AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt november 2.

2 AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM, HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1054 Budapest, Akadémia utca 6. Tel:1/ Fax:1/ Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Főosztályvezető: Varga Csaba Vezető Galli Károly projektmenedzser: Projektmenedzser: Földi Zsuzsa Témafelelős: Kriston Kristóf Tervezők: Aradi Renáta EU tanácsadó Munkatársak: Happ Norbert Horváth Kinga EU tanácsadó Gerlach Viktor Kadlok Nándor Guzmics István EU tanácsadó november 2. 2

3 TARTALOM Tartalom... 3 Bevezetés A stratégia alkotás megalapozása A stratégia alkotás elvi megalapozása Fejlesztési eszközrendszer A program kommunikálása Stratégia megalapozása SWOT ANALÍZIS Az Aszódi kistérség fejlesztési célrendszere Problémafa Célfa Az Aszódi kistérség fejlesztési stratégiája Az Aszódi kistérség fejlesztési stratégiájának rendszere Az Aszódi kistérség fejlesztési koncepciója proritások I. Prioritás: Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása II. Prioritás: A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése III. Prioritás: Közlekedés és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése IV. Prioritás: A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése V. Prioritás: A kistérség turisztikai verseny-képességének javítása Az Aszódi kistérség fejlesztési programja I. Prioritás: Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása Intézkedés: Ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztése Tevékenység: Ipari hasznosításra szánt telephelyek kijelölése és a tulajdonviszonyok rendezése a fejlesztési területeken Tevékenység: Ipari park cím megszerzése Tevékenység: Ipari hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése Intézkedés: Üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése Tevékenység: Kistérségi vállalkozói központ és inkubátorház infrastrukturális hátterének megteremtése

4 Tevékenység: A vállalkozói központot működtető szervezeti háttér megteremtése, feladatainak meghatározása Intézkedés: Ipari telephelymarketing folytatása Tevékenység: Térségi ipari ingatlan kataszter készítése Tevékenység: Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Intézkedés: A mezőgazdaság strukturális és szervezeti átalakítása Tevékenység: A mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása, alternatív termelési módok terjesztése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Tevékenység: A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának átalakítása, új típusú szövetkezetek létrehozásának elősegítése Tevékenység: Termékfeldolgozást végző kisüzemek létesítésének és a meglévők fejlesztésének elősegítése Intézkedés: A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása Tevékenység: Megújuló energiaforrások hasznosíthatóságára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítése Intézkedés: A gazdaság humán infrastruktúrájának fejlesztése Tevékenység: Térségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum létrehozása Tevékenység: A munkaerő-bázis veszélyeztetett csoportjainak megtartása, illetve visszavezetése a foglalkoztatottak körébe II. Prioritás: A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése Intézkedés: A kistérség szervezeti hátterének létrehozása térségi szolgáltató iroda megszervezése (Térségi Iroda) Tevékenység: Kistérségi szolgáltató iroda (Térségi Iroda) munkaszervezetének létrehozása Tevékenység: Kistérségi szolgáltató iroda infrastrukturális hátterének megteremtése Intézkedés: Kulturális és egészségügyi intézmények, valamint egyes közszolgálati tevékenységek térségi szintű szervezése Tevékenység: Kulturális és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és tevékenységük térségi összehangolása - civil szervezetek működési körülményeinek fejlesztése Tevékenység: A kistérség egészségügyi és szociális jellegű intézményei működésének racionalizálása Tevékenység: A közbiztonság erősítése közös közterület felügyelet megszervezése III. Prioritás: Közlekedés és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: A kistérség közúthálózatának fejlesztése

5 Tevékenység: A belterületi szakaszok tehermentesítését szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelést csökkentő fejlesztések Intézkedés: A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a közforgalmú közlekedési módok közötti harmonizáció megteremtése Tevékenység: Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása Tevékenység: A vasúti közlekedés színvonalának fejlesztése Intézkedés: Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Tevékenység: Kerékpárutak kiépítése Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése Intézkedés: Térségi szintű informatikai rendszer kialakítása Tevékenység: Kistérségi informatikai fejlesztési program készíttetése Tevékenység: Közös térinformatikai rendszer, közműnyilvántartás kialakítása Tevékenység: Egységes elektronikai ügyfélszolgálat kiépítése IV. Prioritás: A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése Intézkedés: Vízgazdálkodás és talajvédelem Tevékenység: Az ivóvízhálózat térségi jelentőségű, felújítást igénylő elemeinek cseréje és Domonyvölgy biztonságos vízellátásának megoldása Tevékenység: Térségi csapadékvíz elvezető rendszer tervezése és kialakítása Tevékenység: Vízbázis és talajvédelem Intézkedés: Háztartási szilárd és folyékony hulladék kezelésének infrastrukturális fejlesztése Tevékenység: Tisztítók bővítése Tevékenység: Szennyvíziszap komposztáló létrehozása Tevékenység: A szelektív hulladékgyűjtés terjesztése infrastrukturális hátterének megerősítése Intézkedés: Közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése Tevékenység: Támfalépítés és -megerősítés, pince omlásveszély elhárítása Tevékenység: Rekreációs területek kialakítása, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése Intézkedés: Környezettudatosság és természetvédelem Tevékenység: A környezettudatos életforma megismertetése a lakossággal Tevékenység: Természetvédelmi tanösvények kialakítása

6 3.5. V. Prioritás: A kistérség turisztikai versenyképességének erősítése Intézkedés: A turizmus szervezeti hátterének térségi szintű fejlesztése Tevékenység: A Kistérség turisztikai menedzsmentszervezetének létrehozása Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érintett szervezetek humánerőforrásés eszközfejlesztése Intézkedés: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó programkínálat fejlesztése Tevékenység: Kastélyok és kúriák valamint egyéb műemlékek rekonstrukciója és hasznosítása Tevékenység: Múzeumok, tájházak, valamint egyéb bemutatóhelyek fejlesztése és hasznosítási lehetőségeinek bővítése Tevékenység: Új turisztikai attrakciók létrehozása Tevékenység: Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó programcsomagok kialakítása Intézkedés: A szálláshely-kapacitás és a vendégfogadás fejlesztése Tevékenység: Felső- és középkategóriás szálláshelyek, vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése Tevékenység: A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése Intézkedés: A turisztikai marketing fejlesztése Marketingtevékenységet támogató adatbázisok létrehozása Marketingeszközök és marketingakciók fejlesztése Helyzetértékelés A kistérség általános bemutatása A kistérség szerepvállalása, helye a megyei, regionális és országos gazdasági szerkezetben A kistérség településeinek rövid jellemzése Aszód Tura Kartal Bag Hévízgyörk Galgahévíz Iklad Domony Verseg A kistérség közlekedési elérhetősége és kapcsolatrendszere Az elérhetőség és a közlekedésföldrajzi helyzet jelentősége Az Aszódi kistérség közúti közlekedésföldrajzi helyzete, elérhetősége Az elérhetőség gazdasági-társadalmi összefüggései Közúti közlekedés

7 A kistérség közúti elérhetőségi viszonyai A kistérség főbb közútjai Vasúti közlekedés Autóbusz tömegközlekedés Főbb közlekedési problémák azonosítása A kistérség településhálózatának, intézményi-szolgáltatási ellátottságának, települési funkcióinak vizsgálata Az Aszódi kistérség településhálózata Települési funkciók Demográfiai helyzet és trendek Az Aszódi kistérség gazdaságának vizsgálata és értékelése Gazdaságszerkezeti jellemzők Ágazati statisztika Ipar Iparterületek Szolgáltatások Mezőgazdaság Termékstruktúra Szervezeti háttér, birtokstruktúra A mezőgazdaságra épülő feldolgozó-kapacitás Vállalkozói aktivitás Jövedelmi helyzet A kistérség versenyképességének elemzése Turizmus Az Aszódi kistérség turizmusának teljesítménye és szálláshely-kapacitása A kistérség turisztikai adottságai, turisztikai kínálata A turizmus szervezeti háttere az Aszódi kistérségben A foglalkoztatottság és munkanélküliség helyzete, a kistérség humánerőforrás potenciáljának értékelése Humán erőforrás képzése, közművelődés, rekreáció, helyi kultúra Humán erőforrás képzése Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma A közművelődés intézményei Petőfi Múzeum Felsőfokú oktatás, innováció, kutatás-fejlesztés (K+F infrastruktúra) értékelése Kommunális infrastruktúra

8 Vezetékes vízellátás Szennyvízkezelés Csapadékvíz elvezetés Energiaellátás, energiagazdálkodás Hírközlés, telekommunikáció Infokommunikációs infrastruktúra Internetes megjelenés Hulladékgazdálkodás Környezeti állapot Alapadottságok Általános földrajzi leírás Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban Levegő Emisszió Imisszió Transzmisszió Zaj- és rezgésterhelés Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek Föld Emberi környezet-egészségügy Épített környezet Belterületi zöldfelületek Természet- és környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Az Aszódi kistérséget érintő tervezési előzmények A Közép-Magyarországi régió fejlesztési irányai A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve A Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja A Közép-Magyarországi Régió Foglalkoztatási és Szociális Stratégiai Terve és Operatív Programja A Közép-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve A Közép-Magyarországi Régió Struktúraterve A Közép-Magyarországi Régió Rekreációs Struktúraterve

9 A Közép-Magyarországi Régió Egészségügy-fejlesztési Stratégiája és Operatív Programja Budapest-Közép-dunavidék Regionális Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja Pest megye fejlesztési irányai Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program A kistérség tervelőzményei Galga menti és Gödöllő Környéki Települések Agrárstruktúra Átalakítási és Vidékfejlesztési Programja Mellékletek Interjúlista Környékbeli jelentősebb ipari parkok Az Aszódi kistérség éves rendezvénynaptára Az Aszódi kistérség településeinek lakásállománya Irodalom

10 BEVEZETÉS Az európai uniós csatlakozás után, egy új évezred elején a települési önkormányzatok igyekeznek meghatározni településük szerepét, helyzetét a magyarországi településstruktúrában és megadni a jövőképet, amely irányadóként szolgál a települések fejlesztési tevékenységében. A településeknek ugyanakkor egyre inkább térségi együttműködésben kell gondolkodniuk, amennyiben feladataiknak maradéktalanul meg kívánnak felelni. A térségi összefogás és feladatracionalizálás az önkormányzatok eszköze, kerete pedig a többcélú kistérségi együttműködés. A kistérségi szintű fejlesztési feladatok kijelölését szükségessé tette Magyarország európai uniós tagsága, és az ezzel megnyíló uniós pályázati források. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiós illetve országos szintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, Nemzeti Stratégiai Referenciakerethez (NFT II.) kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. Azok a kistérségek, amelyek programjukkal felkészültek a Nemzeti Fejlesztési Terv II. szakaszára (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, ), és biztosították illeszthetőségüket az egyéb Operatív Programokhoz is jó eséllyel képesek lesznek céljaik megvalósítására. Az Aszódi statisztikai kistérség januárjától 1, míg a területében megegyező Aszódi Többcélú Kistérségi Társulás júliusától létező területegység és szerveződés. Egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések együttes adottságainál és lehetőségeinél, ezek kihasználása és a települések lakosságának javára történő fordítása igényli a tudatos programozást. A kistérség közösen működtetett feladatokkal, közösen végrehajtott konkrét fejlesztésekkel válik többé, mint statisztikai területi egység. Az Aszódi kistérség településeinek társadalmi-gazdasági fejlődését alapvetően meghatározza a főváros és a környező nagyobb városok (Gödöllő, Hatvan) viszonylagos közelsége, melyek a kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kistérség tőkevonzó képessége az autópályán való kedvező elérhetősége ellenére gyenge. Közlekedésföldrajzi adottságainak és az említett városok közelségének köszönhetően a kistérség kedvező munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, amely kedvezően hat a kistérség népességmegtartó képességére. Gazdaságszerkezeti gyengeségei és infrastrukturális hiányosságai ugyanakkor kijelölik a térségi összefogással megvalósítható fejlesztések fő irányait. 1 Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu 2004 januárja előtt az Aszódi kistérséghez tartoztak. 10

11 Galga Terra Studio Kft. A vállalkozói aktivitás alacsony szintje, a technológia-intenzív vállalkozások alacsony száma, a helyben rendelkezésre álló üzleti szolgáltatások és infrastruktúra hiányosságai a helyi gazdasági környezet gyengeségeire hívják fel a figyelmet. A mezőgazdasági termékszerkezet egyoldalú és a rá épülő feldolgozóipar hiányos. A meglévő néhány nagyon sikeres kezdeményezés ellenére a turisztikai háttér-infrastruktúra messze elmarad az adottságok alapján elvárható szinttől, a kistérség kulturális és építészeti emlékekben gazdag turisztikai potenciálja kihasználatlan. A környezeti infrastruktúra fejlesztése terén előremutató és sikeresen működő kezdeményezések történtek például a szelektív hulladékgyűjtés beindítása, ugyanakkor egyes közműrendszerek (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz) felújításra szorulnak, ahogy fejlesztendő a közlekedésbiztonság infrastruktúrája is. A térség erőforrásai a jelenleg is zajló gazdasági szerkezetváltás idején nem képesek a kistérség fejlődésének nagyobb lendületet adni, ezért olyan erőforrásokat kell feltárni, amelyek jó eséllyel megteremtik a dinamikus előrelépés feltételeit. A kistérségnek a régión belül definiálnia kell magát és meg kell határoznia viszonyát a Budapesti agglomerációhoz. Adottságait és lehetőségeit figyelembe véve az Aszódi kistérség leginkább gazdasági és rekreációs szolgáltató infrastruktúrájának fejlesztésével és erősítésével alakíthatja ki leginkább jellegzetes, egyéni arculatát. Jelen koncepció és program a kistérség Európa Programjának tekinthető, ami a települések közötti szoros együttműködéssel megvalósuló koncepcionális és programelemeket már egy Európára is nyitott térségben helyezi el. ERDŐTARCSA PETŐFIBÁNYA KISNÉMEDI GALGAGYÖRK KÁLLÓ NAGYKÖKÉNYES Zagyva LŐRINCI ECSÉD VÁCHARTYÁN VERSEG VÁCKISÚJFALU HERÉD GALGAMÁCSA ŐRBOTTYÁN ERDŐKERTES VÁCEGRES IKLAD KARTAL HATVAN VERESEGYHÁZ DOMONY ASZÓD Csányi-víztároló SZADA BAG HÉVIZGYÖRK Galga GALGAHÉVIZ Bika-tó TURA BOLDOG Zagyva GÖDÖLLŐ VÁCSZENTLÁSZLÓ JÁSZFÉNYSZARU Víztároló VALKÓ KEREPES Valkóitároló KISTARCSA ZSÁMBOK Mérges-p. Rákos-p. ISASZEG 1. ábra Az Aszódi kistérség áttekintő térképe Terra Studio Kft

12 I. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 12

13 1. A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA 1.1. A STRATÉGIA ALKOTÁS ELVI MEGALAPOZÁSA Átfogó stratégiai cél, hogy az Aszódi kistérség növekvő gazdasága képes legyen kihasználni földrajzi helyzetéből és az autópálya közelségéből eredő előnyöket, miközben a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően egyensúlyt tudjon tartani a gazdasági növekedést indukáló fejlesztések, a természeti környezet védelme és helyi lakosság érdekei között. A stratégiai cél eléréséhez hat olyan elv került meghatározásra, amelyek nem jelennek meg program szinten, azonban a stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően változó mértékű, ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. Az elvek a következők: 1. Gazdasági versenyképesség A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzete ellenére nem tartozik Magyarország gazdaságilag kiemelten fejlett területei közé. Fontos, hogy az Aszódi kistérség gazdasági potenciáljának beleértve a jelenleg kihasználatlan de ipari használatra alkalmassá tehető területeit, illetve idegenforgalmi adottságait (termálvíz, kihasználatlan kastélyépületek, népi örökség stb.) megfelelő irányú fejlesztésével fokozza annak versenyképességét. Ez különösen fontos egy gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő Közép-Magyarországi Régió határvidékén, ahol a komoly gazdaságszerkezeti problémákkal küzdő szomszédos nógrádi területek a kisebb ellenállás felé húzhatják az Aszódi kistérséget. Fontos tehát hogy a központhoz történő felzárkózás váljon a fejlesztések motivációjává. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, valamint az érintett intézmények és szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. 13

14 3. Többközpontúság - Decentralizáció Az Aszódi kistérség kilenc településének egy része rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik térségi vagy mikro-térségi feladatok ellátására. Lényeges, hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált ellátásában. 4. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenység projektekben leképeződő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság alapfeltételeinek megfeleljenek. Az egyes projektek megvalósítását ezért javasolt részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal és hatásvizsgálatokkal alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatóság szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel az Aszódi kistérség településein. A Galga-völgy ökológiai egységet alkot a Gödöllői dombság területével, amely a főváros és agglomerációja körül kialakult rekreációs zóna részét képezi. A természeti és építészeti környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. 5. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, származástól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját. Ezen tervezési elvnek egyformán kell érvényesülnie az intézményfejlesztésben a közlekedésfejlesztésben, a civil szervezetek erősítésben hiszen az esélyegyenlőség érvényesítése nem egy-egy tevékenységhez köthető, hanem átfogó, tehát minden, a programban érintett fejlesztési területen érvényesítendő. 6. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind települési, mind pedig térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, 14

15 ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását. A térségi programozás szintjén a civil szféra erősítése az alulról építkező kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását jelenti. A települési önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek képviseletének biztosítása (szavazati vagy véleményezési joggal) a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású döntéseinek meghozatalában. A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a projektciklus minden szakaszában a jelenlétre. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív hatások kezelése is FEJLESZTÉSI ESZKÖZRENDSZER A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések önkormányzatai, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges saját forrással. Az Aszódi kistérség települései bevételeik szűkössége és a szociális jellegű kiadások magas aránya miatt jellemzően forráshiányosak. A fejlesztésre szánt források aránya az önkormányzatok költségvetésében nem éri el a kiadási oldal 10%-t. A pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz. Az európai uniós csatlakozás után a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan települési, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. 15

16 Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. strandfürdő, művelődési ház stb. építése, illetve rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek nélkülözhetetlenek a befektetés működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan A PROGRAM KOMMUNIKÁLÁSA Az Területfejlesztési Programja egymásra épülő intézkedéseket, tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek számára. Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú médiumok melyekben a program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés ugyan egyenlőre korlátozott a háztartásokban azonban a kistérség minden településén létezik teleház, illetve egyéb ingyenes Internet hozzáférhetőség, amellyel biztosított mindenki számára a dokumentum elérhetősége. Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz a támogatási feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével, a program rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani. Fontos, hogy a kistérségben aktív szakmai szervezetek hozzáférhessenek a dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére is módot kell adni, amely a létrehozásra javasolt Társulási Iroda által biztosított fórumokon keresztül érvényesülhet. 16

17 2. STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA 2.1. SWOT ANALÍZIS Erősségek Gyengeségek A kistérség területén áthaladó M3 autópálya a kistérség központi területén lehajtóval rendelkezik A kistérség a Budapesti agglomeráció közvetlen szomszédságban található A kistérség az M0 körgyűrű és az M3 autópálya épülő csomópontja közelében található A kistérségben jelentős foglalkoztató közép vállalkozások működnek A vízellátás és a csatornázás minden településen megoldott 2 Elterjedt a szelektív hulladékgyűjtés, kiépített annak infrastruktúrája A térségben két magas színvonalú középfokú képzési intézmény működik, magas szintű a nyelvi és művészeti oktatás A kistérség gazdag kulturális és építészeti értékekben Nemzetközi, illetve országos hírű turisztikai szolgáltatók működnek Domony-völgyben és Versegen Galgahévízen megvalósulásához érkezett a komplex öko-falu kezdeményezés A kistérség településein a népi és nemzetiségi hagyományőrzés aktív formái jellemzőek A térség jelentős hasznosítatlan hévízvagyonnal rendelkezik A meglévő iparterületek infrastrukturális kiépítettsége nem felel meg a befektetői igényeknek Lehetőségeihez képest alacsony a vállalkozói aktivitás Kevés a magas technológiai színvonalat képviselő vállalkozás A kistérség nem folytat telephelymarketing tevékenységet Az üzleti infrastruktúra hiányos A mezőgazdaság termékszerkezete térségi szinten egyoldalú A települések belterületén és az azokat összekötő útszakaszokon hiányos a közlekedésbiztonság infrastruktúrája Az M3 autópálya ellenére rendkívül nagy az átmenő teher és személyautó forgalom a térségben (3.sz. főút és a 3105 sz. út) A kistérségen belüli tömegközlekedés nem kielégítő szervezettségű A kistérség turisztikai potenciálja kihasználatlan Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz rendszerek felújításra szorulnak Domony-völgy infrastrukturális ellátási kötelezettsége jelentős energiát és forrásokat igényel Aszódon és Ikladon jelentős a támfal és pince omlásveszély A településeken csekély a belterületi zöldterületek aránya A kistérség közintézményei feladatellátásának térségi szintű szervezettsége minimális szintű A kistérségi társulás tevékenysége egyoldalú, kevés a közös projekt A kistérségi társulás szervezeti háttere hiányos 2 Az egyetlen kivétel Domony-völgy településrész 17

18 Lehetőségek Veszélyek Az info-kommunikációs technológiák régiós és megyei szintű fejlesztése hozzájárul a kistérség gazdasági pozíciójának erősödéséhez Az ipari befektetők területi preferenciái egybeesnek a kistérség adottságaival Budapesten jelentős fizetőképes kereslet jelentkezik a közelben található magas színvonalú rekreációs szolgáltatások iránt Az országos viszonylatban jelentős gödöllői egyetemi központ folyamatosan bővül A gazdasági és szolgáltató infrastruktúrával jobban ellátott szomszédos agglomerációs térségek vállalkozásai előnyösebb versenyhelyzetben kerülnek A kistérség ivóvízbázisára veszélyt jelenthetnek a térségen kívüli szennyező források Jelentős a forgalmi eredetű környezetterhelés, amelynek további növekedése várható 2.2. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZERE Az alábbiakban az Aszódi kistérség helyzetértékelésére alapozott SWOT analízisből levezetésre került problémafa (2.3.) található. A problémafa képezi alapját a célfának. A célfa (2.4.) tartalmazza a kistérség hosszú távú jövőképét, és a speciális célok rendszerét, amely a jövőkép fontossági szempontok szerinti bontása. A kistérség fejlesztési stratégiája (2.5.) megnevezi azokat a prioritásokat (stratégiai feladat csoportokat), amelyek hozzájárulnak ez egyes megjelölt célok megvalósításához. A mátrixban jelölésre kerültek a prioritások által érintett célok. A fő prioritások kifejtése adja az Aszódi Kistérség területfejlesztési koncepcióját, részletes feladatokra történő bontása pedig a koncepcióból levezetett terület- és gazdaságfejlesztési programot. 18

19 2.3. PROBLÉMAFA A kistérség nem képes hatékonyan kihasználni központi elhelyezkedéséből, illetve az autópálya jelenlétéből eredő gazdasági előnyöket; infrastrukturális és szervezeti hiányosságai akadályozzák a helyi életminőség magasabb szintjének elérésében, illetve abban hogy kedvező természeti és kulturális adottságai ellenére a fővárost körülvevő rekreációs övezet jelentős vonzerővel rendelkező elemévé váljon. A gazdaság versenyképessége a kistérség földrajzi helyzetéhez képest kedvezőtlen, háttérinfrastruktúrája hiányos Hiányosságok jelentkeznek az infrastrukturális, intézményi és közszolgáltatások térségi szintű szervezettségében A térségben minimális a külföldi tőke jelenléte A kiajánlható iparterületek infrastrukturális kiépítettsége nem felel meg a befektetői igényeknek Jelentős az ingázók aránya alacsony a helyi vállalkozási aktivitás Hiányos az üzleti infrastruktúr a nem folyik térségi szintű ipari telephelymarketing tevékenység Az agrárium termékstruktúráj a egyoldalú, alacsony a feldolgozottsági szint és kevés az innovatív vállalkozás A kistérség turisztikai potenciálja kihasználatlan, szervezeti háttere hiányos Rendkívül nagy az átmenő teher és személyautó forgalom a térségben hiányos a közlekedésbiz tonság infrastruktúrája A kistérségen belüli tömegközlekedés nem kielégítő szervezettségű Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz rendszerek kiegészítésre, felújításra és működési racionalizálás ra szorulnak A kistérség közintézmény ei feladatellátás ának térségi szintű szervezettség e minimális szintű Minimális a közös kistérségi kezdeményezettségű projekt, a szervezeti háttér hiányos

20 2.4. CÉLFA Jövőkép: Az Aszódi kistérség növekvő gazdasága képes kihasználni földrajzi helyzetéből és az autópálya közelségéből eredő előnyöket, miközben a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően egyensúlyt tart a gazdasági növekedést indukáló fejlesztések, a természeti környezet védelme és helyi lakosság érdekei között. Stratégiai célok: Az Aszódi kistérség váljon vonzóvá a hazai és nemzetközi befektetői tőke számára, valamint természeti és kulturális értékeivel legyen a pihenni vágyók kedvelt célpontja. Az Aszódi kistérség legyen képes igényes, biztonságos lakókörnyezetet és magas színvonalú életminőséget biztosítani lakossága számára Részcélok: Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, javuljon a helyi befektetési lehetőségek ismertsége Erősödjön meg térségi szinten a vállalkozások együttműködését segítő intézményrendszer Növekedjen a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet folytató vállalkozások száma Erősödjön meg a térség ökológiai szemléletű fejlesztése a turisztikában és a mezőgazdaságban A termál és gyógyvíz vagyon kerüljön egyaránt egészségügyi és gazdasági (turisztikai, energetikai) felhasználásra Kerüljenek hasznosításra a térség nagy értékű ingatlanjai (műemléképületek, laktanya) Javuljon a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási hátterének hatékonysága Javuljanak a térségi tömegközlekedési elérhetőségi viszonyai és a helyi közlekedés biztonsága A térség úthálózata egészüljön ki és javuljon minősége A települési infrastruktúra elemei szerveződjenek térségi egységbe és javuljon a szolgáltatások színvonala 20

21 2.5. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Stratégiai célok: Részcélok: Prioritások Az Aszódi kistérség váljon vonzóvá a hazai és nemzetközi befektetői tőke számára, valamint természeti és kulturális értékeivel legyen a pihenni vágyók kedvelt célpontja. Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, javuljon a helyi befektetési lehetőségek ismertsége Erősödjön meg térségi szinten a vállalkozások együttműködését segítő intézményrendszer Növekedjen a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet folytató vállalkozások száma Erősödjön meg a térség ökológiai szemléletű fejlesztése a turisztikában és a mezőgazdaságban A termál és gyógyvíz vagyon kerüljön egyaránt egészségügyi és gazdasági (turisztikai, energetikai) felhasználásra Kerüljenek hasznosításra a térség nagy értékű ingatlanjai (műemléképületek, laktanya) Az Aszódi kistérség legyen képes igényes, biztonságos lakókörnyezetet és magas színvonalú életminőséget biztosítani lakossága számára Javuljon a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási hátterének hatékonysága Javuljanak a térségi tömegközlekedési elérhetőségi viszonyai és a helyi közlekedés biztonsága A térség úthálózata egészüljön ki és javuljon minősége A települési infrastruktúra elemei szerveződjenek térségi egységbe és javuljon a szolgáltatások színvonala I. Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása II. A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése III. Közlekedés és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése IV. A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése V. A kistérség turisztikai versenyképességének javítása 21

22 2.6 AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK RENDSZERE Prioritások Intézkedések Tevékenységek I. Gazdasági fejlesztése a tőkevonzóképesség javítása 1.1 Ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztése 1.2 Üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése 1.3. Ipari telephelymarketing folytatása 1.4. A mezőgazdaság strukturális és szervezeti átalakítása 1.5 A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása Ipari hasznosításra szánt telephelyek kijelölése és a tulajdonviszonyok rendezése a fejlesztési területeken Ipari park cím megszerzése Ipari hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése Kistérségi vállalkozói központ és inkubátorház infrastrukturális hátterének megteremtése A vállalkozói központot működtető szervezeti háttér megteremtése feladatainak meghatározása Térségi ipari ingatlan kataszter készítése Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása A mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása, alternatív termelési módok terjesztése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának átalakítása, új típusú szövetkezetek létrehozásának elősegítése Termékfeldolgozást végző kisüzemek létesítésének és a meglévők fejlesztésének elősegítése Megújuló energiaforrások hasznosíthatóságára megvalósíthatósági tanulmány készítése 1.6. A gazdaság humán infrastruktúrájának fejlesztése Térségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum létrehozása A munkaerő-bázis veszélyeztetett csoportjainak megtartása, illetve visszavezetése a foglalkoztatottak körébe

23 II. A települések térségi szintű együttműködés ének és intézményeinek fejlesztése III. Közlekedés és telekommuniká ciós infrastruktúra fejlesztése 2.1. A kistérség szervezeti hátterének létrehozása térségi iroda megszervezése 2.2. Kulturális és egészségügyi intézmények valamint egyes közszolgálati tevékenységek térségi szintű szervezése 3.1. A kistérség közúthálózatának fejlesztése 3.2. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a közforgalmú közlekedési módok közötti harmonizáció megteremtése 3.3. Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése 3.4. Térségi szintű informatikai rendszer kialakítása Kistérségi szolgáltató iroda munkaszervezetének létrehozása Kistérségi szolgáltató iroda infrastrukturális hátterének megteremtése Kulturális és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és tevékenységük térségi összehangolása - civil szervezetek működési körülményeinek fejlesztése A kistérség egészségügyi és szociális jellegű intézményei működésének racionalizálása Közös közterület felügyelet megszervezése A belterületi szakaszok tehermentesítését szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelést csökkentő fejlesztések Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása A vasúti közlekedés színvonalának fejlesztése Kerékpárutak kiépítése Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése Kistérségi informatikai fejlesztési program készíttetése Közös térinformatikai rendszer, közműnyilvántartás kialakítása Egységes elektronikai ügyfélszolgálat kiépítése 23

24 IV. A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése V. A kistérség turisztikai versenyképességének javítása 4.1. A vízgazdálkodás és talajvédelem 4.2. Háztartási szilárd és folyékony hulladék kezelésének infrastrukturális fejlesztése 4.3 Közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése 4.4. Környezettudatosság és természetvédelem 5.1. A turizmus szervezeti hátterének térségi szintű fejlesztése 5.2 Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó programkínálat fejlesztése 5.3. A szálláshelykapacitás és a vendégfogadás fejlesztése 5.4. A turisztikai marketing fejlesztése Az ivóvízhálózat térségi jelentőségű, felújítást igénylő elemeinek cseréje. Térségi csapadékvíz elvezető rendszer tervezése és kialakítása Vízbázis és talajvédelem Tisztítók bővítése Szennyvíziszap komposztáló létrehozása A szelektív hulladékgyűjtés terjesztése infrastrukturális hátterének megerősítése Támfalépítés és -megerősítés, pince omlásveszély elhárítása Rekreációs területek kialakítása települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése A környezettudatos életforma megismertetése a lakossággal Természetvédelmi tanösvények kialakítása A kistérség turisztikai menedzsmentszervezetének létrehozása A turizmusfejlesztésben érintett szervezetek humánerőforrás- és eszközfejlesztése Kastélyok, kúriák valamint egyéb műemlékek rekonstrukciója és hasznosítása Múzeumok, tájházak és egyéb bemutatóhelyek fejlesztése és hasznosítási lehetőségeinek bővítése Új turisztikai attrakciók létrehozása Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó programcsomagok kialakítása Felső- és középkategóriás szálláshelyek, vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése Marketingtevékenységet támogató adatbázisok létrehozása Marketingeszközök és marketingakciók fejlesztése 24

25 2.7. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA PRORITÁSOK I. Prioritás: Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása Az Aszódi kistérség gazdaságának legfontosabb jellemzője a tőkevonzó képesség földrajzi elhelyezkedéséhez képest alacsony hatékonysága. Az elmúlt másfél évtizedben az Aszódi kistérség nem részesült a kívánatos mértékben a telephelyet kereső multinacionális cégek befektetéseiből. Történt és történik ez annak ellenére, hogy a területet átszeli a M3 autópálya, Budapesthez közel fekszik, állandó lakosságának képzettségi színvonala kielégítő, tehát elméletileg megfelel minden befektetők által feltételként megszabott kritériumnak. Az egyetlen hiányosság az ipari telephelyeket érinti. Az ipari jellegű termelő vállalkozások súlya a térségben ugyan növekvő, de sem tevékenységi struktúrájában sem a foglalkoztatottal számában nem közelíti meg a Budapesti agglomerációba tartozó települések tendenciáit. A helyi cégek viszonylag alacsony arányban kötnek le helyi és a térségből származó munkaerőt. A jelentősebb ipari jellegű vállalkozásokra jellemző, hogy nem, vagy csak korlátozott kiterjedésű beszállítói hálózattal rendelkeznek, ami egymás piaci helyzetének megerősítését eredményezné ideális esetben. Az alig létező kapcsolatok természetes módon nem indukálták klaszteresedést semmilyen szakterületen. Az Aszódi kistérségben az utóbbi években elsősorban barnamezős ipari hasznosítási területek (volt laktanya) betelepítése kezdődött meg ez elsősorban Aszódon figyelhető meg. A kistérség településeinek új szabályozási terveibe kijelölésre kerületek az ipari hasznosításra szánt területek, azonban ezek esetében az infrastrukturális előkészítést megelőzően még a tulajdonviszonyok rendezését is meg kell oldani. A helyi gazdasági infrastruktúra további hiányossága, hogy a térségben eddig nem jött létre sem ipari park sem pedig inkubátorház, ami térségi szinten javíthatná az induló vállalkozások fejlődési esélyeit. Települési önkormányzatok jellemzően nem lépnek fel kezdeményezőként, így a potenciális befektetők és a települési önkormányzatok találkozása esetleges. Az ipari ingatlan kataszter a befektető- és partnerkeresésnek szolgál hátteréül. A kataszter elkészítésével, és a potenciális célcsoportok felkutatásával és konkurenciavizsgálattal indulhat el egy komolyabb hatású térségi marketing tevékenység. A Pest megyében aktív budapesti székhelyű ITDH központ semmiféle információval nem rendelkezik a településeken kiajánlható területekről és ingatlanokról. A térségben a vállalkozások által igénybe vett szolgáltató infrastruktúra szinte teljes mértékben a kistérség határain kívül található Gödöllőhöz, illetve Budapesthez kötődik. A vállalkozások hatékonyabb működtetéséhez szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy az ügyintézés, tanácsadás más kistérségekhez hasonlóan helyben, illetve a térségközpontban elérhető legyen. 25

26 Ugyan az Aszódi kistérség területe nem tartozik Magyarország mezőgazdaságilag legkedvezőbb adottságokkal rendelkező területei közé, az agrárium fontos szerepet játszik a lakosság életében, mint fő-, illetve melléktevékenység. A kistérségben egyáltalán nem jellemző a termelési értékesítési szövetkezetek (TÉSZ) működése, a termőterületek részben a domborzati adottságoknak, részben a sajátos tulajdonosi szemléletnek köszönhetően rendkívül feldarabolódottak. Az alapanyag termeléshez jellemzően nem kötődik feldolgozóipar, ennek megfelelően a hozzáadott érték aránya rendkívül alacsony. Fokozott figyelmet kell fordítani a magasabb hozzáadott értéket képviselő és az EU piacain is versenyképes termékekkel jelentkező öko-gazdálkodás, mint alternatív termelési mód terjesztésére, valamint szervezeti hátterének kiépítésére. Erre vonatkozóan vannak már sikeres kezdeményezések. Elsődleges prioritást kell kapjon a térség természeti és településkörnyezeti értékeinek fenntartása és védelme. Hiszen ezek sérülésével az Aszódi kistérség új típusú fejlődési iránya kerül veszélybe. A természeti értékek megőrzése a gazdaság és ezzel a lakosság érdeke is. Ugyancsak az ökológiai fenntarthatóság fontos összetevője a térségben rendelkezésre álló alternatív, megújuló energiahordozók hatékony, komplex hasznosítása. A legszélesebb lehetőségeket a termálvíz jelenti, amely felhasználható a gyógyturisztika, fűtés, és villamos energiatermelés céljaira. A térségi gazdaságfejlesztésnek elsődleges célja és egyben eszköze is további munkahelyek teremtése. Ennek eredményeként a jelenleg nagy arányban ingázó népességből további csoportokat lehet helyben tartani, ami hozzájárul napi életvitelük átrendezéséhez és életminőségük javításához. Az újabb munkahelyek teremtésével legyen az ipari, szolgáltató, avagy mezőgazdasági esély van a munkanélküliek számának további csökkentésére. Ahhoz azonban, hogy az új, illetve bővülő vállalkozások munkaerőigényüket legalább részben a pályakezdő és idősebb munkanélküliekből válogassák, szükséges a munkaerő kereslet és kínálat összehangolása, amely egyeztetéseken keresztül lehetséges. A térség két középfokú képzési intézményében különösen a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában igyekeznek a kor globális igényeihez alkalmazkodni (informatika, nyelvi képzés, anyanyelvű tanárok). Kapcsolataik a Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltségével rendszeres, ugyanakkor és a helyi vállalkozókkal csak esetlegesek. Fontos, hogy a foglalkoztatási helyzet javításában érintettek (foglalkoztatók, képzési intézmények, munkaügyi hivatal) rendszeres időközönként egyeztessenek és ezáltal javuljon a munkaerő kereslet és kínálat harmonizálásának hatékonysága. 26

27 Intézkedések: 1. Ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztése 2. Üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése 3. Ipari telephelymarketing folytatása 4. A mezőgazdaság strukturális és szervezeti átalakítása 5. A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása 6. A gazdaság humán infrastruktúrájának fejlesztése II. Prioritás: A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése A többcélú kistérségi társulások megalakítása azon elvi alapvetéshez kapcsolódóan valósult meg, hogy egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések együttes adottságainál és lehetőségeinél. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a települések közötti összetartás és összetartozás érősítését. Annak ellenére, hogy az Aszódi kistérség települései egymás közvetlen fizikai közelségében vannak, többjük gyakorlatilag csak adminisztratív szempontból különül el a másiktól együttműködésük az eddigiekben csupán egy-egy esetben valósult meg. Az Aszódi kistérségben elsődleges teendő egy olyan szervezeti háttér létrehozása, amelynek feladata a kistérségi együttgondolkodás projektgenerálás pályázatfigyelés, és azok készítésének koordinálása. Fontos, hogy a kiépülő térségi szervezet önálló munkaszervezet legyen és végső célként az adminisztratív egységenként tagolt települések térségi szemléletben összehangolt fejlesztését végette. A települések térségi együttműködésének, egyben a többcélú kistérségi társulások létrehozásának legfontosabb, egyben legérzékenyebb pontja a térségi szintű megegyezés alapján működtetett intézmények kérdése. A térségi szinten szerveződő feladatmegosztás komoly terheket vesz le a forráshiánnyal küszködő települések válláról, ugyanakkor érthető módon egyben kétségeket is ébreszt, hiszen a lakosság csak azt érzékeli, hogy bizonyos szolgáltatásokért a szomszédos településre kell. A funkciómegosztás és koncentrált fejlesztés közös megegyezésen és önkéntességen kell, hogy alapuljon. Az Aszódi kistérség esetében a társulási rendszerben működtethető feladatok közül kiemelkedően fontos az orvosi ügyelet megszervezése. Az iskola oktatás elemei között az úszásoktatás térségi szervezése az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola uszodájában válik hamarosan (2006. május) újra lehetővé. A kulturális tevékenységet végző intézmények esetében az összehangolt programszervezés és munkamegosztás válik fontossá a helyi források korlátozottabbá válásával. A térségi intézményi, kulturális, oktatási tevékenységek folytatásához egyre elengedhetetlenebbé válik a tevékenységükben azokkal összehangolható civil szervezetek 27