőknek, hatóságoknak és vállalatoknak, akik adatszolgáltatással és véleményük megosztásával segítették a program megszületését. Külön köszönjük a Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztály munkatársainak segítségét a programkészítést megalapozó vélemények és információk begyűjtésében. A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE Jelen Program a időszakra készül. A Programot a környezet védelméről szóló LIII. törvény előírásai szerint kétévenként kötelező értékelni és felülvizsgálni, ezért ez a Program három felülvizsgálati szakasz időtartamát tölti ki. A Program végrehajthatósága érdekében szükséges éves cselekvési terv kidolgozása és elfogadása. Ezt minden tárgyévet megelőző év októberéig kell a Közgyűlés elé terjeszteni, majd a költségvetés tervezésekor ez alapján kell a környezetvédelmi tevékenységeket tervezni. 3

4 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A PROGRAM CÉLRENDSZERE A PROGRAM CÉLJA A program célja a város környezetterhelésének csökkentése. A környezetterhelés csökkentése által hozzájárulás a globális környezeti problémák enyhítéséhez és a városlakók életminőségének javításához. A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI Az emberi egészség és létminőség környezeti feltételeinek biztosítása A program alapvető célkitűzése a város lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét biztosítani, azaz életminőségén javítani. Ezt a célt azonban csak az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése ill. a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása által lehet megvalósítani. A táji, természeti, kulturális értékek megőrzése Különös hangsúlyt kell fektetni a program során a Miskolcon még meglévő táji, természeti és kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére. Ezek még átlagon felüli mértékben állnak rendelkezésre, s ezek az erőforrások képezik az alapját a város jövőbeni fejlődésének. Szemléletváltozás megalapozása Ahhoz, hogy a program elfogadottá és megvalósíthatóvá váljon a helyi társadalom és döntéshozók szemléletének a fenntartható fejlődés irányába kell megváltoznia, amelynek legfontosabb eleme a holisztikus látásmód, a környezet és fejlődés, ill. a gazdaság, társadalom és környezet ügyeinek együttes kezelése. A szükséges ismeretek kialakítása Az egyes szervezetek által birtokolt ismeretek parciálisak, melyekből nem áll összes a környezeti történéseket átfogó teljes kép. Ennek eredménye, hogy a helyi lakosság és a helyi szintű döntéshozók nem ismerik a helyi és tágabb környezetük állapotát, természeti erőforrásaikat, azok potenciálját. Az ifjúság sem ismeri a globális történéseket, a helyi környezet állapotát, nincsenek tisztában a gazdasági, társadalmi folyamatok és a környezeti kérdések összefüggéseivel. A hatékony információáramlás kialakítása Tekintettel arra, hogy mindenki érdeke a megbízható információkra alapozott döntés, ezért átfogó, környezeti információs rendszert kell létrehozni, amelyhez szabad hozzáférést kell biztosítani a döntéshozóknak és a publikumnak egyaránt. Ehhez szükséges az információgazdák tevékenységének koordinálása és összefogása, a társadalmi részvétel biztosítása. A fenntartható fejlődés megalapozása A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés megalapozásához, azaz olyan javaslatokat kell tennie a gazdaság és társadalom számára, amelyek a fenntartható erőforráshasználaton keresztül növelik a gazdaság teljesítményét és a társadalom jólétét azáltal, hogy nem kell megfizetni a környezetkárosítás költségeit, a negatív externáliákat. 4

5 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (TKP) ESZKÖZRENDSZERE TERVEZÉS A korszerű környezetpolitika hosszú távú és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és ágazatok közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. Ennek érdekében: Össze kell hangolni a Miskolcot érintő (helyi, kistérségi, regionális) különböző ágazati koncepciókat, stratégiákat, terveket, hogy azok végrehajtása ne sértse a környezeti érdekeket, ne keresztezze a TKP-ban megfogalmazott célokat. A TKP készítésekor figyelembe vettük azokat a nemzeti koncepciókat, programokat és terveket, amelyek meghatározóak a helyi program összeállításánál is. Meglévő tervek, melyekre támaszkodni lehet: az Országos Környezeti Kármentesítési Program, Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, Nemzeti Környezetvédelmi Program. A program készítésénél számos olyan szempont vetődött fel, amelyre az említett programok, tervek nem tartalmaznak megfelelő útmutatást. Ezért a program végrehajtása során törekedni kell a kapcsolattartásra a kistérségi, regionális és nemzeti programok készítőivel, hogy a jövőbeni tervezés során szempontjainkat érvényesíteni tudjuk. Ilyen pl. a szabályozás és finanszírozás kérdésköre. A TKP-t annak elfogadása után nem lehet magára hagyni, hanem folyamatos, gördülő tervezést kell megvalósítani. Ennek jellemzője az előbb említett vertikális tervezési gyakorlat kiépítése, amelynek során a programot aktualizálni kell, a nemzeti szintű szabályozásnak megfelelően, illetve az előremutató regionális és kistérségi elképzeléseket is érvényesíteni kell a létrejövő nemzeti szabályozásban. A TKP elfogadása után biztosítani kell az anyag megismertetését legalább a miskolci kistérség önkormányzataival, a regionális fejlesztési tanács munkaszervezetével, s valamennyi hatósággal, szakmai és civil szervezettel. A TKP elfogadása után annak szempontjait szükséges érvényre juttatni a közötti időszakra szóló regionális fejlesztési stratégiában. 5

6 SZABÁLYOZÁS A szabályozással kapcsolatos problémák Rendkívül kicsi a TKP mozgástere a globális szabályozó környezeten belül ahhoz, hogy hatékony helyi szabályozást lehessen létrehozni. Egyrészt nem lehet a nemzeti szabályozást keresztező, másrészt a helyi terheket növelő szabályozást bevezetni. A környezetre nehezedő terhek növekedése azt bizonyítja, hogy ma sehol a világon nincs olyan környezeti szabályozás, amely egyszerre lenne képes megelőzni és kezelni a problémákat. A ma létező, nemzeti szintű szabályozásnak is az a legnagyobb hibája, hogy nem a problémák megelőzésére koncentrál, hanem a cső végén próbál eredményeket elérni. A fenntartható fejlődéshez szükséges szabályozás és a környezetvédelmi szabályozás között az a különbség, hogy míg az előbbinek az erőforrások fenntartható használatára kell vonatkoznia, addig az utóbbi az okozatok kezelésére irányul. A sokat hangoztatott szennyező fizet -elv nem alkalmas alapelvnek, hiszen a termelő minden terhet a fogyasztóra hárít át. Ezért mind a közvetlen költségeket, mind pedig a negatív externáliákon keresztül jelentkező közvetett költségeket a társadalom egésze fizeti meg. Összességében a szabályozás negatív oldala van túlsúlyban; kevés az olyan pozitív ösztönző, amely környezetbarát magatartásra sarkallná a termelőt és a fogyasztót. A mozgástér tágítása - meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi rendeletek és jogszabályok milyen módon keresztezik a környezeti érdekek érvényesítését, - meg kell vizsgálni, hogy a környezet védelmére vonatkozó rendeletekben milyen joghézagok vannak, - fel kell tárni azokat a pontokat, ahol nagyobb helyi mozgástérre lenne szükség, - javaslatokat kell kidolgozni a rendeletek módosítására, A belső mozgástér jobb kihasználása - a jelenlegi jogszabályi keretekből adódó lehetőségek teljes skálájának kihasználása a helyi jogalkotásban - a helyi rendeletalkotás új lehetőségeinek feltárása, újabb rendeletminták alkalmazása Kulcsjavaslatok a szabályozással kapcsolatosan A külső mozgástér bővítésének legfontosabb iránya, hogy javaslatokat tegyünk olyan szabályozásra, amely kielégíti a megkívánt szabályozási feltételeket. Ezek: - a szabályozás a megelőzést szolgálja, - a szabályozás az erőforrások fenntartható használatára vonatkozzon, - a szabályozás elsősorban azokat a területeket érintse, amelyek finanszírozási igénye alacsony (pl. irányítás, ellenőrzés, felülvizsgálat, döntés, oktatás stb.), - a szabályozás bevezethető és érvényesíthető legyen, - a szabályozás adjon lehetőséget a fokozatos bevezetésre és alkalmazkodásra, - a szabályozás kiszámítható, stabil és tervezhető legyen, - a szabályozás pozitív módon ösztönözzön, ne a kijátszásra indítson, hanem a végrehajtót tegye érdekeltté a megvalósításban, - biztosítson elegendő forrást a problémák megoldásához. A globális szabályozás változtatásának egyik legfőbb iránya, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően, helyi szinten biztosítsa a döntés meghozatalát. Ennek értelmében meg kell szerezni a helyi környezetvédelmi problémák megoldására szánt, állami pénzeszközök fe- 6

7 letti döntéskompetenciát. Például a Miskolcon képződő ilyen típusú adók és díjak helyben maradnak, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóság Miskolcot érintő bírságainak bizonyos hányada is az önkormányzat környezetvédelmi feladatait segíti. A forrásképzés oldalán olyan javaslatokat kell tenni, amelyek a fogyasztási adó növeléséből biztosítanak bevételeket a fenntartható erőforrás-gazdálkodás céljaira, amely intézkedésen keresztül a prevencióra lehet a hangsúlyt fektetni, azaz egy környezetbarát gazdaságon és társadalmon keresztül lehet a környezetvédelmi célokat teljesíteni. A meglévő forrásokból a lakosság olyan környezetvédelmi beruházásait kell támogatni, amelyek egybeesnek a fenntartható fejlődés megvalósulásának irányával, fenntarthatóvá alakítják a termelői és fogyasztói mintázatokat, elősegítik a szociális hátrányok mind egyéni, mind kistérségi kiegyenlítődését. A lakossági környezetvédelmi beruházások támogatása elősegíti a vállalati környezetvédelmi fejlesztéseket is, mert a lakossági fogyasztói igény létrehozza a piacot, és ezzel diktálja a termelői innováció és a termékszerkezet váltás irányát. A pénzügyi források elosztási elveinek kialakításánál különbséget kell tenni a piaci és nonprofit alapon működő környezeti beruházások és szolgáltatások között. Választható technológiák esetén mindig a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) elvének alapján kell dönteni, s mindig a végleges, az okok kezelésére vonatkozó megoldásokat kell támogatni. A piaci alapon működő beruházásokat, szolgáltatásokat kölcsönökkel, a hosszú megtérülésű beruházásokat feltöltődő alapokból a kamat mértékéig, a nonprofit tevékenységeket pedig vissza nem térítendő juttatásokkal kell támogatni. INTÉZMÉNYRENDSZER Szervezeti felépítés A környezetvédelmi feladatok ellátásának mennyiségi és minőségi jellemzőit nagymértékben meghatározza az a szervezeti felépítés, amelyben a környezetvédelmi munka zajlik. Ezért a Környezetvédelmi Program végrehajtásának kulcskérdése, hogy lehet-e a jelenleginél jobb szervezeti felépítést rendelni a környezetvédelmi feladatellátáshoz. Mivel a fenntarthatóság és a környezet mára - az esélyegyenlőség mellett - a fejlesztési stratégiák és operatív programok egyik fő rendező elve lett, javasoljuk, hogy ez helyi szinten, a Polgármesteri Hivatal következő átszervezése során, kellő hangsúlyt kapjon. Ezért a jelenlegi Építési és Környezetvédelmi Osztály helyett, egy tisztán környezetvédelemmel foglalkozó szervezeti egység (Környezetvédelmi Osztály) kialakítását tartjuk indokoltnak. A városüzemeltetés és közterület felügyelet környezetvédelmi feladatait is ide lehetne csoportosítani. Az új osztály munkaszervezete lehetne a Városgazda Kht., mely jórészt a környezetvédelemhez kapcsolódó feladatokat lát el (zöldfelületgazdálkodás, köztisztaság, stb.). Továbbá javasoljuk egy, a településfejlesztésért felelős alpolgármesterhez rendelt Környezet és Fejlődés Szakértői Bizottság megalakítását, melyben egyenlő arányban kapnak helyet a tudomány, a gazdasági és a civil szektor környezetvédelmi szakemberei. A bizottság feladata a Köz- 7

8 gyűlés elé kerülő helyi intézkedések, tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata, prognosztizálása, véleményezése. Működését a Miskolc Városi Településrendezési és Építészeti Tervtanácshoz hasonló feltételekkel és jogkörökkel kell biztosítani. A Bizottság szoros munkakapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szervezeti egységével. A Bizottság további feladat lenne a Környezetvédelmi Program keretében zajló programok, projektek figyelemmel kísérése a meghatározott indikátorok mentén mérés és értékelés, majd ennek megfelelő kezdeményezés a projektek felülvizsgálatára. A meglévő Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottság ülésein, a Miskolci Környezet-, Természet- és Állatvédelmi Civil Műhely képviseletében 1 fő szavazati joggal vehessen részt. Szervezeti működés Az önálló környezetvédelmi szervezeti egység feladatai: Hatósági feladatok Az önkormányzat illetékességébe tartozó környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása. A Hivatalhoz a lakosság, ill. egyéb szervezet és közület részéről érkező, szóban, írásban, vagy telefonon megtett környezetvédelemmel kapcsolatos bejelentés, vagy kérés helyszíni kivizsgálása, állásfoglalás, vagy intézkedés megtétele. A környezeti elemeket érő szennyezések kivizsgálása, a szennyezés megszüntetésére intézkedés megtétele. A Hivatalhoz érkező fakivágási kérelmek helyszíni kivizsgálása, véleményezése a Zöldfelület Kezelést Ellenőrző Bizottság segítségével, engedélyek kiadása. Tervezéssel és szervezéssel kapcsolatos feladatok Minden évben elkészíti a Környezetvédelmi Program munkatervét. Kezdeményezi, szervezi és koordinálja a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok végrehajtását. Ennek érdekében együttműködik a Polgármesteri Hivatal összes szervezeti egységével és más, a programban feladatot vállaló szervezetekkel (környezetvédelmi civil szervezetek stb.) A Program érvényességi ideje alatt elkészíti a kötelező kétévenkénti felülvizsgálatot, ennek eredménye alapján a Program módosítására tesz javaslatot a Közgyűlésnek. Elkészíti, frissíti, nyilvánosságra hozza Miskolc környezeti állapot adatbázisát. Évente értékeli a környezet állapotát, és erről tájékoztatja a lakosságot. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés gyakorlati tapasztalatairól évente szóló jelentést készít. Kapcsolatot tart és együttműködik a városi környezetvédelmi szervekkel (társhatóságokkal) és civil szervezetekkel, a lakossággal, a helyi sajtóval, rádióval és televízióval. Kapcsolatot tart és együttműködik az üzemeltető cégekkel. Ennek keretében elsősorban a feladatvégzés közös tervezése és az elvégzett feladatok ellenőrzése a tevékenysége. A városi zöldterületekkel kapcsolatos feladatok ellátása. A Helyi Környezetvédelmi Alap átlátható kezelése. A Környezetvédelmi Bizottság döntés-előkészítési feladatainak az ellátása, rendeletek felülvizsgálása és módosítása, új rendeletek készítése. A Közgyűlés döntés-előkészítési folyamatát segítő belső környezeti hatásvizsgálati rendszerének a működtetése Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi pályázati lehetőségeket, majd elkészíti ill. elkészítteti az önkormányzat környezetvédelmi pályázatait. Részt vesz külföldi, országos, vagy helyi szintű környezetvédelemmel kapcsolatos kiállításokon, rendezvényeken, és továbbképzéseken, mint kiállító, résztvevő vagy előadó. 8

9 EGYÜTTMŰKÖDÉS A környezetvédelmi feladatok megvalósításában nagy szerepe van a társadalmi részvételnek, az együttműködésnek, ennek megfelelően a környezetvédelmi törvény a lehetséges szereplőknek kötelességévé teszi az együttműködést: 10. (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei; valamint más intézmények együttműködni kötelese a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára. (2) Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg. Ezen túl a Program elfogadását követően meg kell keresni a lehetséges partnereket (társhatóságok, intézmények, civil szervezetek stb.) azzal a kéréssel, hogy a programot áttekintve határozzák meg azokat a területeket, ahol részt tudnak vállalni a feladatok megvalósításában. Ezt követően pontosítani kell az együttműködés részleteit, majd együttműködési megállapodások, valamint feladatátvállalási szerződések megkötésével kell javítani a környezetvédelmi feladatok megvalósítását. A feladatellátás vizsgálata során nagy hangsúlyt kell fektetni az együttműködésben, feladatátvállalási szerződéssel megvalósítható feladatok körére, ezzel tehermentesítve a hivatali apparátust. Miskolc környezeti szempontból jelentős terheket örökölt a korábbi gazdasági rendszerből, illetve az aktuális társadalmi trendek és a globális folyamatok helyi hatásai is jelen vannak. Mind a javító, mind a fenntartó, megőrző feladatokhoz vannak együttműködést felajánló hazai és külföldi partnerek, elsősorban a testvérkapcsolatokból, illetve a határmenti és gazdasági együttműködésekből származtathatóan. Tovább növeli a tapasztalatcsere lehetőségét, hogy az Építési és Környezetvédelmi Osztály évek óta rendszeres résztvevője európai városok környezetvédelmi együttműködésének. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Miskolc-Kassa eurorégión belül, illetve a határon átterjedő környezeti tényezők miatt fontos, hogy fokozottabb környezetvédelmi együttműködést folytassunk északi szomszédunkkal. Az együttműködésnek a kölcsönös tájékoztatásban, közös projektek tervezésében és végrehajtásában, közös kutatásokban stb. kell megnyilvánulnia (pl. Interreg projektek). A nemzetközi együttműködés mind forrás-, mind tudás- és tapasztalatszerzési lehetőségeket kínál, amelyekkel a jövőben tervszerűbben kell élni. Ennek érdekében a következő feladatok végrehajtása szükséges: A települési környezetvédelmi programot angol nyelvre kell fordítani. Számba kell venni az ismert és potenciális partnereinket, és a programot el kell küldeni számukra. Szlovákiai partnereinkkel (pl. Kassa önkormányzati, tudományos, civil és gazdasági környezetvédelmi szervezetei) meg kell ismertetni a Települési Környezetvédelmi Programot, s fel kell vázolni a környezetvédelmi együttműködés főbb pontjait. Támogatni kell a társadalmi szervezetek között már kialakult környezetvédelmi együttműködéseket, s törekedni kell más szektorok bekapcsolására is a közös környezetvédelmi feladatok végrehajtása érdekében. 9

10 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETEI Környezeti célok, feladatok és programok meghatározása 1. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE 1.1. A KÖRNYEZETI ISMERETEK, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KÖZVETÍTÉSE AZ OKTATÁSBAN Háttér A környezeti nevelés tantervi kötelezettség és az ország nemzetközi kötelezettségvállalása is egyben, azonban a legtöbb helyen jóformán csak környezet(természet)védelem, környezetismeret oktatás folyik. Az oktatási rendszer elsősorban a tudásanyag növelését szolgálja, holott bebizonyosodott, hogy a környezeti nevelésben a több tudás nem vezet felelősebb környezeti cselekvéshez. Vagyis hiába nő a diákok lexikális tudása a témában, ez nem befolyásolja azt, hogy környezettudatosabb viselkedést tanúsítsanak. Szemléletváltozás nélkül az iskolában átadott ismeretek, illetve gyakorlatok később elhalványulnak, feledésbe merülnek. A környezeti nevelési tevékenység során a legfőbb nehézség a pénz, a megfelelő szakmai háttér és segítség (továbbképzés, szaktanácsadó szolgálat) hiánya. A pedagógusok környezeti nevelési továbbképzéseinek tartalmi felülvizsgálata, bővítése, illetve információs hálózat rendszerének kialakítása jelentősen javítaná a környezeti nevelés helyzetét. Az oktatási intézmények jelenlegi fizikai környezete nem alkalmas a környezeti nevelés hiteles közvetítésére. A program célja Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Ezeket a célokat az oktatókon kívüli együttműködőkkel lehet elérni, azaz a szülők, a családok, a helyi közösségek, civil szervezetek és szakmai segítő szervezetek bevonásával. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy az iskolák épületeit, azt a fizikai környezetet, amelyben a tanulók jelentős idejüket eltöltik, környezetminősítési audit és ezt követő fejlesztések révén anyag-, energiatakarékos és környezetkímélő eljárásokkal újítsák meg, mintát adva ezzel a jövő generációk életformájának, szemléletének kialakításához. Rövid és középtávú feladatok Környezeti nevelést segítő városi információs-tanácsadó hálózat kialakítása. A városban sokszínű a környezeti nevelést segítő tevékenységek köre, mégsem jött eddig létre a közoktatási intézmények helyi környezeti nevelését segítő-támogató városi információs hálózat (forrásokról, szakmai rendezvényekről, tanácsadásról, módszertani segédanyagokról). Szükséges a Városi Környezeti Nevelési Központ eddigi tevékenységének értékelése, illetve a további működésben a partnerség fejlesztése civil és gazdálkodó szervezetekkel is. Javasoljuk egy városi környezeti tudatossággal foglalkozó munkacsoport megalakítását (önkormányzati, civil környezetvédő szervezetek, egészségvédő, környezetvédelmi szakmai és gazdálkodó szervezetek részvételével), mely révén összehangolt szolgáltatáskínálat és -fejlesztés valósulhat meg az oktatási intézmények számára, elkerülhetők a párhuzamosságok és növelhető a meglévő kapacitások hatékonysága A környezeti nevelés értékelése, minőségbiztosítása A környezeti nevelési programok elkészítése előrehaladást jelent, hiszen nincs iskola, amely ne rendelkezzen környezetvédelmi programmal. A végrehajtás nyomon 10

11 követése, minősítése szükséges azonban ahhoz, hogy elérje célját az intézkedés. A helyi környezeti nevelés és a minőségbiztosítás kapcsolata nagyon laza, többnyire hiányzik. Ehhez szükséges a környezeti nevelés értékelési rendszerének (mutatók) kidolgozása, kétévenkénti felülvizsgálata, korrekciók, anyagi és szakmai elismerések, ösztönzők meghatározása. A környezeti nevelés és minőségbiztosítás összekapcsolásában élenjáró gyakorlati példákat az önkormányzat gyűjtse össze és segítse elő a tapasztalatok átadását a többi iskola részére. Kiemelten támogatandók a meglévő ökoiskolák tervezett fejlesztései, mintaértékű programjaik elterjesztése, s az ökoiskola-hálózat minősítési rendszeréhez való csatlakozás ösztönzése Környezeti nevelők elismerése Miután a környezeti nevelők nagy része felismerte, hogy munkája elsősorban az iskolán kívüli tevékenységekre alapozható, személyes áldozatot hoznak e munka végzése során. Elismerésükre anyagi és erkölcsi ösztönző rendszer kialakítása szükséges. Ez egyben azt is szolgálja, hogy a mintaértékű környezeti nevelői munkák más pedagógusok számára is bemutathatók, ösztönző hatásúak lesznek Továbbképzések A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek eljuttatása az iskolai tantárgyi struktúrában módszertani innovációkat igényel. Ki kell alakítani ezeket a módszereket, és továbbképzéseken átadni az oktatással, neveléssel foglalkozók számára Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés tartalmi fejlesztése érdekében A miskolci oktatási intézményekben folyó környezeti nevelési programok fejlesztése és a környezeti tudatosság növelése érdekében olyan oktatási segédanyag kidolgozása, mely megelőző szemléletű, a fenntartható fogyasztói szokások kialakítását segíti az intézményben, a közösségben és annak tágabb környezetében is. Az ökológiai fogyasztóvédelmi szemlélet elsajátítása a pedagógusok körében Az iskolák környezetkímélő működtetése A bezöldült pedellus c. kiadvány miskolci adaptálása és fejlesztése, mely az intézmények működtetése során alkalmazható energiatakarékos, környezetkímélő eljárásokat ismerteti a működtetők számára Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása Terepi ismeretek, módszerek, programok, közvetítésére is alkalmas befogadó jellegű, a helyi környezet- és természetvédő civil szervezetek munkájához is alkalmas intézményi háttér biztosítása (pl. Herman Ottó Emlékpark ökocentrum), ilyen irányú tevékenységek támogatása: Nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel a globális folyamatokra való rálátás erősítése érdekében: Riverwatch, Project-Wet, Project-Wild, a British Council Terepi képzések, terepgyakorlatok pedagógusoknak Miskolc helyi természeti értékeit megismertető képzés, túravezetés Természetvédelmi szakkörök támogatása: a helyi környezet megismerésére geológus, barlangász, biológus, gombász, madarász, stb. szakemberek által (pl. civil szervezetek közreműködésével) Iskolai hulladékmegelőző és szelektív hulladékgyűjtés (komposztálás) Iskolakertek, tankertek létesítése 11

12 Szakképző intézetek környezetvédelmi képzéseinek bővítése Miskolcon nagy hagyománnyal rendelkező vasas, gépipari, építőipari szakmák lehetőséget kínálnak arra, hogy elsősorban lakossági célokra hasznosítható, környezetkímélő technológiák és eszközök készítését sajátíthassák el a tanulók. Képzési tananyagok és modulok létrehozása pl. az alábbi témákban: Napenergia hasznosítás módozatai: melegvízellátás, főzés, desztillálás, stb Szélerő hasznosítás: vízkiemelő szélkerék, áramtermelés Hagyományos fűtési módok: kályhák, kemencék, fűtéshez, sütéshez Alternatív közlekedés: tandemek, teherhordó kerékpárok. triciklik építése, javítása Kézműves munkák: utazó fazekasműhely, favázas és agyag építkezési módok, stb A környezetvédelmi oktatás bővítése, szemléletformálás a Miskolci Egyetem hallgatóinak körében A felsőoktatás hallgatói nehezen, de mobilizálható réteget képviselnek, amelynek szemlélete még formálható. Jelenleg a Miskolci Egyetemen graduális képzések folynak: környezetmérnök, előkészítéstechnikai mérnök, műszaki menedzser szak környezetvédelmi szakirány, környezeti mérnökasszisztens, tanárképzés. Posztgraduális képzések: környezetvédelmi szakmérnök, szakmai továbbképző tanfolyamok. Az egyetemi fiatalság környezeti tudatosságának növelése érdekében kezdeményezni kell: Környezetvédelmi jog önálló tantárgyi oktatása a jogász-, a mérnök- és a közgazdász-szakokon A környezetkímélő eljárások és technológiák alkalmazásának műszaki ismeretei a mérnöki képzésben Nemzetközi együttműködésekben való részvétel (mint a PLANET) Egyetemi környezetvédelmi klub, rendezvények, szervezése stb Zoopedagógia a Miskolc Városi Vadasparkban A zoopedagógia az állatkertbe látogató emberek számára olyan természetközeli élményeket kínál, melyek révén nemcsak ismeretük gazdagodik, hanem érzelmileg is megérintődnek s ez hatással lesz egy ökologikusabb gondolkodásmód kialakulására. A zoopedagógia feltételrendszerének bővítése, fenntartása szükséges a Miskolc Városi Vadasparkban is. Megfelelő végzettségű pedagógusok, oktatóterem és különböző korcsoportok számára kidolgozott programcsomagok szükségesek a kihelyezett tanórák, vagy a speciális foglalkozások számára. A programok ütemezése, költségbecslése 1.1. A környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidők Indikátor Forrás /együttműködő mft Munkacsoport és hálózat működtetése a környezeti tudatosságért A környezeti nevelés értékelése, minőségbiztosítása 2007-től folyamatos 2008-tól folyamatos Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Tanácsadó hálózat működése, munkacsoport ülések száma Elkészült minőségbiztosítási rendszer 3/év Kidolgozás: 1 Működtetés: 1/év, együttműködők 12

13 1.1. A környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidők Indikátor Forrás /együttműködő mft 3. Környezeti nevelők elismerése 4. Továbbképzések Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés tartalmi fejlesztése érdekében Az iskolák környezetkímélő működtetése Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása Szakképző intézetek környezetvédelmi képzéseinek bővítése A környezeti oktatás bővítése, szemléletformálás a Miskolci Egyetem hallgatóinak körében 10. Zoopedagógia a Miskolc Városi Vadasparkban 2006-tól folyamatos 2007-től rendszeresen től folyamatos 2007-ől folyamatos 2007-től 2006-tól Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek szakközépiskolák, szakmai szervezetek Miskolci Egyetem, Ökológiai Intézet Városgazda Kht., pedagógiai intézetek, állat- és környezetvédő civil szervezetek (pl. MÁSA) Működő ösztönző-rendszer Képzésben résztvevők száma Az oktatási segédanyagot használók száma A bezöldült miskolci pedellus kiadvány megjelenése Oktatási rendszeren kívüli tevékenységek száma és ideje, intézményi háttér Képzési modulok kialakítása és száma Bevezetett oktatási modulok száma, projektek, rendezvények száma Oktatóterem technikai fejlesztése, megtartott foglalkozások szám és ideje, kidolgozott programcsomagok száma 0,5 /év 2/év 0, ,5/modul 1/modul+0,5/év 1/év Önkormányzat Miskolci Egyetem, Pályázati források, Támogatók 13

14 1.2. A TÁRSADALOM KÖRNYEZETI ÉRTÉKRENDJÉNEK JAVÍTÁSA Háttér Napjainkban a lakosság nincs tisztában a kedvezőtlen környezeti hatásokat okozó tényezőkkel. A szociális és egzisztenciális kérdések háttérbe szorítják a környezeti szempontokat. A fogyasztói társadalomra jellemző fogyasztói szokások átvétele anyag- és energiapocsékoláshoz, fokozott hulladéktermeléshez vezetett. Az emberek nem ismerik fel a tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. Kevés információhoz jutnak a környezet állapotáról, ami az ok-okozati összefüggések megértését is megakadályozza. Azok sincsenek azonban könnyű helyzetben, akik a környezettudatos életmód mellett döntöttek, a miskolci adottságok nemigen ösztönzik, szolgálják a környezettudatos magatartást. Ugyanakkor Miskolcon számos kezdeményezés indult, mely révén a város segíti és szorgalmazza a környezeti értékrend kialakulását fejlődését: Környezetbarát család, környezetbarát ház c. pályázat, Környezetvédelmi Hasznoskönyv, stb. A program célja Olyan társadalom kialakítása, mely "úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését". (ENSZ által felkért Környezet és Fejlődés Bizottság Közös Jövőnk, 1987). A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén Rövid és középtávú feladatok Környezetvédelmi kommunikációs terv A társadalom környezeti tudatossága csak úgy javítható, ha tájékozott környezetének állapotáról, ismeri a gazdaság, társadalom és a környezet összefüggéseit, azok egymásra hatását. Tudatosan törekedni kell arra, hogy a fenntartható fejlődés a mindennapi nyilvánosság részét képezze, beépüljön a hétköznapok világába. A kommunikációs terv alkalmat ad arra, hogy az internetes eszközök, az oktatási rendszer, munkahelyek, a médiumok, tanácsadás, rendezvények és egyéb területeken folyó környezeti kommunikációáramlás egymást erősítse, hatásuk megsokszorozódjon. Összehangolt kommunikációs terv készítésére van szükség, melyben megtörténik az eddigi gyakorlat helyzetelemzése, meghatározásra kerül a kommunikáció cél- és eszközrendszere, a partnerek, a kommunikációs célok és üzenetek célcsoportonként meghatározása, konkrét kampányok kijelölése és e tevékenységek ütemezése Pályázatok az élhetőbb Miskolcért A család, ahol a fogyasztói kultúra kialakul, a nevelés és a változtatás egyik alapvető színhelye. Folytatni kell a legjobb gyakorlatra ösztönző jutalmazási formát (anyagi, erkölcsi elismerés: Környezetbarát Ház, Környezetbarát Család), újabb ösztönző pályázatokat kell bevezetni: Pályázat zöldterületek közösségi gondozására, Tiszta udvar rendes ház címre Zöld Családok Hasznoskönyve c. kiadvány Olyan kiadványt kell készíteni, amely meggyőzően bemutatja, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti érdekei összehangolhatóak. Az önkormányzati pályázaton nyertes családok, valamint más, Miskolcon élő példaként bemutatható családok legjobb háztartási gyakorlatainak ismertetése. 14

15 Intézményi ökoaudit: Az önkormányzati intézmények jelentős részében energiapazarló és környezetszennyező eljárások működnek. Nem akkreditált, de a rendszer alapvető hiányosságait bemutatni képes ökoauditok, s az azt követően kidolgozandó programok, - melyek hozzájárulhatnak a megalapozott pályázatok benyújtásához is révén lassú folyamat indítható el az intézményrendszer energiatakarékos és környezetkímélőbb fejlesztésére. Ide tartozik az ökoaudit rendszer kidolgozása, és annak alkalmazását biztosító közérdekű, nonprofit szolgáltatás beindítása Intézmények zöldítése c. Hasznoskönyv A döntéshozókat támogató ismeretanyag az intézményi ökoaudittal kapcsolatos lehetőségek és elvárások gyűjteményeként, mely egyben a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretekre is felhívja a figyelmet, melyek kritikus döntési pontokon, meghatározóak a fenntarthatóságra nézve Természeti örökségünk oktató és bemutatóhely A nevelési, tanítási módszerek máshol jól bevált színterei a múzeumok. Interaktív, jelentős szemléletformáló hatású lehet, mint pl. a Természettudományi Múzeum. Jelentős hiányosság, hogy természettudományi, vagy a Bükk-hegyég értékeit ismertető kiállítás, múzeum egyáltalán nem található Miskolcon, sőt a megyében sem. Miskolc, Bükk-hegység természeti értékeit bemutató kiállítás létrehozásával, vagy a Herman Ottó Emlékház és kiállításának átvételével méltó módon lenne pótolható ez a hiányosság. Az oktatás, az idegenforgalom, a természettudományos kutatások céljait egyaránt szolgálná. A programok ütemezése, költségbecslése No Program A társadalom környezeti értékrendjének javítása célprogram Felelős Becsült költség Határidők Indikátor /együttműködő mft Környezetvédelmi kommunikációs terv Pályázatok az élhetőbb Miskolcért évente 3. Zöld Családok Hasznoskönyve c. kiadvány Intézményi ökoaudit Intézmények zöldítése c. Hasznoskönyv Természeti örökségünk oktató és bemutatóhely Civil szervezetek Média, PR szakértők Civil szervezetek, szakértők Társadalmi szervezetek Társadalmi szervezetek, auditáló szervezetek Társadalmi szervezetek Természettudományos szakmai szervezetek Hatékony komm. terv alkalmazása Pályázók száma Kiadvány megjelenése Auditált intézmények aránya Kiadvány megjelenése Kiállítási terv és tárlat 2 3/év 1,5 0,5/év 1 15 Forrás szakmai cégek 15

16 1.3. KÖRNYEZETI ADATGAZDÁLKODÁS, INFORMÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS NYILVÁNOSSÁGA Háttér A környezethasználatot, és a környezetminőséget leíró adatok és információk elengedhetetlenek Miskolc környezeti folyamatainak ismeretéhez, tudatos tervezéséhez. Néhány on-line adatbázis, pl. az imissziós mérőhálózat adatai ma már a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek, azonban a többi területen jelentős hiányosságokkal kell szembenézni: a környezeti adatok nehezen, vagy csak nagy késéssel szerezhetők be, jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok Miskolc környezeti folyamatainak leírásához, a várható változások prognosztizálásához. Az Aarhusi Egyezmény a környezeti ügyek kapcsán az információhoz jutásról, a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről rendelkezett, annak érdekében, hogy az állampolgárok képesek legyenek gyakorolni az egészséges környezethez való jogaikat. A program célja Megfelelő adatbázisok és információk létrehozása ahhoz, hogy Miskolc környezeti folyamatai biztonsággal leírhatók, előre jelezhetők legyenek. A környezeti folyamatok rendszeres értékelése, az adatok és információk nyilvánosságának és elérhetőségének biztosítása. Rövid és középtávú feladatok Metaadatbázis létrehozása A metaadatbázis azt mutatja meg, hogy hol, milyen adatok, milyen aktualitással és formátumban léteznek a számtalan adatgazdánál. Tulajdonképpen egy adatbázis leltár, amelynek összeállítása a városi környezeti információs rendszert alapozza meg. Tartalmazza a gazdaságra és a társadalomra vonatkozó adatokat, valamint a környezethasználatra, környezetminőségre, környezeti elemek állapotára vonatkozó adatokat és információkat. Ezek mellett kitekintéssel kell lennie a raszteres és vektoros térinformatikai állományokra Önkormányzat környezeti információs rendszer létrehozása és működtetése A település környezeti folyamatainak értékelése és nyomon követése, a döntéselőkészítés támogatása, a környezeti érdekek jobb megjelenítése, valamint a környezeti információk nyilvánosságának biztosítása érdekében létre kell hozni az önkormányzat környezeti információs rendszerét. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a környezeti információk térbeli megjelenítésére, térinformatikai elemzésére is alkalmas legyen. Az adatokat rendszeresen fel kell dolgozni és értékelni szükséges A környezetállapottal, környezeti folyamatokkal, környezethasználattal kapcsolatos adatok és információk nyilvánosságának biztosítása Tudatosítani kell, hogy a hatóságok, intézmények milyen információval rendelkeznek. E téren a már megjelent környezetvédelmi hasznoskönyv aktualizált kiadásainak szélesebb körű megjelentetését javasoljuk. Továbbá információs listákat, nyilvántartásokat, kiadványokat kell készíteni; törekedni kell az elektronikus formában, térítés nélküli adatszolgáltatásra, hogy honlapokon ( lehessen a környezeti adatokhoz és információkhoz hozzáférni, a jelentős és ismert környezetszennyezők évente hozzanak nyilvánosságra jelentéseket környezeti teljesítményükről, a miskolci önkormányzat éves környezeti jelentéseinek összefoglalója jelenjen meg a helyi médiában.. 16

17 A programok ütemezése, költségbecslése 1.3. Környezeti adat-gazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidők Indikátor Forrás /együttműködő mft Metaadatbázis létrehozása Önkormányzat környezeti információs rendszer létrehozása és működtetése A környezetminőséggel kapcsolatos adatok és információk nyilvánosságának biztosítása 2008 tól folyamatos folyamatos Adatgazdák, Miskolci Egyetem Adatgazdák, Ökológiai Intézet, Miskolci Egyetem Ökológiai Intézet, Hatóságok, szakmai szervezetek, lakosság Metaadatbázis létrejötte A rendszer által készített környezetértékelések száma Fenntartható Fejlődés Stratégia 1 Beruházás 20 Működtetés: 5/év 1/év 17

18 1.4. A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ERŐSÍTÉSE A KÖRNYEZETI ÜGYEKET ÉRINTŐ DÖNTÉSHOZÁSBAN - PARTNERSÉG Háttér Általánosságban elmondható, hogy a laikus érintettek nem tudják, hogy pontosan mikor, milyen jogokkal élhetnek, mire és milyen részletességgel kellene hivatkozniuk, mit kell tenniük annak érdekében, hogy észrevételeik eredményesen érvényesüljenek a döntéshozatali procedúrában. A hivatali kifüggesztésekkel nem pótolható a széles körű nyilvánosság. Vagyis a tájékoztatás elmaradása miatt nem kellő színvonalú a részvétel, melynek logikus következménye lesz - annak döntéshozatalban való figyelmen kívül hagyása. A rendeletek nem minden esetben tartalmazzák az érintett nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket, a (főként a beruházásokkal kapcsolatos) projektjavaslatok kidolgozása és beadása előtt szükséges tájékoztatási tevékenység és társadalmi érdekegyeztetés módját. Már a tervezés és előkészítés fázisában szükséges a partnerség érvényesítése és a társadalmi érdekegyeztetés, hiszen a nyilvánosság bevonásával a döntéshozó időben megismerheti a mérlegelésben releváns indokokat, a konkrét beruházással szembenálló jogos közösségi, vagy egyéni érdekeket. A nem kormányzati szervezetnek alapvető szerepük van a részvételen alapuló demokráciák kialakításában és megvalósításában. Hitelességük a társadalomban játszott felelősségteljes és építő szerepüknek köszönhető. Az önkormányzat, hivatalos és nem hivatalos szervezeteknek együttesen, partnerként kell a környezeti állapot javításában részt venniük. A civil szervezetek megalapozott és gazdag tapasztalattal és szakértelemmel és készségekkel rendelkeznek olyan területeken, amelyek különösen fontosak a környezetbarát és felelősségteljes fenntartható fejlődés megvalósításában. Miskolcon 2000-ben indult el a folyamat, mely keretében kialakult a társadalmi részvétel intézményrendszere. Alulról jövő kezdeményezésként hét ágazati (pl.: Környezet-, természet- és Állatvédő) Civil Műhely jött létre, majd a műhelyek delegáltjai megalapították a Miskolci Civil Fórumot, mely a civil oldal hálózati együttműködését hivatott biztosítani. A műhelynek folyamatos munkakapcsolata alakult ki a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályával, bizottságával, rendszeresen kapnak meghívót a közgyűlésekre, a bizottsági ülésekre, ott hozzászólási joggal kifejthetik véleményüket. A program célja A társadalom részvételének biztosítása a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, a környezetvédelmi feladatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Az Aarhusi egyezmény alkalmazása az információhoz való jog, a beleszólási jog és a jogorvoslati jog, a részvételre képesítés területén. Rövid és középtávú feladatok Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan Miskolcon a PH illetékes osztálya az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a környezeti információk terjesztése érdekében. A környezeti tudatosság növelése mellett a környezeti ügyek nyilvánosságának garanciája is lehet a már javasolt kommunikációs terv és annak megvalósítása, melyben helyet kell adni a társadalmi részvételt biztosító tevékenységeknek. Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében: a nyilvánosságot közzététel, hirdetmény formájában tájékoztatni kell a javasolt tevékenységről a döntéshozás legkorábbi fázisában, (tervek, tervpályázatok közzététele, bemutatása) tájékoztatni kell az eljáró, érintett hatóságokról és az eljárás rendjéről, meg kell ismertetni a közvéleményt a biztosított részvételi formákról (kereshető személyek a hely és időpont megjelölésével, közmeghallgatás helye, ideje, címek stb.), tájékoztatni kell a szükséges környezeti információk rendelkezésre állásáról, a betekintés módjáról, 18

19 a nyilvánosságot meg kell ismertetni a várható környezeti hatásokkal és azok csökkentésére tett javaslatokkal, intézkedésekkel, be kell mutatni a rendelkezésre álló alternatívákat, lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, a nyilvánossággal meg kell ismertetni a döntést és annak szövegét, a fő okokat és megfontolásokat. biztosítsák az Interneten a rendelettervezetek véleményezési lehetőségét, közérdekű adatok nyilvánosságát, éves jelentéseket, környezeti információkat, hozzák létre a város honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyek fórumát A társadalmi részvétel fórumainak biztosítása, fejlesztése A környezetvédő civil szervezetek Műhelyük és a Civil Kerekasztal révén megfelelő keretet adnának a párbeszédre, azonban kapacitás hiányában nem működik hatékonyan. Civil Műhely tevékenységének támogatása. Felelős személy kijelölése annak érdekében, hogy a környezeti ügyeket érintő tervezetekhez még időben hozzá férjenek az abban érdekeltek, felszínre kerülhessenek és alkalmazhatók legyenek az önkormányzat számára érkező javaslatok. Rendszeres lakossági és szakmai fórumok szervezése. Környezeti ügyek virtuális platformja: Internet felület létrehozása, ahol a város környezeti ügyeiről lehet beszélgetni, kérdezni és válaszokat kapni A lakosság öntevékeny kezdeményezéseinek támogatása Miskolcon is egyre több állampolgár érzékeli, hogy a környezeti kérdésekben, életmódja megváltoztatásában neki személyesen is lépnie kell, ha családja egészségét, biztonságát meg szeretné őrizni. Egyre többen próbálnak ezért közösen tenni. Ezeket az önkéntes, gyakran csak alkalmi közösségeket, és kezdeményezéseiket támogatni szükséges: pl. faültetési, hulladékgyűjtési, pataktakarítási akciók, termelőfogyasztói körök, közösségi komposztálás, stb A döntéshozók és hivatali alkalmazottak képzése A társadalmi részvétel, az információhoz való hozzáférés hazai és nemzetközi követelményrendszerének, a lehetséges eszközök alkalmazásának megismerése érdekében Önkormányzati feladatok átvállalási rendszere: Önkormányzati környezetvédelmi feladatok átvállalási rendszerének, monitoringjának kidolgozása, feladatellátási szerződések kötése. Állami feladat átvállalás pályázati felhívás: nyilvános, civil szervezeteknek szóló, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek, társadalmi információszolgáltatás, tudatformás, szolgáltatások témakörében. Az illetékes szakmai Bizottság Civil Műhely képviselői pályázatokat értékelő ülésein szavazati joggal vehessenek részt Nyomtatott tájékoztatás Nagy példányszámú nyomtatott kiadványok, tájékoztatók megjelentetése a környezeti információk elérhetőségéről és a társadalmi részvétel lehetőségeiről. 19

20 A programok ütemezése, költségbecslése 1.3. Környezeti adat-gazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága célprogram No Program Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan A társadalmi részvétel fórumainak biztosítása, fejlesztése A lakosság öntevékeny kezdeményezéseinek támogatása Határidők A döntéshozók és hivatali alkalmazottak képzése 2007 Önkormányzati feladatok átvállalási rendszere 6. Nyomtatott tájékoztatás től folyamatos 2007-től folyamatos 2007-től folyamatos 2007-től folyamatos Felelős /együttműködő Média, társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek képviselők, szakmai és társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek Indikátor Megjelenési formák, alkalmazott eszközök, bevont lakosok száma. Fórumok és résztvevő lakosok száma Támogatott kezdeményezések száma Képzési tematika/képzésben résztvevők száma Rendszer és monitoring kidolgozása/átvállalt feladattípusok száma Megjelent kiadványok száma Becsült költség mft 0,5/év 0,5/év 2/év Forrás Önkormányzat/pályázatok Önkormányzat/pályázatok Önkormányzat/pályázatok 0,5 Önkormányzat/pályázatok 10/év 2/év Önkormányzat/pályázatok Önkormányzat/pályázatok 20

21 1.5. MISKOLC VÁROSI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA Háttér A gazdaság, társadalom és környezet minden eleme összefonódik, azokat együttesen - ill. a döntésekben egyformán fontos tényezőként - kell kezelni. A fenntartható fejlődés legfontosabb kritériuma, hogy erőforrásainkhoz fenntartható módon nyúljunk, azaz a fejlődés lehetőségét a jövő generációk számára is biztosítsuk. Miskolc fenntarthatóságához első lépés a városi fenntartható fejlődés stratégia elkészítése A program célja A fenntartható fejlődés megalapozása Miskolcon Rövid és középtávú feladatok A stratégia kidolgozását megalapozó adatgyűjtés és ökológiai láblenyomat számítások A környezethasználat és környezetterhelés tényleges mértékének jellemzésére legalkalmasabbak az ökológiai láblenyomat számítások. Az ökológiai lábnyom olyan mérőszám, amely az egyes emberek környezeti terhelését területben fejezi ki. Ez úgy válik lehetővé, hogy az energia, élelem, és fa igényünket területben fejezzük ki, amelyhez hozzáadjuk az általunk használt épített környezet területét is. Ha adott területen élő emberek területigényét összeadjuk, pl. egy városban élőkét, akkor megkapjuk, hogy a város lakossága mekkora területet vesz igénybe a globális térből. Nyilvánvaló, hogy nem akkorát, mint a város fizikai területe, pl. közigazgatási területe, hanem egy annál jóval nagyobbat. Pontosan akkorát, mint amekkora terület ahhoz kell, hogy elnyelje az energiafogyasztásunk következtében kibocsátott széndioxidot, megtermelje számunkra az élelmiszert, a fát, s számunkra településként szolgáljon Miskolc Város Fenntartható Fejlődés Stratégiájának kidolgozása Miskolc Város Fenntartható Fejlődés Stratégiájának kidolgozása. A stratégia legszélesebb társadalmi, szakmai egyeztetésének lefolytatása A programok ütemezése, költségbecslése 1.5. Miskolc Város Fenntartható Fejlődés Stratégiájának kidolgozása célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidők Indikátor Forrás /együttműködő mft A stratégia kidolgozását megalapozó adatgyűjtés és ökológiai láblenyomat számítások Fenntartható Fejlődés Stratégiájának kidolgozása Ökológiai Intézet, Hatóságok, szakmai és gazdasági szervezetek, lakosság Ökológiai Intézet, Hatóságok, szakmai szervezetek, lakosság Miskolc ökológiai láblenyomat adatok Fenntartható Fejlődés Stratégia

22 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT 2.1. A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK MEGELŐZÉSE Háttér Miskolc krónikus környezeti problémáinak (pl. lakóterületbe ékelődő benzinkutak, szennyező ipari üzemek -Vasgyár, HCM,- lefedett, csatornává silányított patakok, belvároson keresztülvezető főutak, stb.) okozói szinte minden esetben a korábbi hibás településszerkezeti, területhasználati döntések voltak. A döntéshozók akkor sem akartak rosszat, de hiányzott az elővigyázatosság, amely a döntések hosszú távú következményeinek felismerését segíthette volna. A közlekedési, szállítási infrastruktúra növekvő térfoglalása, a terület-felhasználás fokozódó igényei (az agglomeráció terjeszkedése, zöldmezős beruházások, stb.) ma is jelentős döntések elé állítja a tervezőket és a város vezetőit. Olyan döntések elé, amelyeknek közép és hoszszútávon jelentős következményei, környezetvédelmi és életminőségi konzekvenciái lesznek. A környezeti problémák mérséklésének társadalmi és gazdasági szempontból is leghatékonyabb eszköze a szennyezések, konfliktusok kialakulásának megelőzése. Ennek kulcsterülete az elővigyázatosság elvének érvényesítése a területhasználatot és a városszerkezetet érintő városi tervek, programok megvalósításánál, tevékenységek, engedélyezésénél. A program célja: A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és létminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára. Rövid és középtávú feladatok A fejlesztési tervek és programok stratégiai hatásvizsgálata A 2/2005. (I.11.) sz. kormányrendelet írja elő az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatát. A rendelet hatálya alá tartoznak a településszerkezeti tervek, helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek is. Bár Miskolc város ilyen jellegű tervei korábban elkészültek, fontos lenne ezek várható környezeti hatásainak feltárása, ezért javasoljuk a környezeti vizsgálat elvégzését a fenti tervekre. A vizsgálatok tapasztalatait figyelembe kell venni a tervek megújítása során, súlyosabb problémák esetén módosítani kell a terveket. Bár a kormányrendelet csak meghatározott tervtípusoknál teszi kötelezővé, javasoljuk a stratégiai hatásvizsgálat elvégzését a városszerkezetet, területhasználatot és környezeti kérdéseket érintő minden új terv és program elfogadása előtt. E feladatok ellátását a létrehozandó Környezet és Fejlődés Szakértői Bizottság végzi illetve koordinálja A város légcseréje szempontjából kritikus területek beépítési szabályainak felülvizsgálata a Városi Szabályozási Tervben Miskolc klimatikus rendszerében a tiszta, hűvös levegő a Szinva-völgy erdős pereméről, felső szakaszáról és az oldalvölgyeken keresztül áramlik a Szinva beépített, kiszélesedő fővölgyébe. Ezt az áramlási rendszert a völgytalpak, és a völgyszájak magas épületekkel történő sűrű beépítése akadályozza. Másik ilyen kritikus terület a Szinvavölgy szűkületében található belváros, melynek sűrű beépítettsége, magas épületei gá- 22

23 tolják a Szinva-völgy légcseréjét: a völgyben kibocsátott szennyezőanyagok tartózkodási ideje megnő, megrekednek, feldúsulnak a légszennyezők. A belváros beépítése tovább erősítheti ezt a folyamatot. A szabad légcsere biztosítása érdekében a következőket javasoljuk: - A város légcseréje szempontjából kritikus területek beépítési szabályainak felülvizsgálata a Városi Szabályozási Tervben - Szükség esetén a Szabályozási Terv előírásainak módosítása, beépítési korlátozások érvényesítése A Tetemvár felett található nagytáblás szántóterület megszüntetése A Tetemvár és a Szentpéteri kapu felett húzódó dombtetőn (Akasztó bérc) közel 50 ha összefüggő szántóterület található. A nagy kiterjedésű fedetlen felszínről kifújt talajrészecskéket a Belváros és a Szentpéteri kapu lakóterületein teríti el a szél, ami amellett, hogy az ülepedő por szennyezettséget növeli jelentős egészségügyi kockázatot is okoz. Ezen a területen a szántóföldi művelést mielőbb meg kell szüntetni, művelési ágát meg kell változtatni. Olyan hasznosítási módot szabad engedélyezni, amely biztosítja a felszín folyamatos növényborítottságát A belvárosban és a lakóterületeken működő benzinkutak kitelepítése A belvárosban működő benzinkutak megszűntetése és kitelepítése. A lakóterületeken működő benzinkutak működésének felülvizsgálata, indokolt estben működésük korlátozása, megszüntetése. Ezeket az intézkedéseket megfelelő módon elő kell készíteni, végrehajtására ütemtervet kidolgozni. A programok ütemezése, költségbecslése No Program A fejlesztési tervek és programok stratégiai hatásvizsgálata A város légcseréje szempontjából kritikus területek beépítési szabályainak felülvizsgálata A Tetemvár felett található nagytáblás szántóterület megszüntetése A belvárosban és a lakóterületeken működő benzinkutak kitelepítése 2.1. A környezeti problémák megelőzése célprogram Felelős Határidők Indikátor /együttműködő 2006-tól folyamatos Miskolci Egyetem, Szakcégek Miskolci Egyetem, Meteorológiai szolgálat Tulajdonosok Tulajdonosok Hatásvizsgálatok száma Építési szabályzat módosításai A terület művelési módja A belvárosban ülepedő por mennyisége A belvárosban és lakóterületeken működő benzinkutak száma, lakossági panaszok száma Becsült költség mft /év 3 Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel Forrás Önkormányzat 23

24 2.2. ZÖLDFELÜLETI CÉLPROGRAM Háttér A zöldfelületek mérséklő, kiegyenlítő hatást gyakorolnak a városi klímára, tisztítják, frissítik, kondicionálják a környezeti levegőt. A fentiek mellett meg kell említeni a zöldfelületek városképjavító hatását, zajvédelmi szerepét, rekreációs szolgáltatásait, pozitív egészségügyi és pszichés hatásait, - összességében meghatározó tényezői a városi életminőségnek, a város lakhatóságának. Miskolcon a burkolt felületek növekedésének, a zöldfelületek csökkenésének lehetünk tanúi, ami felerősíti a városklíma, a levegőminőség és a városkép romlását. Ezt a folyamatot meg kell állítani, és ellenkező irányba fordítani. A város kizöldítésének a klíma és levegőtisztaság-védelem mellett még számos pozitív hozadéka van, többek között segít ellensúlyozni a Miskolcról kialakult negatív képeket: rozsdaövezet, füstös város, stb. A program célja: Miskolcot behálózó, magas kondicionáló képességű, összefüggő zöldfelületi rendszer létrehozása, amely meghatározó részévé válik a városszerkezetnek. Rövid és középtávú feladatok Zöldfelület kataszter létrehozása A zöldfelületekkel történő tudatos gazdálkodás alapja az aktuális és részletes információk rendelkezésre állása. Térinformatikai alapú adatbázis létrehozása a város zöldfelületeiről, aminek fő részei: topográfiai információk, zöldfelületek jellegét, állapotát, veszélyeztető tényezőit stb. leíró információk, fakataszter, zöldfelület használattal kapcsolatos információk, indikátorok, lombköbméter, stb. Ezzel párhuzamosan más adatokat is célszerű gyűjteni: külterületi felszínborítási adatbázis, burkolt felületek, zöldfelület létesítésére alkalmas területek, parlagfű, özönnövények elterjedése, védett, védelemre érdemes fák, stb. A nagyobb költségigényű alapfelmérések és alapadatbázisok létrehozása után az aktualizálás történhet, vagy 4-5 évente kampányszerűen. A felmérés során célszerű távérzékelési anyagokat is felhasználni (színes és infra légifelvételek), ezek alapján a magáningatlanok zöldfelületi borítása is térképezhető Városzöldítési program kidolgozása A program elkészítését azok a folyamatok indokolják, amelyek eredményeként a beépítettség és a burkolt felületek növekedése dominál a városfejlődésben, rendszerint háttérbe szorítva a zöldfelületekhez fűződő érdekeket. A program feladata ennek a trendnek a megfordítása, azaz Miskolc városképi megjelenését, klímáját és levegőminőségét szem előtt tartó intenzív város- zöldítési folyamat hosszú távú megalapozása, az ehhez szükséges lépések, keretek és sarokpontok meghatározása A városi zöldfelületek állapotának javítása A meglévő belterületi zöldfelületek esztétikai és biológiai minőségének, klimatikus és levegőminőségi kondicionáló képességének javítása. Az ehhez szükséges állománycserék, pótlások talajerő utánpótlás, felújítások elvégzése. Pl. a kombinált fa és cserjesorok, sövények hatékonyabban szűrik meg a légszennyezést, a ligetes parkok kevésbé száradnak ki, jobban párásítanak, a zárt gyepek elnyelik a port, megakadályozzák a kiporzást, árnyékolással együtt csökkentik a parlagfű terjedési lehetőségét. A beavatkozásokat a fenti szempontok alapján kell megtervezni, elvégzésére ütemtervet kell készíteni. 24

25 Parkfenntartásba bevont területek kibővítése Új területeket kell bevonni a parkfenntartásba, hogy a belvárosokon kívüli részeken is legyenek jó minőségű közparkok (pl. Avas ). Ez segít megelőzni a területek elvadulását és az ehhez kapcsolódó társadalmi jelenségeket (szemétlerakás, égetés, vandalizmus). A parkosítás előtt ki kell kérni és figyelembe kell venni a környéken lakók potenciális használók véleményét is. A költségvetésben növelni kell a zöldfelület fenntartásra fordítandó rész arányát Zöldsávok létesítése, kibővítése Azokon a területeken, ahol koncentráltan jelentkezik a légszennyezőanyag kibocsátás (nagy forgalmú utak mentén, sávelválasztó zónákban, közút és járda között, közlekedési csomópontokban, nagyobb parkolókban, iparterületek környezetében stb.) elválasztó jellegű, lehetőleg többszintű (lombkorona és cserjeszint) növényzet telepítése. Ez jelentősen hozzájárul a légszennyező anyagok kiszűréséhez, javítja a városlakók közérzetét és a városképet. A telepítés során szennyezés tűrő fajokat kell alkalmazni Fasorok felújítása és telepítése Az útmenti fasorok sok utcában hiányosak, leromlott állapotúak. Ezeket fel kell újítani, ahol lehetséges cserjék, sövények aláültetésével kiegészíteni. A növényzet ápolását szakszerűen kell elvégezni, különösen az idősebb fák esetében (sebkezelés, felújítás, stb.) Meg kell vizsgálni, mely utak mellett lehet még fasorokat telepíteni, és ezeknél a telepítéseket el kell kezdeni Falak, tűzfalak, zöldítése Az arra alkalmas falfelületeket (tűzfalak, belsőudvarok, oromzatok, stb.) gyorsan növő kúszónövényekkel kell befuttatni, (pl. borostyán, vadszőlő, iszalag, stb.). A növényzettel befuttatott falak különösen sűrűn beépített területeken nagy jelentőségűek, mivel jelentős területfoglalás nélkül növelik az aktív zöldfelületet, szigetelik épületet, javítják a város klímáját és megjelenését. Az önkormányzat példát mutathat a saját épületeinek zöldítésével. A lakosság ösztönzése több módon is kell, hogy történjen: verseny hirdetése, médiák, olcsó csemeték, szaporítóanyag árulása, szakmai segítségnyújtás tanácsadással, tájékoztató füzet megjelentetése a legfontosabb tudnivalókról, stb. Megfelelő műszaki előkészítéssel a m magas panelházak is zöldíthetők ilyen módon. Hasonló módon szükséges ösztönözni a tetőkertek létesítését is Önálló rendelet alkotása a közhasználatú zöldfelületekről A rendeletben szabályozni kell a közterületi zöldfelületek rendjét, védelmét, és fenntartását. - Létre kell hozni a városi Zöldfelületi Alapot, amit csak zöldfelület javító növelő tevékenységek finanszírozhatók - Be kell vezetni a faérték számítást, a közterületen kivágott fák zöldfelületi ellenértékét be kell fizetni a Zöldfelületi Alapba A kertépítészeti terv legyen az építési engedély része Építésügyi eljárásba kell vonni a zöldfelületek rendezését: új épületek építésekor - intézmények és vállalkozások esetén - kötelezővé kell tenni a kertépítészeti terv készítését. A szakszerű zöldfelületi kivitelezés hiánya a használatbavételi engedély kiadásának megtagadását vonhatja maga után. Ez önmagában is arra ösztönzi az épít- 25

26 tetőt, hogy nagyobb gonddal és szakszerűséggel tervezze meg és hozza létre a zöldfelületeket, illetve megőrizze annak eredeti elemeit Parkőri létszám fejlesztése A közterületek és zöldfelületek fokozottabb védelme érdekében növelni szükséges a Városgazda Kht. Parkőreinek létszámát. A hatékonyság javása érdekében segíteni kell a polgári természetőri szolgálat létrejöttét, aminek révén a természetvédelmi hatóságokkal és intézményekkel együttműködve újabb társadalmi kapacitások állíthatók a zöldterületek és a helyi természeti értékek védelmének szolgálatába Polgárőrök és közterület-felügyelők környezet- és természetvédelmi továbbképzése Az önkormányzat szakmai szervezetek (hatóságok, társadalmi szervezetek) bevonásával megszervezi a polgárőri állomány és a közterület-felügyelők (parkőrök és mezőőrök) környezet- és természetvédelmi szempontú továbbképzését. Ennek révén tudatosabb fellépés várható a környezetkárosítási esetek során mind a szakszerű tájékoztatás, mind az intézkedések terén. A programok ütemezése, költségbecslése 2.2. Zöldfelületi célprogram Felelős No Program Határidők Indikátor /együttműködő 1. Zöldfelület kataszter létrehozása Városzöldítési program kidolgozása A városi zöldfelületek állapotának javítása Parkfenntartásba bevont területek kibővítése 5. Zöldsávok létesítése, kibővítése 6. Fasorok felújítása és telepítése 7 Falak, tűzfalak, zöldítése Önálló rendelet alkotása a közhasználatú zöldfelületekről A kertépítészeti terv az építési engedély része 2007-től folyamatos Ökológiai Intézet Ökológiai Intézet Társadalmi szervezetek, lakosság től folyamatos 2007-től folyamatos 2007-től folyamatos Parkőri létszám fejlesztése 2007-től 11. Polgárőrök környezet- és természetvédelmi továbbképzése 2006-tól Önkormányzat Önkormányzat Társadalmi szervezetek, lakosság Társadalmi és szakmai szervezetek, lakosság Társadalmi és szakmai szervezetek, lakosság Társadalmi szervezetek, lakosság polgárőrség, Társadalmi és szakmai szervezetek Zöldfelület kataszter Elkészült, társadalmi és szakmai fórumokon egyeztetett tervanyag Zöldfelületek állapota Parkfenntartásba bevont új terület Új zöld sávok területe (m 2 ) Telepített fák száma Növényzettel befuttatott felületek m 2 Rendelet megjelenése Zöldfelületi alap Rendelet megjelenése, Elbírált kertépítészeti tervek száma Őri feladatokat ellátók száma Képzésben részt vevők száma és aránya Becsült költség mft /év Forrás Hazai pályázati források Hazai pályázati források Hazai pályázati források 50 Önkormányzat /év Nincs külön költségvonzata Nincs külön költségvonzata 5/év 0,5/év Hazai pályázati források Hazai pályázati források Hazai pályázati források - - Hazai pályázati források Hazai pályázati források 26

27 3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 3.1. VÁROSBARÁT KÖZLEKEDÉS KÖZLEKEDÉSI Háttér A közlekedési eredetű légszennyezés Miskolc egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája, amely egészségügyi szempontból sem elhanyagolható. Legrosszabb a helyzet az országos főutak bevezető szakaszain és a városközpontban (Búza tér), ahol a közlekedés emissziója önmagában kimeríti/túllépi a terhelhetőséget. A domináns légszennyezők a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének. Az M30 átadásával az átmenő forgalom egy része kikerült a városból, amely érzékelhető forgalomcsökkenést jelent, azonban a városba irányuló célforgalom és a város saját belső forgalma néhány év alatt feltölti a keletkezett űrt. Rövid és középtávon további forgalomnövekedéssel számolhatunk, ami a légszennyezés hasonló arányú növekedését vonja maga után. Tehát a tendenciák folytatódásával mind a közlekedés feltételeiben, mind a levegőminőségben romlás várható. A programkészítés kérdőíves adatgyűjtése során a lakosság, a hatóságok, és a gazdálkodó szervezetek többsége egyöntetűen a közlekedést jelölte meg Miskolc legjelentősebb megoldandó környezeti problémájaként. A város válaszút előtt áll: a tervezett hosszú távú fejlesztések és intézkedések határozzák meg azt, hogy mennyire lesz közlekedés-intenzív a városszerkezet, ezáltal azt is, hogy azt egyes városrészekben milyen lesz a levegő minősége. A program célja: A közlekedésből származó légszennyezés és környezetterhelés mértékének csökkentése olyan módon, hogy a városlakók mozgási lehetősége ne csökkenjen és az elérhetőség feltételei javuljanak. Rövid és középtávú feladatok A közlekedésfejlesztési koncepciók hatásvizsgálata Fel kell tárni a közlekedési infrastruktúra fejlesztését érintő programok és tervek (közlekedésfejlesztési koncepció, területrendezési terv stb.) várható (közép és hosszú távú) hatásait a közlekedésre és az érintett városrészek levegőjének minőségére. A hatástanulmány eredményei és tapasztalatai alapján módosítani kell a terveket, hogy azok megvalósulása ne okozza a környezeti levegő minőségének romlását. (lásd: következő pont) A motorizált közlekedés csökkentésére városi program kidolgozása és megvalósítása Miskolc levegőminőségére az egyik legnagyobb veszélyt a gépjármű forgalom növekedése jelenti. Az Önkormányzat koordinálásával, az összes érdekel bevonásával létre kell hozni a Városbarát Közlekedési Szövetséget, amely a város közlekedési ügyeinek érdekegyeztető, stratégiai tervező fóruma lehet. A gépjárműforgalom növekedés megállítása érdekében városi programot kell kidolgozni, amely komplex intézkedésrendszert tartalmaz a gépjárműforgalom csökkentése érdekében. Ennek fő területei: - közlekedésszervezés, városszerkezet, intézményrendszer, szolgáltatási rendszer, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés, elkerülő utak, lakossági szemléletformálás és ösztönző rendszer,) A program elemeit integrálni kell a városi programokba és tervekbe. 27

28 A Miskolcot elkerülő M30-as szakasz ingyenessé tételének elérése Miskolc tágabb vonzáskörzetéből (30-40 km) a város felé irányuló átmenő személy és teherforgalom továbbra is a belső főútvonalakat használja, mivel ilyen kis szakaszra nem éri meg matricát vásárolni. Ennek a forgalomnak a jelentős része az M30-ra helyeződne át, ha annak Nyékládháza - Miskolc közötti szakasza ingyenes lenne, ami számottevően csökkentené a városon áthaladó forgalmat, ezzel a légszennyezőanyag terhelést is A tömegközlekedés fejlesztése, vonzerejének növelése A tömegközlekedés fejlesztése elengedhetetlen feltétele a közlekedésből származó légszennyezés csökkentésének. Ahhoz, hogy a lakosság szívesen vegye igénybe a tömegközlekedési eszközöket, szükséges annak korszerűsítése, vonzóvá tétele, hálózatának és járatsűrűségének az igényekhez igazítása A tömegközlekedési eszközök emissziójának csökkentése A tömegközlekedési eszközök is jelentős légszennyezők, ezért olyan járműveket beszerzését kell előkészíteni, majd üzembe helyezni, amelyek alacsony emissziós értékekkel rendelkeznek. (javasolt: vegyes földgáz gázolaj, ill. szikragyújtású gázmotorok alkalmazásának, beszerzésének vizsgálata, debreceni tapasztalatok). Forgalomszervezési intézkedésekkel előnyt kell biztosítani a tömegközlekedésnek a személygépjárművekkel szemben A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítása A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára ahhoz, hogy valóban növekedjen e közlekedési mód részaránya a városi közlekedésben. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani a városban, amely kifelé csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez: Csorbatelep, Mályi-Nyékládházi tórendszer, Bükk. Ahol nincs lehetőség kerékpárutak létesítésére, ott a közutakon kerékpársávokat kell kijelölni. Emellett meg kell teremteni a kerékpárok tárolásának, őrzésének feltételeit: - kerékpár tárolók: közterületek, oktatási és közintézmények, parkolók - kerékpár megőrzők: közlekedési csomópontok: Búzatér, Tiszai Pu. - kerékpár kölcsönzők: forgalmas és üdülő helyeken, Tiszai Pu., Lillafüred, Tapolca A turisztikailag frekventált területek személygépjármű terhelésének csökkentése Bánkút, Lillafüred és Tapolca kiemelt idegenforgalmi célterület, azonban a megközelítésük jórészt személygépjárművel történik, ami rontja ezek környezeti és természeti állapotát, lakhatóságát. Forgalomszervezési, tömegközlekedési, parkolási, esetleg alternatív közlekedési eszközök bevonásával biztosítani kell, hogy az üdülőterületek személygépjármű terhelése ne nőjön tovább. A látogatók számára olyan feltételeket és közlekedési alternatívákat kell teremteni, hogy ne ragaszkodjanak a személyautóval történő megközelítéshez. Kiemelt feladat a Bánkútra és a Bükk védett területeire irányuló személygépjármű forgalom mérséklése, hosszútávon megszüntetése A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése Mivel a közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátás meghatározója a város levegőminőségének, rendszeres forgalomszámlálást kell végeztetni a frekventált főutakon és területeken 28

29 A programok ütemezése, költségbecslése No Program a 5.b. 6.a 6.b Közlekedést érintő programok, tervek hatásvizsgálata A motorizált közlekedés csökkentésére városi program kidolgozása A Miskolcot elkerülő M30-as szakasz ingyenessé tételének elérése A tömegközlekedés korszerűsítése, népszerűsítése Alacsony emissziójú (gázüzemű) tömegközl. járművek alkalmazásának vizsgálata, tervezése Alacsony emissziójú tömegközl. járművek üzembe helyezése A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek városszintű megtervezése A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése A turisztikailag frekventált területek személygépjármű terhelésének csökkentése A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése Határidő 2007 Kidolgozás: 2008 Integrálás: folyamatos 3.1. Közlekedési célprogram Felelős Indikátor /együttműködő MKV Rt, 2008 MKV Rt 2011 MKV Rt 2007 társadalmi szervezetek, közlekedési vállalatok Országgyűlési képviselők, szakmai szervezetek, politikai szervezetek MKV Rt, Társadalmi szervezetek Társadalmi és szakmai szervezetek Folyamatos, évente 1 alkalom MKV Rt. LÁÉV, vállalkozók, Társadalmi és szakmai szervezetek Közútkezelő Kht. Az elkészült, elfogadott hatásvizsgálat Elkészült, fejlesztési koncepciókba integrált program Az átmenő forgalom csökkenése Tömegközlekedést igénybevevők száma Elkészült, nyilvánosságra hozott tervanyag, szakmai fórumok Üzembe helyezett járművek aránya A tömegközlekedés emissziója Elkészült, társadalmi és szakmai fórumokon egyeztetett tervanyag Kerékpárút km Kerékpár tárolók, megőrzők, kölcsönzők száma Kerékpárral közlekedők száma A területek személygépjármű forgalmának alakulása Évenkénti forgalomadatok Becsült költség mft Részletes költségelemzést igényel Forrás MKV Rt., pályázati források 4-8 MKV Rt A költségek előzetesen nem ismertek 15 Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel 1/év pályázati források pályázati források pályázati források, vállalkozói tőke 29

30 3.2. LÉGSZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE Háttér Az utóbbi években Miskolcon az ipari légszennyezőanyag kibocsátás a kohászati technológiák felszámolásának és a környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően jelentősen csökkent. A város levegőminősége szempontjából kiemelten fontos a Szinva-völgyben emittált szennyezők mennyiségének csökkentése. A völgy közepén található jelentős ipari üzemek többszörös problémát jelentenek, mivel az általuk kibocsátott légszennyező anyagok végig vonulnak az egész völgyön, közvetlenül exponálva a lakóterületeket és lakosság jelentős részét. A lakóterületek körbenőtték az üzemeket, egymás közvetlen szomszédságában helyezkednek el. A kiporzás és egyéb hatások közvetlenül, magas koncentrációban érvényesülnek ezeken a helyszíneken, ami nem elhanyagolható egészségügyi és biztonsági kockázatot jelent az itt élők számára. A kommunális tevékenységek közül legjelentősebb légszennyezőanyag kibocsátással a fűtési tevékenység jár. Miskolc fűtési struktúrája jelentősen átalakult az elmúlt évtizedben, egyre nagyobb teret nyert a földgáz alkalmazása, visszaszorult szén és gázolaj, nőtt a fa fűtési célú felhasználása. Ezek a változások csökkentették és átstrukturálták a fűtési emissziót: csökkent a SO 2 és szilárd, emelkedett a NO x, kibocsátás. A javuló tendenciák mellett még mindig magas a fűtési emisszió, ami elsősorban a fűtési idényben jelentkező levegőminőség romlásban mutatkozik meg. A kommunális eredetű légszennyezések között meg kell még említeni a kerti hulladékok égetését és a parlagterületek felgyújtását. Ide soroljuk még a belsőtéri légszenynyezettség problémáját is, aminek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek az allergiás betegségek kialakulásában, viszont ez a legösszetettebb és legkevésbé feltárt problémakör. A program célja: Az ipari és kommunális tevékenységek eredményeként kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése, alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő lakókörnyezet biztosítása Rövid és középtávú feladatok A városban működő ipari üzemek emissziójának csökkentése A Környezetvédelmi Felügyelőséggel együttműködve el kell érni, hogy Miskolc területén ne történjen határérték feletti légszennyezőanyag kibocsátás. A határértéket meghaladó üzemekkel párbeszédet kell kezdeményezni, emisszió csökkentő intézkedések megvalósítását kell elérni. Különös figyelmet kell fordítani az Acélmű működésére, amely a Szinva-völgy meghatározó szennyezőforrása. Működése levegőtisztaság-védelmi és környezetbiztonsági szempontból a jelenlegi helyszínen és technológiával jelentős kockázatot jelent a városlakók számára Légszennyezéssel járó ipari technológiák létesítésének korlátozása a Szinva-völgyben A város levegőminősége szempontjából kiemelten fontos a Szinva-völgyben emittált szennyezők mennyiségének minimalizálása. Ezért jelentős légszennyezéssel járó új üzemek, technológiák létesítését nem szabad engedélyezni a Szinva-völgy és mellékvölgyei területén. A működő üzemeket kötelezni kell korszerűbb technológiák és környezetvédelmi berendezések alkalmazására A salakhalna mielőbbi felszámolása Kezdeményezni kell a halna üzemeltetőjénél a salakhányó mielőbbi felszámolását. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a kiporzás megelőzésére a rakodás és a szállítás során. Mivel a szállítójárművek a városon keresztül haladnak, a rakteret fedni, a szállítmány felszínét nedvesíteni kell. 30

31 A nagy és közepes tüzelőberendezések NOx emissziójának csökkentése Párbeszéd kezdeményezése a nagy és közepes tüzelőberendezések üzemeltetőivel (fűtőmű, kazánházak, stb.) nitrogénszegény égők beszerelésére Intézkedési program kidolgozása és megvalósítása a Búza tér térsége szállópor szenynyezettség csökkentése érdekében A Búza téri monitorállomás adatai szerint ez a terület a város legszennyezettebb levegőjű térsége. Kiemelkedően magas (országos szinten is!) a szállópor (PM10) szenynyezettség, amely az év 2/3-ában jelentősen meghaladja az egészségügyi határértéket. a. Vizsgálatokkal kell tisztázni az exponált terület kiterjedését, a szennyezés eredetét, forrásait. b. Intézkedési programot kell kidolgozni a szennyezettség csökkentésére c. Haladéktalanul meg kell kezdeni az intézkedési program megvalósítását A Sajó-völgyben működő légszennyező ipari üzemek emissziójának kontrollja A Sajó-völgyben kibocsátott légszennyező anyagok befolyásolják Miskolc levegőminőségét is. E tekintetben legfontosabb üzemek: az AES Borsodi hőerőmű, a BÉM, potenciális szennyezők a sajóbábonyi iparterületen működő üzemek. Az Önkormányzatnak rendszeresen tájékozódnia kell ezek légszennyezőanyag kibocsátásáról, szükség esetén komplex vizsgálatokkal tisztázni ezek szerepét a város levegőminőségének alakításában. Ezen üzemekkel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálati folyamatokban csak abban az esetben szabad hozzájárulni a beruházáshoz/technológia váltáshoz, ha az csökkenti a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, veszélyességét, Miskolc expozícióját A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése (a helyi levegőtisztaság-védelmi rendelet megfelelő kommunikációja) Jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosság által egyedi fűtésű berendezésekben és nyílt téren elégetett műanyag, gumi és egyéb (laminált lemez, pozdorja bútorelemek, stb.) hulladékokból felszabaduló toxikus és rákkeltő anyagok. Bár ezt önkormányzati rendelet is tiltja, azonban az információhiány és a tájékozatlanság miatt ezek égetése általánosan előfordul. A jelenség visszaszorítása érdekében közérthető tájékoztató anyagokat kell létrehozni a szükséges ismeretekről és helyi rendeletekről. Azokat minden háztatásba el kell juttatni. Az információkat a médiákon keresztül is kell kommunikálni, ill. az interneten ( keresztül is közzé kell tenni A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése A lakossági légszennyezés egyik jelentős része a kerti hulladékok és avar égetéséhez köthető. Ez kiváltható komposztálással, ami a talajerő utánpótlást is elősegíti. Ezért programot, ösztönzőrendszert, tanácsadó szolgáltatást kell kidolgozni és megvalósítani a komposztálás elterjesztésére. Ebben a különböző célcsoportok számára megfelelő módszereket kell ajánlani, mivel más szükségletek jelentkeznek a kertes ház övezetben, ahol szinte csak fűnyiradék keletkezik, és a zártkerti övezetben, ahol lényegesen több a szerves hulladék, aminek jelentős része gally. A program sikeres megvalósítása a kommunális hulladék szervesanyag tartalmát is csökkenti. 31

32 A belsőtéri légszennyezettség kockázatainak csökkentése Az ANTSZ bevonásával fel kell tárni a városban a belsőtéri légszennyezésből adódó legfontosabb kockázati tényezőket. A vizsgálat tapasztalatai alapján programot kell kidolgozni e tényezők hatásainak mérséklésére, és el kell kezdeni a program megvalósítását A benzinkutak levegőszennyező hatásának csökkentése A benzinkutak fokozott expozíciónak teszik ki a lakosságot és hozzájárulnak a levegőminőség romlásához, a környezeti kockázat növeléshez. A városban működő valamennyi benzinkutat fel kell szerelni benzingőz visszavezető rendszerrel, (tartály, töltőcsonk) ezek előírásszerű működését rendszeresen ellenőrizni szükséges Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében: a. Részletesen fel kell térképezni (javasolt a gps és térinformatikai platform) a város területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit. Meg kell határozni azon növények körét amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent. b. Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása érdekében. A kezelési feladatoknak elsődlegesen az élőhelyi körülmények természetes módszerekkel történő megváltoztatására kell irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg. c. Az intézkedési program megvalósítása. A programot megfelelően kommunikálni kell, megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat d. Az önkormányzat a többször módosított 20/1998 (VI.1) rendeletében határozta meg az allergén növényekkel kapcsolatos helyi szabályokat. A rendeletben több szakmailag megkérdőjelezhető, illetve az önkormányzat érdekeivel szemben álló rész található, ezek módosítani szükséges, illetve az egész rendeletet korszerűbb szemléletben célszerű átdolgozni Miskolc klimatikus sajátságainak feltárása és monitorozása Meteorológiai vizsgálat végzése az egyes városrészek klimatikus jellegének, szennyezés terjedési sajátosságainak feltárására. Ennek során először értékelni kell a meglévő adatokat (monitor állomások, meteorológiai szolgálat, stb.), a tapasztalatok alapján célzott méréseket kell végezni a frekventált városrészekben, pl. a belvárosi hősziget jelenség mértékének azonosítása. Reprezentatív helyeken hosszabb távú monitoring jellegű vizsgálatokat kell folytatni. A vizsgálat eredményeit, mint klímavédelmi szempontokat figyelembe kell venni a várostervezés során Miskolc fűtési térképének és adatbázisának elkészítése Miskolc kéményseprő szolgáltatója részletes adatbázist hozott létre a fűtéssel kapcsolatos információkra. Ennek az adatbázisnak a bővítésével és térinformatikai alapokra helyezésével követhetővé válnak a kommunális fűtéssel kapcsolatos folyamatok. Ennek ismerete elengedhetetlen a lakossági fűtés levegőminőségre gyakorolt hatásának feltárásához, az egyes városrészekben történő szennyezés csökkentő intézkedések tervezéséhez. 32

33 Miskolc légszennyezettség számítási modelljének elkészítése Ahhoz, hogy a város levegőkörnyezeti folyamatai leírhatók, előre jelezhetők legyenek számítógépes modellt kell kidolgozni. Meg kell határozni a modellezéshez szükséges alapadatok körét, ennek alapján létre kell hozni, ill. beszerezni a megfelelő adatbázisokat. Olyan programot kell kidolgozni, amely figyelembe veszi a klímát, beépítettséget és a domborzatot is, aminek segítségével az emissziós struktúrában, a városszerkezetben bekövetkező változások levegőminőségre gyakorolt hatásai megbízhatóan prognosztizálhatók. A programok ütemezése, költségbecslése 3.2. Légszennyezőanyag kibocsátás csökkentése célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidő Indikátor /együttműködő mft a.b 5.c a, b. Az ipari üzemek emissziójának csökkentése Légszennyezéssel járó ipari technológiák létesítésének korlátozása a Szinva-völgyben A salakhalna mielőbbi felszámolása Tüzelőberendezések NOx emissziójának csökkentése Búza tér térsége szállópor szennyezettség csökkentése Vizsgálatok, intézkedési program kidolgozása Búza tér térsége szállópor szennyezettség csökkentése -Intézkedések foganatosítása A Sajó-völgyben működő légszennyező ipari üzemek emissziójának kontrollja A lakossági műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszenynyezés csökkentése A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése Belsőtéri légszennyezettség kockázatainak csökkentése Benzinkutak levegőszennyező hatásának csökkentése Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések Térképezés, program kidolgozás 2006-tól 2006-tól 2006-tól 2006-tól től 2006-tól től EMIKTVF, Vállalatok EMIKTVF, Vállalatok EMIKTVF, Vállalatok EMIKTVF, Vállalatok EMIKTVF, Társadalmi és szakmai szervezetek EMIKTVF, Társadalmi és szakmai szervezetek EMIKTVF, Vállalatok Ökológiai Intézet Társadalmi és szakmai szervezetek Ökológiai Intézet Társadalmi és szakmai szervezetek ANTSZ, szakmai szervezetek EMIKTVF, Töltőállomások ANTSZ, Ökológiai intézet, BNP Határértéket meghaladó források száma Légszennyezőforrások száma Emisszió mértéke A halna állapota Kiporzás mértéke NOx emisszió alakulása Felújított berendezések száma Szakmailag egyeztetett, nyilvánosságra hozott dokumentáció PM10 koncentráció alakulása Kontrollált szenynyező-források száma Megjelent tájékoztató anyagok Komposztáló háztartások száma Egyeztetett, nyilvánosságra hozott program Vizsgálatok, ellenőrzések tapasztalatai Program, intézkedési terv Nincs költségvonzata Nincs költségvonzata Nincs költségvonzata Részletes költségelemzést igényel Forrás pályázati források 15 Önkormányzat A költségek előzetesen nem ismertek Nincs költségvonzata 8 8 évenként 10 évenként Részletes költségelemzést igényel 9-10 pályázati források - pályázati források pályázati források pályázati források - pályázati források 33

34 3.2. Légszennyezőanyag kibocsátás csökkentése célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidő Indikátor /együttműködő mft 11.c 11.d Allergén intézkedési program megvalósítása Allergén önkormányzati rendelet módosítása Miskolc klimatikus sajátságainak feltárása és monitorozása Miskolc fűtési térképének és adatbázisának elkészítése Miskolc légszennyezettség számítási modelljének elkészítése 2007-től folyamatos ANTSZ, Ökológiai intézet, BNP EMIKTVF, Meteorológiai szolgálat M. Egyetem M. Egyetem, Kéményseprő szolgáltató EMIKTVF, Meteorológiai szolgálat M. Egyetem Az allergén növényekkel borított terület kiterjedése Módosított rendelet Tervezéshez felhasználható klímaadatok Fűtési térkép és térinformatikai adatbázis rendelkezésre állása Légszennyezés modellek pontossága A költségek előzetesen nem ismertek Nincs költségvonzata Forrás pályázati források - pályázati források 34

35 4. VIZEK VÉDELME 4.1. VÍZKÉSZLETEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME Háttér Miskolc térsége jelentős vízkészletekkel rendelkezik, amelyek megőrzése nem csak helyi, hanem nemzeti érdek is. Miskolc vízellátását a MIVÍZ Rt. a bükki karsztforrásokból biztosítja, amelyek csaknem ivóvíz minőségű vizet adnak. Ám, mind a karsztvíz készlet, mind a miskolci fürdőket ellátó hévíz készlet véges, túlzott igénybevételük problémákat okozhat a felszíni és a felszín alatti vízrendszerekben egyaránt. Miskolc vízfelhasználása csökkenő tendenciát mutat, 2004-ben 15 millió m 3 körül alakult. A csatornázottság aránya magas (cca. 90%), a szennyvíztisztítás biológiai fokozattal történik, a tisztított szennyvíz befogadója a Sajó. Miskolc Fokozottan érzékeny vízminőség védelmi területen fekszik, ez jelentős felelősséget ró a városra. A program célja: A felszín alatti vízkészletek utánpótlódással arányos igénybevétele, a jó vízminőség elérése. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése. Rövid és középtávú feladatok A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára A vízkészletek mennyiségi védelmének leghatékonyabb eszköze a vízfogyasztás racionalizálása. Ez egyrészt történhet víztakarékos berendezések, szerelvények alkalmazásával, másrészt esővíz, ill. csapadékvíz felhasználásával a nem ivóvíz minőségű vizet igénylő szükségletek ellátására. Ennek ösztönzése érdekében tájékoztató füzeteket, propaganda anyagokat kell létrehozni és a háztartásokba eljuttatni. Ki kell dolgozni és alkalmazni a szemléletformálás egyéb módszereit is a különböző korcsoportok környezettudatos vízhasználatának javítása érdekében A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán található szennyezőforrások felszámolása 1987-ben jelölték ki a karsztforrások hidrogeológiai védőidomát, azóta több vizsgálat feltárta az előforduló szennyezőforrásokat, azonban ezeknek csak egy részét sikerült mindezidáig felszámolni. Várhatóan hamarosan elindul a vízbázis védelembehelyezésének alapállapot felmérési szakasza, azonban a szennyezőforrásokból adódó kockázatok és veszélyeztetés felszámolása folyamatos feladat. Aktivizálni kell az önkormányzat vízkészlet védelem érdekében létrehozott alapítványát, a Bükki Víz Közalapítványt, amely tevékeny részese lehet(ne) a város vizei védelmének A meglévő hévízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése (123/1997 (VII.18. Korm.rend.szerint) Miskolc fürdőit ellátó termálvizek véges vízkészlettel rendelkeznek: a hévízkivétel növelése a víz hőmérsékletének több fokos csökkenését eredményezheti, ezért a vízkivétel mennyiségi növelése korlátozhatja a vízellátást. A tényleges és potenciális veszélyeztető tényezők megismerése és megelőzése érdekében ki kell jelölni a hévízkutak hidrogeológiai védőidomát. 35

36 Szennyvízcsatornázással kapcsolatos feladatok a. A szennyvízcsatorna- hálózat bővítése az ellátatlan területeken b. A hálózatra csatlakozás ösztönzése a már ellátott területeken, különösen a karsztforrások hidrogeológiai védőidomán fekvő településrészeken c. Szennyvízcsatorna hálózatba a csapadékvíz elvezetésének felderítése és megszüntetése. Ennek önkéntes megszüntetését elősegítő médiakampány d. Ipari szennyvíz előtisztítási technológiák alkalmazásának ösztönzése A programok ütemezése, költségbecslése No Program a. 4.b. 4.c. 4.d. A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán található szennyező források felszámolása A meglévő hévízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése (123/1997 (VII.18. Korm.rend.szerint) Szennyvízcsatornázással kapcsolatos feladatok a. a hálózat bővítése Szennyvízcsatornázás b. A hálózatra csatlakozás ösztönzése Szennyvízcsatornázás c. Csapadékvíz bevezetések felderítése Szennyvízcsatornázás d. szennyvíz előtisztítási technológiák alkalmazásának ösztönzése 4.1. Vízkészletek, vízbázisok védelme célprogram Felelős Határidő Indikátor /együttműködő tól tól 2006-tól folyamatos tól MIVÍZ, lakosság Társadalmi szervezetek EMIKTVF, Bükki Víz Közalapítvány MIVÍZ, Tulajdonosok EMIKTVF, MIVÍZ Vállalatok MIVÍZ, lakosság MIVÍZ, lakosság MIVÍZ, lakosság EMIKTVF, MIVÍZ Vállalatok Egy főre eső vízfogyasztás Felszámolt szennyezőforrások száma A kijelölés előrehaladása Ellátatlan lakosság aránya Rácsatlakozás arányának változás Feltárt esetek száma, Telepre érkező szennyvíz mennyisége Előtisztítást alkalmazó üzemek száma Becsült költség mft 5 évente Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel 30 Nincs költségvonzata Forrás MIVÍZ, MIVÍZ Önkormányzat MIVÍZ Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat MIVÍZ Önkormányzat MIVÍZ - 36

37 4.2. FELSZÍNI VIZEK VÉDELME Háttér Miskolc felszíni vízhálózata a Sajó folyó vízrendszeréhez tartozik, ehhez csatlakozik a Szinva és a Hejő-patak vízrendszere, amelyek vízgyűjtőjének túlnyomó része a város területére esik. Mindhárom vízfolyás minőségének alakulásában meghatározó szerepe van a miskolci hatásoknak. A szennyvízbevezetések csökkenésének köszönhetően mérséklődött a vizek szennyezettsége, azonban tisztának még korántsem nevezhetők, továbbra is jelentős a kommunális terhelés és a utakról, közterületekről bemosódó szennyezés. A Sajó még mindig szennyezettebb Miskolc után, mint Miskolc előtt. Fontos problématerületek még a patakmedrek és kisvízfolyások mesterséges burkolása, lefedése, csatornává silányítása, a bükki források ökológiai célú vízkészletének biztosítása. A program célja: Miskolc felszíni vizeinek rehabilitálása, jó állapotának biztosítása. A felszíni vizeket veszélyeztető tényezők megszüntetése. Rövid és középtávú feladatok A szennyvíztisztítótelep III. fokozatának kiépítése A Miskolci Szennyvíztisztító telep ez idáig csak II. biológiai fokozattal rendelkezik, ami a szerves szennyezőanyagok hatékony lebontása mellett csak mérsékelni képes a foszfor és nitrogén tartalmat, ami továbbra is a Sajót terheli. Ki kell építeni a szennyvíztisztító III. fokozatát, amely tovább csökkentené a Sajó szennyezőanyag terhelését. Meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz élővízbe bocsátásának kiváltását szolgáló technológiai megoldások megvalósíthatóságát is A patakokba történő illegális szennyvízbevezetések feltárása Fel kell tárni és meg kell szüntetni a Szinva-, Hejő-, Pereces-, Lyukó-, Pecepatakokba történő szennyvízbevezetéseket. Szükséges azonosítani azokat a szennyezőforrásokat is, amelyek a csapadékcsatornán keresztül terhelik ezeket a patakokat. A program megvalósításába be kell vonni a vízvédelem területén eddig is aktív környezetvédő civil szervezeteket (Miskolci Öko-Kör) Az egyesített rendszerű csatornákból származó szennyvízbevezetések megszüntetése A vasgyári és bulgárföldi lakótelepeken fordulnak elő még egyesített csapadék- és szennyvízcsatornák. Ezek azonosítását, a szétválasztás tervezését az önkormányzat már megkezdte. A szétválasztást mielőbb el kell végezni A vízszennyező felszíni hulladékok eltávolítása A Szinva-, Hejő-, Pereces-, Lyukó-, Pece-patakok medrét és a parti sávokat szennyező anyagok rendszeres összegyűjtése. A hulladéklerakás szankcionálása A patakmedrek rehabilitációja A város vízfolyásainak fontos klimatikus és biológiai szerepe van, e mellett potenciális pihenőterületek is, azonban e funkciók csak korlátozottan, rövid szakaszokon érvényesülnek. Meg kell vizsgálni, a város kisvízfolyásai hogyan revitalizálhatók, hogyan integrálhatók újra zöldfolyosóként, pihenőterületként a városszerkezetbe. Nyilván ez egy hosszútávú folyamat lesz, ki kell dolgozni ennek lépéseit, megteremteni feltételeit és kis lépésekkel mielőbb el kell kezdeni a patakmedrek visszatermészetesítését. 37

38 A bükki patakok és források ökológiai vízkészletének meghatározása és biztosítása A forrásfoglalások és a karsztból történő vízkivétel hatására számos patak és forrás elapadt, vagy vízszállítása drasztikusan csökkent. Károsodtak a vízi és vizes élőhelyek is, amelyek vízellátása ezáltal romlott. A legjelentősebb problémák a Szinva-Garadna vízrendszerben (Szinva, Garadna, Forrásvölgy, Királykút), valamint a Hejő-pataknál jelentkeznek. Meg kell határozni, illetve felülvizsgálni az érintett forrásokra és patakokra vonatkozóan az ökológiai célú vízkészlet mértékét, és biztosítani kell ennek a mederbe jutását. A programok ütemezése, költségbecslése No Program A szennyvíztisztítótelep III. fokozatának kiépítése A patakokba történő illegális szennyvízbevezetések feltárása Az egyesített rendszerű csatornákból származó szennyvízbevezetések megszüntetése A vízszennyező felszíni hulladékok eltávolítása A patakmedrek rehabilitációja A bükki patakok és források ökológiai vízkészletének meghatározása és biztosítása 4.2. Felszíni vizek védelme célprogram Felelős Határidő Indikátor /együttműködő folyamatos MIVÍZ MIVÍZ, társadalmi szervezetek MIVÍZ Kezelő, társadalmi szervezetek MIVÍZ, lakosság MIVÍZ, EMIKTVF Ökológiai Intézet A Sajó tápanyagterhelése Felszámolt bekötések száma, Vízminőség Egyesített csatornarendszer hossza Eltávolított hulladék mennyisége Patakmedrek állapota Patakmedrek vízellátottsága Becsült költség mft Részletes költségelemzést igényel évente 60 Részletes költségelemzést igényel Forrás MIVÍZ, MIVÍZ Önkormányzat MIVÍZ Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat MIVÍZ Önkormányzat MIVÍZ 38

39 4.3. CSAPADÉKVÍZ GYŰJTÉS ÉS ELVEZETÉS Háttér Miskolc csapadékvíz elvezető rendszerének gerince az 1900-as évek elején épült ki, ehhez képes műszakilag és hidraulikailag jó állapotú. Jelenleg közel 300 km zárt csatornarendszer található a városban. A területhasználat változásával a burkolt felületek növekedésével - az elvezetendő csapadékvíz mennyisége többszörösére nőtt, ami gyakran túlterheli a vízelvezető rendszert. Friss példa erre a Tesco, Obi áruházak parkolórendszere, amely a repülőtéri aluljárót terheli túl. Miskolcon is - több európai nagyvároshoz hasonlóan időszerűvé vált a mesterséges burkolattal ellátott felszínek csökkentése. A csapadékelvezető rendszert üzemeltető MIVÍZ Rt. számos problémával küzd: -hiányos a térképi nyilvántartás, minimális információ áll rendelkezésre a csatornák állapotáról, a nyomvonalak egy része nem ismert. A csapadékvízrendszeren keresztül jelentős mennyiségű szennyezőanyag mosódik be a felszíni vizekbe. A program célja: A miskolci csapadékvíz elvezető rendszer jó állapotának, hatékony működtetésének biztosítása. Rövid és középtávú feladatok A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének csökkentése A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének növekedése a város vízháztartása, csapadékelvezetése klímája és viszonyai szempontjából egyaránt kedvezőtlen. El kell érni a mesterséges felszínek csökkenését, ehhez fel kell tárni a cselekvési lehetőségeket a következő területeken: építészeti megoldások, városi építési szabályzat és szabályozási terv módosítása, a lakosság ösztönzése, helyi rendeletek alkotása. A helyi adórendszer bővítése (ingatlanadó bevezetése) esetén a burkolt felület zöldfelület kiterjedését is be kell építeni az adó mértékét meghatározó tényezők közé A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata A csapadékvíz elvezető rendszer nyomvonalainak egy része nem ismert, hiányos a térképi nyilvántartás, minimális információ áll rendelkezésre a csatornák állapotáról. El kell kezdeni a rendszer felülvizsgálatát, a hiányzó információk pótlását. Ennek alapján lehet megtervezni a szükséges beavatkozásokat, elkészíteni ezek ütemtervét, a financiális források feltárását A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója A fentiek alapján el kell végezni a csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukcióját A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása A nyílt árkok jó állapotának, vízelvezető képességének biztosítása legalább olyan fontos, mint a zárt csatornarendszeré. A hiányzó helyeken ezeket ki kell építeni, a meglévő rendszerek karbantartását biztosítani kell A csapadékvíz rendszerből felszíni vizekbe mosódó szennyezőanyagok csökkentése A csapadékok lemossák az útburkolatot, a csapadékvízzel jelentős mennyiségű hordalék, olaj, só, szerves- és nehézfém mikroszennyező kerül a felszíni vizekbe. A terhelés csökkentése érdekében mérsékelni kell az utakra kijuttatott só mennyiségét, környezetbarátabb síkmentesítési technológiákat kell alkalmazni. A befogadók előtt hordalék és olajfogó műtárgyakat kell telepíteni. Ezeket rendszeresen kell tisztítani és karbantartani. 39

40 A programok ütemezése, költségbecslése No Program A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének csökkentése A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása A csapadékvíz rendszerből felszíni vizekbe mosódó szennyezőanyagok csökkentése 4.3. Csapadékvíz gyűjtés és elvezetés célprogram Felelős Becsült költség Határidő Indikátor /együttműködő mft folyamatos MIVÍZ MIVÍZ, Szakcégek MIVÍZ MIVÍZ, Kezelő, lakosság MIVÍZ, A burkolt felszínek kiterjedése Térképellátottság helyzete Rekonstrukciós terv Csatornarendszer állapota, Csapadékelvezetési problémák száma A nyílt árkok állapota A befogadóba kerülő csapadékvíz minősége Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel Forrás Vállalatok, Lakosság MIVÍZ Önkormányzat MIVÍZ Önkormányzat MIVÍZ, Lakosság MIVÍZ Önkormányzat 40

41 5. TALAJVÉDELEM Háttér A talajok minőségi állapotváltozásának észlelésére országos megfigyelő rendszer került kiépítésre. A mérőhálózatot a Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat működteti. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy Miskolc és környezetének talajminősége általában megfelelőnek minősíthető, illetőleg, hogy az elmúlt időszakban javuló tendenciát mutat. A korábban jellemző túlzott műtrágyázás helyett a talajok állapotát manapság főként a felelőtlenül, szabálytalanul elhelyezett különféle hulladékok (szilárd, folyékony, kommunális, veszélyes) általi szennyeződések veszélyeztetik. Viszonylag kisebb területen folyik mezőgazdasági tevékenység, nagyobb gondot jelent a termőtalaj pusztulása a beépített területek gyarapodása által. Nem kellően felmért az eróziós folyamatok hatása sem. Miskolc város közigazgatási területéből jelentős helyet foglalnak el a korábbi nagyipari tevékenységek telephelyei (iparterületek, ipari hulladékok deponálási helyei stb.). Ezek általában - különböző mértékben és formában szennyeződésektől terheltek, melyekről nem rendelkezünk részletes információkkal. Mivel a korábban okozott környezeti károk helyreállítása igen költséges, ezért néhány kisebb területtől eltekintve nem történt meg a helyreállítás/kármentesítés. A program célja: A helyi talajállapot részletes megismerése és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele. Talajszennyezések megelőzése. A talaj termőképességét és állapotát megóvó területhasználat biztosítása. Rövid és középtávú feladatok Talajszennyezések megelőzése Lakossági tájékoztatás és szemléletformálás a talajvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban. Kiemelt jelentőségű területek: illegális hulladéklerakás hatásai, illegális szennyvízelhelyezés hatásai. Hulladék-kommandó működtetése Részletes talajállapot feltérképezése Együttműködve a Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) miskolci mérőpontjainak sűrítése, potenciálisan veszélyeztetett területek (iparterületek, hulladék-, salaklerakók környezete) bevonásával A volt állami vállalatok telephelyein történő szennyezettség felmérés koordinálása A jogutód nélkül megszűnt vállalatok (LKM, LKM-nádasréti telephely, DIGÉP), telephelyein jelentős talaj- és talajvíz szennyezések maradtak vissza. A sok kis tulajdonos, és a rendezetlen jogviszonyok miatt nem történhetett meg sem a tényfeltárás, sem a területek kármentesítése. A probléma megoldását az önkormányzat aktív szerepvállalása előrevihetné Erózió, talajmozgások elleni védekezés Avasi mozgásérzékelő rendszer működtetése. Alábányászottsági térkép elkészítése. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat betartása mezőgazdasági területeken Talaj és termőföldvédelmi szempontok figyelembevétele a városi tervekben A városi beruházásoknál minimalizálni kell a zöldmezős beruházásokat, lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni barnamezős területek hasznosítására. 41

42 A programok ütemezése, költségbecslése No Program a. 4b. 5. Talajszennyezések megelőzése, Lakossági tájékoztatás és szemléletformálás Részletes talajállapot feltérképezése Avasi mozgásérzékelő rendszer működtetése Alábányászottsági térkép elkészítése Termőföldvédelmi szempontok érvényesítése Határidő Ipari területek kármentesítésének koordinálása Felmérés: Kármentesítés: 2008-tól folyamatos 5.Talajvédelem célprogram Felelős Indikátor /együttműködő Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, talajvédelmi hatóság, média, pedagógiai és PR szervezetek környezetvédelmi és talajvédelmi hatóság környezetvédelmi és talajvédelmi hatóság, gazdálkodó szervezetek, szakértők Önkormányzat és szakmai cégek, Miskolci Egyetem Bányakapitányság, Miskolci Egyetem Felszámolt illegális lerakók, Talajvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában Miskolci TIM pontok száma, Felmért iparterületek aránya Felmért és kármentesített iparterületek aránya Folyamatos működés Adatbázis megléte Zöldmezős/barnamerős beruházások területfoglalásának aránya Becsült költség mft 2/év 5/év- Részletes kalkulációt igényel 4/év Részletes kalkulációt igényel - - Forrás, Érintett cégek hozzájárulása 42

43 6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Háttér Miskolc több központú város, azonban a történelmi településmagok alig maradtak fenn archaikus formájukban. A helyi központok elveszítették funkcióik túlnyomó részét, a város igazgatási, kereskedelmi, szórakozási funkciói a belváros köré csoportosulnak. A belvárosi rehabilitáció az utóbbi években felgyorsult, ami jelentős városképi eredményeket mutathat fel (pl. Széchenyi utca környéke, történelmi Avas), azonban az építési láz több helyen háttérbe szorította a parkokhoz, zöldfelületekhez fűződő érdekeket. Jelentős az aránya a kedvezőtlen városképi megjelenésű területeknek, amelyek egy része a szocialista időszakban felépített lakótelepekhez köthető, de az elmúlt évtized pláza beruházásai sem segítették a városkép javulását. Az elmúlt években sűrűsödő ingatlan beruházások és lakóparképítések sem a minőségi és egységesebb épített környezet kialakítását segítették elő. Különösen megmutatkozik ennek a kontrasztja ott, ahol a régi városszerkezet foghíjai épültek be: pl. Palóczy utca, ugyanakkor születtek példaértékű épületek is, pl. Nyilas Misi ház. Jelentős problémát okoz az épített környezet rongálása is (falfirkák, fizikai sérülések). A program célja: A meglévő épített értékek védelme. A csekély építészeti értékkel bíró városrészek lakhatóbbá tétele, minőségi lakókörnyezet kialakítása. Egységes városkép kialakítása (közterületi bútorzat, infrastruktúra és növényzet összhangja). Rövid és középtávú feladatok Településrészek rehabilitációja A károsodott, tönkrement településrészek és épületek felmérése és rendbehozatalára a település szociális, gazdasági és környezeti érdekeit figyelembe vevő rehabilitációs, revitalizációs stratégiák kidolgozása és fokozatos megvalósítása Tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében A helyi média, illetve az oktatási intézmények révén az épített értékek megismertetése a lakossággal. Javaslatok/vélemények begyűjtése és hasznosítása az épített környezethez kapcsolódóan. Rongálások megelőzése: tájékoztatás a károkozás hatásairól, szigorúbb közterületi ellenőrzés, graffiti zónák kijelölése, illetve szervezett graffiti tevékenység Minőségi épített környezetet szolgáló tervezés A településkép harmóniájának fokozott védelme a rendezési tervek, egyeztetése és az engedélyezési eljárások során. Esztétikai, történeti, környezeti szempontokat figyelembe vevő tervezési módszerek kialakításának ösztönzése a városkép javítása érdekében 43

44 A programok ütemezése, költségbecslése No Program 1. 2.a. Településrészek rehabilitációja Tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében 2.b. Falfirka szabályozás 3. Minőségi épített környezetet szolgáló tervezés 6. Épített környezet védelme célprogram Felelős Határidő Indikátor /együttműködő szakmai és társadalmi szervezetek, műemlékvédelem szakmai és társadalmi szervezetek, műemlékvédelem média, pedagógiai és PR szervezetek Önkormányzat és, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek tervezők, szakmai szervezetek Revitalizációs stratégiák száma Épített környezet védelmével foglalkozó műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában graffiti zónák kijelölése, szervezett graffiti tevékenység. Új épületek városképbe illeszkedése Becsült költség mft Részletes kalkulációt igényel 5/év /év- Forrás, tulajdonosok 44

45 7.1 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY 7. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY, ÁLLATVÉDELEM Háttér A város lakosainak környezeti terhelése az utóbbi években átalakult. Az ipar visszafejlődése következtében csökkent az ehhez kötődő közvetlen szennyezés. Ugyanakkor az egyre növekvő közlekedés jelentős por és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásáért felelős. A forgalmas utak és egyes üzemek környezetében állandó a határértéket túllépő zajterhelés, míg a kolóniaszerű telepeken a környezeti higiénia jelentős hiányosságokkal terhelt. Átalakult a táplálkozás is az iparszerű termékek középpontba kerülésével. A városi lakosok szervezetének ellenálló képessége csökken a káros környezeti hatások és az egészségtelen életmód hatására. Romlik az általános egészségi állapot. Miskolcon még nem történt meg a lakó- és munkahelyek átfogó környezet-egészségügyi felmérése, ugyanakkor 2004-ben elkészült Miskolc MJV Egészségügyi Stratégiai Terve és a Miskolci Egészségterv, illetve Miskolc városi klímavédelmi és levegőtisztasági-védelmi akcióterve is. A program célja: A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram városi szintű lebontása, elemeinek integrálása az ágazati cselekvési tervbe és helyi programokba. Rövid és középtávú feladatok Lakossági tájékoztatás, szemléletformálás, oktatás Egészséges életmóddal kapcsolatos folyamatos kampányok: Egészséges otthon program (tanácsadás, pályázatok), Legegészségesebb konyha, étterem pályázat meghirdetése. Helyi biopiacok támogatása. Környezet-egészségtan beépítése a középiskolai oktatási programokba. Allergén növényekkel kapcsolatos, megelőzésre koncentráló felvilágosítás Környezet-egészségügyi felmérések Az egészségügyi adatokon keresztül a város szennyezettségével összefüggésbe hozható betegségek feltárása, morbiditási adatok rendszeres nyilvántartása, a szennyezettségi adatokkal való összevetése. A jelentős környezeti expozíciókkal érintett térségekben (üzemek környéke), élők expozíciójának feltárása (szerves, szervetlen, mikroszennyezők), különös tekintettel azokra a területekre, ahol egyéni, vagy üzemi élelmiszertermelés is történik Önkormányzati hatáskörbe tartozó munkahelyek felülvizsgálata, átalakítása Az EMAS rendszer további osztályokon való bevezetése. Ökotérképezés, összhangban az EMAS-szal. Környezet- és dolgozóbarát munkahely pályázat kiírása. Egészséges táplálkozásra alapozott élelmezés kialakítása az önkormányzati intézményekben Azbesztmentesítési program Önkormányzati intézmények (oktatás és egészségügy prioritása) azbesztfelmérése és -mentesítése Por-, pollen- és zajterhelés, illetve koncentráció csökkentése Kapcsolódva a levegőminőségi, zaj és közlekedési célprogramhoz a terhelés csökkentését szolgáló beruházások támogatása. 45

46 A szúnyogirtásból származó egészségügyi kockázat és természetkárosítás csökkentése A merevszárnyú repülőkről, kémiai szerekkel történő szúnyogirtás amellett, hogy jelentős természetkárosítást okoz, egészségügyi kockázatokkal is jár. Az időben megkezdett, biológiai szerekkel történő védekezés hatékonyabb, (kevesebb szúnyog), kevésbé természetkárosító (nem irtja ki a rovarfaunát), és az emberi egészséget is kevésbé veszélyezteti (a lakosságot nem permetezik). A város területén történő szúnyogirtás során a következőket kell betartani: rendszeresen fel kell térképezni a csípő és púposszúnyog tenyészőhelyeket és populációkat időben (a rajzásokat megelőzően) el kell kezdeni a védekezést szelektív, lehetőleg granulátumként kiszórt bioszereket kell alkalmazni (ezek kijuttatására szárazföldi járművek is alkalmasak) a légi védekezés ne merevszárnyú géppel, hanem helikopterrel történjen a kémiai szerekkel történő védekezést meg kell szüntetni a lakosságot tájékoztatni szükséges és hatékonyabban be kell vonni a védekezésbe, ennek módszereit ki kell dolgozni A programok ütemezése, költségbecslése Környezet-egészségügyi célprogram Felelős No Program Határidő Indikátor /együttműködő Lakossági tájékoztatás, szemléletformálás, oktatás, érintett cégek hozzájárulása. Környezetegészségügyi felmérések Önkormányzati hatáskörbe tartozó munkahelyek környezet-egészségügyi felülvizsgálata, átalakítása Azbesztmentesítési program Por-, pollen- és zajterhelés, illetve koncentráció csökkentése A szúnyogirtás egészségügyi kockázatainak csökkentése Évente más-más városrészben Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek, gazdálkodó szervezetek, ÁNTSZ egészségügyi intézmények, háziorvosi szolgálat, környezetvédelmi hatóság, ÁNTSZ Önkormányzat és intézményrendszere, szakértők Önkormányzat és intézményrendszere, szakmai cégek Elért lakosok aránya, önkormányzati pályázaton résztvevők száma, média megjelenés mértéke Felmért területek aránya Feltérképezett intézmények aránya, fejlesztések száma Mentesített intézmények száma Becsült költség mft Forrás 5/év- 3/év Felmérés: 1/év Kivitelezés: 3/év Részletes kalkulációt igényel Lásd a szövegben jelzett szakmai programoknál Növényvédelmi Állomás Panaszok száma, Kémiai védekezések száma Részletes kalkulációt igényel kormányzat, kormányzat, kormányzat, 46

47 7.2. ÁLLATVÉDELEM Háttér Miskolcon alacsony szintű a haszonállatok tenyésztése, viszont annál jelentősebb a hobbiállatok tartása. Azonban ennek kultúrája, morálja sok kívánnivalót hagy maga után, körülményei szervezetlenek, siralmasnak is nevezhetők. Ez számos konfliktust eredményez az állattartó és nem állattartó polgárok, valamint a hatóságok, közterületgondozók között. A kontrollálatlan és kulturálatlan állattartás jelentős egészségügyi kockázatokat is okoz, amivel nem szívesen élnek együtt a városlakók, emellett rendszeres kiadásokat eredményez. Néhány jellemző problématerület: kutyafuttató helyek hiánya, kutyaürülék és parkok, játszóterek, ennek közegészségügyi vonzatai, kóbor állatok, elhullott állatok, stb. A program célja: A kulturált állattartás feltételeinek javítása, az állattartásból származó közegészségügyi, morális és etikai problémák, konfliktusok csökkentése. Rövid és középtávú feladatok Kutyaürülék-gyűjtő rendszer kiépítése Miskolcon nem megoldott a kutyaürülék gyűjtése. A közterületekről hiányoznak a gyűjtőedényzetek, nincs ellenőrizve és szankcionálva a helyi rendelet betartása, és hiányzik a kérdéskörben a megfelelő tájékoztatás. Számos konfliktus és közegészségügyi probléma keletkezik emiatt. Feladat a gyűjtőedényzetekkel (lakóterületeken 300 méterenként), a tájékoztatással és ellenőrzés rendszerével kapcsolatos költségvetési garancia megteremtése Kutyafuttató helyek kijelölése, kezelése Az új parkolók és garázsok építését az elmúlt években számos helyen a kutyafuttatók területének elvételével, csökkentésével oldják meg. A tendencia folytatása eredményezni fogja, hogy az állattartók, más területekre (pl. játszóterekre) kényszerülnek, ami számos szempontból elfogadhatatlan. A városi kutyafuttatók helyzetének áttekintése és az elvett, vagy jövőben elvenni szándékozott területek meghatározásával indokolt csereterületek kijelölése. A kutyafuttatók kötelező fertőtlenítését (kizárólag biológiai fertőtlenítő eljárásokkal) rendszeresen el kell végezni Állatmenhelyek üzemeltetésének támogatása Az állattartó telepre befogott, bekerült kutyákat 14 nap múlva elaltatják. Az EU szabályozás szerint a kóbor állatok ügyében nemzetközi példák igazolják, hogy önkormányzati feladat átvállalásával civil szervezetek által üzemeltetett menhelyeken eredményesen és sikeresen végezhetők a menhelyi feladatok. Anyagi hozzájárulás indokolt a miskolci állatsegítők menhelyének üzemeltetéséhez (alapfeltételeik kialakítását követően) Azonosító rendszer (chip) megvalósítása A hobbiállatok egyedeinek chipekkel való jelölése jó lehetőség a kóbor állatok azonosítására, veszettség elleni oltásuk idejének ellenőrzésére, bizonyos költségek tulajdonosra hárítására. Az állattartók nem kellően tájékozottak erről a lehetőségről, ezért tájékoztató és vándorlásmentes chip (1500 Ft) beültetési akcióval hozzájárulhat elterjesztéshez az önkormányzat. Az állattartó telepeket, hatósági állatorvosokat leolvasókkal (15000 Ft) szükséges felszerelni. 47

48 Állattemető és -krematórium létrehozása A hobbiállatok gazdáinak jelentős része igényli egy városi állattemető és krematórium kialakítását. Hiányában illegálisan jelenik meg ez a tevékenység, mely környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is kockázatot jelent. Indokolt egy állattemető és krematórium megépítése (pályázat) és üzemeltetése (önfenntartó) Miskolcon, akár vállalkozó bevonásával is Miskolc Városi Vadaspark A Nagy Lajos király által 1355-ben alapított Vadaspark utóda a Miskolc Városi Vadaspark, mely a szomszédos Bükki Nemzeti Park állat- és növényvilágát reprezentálja. A mintegy 100 állatfaj közel ötszáz egyedében szükséges bővíteni a honos, bükki vadon élő állatok bemutatását, hiszen az intézmény jelentős szerepet vállal a régió környezeti nevelési programjaiban. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkkal együttműködve részt vesz a fajmegőrzési és -rehabilitációs tevékenységekben. Meg kell felelni az Európai Unió által, az állatkerteket érintő, valamint a "zöldturizmus" elvárásainak is. Továbbra is fel kell vállalni a védett madarak mentő és rehabilitációs központját, valamint a vélt vagy valós veszélyforrást jelentő állatok meghatározásával, valamint befogásával kapcsolatos bejelentések ellenőrzésének gyakorlatát. A programok ütemezése, költségbecslése No Program Határidő Kutyaürülék-gyűjtő rendszer Folyamatos Kutyafuttatók Folyamatos Állatmenhely Folyamatos Azonosító rendszer (chip) akció Állatkrematórium és temető Miskolc Városi Vadaspark , majd folyamatos Folyamatos 7.2. Állatvédelmi célprogram Felelős Indikátor /együttműködő Önkormányzat Állategészségügyi Telep, Civil állatvédők, Hatósági állatorvosok, Önkormányzat Civil állatvédők Önkormányzat Állategészségügyi Telep Civil állatvédők Önkormányzat Állategészségügyi Telep Civil állatvédők Hatósági állatorvosok Önkormányzat Állategészségügyi Telep, Civil állatvédők, Hatósági állatorvosok, Állatvédelmi főfelügyelő Önkormányzat (Városgazda Kht.) Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Gyűjtőedények száma, Elszállított kutyaürülék mennyisége, Tájékoztató anyagok száma Kijelölt területek nagysága, ezek állapota Befogadott, ivartalanított, védőoltással és chippel ellátott állatok, örökbefogadók száma Akció keretében beültetett chippek száma Krematórium megépítése, temető kialakítása. Hamvasztott állatok és eltemetett állatok száma. Bükki fajok arányának növekedése, rehabilitált és befogott állatok száma. Becsült költség mft Forrás 1/év 0,5/év 3/év 1,5/év 30/építés Működtetés önfenntartó 3/év,,,,, vállalkozói tőke, 48

49 8. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Háttér Miskolc város számottevő, főként erdővel borított és jórészt a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó külterülettel rendelkezik. A nemzeti parki státusz és a Natura 2000 területek kijelölése nyomán e területek javarészt országos oltalom alatt állnak. A hatósági jogkört az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyakorolja. Az erdőterületek kezelésében meghatározó még az Állami Erdészeti Szolgálat és az Északerdő Rt. tevékenysége. Miskolcon 16 helyi jelentőségű védett természeti érték (élőhelyek, parkok/gyűjteményes kertek és fák/fasorok) található, melyek kezelése csak részben megoldott. A tájvédelem települési szinten nem ellátott feladatkör. A településrendezési/településszerkezeti terv szabályozásai, a városi zöldfelület-gazdálkodás, illetve a már említett természetvédelmi oltalom alatt álló területek kezelése az irányadók. A program célja: A helyi természeti értékek védelme, hosszú távú fenntartása, adott esetben a jelenlegi viszonyok javítása. A városkép természeti/táji elemeinek természetközeli állapotú fenntartása. Rövid és középtávú feladatok Helyi jelentőségű, védett természeti értékek kezelése A 16 védett terület természetvédelmi kezelési tervének elkészítése. Folyamatos állapotfelmérés és kezelési tevékenység. A védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában A védelemre tervezett területek védelme érdekében tett intézkedések A védelemre tervezett területek veszélyeztetettségének felmérése, rangsorolása, illetve a szükséges védetté nyilvánítási folyamatok lefolytatása. A védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában Helyi szintű biomonitoring A városi élővilág felmérése (alapállapot felvétel), a változások nyomon követése az Országos Biomonitoring Hálózathoz kapcsolódóan Zöldfelület-gazdálkodás A Miskolc városi klímavédelmi és levegőtisztasági-védelmi akcióterv zöldfelületi célprogramjának megvalósítása Tájvédelmi tevékenység A településrendezési tervben a természetközeli tájállapot érvényre jutatása. Megfelelő zöldfelületarány kialakítása, természetközeli területek beépítési arányának és módjának szigorú szabályozása. Tájsebek (pl. bányaterületek) helyreállítása Oktatás, szemléletformálás Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton, illetve a médián keresztül lehetőség van a természeti és táji értékek védelmét szolgáló nevelési és szemléletformálási tevékenység ellátására. Kiemelt szerepet kaphatnak a társadalmi szervezetek, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága oktatóhelyei, illetve az erdei iskola programok 49

50 A fényre érzékeny rovarpopulációk védelme Az épületek megvilágítása és a városi közvilágítás megtizedeli azokat a rovarpopulációkat, amelyeket a fényforrások vonzanak (éjjeli lepkék, bogarak, poloskák). Ez a hatás jelentősen csökkenthető alacsony UV spektrumú, sárgás fényű (Na) fénycsövek alkalmazásával. Ezért szükséges, hogy a közvilágítás korszerűsítése, és a kiégett világítótestek cseréje során ilyen fénycsöveket alkalmazzanak Önkormányzati természetőri és mezőőri rendszer működtetése A helyi jelentőségű védett, illetve a külterületi természeti értékek megóvása érdekében megfontolandó az önkormányzat irányításával természetőri rendszer kialakítása, együttműködve a természetvédelmi hatósággal és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (képzések szervezése, feladatellátási eszközök biztosítása). Emellett a közterület-felügyeleti tevékenység keretén belül szükséges külterületi mezőőrök munkába állítása, a már levizsgázott felügyelőkre is alapozva Polgári természetőri tevékenység segítése Az önkormányzati fenntartású természetőri és mezőőri rendszer mellett lehetőséget kell adni az önkéntes alapon szerveződő, polgári természetőri szolgálat kiépülésére is. A már levizsgázott és vizsgára jelentkező lakosok számára szükséges technikai és logisztikai segítségnyújtás (pl. digitális fényképezőgép, GPS biztosítása, illetve területbeosztás) lehet az önkormányzat feladata. 50

51 A programok ütemezése, költségbecslése No Program Helyi jelentőségű, védett természeti értékek kezelése Védendő területek védelme érdekében tett intézkedések Helyi szintű biomonitoring Zöldfelületgazdálkodás Tájvédelmi tevékenység Oktatás, szemléletformálás A fényre érzékeny rovarpopulációk védelme Határidő 8. Természet- és tájvédelem célprogram Felelős Indikátor /együttműködő Folyamatos, illetve 2006-tól kezelési tervek elkészítése Folyamatos, illetve védetté nyilvánítások szükség szerint folyamatos természetvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek természetvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek természetvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, szakmai cégek Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, természetvédelmi és bányászati hatóság, szakmai cégek Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, hatóság, média, pedagógiai és PR szervezetek Émász Rt. Kezelési tervek száma, Szakszerűen kezelt védett területek száma Felmért és védetté nyilvánított területek száma A tevékenység folyamatossága Zöldfelület aránya és nagysága, Kezelt területek aránya és nagysága Egységes városkép, helyi szabályozásban tájvédelmi szempontok érvényesítése, helyreállított tájsebek száma Öko- és erdei iskolák száma, illetve nevelésben résztvevők száma, természetvédelmi műsoridő és lapterjedelem Alacsony UV sugárzású lámpatestek aránya Becsült költség mft 5/év 0,5/év- 1/év Részletes kalkulációt igényel Részletes kalkulációt igényel 3/év Részletes kalkulációt igényel Forrás, cégek hozzájárulása, Együttműködők, Együttműködők Émász Rt Önkormányzati természetőri és mezőőri rendszer működtetése Polgári természetőri tevékenység segítése természetvédelmi hatóság, BNPI, társadalmi szervezetek, lakosok természetvédelmi hatóság, BNPI, társadalmi szervezetek, lakosok Őrök száma és ellenőrzött terület aránya Őrök száma és ellenőrzött terület aránya 5/év 0,5/év Önkéntes munka, 51

52 9. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 9.1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI Háttér Miskolc város rendelkezik elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel a közötti időszakra. Ez az önkormányzati hatáskörbe tartozó hulladékok körével kapcsolatos tevékenységeket tartalmazza. Nem foglalkozik viszont a termelési hulladékokkal. Az ezzel kapcsolatos szabályozás érvényesítése a regionális környezetvédelmi hatóság feladata, míg az önkormányzat közvetett eszközökkel segítheti elő a termelési hulladékokkal kapcsolatos folyamatok pozitív irányulását. A program célja: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, illetve megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Rövid és középtávú feladatok Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata A 2004-ben elfogadott helyi hulladékgazdálkodási terv kétéves felülvizsgálatát 2006-ban el kell végezni. Ennek során elemezni kell a kijelölt célprogramok megvalósulását, illetve a végrehajtás hiányosságainak okait. Adott esetben új célprogramokat kell kijelölni, illetve tekintettel kell lenni az országos és területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálatának eredményeire is Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges több helyi rendelet módosítása, illetve az újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén (pl. elhagyott hulladék, biológiailag lebomló hulladékok, építési és bontási törmelék) Közvetett szabályozás alkalmazása A helyi önkormányzat több közvetett intézkedés révén tudja befolyásolni a helyi hulladékgazdálkodási folyamatokat: helyi adózási szabályozás, gazdaságpolitika, fejlesztési irányelvek. A város elkészült középtávú fejlesztési stratégiája is tartalmazza az integrált hulladékgazdálkodás rendszerének kiépítését, fejlesztését, illetve a környezetvédelmi ipar meghonosítását Oktatás, szemléletformálás Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. 52

53 A programok ütemezése, költségbecslése No Program a. 3b. 4. Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata Helyi hulladékgazdálkodási rendeletek módosítás, új rendeletek (pl. elhagyott hulladék, biológiailag lebomló hulladékok, építési és bontási törmelék) alkotása Hulladékcsökkentést eredményező, helyi környezetvédelmi adózás bevezetése Környezetvédelmi ipar (hulladékhasznosítás, hulladékszegény technológiák) meghonosítása Hulladékmegelőzést és csökkentést eredményező oktatás/nevelés és szemléletformálás 9.1. A hulladékgazdálkodás általános feladatai célprogram Határidő tól folyamatos 2006-ban szakmai előkészítés, 2007-től fokozatos bevezetés Felelős /együttműködő társadalmi és szakmai szervezetek, vállalatok,szakértők Önkormányzat társadalmi és szakmai szervezetek, szakmai cégek, szakértők társadalmi szervezetek, pénzügyi szakértők, oktatási és kutatóintézmények gyáriparos és munkaadói szövetségek, iparkamarák, kutatóintézetek Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek Indikátor Tervben foglalt programok teljesülése Becsült költség mft Rendeletek száma és megvalósulás foka től zöld helyi adók megjelenése, hulladékmennyiség csökkenése Megtelepülő vállalkozások száma Tevékenységben részt vevő intézmények és emberek száma, hulladékmennyiség csökkenése, Ökoiskolák száma, környezetvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában /év Forrás 53

54 9.2. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK Háttér Miskolc város rendelkezik elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel a közötti időszakra, mely kiemelten foglalkozik a települési szilárd hulladékok kérdéskörével. A helyi kommunális hulladékgazdálkodást meghatározza a Miskolc és környéke ISPA finanszírozású hulladékgazdálkodási projekt végrehajtása és ennek elemei. A program célja: Környezetbarát és a szennyező fizet elven alapuló kommunális hulladékgazdálkodás kialakítása. Rövid és középtávú feladatok Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása A helyi hulladékgazdálkodási tervben megjelenő, települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos intézkedések megvalósítása Települési szilárd hulladék keletkező mennyiségének csökkentése Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Reklám szóróanyagok terjesztésének korlátozása: csak az igénylők ellátási, illetve terjesztési pontok kijelölése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Keletkező hulladékmennyiséggel arányos szemétdíj bevezetése. Hulladék-kommandó működtetése az illegális lerakás visszaszorítása érdekében Hulladékhasznosítás fejlesztése Közterületi, háztartási és intézményi szelektív hulladékgyűjtés teljesebbé tétele. Helyi hasznosítási módok kidolgozása. Begyűjtött hulladékok feldolgozása a jobb értékesíthetőség érdekében Szerveshulladék-gazdálkodás Háztartási konyhai hulladék elkülönített begyűjtése és kezelése. Zöldhulladékok helyben történi hasznosítása (kerti/intézményi, kisközösségi és települési komposztálás, fanyesedék helyben történő aprítékolása). Talajjavításra nem alkalmazott biomassza energetikai hasznosítása a nem megújuló energiahordozók kiváltására Építési és bontási törmelék hasznosítása A Bogáncs utcai lerakó bezárását követően várhatóan megnő az építési törmelék illegális lerakása s kisebb mennyiség kerül kiszállításra Hejőpapira. Szükséges kizárólagos közszolgáltató kijelölése, vagy a konténeres vállalkozások szigorúbb ellenőrzése, illetve egy hasznosító telephely kivitelezése Köztisztaság biztosítása Lakótelepi hulladékgyűjtő edényzet közterületről való eltávolítása, vagy zárható tárolók kialakítása. Közterületi hulladékgyűjtő edényzetek sűrítése és gyakoribb ürítése. Környezetbarát állattartás kialakítása. Nagyobb és hatékonyabb közterület felügyeleti állomány. 54

55 A programok ütemezése, költségbecslése No Program 1. 2a. 2b. Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása Fogyasztói magatartás befolyásolása Reklám szóróanyagok terjesztésének korlátozása. Intézményi hulladékcsökkentés 2c. Keletkező hulladékmennyiséggel arányos 2d. szemétdíj bevezetése 2e. 3. 4a. 4b Hulladék-kommandó működtetése Hulladékhasznosítás fejlesztése Többszintű komposztálás bevezetése Biomassza energetikai hasznosítása Építési és bontási törmelék hasznosítása Köztisztaság biztosítása 9.2. Települési szilárd hulladék célprogram Felelős Határidő Indikátor /együttműködő legkésőbb ben 2006-tól : tervezés 2008-tól: megvalósítás 2006-tól tervezés 2007: közszolgáltató kijelölése, vagy feldolgozó kapacitás megvalósításának kezdete társadalmi szervezetek, szakmai cégek, szakértők Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek fogyasztóvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek, reklámozó és terjesztő cégek Önkormányzat és intézményrendszere közszolgáltató társadalmi szervezetek, rendőrség, polgárőrség, média közszolgáltató, gazdálkodó szervezetek Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek oktatási és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők közszolgáltató, oktatási és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők Önkormányzat és intézményei, lakásszövetkezetek, állatbarát szervezetek, média, társadalmi szervezetek Tervben foglalt programok min. 50%-ának teljesülése Tudatos hirdetéspolitika megvalósulása, környezetvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában Reklámanyagokból keletkező hulladék mennyiségének csökkenése Intézményi hulladékmennyiség csökkenése Hulladékmennyiséggel arányos szemétdíj Intézkedések száma, illegális lerakók felszámolása Hasznosításra kerülő hulladékhányad, szelektív gyűjtőhelyek száma Lerakásra kerülő szerves hulladékhányad csökkenése, komposztálási helyszínek száma Komposztálásra, talajjavításra nem kerülő biomassza hasznosítása Illegális lerakás csökkenése Köztisztaság javulása, különösen a kommunális hulladékkal és állati ürülékkel való szennyezettség terén Becsült költség mft hullgazd. terv szerint 3/év ,3/év 10/év 5/év Tervezés: 10 Megvalósítás: tervezés alapján Tervezés: 2 Megvalósítás: tervezés alapján 1/év Forrás, Együttműködők Önkormányzat és együttműködők, közszolgáltató, gazdálkodó szervezetek, Együttműködők érintettek hozzájárulása 55

56 9.3. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK Háttér Miskolc város rendelkezik elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel a közötti időszakra. Ez az önkormányzati hatáskörbe tartozó hulladékok körével kapcsolatos tevékenységeket tartalmazza, így kiemelten foglalkozik a települési folyékony hulladékok kérdéskörével. Miskolcon az országos átlaghoz képest jóval magasabb a csatornázott és a rendszerre rácsatlakozott háztartások aránya (92, illetve 80 %). A fő problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerülő hulladékmennyiség szakszerű kezelése, a keletkezett mennyiség és nehézfémtartalmának csökkentése, a kezelőkapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kellő mértékű hasznosítása jelenti. A program célja: Környezetbarát és a szennyező fizet elven alapuló rendszer kialakítása. Innovatív technológiaváltás elindítása. Rövid és középtávú feladatok Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása A helyi hulladékgazdálkodási tervben megjelenő, települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos intézkedések megvalósítása Települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentése Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. További környezetterhelési díjak tudatos alkalmazása Nem csatornázott területeken alkalmazható megoldások bevezetése Megfelelő előkezelést követő talajba szikkasztás biztosítása, komposztáló toalettek elterjesztése. Egyedi szennyvíztisztó kisberendezések alkalmzásának segítése Illegális szennyvízürítés megakadályozása Mért, vagy kalkulált vízfogyasztás alapján szennyvízdíj kivetése a csatornázatlan területeken. Illegális szennyvízbekötések (csapadékvíz, élővíz) megszüntetése. Szippantós járművek ellenőrzése. Derítők zártságának rendszeres ellenőrzése Szennyvíziszap hasznosítás Városi szennyvíztelepen keletkezett szennyvíziszap előkezelés utáni mezőgazdasági, vagy energetikai hasznosítása a nem megújuló energiahordozók kiváltására. 56

57 A programok ütemezése, költségbecslése 9.3.Települési folyékony hulladék célprogram Felelős No Program Határidő /együttműködő 1. 2a. Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása Fogyasztói magatartás befolyásolása Intézményi hulladékcsökkentés 2b. Környezetterhelési 2c. díjak további alkalmazása Nem csatornázott területeken alkalmazható megoldások bevezetése Illegális szennyvízürítés megakadályozása Szennyvíziszap hasznosítás Tervezés: Megvalósítás: 2007-től : tervezés 2008-tól: megvalósítás társadalmi szervezetek, szakmai cégek, szakértők Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek Önkormányzat és intézményrendszere közszolgáltató társadalmi szervezetek, oktatási és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők közszolgáltatók, közterület-felügyelet, rendőrség oktatási és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők Indikátor Tervben foglalt programok min. 50%-ának teljesülése Tudatos hirdetéspolitika megvalósulása, háztartási vízfogyasztás csökkenése, környezetvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában Intézményi vízfogyasztás csökkenése Vízfogyasztást csökkentő díjak bevezetése Alkalmazások száma Szennyvízdíj bevezetése, illegális bekötési felszámolások száma, ellenőrzött szippantós járművek és derítők száma Szennyvíziszap hosszú távú hasznosítása Becsült költség mft hullgazd. terv szerint 3/év Tervezés: 2 Megvalósítás: tervezés alapján 3/év, illetve a díjból bevétel kalkulálható Tervezés: 10 Megvalósítás: tervezés alapján Forrás, Együttműködők, lakossági önerő Önkormányzat (a szennyvízkezelés díjaiból) 57

58 9.4 TERMELÉSI ÉS VESZÉLYES HULLADÉK Háttér A termelési hulladékokkal kapcsolatos szabályozás érvényesítése a regionális környezetvédelmi hatóság feladata. A termelési költségek csökkentése, illetve a környezetvédelmi bírságok ösztönzőleg hatnak a hulladékszegény technológiák alkalmazására, illetve a hasznosításra. Ugyanakkor jelentős mennyiségű, korábban keletkezett, felhalmozott termelési hulladék található a város területén (pl. kohászati halna). A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok jelentős része a szilárd kommunális hulladékba kerül. A szemléletformálás mellett a rendezett körülmények közötti begyűjtés és a hasznosítás/ártalmatlanítás csökkentheti ezt a mennyiséget. Az országosan szerveződő begyűjtési/hasznosító hálózatok működése is pozitívan hat a veszélyes hulladékok kezelésére. A program célja: Felhalmozott termelési hulladékok helyzetének rendezése, hulladékcsökkentés ösztönzésével párhuzamosan. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása. Rövid és középtávú feladatok Felhalmozott termelési hulladékok rendezése Hasznosítási megoldások megkeresése, kivitelezése. Rekultiváció Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén Részvétel a regionális hulladékgazdálkodási terv kialakításában. Hulladékszegény technológiák ösztönzése tervezés elősegítése és kedvező gazdasági környezet megteremtése révén Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása A helyi hulladékgazdálkodási tervben megjelenő, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos intézkedések megvalósítása Szemléletformálás a keletkező veszélyeshulladék-mennyiség csökkentésére Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Alternatívák alkalmazása Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése Országos rendszerek kiépülésének elősegítése. Lakossági begyűjtési akciók és hulladékudvarok kivitelezése. 58

59 A programok ütemezése, költségbecslése No Program a. 4b. 5 Felhalmozott termelési hulladékok rendezése Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása Fogyasztói magatartás befolyásolása, alternatívák nyújtása Intézményi hulladékcsökkentés Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése 9.4. Termelési és veszélyes hulladék célprogram Felelős Határidő Indikátor /együttműködő Tervezés: Megvalósítás: 2007-től Lakossági akció: 2006-tól évente 1x Hulladékudvarok: 2006-tól környezetvédelmi hatóság, oktatási és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők, gazdálkodó cégek környezetvédelmi hatóság, gyáriparos és munkaadói szövetségek, iparkamarák, kutatóintézetek társadalmi szervezetek, szakmai cégek, szakértők Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek, országos koordináló szervezetek Önkormányzat és intézményrendszere közszolgáltató, társadalmi szervezetek, szakmai cégek, országos koordináló szervezetek Rendezett objektumok száma, szakszerűen kezelt termelési hulladék mennyisége Megtelepülő vállalkozások száma Tervben foglalt programok min. 50%-ának teljesülése Tudatos hirdetéspolitika megvalósulása, lakossági veszélyes hulladék mennyiség csökkenése, környezetvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában Intézményi veszélyes hulladék menynyiség csökkenése Begyűjtési akciók évi 1 alkalommal, hulladékudvarok száma, begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége Becsült költség mft Tervezés: 10 Megvalósítás: tervezés alapján - - hullgazd. terv szerint 3/év - - Begyűjtés: 3/év Hulladékudvar: ISPA projekt szerint Forrás, Együttműködők, Együttműködők közszolgáltató 59

60 10. KÖRNYEZETBIZTONSÁG Háttér A környezetbiztonság nemzetközi szinten kiemelten kezelt kérdés, mivel az ökológiai, környezeti csapások valószínűsége lényegesen megelőzi a katonai fenyegetéseket is. Miskolcon jelentős azon környezetkárosító és környezetveszélyeztető tényezők jelenléte, melyek potenciálisan veszélyeztetik a környezetbiztonságot. Ezek közé sorolhatók a nagyobb ipari üzemek és létesítmények, az ismeretlen szennyezőforrásokat rejtő meddőhányók, salakhányók és illegális hulladéklerakók, az ideiglenes veszélyes hulladéktárolók. Jelentős környezeti kockázatot jelent az is, hogy a Sajó-völgy vegyipari üzemeibe, és onnan közúton, vagy vasúton érkező vegyi anyagokat szállító szerelvények Miskolcon keresztül haladnak. Szerencsére ilyen jellegű súlyos baleset az utóbbi időszakban nem történt. A környezetbiztonsági szempontok érvényesítésének fontosságát jelzi a májusában, az acélmű területén bekövetkezett salaktéri robbanás, amely a gazdasági és lakóépületekben bekövetkezett jelentős anyagi kár mellett személyi sérülést nem okozott. Miskolc város elfogadott szmogriadó-tervvel rendelkezik, együttműködik a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Miskolc Térségi Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi Szövetséggel. A program célja: A lakosságot veszélyeztető rendkívüli környezeti események és haváriák kockázatainak csökkentése. Rövid és középtávú feladatok Miskolc város helyzetének környezetbiztonsági elemzése A város helyzetének környezetbiztonsági kockázati elemzése, amely magába foglalja a lehetséges természeti (pl. rendkívüli csapadékok, földmozgás, stb.) és technikai eredetű rendkívüli események (vegyi katasztrófa, ipari baleset, tartós áramszünet, hálózati ivóvízszennyezés, ivóvízhiány, távfűtés huzamos kimaradása, stb.) lehetőségeinek feltárását, hatásainak bemutatását, elhárításának, kezelésének, megelőzésének lehetséges módjait. A tanulmány tapasztalatainak megismertetése az érdekeltekkel A nem megfelelő védőtávolsággal működő ipari tevékenységek helyzetének tisztázása A korábbi évtizedek településszerkezet fejlesztési és ipartelepítési hibáinak megoldása egyre sürgetőbb feladatot jelent az Önkormányzat számára. Mielőbbi döntést igényel a lakosság érdekében az a kérdés, hogy az ipari tevékenység települ ki a lakókörnyezetből, vagy a lakóépületek felszámolása biztosítja a megfelelő védőövezetet az ipari működéshez. Kompromisszumos megoldás csak megfelelő környezeti garanciát jelentő lépések és radikális szennyezőanyag kibocsátás esetén képzelhető el. Döntéselőkészítő tanulmány készítése. Érdekegyeztetési folyamatok bonyolítása, intézkedési terv kidolgozása A rendkívüli levegőtisztaság-védelmi terv alkalmazási feltételrendszerének biztosítása Az un. szmogriadó terv naprakészen tartása, alkalmazási feltételrendszerének biztosítása. Szükség esetén a terv felülvizsgálata. A terv kommunikálása a lakosság felé Felkészülés a környezeti válsághelyzetek kezelésére Környezeti károkozásból kialakuló válsághelyzetek kezeléséhez szükséges együttműködési rendszer kialakítása, szereplők közös gyakorlatozása, intézmények összehangolása. 60

61 A programok ütemezése, költségbecslése No Program Miskolc város helyzetének környezetbiztonsági elemzése A nem megfelelő védőtávolsággal működő ipari tevékenységek helyzetének tisztázása A rendkívüli levegőtisztaság-védelmi terv alkalmazási feltételrendszerének biztosítása Felkészülés a környezeti válsághelyzetek kezelésére 10. Környezetbiztonsági célprogram Felelős Határidő Indikátor /együttműködő folyamatos környezetvédelmi hatóság, katasztrófavédelmi igazgatóság szakértők környezetvédelmi hatóság, gyáriparos és munkaadói szövetségek, iparkamarák, vállalatok Önkormányzat Önkormányzat Katasztrófavédelmi igazgatóság + Az adott válsághelyzet megoldásának konkrét szereplői Elkészült tanulmány Becsült költség mft 20 Intézkedési terv 15 Résztvevők, szereplők felkészültsége Gyakorlatok, egyeztetések száma 0,2/év 3/év Forrás, Együttműködők 61

62 11. ENERGIAGAZDÁLKODÁS Háttér Az utóbbi években megfordult a lakossági energiafelhasználás csökkenő trendje. Miskolcon a háztartásoknak szolgáltatott villamosenergia, és vezetékes gáz mennyisége növekszik a fogyasztó berendezések számának emelkedésével párhuzamosan. Az ipari termelés jelentős mértékű visszaesését követően ismét több, nagyobb méretű gazdálkodó szervezet indította el tevékenységét, így e téren is növekszik az energiafelhasználás. Az energiaárak növekedésével és a környezettudatos szemlélet fejlődésével összhangban terjed az energiatakarékosság és racionalizálás, de ennek a fogyasztás csökkenésére gyakorolt hatását egyelőre ellensúlyozza a többlet energiafelhasználás. A miskolci lakások jelentős hányadának fűtése távfűtés, így rendkívüli fontosságú e rendszer hatékonyságának növelése. Az energiaigények kielégítése több mint 80%-ban földgázzal történik. A megújuló energiaforrások használata néhány mintaértékű megoldáson kívül nem általános ben elkészült Miskolc város energetikai koncepciója, mely az energiaellátás állapotát tekinti át, felvázol egy várható jövőképet, illetve javaslatokat fogalmaz meg a hatékonyság javításával, a jobb energiagazdálkodással, a kritikus területek kezelésével és a követendő energiapolitikával kapcsolatosan. A program célja: Az energiafelhasználás csökkentése, a felhasznált energia hatékony alkalmazása, megújuló energiaforrások arányának növelése. Rövid és középtávú feladatok Önkormányzati intézményrendszer ökotérképezése az energetikai hatékonyság növelésére Az önkormányzati intézményrendszer energiafelhasználásának csökkentése az alacsony hatékonyságú pontok kiszűrése révén Energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák alkalmazásának ösztönzése és megvalósítása Mind a beruházásoknál, mind a lakóházak és közintézmények esetében alkalmazni és ösztönözni kell az elérhető technológiák alkalmazását (modern tüzelő- és fűtőberendezések, hőszigetelés, nyílásszárók cseréje/szigetelése). Ebben az oktatási intézmények, társadalmi szervezetek és a média bevonása szükséges. Energiahatékonysági tanácsadó iroda működtetése. Technológiai bemutató központ, mintaház létesítése. - Kiadványsorozatot kell létrehozni az ajánlott megoldásokról, berendezésekről (közérthető nyelvezet, praktikus tanácsok, költségbecslések), melynek fontosabb tagjai: A földgáz alkalmazásának javasolt módjai és berendezései, A fafűtés javasolt módjai és berendezései, Szolár rendszerek alkalmazása családi házak fűtésében és használati melegvíz ellátásában, Napenergia hasznosító berendezések készítése otthon, stb. - Tanácsadó szolgálat működtetése, ahol az érdeklődők szakszerű választ kaphatnak kérdéseikre. Ezt célszerű meglévő intézményeknél működtetni, pl. kéményseprő szolgáltató, KÖT-iroda stb. 62

63 Megújuló energiaforrások és energiatakarékossági beruházások támogatása Egyre többen szeretnének megújuló energiaforrásokat és más, energiatakarékos megoldásokat alkalmazni építkezésük, lakásfelújításuk során, viszont a beruházás magas költségei sokakat eltántorítanak ettől. Kevés hiányzik ahhoz, hogy ezek a Miskolc levegőminősége szempontjából lényeges beruházások megvalósuljanak. Ki kell dolgozni a támogatási lehetőségét a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások elősegítésének pl. Alap létrehozása, feltöltődő alap működtetése, kamattámogatás, stb A távfűtési rendszer rekonstrukciója, Miskolcon a távfűtési rendszer elavult, hatékonytalan, magas költségekkel működik, ezért is történtek leválási kezdeményezések a távfűtési rendszerről. A távfűtés Miskolc levegőminősége szempontjából lényegesen kedvezőbb, mint az egyedi fűtés, ezért szükséges a távfűtési rendszer rekonstrukciója, energiahatékonyságának növelése, költségeinek csökkentése. A rekonstrukcióhoz EU pályázati források igénybevétele szükséges. A programok ütemezése, költségbecslése No Program 1. Önkormányzati intézményrendszer ökotérképezése 2a. Energiahatékonysági tájékoztatás 2b. 3a. 3b. 4. Tanácsadó iroda, bemutató központ Megújuló energiaforrások és energiatakarékossági beruházások támogatása a.programelőkészítés Megújuló támogatása b.támogatások működtetése A távfűtési rendszer rekonstrukciója Határidő 2006-tól tól Energiagazdálkodás célprogram Felelős Indikátor /együttműködő Önkormányzat és intézményrendszere, szakértők Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek, energiaszolgáltatók társadalmi szervezetek, szakmai cégek energiaszolgáltatók Média, társadalmi és szakmai szervezetek szakmai cégek MIHŐ, szakmai cégek Feltérképezett intézmények aránya, energia megtakarítás Elért lakosok aránya, média megjelenés száma Érdeklődők, látogatók, előadások száma Kidolgozott támogatási konstrukciók A program ismertsége Pályázók és kivitelezések száma, energia megtakarítás mértéke Távfűtési rendszer hatékonysága Becsült költség mft Forrás 2/év 5/év- Kivitelezés: kb. 50 Működtetés: 3/év 4-20/év Részletes kalkulációt igényel, energiaszolgáltatók, szakmai cégek hozzájárulása, energiaszolgáltatók, Építtetők és szakmai cégek hozzájárulása, energiaszolgáltatók, MIHŐ 63

64 12. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Háttér Miskolcon is meghatározó a közúti közlekedés zaj- és rezgésterhelése. A közlekedési zajokat nagyrészt a nem megfelelő állapotú utak, a rosszul megválasztott haladási sebességek és a védőtávolságok, valamint a passzív védelmi elemek hiánya okozzák. Az önkormányzat a városi közlekedési társaság járműrekonstrukciós programja, a városi utak állapotának folyamatos javítása révén járul hozzá az aktív zajcsökkentéshez. A vasúti közlekedés zaj- és rezgésterhelése a Martinkertvárost és a pályaudvarok környezetét érinti. Mind a személy- és teherforgalom, mind a vonatrendezői tevékenység esetében a közúti közlekedéshez hasonló, 10 db mértékű határérték túllépés tapasztalható.további terhelési forrást jelentenek a nagyobb üzemekhez/telephelyekhez, illetve a lakóövezetben található kisebb műhelyekhez, szórakozóhelyekhez és egyedi rendezvényekhez kötődő zajhatások. A városi zajhelyzet javítása, illetve a lakossági zajpanaszok megfelelő kezelése érdekében az önkormányzat év tavaszától zajellenőrző munkacsoportot ( zajkommandó ) hozott létre. A program célja: A lakosság egészségének védelme a zaj- és rezgésterhelés csökkentése és egyéb védekezés révén. Rövid és középtávú feladatok Zajforrások nyilvántartása és ellenőrzése, a határértékek betartatása Zajforrások nyilvántartása korábbi mérési adatok és lakossági bejelentések alapján. Előkészület a városi stratégiai zajtérkép elkészítésére, mely mind a közlekedési létesítmények, mind az IPPC engedélyköteles üzemek által okozott zajterhelést megjeleníti. Zajkommandó tevékenységének folytatása, bírságolás Zaj- és rezgésterhelés megelőzés A településrendezési tervekben a zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényre juttatása (pl. zajvédelmi távolságok). Telephely engedélyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések meghozatala Lakóövezeti zajforrások megszüntetése A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó üzemi létesítmények ipari területekre, illetve leendő ipari parkokba való áttelepítése Terhelést csökkentő/megszüntető technológiai fejlesztések elősegítése Zajvédő beruházások kivitelezése (fasorok, zajvédő építmények telepítése, illetve hangszigetelés) áttelepítésre nem alkalmas forgalmas közutak, vasúti pályák és üzemi létesítmények környezetében. 64

65 A programok ütemezése, költségbecslése No Program 1a. 1b. 2a. 2b Zajforrások nyilvántartása, városi stratégiai zajtérkép elkészítésére Zajkommandó program Zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényre juttatása a tervezésben Forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések Lakóövezeti zajforrások áttelepítése Zajvédő beruházások kivitelezése(fasorok, zajvédő építmények telepítése, illetve hangszigetelés) 12. Zaj- és rezgésvédelmi célprogram Felelős Határidő Indikátor /együttműködő Folyamatosan, illetve zajtérkép 2011-re környezetvédelmi hatóság, KÖT iroda és egyéb társadalmi szervezetek, szakértők környezetvédelmi hatóság, szakértők, rendőrség tervezők MVK Rt., tervezők, társadalmi szervezetek, közútkezelő, rendőrség környezetvédelmi hatóság társadalmi szervezetek, szakértők társadalmi szervezetek, szakértők Nyilvántartott zajforrások aránya, városi stratégiai zajtérkép Intézkedések száma Tervek tartalmazzák a zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket Zaj- és rezgésvédelmi fejlesztések száma Áttelepítések száma Beruházások száma Becsült költség mft Forrás Zajtérkép: 5-0,8/év - - Részletes kalkulációt igényel Részletes kalkulációt igényel 10/év Pályázati források, zajvédelmi bírság. Pályázati források, zajvédelmi bírság. Pályázati források, érintett cégek hozzájárulása Pályázati források, zajvédelmi bírság. 65