AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt november 2.

2 AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM, HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1054 Budapest, Akadémia utca 6. Tel:1/ Fax:1/ Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Főosztályvezető: Varga Csaba Vezető Galli Károly projektmenedzser: Projektmenedzser: Földi Zsuzsa Témafelelős: Kriston Kristóf Tervezők: Aradi Renáta EU tanácsadó Munkatársak: Happ Norbert Horváth Kinga EU tanácsadó Gerlach Viktor Kadlok Nándor Guzmics István EU tanácsadó november 2. 2

3 TARTALOM Tartalom... 3 Bevezetés A stratégia alkotás megalapozása A stratégia alkotás elvi megalapozása Fejlesztési eszközrendszer A program kommunikálása Stratégia megalapozása SWOT ANALÍZIS Az Aszódi kistérség fejlesztési célrendszere Problémafa Célfa Az Aszódi kistérség fejlesztési stratégiája Az Aszódi kistérség fejlesztési stratégiájának rendszere Az Aszódi kistérség fejlesztési koncepciója proritások I. Prioritás: Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása II. Prioritás: A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése III. Prioritás: Közlekedés és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése IV. Prioritás: A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése V. Prioritás: A kistérség turisztikai verseny-képességének javítása Az Aszódi kistérség fejlesztési programja I. Prioritás: Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása Intézkedés: Ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztése Tevékenység: Ipari hasznosításra szánt telephelyek kijelölése és a tulajdonviszonyok rendezése a fejlesztési területeken Tevékenység: Ipari park cím megszerzése Tevékenység: Ipari hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése Intézkedés: Üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése Tevékenység: Kistérségi vállalkozói központ és inkubátorház infrastrukturális hátterének megteremtése

4 Tevékenység: A vállalkozói központot működtető szervezeti háttér megteremtése, feladatainak meghatározása Intézkedés: Ipari telephelymarketing folytatása Tevékenység: Térségi ipari ingatlan kataszter készítése Tevékenység: Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Intézkedés: A mezőgazdaság strukturális és szervezeti átalakítása Tevékenység: A mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása, alternatív termelési módok terjesztése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Tevékenység: A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának átalakítása, új típusú szövetkezetek létrehozásának elősegítése Tevékenység: Termékfeldolgozást végző kisüzemek létesítésének és a meglévők fejlesztésének elősegítése Intézkedés: A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása Tevékenység: Megújuló energiaforrások hasznosíthatóságára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítése Intézkedés: A gazdaság humán infrastruktúrájának fejlesztése Tevékenység: Térségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum létrehozása Tevékenység: A munkaerő-bázis veszélyeztetett csoportjainak megtartása, illetve visszavezetése a foglalkoztatottak körébe II. Prioritás: A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése Intézkedés: A kistérség szervezeti hátterének létrehozása térségi szolgáltató iroda megszervezése (Térségi Iroda) Tevékenység: Kistérségi szolgáltató iroda (Térségi Iroda) munkaszervezetének létrehozása Tevékenység: Kistérségi szolgáltató iroda infrastrukturális hátterének megteremtése Intézkedés: Kulturális és egészségügyi intézmények, valamint egyes közszolgálati tevékenységek térségi szintű szervezése Tevékenység: Kulturális és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és tevékenységük térségi összehangolása - civil szervezetek működési körülményeinek fejlesztése Tevékenység: A kistérség egészségügyi és szociális jellegű intézményei működésének racionalizálása Tevékenység: A közbiztonság erősítése közös közterület felügyelet megszervezése III. Prioritás: Közlekedés és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: A kistérség közúthálózatának fejlesztése

5 Tevékenység: A belterületi szakaszok tehermentesítését szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelést csökkentő fejlesztések Intézkedés: A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a közforgalmú közlekedési módok közötti harmonizáció megteremtése Tevékenység: Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása Tevékenység: A vasúti közlekedés színvonalának fejlesztése Intézkedés: Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Tevékenység: Kerékpárutak kiépítése Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése Intézkedés: Térségi szintű informatikai rendszer kialakítása Tevékenység: Kistérségi informatikai fejlesztési program készíttetése Tevékenység: Közös térinformatikai rendszer, közműnyilvántartás kialakítása Tevékenység: Egységes elektronikai ügyfélszolgálat kiépítése IV. Prioritás: A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése Intézkedés: Vízgazdálkodás és talajvédelem Tevékenység: Az ivóvízhálózat térségi jelentőségű, felújítást igénylő elemeinek cseréje és Domonyvölgy biztonságos vízellátásának megoldása Tevékenység: Térségi csapadékvíz elvezető rendszer tervezése és kialakítása Tevékenység: Vízbázis és talajvédelem Intézkedés: Háztartási szilárd és folyékony hulladék kezelésének infrastrukturális fejlesztése Tevékenység: Tisztítók bővítése Tevékenység: Szennyvíziszap komposztáló létrehozása Tevékenység: A szelektív hulladékgyűjtés terjesztése infrastrukturális hátterének megerősítése Intézkedés: Közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése Tevékenység: Támfalépítés és -megerősítés, pince omlásveszély elhárítása Tevékenység: Rekreációs területek kialakítása, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése Intézkedés: Környezettudatosság és természetvédelem Tevékenység: A környezettudatos életforma megismertetése a lakossággal Tevékenység: Természetvédelmi tanösvények kialakítása

6 3.5. V. Prioritás: A kistérség turisztikai versenyképességének erősítése Intézkedés: A turizmus szervezeti hátterének térségi szintű fejlesztése Tevékenység: A Kistérség turisztikai menedzsmentszervezetének létrehozása Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érintett szervezetek humánerőforrásés eszközfejlesztése Intézkedés: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó programkínálat fejlesztése Tevékenység: Kastélyok és kúriák valamint egyéb műemlékek rekonstrukciója és hasznosítása Tevékenység: Múzeumok, tájházak, valamint egyéb bemutatóhelyek fejlesztése és hasznosítási lehetőségeinek bővítése Tevékenység: Új turisztikai attrakciók létrehozása Tevékenység: Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó programcsomagok kialakítása Intézkedés: A szálláshely-kapacitás és a vendégfogadás fejlesztése Tevékenység: Felső- és középkategóriás szálláshelyek, vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése Tevékenység: A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése Intézkedés: A turisztikai marketing fejlesztése Marketingtevékenységet támogató adatbázisok létrehozása Marketingeszközök és marketingakciók fejlesztése Helyzetértékelés A kistérség általános bemutatása A kistérség szerepvállalása, helye a megyei, regionális és országos gazdasági szerkezetben A kistérség településeinek rövid jellemzése Aszód Tura Kartal Bag Hévízgyörk Galgahévíz Iklad Domony Verseg A kistérség közlekedési elérhetősége és kapcsolatrendszere Az elérhetőség és a közlekedésföldrajzi helyzet jelentősége Az Aszódi kistérség közúti közlekedésföldrajzi helyzete, elérhetősége Az elérhetőség gazdasági-társadalmi összefüggései Közúti közlekedés

7 A kistérség közúti elérhetőségi viszonyai A kistérség főbb közútjai Vasúti közlekedés Autóbusz tömegközlekedés Főbb közlekedési problémák azonosítása A kistérség településhálózatának, intézményi-szolgáltatási ellátottságának, települési funkcióinak vizsgálata Az Aszódi kistérség településhálózata Települési funkciók Demográfiai helyzet és trendek Az Aszódi kistérség gazdaságának vizsgálata és értékelése Gazdaságszerkezeti jellemzők Ágazati statisztika Ipar Iparterületek Szolgáltatások Mezőgazdaság Termékstruktúra Szervezeti háttér, birtokstruktúra A mezőgazdaságra épülő feldolgozó-kapacitás Vállalkozói aktivitás Jövedelmi helyzet A kistérség versenyképességének elemzése Turizmus Az Aszódi kistérség turizmusának teljesítménye és szálláshely-kapacitása A kistérség turisztikai adottságai, turisztikai kínálata A turizmus szervezeti háttere az Aszódi kistérségben A foglalkoztatottság és munkanélküliség helyzete, a kistérség humánerőforrás potenciáljának értékelése Humán erőforrás képzése, közművelődés, rekreáció, helyi kultúra Humán erőforrás képzése Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma A közművelődés intézményei Petőfi Múzeum Felsőfokú oktatás, innováció, kutatás-fejlesztés (K+F infrastruktúra) értékelése Kommunális infrastruktúra

8 Vezetékes vízellátás Szennyvízkezelés Csapadékvíz elvezetés Energiaellátás, energiagazdálkodás Hírközlés, telekommunikáció Infokommunikációs infrastruktúra Internetes megjelenés Hulladékgazdálkodás Környezeti állapot Alapadottságok Általános földrajzi leírás Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban Levegő Emisszió Imisszió Transzmisszió Zaj- és rezgésterhelés Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek Föld Emberi környezet-egészségügy Épített környezet Belterületi zöldfelületek Természet- és környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Az Aszódi kistérséget érintő tervezési előzmények A Közép-Magyarországi régió fejlesztési irányai A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve A Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja A Közép-Magyarországi Régió Foglalkoztatási és Szociális Stratégiai Terve és Operatív Programja A Közép-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve A Közép-Magyarországi Régió Struktúraterve A Közép-Magyarországi Régió Rekreációs Struktúraterve

9 A Közép-Magyarországi Régió Egészségügy-fejlesztési Stratégiája és Operatív Programja Budapest-Közép-dunavidék Regionális Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja Pest megye fejlesztési irányai Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program A kistérség tervelőzményei Galga menti és Gödöllő Környéki Települések Agrárstruktúra Átalakítási és Vidékfejlesztési Programja Mellékletek Interjúlista Környékbeli jelentősebb ipari parkok Az Aszódi kistérség éves rendezvénynaptára Az Aszódi kistérség településeinek lakásállománya Irodalom

10 BEVEZETÉS Az európai uniós csatlakozás után, egy új évezred elején a települési önkormányzatok igyekeznek meghatározni településük szerepét, helyzetét a magyarországi településstruktúrában és megadni a jövőképet, amely irányadóként szolgál a települések fejlesztési tevékenységében. A településeknek ugyanakkor egyre inkább térségi együttműködésben kell gondolkodniuk, amennyiben feladataiknak maradéktalanul meg kívánnak felelni. A térségi összefogás és feladatracionalizálás az önkormányzatok eszköze, kerete pedig a többcélú kistérségi együttműködés. A kistérségi szintű fejlesztési feladatok kijelölését szükségessé tette Magyarország európai uniós tagsága, és az ezzel megnyíló uniós pályázati források. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiós illetve országos szintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, Nemzeti Stratégiai Referenciakerethez (NFT II.) kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. Azok a kistérségek, amelyek programjukkal felkészültek a Nemzeti Fejlesztési Terv II. szakaszára (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, ), és biztosították illeszthetőségüket az egyéb Operatív Programokhoz is jó eséllyel képesek lesznek céljaik megvalósítására. Az Aszódi statisztikai kistérség januárjától 1, míg a területében megegyező Aszódi Többcélú Kistérségi Társulás júliusától létező területegység és szerveződés. Egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések együttes adottságainál és lehetőségeinél, ezek kihasználása és a települések lakosságának javára történő fordítása igényli a tudatos programozást. A kistérség közösen működtetett feladatokkal, közösen végrehajtott konkrét fejlesztésekkel válik többé, mint statisztikai területi egység. Az Aszódi kistérség településeinek társadalmi-gazdasági fejlődését alapvetően meghatározza a főváros és a környező nagyobb városok (Gödöllő, Hatvan) viszonylagos közelsége, melyek a kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kistérség tőkevonzó képessége az autópályán való kedvező elérhetősége ellenére gyenge. Közlekedésföldrajzi adottságainak és az említett városok közelségének köszönhetően a kistérség kedvező munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, amely kedvezően hat a kistérség népességmegtartó képességére. Gazdaságszerkezeti gyengeségei és infrastrukturális hiányosságai ugyanakkor kijelölik a térségi összefogással megvalósítható fejlesztések fő irányait. 1 Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu 2004 januárja előtt az Aszódi kistérséghez tartoztak. 10

11 Galga Terra Studio Kft. A vállalkozói aktivitás alacsony szintje, a technológia-intenzív vállalkozások alacsony száma, a helyben rendelkezésre álló üzleti szolgáltatások és infrastruktúra hiányosságai a helyi gazdasági környezet gyengeségeire hívják fel a figyelmet. A mezőgazdasági termékszerkezet egyoldalú és a rá épülő feldolgozóipar hiányos. A meglévő néhány nagyon sikeres kezdeményezés ellenére a turisztikai háttér-infrastruktúra messze elmarad az adottságok alapján elvárható szinttől, a kistérség kulturális és építészeti emlékekben gazdag turisztikai potenciálja kihasználatlan. A környezeti infrastruktúra fejlesztése terén előremutató és sikeresen működő kezdeményezések történtek például a szelektív hulladékgyűjtés beindítása, ugyanakkor egyes közműrendszerek (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz) felújításra szorulnak, ahogy fejlesztendő a közlekedésbiztonság infrastruktúrája is. A térség erőforrásai a jelenleg is zajló gazdasági szerkezetváltás idején nem képesek a kistérség fejlődésének nagyobb lendületet adni, ezért olyan erőforrásokat kell feltárni, amelyek jó eséllyel megteremtik a dinamikus előrelépés feltételeit. A kistérségnek a régión belül definiálnia kell magát és meg kell határoznia viszonyát a Budapesti agglomerációhoz. Adottságait és lehetőségeit figyelembe véve az Aszódi kistérség leginkább gazdasági és rekreációs szolgáltató infrastruktúrájának fejlesztésével és erősítésével alakíthatja ki leginkább jellegzetes, egyéni arculatát. Jelen koncepció és program a kistérség Európa Programjának tekinthető, ami a települések közötti szoros együttműködéssel megvalósuló koncepcionális és programelemeket már egy Európára is nyitott térségben helyezi el. ERDŐTARCSA PETŐFIBÁNYA KISNÉMEDI GALGAGYÖRK KÁLLÓ NAGYKÖKÉNYES Zagyva LŐRINCI ECSÉD VÁCHARTYÁN VERSEG VÁCKISÚJFALU HERÉD GALGAMÁCSA ŐRBOTTYÁN ERDŐKERTES VÁCEGRES IKLAD KARTAL HATVAN VERESEGYHÁZ DOMONY ASZÓD Csányi-víztároló SZADA BAG HÉVIZGYÖRK Galga GALGAHÉVIZ Bika-tó TURA BOLDOG Zagyva GÖDÖLLŐ VÁCSZENTLÁSZLÓ JÁSZFÉNYSZARU Víztároló VALKÓ KEREPES Valkóitároló KISTARCSA ZSÁMBOK Mérges-p. Rákos-p. ISASZEG 1. ábra Az Aszódi kistérség áttekintő térképe Terra Studio Kft

12 I. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 12

13 1. A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA 1.1. A STRATÉGIA ALKOTÁS ELVI MEGALAPOZÁSA Átfogó stratégiai cél, hogy az Aszódi kistérség növekvő gazdasága képes legyen kihasználni földrajzi helyzetéből és az autópálya közelségéből eredő előnyöket, miközben a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően egyensúlyt tudjon tartani a gazdasági növekedést indukáló fejlesztések, a természeti környezet védelme és helyi lakosság érdekei között. A stratégiai cél eléréséhez hat olyan elv került meghatározásra, amelyek nem jelennek meg program szinten, azonban a stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően változó mértékű, ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. Az elvek a következők: 1. Gazdasági versenyképesség A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzete ellenére nem tartozik Magyarország gazdaságilag kiemelten fejlett területei közé. Fontos, hogy az Aszódi kistérség gazdasági potenciáljának beleértve a jelenleg kihasználatlan de ipari használatra alkalmassá tehető területeit, illetve idegenforgalmi adottságait (termálvíz, kihasználatlan kastélyépületek, népi örökség stb.) megfelelő irányú fejlesztésével fokozza annak versenyképességét. Ez különösen fontos egy gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő Közép-Magyarországi Régió határvidékén, ahol a komoly gazdaságszerkezeti problémákkal küzdő szomszédos nógrádi területek a kisebb ellenállás felé húzhatják az Aszódi kistérséget. Fontos tehát hogy a központhoz történő felzárkózás váljon a fejlesztések motivációjává. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, valamint az érintett intézmények és szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. 13

14 3. Többközpontúság - Decentralizáció Az Aszódi kistérség kilenc településének egy része rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik térségi vagy mikro-térségi feladatok ellátására. Lényeges, hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált ellátásában. 4. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenység projektekben leképeződő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság alapfeltételeinek megfeleljenek. Az egyes projektek megvalósítását ezért javasolt részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal és hatásvizsgálatokkal alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatóság szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel az Aszódi kistérség településein. A Galga-völgy ökológiai egységet alkot a Gödöllői dombság területével, amely a főváros és agglomerációja körül kialakult rekreációs zóna részét képezi. A természeti és építészeti környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. 5. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, származástól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját. Ezen tervezési elvnek egyformán kell érvényesülnie az intézményfejlesztésben a közlekedésfejlesztésben, a civil szervezetek erősítésben hiszen az esélyegyenlőség érvényesítése nem egy-egy tevékenységhez köthető, hanem átfogó, tehát minden, a programban érintett fejlesztési területen érvényesítendő. 6. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind települési, mind pedig térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, 14

15 ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását. A térségi programozás szintjén a civil szféra erősítése az alulról építkező kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását jelenti. A települési önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek képviseletének biztosítása (szavazati vagy véleményezési joggal) a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású döntéseinek meghozatalában. A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a projektciklus minden szakaszában a jelenlétre. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív hatások kezelése is FEJLESZTÉSI ESZKÖZRENDSZER A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések önkormányzatai, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges saját forrással. Az Aszódi kistérség települései bevételeik szűkössége és a szociális jellegű kiadások magas aránya miatt jellemzően forráshiányosak. A fejlesztésre szánt források aránya az önkormányzatok költségvetésében nem éri el a kiadási oldal 10%-t. A pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz. Az európai uniós csatlakozás után a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan települési, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. 15

16 Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. strandfürdő, művelődési ház stb. építése, illetve rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek nélkülözhetetlenek a befektetés működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan A PROGRAM KOMMUNIKÁLÁSA Az Területfejlesztési Programja egymásra épülő intézkedéseket, tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek számára. Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú médiumok melyekben a program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés ugyan egyenlőre korlátozott a háztartásokban azonban a kistérség minden településén létezik teleház, illetve egyéb ingyenes Internet hozzáférhetőség, amellyel biztosított mindenki számára a dokumentum elérhetősége. Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz a támogatási feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével, a program rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani. Fontos, hogy a kistérségben aktív szakmai szervezetek hozzáférhessenek a dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére is módot kell adni, amely a létrehozásra javasolt Társulási Iroda által biztosított fórumokon keresztül érvényesülhet. 16

17 2. STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA 2.1. SWOT ANALÍZIS Erősségek Gyengeségek A kistérség területén áthaladó M3 autópálya a kistérség központi területén lehajtóval rendelkezik A kistérség a Budapesti agglomeráció közvetlen szomszédságban található A kistérség az M0 körgyűrű és az M3 autópálya épülő csomópontja közelében található A kistérségben jelentős foglalkoztató közép vállalkozások működnek A vízellátás és a csatornázás minden településen megoldott 2 Elterjedt a szelektív hulladékgyűjtés, kiépített annak infrastruktúrája A térségben két magas színvonalú középfokú képzési intézmény működik, magas szintű a nyelvi és művészeti oktatás A kistérség gazdag kulturális és építészeti értékekben Nemzetközi, illetve országos hírű turisztikai szolgáltatók működnek Domony-völgyben és Versegen Galgahévízen megvalósulásához érkezett a komplex öko-falu kezdeményezés A kistérség településein a népi és nemzetiségi hagyományőrzés aktív formái jellemzőek A térség jelentős hasznosítatlan hévízvagyonnal rendelkezik A meglévő iparterületek infrastrukturális kiépítettsége nem felel meg a befektetői igényeknek Lehetőségeihez képest alacsony a vállalkozói aktivitás Kevés a magas technológiai színvonalat képviselő vállalkozás A kistérség nem folytat telephelymarketing tevékenységet Az üzleti infrastruktúra hiányos A mezőgazdaság termékszerkezete térségi szinten egyoldalú A települések belterületén és az azokat összekötő útszakaszokon hiányos a közlekedésbiztonság infrastruktúrája Az M3 autópálya ellenére rendkívül nagy az átmenő teher és személyautó forgalom a térségben (3.sz. főút és a 3105 sz. út) A kistérségen belüli tömegközlekedés nem kielégítő szervezettségű A kistérség turisztikai potenciálja kihasználatlan Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz rendszerek felújításra szorulnak Domony-völgy infrastrukturális ellátási kötelezettsége jelentős energiát és forrásokat igényel Aszódon és Ikladon jelentős a támfal és pince omlásveszély A településeken csekély a belterületi zöldterületek aránya A kistérség közintézményei feladatellátásának térségi szintű szervezettsége minimális szintű A kistérségi társulás tevékenysége egyoldalú, kevés a közös projekt A kistérségi társulás szervezeti háttere hiányos 2 Az egyetlen kivétel Domony-völgy településrész 17

18 Lehetőségek Veszélyek Az info-kommunikációs technológiák régiós és megyei szintű fejlesztése hozzájárul a kistérség gazdasági pozíciójának erősödéséhez Az ipari befektetők területi preferenciái egybeesnek a kistérség adottságaival Budapesten jelentős fizetőképes kereslet jelentkezik a közelben található magas színvonalú rekreációs szolgáltatások iránt Az országos viszonylatban jelentős gödöllői egyetemi központ folyamatosan bővül A gazdasági és szolgáltató infrastruktúrával jobban ellátott szomszédos agglomerációs térségek vállalkozásai előnyösebb versenyhelyzetben kerülnek A kistérség ivóvízbázisára veszélyt jelenthetnek a térségen kívüli szennyező források Jelentős a forgalmi eredetű környezetterhelés, amelynek további növekedése várható 2.2. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZERE Az alábbiakban az Aszódi kistérség helyzetértékelésére alapozott SWOT analízisből levezetésre került problémafa (2.3.) található. A problémafa képezi alapját a célfának. A célfa (2.4.) tartalmazza a kistérség hosszú távú jövőképét, és a speciális célok rendszerét, amely a jövőkép fontossági szempontok szerinti bontása. A kistérség fejlesztési stratégiája (2.5.) megnevezi azokat a prioritásokat (stratégiai feladat csoportokat), amelyek hozzájárulnak ez egyes megjelölt célok megvalósításához. A mátrixban jelölésre kerültek a prioritások által érintett célok. A fő prioritások kifejtése adja az Aszódi Kistérség területfejlesztési koncepcióját, részletes feladatokra történő bontása pedig a koncepcióból levezetett terület- és gazdaságfejlesztési programot. 18

19 2.3. PROBLÉMAFA A kistérség nem képes hatékonyan kihasználni központi elhelyezkedéséből, illetve az autópálya jelenlétéből eredő gazdasági előnyöket; infrastrukturális és szervezeti hiányosságai akadályozzák a helyi életminőség magasabb szintjének elérésében, illetve abban hogy kedvező természeti és kulturális adottságai ellenére a fővárost körülvevő rekreációs övezet jelentős vonzerővel rendelkező elemévé váljon. A gazdaság versenyképessége a kistérség földrajzi helyzetéhez képest kedvezőtlen, háttérinfrastruktúrája hiányos Hiányosságok jelentkeznek az infrastrukturális, intézményi és közszolgáltatások térségi szintű szervezettségében A térségben minimális a külföldi tőke jelenléte A kiajánlható iparterületek infrastrukturális kiépítettsége nem felel meg a befektetői igényeknek Jelentős az ingázók aránya alacsony a helyi vállalkozási aktivitás Hiányos az üzleti infrastruktúr a nem folyik térségi szintű ipari telephelymarketing tevékenység Az agrárium termékstruktúráj a egyoldalú, alacsony a feldolgozottsági szint és kevés az innovatív vállalkozás A kistérség turisztikai potenciálja kihasználatlan, szervezeti háttere hiányos Rendkívül nagy az átmenő teher és személyautó forgalom a térségben hiányos a közlekedésbiz tonság infrastruktúrája A kistérségen belüli tömegközlekedés nem kielégítő szervezettségű Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz rendszerek kiegészítésre, felújításra és működési racionalizálás ra szorulnak A kistérség közintézmény ei feladatellátás ának térségi szintű szervezettség e minimális szintű Minimális a közös kistérségi kezdeményezettségű projekt, a szervezeti háttér hiányos

20 2.4. CÉLFA Jövőkép: Az Aszódi kistérség növekvő gazdasága képes kihasználni földrajzi helyzetéből és az autópálya közelségéből eredő előnyöket, miközben a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően egyensúlyt tart a gazdasági növekedést indukáló fejlesztések, a természeti környezet védelme és helyi lakosság érdekei között. Stratégiai célok: Az Aszódi kistérség váljon vonzóvá a hazai és nemzetközi befektetői tőke számára, valamint természeti és kulturális értékeivel legyen a pihenni vágyók kedvelt célpontja. Az Aszódi kistérség legyen képes igényes, biztonságos lakókörnyezetet és magas színvonalú életminőséget biztosítani lakossága számára Részcélok: Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, javuljon a helyi befektetési lehetőségek ismertsége Erősödjön meg térségi szinten a vállalkozások együttműködését segítő intézményrendszer Növekedjen a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet folytató vállalkozások száma Erősödjön meg a térség ökológiai szemléletű fejlesztése a turisztikában és a mezőgazdaságban A termál és gyógyvíz vagyon kerüljön egyaránt egészségügyi és gazdasági (turisztikai, energetikai) felhasználásra Kerüljenek hasznosításra a térség nagy értékű ingatlanjai (műemléképületek, laktanya) Javuljon a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási hátterének hatékonysága Javuljanak a térségi tömegközlekedési elérhetőségi viszonyai és a helyi közlekedés biztonsága A térség úthálózata egészüljön ki és javuljon minősége A települési infrastruktúra elemei szerveződjenek térségi egységbe és javuljon a szolgáltatások színvonala 20

21 2.5. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Stratégiai célok: Részcélok: Prioritások Az Aszódi kistérség váljon vonzóvá a hazai és nemzetközi befektetői tőke számára, valamint természeti és kulturális értékeivel legyen a pihenni vágyók kedvelt célpontja. Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, javuljon a helyi befektetési lehetőségek ismertsége Erősödjön meg térségi szinten a vállalkozások együttműködését segítő intézményrendszer Növekedjen a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet folytató vállalkozások száma Erősödjön meg a térség ökológiai szemléletű fejlesztése a turisztikában és a mezőgazdaságban A termál és gyógyvíz vagyon kerüljön egyaránt egészségügyi és gazdasági (turisztikai, energetikai) felhasználásra Kerüljenek hasznosításra a térség nagy értékű ingatlanjai (műemléképületek, laktanya) Az Aszódi kistérség legyen képes igényes, biztonságos lakókörnyezetet és magas színvonalú életminőséget biztosítani lakossága számára Javuljon a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási hátterének hatékonysága Javuljanak a térségi tömegközlekedési elérhetőségi viszonyai és a helyi közlekedés biztonsága A térség úthálózata egészüljön ki és javuljon minősége A települési infrastruktúra elemei szerveződjenek térségi egységbe és javuljon a szolgáltatások színvonala I. Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása II. A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése III. Közlekedés és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése IV. A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése V. A kistérség turisztikai versenyképességének javítása 21

22 2.6 AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK RENDSZERE Prioritások Intézkedések Tevékenységek I. Gazdasági fejlesztése a tőkevonzóképesség javítása 1.1 Ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztése 1.2 Üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése 1.3. Ipari telephelymarketing folytatása 1.4. A mezőgazdaság strukturális és szervezeti átalakítása 1.5 A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása Ipari hasznosításra szánt telephelyek kijelölése és a tulajdonviszonyok rendezése a fejlesztési területeken Ipari park cím megszerzése Ipari hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése Kistérségi vállalkozói központ és inkubátorház infrastrukturális hátterének megteremtése A vállalkozói központot működtető szervezeti háttér megteremtése feladatainak meghatározása Térségi ipari ingatlan kataszter készítése Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása A mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása, alternatív termelési módok terjesztése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának átalakítása, új típusú szövetkezetek létrehozásának elősegítése Termékfeldolgozást végző kisüzemek létesítésének és a meglévők fejlesztésének elősegítése Megújuló energiaforrások hasznosíthatóságára megvalósíthatósági tanulmány készítése 1.6. A gazdaság humán infrastruktúrájának fejlesztése Térségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum létrehozása A munkaerő-bázis veszélyeztetett csoportjainak megtartása, illetve visszavezetése a foglalkoztatottak körébe

23 II. A települések térségi szintű együttműködés ének és intézményeinek fejlesztése III. Közlekedés és telekommuniká ciós infrastruktúra fejlesztése 2.1. A kistérség szervezeti hátterének létrehozása térségi iroda megszervezése 2.2. Kulturális és egészségügyi intézmények valamint egyes közszolgálati tevékenységek térségi szintű szervezése 3.1. A kistérség közúthálózatának fejlesztése 3.2. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a közforgalmú közlekedési módok közötti harmonizáció megteremtése 3.3. Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése 3.4. Térségi szintű informatikai rendszer kialakítása Kistérségi szolgáltató iroda munkaszervezetének létrehozása Kistérségi szolgáltató iroda infrastrukturális hátterének megteremtése Kulturális és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és tevékenységük térségi összehangolása - civil szervezetek működési körülményeinek fejlesztése A kistérség egészségügyi és szociális jellegű intézményei működésének racionalizálása Közös közterület felügyelet megszervezése A belterületi szakaszok tehermentesítését szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelést csökkentő fejlesztések Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása A vasúti közlekedés színvonalának fejlesztése Kerékpárutak kiépítése Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése Kistérségi informatikai fejlesztési program készíttetése Közös térinformatikai rendszer, közműnyilvántartás kialakítása Egységes elektronikai ügyfélszolgálat kiépítése 23

24 IV. A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése V. A kistérség turisztikai versenyképességének javítása 4.1. A vízgazdálkodás és talajvédelem 4.2. Háztartási szilárd és folyékony hulladék kezelésének infrastrukturális fejlesztése 4.3 Közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése 4.4. Környezettudatosság és természetvédelem 5.1. A turizmus szervezeti hátterének térségi szintű fejlesztése 5.2 Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó programkínálat fejlesztése 5.3. A szálláshelykapacitás és a vendégfogadás fejlesztése 5.4. A turisztikai marketing fejlesztése Az ivóvízhálózat térségi jelentőségű, felújítást igénylő elemeinek cseréje. Térségi csapadékvíz elvezető rendszer tervezése és kialakítása Vízbázis és talajvédelem Tisztítók bővítése Szennyvíziszap komposztáló létrehozása A szelektív hulladékgyűjtés terjesztése infrastrukturális hátterének megerősítése Támfalépítés és -megerősítés, pince omlásveszély elhárítása Rekreációs területek kialakítása települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése A környezettudatos életforma megismertetése a lakossággal Természetvédelmi tanösvények kialakítása A kistérség turisztikai menedzsmentszervezetének létrehozása A turizmusfejlesztésben érintett szervezetek humánerőforrás- és eszközfejlesztése Kastélyok, kúriák valamint egyéb műemlékek rekonstrukciója és hasznosítása Múzeumok, tájházak és egyéb bemutatóhelyek fejlesztése és hasznosítási lehetőségeinek bővítése Új turisztikai attrakciók létrehozása Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó programcsomagok kialakítása Felső- és középkategóriás szálláshelyek, vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése Marketingtevékenységet támogató adatbázisok létrehozása Marketingeszközök és marketingakciók fejlesztése 24

25 2.7. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA PRORITÁSOK I. Prioritás: Gazdaság fejlesztése, a tőkevonzó képesség javítása Az Aszódi kistérség gazdaságának legfontosabb jellemzője a tőkevonzó képesség földrajzi elhelyezkedéséhez képest alacsony hatékonysága. Az elmúlt másfél évtizedben az Aszódi kistérség nem részesült a kívánatos mértékben a telephelyet kereső multinacionális cégek befektetéseiből. Történt és történik ez annak ellenére, hogy a területet átszeli a M3 autópálya, Budapesthez közel fekszik, állandó lakosságának képzettségi színvonala kielégítő, tehát elméletileg megfelel minden befektetők által feltételként megszabott kritériumnak. Az egyetlen hiányosság az ipari telephelyeket érinti. Az ipari jellegű termelő vállalkozások súlya a térségben ugyan növekvő, de sem tevékenységi struktúrájában sem a foglalkoztatottal számában nem közelíti meg a Budapesti agglomerációba tartozó települések tendenciáit. A helyi cégek viszonylag alacsony arányban kötnek le helyi és a térségből származó munkaerőt. A jelentősebb ipari jellegű vállalkozásokra jellemző, hogy nem, vagy csak korlátozott kiterjedésű beszállítói hálózattal rendelkeznek, ami egymás piaci helyzetének megerősítését eredményezné ideális esetben. Az alig létező kapcsolatok természetes módon nem indukálták klaszteresedést semmilyen szakterületen. Az Aszódi kistérségben az utóbbi években elsősorban barnamezős ipari hasznosítási területek (volt laktanya) betelepítése kezdődött meg ez elsősorban Aszódon figyelhető meg. A kistérség településeinek új szabályozási terveibe kijelölésre kerületek az ipari hasznosításra szánt területek, azonban ezek esetében az infrastrukturális előkészítést megelőzően még a tulajdonviszonyok rendezését is meg kell oldani. A helyi gazdasági infrastruktúra további hiányossága, hogy a térségben eddig nem jött létre sem ipari park sem pedig inkubátorház, ami térségi szinten javíthatná az induló vállalkozások fejlődési esélyeit. Települési önkormányzatok jellemzően nem lépnek fel kezdeményezőként, így a potenciális befektetők és a települési önkormányzatok találkozása esetleges. Az ipari ingatlan kataszter a befektető- és partnerkeresésnek szolgál hátteréül. A kataszter elkészítésével, és a potenciális célcsoportok felkutatásával és konkurenciavizsgálattal indulhat el egy komolyabb hatású térségi marketing tevékenység. A Pest megyében aktív budapesti székhelyű ITDH központ semmiféle információval nem rendelkezik a településeken kiajánlható területekről és ingatlanokról. A térségben a vállalkozások által igénybe vett szolgáltató infrastruktúra szinte teljes mértékben a kistérség határain kívül található Gödöllőhöz, illetve Budapesthez kötődik. A vállalkozások hatékonyabb működtetéséhez szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy az ügyintézés, tanácsadás más kistérségekhez hasonlóan helyben, illetve a térségközpontban elérhető legyen. 25

26 Ugyan az Aszódi kistérség területe nem tartozik Magyarország mezőgazdaságilag legkedvezőbb adottságokkal rendelkező területei közé, az agrárium fontos szerepet játszik a lakosság életében, mint fő-, illetve melléktevékenység. A kistérségben egyáltalán nem jellemző a termelési értékesítési szövetkezetek (TÉSZ) működése, a termőterületek részben a domborzati adottságoknak, részben a sajátos tulajdonosi szemléletnek köszönhetően rendkívül feldarabolódottak. Az alapanyag termeléshez jellemzően nem kötődik feldolgozóipar, ennek megfelelően a hozzáadott érték aránya rendkívül alacsony. Fokozott figyelmet kell fordítani a magasabb hozzáadott értéket képviselő és az EU piacain is versenyképes termékekkel jelentkező öko-gazdálkodás, mint alternatív termelési mód terjesztésére, valamint szervezeti hátterének kiépítésére. Erre vonatkozóan vannak már sikeres kezdeményezések. Elsődleges prioritást kell kapjon a térség természeti és településkörnyezeti értékeinek fenntartása és védelme. Hiszen ezek sérülésével az Aszódi kistérség új típusú fejlődési iránya kerül veszélybe. A természeti értékek megőrzése a gazdaság és ezzel a lakosság érdeke is. Ugyancsak az ökológiai fenntarthatóság fontos összetevője a térségben rendelkezésre álló alternatív, megújuló energiahordozók hatékony, komplex hasznosítása. A legszélesebb lehetőségeket a termálvíz jelenti, amely felhasználható a gyógyturisztika, fűtés, és villamos energiatermelés céljaira. A térségi gazdaságfejlesztésnek elsődleges célja és egyben eszköze is további munkahelyek teremtése. Ennek eredményeként a jelenleg nagy arányban ingázó népességből további csoportokat lehet helyben tartani, ami hozzájárul napi életvitelük átrendezéséhez és életminőségük javításához. Az újabb munkahelyek teremtésével legyen az ipari, szolgáltató, avagy mezőgazdasági esély van a munkanélküliek számának további csökkentésére. Ahhoz azonban, hogy az új, illetve bővülő vállalkozások munkaerőigényüket legalább részben a pályakezdő és idősebb munkanélküliekből válogassák, szükséges a munkaerő kereslet és kínálat összehangolása, amely egyeztetéseken keresztül lehetséges. A térség két középfokú képzési intézményében különösen a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában igyekeznek a kor globális igényeihez alkalmazkodni (informatika, nyelvi képzés, anyanyelvű tanárok). Kapcsolataik a Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltségével rendszeres, ugyanakkor és a helyi vállalkozókkal csak esetlegesek. Fontos, hogy a foglalkoztatási helyzet javításában érintettek (foglalkoztatók, képzési intézmények, munkaügyi hivatal) rendszeres időközönként egyeztessenek és ezáltal javuljon a munkaerő kereslet és kínálat harmonizálásának hatékonysága. 26

27 Intézkedések: 1. Ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztése 2. Üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése 3. Ipari telephelymarketing folytatása 4. A mezőgazdaság strukturális és szervezeti átalakítása 5. A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása 6. A gazdaság humán infrastruktúrájának fejlesztése II. Prioritás: A települések térségi szintű együttműködésének és intézményeinek fejlesztése A többcélú kistérségi társulások megalakítása azon elvi alapvetéshez kapcsolódóan valósult meg, hogy egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések együttes adottságainál és lehetőségeinél. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a települések közötti összetartás és összetartozás érősítését. Annak ellenére, hogy az Aszódi kistérség települései egymás közvetlen fizikai közelségében vannak, többjük gyakorlatilag csak adminisztratív szempontból különül el a másiktól együttműködésük az eddigiekben csupán egy-egy esetben valósult meg. Az Aszódi kistérségben elsődleges teendő egy olyan szervezeti háttér létrehozása, amelynek feladata a kistérségi együttgondolkodás projektgenerálás pályázatfigyelés, és azok készítésének koordinálása. Fontos, hogy a kiépülő térségi szervezet önálló munkaszervezet legyen és végső célként az adminisztratív egységenként tagolt települések térségi szemléletben összehangolt fejlesztését végette. A települések térségi együttműködésének, egyben a többcélú kistérségi társulások létrehozásának legfontosabb, egyben legérzékenyebb pontja a térségi szintű megegyezés alapján működtetett intézmények kérdése. A térségi szinten szerveződő feladatmegosztás komoly terheket vesz le a forráshiánnyal küszködő települések válláról, ugyanakkor érthető módon egyben kétségeket is ébreszt, hiszen a lakosság csak azt érzékeli, hogy bizonyos szolgáltatásokért a szomszédos településre kell. A funkciómegosztás és koncentrált fejlesztés közös megegyezésen és önkéntességen kell, hogy alapuljon. Az Aszódi kistérség esetében a társulási rendszerben működtethető feladatok közül kiemelkedően fontos az orvosi ügyelet megszervezése. Az iskola oktatás elemei között az úszásoktatás térségi szervezése az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola uszodájában válik hamarosan (2006. május) újra lehetővé. A kulturális tevékenységet végző intézmények esetében az összehangolt programszervezés és munkamegosztás válik fontossá a helyi források korlátozottabbá válásával. A térségi intézményi, kulturális, oktatási tevékenységek folytatásához egyre elengedhetetlenebbé válik a tevékenységükben azokkal összehangolható civil szervezetek 27

28 bevonása. Ugyanakkor, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a települési és térségi életminőség erősítése érdekében a nem közhasznú de a különböző kor és érdeklődési csoportoknak rendszeres közösségi részvételt biztosító tevékenységek támogatása is elengedhetetlen. Intézkedések: 1. A kistérség szervezeti hátterének létrehozása térségi iroda megszervezése 2. Kulturális és egészségügyi intézmények, valamint egyes közszolgálati tevékenységek térségi szintű szervezése III. Prioritás: Közlekedés és telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése Az Aszódi kistérség közlekedés földrajzi helyzeténél fogva az egyik legfontosabb gazdasági potenciált és életminőséget befolyásoló tényezője az autópálya jelenléte. Az M3 autópálya az eddigi tapasztalatok szerint számos előnyt jelent a térség számára, de tagadhatatlanul akadnak hátrányos aspektusai is. Előnye kétoldalú: egyrészt megkönnyíti a térségben élők mobilitását másrészt közvetlenül hozza ide a térségbe látogatókat, megfelelő ipari ingatlan kínálat mellett a potenciális befektetőket. A programban olyan stratégiai feladatok meghatározása történik, amelyek az autópálya vélt és valós hátrányainak kiküszöbölésére irányulnak. Ez elsősorban a településeken belüli közlekedés biztonságát befolyásoló rendkívül élénk átmenő forgalom csökkentése, a biztonsági elemek kiépítése és az autópálya környezeti terhelésének csökkentése (zajterhelés). A prioritás tartalmazza emellett a települések térségi hálózatba történő szervezésnek két fő feltételét. Az egyik a települések között lévő fizikai, azaz útkapcsolatok tökéletes kiépítettsége. A közösen, társulási alapon működtetett szolgáltatások és intézményi feladatellátás akkor érik el legmagasabb hatékonyságukat, ha azok hozzáférése minden térségi lakos számára biztosított. Fontos tehát, hogy az Aszódi kistérség települései és településrészei közötti hiányzó útkapcsolatok kiépüljenek, és a kiépült úthálózaton folyó tömegközlekedés jól szervezett formában történjen. A másik hálózatépítési tényező a folyamatos, akadálytalan kommunikáció feltételeinek megteremtése, és a folyamatos információcsere. A térségi vonatkozású információkat hozzáférhetővé kell tenni a térség lakossága és a térségbe érkezők számára egyaránt. Az informatikai rendszerek infrastrukturális fejlesztése, térségi témájú honlap, írott sajtó és kistérségi lefedettségű televízióadás létrehozása és folyamatos működtetése fontos eszköze a belső tájékoztatásnak és a térségmarketingnek is. Ezek az eszközök hozzájárulnak a jelenleg mérsékelten vagy egyáltalán nem létező térségtudat kialakításához és a kistérség ismertségének jelentős növekedéséhez. 28

29 Szintén a települések közötti, térségi szintű hálózatépítés eszközének tekinthető, mégis annak határán mind térben, mind funkcióban túlmutató fejlesztés a kerékpárút-hálózat és annak járulékos infrastrukturális elemeinek (tárolók, beállók stb.) kiépítése. A költséges beruházás közép-, illetve hosszú távú megvalósulásának indoka, hogy kettős funkciót képes betölteni a kistérség életében. Egyrészt biztosítja az egymás közelében lévő települések viszonylatában történő kerékpáros közlekedés feltételeit, másrészt térséghatáron átnyúló kontinuitással bekapcsolható a nagytérségi, régiós hálózatokba, amelyek elsősorban turisztikai célokat szolgál és beépíthető a kistérség turisztikai programjába. Intézkedések: 1. A kistérség közúthálózatának fejlesztése 2. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a közforgalmú közlekedési módok közötti harmonizáció megteremtése 3. Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése 4. Térségi szintű informatikai rendszer kialakítása IV. Prioritás: A települési infrastruktúra hálózatok és a települési környezet fejlesztése A prioritáson belül olyan intézkedéseket találunk, amelyek elsődlegesen a műszaki és környezetei infrastruktúra különböző szegmenseinek fejlesztésével foglalkozik. Az Aszódi kistérségben többnyire a műszaki infrastruktúra teljes képtettsége jellemző, ugyanakkor a hálózatok minősége és egy-egy településrész (Domony-völgy) egyéni költséges műszaki megoldásai bőven hagynak fejlesztési feladatokat. A prioritás célja, hogy szűnjenek meg a kiépítettséggel, illetve az ellátással és működéssel összefüggésben lévő hiányosságok, teremtődjenek meg a hétköznapi életben és a gazdasági tevékenységekhez nélkülözhetetlen műszaki infrastrukturális háttérfeltételek, csökkenjen a környezet szennyezésének mértéke, valamint ezáltal javuljanak a lakosság életkörülményei. A folyékony és szilárd hulladék elhelyezése és kezelése az Aszódi kistérségben országos viszonylatban megfelelően kezelt problématerület, a fejlesztési javaslatok sokkal inkább a meglévő infrastrukturális háttér bővítésére és korszerűsítésére vonatkoznak. Szennyvízkezelés tekintetében a kistérség helyzete viszonylag kedvezőnek tekinthető: a települések mindegyikén kiépült a csatornahálózat. Feladat a csatlakozási arány növelése. A szennyvízkezelés vonatkozásában térségi jelentőségű problémát a szennyvíziszap elhelyezésének megoldatlansága, az aszódi tisztító utóülepítő kapacitásának elégtelen volta és a versegi telep működési hiányosságai jelentenek. Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás tekintetében példaértékű megoldás született a kistérségben, ez azonban nem érint minden települést. Jelentős probléma, hogy még mindig jelentős mennyiségű az illegálisan elhelyezett háztartási hulladék, ami lakossági 29

30 szemléletformálás sürgető szükségességét bizonyítja: a tágabb települési környezettel szembeni igényesség beépítését a mindennapokba. A vonzó települési környezet és helyi értékvédelem a lakosság helyben tartásának egyik fontos eleme, illetve jelentősen hozzájárul a térségről kialakult általános benyomás javulásához, valamint a turizmus vonzerejének erősítéséhez. A gondozott települési zöldfelületek esztétikai élményen túl jelentősen hozzájárulnak a települési környezet élettani kondicionáló hatásának fokozásához, kedvezően befolyásolják a települési klímát és közösségszervező szerepük sem elhanyagolható. A helyi természeti és épített értékek védelme önmagában is fontos, szerepük kiemelkedő a helyi identitás erősítése, fenntartása, és a kultúrtörténeti folytonosság biztosítása tekintetében. Intézkedések: 1. Vízgazdálkodás és talajvédelem 2. Háztartási szilárd és folyékony hulladék kezelésének infrastrukturális fejlesztése 3. Közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése 4. Környezettudatosság és természetvédelem V. Prioritás: A kistérség turisztikai verseny-képességének javítása Az Aszódi kistérség kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik; olyan jelentős turisztikai központok szomszédságában fekszik, mint a főváros, Gödöllő, vagy Mogyoród. A tájvédelmi területek természeti értékei és a Gödöllői-dombság vadakban gazdag erdői, az értékes termálvízvagyon, a jelentős történelmi és építészeti értékeket képviselő kastélyok, kúriák és templomok, az élő népi hagyományok a turizmus számos válfaja fejlesztésének alapját vetik meg. Az Aszódi kistérség adottságai és a piaci trendek alapján elsősorban a kulturális- és örökségturizmus, a termál- és gyógyturizmus, a konferenciaturizmus, valamint a lovas turizmus jelölhető meg a kiemelten fejlesztendő turisztikai ágazatok között. A kistérség kedvező turisztikai adottságainak kihasználtsága az utóbbi évek új kezdeményezéseinek (pl. Lázár Lovaspark, Galga-farm) köszönhetően az elmúlt években nőtt, a turizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek azonban még messze nincsenek kihasználva, a kistérség gazdaságában a turizmus méltatlanul alulreprezentált, jövedelemtermelő képessége a lehetőségekhez képest alacsony, amit jól mutat a kistérségbe látogató turisták alacsony száma. A turizmusnak a kistérség gazdaságában betöltött súlyának erősödését jelentősen korlátozza az, hogy a vonzerők nincsenek attrakciókká fejlesztve, a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások kínálata szegényes, s hiányoznak a versenyképes turisztikai termékek. 30

31 A turizmusnak a gazdaságra és a helyi életminőségre kifejtett kedvező hatását felismerve mind több térség igyekszik kiaknázni turisztikai potenciálját, melynek következtében egyre élesedő verseny figyelhető meg a turisztikai piacon. A fokozott versenyhelyzetben egyedül a vonzerők fejlesztésével, magas minőségű turisztikai termékek kialakításával növelhető a kereslet. A turisztikai adottságok kihasználásának és a színvonalas turisztikai termékek kialakításának alapfeltétele a turisztikai vonzerők attrakciókká fejlesztése. Az Aszódi kistérségben mindez elsősorban a kastélyok, a kúriák és a népi építészet emlékeit őrző épületek rekonstrukcióját és turisztikai hasznosítását, valamint a turai termálvíz turisztikai hasznosítását teszi szükségessé. A turisztikai vonzerők fejlesztése a vonzerők köré épülő programok és a kapcsolódó marketing nélkül önmagában nem képes javítani a jövedelemtermelő képességet. A programkínálat bővítése fontos szerepet játszik abban, hogy a kistérségbe látogatók több időt töltsenek el a térségben, illetve több pénzt költsenek. Mivel a kistérség turisztikai attrakcióinak egyike sem rendelkezik egymaga kiemelkedő vonzerővel, szükség van az attrakciók programba foglalására, mert így együttesen már alkalmassá válnak arra, hogy a kistérségbe érkező turistákat hosszabb ideig maradásra késztessék. A kistérség turisztikai jövedelemtermelő képessége növekedésének gátat szab a megfelelő szálláshelyek hiánya, ezért elengedhetetlen a turisztikai fogadóképesség javítása, különösen a magánszálláshelyek tekintetében, melyek teljes mértékig hiányoznak a kistérség szálláshelykínálatából. A bővülő szálláshely-kapacitás és a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások kínálatának mennyiségi és minőségi fejlesztése elősegíti a turisztikai vonzerők látogatottságának növelését, a turisztikai vonzerők környezetében realizálható jövedelem emelkedését. Napjaink turizmusában a marketing szerepe felértékelődésének lehetünk szemtanúi, melynek kiváltója, hogy a globalizáció hatására a földrajzi helyek kénytelenek bekapcsolódni a települések és térségek versenyébe és részt venni a turistákért folytatott küzdelemben. A kereslet növelésének a színvonalas turisztikai attrakciók és a fogadóképesség mellett másik fontos előfeltétele a hatékony turisztikai marketingtevékenység is. Nem elég versenyképes turisztikai termékeket kialakítani, azokat el is kell juttatni a potenciális célcsoportokhoz. A marketingtevékenység fejlesztésének különös hangsúlyt kell tehát kapnia a kistérség turizmusfejlesztésben is. A kistérség turizmusa csak abban az esetben lehet versenyképes a turisztikai piacon, ha az egyes fejlesztések nem izoláltan, összhang nélkül, hanem egy egységes koncepció mentén, megfelelő koordináció mellett, az együttműködésben rejlő előnyök kihasználásával, kistérségi szinten összefogva valósulnak meg. Ennek biztosításához azonban szükség van megfelelő szervezeti hátérre. Jelenleg az egyetlen turizmusfejlesztésre szakosodott szervezet a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület, amelynek tevékenységi körébe csak a marketingtevékenység tartozik, másrészt pedig nem kimondottan a kistérség, hanem összesen 45 Gödöllő környéki település tartozik működési területéhez. Indokolt tehát 31

32 egy olyan szervezet létrehozása, amely az egész kistérségre kiterjedően ellátja a turizmusfejlesztés kapcsán felmerülő feladatokat. Intézkedések: 1. A turizmus szervezeti hátterének térségi szintű fejlesztése 2. Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó programkínálat fejlesztése 3. A szálláshely-kapacitás és a vendégfogadás fejlesztése 4. A turisztikai marketing fejlesztése 32

33 3. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 3.1. I. PRIORITÁS: GAZDASÁG FEJLESZTÉSE, A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉG JAVÍTÁSA Intézkedés: Ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés célja A befektetések feltételeinek javítása A kistérség területére érkező befektetések számának és volumenének növelése A befektetés-ösztönzés hatékonyságának javítása A térségi vállalkozások telephelyhez juttatásának elősegítése Ipari tevékenységek térbeli koncentrálása Az intézkedés indokoltsága A gazdasági fejlődés egyik kulcsfontosságú tényezője a térségbe áramló működő tőke nagysága, amely nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a technológiai transzfer és a beszállítói kapcsolatok szempontjából is kiemelkedően fontos. A befektetői érdeklődés felkeltésének, a befektetés-ösztönzésnek elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a kistérség olyan telephelykínálattal rendelkezzen, amely képes kielégíteni a befektetői igényeket, legyen szó barnamezős vagy zöldmezős, ipari vagy mezőgazdasági vagy akár tercier jellegű beruházásról. Az Aszódi kistérség a befektetésekért folyó versenyben nem használja ki teljes körűen a kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeit, a kistérségben megyei viszonylatban alacsony a külföldi és hazai tőkebefektetések aránya. A kistérségnek ipari parkja nincs és kevés önkormányzati tulajdonban lévő ipari hasznosításra szánt területtel rendelkezik. Ugyanakkor a települések belterületein funkcionálisan oda nem illő, ipari jellegű tevékenységek találhatóak. A területek infrastrukturális ellátottsága jellemzően nem elégíti ki a befektetői igényeket, ezért indokolt a telephelyek infrastrukturális feltételeinek javítása. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében a betelepülő vállalkozások számára megfelelő telephelykínálatot biztosító iparterületek kialakítása javasolt. Az iparterületek fejlesztése, piacképességének növelése magában foglalja az információk, térségi fejlesztési elképzelések összegyűjtését, stratégiai fejlesztési elképzelések kidolgozását, a tulajdonviszonyok rendezését, az iparterületek infrastrukturális előkészítését, valamint az esetlegesen rendelkezésre álló fejlesztési források elnyerésére irányuló pályázatok elkészítését. Az intézkedés a kistérség tőkevonzó és -megtartó képessége növelésének támogatását valósítja meg. 33

34 Az intézkedés várható hatása A fejlesztések eredményeképpen nő a kistérség tőkeabszorpciós képessége, növekszik a betelepülő vállalatok száma. Az eddig használaton kívül álló, romló állapotú és használatra váró ipari hasznosítású ingatlanok, adottságaiknak megfelelő és a használatra vonatkozó stratégiával összhangban lévő tartalommal töltődnek meg. Az újonnan betelepült vállalatok egyrészt új munkahelyeket teremtenek, másrészt pedig beszállítói és kooperációs lehetőségeket jelentenek a helyi kis- és középvállalkozások számára. Javul a térség népességmegtartó képessége. Ezzel összefüggésben megnövekszik az önkormányzatok jövedelme, ami a lakosság életminőségének javítására fordítható. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Ipari hasznosításra szánt telephelyek kijelölése és a tulajdonviszonyok rendezése a fejlesztési területeken Ipari park cím megszerzése Ipari hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése Tevékenység: Ipari hasznosításra szánt telephelyek kijelölése és a tulajdonviszonyok rendezése a fejlesztési területeken A tevékenység célja és indoklása Az intézkedés célja a kistérség ipari telephelykínálatának bővítése és a területek tulajdonviszonyának rendezése, amely kedvezőbb feltételeket teremt a működő tőke befektetések realizálásához. Az Aszódi kistérség viszonylag kevés ipari, illetve ipari hasznosításra szánt területtel rendelkezik, a tőkebefektetések áramlásának azonban a megfelelő működési feltételeket kínáló iparterületek jelentik egyik leggyakoribb potenciális célterületeit. A kistérség ipari hasznosításra szánt területeinek egy jelentős része több személy, vagy szervezet magántulajdonban van, ami megnehezíti a területhasznosítást. Az intézkedés célja tehát az ipari jellegű befektetések számára rendezett tulajdonviszonyokat kínáló potenciális befektetési területek kínálása. A telephelykínálat bővítése természetesen egyaránt jelenti a barna és zöldmezős területek hasznosítását. Fejlesztési javaslatok Új településszerkezeti és a településszabályozási terv a kistérség csaknem valamennyi településére készült, illetve kidolgozásuk folyamatban van. Amennyiben az önkormányzatok újabb, a tervekben átminősítésre nem kerülő ipari hasznosítású területeket kívánnak kijelölni, a tervek módosítása szükséges, aminek tervezési költségvonzata van. Az önkormányzatok jellemzően kevés információval rendelkeznek a vállalkozások ipari telephely kijelölését és fejlesztését érintő beruházásairól. Az önkormányzatok 34

35 területhasználat módját érintő döntéseit segítő információ megszerzésének lehetséges módszere a vállalkozások kérdőíves megkeresése a tervezett fejlesztésekről. A kérdőívek elkészítésének, szétküldésének és értékelésének feladata a kistérségi menedzsment szervezet feladata lenne (lásd: Intézkedés), amely számára a települési önkormányzatok hozzáférhetővé tennék vállalkozói adatbázisukat. Az megszerzett információk birtokában a térségi önkormányzatok valós befektetési, fejlesztési szándékok figyelembe vételével tudják kialakítani, adott esetben módosítani a területek használatára vonatkozó besorolást. A felmérés alapját jelentheti a kistérségi kiajánlható területeket egységes rendszerben megjelenítő ipari ingatlankataszternek (részletes leírás: tevékenység). A tulajdonviszonyok rendezése azon területek esetében szükséges, ahol az ipari célú fejlesztéseknek akadályát jelentik a vegyes tulajdoni viszonyok. A területek több tulajdonossal folytatott eladási tárgyalásai, az ingatlan megvásárlásának folyamata (átírások), a mezőgazdasági művelésből való kivonás mind hosszadalmas és bonyolult adminisztrációs folyamatokat jelenthetnek. Ezek a feltételek a lehetséges beruházókat elriasztják, és inkább kevesebb egyezkedéssel, adminisztratív akadállyal, időveszteséggel járó telephelyet keresnek beruházásaikhoz. Egyik megoldásként az önkormányzat területvásárlása jelentkezik. Önkormányzati forráshiány esetén alternatívát a magántulajdonosok és az önkormányzat közötti szerződéses jogviszony kialakítása jelenti, amely egyrészt biztosítja, hogy a jelenlegi tulajdonosok érdekei ne sérüljenek, másrészt viszont lehetővé teszi, hogy a beruházó felé egységes és visszavonhatatlan ajánlatot lehessen tenni. Ezekben a szerződésekben előre rögzíteni kell az eladási feltételeket, például az eladási ár minimumát és maximumát is. A probléma különösen érinti az Aszód és Hévízgyörk határán elhelyezkedő, a magyar állam tulajdonában lévő aszódi laktanya hasznosítását, melyhez elsősorban a tulajdonviszonyok rendezését kell megoldani. Ezt követheti az építési szabályzat módosítása. A megvalósítás szereplői Települési önkormányzatok A kistérség vállalkozásai Térségi Iroda Monitoring Output indikátorok Aszód város szabályozási tervében kijelölt új ipari területek száma Önkormányzatok iparterület használat tárgyában kötött szerződéseinek, terület vásárlásainak száma Visszaérkezett kérdőívek száma a vállalkozások fejlesztéséről Vállalkozások által tervezett telephelyfejlesztések nagysága 35

36 Eredmények Nő az iparterületek száma Rendeződnek a fejlesztések akadályát jelentő tulajdonviszonyok Javulnak az iparterületek kialakításának és ezáltal a befektetők vonzásának feltételei Hatások Befektetések érkeznek a területekre A finanszírozás lehetséges forrásai Önkormányzati költségvetés A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Vállalkozások telephely kijelölést és fejlesztést befolyásoló fejlesztési elképzeléseinek felmérése a kistérség területén Várható költsége (Ft) A kijelölt területek nagyságától és aktuális infrastrukturális ellátottságától függ nem becsülhető Megvalósítás időtávja Tevékenység: Ipari park cím megszerzése A tevékenység célja és indoklása Az ipari parkok az elmúlt évtized során a gazdaság fejlődésének fontos magterületeivé váltak. Ezek az iparterületek kiépített infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és a betelepült vállalkozásoknak nyújtott kedvezményekkel próbálják területükre vonzani a befektetőket, és az általuk teremtett munkalehetőségekkel és technológiai innovációkkal kívánják elősegíteni a helyi életszínvonal növekedését, valamint az ipar szerkezetének korszerűsítését. Az Aszódi kistérség nem rendelkezik ipari parkkal, ami a GVOP iparterület infrastruktúra fejlesztéséhez, kizárólag a már ipari parki címmel rendelkező szervezetek által igényelhető pályázati forrásokról való lemaradást jelenti. A pályázati forrásokhoz való hozzájutás és az ipari parki címmel járó marketing tevékenységek kihasználása érdekében célszerű a cím megszerzése a kistérség erre legalkalmasabb, a pályázati követelményeknek leginkább megfelelő iparterületére. Az ipari parkok közötti kapcsolati háló, információáramlás, minisztériumi érdekérvényesítés, tapasztalatcsere, mind a fejlesztésben, mind a majdani működésben meghatározó lehet. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy mind több vállalkozás igényli az ipari parkok által nyújtott különböző szolgáltatásokat is. Fejlesztési javaslatok Az ipari park címet megpályázó terület meghatározása, amely a jelenlegi szándék szerint Aszód Déli Iparterületén kerülne kialakításra. Az ipari park céljára kialakított terület nagysága 36

37 a pályázati feltételek alapján legalább 20 ha kell, hogy legyen, amely terület egy legalább 10 ha nagyságú, az érvényes Településrendezési Terv szerint iparterületként kijelölt alapterületből és egy fejlesztési területből kell, hogy álljon 3. A területeknek rendelkezniük kell az ipari parkká minősítés jogi feltételeivel: Ha az alapterület betelepített, a betelepült vállalkozásoknak nyilatkozattal kell csatlakozniuk az ipari park megvalósításához. Amennyiben a terület még nem betelepített (betelepíthető) a pályázónak a terület tulajdonjogával, vagy tartós használati, hasznosítási jogával igazoltan kell rendelkeznie és igazolnia kell annak per-, teher- és igénymentességét. A fejlesztési terület, olyan terület lehet, amelyre a későbbi területbővítés jogi feltételei adottak, vagyis amelyet az önkormányzati testület iparterületté nyilvánított, amelyre a Földhivatal a mezőgazdasági művelési ágból való kivonásra vonatkozó elvi engedélyt megadta, és amelynek ipari parki hasznosításának lehetősége biztosított. Szükséges a területre a környezet és természetvédelmi hivatal ipari park létesítésére vonatkozó egyetértő nyilatkozatának megszerzése, valamint a korábbi ipari hasznosítás esetén a terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó dokumentáció elkészíttetése. Szükséges továbbá megvalósíthatósági tanulmánnyal és legalább hároméves üzleti tervvel rendelkezni. Az ipari park cím elnyerésének további feltételét jelenti, hogy legalább öt vállalkozás a területen működjön, vagy a betelepülésre a pályázó szervezet érvényes szerződéssel rendelkezzen. Támogató nyilatkozatokkal szükséges rendelkezni a helyi önkormányzat, a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok, valamint az részéről. Az ipari park létrehozásának előkészítésével és a park későbbi működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására ipari park menedzsment szervezet létrehozása szükséges. Az ipari park cím megszerzésének utolsó fázisát a pályázat elkészítése és beadása jelenti. A megvalósítás szereplői Aszód Város Önkormányzata Betelepült, illetve betelepülni kívánó vállalkozások Ipari park menedzsment szervezete Környezet és természetvédelmi hivatal Monitoring Output indikátorok Az ipari parki cím megszerzésre kerül az Aszódi kistérség erre kijelölt területére. Eredmények 3 Rendelet szerint 186/2005 (IX.13) Korm. rend. 37

38 Forrásszerzés lehetővé válik az infrastruktúra fejlesztésekre (GVOP ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése). Hatások Infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg a területen. A befektetői igényeknek megfelelő befektetési célterület jön létre A finanszírozás lehetséges forrásai A Gazdasági és Közlekedés Minisztérium pályázata Ipari park cím elnyerésére, amely várhatóan 2006-ban is kiírásra kerül. A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Ipari park cím megszerzése Aszód Déli iparterületére Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja cca. 5 millió Ft Tevékenység: Ipari hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A befektetői érdeklődés felkeltésének, a befektetés-ösztönzésnek elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a kistérség olyan telephelykínálattal rendelkezzen, amely képes kielégíteni a befektetői igényeket. Az Aszódi kistérség ipari hasznosításra szánt területei között vannak kiépítetlen, illetve hiányos infrastruktúrájú területek, melyek infrastrukturális fejlesztése a befektetők vonzásának hatékony eszköze lehet. A közüzemi hálózatok telekhatárig történő kiépítését általában a befektetők elvárják, különösen, az iparterületek belső út- és közműhálózatának kiépítése azonban már a beruházó feladata. A fejlesztések elsődleges célterülete az ipari park címet megszerző terület kell, hogy legyen, amelyre források lesznek pályázhatóak. Az infrastrukturális fejlesztésekkel nő a térség befektetővonzó képessége, a helyi vállalkozások működési feltételei javulnak, javul a térségi foglalkoztatottság és ezzel párhuzamosan csökken az ingázók aránya. Fejlesztési javaslatok A tevékenység javaslat tartalmazza az önkormányzatok által ipari fejlesztésre szánt, a települési rendezési tervben kijelölt és tulajdonjogilag előzetesen rendezett területekre műszaki tervek elkészítését engedélyezési, kiviteli tervek, beépítési terv javaslat a fejlesztési ütemeknek megfelelően. A tervezett ipari park területén első ütemben legalább egy 10 ha-os, infrastruktúrával ellátott terület kerüljön kialakításra (erre az ipari park cím megszerzése kötelezi a tulajdonost). A beruházásra tendert ír ki a települési önkormányzat, amely alapján megtörténik a beruházó, kivitelező vállalkozás kiválasztása. 38

39 A beruházás első ütemének megvalósítása a terület előkészítés, tereprendezés, építészeti kivitelezés, műszaki felügyelet, projektmenedzsment és projektkontroll feladatokat foglal magába. Már az infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan meg kell kezdeni a terület betelepítése érdekében a befektetés-ösztönzési marketing tevékenység folytatását, amely részletesen az Ipari telephelymarketing folytatása intézkedés keretében kerül kidolgozásra. A fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat a települési önkormányzatok, vagy az iparterület fejlesztésére létrehozott menedzsment szervezet látja el. Magánterületek infrastrukturális fejlesztése a kistérségi programon belül önkormányzati területekhez kapcsolódva, tartós bérleti szerződések keretében képzelhető el. A megvalósítás szereplői Fejlesztési területtel rendelkező önkormányzatok Tulajdonos vállalkozások Ipari park menedzsment szervezete Műszaki tervező és műszaki ellenőr vállalkozások Kivitelező vállalkozás Monitoring Output indikátorok Nő az infrastruktúra fejlesztések által érintett iparterületek nagysága Eredmények Közművel ellátott iparterületek kerülnek kialakításra az Aszódi kistérség területén. Javul a befektetések feltételrendszere Nő a befektetések fogadására alkalmas területek száma Hatások Jelentős ipari működő tőke beruházások valósulnak meg. A térségi ipar technológiai színvonala, innovációs potenciálja nő A betelepülő nagyobb vállalkozások további beruházókat vonzanak a térségbe A helyi szolgáltató kis- és középvállalkozások megerősödnek A beszállítói kapcsolatok erősödnek Csökken a munkanélküliség Csökken a napi ingázók száma A finanszírozás lehetséges forrásai Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése TRFC 2. intézkedés: vállalkozóvá válást segítő beruházásokhoz önkormányzatok költségvetése 39

40 vállalkozói tőke A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Infrastruktúra fejlesztés Aszód Déli Iparterületén: feltáró út fordulóval (cca. 1km), közművek bevezetése a telkekhez Várható költsége (Ft) 200 millió, a közművek típusától és hosszától függ Megvalósítás időtávja Intézkedés: Üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés célja A vállalkozásfejlesztés térségi intézményrendszerének megteremtése A vállalkozások működését segítő szolgáltatások kialakítása A vállalkozások közötti kapcsolatteremtés és együttműködés feltételeinek megteremtése Induló vállalkozások fejlődési esélyeinek növelése Beszállítói kapcsolatok erősítése Az intézkedés indokoltsága A helyi vállalkotási aktivitás és befektetési intenzitás jelenleginél magasabb szintjének elérésére több módon képzelhető el. Ezek egyike, hogy a kistérség, olyan szolgáltatói infrastruktúrát képes biztosítani a térség iránt érdeklődő, illetve ide érkező vállalkozások számára, amely megkönnyíti a vállalkozások letelepedését, működését, illetve a vállalkozások, és vállalkozásfejlesztő szervezetek közötti kommunikációt. Az Aszódi kistérség nem rendelkezik egy térségi szinten szervezett vállalkozói érdekképviselet és vállalkozói szolgáltatás szervezés hagyományaival. Az érdekképviselet egy-egy ágazat, pl. az agrárium esetében van jelen. A különféle vállalkozási tevékenységet elősegítő szolgáltatások koncentrált megjelenésén kívül a vállalkozásfejlesztés eszközeiként inkubátor házak sem működnek a térségben. Gyakorlatilag hiányzik a szolgáltatásoknak olyan területi koncentrációja, ahol a vállalkotások a szolgáltatásokat integrált keretek között, költségkímélő módon vehetnék igénybe, ezzel is növelve fennmaradási esélyeiket, illetve működési hatékonyságukat. Ennek egyfajta kezdeményezése a Bagon található szolgáltató ház, amely azonban nem végez hagyományos értelemben vett szolgáltatásokat (bérletrendszer, szervezeti képviselet stb.) 40

41 Az intézkedés tartalma Az üzleti és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése során fontos mérlegelni, hogy a kistérségnek hol és milyen jellegű fejlesztésre van igénye és legfőképpen lehetősége. A térségben a vállalkozások által igénybe vett szolgáltató infrastruktúra szinte teljes mértékben Gödöllőhöz, illetve Hatvanhoz kötődik. A vállalkozások hatékonyabb működtetéséhez szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy az ügyintézés, tanácsadás, tájékozatók szervezése más kistérségekhez hasonlóan a nagyobb központokban (Aszód, Tura, Bag) elérhető legyen. Mivel a térség nem rendelkezik a kezdő vállalkozások fennmaradási esélyeit növelő létesítménnyel sem, javasolt legalább a térségi gazdaság két súlypontjában (Aszód, Tura) egy-egy mikrotérségi befogadó körrel rendelkező vállalkozói inkubációt végző intézmény létrehozása (inkubátorház). A formának jól bevált, működő példái ismertek az országban falusi településeken is, pl. a települési önkormányzat által létrehozott és működtetett inkubátorház Szabadkígyóson (Békés megye). Az inkubátorházak a kezdő, esetleg K+F tevékenységet folytató vállalkozásoknak erősíti a piaci lehetőségeit kedvező bérleti lehetőségeivel és a vállalkozói központban által nyújtott szolgáltatásokkal. Gödöllő és az egyetem közelsége miatt hosszútávon elképzelhető, hogy innovatív jellegű kezdő vállalkozások kedvező bérleti ajánlatot tevő telephelyekre költöznének. A szolgáltató központot működtető szervezet feladata, hogy lehetőséget és fórumot teremtsen a térség vállalkozásai számára az együttműködések kialakítására és a közös érdekvédelem megteremtésére. Az együttműködési formák közül elsősorban a térségi beszállítói hálózatok bővítése az elsődleges, amely jó eséllyel egy-egy tevékenység természetes klaszteresedési folyamatához vezethet. A kistérségi honlap kialakítása, illetve vállalkozási tájékoztatók szervezése megfelelő fórumát jelenthet az információval való ellátásuknak. Az inkubátorházak az együttélés fizikai megteremtésével kínálják az együttműködés lehetőségét és olyan a gazdasági versenyképességet serkentő szinergiát kínálhatnak (több egymás tevékenységét kiegészítő termelő és szolgáltató vállalkozás együttélése), amely a térségben csak itt érhető el. Az inkubátorházak fizikai infrastruktúrája, kiegészítő szolgáltatásai és szinergikus hatásai kedvezően befolyásolják a kezdő kisvállalkozások életben maradási és fejlődési esélyeit. Az intézkedés várható hatása A fejlesztéseknél megkülönböztetünk elsődleges (a gazdaság versenyképességére vonatkozó), másodlagos (a gazdaság szerkezetére vonatkozó) és harmadlagos (a társadalom jellemzőire vonatkozó) hatásszintet. A fejlesztések végrehajtásával rövid- és közép távon várható az első hatás-szinten; közép és hosszútávon a második hatás-szinten, míg hosszútávon a harmadik hatás-szinten bekövetkező pozitív irányú változás. 41

42 Az intézkedés hatásaként emelkedik a vállalkozó kedv a kistérség településein, ezzel párhuzamosan növekszik a térség vállalkozásainak együttműködési intenzitása. Egy-egy megrendelés közös teljesítése, avagy akár tartós együttműködések kialakítása is lehetséges. A beszállítói kör növekedésével a vállalkozások egymás biztos piacai lehetnek. A vállalkozói szolgáltató központ(ok) illetve az inkubátorházak a rendelkezésükre álló eszközökkel átsegítik az induló vállalkozásokat a kezdeti nehézségeken és periódikusan újabb és újabb vállalkozásokat fogadnak be és állítanak növekvő pályára. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Kistérségi vállalkozói központ infrastrukturális hátterének megteremtése A központot működtető szervezeti háttér megteremtése, feladatainak meghatározása Tevékenység: Kistérségi vállalkozói központ és inkubátorház infrastrukturális hátterének megteremtése A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja, hogy az Aszódi kistérség rendelkezzen egy kistérségi kompetenciával rendelkező vállalkozói központtal, ahol a különféle tevékenységet (ipari, agrár, szolgáltató) folytató helyi vállalkozásokat segítő piaci (könyvelés, jogi stb.) és non-profit (érdekvédelmi szervezetek, kamarák) szolgáltatások koncentrálódnak. Nagyobb rendelkezésre álló ingatlan esetében cél, hogy néhány kezdő vállalkozás is helyet találjon a létesítményben, amelyek inkubáció segítségével magasabb túlélési arányt produkálnak. Fejlesztési javaslatok Az üzleti és szolgáltató központok egyik változatához többnyire olyan önkormányzati tulajdonú reprezentatív épületek tartoznak, amelyekben részben közfeladatokat ellátó, részben pedig piaci szolgáltatók kerülnek elhelyezésre különbözi bérleti feltételekkel. A jelenlegi helyzet szerint itt kaphat helyet a falugazdász irodája is. A központ feladata, hogy szolgáltatásaival a helyi lakosság (nem csak a vállalkozók) igényeit elégítsék ki, illetve térségi tevékenységi körrel rendelkező szervezeteknek adjanak helyet. Az üzleti és szolgáltató központok alkalmasak üzleti találkozók, nagyobb épület esetében kisebbnagyobb konferenciák lebonyolítására is. Ezek a helységek bérlemények formájában az egyik fő bevételi forrását jelentik az ilyen jellegű létesítményeknek. 4 A központban folytatott tevékenységek: Szervezetek, intézmények esetén: vállalkozásfejlesztés, non-profit tanácsadás üzleti, gazdasági információk közvetítése 4 Az üzleti és szolgáltató központok másik fajtája kevésbé közfeladatok ellátására épül és általában magántulajdonban van. Feladata a lakosság kereskedelmi és szórakoztató jellegű szolgáltatokkal történő ellátása. Ez utóbbi változat csak elnevezésben tartozik az üzleti-gazdasági szolgáltatások közé valójában lakossági fogyasztói kiszolgáló szolgáltatást nyújt. 42

43 üzleti, jogi, pályázati tanácsadás versenyképes ismertek oktatásának megszervezése (pályázatkészítés, projekt menedzsment) Vállalkozások esetében vállalkozás-, és térségfejlesztési tevékenység, pályázatok készítése üzleti, gazdasági információk közvetítése rendezvényszervezés pénzügyi, gazdasági szolgáltatások versenyképes ismertek oktatásának megszervezése (pályázatkészítés, projekt menedzsment) A létesítmény tevékenysége szélesebb értelmezésben kiterjed inkubációs tevékenységre is. Az inkubátorház olyan létesítmény (vagy működési terület), amely közös szolgáltatásokat és üzleti-szakmai segítséget biztosít kezdő vállalkozások számára, általában a piaci ár alatt, hozzájárulva egy adott területen a vállalkozások fejlesztéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. Az inkubátorházak (csarnokok) létesítésének célja a kisvállalkozások túlélési arányának növelése, más támogató eszközökkel kiegészítve hatásuk megsokszorozható. Az inkubátorházak, működtetése elsősorban önkormányzati illetve, PPP megoldásban képzelhető el. A szolgáltató központ és/vagy inkubátorház létrehozásához és működtetéséhez elengedhetetlen egy üzleti terv elkészítése. A megvalósítás szereplői Kistérségi társulás önkormányzatok vállalkozások vállalkozásfejlesztésben érdekelt megyei szervezetek Monitoring: Output indikátorok a kistérségben megvalósul egy ill. két üzleti szolgáltató központ és inkubátor ház. a létesítményben megtelepedő szervezetek szolgáltatások száma folyamatosan nő Eredmények A vállalkozások növekvő számban veszik igénybe a központ szolgáltatásait Az inkubátor házakban letelepedett kezdő vállalkozások száma nő Hatások A tevékenység hatásaként a vállalkozások működési hatékonysága jövedelmezősége, együttműködési hajlandósága és beszállító rendszerekbe történő szerveződése megnő 43

44 A finanszírozás lehetséges forrásai NFT GVOP Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése GVOP Technológiai Korszerűsítés támogatása ( ) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája: Projekt címe Vállalkozói szolgáltató központ, illetve inkubátorház létrehozása Aszódon Várható költsége (Ft) Ingatlantól típusától függő Megvalósítás 2010 időtávja Tevékenység: A vállalkozói központot működtető szervezeti háttér megteremtése, feladatainak meghatározása A tevékenység célja és indoklása A létrehozandó üzleti és szolgáltató központ rentábilis működtetése A vállalkozói érdekképviselet és kapcsolatteremtés hatékonyságának növelése Fejlesztési javaslatok A vállalkozói központ működtetésre vonatkozóan függetlenül attól, hogy a projekt az Aszódi kistérségen belül melyik településen és azon belül milyen megoldással jön létre több alternatíva is lehetséges. Az alternatívák közötti különbség abból adódik, hogy az önkormányzatok mennyire kívánnak tevőleges szerepet vállalni a szervezet munkájában. 1. Működtetési alternatíva Az adott település (Aszód, Tura, Bag) önkormányzata vagy az Aszódi Többcélú Kistérségi Társulás többségi tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre a szolgáltató és inkubátorház működtetésre. A Kht. működésének áttekinthetőségét biztosítja a felügyelő bizottság, amely ellenőrzi a Kht. által évente benyújtott éves üzleti tervet és az évente benyújtott évértékelő beszámolót. A Kht. előnye, hogy az épület tulajdonosának, az adott önkormányzatnak tevőlegesen nem kell hogy részt vállaljon a szolgáltató és innovációs központ működtetésében, ugyanakkor az általa (vagy a kistérségi társulás által) alapított Kht.-n keresztül munkáját ellenőrizheti és közvetlen befolyásolhatja. A Kht. szervezeti forma előnye, hogy bármilyen jellegű további fejlesztés esetén a különféle pályázatokon előnyt élvez más, főként profitorientált formákkal szemben. Ugyanakkor központ által termelt bevételek nem emelhetők ki, hanem visszafordítandók a projekt fejlesztésébe illetve működtetésébe. Tehát a központ bérbe adható helységeiből származó bevételek az épület fenntartása mellett, az esetlegesen a társulás által működtetni szándékolt pályázatfigyelő és író iroda működésébe forgathatók. 44

45 2. Működtetési alternatíva A másik alternatíva, hogy az épület az adott település önkormányzatának tulajdonában van, miközben bérleti szerződés keretében működtetésének joga átkerül egy vállalkozáshoz. A működtetést végző vállalkozót, a kötelezően elvégzendő feladatok pontos definiciója mellett javasolt pályázati úton kiválasztani. Ezen megoldás esetén az adott önkormányzat, mint bérbeadó jelenik meg, a működtetés módjának befolyásolására kevésbe van módja, mint az előző esetben. 3. Működtetési alternatíva Két működtetési forma közötti választás a tulajdonos települési önkormányzat feladata, aki a kettő forma különféle arányú kombinációjában is gondolkodhat. Lehetséges alternatíva a közszolgálatú irodahelységek önkormányzati, míg a piacosítható elemek (irodahelyiség) bérleti rendszerben történő működtetése. A működtető szervezett feladatköre elsősorban a létesítmény működtetésre vonatkozik, mindemellett kellő apparátussal további, a kistérség ipari, szolgáltató és agrár vállalkozói számára fontos feladatokat ellátására is alkalmas: ágazatokon átnyúló adatbázisok létrehozása folyamatos üzemeltetése, a térségi ingatlan kataszter kezelése (lásd tevékenység) és marketing tevékenység folytatása (lásd tevékenység). A megvalósítás szereplői kistérségi társulás települési önkormányzatok érdekvédelmi szervezetek Agrárkamara Kereskedelmi és iparkamara ITDH Monitoring: Output indikátorok Létrejön az üzleti és szolgáltató központot működtető szervezet Eredmények A menedzsment szervezet létrehozásával a szolgáltató központ működése beindul, alapfeladatainak null-szaldós teljesítése mellett piacosítható szolgáltatásaival olyan jövedelmet termel, amely visszaforgatható a közszolgáltatás jellegű tevékenységek színvonalának emelésébe. Hatások Az üzleti szolgáltatások rendelkezésre állásával, tanácsadói tevékenységük folytán a kistérségi telephelyű vállalkozások száma megnő. A működés startégiák fejlődésével és az inkubációs szolgáltatások eredményeként a vállalkozások túlélési aránya jelentősen javul. 45

46 A finanszírozás lehetséges forrásai NFT GVOP Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése GVOP Tartalomipari és közcélú társadalomszolgáltatás fejlesztése egyéb üzleti célú tartalmak előállítása ( ) ROP Támogatás akkreditált képzéséken és felsőfokú szakirányú továbbképzésen való részvételhez A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az üzleti és szolgáltató központ menedzsment szervezetének létrehozása és működtetése Várható költsége (Ft) 2 illetve 3 fő (menedzser és egy (ill. két) asszisztens) éves bére cca. 6 millió Ft Megvalósítás időtávja Intézkedés: Ipari telephelymarketing folytatása Az intézkedés célja A befektetés-ösztönzés hatékonyságának javítása A befektetési területek ismertségének növelése, a befektetői érdeklődés felkeltése A befektetések számának növelése Az intézkedés indokoltsága Az Aszódi kistérség, bár a befektetések szempontjából kedvező közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkezik, a befektetések száma elmarad a lehetőségektől és a megyén belül alacsony értéket mutat. Az alacsony befektetői érdeklődés egyik lehetséges oka a térség adottságairól és befektetési lehetőségeiről való ismeretek hiánya. Marketing eszközök alkalmazásával lehetővé válik a kistérség ismertségének javítása befektetői körökben, az érdeklődés felkeltése és a befektetések számának és volumenének növelése. Budapest és az M3-as autópálya közelsége kihangsúlyozandó tényezők a befektetések ösztönzése során. Települési önkormányzatok jellemzően kevésbé lépnek fel kezdeményezőként, így a potenciális befektetők és a települési önkormányzatok találkozása esetleges. Az intézkedés tartalma A befektetés-élénkítés érdekében olyan eszközt javasolt alkalmazni, amely alkalmas a potenciális befektetői célcsoportok figyelmének felkeltésére a kistérség iránt és információs anyagával konkrét befektetési lehetőségek felé irányítja azokat. Ennek szellemében javasolt az Aszódi kistérségi ingatlan kataszterének elkészítése. 46

47 Az ipari ingatlankataszter a befektető- és partnerkeresésnek szolgál eszközéül. A kataszter elkészítésével, és a potenciális célcsoportok felkutatásával és konkurenciavizsgálattal indulhat el egy komolyabb hatású térségi marketing tevékenység. A marketingtevékenység a térség egyéni jellegének megteremtése, a térségre leginkább jellemző, helyi adottságokra épülő jellegzetes termékek és adottságok kihangsúlyozásán kell, hogy alapuljon. Az intézkedés keretén belül intenzívebbé kell tenni az ipari befektetésre szánt területek kiajánlását. A térség befektetési szempontból kedvező adottságainak, vonzerejének hangsúlyozásával növelni kell a befektetési területek ismertségét. Változatos marketing eszközök alkalmazásával szélesebb körű befektetői csoport célozható meg. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés megvalósulásának eredményeként növekszik az Aszódi kistérség befektetői csoportok körében való ismertsége, a potenciális befektetőkhöz eljutnak az alkalmazott marketing kommunikációs csatornákon keresztül a térség kínálta befektetési lehetőségek. A befektetés-ösztönzés hatékonysága a változatos marketing eszközök alkalmazásával javul, azaz a befektetési célú érdeklődés mellett növekszik a tényleges befektetések száma is. A befektetések által teremtett új munkahelyek számának növekedésével mérséklődik az ingázók magas száma. A befektetéseknek kisugárzó hatása van a térség vállalkozásaira és a beszállítói kapcsolatok erősödésére. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Térségi ipari ingatlan kataszter készítése Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Tevékenység: Térségi ipari ingatlan kataszter készítése A tevékenység célja és indoklása Az Aszódi kistérség kiajánlható ipari ingatlanjainak (zöld- és barnamezős területek) ismertsége a lehetséges befektetők körében minimális. Ennek egyik oka, hogy a térség nem készítette el a településein rendelkezésre álló magán, illetve önkormányzati tulajdonban lévő ipari ingatlanok összesítését, amivel hathatós térségi szintű marketing tevékenységet folytathat. A kataszter elsősorban olyan hasznosítható ingatlanok (földterületek) adatainak gyűjteményét jelenti, amely a helyi gazdaságélénkítésnek szolgálatában megfelelő marketing tevékenység mellett a befektetők számának növekedését, a foglakoztatási helyzet javulását és ezzel az adott terület jobb gazdasági teljesítőképességét eredményezi. 47

48 Fejlesztési javaslatok A tevékenységen belül javasolt a kiajánlható ingatlanok alapadatait tartalmazó adatbázis létrehozása és annak működtetése. A kataszternek az alábbi három funkció betöltésére kell alkalmasnak lennie: az adatok nyilvántartásba vétele, az időközi változások folyamatos vezetése, és nyilvántartás tartalmáról különböző igényeknek megfelelő adatok szolgáltatása. Az Aszódi kistérség területi ingatlan kataszterének elkészítése két fő fázisra tagozódik, amelynek elvégzését maga a kistérségi iroda (vagy a vállalkozói központ menedzsment szervezete), illetve egy általa megbízott szervezet is elvégezheti. Az első lépés az adatbázis előállítása a második annak feldolgozása és rendszerezése. A különféle nagyságrendű projektek befektetői (legyen azok hazai, avagy külföldi beruházók) eltérő szempontokat vesznek figyelembe a telephely kiválasztásánál. A kataszter információs anyagának speciális strukturáltsága lehetővé teszi a célirányos keresést. A kataszter működésének lényege, hogy egy adott időpontban jellemező állapotot tükröz, tehát folyamatos karbantartást igényel, amit javasolt térségi hatáskörű szervezet gondjaira bízni. Az információs bázis megjeleníthető a kistérség honlapján, terjeszthető CD formátumban illetve közvetítő szervezetek révén (lásd tevékenység). A megvalósítás szereplői Térségi Iroda A kistérségben megvalósuló vállalkozói szolgáltató központ A települések önkormányzatai Térségi vállalkozások Monitoring: Output indikátorok az Aszódi kistérség ipari ingatlan katasztere Eredmények Megnő a kistérség tőkevonzó képessége A térségben növekszik a befektetett tőke nagyságrendje Hatások Megnő a kistérségben a munkahelyek száma és ezzel a foglalkoztatottság A finanszírozás lehetséges forrásai költségvetési keret kistérségi kompetencia 48

49 A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az Aszódi kistérség ipari ingatlan kataszterének elkészítése Az Aszódi kistérség ingatlan kataszterének karban tartása, frissítése Várható költsége (Ft) cca. 1 millió (amennyiben nem helyi kompetenciában készül) Ft/ év ill. helyi szakértő részvételével minimális a költsége Megvalósítás időtávja 2006 évente Tevékenység: Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység legfőbb célja, hogy a lehető legnagyobb számban kerüljenek értékesítésre az Aszódi kistérségben még fellelhető használaton kívüli, illetve nem adottságainak megfelelően hasznosított területek. Fontos, a területek olyan vásárlók tulajdonába kerüljenek, akik az ingatlanok hasznosításával a lehető legnagyobb mértékben képesek a helyi gazdaság élénkítésre, a foglalkoztatási gondok enyhítésére, ugyanakkor lényeges szempont, hogy a területek hasznosításával kerüljenek felszámolásra a kulturtáj minőségét rontó tájelemek (pl. elhanyagolt gazdasági épületek, gazos területek). A tevékenység célja emellett a térség, mint gazdasági területi egység ismertségének növelése. Fejlesztési javaslatok A marketing olyan gazdaságélénkítő eszköz, mely a valós adottságok és a reális fejlesztési lehetőségek felmérésével, értékének meghatározásával, az összes érdekelt bevonásával elősegíti a termék megfelelő célcsoportnak történő értékesítését. A marketing tevékenységnek ki kell használnia a hagyományos és csak területi hatáskörben érvényesülő marketing eszközöket, ami elsősorban a helyi, illetve regionális hatáskörű nyomtatott és elektronikus sajtóban való megjelenést jelenti. A térségi befektetési lehetőségek interneten való megjelenése egy szélesebb, nemzetközi befektetői körhöz való eljutást is lehetővé tesz. A befektetési lehetőségek megjelenítése a kistérség honlapjának linkjeként képzelhető el (lásd Intézkedés) ahol a turisztikai jellegű vonzerők is megtalálhatók (lásd Intézkedés). A befektetési lehetőségeket ismertető specifikus tájékoztató anyagok, kiadványok kiadása és terjesztése egy szűkebb potenciális befektetői körhöz való eljutást tesz lehetővé. E feladatok koordinálása a kistérségi hatáskörű vállalkozói központ menedzsment szervezetének feladata kell, legyen hiszen ideális esetben ők rendelkeznek a legszélesebb körű ismeretekkel a térség vállalkozásairól és kiajánlható iparterületeiről, valamint infrastrukturális szempontból felkészültek tárgyalások lebonyolítására is. 49

50 A marketing tevékenység részeként elengedhetetlen, hogy a kistérség szakértő képviselői rendszeresen megjelenjenek befektetői fórumokon és közvetlen módon is kapcsolatokat teremtsenek a lehetséges befektetőkkel. Fontos az ITDH Pest megyei képviseletével történő rendszeres kapcsolattartás, hiszen a nemzetközi hálózattal rendelkező szervezet képes az igényekre azonnal reagálni. Ez a kapcsolat jelenleg egyáltalán nem működik. Az önkormányzatok elsősorban széleskörű kapcsolatrendszerükön keresztül képesek minél több helyre eljuttatni a marketing tevékenység fő eszközének tekintett katasztert. A települési önkormányzatok nem csupán hazai, hanem külföldi kapcsolatrendszerrel is rendelkeznek az Aszódi kistérségben, amelyek elsősorban Németországba irányulnak. A települési testvérkapcsolatok ápolását szolgáló találkozók (elsősorban Iklad esetében) megfelelő alkalmat jelentenek gazdasági, üzleti jellegű megbeszélések megrendezésére, befektetőkkel, potenciális partnerekkel történő találkozók szervezésére. A települések képviselőinek feladata ezen alkalmak kihasználása a promóciós tevékenység végzésére. A megvalósítás szereplői Települési önkormányzatok Az Aszódi kistérség Térségi Irodája: Vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó helyi és megyei, régiós szervezetek Monitoring Output indikátorok Az Aszódi kistérség számos marketing eszközt felhasználva terjeszti telephelykínálatát tartalmazó kataszterét A kistérség nyilvántartásába kerül nemzetközi befektetők közvetítésével foglalkozó szervezetnek Eredmények Megnő a kistérség tőkevonzó képessége A térségben növekszik a befektetett tőke nagyságrendje Hatások Megnő a kistérségben a munkahelyek száma és ezzel a foglalkoztatottság A finanszírozás lehetséges forrásai ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság Nemzetközi kiállításokon való részvétel támogatása önkormányzati költségvetés vállalkozói tőke MVH Mezőgazdasági termékeke belső piacra irányuló tájékoztató és promóciós programjának támogatása 50

51 A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az Aszódi kistérség honlapján gazdasági, befektetői link létrehozása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja második fele Intézkedés: A mezőgazdaság strukturális és szervezeti átalakítása Az intézkedés célja Versenyképes, piaccal rendelkező mezőgazdasági termékstruktúra kialakítása Az agrárium jövedelemtermelő képességének javítása A kistermelők integrálása és termelő tevékenységük hatékonyabbá tétele Termelő és feldolgozó tevékenységek szervezeti integrációja A termelők közös érdekképviseletének érvényesítése Az intézkedés indokoltsága Az Aszódi kistérség mezőgazdasági termékszerkezete egyoldalú, - részben adottságainak megfelelően - több mint 50%-át a gabonafélék jelentik. A zöldség és gyümölcstermelés, ipari növény termelés és a bio-gazdálkodás a termelés feltételeihez és piaci lehetőségeihez képest kisebb arányban van jelen a térségben. A gabonafajták termékpiacának szűkülése és a feldolgozás szűkös térségi lehetőségei indokolják a mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítását és az intenzívebb fajták súlyának növelését. A zöldség és gyümölcstermelés súlyának növelését az is alátámasztja, hogy helyi feldolgozásukkal egyedi termékek létrehozására van lehetőség, amely hozzájárul a térség sajátos termékstruktúrájának kialakításához. A bio-kultúrák telepítésére is vannak sikeres kezdeményezések a kistérségben (pl. Galgafarm Galgahévíz), az ökogazdálkodás terjedését a növekvő hazai és nemzetközi igények és a megfelelő termőhelyi adottságok indokolják. A mezőgazdaság szervezeti hátterének modernizálása kezdeti stádiumban tart a kistérség területén is. A mezőgazdaság versenyképesebbé tételéhez és a termelők nagyobb feldolgozókkal szembeni érdekérvényesítésének javításához a szervezeti háttér modernizálására, olyan új típusú szövetkezetek kialakítására volna szükség, amely számos gazdával a háttérben magabiztosan tárgyal a piac szereplőivel, és maradéktalanul rendelkezik a termeléshez szükséges feltételekkel. A termelési és értékesítési feladatokat egyaránt koordináló TÉSZ-ek a kistérség területén nem működnek. A mezőgazdasági termelés szervezeti hátterének modernizálása, új típusú Termelői Értékesítő Szövetkezetek és termékpályás szövetkezetek létrehozása a közös érdekérvényesítésen, a termelési költségek csökkentésén és a nyújtott szolgáltatásokon keresztül a mezőgazdasági termelés versenyképessége javításának feltétele. Az alacsony hatékonysággal működő családi vállalkozások térségi jelenléte még mindig jelentős. 51

52 Az intézkedés tartalma A kistérségi kompetenciába tartozó tevékenység az intézkedéshez kapcsolódóan a mezőgazdasági vállalkozások körében folytatott tájékoztató jellegű propaganda tevékenység, amelynek eredményeként a termelők egyre fokozzák a munkaigényesebb és biotermékek arányát termékszerkezetükben. A termelő és feldolgozó tevékenységek szervezeti integrációjának ösztönzése lehetséges az új típusú szövetkezetek előnyeiről való tájékoztatással, a gazdák részére szervezett információs fórumokon. A gazdálkodóknak fel kell ismerniük, hogy csak szövetkezeti keretek között képesek működési hatékonyságukat fokozni, és tevékenységük jövedelmezőségét javítani. Az önkormányzatok támogathatják a szövetkezeti szerveződések létrehozását pl. kedvezményes iroda vagy terembérlet biztosításával is. A termelői biztonság növekedése és a termelési feltételek javítása érdekében infrastrukturális beruházások, a tároló- és hűtőkapacitások bővítése szükséges. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés várható hatásaként a kistérség mezőgazdasági termékstruktúrája eltolódik az intenzívebb művelést igénylő fajták felé. Versenyképes és magasabb hozzáadott értéket előállító termékek kerülnek ki a kistérségből, növekszik termékszerkezetben a biotermékek aránya. A mezőgazdaság jövedelmezőbb és biztosabb megélhetést jelent a térség vállalkozóinak. Ugyanakkor az új termékstruktúra következményeként kialakult feldolgozó tevékenység újabb munkahelyeket termet, növeli a térség népességmegtartó képességét és hozzájárul a térség speciális arculatának kialakításához. Az intézkedés végrehajtása jól szervezett térségi agrárgazdaságot eredményez. A szervezeti háttér konszolidációjával hatékonyabbá válik a termelés, csökken a termelők kiszolgáltatottsága, növekszik az értékesítés biztonsága és ezáltal javul a szektor jövedelmezősége. A szervezeti keretek között zajló tanácsadói tevékenységgel javul az információval való ellátottság általános színvonala, és ezáltal a termelés versenyképessége. A termelői integrációk az érdekérvényesítés hatékonyságát is javítják. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek A mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása, alternatív termelési módok terjesztése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl. hűtőház kapacitás) A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának átalakítása, új típusú szövetkezetek létrehozásának elősegítése Termékfeldolgozást végző kisüzemek létesítésének és a meglévők fejlesztésének elősegítése 52

53 Tevékenység: A mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása, alternatív termelési módok terjesztése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A tevékenység célja és indoklása Az intenzív művelési ágak irányába történő szerkezetváltás nem zajlott le a térség agrárszektorában, ahol nagy hagyományai a szántóföldi növénytermesztésnek vannak. A szántóterületek nagysága az összes terület 60%-a, a zöldség-, és gyümölcsfélék termesztése elmarad az adottságok biztosította lehetőségektől. A tevékenység célja egy piaci igényeknek jobban megfelelő, az intenzív művelési ágak irányába elmozduló termékszerkezet kialakítása, amely az agrár szektor jobb jövedelmezőségét biztosítja a gazdálkodók számára. Alternatív termelési módok alkalmazására vannak sikeres kezdeményezések a térségben (főként Galgahévízen), szélesebb körben való elterjesztésük azonban szintén kívánatos. A versenyképes termékszerkezet mellett fontos a mezőgazdaság infrastruktúrájának fejlesztése, a termelés gépesítettségének javítása, valamint a kedvezőbb értékesítési lehetőségeket biztosító hűtőés tárolókapacitások bővítése. Turán található egy 2004-ben épült intervenciós raktár, amely a térségben jelentkező raktározási igényeknek csak egy részét tudja kielégíteni. A családi gazdaságok tároló-szárító lehetőség hiányában kénytelenek az általuk megtermelt terméket a betakarításkor élő nyomott piaci feltételek között értékesíteni. Fejlesztési javaslatok A fejlesztési tevékenység egyik komponensét a mezőgazdasági termékszerkezet modernizálásának ösztönzése jelenti. Ez magába foglalja a vetésszerkezetben az intenzívebb művelési ágak, illetve a biotermelés támogatását. A bio- és ökogazdálkodás olyan környezetkímélő és környezet megújító, különleges minőségű és teljes körű mező-, erdő- és tájgazdálkodást, élelmiszertermelést, valamint vidékfejlesztést jelent, amely szigorú előírások keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezetés egészségvédelem, illetve életforma változtatás igényével folyik. A kistermelők körében az alternatív jövedelemszerzést kell elősegíteni őshonos állatok (sertés, mangalica, illetve baromfifélék) tartásával és a vágott állatok konyhakész (tisztított, előhűtött) termékké történő feldolgozása révén, illetve a biogazdálkodás, a méhészet, a gyógynövénygyűjtés- és feldolgozás, gombatermesztés és -gyűjtés, vagy a gyümölcstermelés fejlesztésével. A nagyobb termelők termelés diverzifikációját az olajos növények termesztése és az energetikai célú növénytermesztés, gyümölcstermesztés, vetőmagtermesztés, ökogazdálkodás jelentheti. Ezen ágazatok súlyának növelését, vagy a termelési mód elterjesztését az is alátámasztja, hogy helyi feldolgozásukkal egyedi termékek létrehozására van lehetőség, amely hozzájárul a térség sajátos termékstruktúrájának kialakításához. 53

54 A termékszerkezet váltást megelőzendő szükséges lenne piacelemzés készítése, a piaci igények összevetése a termőföldi és termelői adottságokkal. A támogatás történhet a gazdák részére szakmai fórumok, tájékoztatók szervezésével, képzési programok indításával, melyek növelnék a gazdálkodók alternatív termelési módokkal és piaci értékesítéssel kapcsolatos ismereteit. Ezen programok megszervezése és lebonyolítása a szakmai szervezetekkel (megyei agrárkamarával, falugazdásszal) való együttműködésben képzelhető el. A szükséges infrastruktúrát és helyszínt a létrehozni javasolt kistérségi vállalkozói szolgáltató központ (lásd: tevékenység) biztosítaná kedvezményesen (annak létrehozásáig az önkormányzat épülete). A fejlesztési tevékenység javaslat másik komponensét a mezőgazdasági termelés gépesítettségének javítását célzó beszerzések, illetve hűtő- és tárolókapacitás bővítését javító beruházások támogatása jelenti. Mindemellett lényeges fejlesztési kérdés a mezőgazdasági termékek helyi piacának megerősítése, annak infrastrukturális hátterének megerősítésével. Ilyen fejlesztésnek tekinthetők a kistérség településein a helyi agrártermék értékesítő helyek kiépítése, illetve a Turai nagybani piac infrastruktúrájának színvonalasabbá tétele. A turai piacon működő kirakodó vásár a térségi és helyi kézművességnek biztosít fórumot ezáltal hozzájárul az alternatív foglalkoztatási formák megerősítéséhez és idegforgalmi látványosságként is számításba vehető. A megvalósítás szereplői Vállalkozások, gazdálkodók szövetkezetek falugazdászok Pest Megyei Agrárkamara Biokultúra Egyesület települési önkormányzatok a térségi vállalkozói központ menedzsment szervezete Monitoring Output indikátorok A termékszerkezet-váltást segítő szakmai fórumok, képzések kerülnek megrendezésre (alkalom) Támogatásra kerülnek a gazdálkodók gépbeszerzésre, valamint hűtő- és tárolókapacitás bővítésre irányuló beruházásai (támogatott beruházások száma) Eredmények A vetésszerkezetben nő az intenzív termelési módszereket igénylő növények és biotermékek aránya. Bővül a térségi hűtő-, és tárolókapacitás 54

55 Javul a mezőgazdasági termelés gépesítettsége Hatások Javul a térségi mezőgazdaság piacképessége és jövedelmezősége A finanszírozás lehetséges forrásai Önkormányzati költségvetés AVOP Mezőgazdasági beruházások támogatása AVOP Fiatal gazdálkodók induló támogatás AVOP Szakmai továbbképzés, átképzés támogatása MVH A tevékenység diverzifikálása alternatív jövedelemtermelést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Kistérségi gazdálkodói fórumok szervezése a cca termékszerkezet-váltás ösztönzésére Ft/alkalom Kistérségi gazdálkodói képzések szervezése a 2006 termékszerkezet-váltás ösztönzésére Turai nagybani piac és kirakodó vásár cca. 150 millió 2007 infrastruktúrájának fejlesztése (parkoló, bekötő út (Galga fölött átívelő híd megépítése, fedett elárusító helyek kiépítése) Tevékenység: A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának átalakítása, új típusú szövetkezetek létrehozásának elősegítése A tevékenység célja és indoklása A mezőgazdaság jelenlegi működési keretei (a kedvezőtlen birtok szerkezet, az infrastruktúra fejletlensége és a korszerű szakismeretek hiányosságai mellett) szintén a gazdálkodók versenyképességének akadályát jelentik a kistérségben. A gazdálkodók érdekérvényesítése gyenge, képtelenek érdekeik védelmére a nagyobb felvásárlókkal szemben. Kezdeményezések ugyan történtek, de nem alakult még ki erős összefogás a termeltetés és értékesítés szövetkezeti alapon való szervezésére. A termelők nagyobb feldolgozókkal szembeni érdekérvényesítésére, a beszerzésben, művelésben, értékesítésben a termelők közötti együttműködés kialakítására szerveződött és bejegyzett, új típusú Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) nem jött létre a kistérségben. Ennek létrehozását indokolja, hogy az új típusú szövetkezetek keretén belül javulnának a kistérség mezőgazdasági termékek piacra-juttatásának esélyei, a csoportok kihasználhatják a nagyobb volumenben történő értékesítés-beszerzés árelőnyeit, hatékonyabban megoldható a termékek hozzáadott értékének növelését is eredményező elsődleges termékfeldolgozás, egyszerűbbé, olcsóbbá, hatékonyabbá válik az adminisztrációs tevékenység, a közösen 55

56 kivitelezett beruházások gazdaságilag előnyösebbek, ezekhez könnyebben szerezhető támogatás. Fejlesztési javaslatok A szövetkezeti tagságról, annak működéséről és előnyeiről a gazdáknak vannak ismereteik, de azokat bővíteni szükséges. A termelő és feldolgozó tevékenységek szervezeti integrációjának ösztönzése az új típusú szövetkezetek előnyeiről való tájékoztatással lehetséges a gazdák részére szervezett információs fórumokon. A fórumok megszervezésének a vállalkozói szolgáltató központ ( tevékenység) adna helyet kedvezményes bérleti díjon, megszervezését a szakmai szervezetek (Pest Megyei Agrárkamara, falugazdász) segítségnyújtásával, adatbázisának használatával a vállalkozói fórumot működtető menedzsment szervezet végezné (lásd: tevékenység). A megvalósítás szereplői térségi gazdálkodók a térségi vállalkozói központ menedzsment szervezete falugazdász Pest Megyei Agrárkamara Monitoring Output indikátorok Megszervezett információs fórumok száma a TÉSZ-ek létrehozásának ösztönzésére (alkalom) A fórumokon résztvevő gazdák száma (fő) Eredmények TÉSZ-ek jönnek létre a kistérség területén Hatások Javul a gazdálkodók érdekérvényesítő képessége A TÉSZ-ek keretén belül javulnak a gazdálkodók értékesítési lehetőségei Javul a gazdálkodók jövedelmi helyzete Erősödik a termelők közötti együttműködés Javul a TÉSZ-tagok információval való ellátottsága A finanszírozás lehetséges forrásai MVH A tevékenység diverzifikálása alternatív jövedelemtermelést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése Önkormányzati költségvetés 56

57 A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Kistérségi információs fórumok szervezése a TÉSZek létrehozásának ösztönzésére Várható költsége (Ft) cca Ft/alkalom Megvalósítás 2006 időtávja Tevékenység: Termékfeldolgozást végző kisüzemek létesítésének és a meglévők fejlesztésének elősegítése A tevékenység célja és indoklása Az Aszódi kistérségben a mezőgazdasági alapanyag-előállításhoz kevés feldolgozó kapacitás párosul. A termények nagy hányada a kistérségből feldolgozás nélkül kerül ki, így a magasabb hozzáadott érték a kistérségen kívül termelődik. A mezőgazdasághoz kapcsolódó jövedelmek a termékek feldolgozottsági szintjének növelésével emelhetők. A minél magasabb szinten feldolgozott, csomagolt áruk biztosabb felvevőpiacra számíthatnak és a kereskedelmi árrés is a térségben csapódik le. A feldolgozóüzemek létesítése növelné a munkahelyek számát is, javítva ezáltal a térség foglalkoztató erejét. Fejlesztési javaslatok A tevékenység keretében javasolt térségi agrártermék program kidolgozása, amely képes a terménytől a piacon értékesíthető termékig vezető pályát fölvázolni, a szükséges tevékenységek, feladatok, források, felelősök meghatározásával. Felmérésre kerülnek a helyi termékek, termelési és termelői potenciálok, kapacitások, lehetőségek, valamint a potenciális piaci igények. A programban termékpályák felállítása és termékfejlesztési projektek kidolgozása történik meg a potenciális források és felelősök meghatározásával és az agráripari innováció lehetőségeinek feltérképezésével. A program segíti kijelölni a feldolgozóipari fejlesztések fő, térségi adottságokra épülő irányait. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok Vállalkozások Pest Megyei Agrárkamara falugazdász Monitoring Output indikátorok A térségi agrártermékprogram elkészítésre kerül 57

58 Feldolgozóipari kisüzemek létrehozására és felújítására irányuló térségi beruházások valósulnak meg (beruházások száma és volumene) Eredmények Bővül a térségi feldolgozóipari kapacitás Nő a mezőgazdasági termények térségi feldolgozásának aránya Hatások Nő a térségben előállított hozzáadott érték nagysága, Javul a termékek értékesítési lehetősége A feldolgozottság szintjének emelkedésével növekednek a mezőgazdasághoz kapcsolódó jövedelmek Új munkahelyek jönnek létre A finanszírozás lehetséges forrásai AVOP 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése AVOP 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése AVOP 3.2 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése MVH A tevékenység diverzifikálása alternatív jövedelemtermelést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése MVH Mezőgazdasági termékeke belső piacra irányuló tájékoztató és promóciós programjának támogatása A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja Térségi agrártermékprogram elkészítése cca. 2 millió 2006 A Turai Termelő Szövetkezet logisztikai 500 millió 2009 tevékenységének fejlesztése Intézkedés: A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása Az intézkedés célja A természeti adottságok kínálta lehetőségek optimális kiaknázása. Környezetkímélő technológiák elterjesztése. Az intézkedés indokoltsága A gazdasági fejlődés az energiaigényeket folyamatosan növeli. Az energiahordozók nyomott árszintjének mesterséges fenntartása pazarló felhasználási szokások kialakulásához vezetett, melyre az olajár-robbanás hívta fel a figyelmet. A fosszilis energiahordozók emberi 58

59 léptékben nem megújuló energiaforrások: mennyiségük rohamosan csökken, felhasználásuk során pedig környezetet károsító anyagok szabadulnak fel, melyek napjainkra globális változásokhoz vezettek. A készletek véges volta és a kedvezőtlen környezeti hatások vezettek a megújuló energiaforrások előtérbe kerüléséhez, melyek szennyezőanyag kibocsátás szempontjából igen kedvező tulajdonságokkal bírnak. Az intézkedés tartalma A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia 5. Felhasználási lehetőségeik széleskörűek: lakossági, mezőgazdasági, gyógyturizmus, közlekedési, ipari területeken; fűtés, gőztermelés, melegvíz-készítés, szárítás, aszalás, villamosenergia-termelés, motorhajtás céljára. Hasznosítási lehetőségeiket befolyásolja az adott terület földrajzi helyzete, helyi adottságai, a gazdasági környezet, politikai tényezők, technikai és technológiai tényezők és a társadalmi környezet. Az Aszódi kistérségben a vízenergia hasznosításon kívül bármely megújuló energiaforrás potenciálisan hasznosítható, az OTK elsődlegesen biomassza és napenergia-hasznosítási területként jellemzi a térséget. A napenergia hasznosítását elsősorban a napsugárzás intenzitása és a napsütéses órák száma befolyásolja. Magyarországon a besugárzás évi összege MJ / m2, a napsütéses órák száma évi óra, a kistérség területén óra. Jelenleg a napenergia-hasznosítás elterjedésének legnagyobb akadálya, hogy a napenergiát hasznosító berendezések közül a napelemek beruházási költsége igen magas, és egyes esetekben a megtérülési idő hosszabb, mint a szerkezet élettartama 6 ; a jelenlegi támogatási rendszer pedig nem képes ezeket a hátrányokat kompenzálni. Napkollektor telepítése azonban viszonylag alacsony beruházási költségigényű (akár házilagosan is kivitelezhető) és karbantartása sem költséges. A biomasszából közvetlen égetéssel nyerhető energia előállításának felhasználható nyersanyagai a szerves növényi és állati eredetű hulladékok, valamint a kifejezetten energia céljára termesztett energiaerdők (akác, nyár, éger, fűz) és egyéb energianövények (fűfélék, takarmánynövények). Jelenleg három biomassza-tüzelésű erőmű vesz részt a magyar villamosenergia-termelésben, melyek nyersanyag-igényét a jelenlegi termelés ellátja, de új erőművek létesítéséhez energetikai célú mezőgazdasági termelésre van szükség 7. Az energiacélú növénytermesztés azonban csak megfelelő támogatási rendszer mellett kap megfelelő perspektívát. Az energiaültetvények telepítését megelőzően ezért a támogatási politika pontos ismeretére van szükség. Jelenleg az Európai Bizottság döntése értelmében a 5 Forrás: Regionális Energia- és Anyagtakarékossági Központ - Életfa Környezetvédő Szövetség: ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÉZIKÖNYV Ház- és lakástulajdonosok részére, Forrás: Nem gazdaságosak az alternatív energiaforrások, Magyar Rádió Forrás: Energiaültetvények kellenek,

60 rövid rotációs idejű fásszárú növények (energiaerdők) nem jogosultak az egységes területalapú támogatásra (SAPS). Nemzeti kiegészítésre van lehetőség, de e tekintetben hivatalos magyar álláspont még nincs 8. A hévizek idegenforgalmi jelentőségük mellett potenciális alternatív energiaforrások, melyek használatának növelése az Európai Unió prioritásai között is szerepel, ezért a jövőben nagyobb arányú támogatása várható. Az Aszódi kistérség geotermális adottságai jelenleg hasznosítatlanok, de a turai hévízvagyonra már kidolgozott fejlesztési tervek léteznek és a domonyi kút hasznosítására is vannak elképzelések. A felhasználás alapelve a komplex hasznosítás kell legyen, törekedni kell, hogy a vízkészleteket ne fogyassza direkt módon, mert ilyen módszerrel a termálvíz a vízkészletek végessége miatt csupán részben tekinthető megújulónak; a vízkészletek pótlásával azonban megújulóvá tehető 9. A hasznosítás során fokozottan figyelembe kell venni a fenntarthatóság követelményeit: a vízkészletekkel való gazdálkodás stratégiájának kidolgozása és az alkalmazni kívánt technológia megválasztása során. Előnyben kell részesíteni a korszerű visszasajtolási módszereket. Felszíni vizekbe való bevezetés előfeltétele a megfelelő minőségi paraméterek elérése (sótlanítással, tisztítással). A szélenergia hasznosítását a szélviszonyok határozzák meg: szélsebesség, szélirány és a változások gyakorisága. Biztonságos hasznosítása szélmotoros formában évi lineáris 6 m / s átlagsebesség felett ajánlott. A központilag támogatott területek kiválasztásában várhatóan alapvető szerepe lesz a közeljövőben elkészülő országos széltérképnek 10. Az intézkedés keretében megtörténik kistérségben a megújuló energiaforrások komplex hasznosítási lehetőségeinek feltárása. Az intézkedés várható hatása A hazai és nemzetközi tapasztalatok, trendek feltárása biztos szakmai hátteret nyújt a fejlesztések megindításához, elkerülhetők a további beruházásokat visszafogó kudarcok. A fejlesztést megalapozó tanulmányokkal könnyebb beruházót találni. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Megújuló energiaforrások hasznosíthatóságára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítése 8 Forrás: 9 Forrás: Landy Kornélné: GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON Szakdolgozat, Forrás: hvg.hu: Feltérképezik a magyar szeleket, április

61 Tevékenység: Megújuló energiaforrások hasznosíthatóságára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítése A tevékenység célja és indoklása A megújuló energiaforrások hasznosítása többnyire igen magas beruházási költséggel jár. A kudarcok elkerülése érdekében rendkívül fontos a hasznosíthatóság lehetőségeinek pontos, mérésekkel alátámasztott vizsgálata, és a megfelelő technológia megtalálása, amely megalapozza a befektetés megtérülését. A siker érdekében érdemes a hazai és nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése és értékelése. Fejlesztési javaslatok A kistérségben számos alternatív energiahasznosításra vonatkozó fejlesztési elképzelés alakult ki, ezek többsége megfelelő megalapozottság hiányában megrekedt ötletszinten. Két településen van előrehaladottabb fázisban a megvalósítás: Turán és Versegen már konkrét beruházási tervek is léteznek. Turán a turai hévíz többlépcsős hasznosítására (villamosenergia termelés és balneológiai hasznosítás), amely 8MW energiatermelésre alkalmas és egy 18MW összteljesítményű szélerőmű-park létesítésére. Utóbbi tekintetében folyamatban van a kiviteli tervek készíttetése. Versegen szélerőmű telepítéséhez már megtalálták a befektetőt, jelenleg a területek tulajdonosaival folynak egyeztetések. Szélenergia hasznosítása a kistérség több településén is felmerült, többek között az Aszód- Kartal közötti fennsíkon vagy Bagon; Galgahévízen már a rendezési tervben is szerepel egy szélerőmű telepítésére alkalmas hely, de a térségi tapasztalatokra várnak. Felmerült biomassza erőmű telepítése és bioetanol gyártás lehetősége is. A tevékenység keretében elkészül egy, az adottságokat célirányosan feltáró és a lehetőségeket összesítő program, megtörténik a megújuló energiaforrások hasznosításának komplex feltárása és konkrét fejlesztési javaslatok, projektek megvalósíthatóságának vizsgálata. A megvalósítás szereplői önkormányzatai megújuló energiaforrások hasznosíthatóságának vizsgálatát végző és a projekt megvalósíthatósági tanulmányokat készítő szakértő(k) potenciális beruházók Monitoring: Output indikátorok: megújuló energia hasznosíthatóságára vonatkozó tanulmány projekt megvalósíthatósági tanulmányok Eredmények megújuló energia hasznosítási lehetőségeinek pontos ismerete 61

62 kellőképpen megalapozott és előkészített projektek rendelkezésre állása Hatások az ilyen fejlesztési célú pályázati források bevonása egyszerűbbé válik javul a kistérség befektető vonzó képessége az alternatív energia hasznosítása széles körben elterjed A finanszírozás lehetséges forrásai KIOP F Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Intelligens Energia Európa ATENER CONCERTO II. Energiaigény-gazdálkodás és megújuló energiával való ellátás nagy teljesítőképességű közösségekben A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Megújuló energiaforrások komplex hasznosíthatóságának vizsgálata Projekt megvalósíthatósági tanulmányok Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja tartalomtól függően Ft/db Intézkedés: A gazdaság humán infrastruktúrájának fejlesztése Az intézkedés célja A jelenlegi, elsősorban strukturális munkanélküliségi helyzet javítása A veszélyeztetett csoportok munkához jutási esélyeinek növelése Az intézkedés indokoltsága Az Aszódi kistérség foglalkoztatási helyzete az országban átlagosan mutatkozó helyzettől kedvezőbb állapotot mutat. A munkanélküliségi ráta ennek megfelelően a megyei átlaggal megegyező. Ebben azonban elsősorban nem a helyi foglalkoztatás képvisel kiemelkedő szerepet, hanem a kiemelten urbanizált térségek közelsége (elsősorban Budapest és agglomerációja), ahol az utóbbi évtized nagyberuházásainak jelentős része realizálódott. A kistérségre jellemző nagyarányú ingázás, ami a vállalkozói környezet minőségének hozadéka. Az ingázók és helyben foglalkoztatottak arányának problematikáján túl a térség humán erőforrás tekintetében kiemelt problématerülete az egy munkanélküliség szempontjából kiemelten veszélyeztetett csoportok: egyrészt a éves, alacsony képzettségi fokú, illetve a mára már nem piacképes szakképesítéssel rendelkezők és egyes településeken a fiatal, pályakezdő, középfokú végzettséggel rendelkezők csoportjai. 62

63 Ugyanakkor megfigyelhető az a sajnálatos jelenség, hogy a munkanélküliséggel sújtott csoportok alacsony arányban vesznek részt a Gödöllői Munkaügyi Központ szervezésében beindított átképzési, illetve továbbképzési tanfolyamokon. A foglalkozatási helyzetet különféle eszközökkel befolyásolni képes térségi szereplők között a párbeszéd akadozó, nem létezik a kistérségi foglalkoztatási problémákat kezelő fórum, ami ezt lehetővé tenné. Az intézkedés tartalma Az intézkedés részeként két fő tevékenységi irány jelölhető ki: az egyik egy foglalkoztatási vonatkozású egyeztető fórum megszervezése, a másik a foglalkoztatási szempontból veszélyeztetett korcsoportok megtartása, illetve visszavezetése a foglalkoztatottak körébe. Ennek megfelelően az intézkedés javasolja a foglakoztatásban érintett intézmények, gazdasági szervezetek (Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltsége, szakképzésben érintett iskola(k), munkaadók) rendszeres párbeszédét. Ez nem csupán a strukturális problémák részleteinek feltárását szolgálná, hanem a megoldások összehangolását is. A térségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum a kistérségben nem ölt semmiféle szervezeti formát, ugyanakkor évente legalább két alkalommal a kistérségi kezdeményezésre összeül. A munkanélküliség szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a fórum munkájában. Fontos, hogy a hosszabb ideje munkanélküli felnőtt lakosság is bekapcsolódjon az Munkaügyi Központ átképzési tevékenységébe, hiszen annak vezetője elmondása szerint reális igény jelentkezik a tapasztalt, idősebb munkaerő iránt. A fiatal középfokú végzettségű, nyelvtudással rendelkezők lehetőséget kapnak a térségi szervetekben (Térségi Iroda, Szolgáltató Központ menedzsment szervezete, Idegenforgalmi szervező koordináló csoport) való részvételre, amelyen belül már szakirányú felsőfokú szakmai képzésük is elindulhat. Az V. Prioritás tartalmának megfelelő intézkedések és tevékenységek eredményeként felélénkülő térségi idegenforgalom szintén számít a helyi ismeretekkel rendelkező fiatalok legalább szezonális részvételére. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés várható hatásaként tovább csökken a munkanélküliség a kistérségben, a középkorú alacsonyabb végzettséggel rendelkező veszélyeztetett csoportból egyre többen csatlakoznak a munkaügyi központ által felkínált képzési, átképzési programokhoz és képesek re-integrálódni. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Térségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum létrehozása A munkaerő-bázis veszélyeztetett csoportjainak megtartása, illetve visszavezetése a foglalkoztatottak körébe 63

64 Tevékenység: Térségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum létrehozása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja, hogy a kistérségben tapasztalható munkanélküliségi helyzeten javítson. Jelenleg a képzési intézmény(ek) szórványos és közvetett információkkal rendelkeznek a térség vállalkozói részéről jelentkező igényekről. Ennek hiányában gyakorlatilag közvetve a hallgatók jelentkezési kedvéből következtetnek arra, hogy egy-egy szakirányra csökkenő az igény. Ennek az átfutási ideje azonban túlságosan hosszú, a képzésnek még egy megyei jóváhagyást igénylő intézmény esetében is rugalmasan kell, hogy kövesse az igényeket mind iskolarendszeren belüli mind az azon kívüli képzési formában. Fejlesztési javaslatok A tevékenység keretében javasolt tehát egy kistérségi szintű munkaügyi egyeztetési fórum működtetése. A fórum résztvevői a foglakoztatásban érintett intézmények, gazdasági szervezetek Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltsége, szakképzésben érintett iskola (Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola), munkaadók akik évente legalább két a kistérség által kezdeményezett alkalommal tanácskoznak az aktuális munkanélküliségi helyzetről, a vállalkozások oldalán jelentkező munkaerőigények jellegéről és annak lehetőségeiről, hogy az iskolarendszeren belüli és kívüli képzés ezekre az adottságokra hogyan képes reagálni új képzési ajánlataival. 11 Javasolt legalább egy ülést az aktuálisan következő iskolai év szervezési, előkészítő időszakában megtartani, hogy a javaslatok beépülhessenek a képzési intézmény következő évi kínálatába. A vállalkozásoknak folyamatosan javasolt fenntartani az eseti konzultáció lehetőségét, amelyben a Térségi Iroda (lásd később) közvetítő szerepet tölthet be. A fórum, amennyiben nem ölt szervezeti kertet, nem jár működtetési költségekkel, az ülések helyének biztosítása a javasolt térségi Üzleti és Szolgáltató Központ munkaszervezetének (lásd tevékenység) feladata. A gazdasági fejlődés és innováció, a versenyképesség növelése feltételezi a szereplők piaci ismereteinek naprakészségét, pályázni tudását, erőforrás koncentráló képességét, érdekfelismerő és érvényesítő képességét, amelyek mind indokolják a felnőttképzési /tudásbázist fejlesztő programok/projektek szükségességét. Mindezen ismeretek megszerzését célzó tanfolyamok, találkozók tájékoztatók a térségi kompetenciájú Üzleti és Szolgáltató Központ munkaszervezetének tervezett feladatai közé tartozik., illetve a középiskolai képző intézmények munkaügyi egyeztetési fórummal egyeztetett tevékenysége (lásd intézkedés). 11 A nemrégiben létrejött Kistérségi Egyeztetési Fórumok rendszere is alkalmat jelent az ilyen irányú egyeztetések lebonyolítására a kistérség települései és a Munkaügyi Központ kirendeltség-vezetője között. 64

65 A megvalósítás szereplői Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltsége Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola Térségi vállalkozások Térségi Iroda Monitoring: Output indikátorok A munkaügyi fórum üléseinek száma A részvevő vállalkozók száma Eredmények Megszűnnek a strukturális súrlódások a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán Hatások Összhangba kerül a munkaerőképzés és vállalkozók részéről felmerülő igény képzési szerkezete ezáltal csökken a munkanélküliek (különösen a tartós munkanélküliek) száma A finanszírozás lehetséges forrásai minimális forrásigény (a szervezési munka a Térségi Irodát érinti) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Munkaügyi egyeztetési fórum megszervezése az Aszódi kistérségben A kistérség kis és közép vállalkozásai a munkaerő képzettségi szerkezetére vonatkozó igényeinek felmérése Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Kommunikációs költségek cca. 1 millió Tevékenység: A munkaerő-bázis veszélyeztetett csoportjainak megtartása, illetve visszavezetése a foglalkoztatottak körébe A tevékenység célja és indoklása Az intézkedés célja, hogy foglalkozzon a kistérségben munkanélküliséggel kiemelten veszélyeztetett két csoport foglalkoztatási problémáival. Az egyik ilyen csoport a éves, alacsony képzettségi fokú, illetve a mára már nem piacképes szakképesítéssel rendelkezők a másik főleg a városi településeken a fiatal, pályakezdő, középfokú végzettséggel rendelkezők csoportja. Cél, hogy a szervezett átképzési lehetőségeken keresztül visszavezessék az idősebb korosztály képviselőit a munka világába, míg a fiatal korosztály 65

66 esetén versenyképes szakképesítés biztosítása, amely tartósan munkavállalói státuszt biztosit számukra. Fejlesztési javaslatok Mindkét veszélyeztetett csoport esetében elsődlegesen fontos a felvilágosító tevékenység. Gyakori eset, hogy a tartósan munkanélküli, de még nyugdíjtól korban messze lévők önbizalomhiány miatt sokszor arra hivatkoznak, hogy nem képesek már tanulni. A Munkaügyi Központ munkatársai kifejezetten ilyen jellegű problémákkal küszködőknek szerveznek előkészítő foglalkozásokat. Ezek megszervezéséhez a térség akár helyiség biztosításával, akár szervezési munkák elvégzésével is hozzájárulhat. A középiskolai végzettségű fiatal korosztály esetén fontos, hogy már a képzésük utolsó évében a Munkaügyi Központ látókörébe kerüljenek és célirányosan az OKJ-s képzést végző intézmény(ek) felé irányítsák őket. Javasolt, hogy a nyelvtudással rendelkező fiatal munkanélküliek lehetőséget kapjanak a térségi szervetekben (Térségi Iroda, Vállalkozói Központ menedzsment szervezete, Idegenforgalmi szervező koordináló csoport) való részvételre, amelyen belül már szakirányú felsőfokú szakmai képzésük is elindulhat. A turizmusfejlesztésnek köszönhetően bekövetkező felélénkülő térségi idegenforgalom szintén számít a helyi ismeretekkel rendelkező fiatalok legalább szezonális részvételére. A megvalósítás szereplői Térségi Iroda Vállalkozói Központ Monitoring: Output indikátorok Megnő a munkanélküliek részvétele a szakmai átképzést, illetve képzést biztosító tanfolyamokon Eredmények Megnő a munkanélküliek képzettségi szintje Versenyképes szakmákhoz jutnak a veszélyeztetett csoportok Hatások Csökken a munkanélküliség A finanszírozás lehetséges forrásai HEFOP ( ) A vállalkozókészséget és a munkavállalók alkalmazkodó képességének fejlesztését célzó képzések támogatása FVM - Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása Kód: 1.5 Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltsége által hozzáférhető források 66

67 A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe A Megyei Munkaügyi Központ és a Kistérség kezdeményezésére veszélyeztetett csoportok folyamatos felvilágosítása Várható költsége (Ft) alkalmanként: Megvalósítás időtávja

68 3.2. II. PRIORITÁS: A TELEPÜLÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ÉS INTÉZMÉNYEINEK FEJLESZTÉSE Intézkedés: A kistérség szervezeti hátterének létrehozása térségi szolgáltató iroda megszervezése (Térségi Iroda) Az intézkedés célja Együttműködés erősítése a kistérség települései között A kistérség szolgáltató jelleggel működő menedzsment szervezetének létrehozása Integrált projektek megvalósításának elősegítése forráselhelyezés racionalizálása Az intézkedés indokoltsága Az Aszódi kistérség települései az eddigi tapasztalatok szerint néhány közös problematikából fakadó céltól eltekintve, mint pl. a forgalomkorlátozás, elterelés kevés jelét mutatták együttműködési elképzeléseiknek. Az Aszódi kistérségi társulás megalakulása lehetőséget jelenten arra, hogy a települések elképzeléseiket összehangolva valósítsák meg. Az Aszódi kistérségi társulás megalakulását követően nem hozta létre operatív teendőket ellátó menedzsment szervezetét. A feladat ellátása jelen viszonyok szerint a térségmenedzser feladata, a feladat nagysága és jelentősége azonban túlmutat egy személy felelőségén és munkakapacitásán. Ez indokolja egy legalább két főből álló szervezet létrehozását. Az intézkedés tartalma Az intézkedésen belül lebonyolódik a menedzsment szervezet humán állományának kialakítása felvételek lebonyolítása, munkamegosztás megszervezése. Szükséges a szervezet kapcsoltfelvétele a települési önkormányzatokkal és a kapcsolattartás jellegének kialakítása a kapcsolattartó személyének kijelölése. A szervezetnek javasolt létrehoznia maga települési szintű adatbázisát, ami felhasználható a pályázatírások esetében. A menedzsment szervezet infrastrukturális hátterének kialakítása elengedhetetlen feltétel a szervezet működési hatékonyságának növeléséhez. Az intézkedésen belül javasolt a szervezet irodájának kialakítása a kistérség központjában, Aszódon. A városon belül több lehetséges helyszínen is elképzelhető működése, amelyek közül mindnek megvannak az előnyei. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés várható hatásaként megélénkül a párbeszéd a települési önkormányzatok között és megszaporodik a közösen menedzselt, több önkormányzat érdekeit szolgáló projektek és pályázatok száma. A pályázatírások szakmai megalapozottságának növelése javít azok sikerességének hatásfokán is. 68

69 Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Térségi szolgáltató iroda munkaszervezetének létrehozása Térségi szolgáltató iroda infrastrukturális hátterének megteremtése Tevékenység: Kistérségi szolgáltató iroda (Térségi Iroda) munkaszervezetének létrehozása A tevékenység célja és indoklása A 2005-ben létrejött keretében klasszikus értelemben vett, munkaszervezeti tartalommal bíró térségi irodáról nem beszélhetünk. A menedzsment feladatokat jelenleg egy fő látja el, akinek irodája az Aszódi Önkormányzat hivatali épületében található. A Társulás munkaszervezetének (Térségi Iroda) létrehozása egyre sürgetőbb feladat, hiszen a megszaporodó pályázatfigyeléssel és készítéssel összefüggő feladatokkal csak egy több főből álló munkacsoport képes hatékonyan és eredményesen megbirkózni. Fejlesztési javaslatok Az intézkedés keretén belül javasolt létrehozni az Aszódi Kistérségi Társulás önálló munkaszervezetét, amely mint kistérségi szolgáltató iroda (Térségi Iroda) működne, lehetőség szerint három fővel, az Aszód városi önkormányzat épületében, (vagy egyéb alternatív helyszínen, mint a pontban javasolt vállalkozói központ). Mindenképpen Aszód város, mint térségközpont javasolt a munkaszervezet székhelyéül. Az iroda humán erőforrás igényét helyismerettel rendelkező és megfelelő közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőből kell biztosítani. Ez egyrészt némileg enyhít a térség közép, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalokat érintő munkanélküliségén, másrészt helyi ismeretségi hálózattal és helyismerettel rendelkező, elkötelezett munkaerőt épít be a gyakorta jelentős utána járást és plusz munkát igénylő tevékenységbe. Fontos megtalálni azokat a térségi forrásokat, amelyek lehetővé teszik az iroda folyamatos működtetését, az iroda fenntartását és az alkalmazottak bérezését. A kistérségi szolgáltató iroda feladata a pályázatfigyelés, térségi szintű projektekre vonatkozó pályázatok elkészítése, a kistérség képviselete a különféle fórumokon, az elnökkel és a tagtelepülések önkormányzataival való folyamatos kapcsolattartás, információ nyújtása a szolgáltató iroda által végzett tevékenységekről és azok eredményességéről. Az iroda emellett koordinálja azokat a fenti intézkedésekben javasolt tevékenységeket, amelyek csak térségi rálátással valósíthatók meg és működtethetők. A Térségi Iroda tevékenysége lefedi a projektciklus minden elemét: programozás, projekttervezés, megvalósítás (menedzsment), projektkoordinálás, gesztorálás, monitoring, értékelés 69

70 A térségi iroda munkaerőbázisa specializálódhat a projektciklus egy-egy elemére, azonban mindenkinek kell bizonyos alapismeretekkel rendelkeznie minden területen. A térségi iroda működésének hatékonyságát segíti, ha minden önkormányzatnál van egy kijelölt kapcsolattartó, amely lehet maga a polgármester, de gyakorlati kérdésekben (pl. pályázatírás) településmenedzser vagy kijelölt alkalmazott. Feladata a települési projektjavaslatok összegyűjtése, követése és továbbítása a kistérségi szintre, ahol a szolgáltató iroda munkatársai a térségi programhoz illeszkedően kistérségi szintű, integrált projekteket generálnak. A megvalósítás szereplői Aszódi kistérségi társulás települési önkormányzatok Monitoring Output indikátorok Létrejön az Aszódi kistérség operatív feladatokat ellátó szervezete Létrejön a települési önkormányzatok munkatársaiból álló kapcsolattartó hálózat Eredmények A térségi szintű feladatok ellátása hatékonyabbá válik több a térségi szinten szervezett projekten alapuló sikeres pályázat Hatások Növekszik a települések közötti együttműködési hajlandóság. Nem futhatnak többletkapacitások kialakulását eredményező olyan párhuzamos projektek, amelyek térségi projektbe szervezhetők. Mivel az iroda kapcsolatot tart fenn a kistérség összes önkormányzatával és rálátása van a vállalkozói tevékenységre is képes olyan térségi szinten pályázható projektek generálására, amelyek ezen szervezet nélkül nem jöhetnének létre. A projektciklus minden elemének elvégzésére vonatkozó szakértelem koncentrált megjelenése települési és térségi szinten is növeli a pályázatok sikerességét és a menedzselési feladatok hatékonyságát. A finanszírozás lehetséges forrásai NFT ROP A területfejlesztésben érintett intézmények valamint a civil szereplők kapacitásépítése A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Aszódi Kistérségi Társulás önálló munkaszervezetének létrehozása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja folyamatos finanszírozás bérköltség évente: 4 millió forint, 3 alkalmazott 70

71 Tevékenység: Kistérségi szolgáltató iroda infrastrukturális hátterének megteremtése A tevékenység célja és indoklása A szolgáltató iroda infrastrukturális hátterének megteremtése feltétele a munkaszervezet hatékony működésének. A tevékenység célja ennek megfelelően megfelelő körülmények megteremtése a munkaszervezet számára. Ennek vannak egyrészt épület infrastruktúrára vonatkozó elemei, amelyek a kedvező elhelyezkedésben, kényelmes tágas munkaterület kialakításában nyilvánul meg; másrészt technikai felszereltségében megnyilvánuló részei (kommunikációs infrastruktúra telefon, fax, Internet) amelyek alkalmassá teszik az iroda dolgozóit a települések önkormányzataival történő gyors és hatékony kapcsolattartásra. Fejlesztési javaslatok A kistérségi munkaszervezet megfelelő munkakörülményeinek megteremtése egyrészt a megfelelő épületinfrastruktúra másrészt a technikai műszaki felszereltség biztosítását jelenti. Épületinfrastruktúra: Javasolt a kistérségi szolgáltató irodát a kistérségi központban, Aszódon olyan épületben elhelyezni, ahol napi közvetlen kapcsolat tartható fenn a helyi városi önkormányzattal, jól megközelíthető. Az iroda elhelyezésére több alternatíva is felmerülhet: (a.) Aszódi önkormányzat épülete; (b.) Az üzleti szolgáltató központ majdani épülete; (c.) Az önkormányzat tulajdonába kerülő régi Tiszti Klub épülete (bármilyen közfunkcióval társítva, pl. az aszódi Művelődés Otthona). Az iroda helyének kiválasztásra vonatkozó feltétel, hogy a napi munka bonyolításra alkalmas irodák mellett tárgyaló is rendelkezésre álljon, ahol a kistérség menedzsment szervezete tárgyalásokat bonyolíthat le a települések kistérségi kapcsolattartóival, illetve más partnerekkel. A térségi szolgáltató iroda műszaki felszereltségéhez hozzátartozik, egy olyan informatikai hálózat kiépítése, amely alkalmas jelentősebb adatbázisok tárolására és kezelésére. Fontos, hogy az iroda állandó internetes kapcsolattal rendelkezzen, amely biztosítja a kapcsolattartás, a partner és forráskeresés feltételeit. Az iroda egyik fő tevékenységének a pályázatírásnak és sokszorosításnak további technikai feltétele nagyobb teljesítményű fénymásoló berendezés beszerzése is. A megvalósítás szereplői Aszódi kistérségi társulás Aszód város önkormányzata Monitoring Output indikátorok Helyet kapa szervezetében létrejött kistérségi szolgáltató iroda beszerzésre kerülnek a működéshez elengedhetetlen technikai műszaki berendezések 71

72 megrendelésre kerülnek kommunikációs szolgáltatások Eredmények A tevékenység eredményeként a kistérségi szervezet munkáját hatékonyan és eredményesen képes végezni. Hatások A tevékenység hatásaként megnő az integrált projekteket támogató pályázatok száma. A rendezett adatkezelés, gyors adatszolgáltatás és a bürokratikus munka gördülékenysége lehetővé teszi az érdemi munka minőségének emelkedését és ezzel a nyertes projektek számának növekedését. A finanszírozás lehetséges forrásai BM - a többcélú kistérségi társulások támogatásáról önkormányzati forrás A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe A térségi iroda épületinfrastruktúrájának megteremtése Az Aszódi kistérség szolgáltató irodájának technikai, kommunikációs háttér-infrastruktúrájának megteremtése nagy teljesítményű fénymásoló (egyben nyomtató) rendszeres internetes kapcsolat (korlátlan Internet kapcsolat, 5 cím ) 3 PC+ scanner Várható költsége (Ft) választott épületmegoldástól függő 1,95 millió + Áfa bontva: Áfa Áfa Áfa Megvalósítás időtávja Intézkedés: Kulturális és egészségügyi intézmények, valamint egyes közszolgálati tevékenységek térségi szintű szervezése Az intézkedés célja Az önkormányzati finanszírozású intézmények működésének és finanszírozásának térségi szintű szervezése racionalizálása Az erőforrások racionális térségi allokációja Közbiztonság fokozása Az intézkedés indokoltsága Az Aszódi kistérség településeinek intézményei és közellátási feladatai teljes mértékben a települések szintjén szervezettek. A kistérségben kezdeti stádiumban tart a többcélú társulás keretén belüli feladatszervezés. 72

73 Számos olyan területen mint pl. a kultúra, közművelődés, térségi idegenforgalmi programok szervezése stb. amelyek esetében az egyszerű szándék is elegendő volna az együttműködésre sem jött létre tartós kooperáció a települések között. A kistérségi társulások lehetőséget adnak arra, hogy a települések intézményeik társulás keretein belül szervezett feladatmegosztásával csökkentsék költségvetési terheiket. Ezzel elkerülhető a kihasználatlan kapacitások létrehozása, és a források egyéb valóban települési szinten érintett költségtényezőkre fordítható. Az Aszódi kistérség települései gyakorlatilag összefüggő településkonglomerátumot alkotnak. Egy kielégítően megszervezett térségi buszközlekedéssel (Lásd: Tevékenység: Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása) a különféle települések intézményei könnyedén elérhetőek a térség más helyeiről így hosszútávon szükségtelen azok helyi túlfejlesztése. Az intézkedés tartalma Az intézkedésen belül javasolt a térség kulturális és közművelődési tevékenységet ellátó intézményeinek tevékenységét összehangolni. Ennek megfelelően két irányt javasolt szem előtt tartani: az egyik a kultúra helyi települési intézményeinek infrastrukturális, humán erőforrás és működési fenntarthatóságára vonatkozó fejlesztése, a másik irány a kistérségben egy nagyobb befogadóképességű, sokoldalúbb tevékenységet folytató kulturális intézmény létrehozása a kistérség központjában. Indokolt az egészségügy és szociális intézmények infrastrukturális helyzetének felmérése és az ambuláns orvosi ellátás intézményeinek korszerűsítése, emellett elengedhetetlen a térségi orvosi ügyelet újragondolása is, lehetőleg szerint két központtal. A térségi szinten szervezhető szolgáltatások egyike az uszodai szolgáltatás. Az aktuális helyzet (2005. október) szerint a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola uszodája 2006 májusára megújul. Javasolt a tanuszoda térségi megosztás fenntartásának és szervezésének újragondolása a megújulás után. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként a térségi intézmények és ezzel a települések költségvetési tétele csökken. A kistérségi feladatszervezés eredményeként nem jönnek létre fölösleges kapacitások és a feladatellátásból kimaradó települések sem. A közösen szervezett feladatok hatásaként a térség településeinek közbiztonsága erősödik. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Kulturális és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és tevékenységük térségi összehangolása - civil szervezetek működési körülményeinek fejlesztés A kistérség egészségügyi és szociális jellegű intézményeinek működési racionalizálása 73

74 A közbiztonság erősítése közös közterület felügyelet megszervezése Tevékenység: Kulturális és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és tevékenységük térségi összehangolása - civil szervezetek működési körülményeinek fejlesztése A tevékenység célja és indoklása Az új gazdasági struktúra olyan humán erőforrást kíván, amelynek szakmai ismeretein túl szükség van a nyitott, tájékozott ember gondolkodásmódjára. A globalizáció, az egyre nyitottabbá váló világ megkívánja, hogy tájékozottabbak és érdeklődőbbek legyenek az emberek saját környezetükkel és a külvilággal szemben. Erre a lehetőséget a helyi művelődési házak, mozik, teleházak, faluházak adják, ahol a lakosság szűkebb környezetük kultúrájával, hagyományaival, illetve a világ történéseivel (internetes hozzáférés) ismerkedhetnek meg. Az Aszódi kistérség összes települése rendelkezik művelődési házzal, amelyek a települések lakosságának életében változó jelentőségű szerepet töltenek be. A közintézmények szűkös pénzügyi keretei nem teszik lehetővé azok bővítését, illetve rekonstrukcióját. E célra a kistérség szinte minden települése próbált pályázati úton forráshoz jutni, de egyik sem járt sikerrel. A kistérség művelődési házai a népi hagyományok őrzésének és a civil életnek kiemelkedő fontosságú színterei, ezért fejlesztésük mindenféleképpen indokolt. A kistérségben jelenleg működő művelődési házak nem alkalmasak térségi szintű rendezvények lebonyolítására. A kistérség központjában Aszódon lévő Művelődés Otthona épülete infrastruktúráját tekintve a városi feladatait is nehézségekkel képes ellátni, hiszen három intézmény zsúfolódik benne. Az alapfokú oktatás térségi szintű tervezése nem szerepel a társulás együttműködési tevékenységei között ugyanakkor fontos, hogy az alapfokú képzési intézmények szakemberei éljenek a tapasztalatcsere és -átadás térségi szintű lehetőségével. A tevékenység további célja, hogy élénküljön fel a településeken a civil szervezetek tevékenysége, a civil szervezetek fokozzák részvételüket a térség lakosságának kulturális, közművelődési és rekreációs lehetőségeinek szervezésében illetve vállaljanak szerepet az önkormányzati feladatellátásban, pl. szociális ellátás, karitatív tevékenység. Fejlesztési javaslatok Az Aszódi kistérségben kulturális intézményeinek fejlesztésénél két irányt javasolt szem előtt tartani. Az egyik a kultúra helyi települési intézményeinek infrastrukturális, humán erőforrás és működési fenntarthatóságára vonatkozó fejlesztése. A másik irány a kistérségben egy nagyobb befogadóképességű, sokoldalúbb tevékenységet folytató kulturális intézmény létrehozása a kistérség központjában. Fontos a szolgáltatások nagyságrendjük és költségigényük szerinti racionális elhelyezése. Javasolt, hogy bizonyos szolgáltatások minden településen elérhetők legyenek, míg mások 74

75 magasabb költségigényük, vagy rétegigényeket kielégítő jellegűek inkább a központokban helyezendők el. Az aszódi Művelődés Otthona, amely jelenleg két másik funkcióval (könyvtár és művészeti iskola) zsúfolódik egy épületben szervezetileg alkalmassá tehető arra, hogy a kistérség kulturális életének összefogó szervezője legyen. Ennek azonban akadályát jelentik az épület infrastruktúrára vonatkozó hiányosságok. Ezen feladat ellátásához és további, esetleg idegenforgalmi információs, szervező feladatok ellátásához nagyobb hasznosítható területre és korszerűbb infrastruktúrára van szükség. Az intézmény helyproblémáinak megoldására két lehetőség merült fel. Az egyik alternatíva szerint a jelenlegi épület kerülne bővítésre a korábban benyújtott pályázatban foglaltak szerint. A másik alternatíva az lenne, hogy az intézmény átköltözik a Vécsey Károly Helyőrségi Klub épületébe, amely jelenleg a Magyar Honvédség tulajdonában áll. Aszód Város Önkormányzata kérelmet nyújtott be az épület tulajdonjogának átruházására. A helyőrségi klub épületében lehetőség nyílna színházterem és egyéb klubhelyiségek, kiállítóterem kialakítására is. Az infrastrukturális fejlesztés lehetőséget jelentene arra, hogy a kistérség települései országos rendezvényeiket a kistérség központjában tudják, méltó helyen megrendezni. Ezzel mentesülnének olyan beruházások alól, amelyekre nincs támogatás, illetve amelyek komoly megterhelést jelentnek a helyi költségvetés számára. A tevékenységen belül javasolt az alapfokú oktatási intézmények szakmai együttműködése. Ennek elsődleges formája az intézmények vezetőinek rendszeres tapasztalatcseréje, illetve ezzel összefüggésben különféle képzési és tanórán kívüli programok összehangolása, közös megszervezése, lebonyolítása. Az alapképzés színvonalának emelése érdekében a szakmai tartalom állandó naprakész modernizációja mellett lényeges kérdés az infrastrukturális fejlesztések végrehajtása. Gondolunk itt elsősorban az intézményeknek otthont adó épületek rekonstrukciójára és a felszereltség színvonalának javítására. Részben a fent említett művelődést és alapfokú oktatást érintő fejlesztésekhez kapcsolódóan az intézkedés keretein belül javasolt a non-profit szervezetek, mint partnerek bevonása az intézmények működtetésébe és a programszervezésbe általános iskolák esetében tanórán kívüli, pl. környezetvédelemmel kapcsolatos programok szervezésébe. Ezek a szervezetek már ma is jelentős szerepet vállalnak a városok művelődési házaiban a kulturált szabadidő eltöltés megszervezésében. Kapcsolataikon keresztül nem csak egyesületi tagjaik számára, hanem a települések lakossága számára is képesek tartalmas programlehetőségeket biztosítani, ezzel biztosítva a szórakoztatás és a szórakozva tanulás lehetőségét a fiatalabb és idősebb generációknak. Javasolt, hogy a település lakosságának érdekében végzett feladatok ellátása fejében, ösztönzésként a néhány helyen már gyakorlatnak tekinthető módon tevékenységükhöz 75

76 az önkormányzat bérleti díj alóli mentességgel járuljon hozzá. Ez egyben motiváló tényező is a civil élet felélénkítésére. A megvalósítás szereplői Aszódi Művelődés Otthona települési művelődési házak települési önkormányzatok (Aszód város önkormányzata) civil szervezetek iskolák Monitoring Output indikátorok Térségi befogadó képességű művelődési központ létrejötte (befogadóképesség, fő) A helyi művelődési intézmények felújítása, a helyi igényeknek megfelelő bővítése Eredmények Az intézkedés hatásaként egyenletessé válik a kulturális szolgáltatások lefedettsége a térégben. Nem maradnak fölösleges kapacitások és a hiányzó szolgáltatások megszűnnek. A nagyobb (régiós, országos) rendezvények a térségi nagyobb befogadóképességű központi kulturális komplexumában zajlanak. Hatások Az intézkedés hatásaként egyenletessé válik a kulturális szolgáltatások lefedettsége a térégben. Nem maradnak fölösleges kapacitások és a hiányzó szolgáltatások megszűnnek. A humán erőforrás értékét növelő kulturált szórakozás lehetőségei a mikro-körzet központokban elérhetők lesznek, ugyanakkor minden település rendelkezni fog kellő kapacitású internetes hozzáféréssel. A finanszírozás lehetséges forrásai Belügyminisztérium Közszolgáltatásokat ellátó civil szervezetek működési feltételének javítása, projektek, programok és az ezzel összefüggő működési költségek finanszírozása Belügyminisztérium Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgáltatásokért A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája: Projekt címe Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja Az Aszódi Művelődési Ház bővítése vagy 150 millió A Helyőrségi Klub átalakítása kulturális funkcióval 4 milliárd 2007 A Bagi Művelődési Ház felújítása 80 millió

77 Művelődési Ház és Sportcentrum építése Turán 1 milliárd 2008 Az Ikladi Ráday Gedeon Művelődési Ház bővítése 120 millió 2010 tetőtér beépítéssel (tetőtérben a községi könyvtárral) Térségi szintű kulturális és sportrendezvények 250 millió 2013 befogadására alkalmas csarnok építése Iklad község sporttelepén A térség településein működő alapfokú oktatási Nem becsülhető 2006 tól intézmények tevékenységének összehangolása minimális rendszeres szakmai ötletbörze és tapasztalatcsere az igazgatóik illetve pedagógusok között. A Domonyi általános iskola rekonstrukciója 60 millió Általános iskola és óvoda felújítása és bővítése 200 millió Bagon 200 millió Sportcentrum létrehozása Hévízgyörkön mérettől függő Tevékenység: A kistérség egészségügyi és szociális jellegű intézményei működésének racionalizálása A tevékenység célja és indoklása A kistérség településeinek egészségügyi ellátásra vonatkozó ellátottsága ugyan teljes mindenhol van háziorvos viszont a települések orvosi rendelőinek többsége nem felel meg a hamarosan alapkövetelményként érvénybe lépő EU szintű elvároknak. Ezek elsősorban infrastrukturális adottságként kezelendők: öltözők, vizsgálók mérete állapota, váróhelyiségek mérete, nyílászárók stb. Fontos cél, hogy ezek az infrastrukturális fejlesztések a háziorvosokkal együttműködve minél hamarabb megvalósuljanak. Az ambuláns vizsgálatokat végző egészségügyi intézmények közül térségi jelentőséggel az Aszódi Rendelőintézet bír, amelynek épületállománya elavult, számos alapműszere hiányzik. A kistérség egészségügyi ellátással kapcsolatos egyik legégetőbb problémája az ügyeleti rendszer térségi szintű megszervezése, amit többek között az orvosok túlterheltsége és a költségracionalizálás indokol. A kistérség szociális ellátó rendszere gyakorlatilag a házi segítségnyújtás tekintetében problémás, mivel csak a három legnépesebb településen (Tura, Aszód, Kartal) és Versegen megoldott. Fejlesztési javaslatok Az egészségügyi és szociális vonatkozású fejlesztési javaslatok két nagyobb csoportra bonthatók: úgymint infrastrukturális és eszközigény kielégítés, illetve szervezeti vonatkozású fejlesztések. 77

78 Az infrastrukturális fejlesztések az ambuláns orvosi ellátást biztosító intézményekben javasolt és indokolt. A fontos, a kistérségi szinten felmérésre kerüljenek az infrastrukturális (épület) hiányosságok és felmérésre kerüljön azok költségvonzata. Javasolt az állagmegóvási munkákat helyi vállalkozókkal elvégeztetni. Fontos elvégezni a kistérség lakosságának ellátását végző aszódi Rendelőintézet épületállományának átfogó felújítását és bővítését. Ezen belül statikai problémák megoldása (repedeznek a falak) fektető terem kialakítása és irodahelyiségek építése a legfontosabb. A rendelőintézet műszerezettségére vonatkozóan szintén hiányosságokkal küzd, ebben az esetben források híján érdemes a vállalkozói szféra figyelmének felhívása, azokra területekre, ahol segítségükkel egy-egy hiány gyorsabban megoldható. (tájékoztatása a hiányokról, illetve az adományok formáiról azok adózással összefüggő előnyeiről vállalkozói szolgáltató központ segítségével (lásd: Tevékenység) A települési szintű ambuláns ellátás infrastrukturális fejlesztését az indoklásként szereplő elvárásoknak megfelelően javasolt elvégezni. Erre konkrét elképzelés Ikladon már van, a jelenleg községi könyvtárként működő épületben egy fogorvosi rendelőt, védőnői szolgálatot és gyermekorvosi rendelőt magában foglaló ellátó központ formájában. A szervezeti háttér vonatkozásában a fent említett költségracionalizálás kapcsán ésszerűnek tűnik egy két-pólusú ügyeleti rendszer kialakítása Aszód és Tura központokkal, de bármely más a Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül kialakítható, a jelenleginél racionálisabb és költségtakarékosabb rendszer is elképzelhető. Ebben az esetben nem lenne szükség, pl. külsős orvosok bevonására, ami nélkül jelenleg nem lehetne működtetni a többpólusú, kistérségi határokon átnyúló ügyeleti rendszert. A házi segítségnyújtás kistérség minden településére történő kiterjesztését érdemes a már meglévő három ellátást biztosító rendszerébe kapcsolni, és onnan megszervezni térségi szintű megegyezéssel. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok háziorvosok Megü Bt. (aktuálisan az ügyelet-szervezési feladatok ellátásáért felelős vállalkozás) Aszódi Rendelő Intézet kistérségi vállalkozások (a műszerezettség javítása érdekében) Monitoring: Output indikátorok az egészségügyi ellátó intézmények állapotának javulása új épületrészek kialakítása (új helyiségek száma) új műszerek beszerzése (db) kétpólusú ügyeleti rendszer kialakítása (megtakarítás, Ft) 78

79 Eredmények Javul a kistérség településein a háziorvosi ellátás infrastrukturális feltétele. Kistérségi ellátóként az Aszódi Rendelőintézetben a vizsgáló, kezelő és várakozó feltételek pozitívan változnak. A műszerezettség javulásával több vizsgálat végezhető el a térségen belül, nagyobb utazások nélkül. Az irodahelyiségek kiépítésével a munkafeltételek az orvosom méltó munkakörülmények között végezhetik vezetői, adminisztratív tevékenységüket. A szociális ellátórendszer (házi segítségnyújtás) kiterjesztése az idősek és betegek esélyegyenlőségének megteremtéséhez járul hozzá. Hatások A tevékenység hatásaként újabb elemmel erősödik a kistérség népességmegtartó képeséssége, a fejlesztések hozzájárulnak az életminőség javításához. A finanszírozás lehetséges forrásai GKM Háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatás Kód: SZVP/ A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Az Aszódi Rendelőintézet átfogó statikai és cca.20 millió állagmegóvási munkálatainak elvégzése 2008 Az Aszódi Rendelőintézet bővítése cca.20 millió irodahelyiségekkel és fektető teremmel Az Aszódi Rendelőintézet alapműszerezettségének nem becsülhető javítása 2007 Házi segítségnyújtás megszervezése térségi szinten humán erőforrás 2007 a már meglévő ellátókhoz kapcsolódóan igény egy-két (folyamatos) településenként egy ember Őszi Rózsa idősek otthona átfogó felújítása, 70 millió 2007 bővítése, modernizálása Idősek otthonának megvalósítása Kartalon cca. 1 milliárd 2008 Ikladi egészségház kialakítása az 70 millió 2010 alapműszerezettség javítása Orvosi rendelő építése Domonyban 80 millió

80 Tevékenység: A közbiztonság erősítése közös közterület felügyelet megszervezése A tevékenység célja és indoklása Az elmúlt években tapasztalható jelentős társadalmi polarizáció eredményeként a statisztikák tanúsága szerint is jelentősen megszaporodtak elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények. A lakosság biztonságérzete jelentősen csökkent, központilag szervezett, a közbiztonságot fenntartó szervezetek híján a lakosság maga szervezte meg polgárőrséget a kistérség minden településén. A közbiztonság fenntartására a kistérségben két rendőrőrs található, egy Aszódon és egy Turán, ezen felül körzeti megbízott van Bagon. A kistérség néhány közintézménye rendelkeznek biztonsági szolgálathoz, vagy rendőrséghez bekötött riasztóval. Kamerás térfigyelő rendszer egy településen sem működik. A kistérségi önkormányzatok mindegyike szükségesnek tartaná egy járőr szolgálat és Aszód egyes részein térfigyelő rendszer kiépítését. Fejlesztési javaslatok A kistérségben a lakosság biztonságérzetének növelése érdekében és a kriminológiai esetek csökkentése miatt javasolt az eddigiek mellett további lépéseket tenni. Fontos, hogy a kistérség minden közintézménye rendelkezzen rendőrségre bekötött riasztóval. Ennek magvalósítási költségei épüljenek be az adott intézmény felújítási, karbantartási költségvetésébe. A közterületek, utcák nappali és éjjeli biztonságát növelendő a kistérségben javasolt járőrszolgálat rendszeresítése. A járőrszolgálat elsősorban a már működő polgárőrségekre támaszkodik viszont térségi szervezettségű. Különösen az egymástól csak adminisztratív módon elválasztott településeken érdemes két-három településnek közösen megszervezni a járőrözést (erre van példa Iklad és Aszód esetében). Fontos, hogy a fegyvertelen járőrök közvetlen, állandó kapcsolattal rendelkezzenek a rendőrőrsökkel, hogy szükség esetén azoktól támogatást kapjanak. Közös kistérségi elhatározással gépkocsik is fenntarthatók, annak érdekében, hogy a külterületi lakott helyek, vagy az egymástól távolabb eső települések (Verseg, Domony, Domonyvölgy) könnyebben megközelíthetőek legyenek. Ebben az esetben a kistérségi elhatározás a fenntartás közös pénzügyi biztosítását is jelenti. A járőrözés másik módja az egyszeri, jelentősebb beruházással járó térfigyelő rendszer kiépítése a települések központi, illetve veszélyeztetettebbnek vélt részén. Előnyös, ha a térfigyelő rendszer központja olyan településen van, ahol van rendőrkapitányság, illetve rendőrőrs és ahonnan a települések mindegyik gyorsan elérhető. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok rendőrkapitányságok 80

81 civil szervezetek (polgárőrség) őrzés-védelemmel foglalkozó vállalkozások Monitoring Output indikátorok térfigyelő rendszer kiépítése (központ, db kamera) rendszeresen járőröző személyek száma rendszeresen járőröző autók száma Eredmények A kistérségben a vagyon elleni bűncselekmények száma csökken. A térfigyelő rendszer segítségével a feltárt bűncselekmények aránya megnő. Hatások A tevékenység hatásaként a térségben élők biztonságérzete, ezzel életminősége jelentősen javul. A kedvezőbb bűnügyi statisztika egyike a vállalkozások letelepedését elősegítő tényezőknek. A finanszírozás lehetséges forrásai helyi források A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Térfigyelő rendszer kiépítése Aszód belvárosában 100 millió 2008 Társulási járőrszolgálat működtetése (folyamatos) A kialakított rendszer 2008 jellemzőitől függ, jelen tervezési állapotában nem becsülhető Térfigyelő rendszer kiépítése Bag község 70 millió 2008 központjában Térfigyelő rendszer kiépítése Iklad község 70 millió 2008 központjában 81

82 3.3. III. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉS ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Intézkedés: A kistérség közúthálózatának fejlesztése Az intézkedés célja A kistérség közötti, térségen belüli útkapcsolat rendszer magasabb kiépítettsége A települések belső elérhetőségi feltételeinek javítása A települések tehermentesítése a tranzitforgalomtól A települések közlekedésbiztonságnak növelése A belterületi utak fejlesztése Az intézkedés indokoltsága Az Aszódi kistérségre jellemző, egy központú, sugaras rendszerű közúthálózati struktúra forgalmi anomáliákat eredményez Aszód-Bag-Tura térségében. A bagi M3 autópályacsomópont az egyetlen gyorsforgalmi kapcsolat a térségben, ezért a rávezető utak túlterheltek. A 3 sz. főút aszódi szakaszán érvényben lévő forgalomkorlátozás hatására a 3105 j. útra terelődött a nehézgépjárművek tranzitforgalma, ami jelentős terhelést és balesetveszélyt jelent az e forgalom lebonyolítására alkalmatlan belterületi útszakaszokon. A települések belterületi útszakaszai ezen túlmenően igen rossz minőségűek (földutak, a meglévő szilárd burkolatú utak állapota). Az intézkedés tartalma Az intézkedés elsősorban a hiányzó elkerülő- és összekötő útszakaszok megépítését, a meglévő szakaszok felújítását, valamint a települések lakosságának biztonság és komfortérzetét erősíti. A kistérségnek, illetve projektekre szerveződött településszövetségeknek kezdeményezni kell az egyes útszakaszok felújítását, elsősorban a Közútkezelő Kht. irányában kifejtett hatásos lobbytevékenységgel. Alternatívaként az önkormányzatoknak érdemes a hiányzó útszakaszok megépítésére és a meglévők javítására közös pályázatot benyújtani. Ide kapcsolódik a belterületi útszakaszok korszerűsítése, szilárd burkolattal való ellátása is. Mivel a tevékenységeken belül felsorolt projektek megvalósítása csak részben tartozik térségi, illetve települési kompetenciába az illetékes szervek felé folyamatosan erősíteni kell azok megvalósításának szükségességét. Fontos, hogy megbízható vizsgálatokkal és hatástanulmányokkal támasszák alá az egyes biztonsági elemek pl. körforgalom forgalmas kereszteződésben, elkerülő utak megépítése nélkülözhetetlen voltát. 82

83 Az intézkedés várható hatása Az intézkedés várható hatásaként a kistérség települései közötti közúti közlekedés egy bővebb, több útkapcsolattal rendelkező hálózaton történik, amely jelentősen megkönnyíti a települések elérhetőségét és lerövidíti az elérhetés idejét. A települések belterületi szakaszai mentesülnek az átmenő forgalom terhe alól, illetve komfortosabb utazási feltételek nyújt a hálózat. A további fejlesztések nyomán megnövekszik a közlekedés biztonsága mind a települések belterületén mind, pedig a különösen balesetveszélyes csomópontokban. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek A belterületi szakaszok tehermentesítését szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése, illetve a belterületi utak fejlesztése Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelést csökkentő fejlesztések (gyalogátkelők, körforgalom, zajvédő fal) Tevékenység: A belterületi szakaszok tehermentesítését szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése A tevékenység célja és indoklása Aszód város által, belterületéről kitiltott, 7,5 t-nál nehezebb, korábban tranzitforgalomként áthaladó gépjárművek - melyek nem az autópályát használják, annak fizetős volta miatt, hanem a 3 sz. főutat a 3 sz. főútról a 3105 j. út kereszteződésénél térnek le Bag-Tura-3104 j. út-hatvan (3 sz. főút) irányba. A 3105 j. út jelentős terheltségét nemcsak ez a tranzitforgalom adja, hanem az M3 autópályáról a bagi csomópontnál letérő célforgalom is. A két forgalom kumuláltan jelenik meg a csaknem egybefüggő, Bag-Hévízgyörk-Galgahévíz- Tura mintegy 13 km-es belterületi szakaszon. Mivel a 3105 j. úton fekvő települések elkerülésére, és az aszódihoz hasonló forgalomkorlátozás bevezetésére nincs reális lehetőség, ezért e településeknek, illetve a kistérségnek más megoldást kell kínálni e problémára. Nyilvánvaló, hogy forgalomtechnikai eszközökkel az autópályára lehet kényszeríteni a gépjárműveket (pl. M5), azonban nem ez jelenti a probléma közlekedésfejlesztési szemléletű, konszenzuson alapuló megoldását. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatrendszer bővítése nemcsak a települések közötti társadalmi-gazdasági kohézió és együttműködés erősítése érdekében fontos, de a kistérség centrális közúthálózatának oldását is eredményezi. A kistérség közúthálózatának Aszód és Bag települések által meghatározott forgalomáramlási súlypontját új transzverzális irányú utak kiépítésével indokolt ellensúlyozni, minek következtében éppen ezen központi területek forgalma csökkenthető. Jól érzékelteti ezt a helyzetet, hogy Verseg, Iklad településekről célszerűen csak Aszódon és Bagon keresztül érhető az Aszódi kistérség, illetve a szomszédos déli kistérségek települései. 83

84 A kistérség külső elérhetőségének javítása az M3 autópálya által látszólag biztosítottnak tekinthető, ugyanakkor az autópálya csomópontok elhelyezkedése és sűrűsége nem támogatja a térség fejlesztési területeinek közvetlen elérését. Így például az aszódi laktanya, mint potenciális fejlesztési terület (pl. logisztikai központ) elérése az autópályáról (bagi csomópont esetében) csak a belvároson keresztül oldható meg, míg a 7,5 tonnánál nehezebb gépjárművek városból való kitiltásuk miatt csak a jóval messzebbi, Hatvan nyugati határában lévő kerekharaszti csomóponttól a 3 sz. főúton, közel 10 km-t haladva érhetik el a várost. Ez pedig a befektetőkért folytatott kiélezett versenyhelyzetben jelentős hátrányt jelent. Fejlesztési javaslatok Kézenfekvőnek tűnik egy Aszód és Bag között húzódó, az M3 autópályával közel párhuzamos nyomvonalú, mintegy 5 km hosszú elkerülő út kiépítése, mely a fenti forgalmi anomáliát orvosolhatja. Ugyanakkor az elkerülő út két vasúti felüljáró, egy Galga fölött átívelő híd építését is megkívánja, ami a beruházás összköltségét jelentősen megnöveli 12. Az ágazat forráshiány miatt nem foglalkozik a fejlesztéssel, miközben a kistérség kompetencia híján nem tud érdemlegesen előre lépni az ügyben. Megyei és regionális, EU források bevonásával azonban reális esély mutatkozhat a megvalósítására. Alternatív, az előző fejlesztést részben kiegészítő megoldást kínál Aszód város déli belterületi határa közelében, a vasút északi oldalán haladó, a településrendezési tervben leszabályozott új közút kiépítése. Az új közút nemcsak a 3 sz. főúton zajló tranzitforgalom levezetését szolgálhatja, de egybeesik a város azon törekvésével, miszerint az átmenő és helyi célforgalomtól megkímélt, tehermentesített belvárosban, a főúton (Kossuth út) egy sétálóút, valódi városközpont alakítható ki. A tervezett tehermentesítő út 3 sz. főútra való visszakötését célszerű úgy kialakítani, hogy az a közeljövőben kiürítendő és logisztikai központ céljára kiválóan alkalmas, illetve azzá fejleszthető aszódi laktanya közvetlen elérését is szolgálja. Ehhez a rendezési terv által javasolt, a fiúnevelő intézet területén kijelölt, a vasútállomást a Hatvani úttal összekötő új út helyett más nyomvonalon célszerű kijelölni az utat. A javasolt, új nyomvonal szintén a vasútállomástól indul, majd enyhe balívvel, a fiúnevelő intézet területén haladva éri el a Hatvani utat (3 sz. főút) a város közigazgatási határa közelében. Előnye a megoldásnak a rendezési tervben javasolttal szemben, hogy a nyomvonal jobban illeszkedik a terepviszonyokhoz (nem olyan meredek), a tehermentesítő úton zajló forgalmat nem kényszeríti vissza a lakott területek közelébe, a Hatvani útnál egyetlen csomópont kiépítése szükséges, nem tartalmaz a forgalmat lelassító és környezetet erősebben károsító két merőleges kanyart és a fiúnevelő intézet területét kevésbé osztja meg. 12 Az M3 autópálya hajdani, e térséget érintő építésekor hangzottak el ígéretek ezen elkerülő út megvalósítására, azóta azonban le került a napirendről. 84

85 Fontos, hogy az új út mentén, célszerűen annak belvároshoz legközelebb eső szakaszán parkolóhelyek is kialakításra kerüljenek. A P+R rendszerű parkolók kialakítása a vasútállomás mellett is célszerű az elővárosi vasúti közlekedéshez kapcsolódóan. A fenti két útfejlesztés sokkal inkább kiegészítik, sem mint helyettesítik egymást, azaz kistérségi közös érdek mielőbbi megvalósításuk. Természetesen, mivel az aszódi útfejlesztés térségi hatása jelentős, hiszen tehermentesíti a 3105 j. utat és így az érintett települések túlterhelt belterületi szakaszait, ezért ezen településeknek hathatósan támogatni szükséges a javasolt fejlesztéseket. További fejlesztési javaslatok: Javasolt Kartal Hévízgyörk kapcsolat kiépítése. Ezen irányon belül 3 sz. főút és Hévízgyörk vasúti megállóhely közötti kapcsolat földúton jelenleg is adott, és igénybe veszi az M3 fölötti közúti hidat. A fejlesztés részeként szükséges megoldani az új út és a 3 sz. főút csomópontját, illetve e csomóponttól Kartal elérhetőségét, továbbá a Bp.-Miskolc vasútvonal biztonságos kereszteződését, valamint Hévízgyörkön belül a 3105 j. úttal való csomópont átalakítását. A fejlesztéssel - amennyiben az megelőzi a fentebb javasolt, Aszódot elkerülő, tehermentesítő szakaszok kiépítését - tehermentesíthető a 3105 j. út Hévízgyörk Tura közötti szakasza, mert az új úton gyorsabban vissza lehet jutni a 3 sz. főútra. Emellett javítja az elérhetőséget Kartal és Hatvan között azzal, hogy a 3 sz. főútra helyezi a forgalmat, az igen rossz állapotú fenyőharaszti útirány helyett. Bag - Vácszentlászló között kiépítendő út kistérségi érdekeken túlmutató fejlesztés, mely egy nagyobb léptékű, a 3 és 31 sz. főutakat összekötő, a Közép-Magyarországi Régió, Pest megye észak-déli irányú, transzverzális kapcsolatának egyik szakasza. Az Aszód és Sülysáp-Gyömrő térségét összekötő, javasolt új nyomvonal az Aszódi kistérség déli irányú nyitását szolgálja. A Bag - Vácszentlászló közötti út keleti kiágazásával bekötésre kerül a Bika-tó és a partján épülő ökofalu, illetve az út továbbvezetésével Galgahévíz. Aszód Bag közötti új közúti kapcsolat kiépítése a szennyvíztelephez vezető út kiépítésével. A fejlesztés célszerűen kapcsolódhat a tervezett Aszód déli tehermentesítő út kiépítéséhez, miáltal a szippantós kocsik elkerülhetik a belvárost, illetve Bag felől is biztosítottá válik a telep elérése. Természetesen az új kapcsolat létrehozása a két település közötti utat, elérési időt jelentősen lerövidíti. Az utat forgalmas vasútvonalak keresztezik, ezért javasolt külön szintű, vasút alatti átkelési lehetőség kialakítása. Amennyiben a rendelkezésre álló források csak szintbeni kereszteződés kialakítására elegendőek, úgy fény- és félsorompóssá szükséges fejleszteni. Iklad elkerülésének megoldása elsősorban azért javasolható, mert a 2108 j. út belterületi szakasza, a kétoldali beépítettség miatt igen szűk, s az áthaladó pl. 85

86 kőszállító nehéz-gépjárművek jelentős környezetkárosítást okoznak. Az elkerülő út nyomvonala célszerűen Iklad északi határától indulva, a vasúti sín és Galga között haladva csatlakozna a j. úthoz, Domony délkeleti térségében, majd a kiépítendő körforgalmi csomópontnál a 3 sz. főúthoz. Az elkerülő út Iklad, mellett Domony és Aszód belterületét is tehermentesíti a tranzitforgalomtól. Új autópálya csomópont kiépítése, felhasználva a 43 km szelvénynél meglévő közúti felüljárót, mely egyben a Kartal-3 sz. főút-hévízgyörk összekötő út műtárgya is, illetve a közelében lévő bagi pihenőhelyet, mint lehajtó terület. A felüljáró és a pihenőhely léte költségtakarékos, a forgalmat kevésbé zavaró módon teszi lehetővé a kistérség számára fontos, új autópálya csomópont kialakítását. E csomópont-fejlesztés megvalósulásához célszerű időben hozzákapcsolni egy új összekötő út kiépítését is, mely út a Bp.-Miskolc vasútvonal északi oldalán, azzal párhuzamosan haladva fűzi fel Hévízgyörk-Galgahévíz-Tura vasúti megállóhelyeihez vezető bekötő utakat (31311 j., j., j.), majd egy vasúti felüljáróval csatlakozik a j. úthoz. Ezzel a fejlesztéssel egyrészt tehermentesíthető a 3105 j. út Bag-Tura között, és az út(vasút) mentén új fejlesztési területek kialakítására nyílik lehetőség, másrészt a Jászság felé gyorsabb elérést biztosít, azaz Aszód és Jászfényszaru, Jászberény között jelentősen könnyebbé válik a közlekedés. Nem mellékesen a Jászságból Budapest felé irányuló forgalom e csomópontot használva elkerüli Hatvani belvárosát is, mely jelenleg az M3-21 sz. főút csomópontját használja. A javaslat (része pl. Jászfényszaru elkerülése a Boldog - 32 sz. főút összekötésével) egy három megyét felölő, s három régiót érintő komplex fejlesztés, mely megvalósításához közös erőfeszítéssel nagyobb esély mutatkozik. Domonyvölgy térségében található egy lezárt, használaton kívüli kétoldali autópálya felhajtó (nem klasszikus csomópont), az NA Rt. saját céljaira. Régi törekvés ennek közforgalom előtti megnyitása, de jelen kiépítettsége mellett erre alkalmatlan. Forgalomtechnikailag teljes értékű csomópont kialakításához további jelentős beruházás szükséges, amit térségi helyzete azonban kevésbé indokol. Szükséges egy külön tanulmány keretében tisztázni a csomópont megvalósíthatóságának, megnyitásának jogi, műszaki feltételeit. A lezárt kapuk megnyitásával, kiegészítő beruházások hiányában nem lehet egyetérteni! A tanulmány becsült költsége 2-3 millió Ft. Az új építésű utak mellett a meglévő kül- és belterületi úthálózat korszerűsítése szintén kiemelt közúthálózat-fejlesztési feladat. A kistérségben, illetve annak elérését biztosító úthálózat számos szakaszán nagyon rossz minőségű az útburkolat (lásd projektlista). A megvalósítás szereplői Többcélú kistérségi társulás Helyi önkormányzatok Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 86

87 Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. Közlekedési felügyelet MÁV Rt. Nemzeti Autópálya Rt. Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi régiók, valamint Heves és JNSZ megye fejlesztési tanácsai A fejlesztés által területileg illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok A fejlesztés által területileg érintett erdő- és vadásztársaságok A fejlesztés nyomvonalán régészeti feltárást végző múzeum A fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, illetve érintett földtulajdonosok Monitoring: Output indikátorok kiépült utak hossza km korszerűsített utak hossza km kiépül és felújításra kerül km járda egy új autópálya csomópont létesül a bagi pihenőhelynél egy körforgalom kiépül a 3105 j. és 3 sz. utak csomópontjában kiépül egy 100 férőhelyes P+R parkoló Aszódi vasútállomás közelében egy tanulmány elkészül a Domonyvölgy térségében található autópálya felhajtó közhasználatúvá tételének megvalósíthatóságáról Eredmények A közlekedésfejlesztési javaslatok hatására rövidülnek az elérési idők (perc), csökken a belterületeket terhelő tranzitforgalom (jármű/nap), s ezáltal a környezeti terhelés. Az intézkedésen belül a közlekedésbiztonság növelése kiemelt cél, ezért eredményként a balesetek számának (db), súlyosságának (könnyű, súlyos, halálos) csökkenése határozható meg. Lehetséges negatív hatás hogy a belterületekről elmaradó forgalom az éppen a tranzitforgalomra alapozó kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások bevételét csökkentheti. Hatások A fejlesztések hatásaként megerősödik a települések és lakosaik közötti kohézió. A könnyebb hatékonyabb elérhetőség lehetővé tesz térségi szintű szolgáltatások működtetését, melynek nyomán azok működtetése hatékonyabbá és pénzügyileg fenntarthatóbbá válik. A forgalomcsökkentő beruházások hatásként megvalósul az élhető város (település), ahol a mindennapos közlekedés megszűnik jelentős kockázati tényezőként szerepelni. 87

88 A finanszírozás lehetséges forrásai TRFC Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítás támogatása CÉDE Önkormányzati tulajdonú települési belterületi, valamint a kommunális létesítményeket megközelítő bekötő és összekötő utak kiépítése. felújítása A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Az Aszód-Bag közötti elkerülő út megépítése (két 3-4 milliárd vasúti felüljáró, egy Galga fölött átívelő híd) 2010 Aszód város déli belterületi határa közelében, a milliárd vasút északi oldalán haladó, új közút kiépítése 2008 Kartal Hévízgyörk útkapcsolat kiépítése milliárd 2010 Bag - Vácszentlászló között kiépítendő út milliárd 2008 Bag - Vácszentlászló közötti út keleti kiágazásával a milliárd 2008 Bika-tó ökofalu, illetve az út továbbvezetésével Galgahévíz bekötése Aszód Bag közötti új közúti kapcsolat kiépítése a millió 2007 szennyvíztelephez vezető út kiépítésével. Iklad elkerülő út kiépítése milliárd 2008 Új autópálya csomópont kiépítése, felhasználva a 43 A javaslat kistérséget 2010 km szelvénynél meglévő közúti felüljárót érintő részének becsült költsége 2,5-3 milliárd Ft. Tanulmány készítése a Domonyvölgy térségében található egy lezárt, használaton kívüli kétoldali autópálya felhajtó (nem klasszikus csomópont) közhasználatúvá tételére A j. út felújítása. Domony település közúthálózati kapcsolatát adó út állapotának javítása (különösen az Ikladdal összekötő, illetve a belterületi szakaszán). 2-3 millió millió 2007 Fenyőharaszt elérését biztosító, nem az országos 0,7-1 milliárd közúthálózat részét képező út felújítása, mely Kartal 2008 és Verseg települések Hatvan irányú kapcsolatát adja. Domonyvölgy feltárását adó út korszerűsítése millió 2007 Domonyvölgy üdülőövezet és Vácegres közötti 300 millió összekötő út megépítése Domony-völgyi 30-as főút csatlakozásának kiépítése 50 millió P+R rendszerű parkoló kialakítása Iklad község 10 millió központjában, a 2108 sz. közút és az Iklad-Alsó 2013 vasútállomás közötti területen Önkormányzati kezelésű utak és járdák építése és a költség az útépítés 2011 felújítása Bagon technológiájától függ, állapotfelmérés után becsülhető 88

89 Belterületi útszakaszok felújítása Galgahévízen Önkormányzati kezelésű utak és járdák építése és felújítása Ikladon a költség az útépítés 2011 technológiájától függ, állapotfelmérés után becsülhető 70 millió Tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelést csökkentő fejlesztések A tevékenység célja és indoklása Az előbb részletezett fejlesztési javaslatok legtöbbje (belterületi szakaszok tehermentesítése) közvetve vagy közvetlenül a közlekedésbiztonság javítását is szolgálják. Ugyanakkor látni kell, hogy egyes, a közlekedésbiztonságra lokálisan kedvezően ható fejlesztések eredményeképp az úthálózat más szakaszain, pontjain olyan forgalmi változások indukálódhatnak, melyeknek kialakulására előzőekben nem gondoltak, de kezelését szükségszerűen meg kell oldani. Erre a folyamatra jó példa a 3 sz. főút, 3105 j. út kereszteződése, mely részben az autópálya csomópontnak köszönhetően, részben térségi szerepkörénél fogva kiemelten balesetveszélyessé vált. Ezen kereszteződés biztonságosabbá tétele egyrészt megoldható helyben alkalmazott műszaki beavatkozással (körforgalom, felüljáró, vagy forgalmi lámpás kereszteződés kialakítása), de közvetve az itt áramló forgalom csökkentésével, elvezetésével is érhető el javulás. Vagyis a javasolt új autópálya csomópont kialakítása, vagy az Aszóg-Bag között vezetett elkerülő út kiépítése a kereszteződés terhelését és így balesetveszélyességét is csökkenti. A kistérség területén áthaladó autópálya és kapcsolódó túlterhelt úthálózat biztonsági vonatkozásai mellett számos olyan környezeti hatást jelent, amely a lakosság komfortérzetére van kellemetlen hatással. Ilyen hatás a zajterhelés. A már meglévő zajvédő fal hossza nem elegendő ahhoz, hogy a pálya szomszédságában élők komfortérzetét ne rontsa jelentősen. (A mérések rendszeresen a határértékhez (60 db) közeli értéket mutatnak és a fal továbbépítése csak az ezt meghaladó értékeknél indokolt.) Fejlesztési javaslatok A 3 sz. főút, 3105 j. út kereszteződésének körforgalommá történő átalakítása. A kereszteződés ügye régóta napirenden van, a közútkezelő és az önkormányzat között folyamatos egyeztetések zajlanak a műszaki megvalósítás tartalmát illetően. A mihamarabbi megoldást nyilvánvalóan forgalomtechnikailag leginkább alkalmas és költséghatékony módon kell megtalálni. Természetesen a kereszteződésben tervezett fejlesztést összhangban szükséges kezelni jelen programban javasoltakkal, és meg kell vizsgálni a közöttük lévő kölcsönhatást. Szintbeni vasúti-közúti átkelők fejlesztése, a javasolt közút-fejlesztésekhez illeszkedően külön szintű kereszteződések kialakítása. A fejlesztések helyszíne az 89

90 adott útfejlesztés leírásánál jelezve. (Lásd Intézkedés: A kistérség közúthálózatának fejlesztése) A külön intézkedésben kidolgozott kerékpáros utak kialakítása, kiépítése. A térségben jelentős a hivatásforgalomból származó (nem turisztikai célú) kerékpáros közlekedés, mely komoly balesetveszélyt jelent a túlterhelt közutakon. A kerékpáros forgalom levétele a közutakról (külön kerékpárút építése), vagy más megoldásokkal járműforgalomtól való elkülönítése (pl. kerékpársáv kialakítása) javítja a közlekedésbiztonságot. A hivatásforgalom mellett szükséges kielégíteni a kerékpáros turizmus biztonsági igényeit is. Például a Galga mentén kiépítendő kerékpárút mindkét kerékpár forgalom tekintetében előre mutató fejlesztés. (Lásd Intézkedés: Kistérségi kerékpárút hálózat építése) Gyalogos átkelőhelyek kiépítése, elsősorban az átmenő forgalommal erősen terhelt útszakaszokon A M3 autópálya zajterhelése jelentős problémát jelent a Bagi csomópont közelében élő lakosságnak. Indokolt volna a zajterhelés nem egyszeri, hanem folyamatos mérése, ami alátámasztja a jelenleg 200 méter hosszú zajvédő fal továbbépítését. A gépkocsik belterületi szakaszokon mérhető sebessége gyakorta messze meghaladja a megengedhető legnagyobb sebességet, ennek okán az Aszódi Többcélú Kistérségi Társulásnak javasolt kezdeményeznie sebességmérő radarok kihelyezését egyes belterületi szakaszokon. A megvalósítás szereplői Többcélú kistérségi társulás Helyi önkormányzatok Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. Közlekedési felügyelet MÁV Rt. Nemzeti Autópálya Rt. Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi régiók, valamint Heves és JNSZ megye fejlesztési tanácsai A fejlesztés által területileg illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok A fejlesztés által területileg érintett erdő- és vadásztársaságok A fejlesztés nyomvonalán régészeti feltárást végző múzeum A fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, illetve érintett földtulajdonosok Monitoring: Output indikátorok egy körforgalmi csomópont kiépítése (lásd. előző intézkedésnél) 90

91 4 db biztonságosabbá átalakított szintbeni vasúti-közúti átkelő 10 kialakított gyalogos átkelőhely az autópálya menti lakóterületek zajterhelése csökken (tartósan 60 db alatti zajterhelés) Eredmények A fejlesztések eredményeként a balesetek és baleseti helyzetek gyakorisága jelentősen csökken. A forgalomban kevésbé védett szereplők (gyalogosok, kerékpárosok) biztonsága jelentősen javul. Az autópálya közelében élő lakosságot érintő zajterhelés a hétköznapi életet kevésbé zavaróvá válik. Hatások A tevékenység keretében végrehajtott fejlesztések hatásaként nő elsősorban a helyi lakosság biztonság- és komfortérzete. A finanszírozás lehetséges forrásai Kerékpárutak fejlesztése (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület és Régiófejlesztési Célelőirányzata) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe A 3 sz. főút, 3105 j. út kereszteződésének körforgalommá történő átalakítása Egy gyalogosátkelő létrehozása (előjelző táblákkal várakozószigetekkel) Az M3-as autópálya zajvédő falának kiterjesztése a lakott területek szomszédságában Bagnál végig a teljes belterületi szakaszon Sebességmérő radarok kihelyezésének kezdeményezése Bag belterületén Sebességmérő radarok kihelyezésének kezdeményezése Iklad belterületén Az ikladi vasúti átjáró fénysorompójának átalakítása félkaros sorompóvá Várható költsége (Ft) 100 millió Megvalósítás 2007 a költségek nem 2006 vagy megegyezés szerint terhelik a kistérséget vagy az adott település önkormányzatát 15 millió millió 2007 időtávja 91

92 Intézkedés: A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a közforgalmú közlekedési módok közötti harmonizáció megteremtése Az intézkedés célja A járatsűrűség, a menetrendi beosztás, az utazási költségek optimalizálása A viszonylatok tekintetében a mindenkori kistérségi igények kielégítése a működő tömegközlekedési-rendszer felülvizsgálatával Utasbarát szolgáltatási színvonal kialakítása, illeszkedve a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) céljaihoz Az intézkedés indokoltsága A kistérségben a közforgalmú közlekedési szolgáltatók költség-haszon szempontú, közös érdekeket nélkülöző üzemeltetése miatt térben és időben egyenetlen a szolgáltatási színvonal. A kistérség északi és déli települései között csak átszállással van kapcsolat, illetve helyi járatok hiányában - a nagyobb településeken - jelentős a buszmegállók eléréséhez szükséges gyaloglási idő. Az intézkedés tartalma Az intézkedésen belül a kistérség lakossága által igénybe vett tömegközlekedési típusok infrastrukturális és szolgáltatások színvonalát érintő fejlesztése szerepel, amelyek legtöbb esetben nem térségi kompetenciába tartoznak Az intézkedés kistérségi buszközlekedési szolgáltatás megszervezésére vonatkozó javaslata kistérségi kompetencia, amennyiben a megyei szolgáltatók azt elviekben támogatják. A helyközi illetve távolsági járatok járatsűrűségének javítása már sokkal inkább egyezetés és érdekérvényesítés kérdése, mint térségi kompetencia. Ebben az esetben valóban fontos a települések egységes fellépése, hiszen a térség lakosságának napi munkába járását érintő problémák akkor kapnak igazán hangot. Az intézkedés várható hatása A kistérségben a térségi és távolsági utazások komfortfokozata fokozatosan javul. Megvalósul a térségen belüli közlekedés infrastukturális alapfeltétele, amely az alapot biztosítja a kistérségi szinten szervezett szolgáltatások hatékony működéséhez és igénybevételéhez. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása A vasúti közlekedés színvonalának fejlesztése 92

93 Tevékenység: Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása A tevékenység célja és indoklása A kistérség sajátos közúthálózatából eredően nincs olyan buszjárat, mely a kistérség településeit közvetlenül, átszállás nélkül felfűzné. Így a viszonylatok Aszód, illetve a bagi elágazás érintésével közlekednek, s ezért például Kartal és Tura között már átszállás szükséges. Bár a térségi tömegközlekedési szolgáltató (Volánbusz) a közelmúltban új buszokat állított forgalomba a Budapest - Tura viszonylaton és partner a helyben felmerülő új igények kezelésében, mégis a kistérségen belüli közlekedési feltételek kedvezőtlenek, miáltal nem nyújt kellő mozgási szabadságfokot a helyi lakosságnak. Mivel a területi terveknek, fejlesztési programoknak nincs, vagy csak igen csekély ráhatása van például a tömegközlekedési szolgáltatók tevékenységére, éves fejlesztéseikre, ezért csupán ajánlások fogalmazhatók meg feléjük, illetve olyan feladatokra koncentrálhat, melyek megvalósításában a területi szereplők is hatékonyan részt vállalhatnak. Fejlesztési javaslatok A tervezési területen jövőben megvalósítandó fejlesztésekhez illeszkedően, előzetes tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatók felé, hogy azok időben kezdeményezhessék a viszonylatok újragondolását. Külön megállapodásokat kell kötni a szolgáltatókkal a járatsűrítésről, az igényekhez rugalmasan igazodó viszonylatszervezésről. (Amennyiben ez többletköltséget jelent a szolgáltatónak, úgy ahhoz az érintett terület önkormányzatai, vállalkozásai hozzájárulására is szükség lehet!). Kiemelt kistérségi feladat a kistérségen belül vállalkozói alapú szolgáltatás megszervezése, mely megvalósulhat akár a Volánbusszal kialakítandó egyezség alapján, akár közbeszerzés útján kijelölt szállítási vállalkozó bevonásával. Lényege a javaslatnak, hogy a kistérség települései között közvetlen, menetrend alapján rendszeresen közlekedő buszjárat legyen. Az igényekhez igazított kapacitással bíró buszok (pl. mikrobusz) nemcsak kiegészíthetik a Volánbusz menetrendi hiányosságait, de rugalmas viszonylatszervezése révén a települések jelenleg nem ellátott területein is biztosítható lesz a szolgáltatás. Így például Aszód belvárostól távolabb fekvő, új lakóterületein, vagy más településeken, ahol hosszabb gyaloglási idővel érhető el a legközelebbi buszmegálló. A vállalkozás beindításához és versenyképes üzemeltetéséhez (alacsony viteldíj biztosítása) célszerű normatív alapú támogatás nyújtása az önkormányzatok részéről. (Bár települési szintű az érintettség, de nem mindegyik település képes ezen arányosított költségeket kigazdálkodni, ezért megyei, régiós szintre kell emelni a támogatás kérdését. Mivel a probléma nem csupán az Aszódi kistérségben van jelen, ezért program szinten külön célszerű kezelni.) Javaslat költsége a kiírás tartalmától és a beérkezett árajánlatoktól függ, az esetleges ártámogatás mértéke pedig a szolgáltatóval történő megállapodás kérdése. 93

94 A szolgáltatások színvonalának emeléséhez az autóbusz-állomások, megállóhelyek kulturált állapotának megteremtése és fenntartása is szükséges (pontos jelzés, olvasható és értelmezhető menetrend kihelyezés, esőbeálló ülőhellyel, rendszeresen ürített szemetesládák kihelyezése, szilárd burkolat). Javasolt, hogy a kistérségre jellemző, egységes látványelemek és formavilág jelenjen meg a felújított megállóknál. Javasolt hogy a térség vállaljon aktív szerepet a szolgáltató járatracionalizálási, menetrendösszeállítási folyamatában és az új megállóhelyek területi elhelyezésében. Ezen felül, ami nyilván nem a térségi szereplők, hanem a szolgáltatók kompetenciája elengedhetetlen a szolgáltatási színvonal emeléséhez az irányításrendszer modernizálása és az autóbuszállományok folyamatos korszerűsítése, tisztán tartása. A megvalósítás szereplői Többcélú kistérségi társulás Helyi önkormányzatok GKM Volántársaságok Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Helyi vállalkozások Monitoring: Output indikátorok kistérségen belüli új buszszolgáltatási viszonylat vállalkozási alapú beindítása korszerűsített buszmegállóhelyek db Eredmények Az új viszonylatokon csökken az elérési idő (perc), miközben az átlagos napi járatsűrűség emelkedik (járatpár/nap), s átszállásoknál csökken az átlagos várakozási idő (perc). A szolgáltató korszerűsítési programja eredménye, hogy csökken az autóbusz-állomány átlagos kora (év). A fejlesztések hatására növekszik a járatkihasználtság, a szolgáltatók bevétele (%, Ft). A járatbővítés javítja a kihasználtságot, ami közvetve csökkenti a személygépkocsi-forgalom (jármű/nap). Hatások A tevékenység végrehajtásának hatására a kistérségi szinten működtetett szolgáltatások elérhetősége javul és a térség lakosságára vonatkoztatott kihasználtsága növekszik. A települések közötti tömegközlekedés megszervezésével, mind a települések közötti munkavállalási célú ingázás mind pedig a informális személyes kapcsolattartás gördülékenyebbé válik. 94

95 A finanszírozás lehetséges forrásai települési önkormányzatai vállalkozói tőke érintett megyei nagyvállalatok A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az autóbusz-állomások, megállóhelyek kulturált felújítása Térségi hatáskörű autóbusz szolgáltatás működtetése Várható költsége (Ft) Egy megállóhely becsült átalakítási költsége 2-5 millió Nem becsülhető szolgáltató függő Megvalósítás időtávja Tevékenység: A vasúti közlekedés színvonalának fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A vasútfejlesztés költségeinek nagyságrendjéből fakadóan nem lehet a területi szereplők kompetenciája, mindez a szolgáltató, MÁV feladatköre. Ebből következőleg jelen területi programban csupán fejlesztési igények és ajánlások fogalmazhatók meg, azok konkrét megvalósulása túlmutat a területi szereplőkön. Fejlesztési javaslatok A tervezési területet érintő vonalakon a közlekedésbiztonság javítása. (biztosítóberendezések korszerűsítése, vasúti átjárók beláthatóságának javítása, fénysorompók telepítése) A közforgalmú közlekedés szolgáltatói között a területi igényekhez igazodó, a fejlesztésekre rugalmasan reagáló, folyamatos menetrend-harmonizáció, abban folyamatos, aktív térségi szerepvállalás. A MÁV és a kistérség közös feladatát jelenti a vasút melletti területekre, a vasúti megállóhelyek, utasperonok korszerűsítésére vonatkozó táj- és településképi rehabilitációs program kidolgozása. Ennek keretében felül kell vizsgálni a vasúti területek hasznosítási lehetőségeit, a visszataszító látványelemek (szemét, elhagyott eszközök, hátsókert lomok, gaz) felszámolása, eltakarása céljából önkormányzati kezelésbe vonását annak érdekében, hogy a vonaton utazók a térségen áthaladva kedvezőbb benyomást kapjanak, és turisztikai célzattal később felkeressék a kistérséget. Ide tartozó feladat a megállóhelyek környezetében komfortérzetet javító intézkedések (épületfelújítás, kerékpárőrzők, vizesblokkok, zöldfelületek) végrehajtása. A programnak ki kell térni a települési szabályozási tervek módosítási 95

96 szükségességére, illetve a programban foglaltak megvalósíthatósági feltételeire, és a feladatra bontott költségek becslésére. A megvalósítás szereplői Többcélú kistérségi társulás Helyi önkormányzatok GKM MÁV Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Helyi vállalkozások Monitoring: Output indikátorok felújított állomások és megállóhelyek száma 7db korszerűsített vasúti átjárók száma 4 db egy a vasúti területekhez kötődő táji- és településképi rehabilitációs program kidolgozása Eredmények A közlekedésbiztonsági fejlesztések hatására csökken a vasúti balesetek száma (db). A vasúti forgalom emelkedésével lassul a személy- és tehergépkocsi-forgalom növekedési üteme (jármű/nap, %). A rehabilitációs program eredményeképp javul vasúti és kistérségi image, nő a térségbe látogatók száma. A kedvezőbb utazási feltételek a lakosság mobilitását is fokozzák, miközben nő az ingázók száma (fő). Hatások A tevékenység hatásaként a vasút újra a kistérség egyik legfontosabb tömegközlekedési formájává válik és színvonalának erősödésével visszaszerzi korábbi jelentőségét a kistérség lakosságának körében. A finanszírozás lehetséges forrásai MÁV Rt. A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe A MÁV és a kistérség közös feladatát jelenti a vasút melletti területekre, a vasúti megállóhelyek, utasperonok korszerűsítésére vonatkozó táj- és településképi rehabilitációs program kidolgozása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja 4-6 millió

97 Intézkedés: Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Az intézkedés célja A helyi közlekedésben növekedjen a kerékpározás szerepe Csökkenjen a települések környezeti terhelése Bővüljenek a helyi lakosság rekreációs lehetőségei Javuljanak az aktív turizmus infrastrukturális feltételei Az intézkedés indokoltsága A környezettudatos gondolkodás elterjedésével és a rekreációs tevékenységek iránti érdeklődés megnövekedésével párhuzamosan az utóbbi években a kerékpár-közlekedés népszerűsége ugrásszerű megnövekedésének lehetünk tanúi. A jelenség elsősorban azzal magyarázható, hogy a kerékpáros közlekedés a leginkább környezetbarát közlekedési mód, melynek elterjesztése csökkenti a gépjárműforgalmat és ezen keresztül a levegő- és zajszennyezést, s egyszersmind komoly energia-megtakarítással jár. A biztonságos, energiatakarékos és környezetkímélő kerékpáros közlekedésnek amellett, hogy kedvező hatással van a környezetre, számos pozitív gazdasági vonatkozású hozadéka is van. Fejleszti a turizmust, amellyel hozzájárul a helyi és regionális foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez, és az életminőség javításához. Az Aszódi kistérségben jelenleg hiányosak a kerékpáros közlekedés fejlődésének infrastrukturális feltételei, mindösszesen Aszód és Kartal között van kiépített kerékpárút. Következésképpen a kerékpárosok a közutakon kénytelenek haladni, mely egyrészről zavaró hatással van a gépjárműforgalomra nézve, másrészről pedig jelentős baleseti veszélyforrást jelent. Az intézkedés tartalma A kistérségben a kerékpározás fellendülése csak akkor várható, ha a kerékpárutak az egész kistérséget behálózzák. Az intézkedés ezért a kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítésére, valamint a kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítésére irányul. A megvalósítás során kiemelt szempontként jelenik meg az, hogy a kerékpárutak nyomvonala a turisztikai célú hasznosítás szempontjainak is megfeleljen. Az intézkedés várható hatása A kerékpárút-hálózatot elsősorban a helyi társadalom helyi közlekedési igényeinek kielégítése és aktív kikapcsolódása érdekében szükséges kiépíteni, mégis bázisát jelentheti egy jövőbeli, az eredeti funkciót megőrző, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. A kerékpárutak kiépítésével a nehezen megközelíthető, mindeddig feltáratlan, azonban turisztikailag értékes területek is bevonhatóvá válnak a turisztikai hasznosításba. 97

98 Az intézkedés megvalósulásával tehát nemcsak a helyi lakosság környezetbarát közlekedési feltételei javulnak, hanem a kerékpáros turizmus infrastrukturális háttere is megteremtődik. A kistérségi kerékpárút-hálózat kiépülésének hatására csökken a helyi gépjárműforgalom, miáltal csökken a lakott területek zaj-és rezgésterhelése és a közúti balesetek száma. Az egészséges életmód feltételeinek javulása az előzőekkel egyetemben a helyi lakosság életminőségének javulásához járul hozzá. A kerékpárút-hálózat fejlesztéseknek köszönhetően bővül a kistérség turisztikai kínálata, fellendül a térségben a kerékpáros turizmus, melynek következményeként növekednek a turizmusból származó bevételek. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése Tevékenység: Kerékpárutak kiépítése A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a kerékpáros-közlekedés, mint környezetbarát és turisztikai célokat is szolgáló közlekedési mód infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A kerékpáros közlekedés fejlesztésére a gépjárműforgalom mérséklése és az aktív életmód infrastrukturális feltételeinek javítása miatt is szükség van. A tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési javaslatok Fejlesztési javaslatok bel- és külterületi kerékpárutak hálózatelvű kiépítését irányozzák elő, melynek eredményeként létrejövő kerékpárút-hálózatnak a kistérség valamennyi települését érintenie szükséges. A kistérségi kerékpárút-hálózat gerincét a Duna-Tisza regionális kerékpárútnak az Aszódi kistérségbe eső Iklad-Domony-Aszód-Bag-Hévízgyörk-Galgahévíz-Tura szakasza kell képezze, melyet a turisztikai szempontok szem előtt tartásával a Galga gátkoronáján javasolt vezetni. Verseg és Kartal településeket egy erre merőleges nyomvonal-vezetésű, Aszódnál kiágazó kerékpárúttal javasolt bekapcsolni a kerékpárút-hálózatba. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. Közlekedési felügyelet a fejlesztés által területileg illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok 98

99 érintett földtulajdonosok Monitoring Output indikátorok kiépítésre kerül a kistérség valamennyi települését felfűző, összesen 45 km hosszúságú kerékpárút-hálózat Eredmények a településen belüli és mikrotérségi utazásokhoz a helyiek nagyobb arányban választják a kerékpárt csökken a településeken a gépjármű forgalom, csökken a közlekedési eredetű porés zajterhelés csökken a közúti balesetek száma fejlődésnek indul a kerékpáros turizmus Hatások a települési környezet javul javul a lakosság általános egészségi állapota javul a lakosság életminősége növekszik a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma megnövekednek a turisztikai bevételek A finanszírozás lehetséges forrásai Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés (Regionális Operatív Program 1.1. intézkedés/5. komponens) Kerékpárutak fejlesztése (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Duna-Tisza regionális kerékpárútnak az Aszódi kistérségbe eső Iklad-Domony-Aszód-Bag- Hévízgyörk-Galgahévíz-Tura szakaszának kiépítése Kerékpáros pihenőpark kialakítása a kerékpárút közvetlen szomszédságában ikladi Malomárok horgászt környékén (táborozási, pihenési lehetőségek infrastrukturális feltételeinek kialakítása) Közpark kialakítása a kerékpárút szomszédságában az Iklad-Alsó állomás mögötti területen. Betemetett artézi kút újbóli feltárása ivóvíz biztosítása céljából Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja 650 millió millió millió

100 Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése A tevékenység célja és indoklása A kerékpáros közlekedés elsődleges infrastrukturális feltételét természetesen a jól kiépített kerékpárút-hálózat jelenti, de a kerékpározás egyéb kiszolgáló létesítményeket is igényel, melyek vonzóbbá teszik a kerékpár használatát a mindennapokban. Ezen létesítmények a kerékpárok biztonságos tárolását és megőrzését, illetve a nagyobb távolságú kerékpározás esetében a pihenési lehetőséget biztosítják. A tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési javaslatok Sokan azért nem ülnek kerékpárra, mert lakhelyükön kívül nem biztosítottak a kerékpár tárolásának kulturált feltételei, nincsenek kerékpártárolók és kerékpármegőrzők. A kerékpárok megfelelő tárolhatóságának hiánya legfőbbképp a közintézményeknél, a vasútállomásokon, és a turisztikai attrakcióknál jelentenek problémát, ezért a tevékenység kerékpártárolók és kerékpármegőrzők létesítését javasolja az említett létesítményeknél. A szabadidős céllal kerékpározók jellemzően nagyobb távolságokat tesznek meg, útjukat kisebb-nagyobb pihenőkkel szakítják meg, ennélfogva a kerékpárutak mentén olyan pihenőhelyek kialakítására van szükség, ahol esőbeálló, utcabútorok, hulladékgyűjtők és higiénés helységek szolgálják a kerékpárosok kényelmét. Kiépített pihenőhelyek létesítése elsősorban a Duna-Tisza regionális kerékpárút mellett javasolt. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok és társulásaik Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Monitoring Output indikátorok a kistérség minden vasútállomása, autóbusz-pályaudvara, közintézménye és jelentősebb turisztikai látványossága mellett található kerékpártároló a kistérség valamennyi vasútállomásán működik kerékpármegőrző a Duna-Tisza regionális kerékpárút mentén 3 kerékpáros pihenőhely kerül kialakításra Eredmények a közintézményeknél és pályaudvaroknál megteremtődnek a kerékpárok kulturált elhelyezésének feltételei növekszik a kerékpárhasználat népszerűsége csökken a településeken a gépjármű forgalom, csökken a közlekedési eredetű porés zajterhelés csökken a közúti balesetek száma fejlődésnek indul a kerékpáros turizmus 100

101 Hatások a települési környezet javul javul a lakosság általános egészségi állapota javul a lakosság életminősége növekszik a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma megnövekednek a turisztikai bevételek A finanszírozás lehetséges forrásai Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés (Regionális Operatív Program 1.1. intézkedés/5. komponens) Kerékpárutak fejlesztése (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Esőbeállók építése a Duna-Tisza regionális kerékpárút külterületi szakaszai mentén Kerékpáros pihenőpark kialakítása a kerékpárút közvetlen szomszédságában ikladi Malomárok horgászt környékén (táborozási, pihenési lehetőségek infrastrukturális feltételeinek kialakítása) Közpark kialakítása a kerékpárút szomszédságában az Iklad-Alsó állomás mögötti területen. Betemetett artézi kút újbóli feltárása ivóvíz biztosítása céljából Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja 1,5 millió/beálló millió millió Intézkedés: Térségi szintű informatikai rendszer kialakítása Az intézkedés célja Az önkormányzatok és ügyfélszolgálatok működési hatékonyságának fokozása. Az információs társadalomra való felkészítés. Az intézkedés indokoltsága Az infokommunikációs technológia a fenntartható fejlődés hatékony eszköze, változásokat hoz és követel a termelési és fogyasztási struktúrában, a társadalom intézményrendszerében és szerkezetében. Közvetlenül érzékelhető a fenntarthatósággal való kapcsolata a távmunka, távorvoslás, e-közigazgatás tekintetében, ahol pénz, idő és energia takarítható meg. Az információs társadalomra való felkészítéshez kapcsolódó fejlesztés egy eszköz, mellyel a területi elhelyezkedésből fakadó hátrányok mérsékelhetők, megteremti a felzárkózás esélyét, 101

102 és segítségével a vidék népességmegtartó képessége fokozható. Az információ széles körű és könnyű elérése segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, serkenti az egyéni kezdeményezőkészséget, vállalkozó kedvet, lehetőséget teremt a kulturális javak és termékek szélesebb körű fogyasztására. Az információs társadalom spontán kialakulása lassú folyamat, a felzárkózás érdekében nagy szükség van önkormányzati kezdeményezésekre és ösztönzésre a szolgáltatások kialakításában, képzések szervezésében csakúgy, mint adatbázisok készítésében és rendszerezésében. A lassan zajló közigazgatási modernizációban kulcsszerepet játszik az információs kor technológiáinak és szolgáltatásainak hatékony alkalmazása. Ezzel kapcsolatban ma minden kistérség egyik legfontosabb feladata az e-közigazgatás bevezetése és folyamatos koordinálása. A kis települések többsége önállóan nem képes a kellő hatékonyságú rendszerek kialakítására és működtetésére, azonban közös megoldások alkalmazásával a kiépítés és működtetés költségei is jelentősen csökkenthetők. Ha egy kistérség tudatosan befolyásolja az információs társadalom formálódását, akkor a folyamatok negatív hatásai mérsékelhetők vagy kivédhetők, pozitív hatásai felerősíthetők és kiterjeszthetők. Amennyiben a tudatos fejlesztés elmarad, nagyon éles társadalmi szakadék alakulhat ki az információkhoz hozzáférők és hozzá nem férők között. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében ki kell dolgozni a kistérség informatikai fejlesztési programját, amely a kompetenciák figyelembevételével kiterjed legalább az e-közigazgatás, a hozzáférés, oktatás, tájékoztatás, hálózatfejlesztés és a kistérségi vonatkozású honlap fejlesztésének témakörére. Ennek révén az önkormányzatok és közszolgáltatók összefoglaló áttekintést kapnak az informatikai fejlesztések lehetőségeiről, azok szükséges szervezeti hátteréről, költségvonzatáról és ütemezhetőségéről. A kistérség szereplői által e téren kiemelten fontosnak tartott térinformatikai alkalmazások fejlesztését és az elektronikus ügyfélszolgálat kialakítását célszerű ezen kistérségi informatikai fejlesztési program megvalósítása során, a kialakított ütemtervhez idomítani, hiszen a költségek optimalizálása csak így érhető el. Az intézkedés várható hatása Elkészül egy ütemezett cselekvési tervet tartalmazó informatikai fejlesztési terv, melynek végrehajtásával megvalósuló komplex térségi rendszerfejlesztés eredményeként javul az intézmények belső működési hatékonysága és ügyfélszolgálati / -kapcsolati rendszere és megkezdődik a lakosság információs társadalomra való célirányos felkészítése. A közös adatbázisok létrehozásával és az adatok térinformatikai feldolgozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá, gyorsabbá és pontosabbá válik az adatszolgáltatás. Az 102

103 elektronikus ügyintézés rendszerének kialakítása leegyszerűsíti és felgyorsítja az ügyvitelt és az ügyintézést. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Kistérségi informatikai fejlesztési program készíttetése Közös térinformatikai rendszer, közműnyilvántartás kialakítása Egységes elektronikai ügyfélszolgálat kiépítése Tevékenység: Kistérségi informatikai fejlesztési program készíttetése A tevékenység célja és indoklása Az átfogó informatikai fejlesztési program feltárja az információs kor kínálta lehetőségek széles skáláját a kistérség számára. Amennyiben a fejlesztések kistérségi együttműködésben valósulnak meg, a rendszer kialakításának, fenntartásának és fejlesztésének költségei optimalizálhatók, jelentős költségmegtakarítás érhető el. A lehetőségek áttekintésével és rendszerbe foglalásával kiküszöbölhetők az ad-hoc jellegű informatikai beruházásokból fakadó felesleges kiadások, megvalósíthatóvá válhatnak a korábban kellő megalapozottság hiányában és/vagy költségtakarékossági megfontolásból elmaradt, ám az információs kor, a hazai és uniós elvárások teljesítéséhez szükséges fejlesztések. Fejlesztési javaslatok Kistérségi informatikai fejlesztési program készítése, amelyben az e-közigazgatás keretén belül a belső és külső ügyintézés, ügyvitel rendszerének korszerűsítése mellett az ügyfélkezelés, térség és településmarketing, információmenedzsment rendszerek megújítása és a jövőben várható változásokra (pl. on-line népszavazások, választások) való felkészülés is szerepel. A térségi szemléletű fejlesztést a jelenlegi gyakorlat és alkalmazások figyelembevételével, azokra építve kell megvalósítani. A megvalósítás szereplői a tanulmányt készítő informatikai stratégiai tervező vállalkozás Monitoring Output indikátorok: elkészül egy ütemezett cselekvési tervet tartalmazó informatikai fejlesztési terv Eredmények ismertté válnak az információs technológia nyújtotta lehetőségek előre tervezhető költségek, ütemezhető fejlesztések 103

104 költségmegtakarítás Hatások a megvalósítással egy hatékonyan működő kistérségi informatikai rendszer alakul ki elindul az információs társadalom tudatos alakítása, formálása A finanszírozás lehetséges forrásai BM - a többcélú kistérségi társulások támogatásáról A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az Aszódi Kistérség Informatikai Stratégiai és Operatív Programjának kidolgozása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja 5 millió Tevékenység: Közös térinformatikai rendszer, közműnyilvántartás kialakítása A tevékenység célja és indoklása Az ügyintézés modernizálása terén jelentős lépés az egyablakos ügyintézési rendszer megvalósítása, amely lehetővé teszi, hogy a több közigazgatási szervet vagy szervezeti egységet érintő ügyben az ügyfél egy helyen, egyszeri kezdeményezéssel intézhesse ügyeit. Ennek hátterét a folyamatban résztvevő rendszerek és adatbázisok összekapcsolása biztosítja. Fejlesztési javaslatok A közös térinformatikai rendszer és közműnyilvántartás kialakítását célszerű a kistérségi informatikai program megvalósítása során kialakításra kerülő térségi informatikai együttműködés keretében létrejövő komplex rendszerfejlesztés során megvalósítani. Ennek során megtörténik a megfelelő adatbázisok egyesítése; a kialakítandó informatikai biztonsági szabályzás alapján kiosztásra kerülő felhasználói jogosultságokkal szabályozható az egyes adatokhoz való hozzáférés. Az adatbázis különböző térinformatikai szoftverek általi használhatóságát az általánosan elterjedt programok által támogatott adatbázis formátum biztosítja. A megvalósítás szereplői informatikai rendszerfejlesztő és fenntartó vállalkozás Monitoring Output indikátorok: 104

105 kistérségi egyesített adatbázis létrejötte digitális térképállomány létrejötte Eredmények többszörös adatnyilvántartás megszűnése hivatali munka hatékonyságának növekedése információszolgáltatás hatékonyságának növekedése időmegtakarítás Hatások ügyfélbarát ügyintézés kedvezőbb lakossági megítélés A finanszírozás lehetséges forrásai GVOP 4.3 Az e-közigazgatás fejlesztése IHM - aktuális pályázatok A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Kistérségi adatbázis és digitális térképállomány létrehozása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja millió Tevékenység: Egységes elektronikai ügyfélszolgálat kiépítése A tevékenység célja és indoklása Az ügyintézési gyakorlat hatékonyságának fokozása, az eljárásrend egyszerűsítése és az ügyintézés gyorsaságának növelése, továbbá az intézmények feladatainak, tevékenységeinek összehangolása figyelembe véve azok jövőbeni alakulását is. A kor igényeinek megfelelő szolgáltató-önkormányzati tevékenység megkívánja a szervezeti háttér és a működés korszerűsítését, a hatékonyság javítását. A MITS eönkormányzat programfüzetében megfogalmazott cél, hogy a szolgáltató közigazgatás gyorsan, hatékonyan, eredményesen, követhető módon dolgozza fel az ügyeket anélkül, hogy az ügyfeleknek kellene alkalmazkodniuk a közigazgatás intézményrendszerének térbeli és funkcionális tagoltságához. Már a 2000-ben elfogadott eeurope Akcióterv is célokat határozott meg az e-közigazgatás vonatkozásában: a közérdekű információkhoz, adatokhoz való hozzáférés javítását, a polgárok és kormányzat közötti kapcsolatok és az intézményközi együttműködések fejlesztését. A Nemzeti Szélessávú Stratégia céljai szerint pedig az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevétele 2008 végéig el kell érje az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15 átlagát. 105

106 Az informatika segítheti az önkormányzatok feladatellátását, ügyfélbarát szolgáltatások nyújtását, megszüntethetők az ügyintézés tér- és időkorlátai, a folyamatok átláthatóvá tehetők. Az informatikai rendszerrel szemben támasztott legfőbb követelmény a megbízhatóság és költséghatékonyság. Az elektronikus ügyintézés, ügyvitel, gazdálkodás, döntéstámogatás és irányítás hosszabb távon lényegesen olcsóbb lehet, mint a hagyományos modell. Fejlesztési javaslatok Az ügyfélbarát on-line ügyintézés magában foglalja az űrlapok letöltését, on-line kitöltését, hitelesítését, küldését, a döntésről szóló értesítést és az illeték elektronikus úton való befizetését. Jelenleg a kistérség önkormányzatainál Aszód, Verseg és Kartal honlapjain működik ilyen jellegű szolgáltatás. Az ügyintézés digitalizálása számos szabályozási, infrastruktúra és rendszerfejlesztési feladat végrehajtását igényli, bevezetése ezért több lépcsőben történhet 13. Ügyleírások közzététele, on-line információk biztosítása a közigazgatási szolgáltatásokról a települési honlapokon igazodva a jogszabályi előírásokhoz 14. Közérthető tájékoztatók közlése, melyek tartalmazzák, hogy egyes ügyek intézése során mi az ügyfél teendője, mennyi az ügy átfutási ideje, stb. Ez az e-ügyintézés bevezetésének első lépése. Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok letöltése. A nyomtatványok kitölthetők, kinyomtathatók, így nem kell azok beszerzéséről gondoskodni. Ez az e-ügyintézés bevezetésének második lépése. Űrlapok, nyomtatványok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása. E szint megvalósításához szükséges a minősített elektronikus aláírás használata. (Átmeneti megoldásként bevezethető, hogy az adatlapok on-line kitöltését követően azokat kinyomtatva és aláírva hagyományos postai úton továbbítsák az ügyintézők felé.) Az illeték még nem feltétlenül kerül elektronikusan levonásra. Ez az e-ügyintézés bevezetésének harmadik lépése. Teljesen elektronizált ügyintézés, a függőben lévő ügyek elektronikus kezelése. Az ügyintézés egyetlen fázisában sem igényli az ügyfél személyes jelenlétét, az ügyek tér- és időbeni korlátok nélkül intézhetők. E szint megvalósításához szintén szükséges a minősített elektronikus aláírás használata. Ez az e-ügyintézés bevezetésének negyedik lépése. A függőben lévő ügyek elektronikus kezelése feltételezi a teljes rendszer megvalósulását. A módszerrel az ügyfelek az ügyek előrehaladásáról naprakész információkhoz juthatnak, azt on-line követhetik. 13 Az Európai Unió Common List of Basic Public Services ajánlása, mely az elektronikus ügyintézés e négy fejlettségi szintjét határozta meg évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

107 Irreális elképzelés, hogy a jövőben az ügyek mindegyike ily módon intézhető lesz, de az esetek túlnyomó többségében lehetőség nyílik az e-ügyintézésre. Az Európai Unió által elfogadott Common List of Basic Public Services ajánlása szerint az állampolgárok és az üzleti szféra számára nyújtott digitális közigazgatási szolgáltatások a következők lehetnek 15 : Az állampolgárok részére nyújtott szolgáltatások: Jövedelemadó bevallás, helyi adózás Munkahelykeresés Szociális járulékok fizetése: (3 az alábbi 4-ből) Munkanélküli segély Családi pótlék Gyógykezelési költségek (utólagos térítés vagy közvetlen kifizetés) Ösztöndíjak Személyi okmányok (útlevél, vezetői engedély) Gépkocsi regisztráció, súlyadó Építési engedélyezés Rendőrségi bejelentések (pl. feljelentés lopás esetén) Nyilvános könyvtárak (katalógusok, kereső eszközök megléte) Hatósági igazolások (születési, házassági stb., anyakönyvi kivonatok) Beiskolázás felsőfokú tanintézménybe Lakcímváltozás bejelentése Egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás az egyes intézményekben elérhető szolgáltatásokról, bejelentkezés, stb.) Az üzleti szektor részére nyújtott szolgáltatások: Alkalmazottak utáni szociális járulékok Vállalkozási adó bevallása Engedélyek (iparengedély, telephelyengedély stb.) kiadása ÁFA bevallása Cégalapítás Statisztikai adatok közlése Vámáru-nyilatkozat Környezetvédelmi engedélyek, jelentések Közbeszerzés Az elektronikus ügyintézést az ügyfelek a települési honlapokon kezdeményezhetik. A jelenleg honlappal rendelkező települések esetében az ügyleírások az egységes struktúra kialakítását és a honlapok fejlesztését/átalakítását követően azonnal megjelentethetők, a 15 Dőlt betűvel elsősorban az önkormányzatokat érintő elemek szerepelnek. 107

108 többi településen a weboldalak fejlesztését követően indulhat meg az e-ügyintézés fejlesztése. Minden, a lakosságnak szóló informatikai fejlesztés során figyelembe kell venni, hogy az ügyintézők és a lakosság felkészítése nélkül (felhasználói ismeretek terjesztése, nyilvános és közösségi hozzáférési pontok létrehozása) az elektronikus ügyintézés bevezetése feleslegessé válhat. A megvalósítás szereplői a kistérségi informatikai rendszer fejlesztő, -fenntartó vállalkozás Monitoring Output indikátorok: az e-ügyintézés működtetésére alkalmas települési honlapok létrejötte ügyleírások, letölthető dokumentumok, on-line kitölthető űrlapok megjelenése a települési és kistérségi honlapokon Eredmények leegyszerűsödő, felgyorsuló ügymenet költségmegtakarítás felkészült ügyfelek Hatások ügyfélbarát ügyintézés kedvezőbb lakossági megítélés A finanszírozás lehetséges forrásai GVOP 4.3 Az e-közigazgatás fejlesztése IHM aktuális pályázatok regionális pályázatok A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja Az elvárt tartalmak hordozására alkalmas honlapok 20 millió kialakítása Ügyleírások előállítása Letölthető nyomtatványok előállítása On-line beküldhető dokumentumok 15 millió Teljes elektronikus ügyintézés

109 3.4. IV. PRIORITÁS: A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK ÉS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Intézkedés: Vízgazdálkodás és talajvédelem Az intézkedés célja A vízellátás biztonságának fokozása. A működtetés költségoptimalizálása. Az intézkedés indokoltsága A kistérség vízellátása megoldottnak tekinthető, azonban a rendszer egyes elemeinek állapota és a meghibásodások gyakorisága egyes szakaszokon szükségessé teszi a felújítást. Kiemelt problémát jelent Domonyvölgy vízellátása, mely jelenleg biztonsági és távjelző rendszer nélkül működik. A településrész vízhálózat fejlesztésének és fenntartásának költségvonzata e feladat megoldását térségi jelentőségűvé teszi. A csapadékvíz elvezetésének megoldása önkormányzati feladat. Jelenleg a kistérség települései közül kettő nem rendelkezik felszíni vízelvezető rendszerrel, a többi településen jellemzően nem teljes a kiépítettség és a fenntartás is rendszertelen. A csapadékvíz elvezető rendszer hiányosságai a települések bel- és külterületén is jelentős károkat okoznak. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében ivóvízhálózat vonatkozásában megtörténik az térségi jelentőségű összekötő elemeinek rekonstrukciója és Domonyvölgy településrész vízellátásának megoldása a kiépítés és a működtetés költségeinek racionalizálásával. A csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása vízgyűjtő szemléletű megközelítést kíván, tervezése és megvalósítása kistérségi összefogást, koordinációt igényel. Az intézkedés várható hatása A kistérség vízellátó rendszerének meghibásodásai és a belvíz okozta károk mérséklődnek, a fenntartás költségei racionalizálhatók. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Az ivóvízhálózat térségi jelentőségű, felújítást igénylő elemeinek cseréje és Domonyvölgy biztonságos vízellátásának megoldása Térségi csapadékvíz elvezető rendszer tervezése és kialakítása 109

110 Tevékenység: Az ivóvízhálózat térségi jelentőségű, felújítást igénylő elemeinek cseréje és Domonyvölgy biztonságos vízellátásának megoldása A tevékenység célja és indoklása A vezetékes ivóvízellátás biztonságos megoldása az életminőség egyik meghatározó tényezője: a komfortérzet egyik alapelemévé vált vezetékes ivóvíz folyamatos rendelkezésre állása / a szolgáltatás bizonytalansága jelentősen befolyásolja a települések lakóinak közérzetét. A vízellátó rendszer elévült, térségi összekötő acélcső elemeinek meghibásodása egyre gyakoribbá válik. A vízdíj nem tartalmazza az amortizációs költséget, így felújításukra nincs elkülönítve elegendő forrás. A két különálló, elszigetelten működő domonyvölgyi vízmű egyikénél sincs biztonsági pótrendszer kialakítva, meghibásodásuk esetén pedig csak telefonos lakossági bejelentést követően kezdődhet meg a hibaelhárítás. Domonyvölgy vízellátásának megoldása térségi érdek, hiszen egy egyedi megoldás kialakítása, majd működtetésének költségvonzata amennyiben a térségi vízmű keretében történik az ellátott terület egészére hatással lesz. Fejlesztési javaslatok A program keretében megvalósul a Tura-Bag közötti ø 400mm-es acél vízvezeték maradék 12km-es szakaszának cseréje és Domonyvölgy településrész vízellátásának megoldására kerül sor oly módon, hogy a rendszer fenntartása ne terhelje irreálisan magas költséggel az ellátott területet. A megoldás kidolgozása éppen ezért térségi érdek, a megvalósítás azonban települési feladat. Javasolt a településrész térségi rendszerhez való csatlakozása, melynek elvi vízjogi engedélyes tervei már léteznek. Az infrastruktúra hálózat működőképességének biztosítása érdekében érdemes megfontolni, hogy a vízdíjba beépítésre kerüljön az amortizációs költség, mellyel megoldható, hogy ne egy összegű, a települési költségvetést pillanatnyilag jelentősen megterhelő kárelhárítás legyen, hanem folyamatos karbantartás. A megvalósítás szereplői Monitoring Output indikátorok: 12km vízhálózat megépülése Domonyvölgy vízellátására terv kidolgozása/a meglévő, térségi rendszerhez való csatlakozás tervének aktualizálása Eredmények a vízellátás biztonsága fokozódik 110

111 Hatások lakossági elégedettség nő A finanszírozás lehetséges forrásai önkormányzati forrás megyei források: CÉDE (Településeken vagy azok egyes területein az egészséges ivóvíz biztosítása) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja Vízhálózat rekonstrukciója Ft/m Domonyvölgy ivóvízellátó rendszerének tervezése cca.1 millió Tevékenység: Térségi csapadékvíz elvezető rendszer tervezése és kialakítása A tevékenység célja és indoklása A belvízkárokat több esetben az elvezető rendszerek fenntartásának hiányosságai okozzák. A tulajdonosi szerkezet elaprózódását követően a térségi rendszerek fenntartása, karbantartása nehézkessé vált, több helyen a víz áramlásának útját elzárták. A belvíz elleni védekezés hiányosságai eredményeként bekövetkező károk többsége a védművek megfelelő kialakításával és karbantartásával megelőzhető. A csapadékvíz biztonságos elvezetésének megoldása önkormányzati feladat. A kistérség településeinek többsége (Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura és Verseg) ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján 16 A, azaz erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Fejlesztési javaslatok A védekezés tervezésének alapját képezi a védművek állapotára vonatkozó naprakész információk rendelkezésre állása. Ennek érdekében a belvízelvezető rendszerek állapotát pontosan fel kell mérni, majd erre alapozva ki kell dolgozni a fejlesztési javaslatokat. A tervezés minden képpen térségi, vízgyűjtő szemléletű megközelítést kíván, a megvalósítás kistérségi, a fenntartás települési feladat. A tevékenység keretében megtörténik a térségi belvíz- és csapadékvíz elvezető rendszer tervezése, majd megvalósítása /2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról. 111

112 A megvalósítás szereplői Belvízelvezető rendszerek kezelői részvétel a tervezésben, fenntartás. Települési önkormányzatok együttműködés a tervezés során, a feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás, fenntartás. A rendszer elemeinek megjelenítése a rendezési tervekben, módosítási tilalom, szankciók hozzárendelése a fenntartás érdekében. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelet szakmai kontroll. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet szakmai kontroll. Monitoring Output indikátorok: térségi belvíz- és csapadékvíz elvezető rendszer tervei térségi rendszer kialakítása Eredmények csökken a vízkárok által érintett területek mérete és a károk súlyossága Hatások a károk felszámolására fordított összegek más célra hasznosíthatók A finanszírozás lehetséges forrásai AVOP 3.2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése CÉDE A felszíni vízelvezető rendszerek kiépítése, felújítása, belvízrendezés A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Térségi belvíz és csapadékvíz elvezető hálózat terveinek elkészítése Védművek rendszerének helyreállítása, fennmaradásuk biztosítása és karbantartása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja 10 millió 2008 tartalomtól függően: milliárd 112

113 Tevékenység: Vízbázis és talajvédelem A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a további terhelések megszüntetése, mely részben preventív jellegű intézkedéseket takar, részben a bekövetkezett károk mérséklésére utal. Ennek megfelelően a javaslatok két viszonylag jól elhatárolható kategóriába sorolhatók: 1. Megelőzésre irányuló javaslatok 2. Követő jellegű javaslatok A tevékenység jellegénél fogva keretprogram jellegű, azaz több más intézkedés tevékenységeivel átfedésben van. A program eredményességét jelzi, ha a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségi paraméterei nem romlanak, a tervezési időszak végére pedig pozitív irányba mozdulnak el. A megvalósult fejlesztések által indukált változások követése érdekében kiemelten fontos feladat a monitoring. Fejlesztési javaslatok Megelőzésre irányuló javaslatok A megelőző jellegű feladatok közé sorolhatók a területhasználat rendjét befolyásoló javaslatok (mint pl. az ivóvízbázisok védőidomainak kijelölése vagy a területhasználat racionalizálása) és a döntéshozási folyamatra beleértve a lakossági tudatformálás eredményeként az egyéni döntéshozásra is hatást gyakorló intézkedések (pl. környezeti tudatformálás). Rövid távon eredményt inkább az első csoportba tartozó javaslatok hoznak, azonban az elért eredmények fenntartása és a megelőzés előtérbe kerülése a szoft elemek megvalósulása hiányában nehezen elérhető. A megelőzéshez kapcsolódó fejlesztési javaslatok a következők: Területhasználat racionalizálása Művelési ág váltás (pl. a rendszeresen vízjárta intenzív mezőgazdasági területek esetében) Felszíni vizek minőségének javítása Hulladékkezelés megoldása Ivóvízbázisok minőségének megőrzése Hulladékkezelés megoldása, területhasználat szabályozása Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése Csapadékvíz elvezető rendszerek kialakítása Jogi szabályozás Illegális hulladéklerakás, szennyvízhálózatra való rákötés, állattartás Környezetvédelem integrációja a termelési folyamtokba engedélyezés Környezetvédelem integrációja a döntési folyamatokba tudatformálás 113

114 Követő jellegű javaslatok Ide a már bekövetkezett káresemények elhárítása, a károk mérséklése vagy felszámolása sorolható. A kárelhárítás / mérséklés rendszerint olyan magas költségvonzattal jár, hogy a központilag előirányzott megvalósítási ütemtől való eltérésre nincs lehetőség, így a fokozatosság miatt, és adott esetben a felhalmozódott szennyező anyagok koncentrációjának lassú csökkenése miatt mérhető eredményei is csak hosszabb távon jelentkeznek. A földtani közeg és a felszín alatti vizek legjelentősebb szennyező forrásai térségi szinten a felhagyott és illegális hulladéklerakók. Kárelhárítás vonatkozásában a program ezért a hulladékkezelésből fakadó szennyezések felszámolására, megszüntetésére koncentrál. Kisebb léptékű, viszonylag jól lehatárolható területet érint, de megoldhatóságát tekintve a program megvalósításának keretein túlmutat a forgalmi eredetű talajszennyezés: a gépjárművek üzemeltetése során keletkező szennyezőanyagok kiülepedése, talajba, felszín alatti vizekbe mosódása. Jelentősebb szennyezés a nagy forgalmat lebonyolító állami kezelésbe tartozó utak mentén jelentkezik. A további károsítás megelőzése technológiaváltással lehetséges, amely a térségi kompetenciát meghaladó feladat, kármentesítés a szennyezés jövőbeni folytatódását figyelembe véve nem indokolt. Környezeti kárelhárításra és mérséklésre vonatkoznak a következő tevékenységek: Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása. A kistérség települései a jövőben a Hatvan területén létesülő átrakó állomást kívánják igénybe venni, ahonnan majd Tökölre szállítják a tetemeket. Az állomás létesítésének előkészítő tervező fázisára a Hatvani kistérség benyújtotta a PEA-ra a pályázatot, ebben az Aszódi kistérség települései még nem szerepelnek, a csatlakozási szándékot később jelezték (a megépülő telep működése során azonban így is csatlakozhatnak). Amennyiben ez a pályázat nem nyer, az Aszódi és Hatvani kistérségek közösen készíttetik el a szükséges terveket. A megvalósítás támogatása KIOP pályázati pénzből lehetséges. Az átrakó állomás működésének megkezdését követően a Galgahévízen üzemelő dögkutat fel kell számolni, melyet célszerű a hatvani átrakó létesítésével egyszerre (a pályázatba beépítve) megoldani. A megvalósítás szereplői Hatvani kistérség 114

115 Monitoring Output indikátorok: a gazdaságtalanul művelhető területeken művelési ág váltás felszíni vizek közvetlen szennyező forrásainak (illegális hulladéklerakatok, bekötések) felszámolása kistérségi vízelvezető rendszer kialakítása (m) megelőző jogi szabályozás (hulladéklerakás, állattartás stb.) környezetvédelmi szemlélet beépülése az engedélyezési eljárásba környezettudatos életforma terjedése elhagyott hulladékok összegyűjtése és ártalmatlanítása állati hulladék biztonságos kezelésének megvalósítása Eredmények további környezeti károkozások tudatos megelőzése sikeres kárelhárítás Hatások vonzó, egészséges települési környezet A finanszírozás lehetséges forrásai KIOP F Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítása KIOP F Állati hulladék kezelését célzó beruházások CÉDE Felszíni vízlevezető rendszerek kiépítése, felújítása, belvízrendezés KMR Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés támogatása A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Illegális hulladéklerakók felszámolása a lerakott hulladék mennyiségétől függ Térségi átrakóállomás létesítése Hatvanon ~100 millió Galgahévízi dögkút felszámolása az átrakóállomás létesítését követően Az Ikladi dögkút felszámolása 8 millió

116 Intézkedés: Háztartási szilárd és folyékony hulladék kezelésének infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés célja A keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése. A hulladék hasznosítási arányának növelése. Az intézkedés indokoltsága A szilárd és folyékony háztartási hulladékok kezelése a kistérségben összességében megoldottnak tekinthető, azonban minkét területen merültek fel hiányosságok, megoldandó problémák. Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás tekintetében példaértékű megoldás született a kistérségben, ez azonban nem érint minden települést. A nagy mennyiségű elhagyott hulladék pedig a lakossági szemléletformálás sürgető szükségességét bizonyítja: a tágabb települési környezettel szembeni igényesség beépítését a mindennapokba. Szennyvízkezelés vonatkozásában a kistérség helyzete viszonylag kedvezőnek tekinthető: a települések mindegyikén kiépült a csatornahálózat, a lefedettség %, kivételt képez ez alól Domony, ahol Domonyvölgy településrész jelenleg teljes egészében csatornázatlan. Térségi jelentőségű probléma a szennyvíziszap elhelyezésének megoldatlansága, az aszódi tisztító utóülepítő kapacitásának elégtelen volta és a versegi szennyvíztisztító telep működési hiányosságai jelentenek. Az intézkedés tartalma Az intézkedés térségi, mikrotérségi jelentőségű feladatok megoldását foglalja magában. Ezek közé sorolható a szelektív gyűjtés szélesebb körben történő elterjesztése és a lakosság felkészítése ennek bevezetésére. Térségi jelentőségű feladat a szennyvíziszap komposztálásának megoldása, a versegi szennyvíztisztító működésének racionalizálása és az aszódi tisztító bővítése. Az intézkedés várható hatása A térség kommunális hulladékkezelése megnyugtatóan megoldódik, csökken a környezetszennyezés, a lakossági tudatformálással pedig a kárelhárítás helyett a megelőzés kerül előtérbe. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Szennyvíztisztítók bővítése Szennyvíziszap komposztáló létrehozása A szelektív hulladékgyűjtés terjesztése és infrastrukturális hátterének megerősítése 116

117 Tevékenység: Tisztítók bővítése A tevékenység célja és indoklása Az aszódi szennyvíztisztító telepen teljes biológiai tisztítás folyik, a telep m3 / nap szabad kapacitással is rendelkezik. Működésével kapcsolatban felmerült probléma, hogy az utóülepítő kapacitás elégtelen volta miatt a felhabzó szennyvíz nem tud kiülepedni és a befogadóba folyik tovább. A versegi tavas szennyvíztisztítóval kapcsolatos problémák a szennyvíziszap-kezelésnél átfogóbbak: működése nem megfelel meg a követelményeknek, a tisztított szennyvíz ammónia és KOI értékei folyamatosan meghaladják a jogszabályi előírásokat, jelentősen terhelve a Vanyarc patakot. A telep éppen ezért nem fogadhat szippantott szennyvizet sem. Megfelelő működéséhez teljes átépítésre vagy legalább levegőztetővel való bővítésre van szükség. A csatornázatlan Domonyvölgy településrész szennyvíztározóiból elszivárgó szennyvíz a talaj és talajvíz közvetítésével a tágabb térség környezetére veszélyforrást jelent, ezért a szennyvízkezelés biztonságos megoldása térségi érdek. Fejlesztési javaslatok Az aszódi szennyvíztisztító már rendelkezik egy 500 m3 / nap kapacitásbővítését tartalmazó engedélyes tervvel, amely Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu lehetséges csatlakozására készült. Ez a bővítés a szennyvíziszap elhelyezésének problémájára is megoldást tartalmaz: szennyvíziszap komposztáló létesítését. Domonyvölgy szennyvíztisztító és hálózat tekintetében egyedi megoldásra törekszik: saját helyi tisztítót és önálló hálózatot kívánnak kiépíteni. Ennek megvalósítása akkor ésszerű, ha részletes összehasonlító költségelemzés készül a meglévő térségi rendszerhez való csatlakozás és az önálló rendszer alternatíváira. A megvalósítás szereplői Galgamenti Víziközmű Kft. Monitoring Output indikátorok: levegőztető rendszer kialakítása a versegi tisztítóban az aszódi tisztító bővítése Eredmények a folyékony kommunális hulladék kezelése teljes körűen megoldódik Hatások csökken a környezetterhelés 117

118 A finanszírozás lehetséges forrásai KIOP Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása. KMR Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés támogatása A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja Levegőztető rendszer kialakítása a versegi 100 millió tisztítóban Az aszódi tisztító bővítése 300 millió Domonyvölgy szennyvíz kezelési rendszerének tervei megvalósíthatósági tanulmány 1,5 millió engedélyezési terv Tevékenység: Szennyvíziszap komposztáló létrehozása A tevékenység célja és indoklása A térség szennyvíztisztító telepein keletkező szennyvíziszap hasznosítása megoldatlan. Az aszódi és versegi tisztítók esetében jelenleg megoldatlan a komposztálás. A hulladékhasznosítási arány javítása érdekében meg kell történjen a keletkező iszap felhasználási lehetőségeinek (mezőgazdasági, hulladéklerakó takarása, rekultiváció) felkutatása, és a megvalósítás feltételeinek feltárása. Fejlesztési javaslatok A tevékenység keretében meg kell történjen a szennyvíziszap komposztáló kapacitások bővítése, melynek során fontos, hogy a fejlesztéseket összehangolják, így elkerülhető felesleges kapacitások kialakítása és megoldható a működtetési költségek optimalizálása is. Ez térségi szemléletű fejlesztést igényel. Az aszódi tisztító bővítési terve tartalmazza szennyvíziszap komposztáló létesítését, de alternatív megoldásként szóba jöhet a kartali iparterületre betelepedni kívánó hulladékfeldolgozó vállalkozás fejlesztése, amely zöldhulladék és szennyvíziszap komposztáló létesítését tervezi. Hasonló projekt megvalósításának igénye jelentkezik Hévízgyörkön is, melynek közigazgatási területén az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei regionális lerakó megvalósulásával a tervek szerint hulladékudvarként fog működni. Ezen hulladéklerakóhoz kapcsolódva távlati tervek között szerepel a mezőgazdasági és háztartási melléktermékek, valamint az aszódi szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap feldolgozására alkalmas komposztáló megvalósítása. 118

119 A három megoldás az Aszódon keletkező szennyvíziszap feldolgozásának alternatívái kombinálva egyéb hasznosítási módokkal, amelyek megvalósítása a vállalkozói tőke preferenciáinak függvénye. A turai szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap komposztálására alkalmas létesítmény tervei már elkészültek, de a bővítési terület területhasználatának módosítására van szükség a megvalósításhoz. A megvalósítás szereplői Galgamenti Víziközmű Kft. Galgahévíz-Tura Kommunál Kft. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelet Szakmai kontroll. BIWATEC Hungária Kft. Monitoring Output indikátorok: A szükséges szennyvíziszap komposztáló kapacitások kiépítése Eredmények A keletkező szennyvíziszap teljes mennyisége komposztálást követően hasznosítható Hatások A folyékony kommunális hulladék kezelése teljes körűvé válik. A finanszírozás lehetséges forrásai KIOP Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása. KMR Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés támogatása A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Szennyvíziszap komposztálók építése 150MFt (~4000t/év kapacitás) Szennyvíziszap kezelő és komposztáló telep 70 millió 2007 megépítése Turán Mezőgazdasági és háztartási melléktermékek, cca.80 millió 2010 valamint az aszódi szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap feldolgozására alkalmas komposztáló megvalósítása Hévízgyörkön 119

120 Tevékenység: A szelektív hulladékgyűjtés terjesztése infrastrukturális hátterének megerősítése A tevékenység célja és indoklása A szilárd kommunális hulladék elszállítása minden településen megoldott közszolgáltatás, melybe a települések lakott területének 100%-a bevont. A hulladékgazdálkodás egyik fontos célkitűzése a hulladékhasznosítás arányának növelése, melynek alapvető feltétele a szelektív gyűjtés arányának növelése. A térségben a szelektív gyűjtés aránya az országos átlagnál kedvezőbb, azonban nem elegendő a kívánt eredmények eléréséhez. Ez részben jelenti a hulladékgyűjtéshez kapcsolódó infrastruktúra hiányosságait, részben az hasznosításba bevont hulladékok körét. A térségben csupán Tura és Galgahévíz esetében megoldott, a többi településen megoldatlan a jelentős tömegű növényi hulladékok komposztálása, és a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése. Fejlesztési javaslatok A kistérség szilárd kommunális hulladék kezelési problémáira megoldást jelent az Északkelet Pest és Nógrád Megyei regionális hulladéklerakó megépítése, mely valójában egy komplex hulladékgazdálkodási fejlesztési terv. A program két meglévő lerakóra alapul: a Gödöllő-Ökörtelek-völgyben elhelyezkedő (Kerepes közigazgatási határán belül) és a nógrádmarcali lerakóra. Összesen 100 település hulladékát fogja fogadni. A tervezett ütemezés szerint 2007-ben kezdi meg a működését, a szükséges rekultivációs munkák pedig év végéig befejeződnek. A kistérségben egy kisebb hulladékudvar kerül kialakításra: az aszódi hulladéklerakó helyén (a rekultivációjára már megkezdődött a közbeszerzési eljárás), melyben lomok, elektromos készülékek, házi szelektíven gyűjtött hulladékok, építési törmelék és veszélyes háztartási hulladék beszállítására lesz lehetőség. A regionális program keretén belül 486 szelektív gyűjtősziget kerül kialakításra, minden településen a jogszabályi előírásoknak megfelelő számban. A kistérség településein legfőbb feladat a hulladékgazdálkodási terv megvalósításában az aktív, együttműködő részvétel és a lakossági szemléletformálás, felkészítés. A megvalósítás szereplői Települési önkormányzatok Koordináció, szervezés. A hulladékgazdálkodásban közreműködő szervezetek. Szakmai kontroll, tervezés, engedélyezés. 120

121 Monitoring Output indikátorok: a térségi hulladékgazdálkodási terv sikeresen, az ütemezésnek megfelelően megvalósul szelektív gyűjtési tájékoztató kampányok indítása a helyi médiában Eredmények Csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége Nő az újrahasznosított anyagok mennyisége Hatások Fokozódik a helyi társadalom környezettudatossága A finanszírozás lehetséges forrásai Pest megye Természet- és Környezetvédelmi Keret (jelenleg nem aktív) évben a KvVM A természeti ismeretterjesztést szolgáló fejlesztések és a KAC Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések pályázatokon lehetett indulni ebben a témában KMR Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés támogatása A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Szelektív gyűjtő és tájékoztató kampányok indítása a helyi médiában Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja cca Intézkedés: Közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése Az intézkedés célja A települési környezet minőségének javítása A közcélú rekreációs területek bővítése A település épületállományt veszélyeztető tényezők kiiktatása Az intézkedés indokoltsága Az Aszódi kistérség településeinek egy részére a települések völgyoldalban történt telepítése miatt jelentős veszélyt jelent a partfal suvadásos, omlásos mozgása, illetve a feltáratlan pincerendszerek jelentette omlásveszély. A két jelenség elsősorban Aszódot és Ikladot érinti, ennélfogva mikro-térségi problémakörként kezelendő. Ezzel szemben a közcélokat szolgáló közterületek fejlesztése már a kistérség minden települését érinti. Térségi vonatkozása kevésbé jellemző mégis hozzájárul a térégről alkotott általános kép javulásához és a légszennyezés mértékének csökkentéséhez. 121

122 Az intézkedés tartalma A pince omlásveszély és a partfalomlás veszélyforrás elhárítására már számos műszaki terv született, amelyek egy része meg is valósult, ugyanakkor mind a támfal, mind a pince omlás veszélyforrások feltárása még nem teljes. Szükséges további feltáró munkák végrehajtása és a veszélyelhárításra vonatkozó további tervek elkészíttetése. A települési szerkezet terveknek megfelelően javasolt a rekreációs területek további bővítése, lehetőség szerint térségi összekapcsolása, amely települések közelsége miatt nem lehetetlen (térségi szintű ökológiai folyosók kiépítése). Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként a települések belterületének minősége és a felépítmények biztonsága javul. A települési zöldfelületi arány jelentősen növekszik, amely egyrészt javítja a levegő minőséget, másrészt növeli a szabadtéri rekreációs lehetőségeket. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Támfalépítés és -megerősítés, pince omlásveszély elhárítása Rekreációs területek kialakítása, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése Tevékenység: Támfalépítés és -megerősítés, pince omlásveszély elhárítása A tevékenység célja és indoklása A kistérségen belül, Aszód és Iklad települések területén a már ismert, illetve még feltáratlan pincék esetében a pinceomlások megelőzése, a pincék hasznosítása, a földcsuszamlás által veszélyeztetett területeken biztonsági támfalak létesítése, a meglévő támfalak megerősítése és egységes megjelenítésük megoldása. Aszód és Iklad települések területén számos pince található, melyek statikai állapota, állaga jelentős balesetveszélyt jelentenek, és egyúttal akadályozzák a földfelszín hasznosítását. Mivel esetleges beomlásuk megjósolhatatlan helyen és időben következhet be, ezért a probléma programszintű kezelése feltétlenül indokolt. A meredekebb domboldalakon földomlás veszélyeztet lakóépületeket és közlekedőket, ezért a korábban megkezdett támfalak továbbépítése, megerősítése szükséges. Fejlesztési javaslatok a) Pince omlásveszély elhárítása: 1. A pincékre vonatkozó feltárási és hasznosítási program kidolgozása. Ennek keretében az alábbi feladatok elvégzése szükséges: 1.1. A már ismert pincék tulajdonviszonyainak tisztázása, belső és felszín fölötti terek feltárása. 122

123 1.2. A beavatkozási területek kijelölése a potenciális veszélyforrást jelentő, feltáratlan pincék helyének pontos földrajzi beazonosításával. A lokalizálás módjának kiválasztásához, és annak elvégzéséhez szakértői csoport felkérése A lokalizált és feltárt pincéknél, illetve a fölöttük lévő földfelszínen omlásveszélyre felhívó jelzések elhelyezése, szükség esetén a terület lezárása, közlekedési forgalomkorlátozás életbe léptetése, építési tilalom elrendelése A pincék statikai vizsgálatának elvégzése. Ennek eredményeképp megállapítható az omlás- és balesetveszély mértéke, illetve az elhárítási folyamatban egyfajta fontossági sorrend alakítható ki A prioritás kialakításánál azonban figyelembe kell venni más szempontokat is. Így például koncepcionális megközelítés szükséges ahhoz, hogy adott esetben az egymás melletti, vagy földrajzilag egymáshoz közel fekvő pincék felújításával egy pincesor, vagy pinceövezet alakítható ki, mely Aszódnak és térségének újabb turisztikai vonzerejévé válhat A statikai vizsgálatok eredményétől függően meg kell határozni az omlásveszély elhárításának módját. (Ez - hasznosítási lehetőség hiányában akár a pince mesterséges beomlasztását is jelentheti.) 1.7. A szükséges és hiányzó talajmechanikai szakvélemények és mélyépítési tervek készíttetése, a meglévő tervek szükség szerinti aktualizálása A fenti feladatok megvalósításhoz, illetve a kivitelezéshez források szerzése, pályázatfigyelés, pályázatírás. 2. A kivitelezési munkák ütemezett elvégzése. b) Támfalépítés 1. A támfalak építésére vonatkozó program kidolgozása. Ennek keretében az alábbi feladatok elvégzése szükséges: 2. A kistérségben földcsuszamlás és -omlás által veszélyeztetett földrajzi helyek beazonosítása. 3. A lakóépületeket, közlekedési útvonalakat leginkább veszélyeztető területek kijelölése, a biztonságos műszaki megoldás megvalósításáig építési és forgalomkorlátozási tilalom bevezetése. 4. Az új eredmények alapján a korábbi támfalépítési tervek aktualizálása. 5. A szükséges és hiányzó talajmechanikai szakvélemények és (mély)építési tervek készíttetése, a meglévő tervek szükség szerinti felülvizsgálata. 6. A meglévő és az újonnan építendő támfalak építészeti szempontból közös kezelése, mely az egységes városképi megjelenítést hivatott megoldani. Ennek érdekében gondoskodni kell a támfalak azonos stílusú díszburkolattal való ellátásáról. 7. A fenti feladatok megvalósításhoz, illetve a kivitelezéshez források szerzése, pályázatfigyelés, pályázatírás. 8. A kivitelezési munkák ütemezett elvégzése. 123

124 A megvalósítás szereplői Többcélú kistérségi társulás Helyi önkormányzatok Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Monitoring Output indikátorok a lokalizált, feltárt és omlásveszélytől mentesített pincék száma kiépült és megerősített támfalak hossza, felülete ( m) díszburkolattal ellátott támfalfelületek nagysága ( m 2 ) Eredmények A helyi lakosság és épületállomány veszélyeztetettsége jelentősen csökken Hatások Az intézkedés egyértelműen a balesetveszély megszűntetését célozza, ezért eredményként az ezen okra visszavezethető balesetek számának (db) csökkenése határozható meg. További hatásként értelmezhető az omlásokból származó anyagi károk és a helyreállítási költségek (Ft) elmaradása. A területek biztonságossá tételével azok piaci értéke megnövekszik, új fejlesztéseknek biztosít megvalósítási lehetőséget. A finanszírozás lehetséges forrásai önkormányzati forrás A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Támfal kiépítése Ikladon a Parti úton Várható költsége (Ft) állapotfelmérés után becsülhető Megvalósítás időtávja

125 Tevékenység: Rekreációs területek kialakítása, települési közterületek és zöldfelületek fejlesztése A tevékenység célja és indoklása Az új gazdasági struktúrában az egyéni teljesítmények kerületek előtérbe, amelyek nagymértékben megnövelik a munkahelyi stresszt. Egyre lényegesebb, hogy úgy a fiatal mint az idősebb korosztály több időt töltsön természetes környezetében és rekreációs tevékenységgel. Közhasznú zöldterületek a közparkok, pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló véderdők egyebek mellett ezt a célt szolgálják. A szakszerűen kialakított és fenntartott zöldfelületeknek az általuk nyújtott esztétikai élményen túl élettani kondicionáló szerepük is van, kedvezően hatnak a település mikroklimatikus viszonyaira, csökkentik a zaj-, illetve porterhelést és nem utolsó sorban a közösségi élet színtereivé válnak. A vonzó települési környezet sok más tényezővel együtt hozzájárul a település népességmegtartó képességének növeléséhez is. A kistérség településein a zöldfelületek aránya meglehetősen alacsony, kivételt képez ez alól Kartal, ahol csaknem 63% a belterületi zöldfelület arány. A belterületi zöldfelület arány növelése és a rekreációs céllal használható területhasznosítása az életminőség helyi javítását célozza. Emellett hozzájárul a szennyezések (különösen légszennyezés, szálló por) megkötéséhez. Fejlesztési javaslatok Az tevékenységen belül a zöldfelülethez kötött és épített létesítményekben zajló szabadidős, illetve iskola- és szabad használati rendszerű sporttevékenységek háttér-infrastruktúrájának fejlesztése szerepel. A zöldfelületek fejlesztésére és szabadidős, turisztikai jellegű hasznosítása több településen is igény merült fel. Az új szerkezeti tervek (rendezési tervek) tartalmazzák az erre a célra legalkalmasabb területek kijelölését. Javasolt a kedvező környezeti adottságú önkormányzati tulajdonban lévő területek rekreációs céllal történő hasznosítása, illetve az ilyen célra alkalmas magántulajdonú településrészek hasznosításának egyeztetése. A fejlesztéseket érdemes összehangolni mivel. fasorok létrehozásával ezek a gondozott zöldfelületek összekapcsolhatók egy térségi hálózatba ezáltal több kilométer kiterjedésű ökológiai folyosót hoznak létre a térségen belül. A hálózat egyes elemi már kiépülőben vannak: A kistérségben Kartalon egy 70 ha-nyi erdő hasznosításra vár, amely magántulajdonban van de kialakulóban van az önkormányzattal egy hasznosításra vonatkozó együttműködés. Több település fejlesztési elképzelései között szerepel parkok, játszóterek fejlesztése vagy létrehozása ilynek Aszódon a Berekerdő területén, a Hosszú-völgyben található két honvédségi területen, valamint a Galga mellett található nagyobb gyepes területen, ahol közcélú zöldfelületeket terveznek kialakítani. Hévízgyörkön a tó mellett egy 6 hektáros pihenőpark kialakítását tervezik. Bagon is napirenden van sport és rekreációs területek 125

126 fejlesztése 9 ha, ami azt jelenti, hogy a sportpálya átkerülne, helyén rekreációs terület jönne létre kiszolgáló épületekkel. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok civil szervezetek általános iskolák Monitoring Output indikátorok Növekszik a kistérség rekreációs és településképi céllal létrehozott zöldfelületének nagysága (ha) Nő a települések zöldterületeinek száma a térségben a tervezési időszak végéig 6-8 új zöldfelület létesül rekreációs céllal Eredmények Javulnak a helyi lakosság rekreációs tevékenységének helyet adó területek körülményei A lakosok több időt töltenek a települések által biztosított zöldterületen, ezáltal munkavégzésük hatékonysága javul Hatások A zöldfelületi fejlesztés eredményeként javul a települési környezet minősége, csökken a porszennyezés. A finanszírozás lehetséges forrásai önkormányzati költségvetés vállalkozói tőke A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Aszódon a Berekerdő területén, a Hosszú-völgyben található két honvédségi területen közcélú zöldfelületeket kialakítása Aszódon a Galga mellett található nagyobb gyepes területen terveznek közcélú zöldfelületeket kialakítása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja 20 millió millió hektáros pihenőpark kialakítása Hévízgyörkön 20 millió hektáros erdő parkerdőként történő hasznosítása 50 millió 2010 Kartalon Sport és rekreációs terület kiépítése Bagon 9 ha-nyi 40 millió 2010 területen Településközpont kialakítása Bagon (forgalom elől cca.70 millió 2010 elzárt sétálóutcával parkkal, utcabútorokkal) Játszóterek építése meglévők felújítása és műszaki 50 millió 2007 felülvizsgálata Bagon 126

127 Sport és rekreációs terület kialakítása ikladi 50 millió 2010 Malomárok horgászt környékén Közpark kialakítása az Iklad-Alsó állomás mögötti 20 millió 2010 található területen (Csokonai utca és az IMI területe között) Főtér kialakítása a község központjában Ikladon 30 millió 2010 Játszóterek építése az IMI iparvágány helyén 10 millió 2010 Ikladon és a Ságvári utcában található játszótér műszaki felülvizsgálata Faluközpont kialakítása Domonyban 80 millió Polgármesteri Hivatal felújítása Bagon 50 millió Intézkedés: Környezettudatosság és természetvédelem Az intézkedés célja A lakosság elsősorban a fiatal generáció környezettudatos szemléletének fejlesztése A fenntartható fejlődés és a térségi gazdaság alapját jelentő természetvédelmi érdekek érvényesítése a gazdaság fejlesztésben vízbázis és talajvédelem érdekében Az oktatásba is beépíthető természetvédelmi tanösvények kialakítása Az intézkedés indokoltsága A tudással felvértezett emberek sokkal nagyobb figyelmet szentelnek az értékek megóvásának. A környezeti érdekek érvényre jutásának alapja, hogy a döntési helyzetben lévők megfelelő háttérismerettel rendelkezzenek. Döntéshozóvá nem csupán a politikai irányítók minősülnek, hanem egyénileg mindenki. Fontos, hogy milyen indokok alapján hozzuk meg döntéseinket akár egy termék megvásárlása, a hulladékgyűjtés-szelektálás stb. esetén. Ezért is fontos, hogy az intézkedés minden korosztályhoz szóljon. A vonzó települési környezet és helyi értékvédelem végső soron a lakosság helyben tartásának egyik fontos eleme. A gondozott települési zöldfelületek esztétikai élményen túl kedvezően befolyásolják a települési környezet élettani kondicionáló hatását, a települési klímát és közösségszervező szerepük sem elhanyagolható. A helyi természeti és épített értékek védelme önmagában is fontos, szerepük kiemelkedő a helyi identitás erősítése, fenntartása, és a kultúrtörténeti folytonosság biztosítása tekintetében. Az intézkedés tartalma A természeti értékek háttérbe szorulásának oka is többnyire az ismeretek hiánya. A helyben élők számára a védett értékek adottságként léteznek, melyek jelentőségére, szerepére és sérülékenységére fel kell hívni a figyelmet. A jövőbeni környezeti folyamatok szempontjából kiemelten fontos az oktatás szerepe, ezért a környezettudatos életforma terjesztése az oktatás szerves részévé kell váljon. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a Duna-Ipoly 127

128 Nemzeti Parkkal és az ezen a téren tevékenykedő civil szervezetekkel való együttműködés lehetőségeit. A felnőtt korosztály e tekintetben nehezebben elérhető, számukra a médián keresztül lehet az ismereteket közvetíteni. A települési környezet megújítása során kiemelt szerepet kell kapjon a helyi építészeti értékek feltárása és megóvása, valamint a zöldterületek fejlesztése, megújítása. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés megvalósulásával erősödik a lakosság környezeti tudata, a helyismeret és a helyi identitás. A tájékoztatás és oktatás révén a környezettudatos szemlélet szervesen beépül a döntéshozási folyamatokba, így a környezeti károkozás jelentősen mérsékelhető. A környezeti tudat erősödésének eredményeként nagyobb támogatottságot élveznek és kellő eredményt hoznak a környezetvédelmi célú intézkedések. A zöldfelületi fejlesztés eredményeként javul a települési környezetminősége, csökken a porszennyezés. Az értékvédelmi javaslatok pedig a védett értékek ismeretének és számának növeléséhez járulnak hozzá. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek iskolai oktatásba történő integrálása A környezettudatos életforma megismertetése a lakossággal Természetvédelmi tanösvények kialakítása Tevékenység: A környezettudatos életforma megismertetése a lakossággal A tevékenység célja és indoklása A fenntartható fejlődés alapelvének terjesztése feltétele az ökológiai értékekre alapozott gazdaságfejlesztésnek. A környezettudatos életformával kapcsolatos ismeretekkel felvértezett emberek sokkal nagyobb figyelmet szentelnek az értékek megóvásának. A környezeti érdekek érvényre jutásának alapja, hogy a döntési helyzetben lévők megfelelő háttérismerettel rendelkezzenek. Döntéshozóvá nem csupán a politikai irányítók minősülnek, hanem egyénileg mindenki. Fontos, hogy milyen indokok alapján hozzuk meg döntéseinket akár egy termék megvásárlása, a hulladékgyűjtés-szelektálás stb. esetén. Ezért is fontos, hogy az intézkedés minden társadalmi réteghez és korosztályhoz szóljon. A vonzó települési környezet és helyi értékvédelem a lakosság helyben tartásának egyik fontos eleme, illetve jelentősen hozzájárul a turizmus vonzerejének erősítéséhez. A gondozott települési zöldfelületek esztétikai élményen túl jelentősen hozzájárulnak a települési környezet élettani kondicionáló hatásának fokozásához, kedvezően befolyásolják a települési klímát és közösségszervező szerepük sem elhanyagolható. A helyi természeti és épített értékek védelme önmagában is fontos, szerepük kiemelkedő a helyi identitás erősítése, fenntartása, és a kultúrtörténeti folytonosság biztosítása tekintetében. 128

129 Fejlesztési javaslatok A lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell az önkormányzatok környezettel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseiről, és tudatosítani kell bennük annak értékét. Meg kell értetni a lakossággal, hogy a szennyezés mentes környezet megalapozhatja jövőbeni lehetőségeiket (lásd turizmusfejlesztés). A települési önkormányzatok elsődleges feladata a lakosság és a helyi potenciális szennyezők (gazdasági termelő tevékenységet végzők folyamatos felvilágosítása a környezettudatos életforma fontosságáról. A tevékenységben javasolt a helyi civil szervezetek bevonása. Ilyen szervezet a galgahévízi székhelyű GAIA Alapítvány, amely jól szervezett intézményi hátterével ökológiai jellegű kezdeményezéseivel (pl. ökofalu) hatni tudnak a térség lakosságának szemléletére. A felnőtt korosztály e tekintetben nehezebben elérhető, számukra a médián keresztül lehet az ismereteket közvetíteni. Javasolt, hogy az önkormányzatok és szakértő szervezetek együttműködésével felvilágosító, tudatformáló írott, képes anyagok kerüljenek a helyi (települési) hírmondókba. Az egyes rendezvények (falunap, kulturális események) adjanak fórumot a környezettudatos életforma népszerűsítésének, azzal hogy az ilyen jellegű tevékenységet végző szervezeteknek megjelenési lehetőséget biztosítanak. Ugyancsak fontos a Tevékenységhez (Az környezet és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek iskolai oktatásba történő integrálása) történő kapcsolódás miszerint az iskolai rendezvényekbe bevonásra kerülnek a tanulók szülei is. Az önkormányzatok és helyi általános iskolák összefogásával a tanulók környezetvédelmi programokban vesznek részt. Ez egyrészt szervezett oktatást jelent, másrészt rendszeres szemétgyűjtési akciókat az idegenforgalmilag frekventált területeken. A fiatal korosztály is megismerkedik pl. a szelektív hulladékgyűjtés rendszerével és ismereteit továbbadja a szüleinek. Fontos az óvodai és általános iskolai korosztály megismertetése a helyi természeti értékekkel kirándulások, osztályfőnöki, illetve természetismeret órák keretében. A programokat a helyi oktatási intézmények oktatási programjába beépítve, szakemberek részvételével kell megszervezni, az önkormányzatok támogatása mellett. A környezeti nevelés közoktatásba történő beépítésével alkalom nyílik a térségben létrehozandó tanösvények (bemutató ösvények) oktatásban való hasznosítására. (Lásd Tevékenység: Természetvédelmi tanösvények kialakítása). A képzési tevékenységbe hasonlóan a felnőtt lakosság tájékoztatásához javasolt bevonni a civil szervezeteket. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok művelődési intézmények helyi civil szervezetek (pl. GAIA Alapítvány) 129

130 települések alapfokú oktatási intézményei GALGA Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Monitoring: Output indikátorok csökken az illegális szemétlerakó helyek száma (db lerakóhely) egyre több háztartás csatlakozik a szelektív hulladékgyűjtés rendszerébe (db háztartás) Környezeti neveléssel eltöltött tanításon kívüli órák száma A foglalkozásokon résztvevő tanulók száma (fő) Eredmények A tevékenység eredményeként a lakosság folyamatosan részt vesz a környezetvédelmi akciókban és maga is környezettudatos életmódot folytat. A települési környezet minősége látványos fejlődésen megy keresztül. az illegális hulladéklerakók felszámolására fordított összeget az önkormányzat képes átcsoportosítani más, az életminőséget javító szolgáltatások fejlesztésébe. Hatások Az intézkedés megvalósulásával erősödik a lakosság környezeti tudata, a helyismeret és a helyi identitás. A tájékoztatás és oktatás révén a környezettudatos szemlélet szervesen beépül a döntéshozási folyamatokba, így a környezeti károkozás jelentősen mérsékelhető. A környezeti tudat erősödésének eredményeként nagyobb támogatottságot élveznek és kellő eredményt hoznak a környezetvédelmi célú intézkedések. A finanszírozás lehetséges forrásai helyi források A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Környezetvédelmi akciók szervezése a térségi alapfokú oktatási intézményekben Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Nem becsülhető Tevékenység: Természetvédelmi tanösvények kialakítása A tevékenység célja és indoklása Az oktatás-kutatás céljait szolgáló tematikus tanösvények kialakításával a turistaforgalomból származó terhelés oly módon irányítható, hogy az a látogatók és a védett területek számára is előnyös. A kistérségben jelenleg egyetlen természetvédelmi tanösvény sem található, bár adottságai alapján vannak erre alkalmas területei. 130

131 Fejlesztési javaslatok A lápok a világ minden táján veszélyeztetett vizes élőhelyek, melyek Magyarországon törvény erejénél fogva védettek. Ilyen terület a kistérségben az Egres patak völgyében Domonyban, Hévízgyörkön és Galgahévízen maradt fenn. A tevékenység keretében ezeket a lápos élőhelyet bemutató tanösvények kialakítása javasolt Galgahévíz-Hévízgyörk, Babativölgy Domony területeken. A megvalósítás szereplői Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Civil szervezetek Monitoring: Output indikátorok: Két lápos tanösvény kialakítása Eredmények Irányított idegenforgalom Szorosabb oktatási kapcsolatrendszer kiépítése Hatások Az érzékeny területek túlzott terhelésének elkerülése Környezettudatos magatartásformák erősödése A finanszírozás lehetséges forrásai LIFE A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája: Projekt címe Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja Lápos tanösvények kialakítása 1millió /tanösvény Természetvédelmi és turisztikai fejlesztések az Egres patak völgyében 100 millió

132 3.5. V. PRIORITÁS: A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE Intézkedés: A turizmus szervezeti hátterének térségi szintű fejlesztése Az intézkedés célja javuljon a turizmusfejlesztés hatékonysága legyenek megteremtve a turizmusfejlesztés szervezeti keretei erősödjön a kistérségi együttműködés Az intézkedés indokoltsága A turizmusfejlesztés során számos olyan menedzsment probléma merül fel, amelyek elsősorban arra vonatkoznak, hogyan lehet összhangot teremteni az időről időre változó kereslet és a kereslet kielégítésére rendelkezésre álló erőforrás között a látogatók és az ott lakók kölcsönös előnyére. A különböző célok együttesének elérése céljából mindegyik résztvevő érdekelt a turisztikai folyamat kezelésében, a problémák megelőzésében és a felmerülő problémák megoldásában. A turisztikai folyamat kezelésének és a felmerülő problémák megoldásának egy turizmusfejlesztési menedzsmentszervezet jelentheti az optimális keretet. A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület csak részben tud megfelelni ezeknek az igényeknek, ezért szükség van egy kistérségi turizmusfejlesztési menedzsmentszervezet létrehozására, amelynek a kistérségi turizmus tervezése, fejlesztése és koordinációja mellett a forrásszerzés és a marketingtevékenység is feladatai közé tartozik. Természetesen az egyéb, a turizmusfejlesztés egy-egy feladatát ellátó szervezetek is fontos szereplői a kistérség turizmusa fejlesztésének, ezért azok működésének, illetve együttműködésének támogatására is szükség van. Az intézkedés tartalma Az intézkedés a kistérség turizmusfejlesztése szervezeti hátterének fejlesztésére irányul. Magába foglalja a kistérség turizmusának fejlesztéséért felelős menedzsmentszervezet létrehozását, másrészt a turizmusfejlesztésben érdekelt egyéb szervezetek munkájának hatékonyabbá tételét a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával. Mindezek mellett az intézkedés kiemelt célja, hogy a turizmusfejlesztésben résztvevő szervezetek minél széleskörűbb és minél szorosabb együttműködést valósítsanak meg egymás között, különös tekintettel a fejlesztési források megszerzésére. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés keretében olyan fejlesztések valósulnak meg, melyek révén a turizmusfejlesztésben tevékenykedő szervezetek munkája hatékonyabbá válik. A 132

133 forrásszerzési kapacitások fejlesztése következtében a forrásszerzési tevékenységek hatékonysága megnő, ami mindenekelőtt a rendelkezésre álló fejlesztési források megnövekedésében nyilvánul meg. A fejlesztésre fordítható források megnövekedése, valamint a projektmenedzsment tevékenységek hatékonyságának javulása eredményeképpen több turizmusfejlesztési projekt kerül megvalósításra. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek A kistérség turisztikai menedzsmentszervezetének létrehozása A turizmusfejlesztésben érintett szervezetek humánerőforrás- és eszközfejlesztése Tevékenység: A Kistérség turisztikai menedzsmentszervezetének létrehozása A tevékenység célja és indoklása Mint minden gazdasági ágazat, a turizmus is térségi szinten szerveződik, ezért a turizmus fejlesztését is térségi alapokra kell helyezni. Általános tapasztalat, hogy megfelelő területi rendezőelv hiányában az egymástól függetlenül megvalósított turisztikai fejlesztések a helyi adottságokat csak kis mértékben képesek kiaknázni. A fejlesztési elképzelések koherens rendszerbe foglalása, a köztük lévő szinkron megteremtése nélkül a turisztikai kínálatban strukturális anomáliák léphetnek fel, melynek következtében egyes kínálati szegmensek teljes mértékig hiányozhatnak a turisztikai kínálatból, míg más kínálati elemek terén éles versenyhelyzet alakulhat ki a turisztikai szolgáltatói között, holott tudatos, térségi szemléletű koordináció mellett mindez elkerülhető, vagy legalábbis minimális szintre csökkenthető lenne. A turisztikai fejlesztések tervszerű, átgondolt koordinálása nemcsak a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának optimalizálását segíti elő, hanem a szinergikus hatások maximalizálásához is nagymértékben hozzájárul. Fejlesztési javaslatok A turisztikai folyamat kontrolálása az Aszódi kistérség esetében is fontos szükségszerűségként jelenik meg, amelyet a gyakorlatban egy erre a célra létrehozandó szervezet, vagy a Térségi Iroda (lásd intézkedés) keretei között javasolt megvalósítani. Jelenleg alacsony a kistérségbe látogatók turisták száma, ezért nincs egyértelmű létjogosultsága egy kistérségi Tourinform iroda működtetésének. A kistérség turizmusának fellendülése azonban idővel ki fogja kényszeríteni egy Tourinform iroda megnyitását, amely nagy segítségére lehet a menedzsmentszervezetnek feladatai ellátásában. A tevékenység tehát a kistérségi turizmusfejlesztési menedzsmentszervezet létrehozására és egy Tourinform iroda nyitására tesz javaslatot. 133

134 Aszódi Kistérség Turizmusáért Kht. létrehozása 17 A kistérségben megvalósítani tervezett turisztikai fejlesztések menedzsment feladatainak ellátására egy közhasznú társaság létrehozása javasolt, melyet a többcélú kistérségi társulás felügyelete mellett javasolt működtetni. A kht. számára egy önálló irodahelységet szükséges biztosítani, melyben rendelkezésre állnak a feladatok ellátásához elengedhetetlen tárgyi eszközök. A kht. személyi állományát kezdetben egy főben javasolt meghatározni. Ezen egy főt, kinek rendelkeznie szükséges a megfelelő szakképzettséggel és szakmai tapasztalattal, teljes munkaidőben javasolt foglalkoztatni. A kht. munkájába indokolt esetben egyéb külső szakértők is bevonhatók időszakos jelleggel. A kht. által ellátandó feladatok az alábbiak: projektgenerálás, projekt-előkészítés befektetők felkutatása pályázatfigyelés, pályázatírás turizmus-marketing tevékenységek ellátása, kommunikációs, PR-tevékenység koordinálása turisztikai kiállításokon, vásárokon történő megjelenés megszervezése kistérségi turisztikai honlap tartalmi gondozása. turisztikai vonzerők folyamatos feltárása, értékelése, adatbázisok összeállítása szakmai, vállalkozói regiszterek, katalógusok összeállítása folyamatos kapcsolattartás a kistérség turisztikai szolgáltatóival turisztikai vállalkozások tekintetében minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének segítése turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztésének szakmai támogatása a turisztikai piaci folyamatok nyomon követése A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok Térségi Iroda Vállalkozói központ Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Monitoring: Output indikátorok létrejön a kistérségi turizmusfejlesztési menedzsmentszervezet Eredmények nő a turisztikai beruházások száma és a befektetett tőke mértéke a turisztikai szolgáltatások színvonala javul 17 A KHt. alternatív megoldása, hogy a létrehozandó Térségi Iroda egyik alkalmazottja koordinálja a turizmussal kapcsolatos térségi feladatokat ( tevékenység) 134

135 a turisztikai marketingtevékenység hatékonyabbá válik, nő a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége Hatások megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma új munkahelyek jönnek létre a turisztikai bevételek növekednek A finanszírozás lehetséges forrásai A Társulás közös alapja A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Aszódi Kistérség Turizmusáért Kht. létrehozása Várható költsége (Ft) 700 e Ft (Kht. alapítása 100 e Ft + irodahelység kialakítása 300 e Ft + irodabútorok, irodaeszközök beszerzése 300 e Ft) 18 Megvalósítás időtávja I. félév Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érintett szervezetek humánerőforrás- és eszközfejlesztése A tevékenység célja és indoklása A kistérségi turisztikai menedzsment szervezet mellett a turizmusfejlesztés fontos szereplői a turizmusfejlesztésben érdekelt egyéb szervezetek is, mint például a különböző civil szervezetek, alapítványok, egyesületek és Tourinform irodák. Ezen szervezetek olyan tevékenységet folytatnak, melyeknek közvetlen, illetve közvetett formában, kisebb-nagyobb mértékű turisztikai vonatkozásuk is van, ezért tevékenységükkel hozzájárulnak a turisztikai kínálat bővítéséhez, illetve annak a célcsoportokhoz történő eljuttatásához. Jellemzően nonprofit szervezetekről van szó, melyek forráshiánnyal küzdenek, működésüket és fejlesztéseiket döntőrészt pályázati forrásokból fedezik. Ily módon pályázatírói tevékenységük intenzitása és színvonala jelentős mértékben meghatározza a működésre és a fejlesztésekre fordítható források mértékét. A fejlesztések sikere a pénzügyi források előteremtése mellett alapvetően attól is függ, hogy az érintett szervezetek együttműködésében milyen hatékonyság, érdekeltség valósul meg, 18 Amennyiben a turizmusfejlesztési tevékenység a Térségi Iroda feladatkörébe lesz utalva, csak az irodaeszközök jelennek meg költségként. 135

136 ennélfogva a tevékenység a közös pályázáson túlmenően az együttműködésben rejlő lehetőségek más területeken történő kiaknázását is támogatja. Fejlesztési javaslatok A fentieket figyelembe véve jelen tevékenység a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek pályázatírói kapacitásának javítására irányul, mely a személyi és a tárgyi feltételek fejlesztését egyaránt magába foglalja. A személyi feltételek javításának keretében az érintett szervezetek illetékes munkatársainak pályázatírói tanfolyamokon, illetve pályázati rendszereket bemutató előadásokon való részvétele történhet meg. A tevékenységnek megfelelően a feladat ellátásában potenciálisan részt vevő fiatal (pályakezdő, rugalmasan tovább képezhető) munkavállalók alkalmazása hozzájárul a térség munkanélküliségi problémáinak enyhítéséhez. A tárgyi feltételek javítása érdekében informatikai eszközök beszerzése támogatható, melynek elsődleges célja a szélessávú Internet-hozzáférés biztosítása a különböző pályázati információkhoz való hozzáférés biztosítása végett. Számos pályázat esetén előnyt élveznek a konzorciumi együttműködés keretében induló pályázók, ezért a tevékenység az érintett szervezetek közös pályázását is ösztönözni kívánja, miképp a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek közötti fejlesztési és szakmai együttműködéseket is. A megvalósítás szereplői kistérségi turizmusfejlesztési menedzsmentszervezet turisztikai szakmai szervezetek civil szervezetek alapítványok Tourinform irodák Monitoring: Output indikátorok pályázatírói tanfolyamon vagy egyéb forrásszerzéssel kapcsolatos továbbképzésen részt vesz turizmusfejlesztésben érintett szervezetnél alkalmazásban álló, illetve tevékenykedő 20 fő valamennyi turizmusfejlesztésben érintett szervezet rendelkezik számítógéppel és szélessávú Internet-kapcsolattal Eredmények a kedvezőbb személyi és tárgyi feltételeknek köszönhetően az érintett szervezetek hatékonyabb pályázási tevékenységet tudnak folytatni megnő a pályázaton elnyert támogatások értéke Hatások nő a turisztikai beruházások száma és a befektetett tőke mértéke 136

137 megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek növekednek új munkahelyek jönnek létre A finanszírozás lehetséges forrásai önkormányzati költségvetés szponzorok A területfejlesztésben érdekelt intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítése (Regionális Operatív Program 3.1.) Pályázatírók kedvezményes képzése (Transzparens Alapítvány) Készségek elsajátítása LEADER+ (Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program 3.4.) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe A pályázatírói tevékenység személyi feltételeinek javítása a Galga Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Egyesületnél Várható költsége (Ft) 300 e Ft (2 fő után a részvételi díj pályázatírói tanfolyamon) Megvalósítás időtávja Intézkedés: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó programkínálat fejlesztése Az intézkedés célja javuljon a turisztikai potenciál kihasználása növekedjen a turizmus jövedelemtermelő képessége bővüljön a turisztikai kínálat az épített, kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása járuljon hozzá azok megőrzéséhez Az intézkedés indokoltsága A kistérség turisztikai potenciáljának alacsony kihasználtsága elsősorban több egyéb tényező mellett a turisztikai vonzerők elhanyagolt állapotával, hiányos infrastruktúrájával, valamint látogatóbarát bemutathatóságának hiányával magyarázható. Jelen állapotukban ezen vonzerők nem képesek számottevő keresletet generálni, nem építhető rájuk kurrens turisztikai termék. Turisztikai hasznosításuk előfeltétele, hogy a szükséges fejlesztések eredményeként olyan attrakciókká váljanak, melyek egyedülálló látványosságként tudnak megjelenni a térség turisztikai kínálatában. A turisztikai attrakciók sokoldalú és magas költést lehetővé tevő hasznosításához többféle szolgáltatás összehangolt kínálataként megjelenő turisztikai termék- és programcsomagok 137

138 kínálatának bővítése szükséges, ezért az attrakciók folyamatos és magas látogatottságának biztosítása érdekében szükség van komplex programcsomagok kialakítására, továbbá regionális, illetve országos jelentőségű programok, és rendezvények szervezésére is. Az intézkedés tartalma Ezen intézkedés keretében már meglévő turisztikai vonzerők fejlesztésére, új turisztikai attrakciók, valamint attrakciókhoz kapcsolódó programok és rendezvények kialakítására kerül sor. A turizmus legújabb trendjeinek megfelelően valamennyi esetben hangsúlyos szempontként jelenik meg a fejlesztések látogatóbarát jellege, amely az adott attrakció mindenki számára lehetővé tevő látogathatóságát és az attrakcióhoz fűződő ismeretanyag sokoldalú és élvezetes bemutathatóságát teremti meg. Az intézkedés mindenekelőtt a kistérség műemlék jellegű épületeinek rekonstrukciójára, a termálvízvagyon turisztikai célú hasznosítására és a kistérség népi kulturális emlékei bemutathatóságának biztosítására koncentrál. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés megvalósításával javul a kistérség adottságainak és erőforrásainak kihasználtsága, a kistérség turisztikai vonzerői versenyképes turisztikai attrakciókká válnak, melyek a köréjük szervezett színvonalas programokkal és rendezvényekkel együtt versenyképes turisztikai termékek kialakítását teszik lehetővé. Mindezek hatására a kistérség turizmusának versenyképessége és ezáltal a kistérségbe irányuló turistaforgalom is megnövekszik, akárcsak a turizmusból származó bevételek. A megnövekvő turistaforgalom következményeként új munkahelyek jönnek létre, melyek az előzőekkel egyetemben a helyi életminőség javulásának irányába hatnak. A turai termálvíz a gyógyászati célú hasznosítás esetén a kistérség lakosságának egészségügyi állapotának javulásához is hozzájárulhat. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Kastélyok és kúriák, valamint egyéb műemlékek rekonstrukciója és hasznosítása Múzeumok, tájházak, valamint egyéb bemutatóhelyek fejlesztése és hasznosítási lehetőségeinek bővítése Új turisztikai attrakciók létrehozása (termálfürdő, wellness központ, tematikus park, tanösvény stb.) Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó programcsomagok kialakítása Tevékenység: Kastélyok és kúriák valamint egyéb műemlékek rekonstrukciója és hasznosítása A tevékenység célja és indoklása 138

139 A jelentős építészeti, kultúrtörténeti értékeket képviselő műemléképületek a kistérség legfontosabb turisztikai erőforrását jelentik. Egytől-egyig számottevő turisztikai potenciált képviselnek, eredeti állapotukban pedig együttesen egyedülálló turisztikai vonzerőt jelenthetnének. Sajnálatos módon a kastélyok közül mindössze a fenyőharaszti Podmaniczky kastély és a Domonyvölgyben található vadászkastély áll turisztikai hasznosítás alatt, a többi korábbi fényéhez képest méltatlan, elhanyagolt állapotban van. A kúriák, melyek leginkább Domonyban koncentrálódnak, hasonlóan rossz műszaki állapotban vannak és különböző önkormányzati szociális funkciókat szolgálnak ki. A kistérségben szép számmal előforduló régi parasztházak többsége is jelentős rekonstrukcióra szorul. Ezen műemléképületek, de különösen a kastélyok rekonstrukciója óriási lendületet adna a kistérség turizmusának fejlődéséhez. Az elmúlt években nemcsak Európa-, hanem világszerte megfigyelhető volt a kulturális örökség felértékelődése, melynek folytán a kulturális turizmus jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A kastélyturizmus a kulturális turizmus egyik kiemelt ága. A kulturális örökség részét képező kastélyokat a világ minden részén megpróbálják hasznosítani, elsősorban rendezvényekre, illetve szállodák céljára. Ily módon a látogatók egyrészt megismerik az adott ország kultúrájának egy részét, másrészt a fenntartási költségeket maga az épület termeli ki. Fejlesztési javaslatok A tevékenységek keretében megfogalmazható fejlesztési javaslatok a műemlék, illetve műemlék jellegű épületek rekonstrukcióját, a hozzájuk tartozó zöldfelületek rehabilitációját, turisztikai hasznosításukhoz, funkcióbővítésükhöz szükséges eszközbeszerzéseket, valamint a projektek megvalósításához szükséges tervdokumentumok (megvalósíthatósági tanulmányok, pénzügyi és műszaki tervek) elkészíttetését és engedélyek beszerzését érintik. Az aszódi Podmaniczky kastély és a Széchenyi kastély rekonstrukciója A copf stílusú Podmaniczky kastély és a vele egybeépült késő barokk Széchenyi kastély Aszód főterén, frekventált helyen találhatók. Az impozáns épületek kiemelt műemlékek, jelenleg igen leromlott állapotban, hasznosítatlanul állnak. Felújításukra, hasznosításukra hosszabb ideje keresik a megoldást. A Podmaniczky kastély 1991-ben az Evangélikus Egyház tulajdonába került. A vele szomszédos Széchenyi kastély tulajdonosa a magyar állam, kezelője a Műemlékek Állami Gondnoksága. Tekintve, hogy a két kastély gyakorlatilag egy szerves egységet képez, rekonstrukciójukat egyidejűleg, együttesen szükséges elvégezni. Ebből a szempontból kedvezőtlen, hogy a két kastély más-más tulajdonos kezében van. Az Evangélikus Egyház a Podmaniczky kastély épületét nem tudja hasznosítani saját céljaira, mivel az nem felel meg az egyház által a kastélyban elhelyezni kívánt egyik funkció céljainak sem, átalakítására pedig műemlékről lévén szó nincs lehetőség. Minthogy az egyház anyagi forrásait a kastély rekonstrukciójának költsége messze meghaladja, s az 139

140 egyház a kastélyt nem értékesítheti, szeretne a Kincstári Vagyonigazgatóságtól olyan csereingatlant kapni, amelyet tud saját céljaira hasznosítani. A közelmúltban felbukkant egy befektető, amely a kastélyban az Evangélikus Egyházzal és az önkormányzattal együttműködve felsőoktatási intézményt szeretett volna kialakítani egy társadalomtudományi és egy gazdaságtudományi fakultással. A befektető végül elállt a beruházástól, így a tervezett fejlesztés nem valósulhatott meg. Amennyiben a későbbiek során akár magánbefektetői, akár állami pénzből sor kerülhet a két patinás épület rekonstrukciójára, a kastélyokban egy evangélikus egyetemi campus kialakítása javasolt a már említett egyetemi karok létrehozásával. A felsőoktatás meghonosítása már régóta napirenden van Aszódon. A protestáns felsőoktatási központ a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemhez kapcsolódva a hazai evangélikus felsőoktatás fontos központjává válhat. A közeli térségben (Budapest, Gödöllő, Gyöngyös) működő felsőoktatási intézmények kiváló feltételeket teremtenek közös kutatásokhoz, illetve közös képzések indításához. Az oktatási funkció mellett a kastélykomplexumban múzeum is kialakítandó, amely a kastély történetét, illetve a barokk kort bemutató tárlatoknak adna helyet. A kiállítótermeket úgy szükséges kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek nagyobb, színvonalas technikával támogatott tárlatok bemutatására is. Ezen fejlesztéseknek köszönhetően az aszódi kastélykomplexum nem csupán oktatási és kulturális értékkel fog bírni, hanem jelentős turisztikai attrakció is lesz egyben. A megvalósítás szereplői Örökségvédelmi Hivatal finanszírozó szervezetek (bankok, fejlesztési társaságok, stb.) települési önkormányzatok és társulásaik Evangélikus Egyház Petőfi Múzeum vállalkozások Monitoring Output indikátorok megtörténik 10 műemléképület helyreállítása Eredmények az építészeti örökség pusztulásának folyamata megáll a felújított épületek javítják a településképet a felújított épületek ismét bekapcsolódnak a települések gazdasági, társadalmi vérkeringésébe, ismét jövedelmet termelnek 140

141 Hatások a turisztikai bevételek megnövekednek nő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma javul a települési életminőség erősödik a lakosság identitástudata A finanszírozás lehetséges forrásai önkormányzati költségvetés befektetők Turisztikai vonzerők fejlesztése (Regionális Operatív Program 1.1.) Falufejlesztés és megújítása, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése (Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program 3.3.) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az aszódi Podmaniczky kastély és a Széchenyi kastély helyreállítása, evangélikus egyetemi campus kialakítása A Domonyban található műemlék épületek felújítása és hasznosítása Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja 7 milliárd I. félév 400 millió Tevékenység: Múzeumok, tájházak, valamint egyéb bemutatóhelyek fejlesztése és hasznosítási lehetőségeinek bővítése A tevékenység célja és indoklása A kistérség kulturális örökségében az építészeti értékek mellett az előadóművészet, a kézművesség, a népviselet és a népszokások is fontos helyet foglalnak el, melyek szintén jelentős érdeklődésre tartanak számot és számottevő turisztikai vonzerőt képviselnek. A Galga mente különösen értékes élő népi kulturális hagyományokkal rendelkezik, melynek ápolására és megőrzésére a helyi közösségek nagy gondot fordítanak. Ezek a kulturális vonzerők amellett, hogy hozzájárulnak a kistérség turisztikai kínálatának diverzifikálásához, a kistérség imázsát is javítják. A kultúrtörténeti emlékek értékét tovább emeli az a tény is, hogy a modern gazdaságfejlődés és a globalizáció hatására a kulturális hagyományok sok helyütt szinte teljesen elvesztek. A turizmus fontos szerepet játszik a kulturális örökség megóvásában, ennélfogva a kulturális turizmus fejlesztésének különös hangsúlyt szükséges kapnia az Aszódi kistérség tekintetében. Ehhez meg kell teremteni a kulturális értékek bemutatásának, valamint a helyi 141

142 kézműves, és hagyományos feldolgozási szakmák újraélesztésének, a kézműves termékek piacra jutásának feltételeit. A kulturális sokszínűség megőrzésének, a kulturális turizmus felvirágoztatásának alapfeltétele, hogy a kulturális értékek szakszerűen legyenek fejlesztve és menedzselve, valamint színvonalas módon, a legújabb igényeknek megfelelően kerüljenek bemutatásra. A kulcsszó az autentikusság és az interaktivitás. Ez utóbbi lényege abban áll, hogy a tanulás és a szórakozás kombinálódik, az aktív, szórakoztató és informatív folyamatban a látogató több érzékszervével is részt vesz. Fejlesztési javaslatok A kistérség múzeumait, tájházait és egyéb bemutató helyeit tehát az előzőek figyelembevételével szükséges fejleszteni, ennélfogva ezen bemutatóhelyek esetében az ingatlanfejlesztés, gyűjteménybővítés, valamint interaktív bemutatórendszerek kiépítése jelenik meg fejlesztési javaslatként. A bemutatóhelyek népszerűségének és látogatottságának növelése érdekében törekedni kell a bemutatóhelyek több irányú hasznosítására. Gyakori és sikeres megoldás, hogy a helytörténeti emlékek, a népművészet és a kézművesség bemutatását egy létesítményen belül, integráltan oldják meg. Ezeknek a multifunkcionális bemutatóhelyeknek rendelkezniük kell a gyűjteményeknek helyt adó, helyi építészeti stílusban épült épületen kívül kézműves foglalkozások, kézműves táborok lebonyolítására alkalmas helyiségekkel, kézműves termékek árusítására alkalmas helyiséggel, büfével vagy étteremmel, esetleg táncos, zenés, drámai előadásokra alkalmas helyszínnel is. A bemutatóhelyek több irányú hasznosítása több pályázati forrás felhasználását teszi lehetővé. Ennek megfelelően jelen tevékenység a bemutatóhelyek funkcióbővítésével kapcsolatos beruházásokat is támogatja. A fejlesztési javaslatok megvalósítása során fontos szempontként kell megjelennie az esélyegyenlőség biztosításának, ezért a bemutatóhelyek fejlesztésének az akadálymentesítést is magukban kell foglalniuk. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok Petőfi Múzeum civil szervezetek, hagyományőrző csoportok Monitoring: Output indikátorok megtörténik 5 bemutatóhely fejlesztése Eredmények javulnak a helyi kultúra tárgyi emlékei megóvásának és bemutatásának feltételei 142

143 megnő a bemutatóhelyek látogatószáma megnő a hagyományőrző foglalkozások és az azokon résztvevők száma Hatások megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek megnövekednek erősödik a lakosság identitástudata, nő a társadalmi kohézió A finanszírozás lehetséges forrásai Múzeumok látogatóbarát fejlesztése (Regionális Operatív Program 1.1. intézkedés/4. komponens) önkormányzati költségvetés szponzori hozzájárulások alapítványok MVH A falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése támogatása A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja A versegi tájház épületének felújítása 10 millió 2010 A bagi néprajzi gyűjtemény megfelelő népi építészeti értéket képviselő ingatlanba történő elhelyezése (ingatlanvásárlás és kiállító funkcióra alkalmassá tétele) 30 millió

144 Tevékenység: Új turisztikai attrakciók létrehozása A tevékenység célja és indoklása A változatos idegenforgalmi élményeket biztosító attrakciók a turisztikai termékek fontos elemét képezik. Minél több, minél nagyobb vonzáskörzetű attrakcióval rendelkezik adott térség, annál versenyképesebb kínálattal tud megjelenni a piacon, annál nagyobb kereslet mutatkozik a térség turisztikai kínálata iránt. Az Aszódi kistérségben jelenleg kevés turisztikai attrakció található, ugyanakkor több olyan vonzerő is van, amely attrakcióvá fejleszthető, illetve kitűnő feltételek és elképzelések vannak új attrakciók létrehozására. A kistérség turizmusfejlesztésének stratégiai fontosságú eleme, hogy a kistérség jelenlegi kínálata mind több új attrakcióval egészüljön ki. Fejlesztési javaslatok Új attrakciók létrehozására ad lehetőséget többek között a turai termálvíz, melynek hasznosítására konkrét tervek vannak, de a galgahévízi biofalu is hamarosan a megvalósítás szakaszához érkezik. Szintén nagy érdeklődésre tarthat számot az állandó jellegű attrakciók közül például egy wellnesközpont, egy szabadidőközpont, egy vidámpark, egy tematikus park, egy kisvasút, egy horgásztó, egy lovarda, illetve különböző természeti, vagy más antropogén vonzerő köré szervezett tanösvény, stb is, ezért a tevékenység ilyen és hasonló turisztikai attrakciók létrehozására tesz javaslatot. Az időszakos attrakciók egyre fontosabb tényezői a turisztikai vonzerőnek, a különböző kiállítások, vásárok, fesztiválok, kulturális rendezvények, gasztronómiai rendezvények, sportrendezvények jelentős számú látogatót vonzanak, ily módon az állandó jellegű attrakciók mellett időszakos jellegű turisztikai attrakciók létrehozása is szerepel a tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési javaslatok között. A turai termálvíz turisztikai hasznosítása A turai termálvízkészlet országos viszonylatban is ritkaságszámba megy. A különböző rétegekből különböző összetételű hévíz nyerhető, a teljesen felújított termálkutak többféle gyógyvizet szolgáltatnak. A több mint 100 C-os termálvíz az energetikai hasznosításon túlmenően széleskörű turisztikai hasznosítást is lehetővé tesz. A termálvíz turisztikai hasznosítására nagyra törő fejlesztési elképzelések vannak, melyek megvalósításáért a város önkormányzata jelentős erőfeszítéseket tesz, folyamatosan keres befektetőket. A közelmúltban megvalósíthatósági tanulmány készült a beruházásra, amely részletes leírást ad a megvalósítandó grandiózus fejlesztésekről. A több lépcsőben megvalósítandó fejlesztések legfőbb funkcionális egységei az alábbiak: fedett termálfürdő és strand gyógyászati Központ gyógyszálló 144

145 gyógykemping sportcentrum népművészeti centrum üdülőfalu parkerdő és gyógypark golf szálló golfpálya A település szabályozási terve a tervezett fejlesztések figyelembevételével készült. Amennyiben a felsorolt projektelemek mindegyike megvalósításra kerül, Tura és ezáltal a kistérség is országos jelentőségű turisztikai attrakcióval fog gazdagodni, amely minden bizonnyal számos külföldi turistát is fog vonzani. A megvalósítás szereplői finanszírozó szervezetek (bankok, fejlesztési társaságok, stb.) Tura Therm Kft. és egyéb vállalkozások települési önkormányzatok és társulásaik civil szervezetek Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Monitoring Output indikátorok 10 új állandó jellegű, illetve 12 új időszakos jellegű attrakció létrehozása történik meg Eredmények az új turisztikai attrakcióknak köszönhetően bővül a kistérség turisztikai kínálata új turisztikai termékek és programcsomagok kialakítására nyílik lehetőség a színvonalas szabadidő-eltöltés feltételei javulnak csökken a kapacitások kihasználtságának szezonalitása Hatások megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek megnövekednek új munkahelyek jönnek létre javul a helyiek életminősége A finanszírozás lehetséges forrásai befektetők banki finanszírozás Turisztikai vonzerők fejlesztése (Regionális Operatív Program 1.1.) 145

146 Termál- és wellnessturizmus feltételeinek kialakítása Pest megyében (Közép- Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 1. intézkedés) A Közép-Magyarországi régióban 2005-ben és 2006-ban megvalósuló turisztikai rendezvények támogatása (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 11/1. intézkedés) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja A turai termálvíz turisztikai hasznosítása 9 milliárd II. félév Sport és rekreációs terület kiépítése az Ikladi 50 millió 2013 Malomárok és horgásztónál (horgászturizmus, szálláslehetőség kialakítása, pihenőpark) Természetvédelmi és turisztikai fejlesztések az 100 millió Egres patak völgyében Domonyi lakó és pihenő övezet kialakítása 200 millió Tevékenység: Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó programcsomagok kialakítása A tevékenység célja és indoklása Egy adott desztinációba a turisztikai adottság, attrakció vonzza a látogatókat. Nem mindegy azonban, hogy az attrakciók meglátogatása után a turisták nyomban el is hagyják a desztinációt, vagy hosszabb időt, akár több napot töltenek ott el. Minél hosszabb a tartózkodási idő, annál nagyobb a turisták költése, hiszen a több napos tartózkodás esetén a helyi bevételeket növelve szállásra és étkezésre is költenek. A turisták azonban csak abban az esetben töltenek el több napot helyben, ha szabadidejüket tartalmasan tudják kitölteni, amely nemcsak az attrakciók meglátogatásában merül ki, hanem egyéb kapcsolódó programokon való részvételt is magában foglal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a turisták a desztináció meglátogatása során igyekeznek minél több élményt szerezni, szabadidejüket tartalmasan, változatosan eltölteni. Ezen igény kielégítése komplex programcsomagok kialakításával történhet, mely programcsomagok az attrakciókat, a vendéglátók és a szállásadók szolgáltatásait, valamint egyéb turisztikai szolgáltatásokat foglalnak csokorba. A programcsomagok fontos szerepet töltenek be a szomszédos térségek turisztikai kínálatához történő kapcsolódás tekintetében is, amely a Gödöllői kistérség kiemelkedő turisztikai potenciálja miatt az Aszódi kistérség vonatkozásában különös jelentőséggel bír. 146

147 Fejlesztési javaslatok A tevékenység tematikus utak (gasztronómiai utak, kastélytúrák, lovas túrák, gyalogtúrák, stb.) kialakítására, családi, vállalati és egyéb csoportos üdülések, hétvégék szervezésére, illetve egyéb programok, programcsomagok összeállítására tesz javaslatot. A megvalósítás szereplői vállalkozások civil szervezetek települési önkormányzatok és társulásaik Monitoring: Output indikátorok számos (legalább 5-10) új turisztikai programcsomag jelenik meg a kistérség turisztikai kínálatában Eredmények a kistérségbe látogatókat színes programkínálat fogadja a programcsomagoknak köszönhetően a kistérség turisztikai kínálata szervesen kapcsolódik környezete turisztikai kínálatához Hatások megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek megnövekednek A finanszírozás lehetséges forrásai önkormányzati költségvetés turisztikai vállalkozások beruházásai A Közép-Magyarországi régió turisztikai marketingtevékenységének támogatása (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 11/2. intézkedés) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Galga menti kastélyok kastélytúra programcsomag kialakítása Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja 1 millió

148 Intézkedés: A szálláshely-kapacitás és a vendégfogadás fejlesztése Az intézkedés célja javuljon a turisztikai fogadóképesség nőjön a turizmus jövedelemtermelő képessége Az intézkedés indokoltsága A turizmus fejlődésében központi szerepe van az elszállásolásnak és a vendéglátásnak. A felmérések szerint Magyarországon a turisták az összköltésük 32%-át szállásra és 22%-át vendéglői étkezésre fordítják, tehát a turisztikai költés több mint fele közvetlenül a szálláshely- és vendéglátóiparban jelenik meg. A kistérség turizmusának fejlődését jelentősen hátráltatja, hogy a turisztikai fogadóképesség alapját jelentő szálláshely-kapacitás több tekintetben nem tud megfelelni az igényeknek. Bizonyos szálláshelytípusok így például magánszálláshelyek, kempingek, apartmanok, motelek, felsőkategóriás szállodák egyáltalán nem, vagy csak elenyésző súllyal találhatók meg a kistérség szálláshelykínálatában. A falusi turizmus és a falusi szálláshelyek iránti kereslet utóbbi években tapasztalható jelentős megnövekedése fényében különösen a falusi magánszálláshelyek hiánya jelent gondot. A turizmus mellett az üzleti életre és a helyi életminőségre is negatívan hat, hogy a kistérség központjában, Aszódon, egy kis vendégház jelenti az egyedüli szálláslehetőséget, a kistérség másik városi jogállású településén, Turán, pedig egyetlen szállásadóhely és egyetlen színvonalasabb vendéglátóhely sem üzemel. A turisztikai vonzerők fejlesztésével párhuzamosan a kistérség szálláshelykínálatában megmutatkozó rések felszámolása hangsúlyos feladatként jelenik meg tehát, ugyanakkor a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett a vendéglátás feltételeinek javítása is kiemelkedő fontossággal bír. Az intézkedés tartalma Az intézkedés a minőségi turizmus igényeinek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás megteremtését valósítja meg. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó programkínálat fejlesztése c. intézkedéshez, hiszen legfőbbképp a turisztikai attrakciók környezetében szükséges a színvonalas fogadóképesség biztosítása, másrészt pedig a kastélyok és a kúriák turisztikai hasznosításának egyik módja a fenyőharaszti Podmaniczky-kastélyhoz hasonlóan a szállásadás és vendéglátás lehet. Fontos megjegyezni, hogy ezen műemléki épületekben magasabb költésű és magasabb igényeket támasztó vendégkör ellátását biztosító szálláshelyek kialakítása célszerű, ami kiváló feltételeket teremt konferenciák és egyéb üzleti rendezvények megrendezéséhez. Mivel az autópálya gyors elérhetőséget biztosít az ország kereskedelmi és üzleti központjából, Budapestről, a megfelelő számban rendelkezésre álló magas színvonalú szálláshelynek köszönhetően a kistérség a 148

149 konferenciaturizmus egyik fontos térségi központjává válhat. Ennek megfelelően az arra alkalmas kereskedelmi szálláshelyeken konferenciatermeket is ki kell alakítani. Az intézkedés ugyanakkor olyan kezdeményezéseket is magában foglal, melyek más turizmustípusok és piaci célcsoportok igényeinek megfelelően az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek és vendéglátóhelyek kínálatának fejlesztését segíti elő, különös tekintettel a magánszálláshelyekre. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés keretében megvalósítandó fejlesztéseknek köszönhetően a kistérség szálláshely- és vendéglátóhely-kínálata magas szinten lesz képes kielégíteni a kistérségbe érkező turisták igényeit, melynek következtében megnő az átlagos tartózkodási idő és ezzel egyidejűleg a turizmusból származó bevételek. A turisztikai szálláshelyek a turisták költésének elsődleges színhelyei, bevételeik pedig tovagyűrűznek a kistérség gazdaságában és más ágazatokban is pótlólagos jövedelmeket eredményezve multiplikátor hatást fejtenek ki, amely a helyi kereslet növekedését is magával vonja. Az új szálláshelyek, illetve az új vendéglátóhelyek munkához és jövedelemhez juttatják a helyi lakosságot, elősegítik az életszínvonal növekedését. A falusi magánszálláshelyek kialakítása hozzájárul a vidéki foglalkoztatottsági problémák enyhítéséhez és a falusi jövedelemszerző lehetőségek bővítéséhez. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Felső- és középkategóriás szálláshelyek, vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése Tevékenység: Felső- és középkategóriás szálláshelyek, vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A gazdasági növekedéssel, az életszínvonal emelkedésével, valamint a turizmus megélénkülésével párhuzamosan a turizmusban is egyre nagyobb kereslet mutatkozik a luxus iránt, egyre többen keresik a legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyeket, illetve vendéglátóhelyeket. Az elmúlt években Magyarországon több négy-, illetve ötcsillagos szálloda nyitotta meg kapuit, ennek ellenére azonban a kínálat még mindig nem tud lépést tartani a kereslet folyamatos bővülésével. Megjegyzendő továbbá, hogy az elmúlt időszakban a felsőkategóriás (négy- és ötcsillagos) szálláshelyek kihasználtsága volt a legmagasabb. Az Aszódi kistérségben is létjogosultsága van a legmagasabb kategóriájú szállás- és vendéglátóhelyeknek, mivel az adottságok alapján kiemelten fejlesztendő turisztikai ágazatok (kastélyturizmus, konferenciaturizmus, termál- és gyógyturizmus, lovas turizmus) 149

150 elsődleges célcsoportjait a magasabb jövedelműek jelentik, akik a szálláshelyek és a vendéglátóhelyek tekintetében is magas minőségű szolgáltatásokat várnak el. Felsőkategóriájú szálláshelyek és vendéglátóhelyek hiányában az említett turisztikai ágazatok egyike sem fejleszthető. A legtöbb vendégéjszaka ugyanakkor országos szinten a középkategóriás szálláshelyeken regisztrálható, a középkategóriás szálláshelyek a szálláshely-kapacitás legfontosabb bázisát jelentik. A középkategóriás szálláshelyek elsősorban a csoportos utazások fő célpontjai, de az egyéni utazók többsége is a középkategóriás szálláshelyeket keresi. A négy- és ötcsillagos szállodák mellett tehát középkategóriás szállodák, panziók, motelek, vendégházak létesítésére is szükség van, valamint a piaci trendeknek megfelelően és a kistérség szálláshelykínálatának további diverzifikálása jegyében szükség van vendéglátó szolgáltatás nélküli szálláshelyek (kemping, apartman, üdülő) létesítésére is. Fejlesztési javaslatok A tevékenység meglévő szálláshelyek és vendéglátóhelyek minőségi fejlesztését, valamint új felső- és középkategóriás szálláshelyek, vendéglátóhelyek létrehozását támogatja. A Schossberger kastély turisztikai hasznosítása szálloda és konferenciaközpont kialakításával A kastély jelenleg egy indiai illetőségű magánember tulajdonában van, aki a kastélyt még 1991-ben vásárolta azzal a céllal, hogy az 1996-ra tervezett világkiállításhoz kötődően kastélyszállót létesít. Az EXPO-val együtt a felújítás is meghiúsult, s az évek során az amúgy is lepusztult műemléképület állaga tovább romlott, mivel a tulajdonos a kötelező állagmegóvásának sem tett eleget, így nem csoda, hogy az utóbbi években rendre a Schossberger kastély kapta a legrosszabbul kezelt műemléknek járó citromdíjat. A kastély sorsa a közeljövőben rendeződni látszik, ugyanis egy magyar üzletemberekből álló befektetői csoport többségi tulajdont vásárolt a kastélyt birtokló, indiai kézben lévő Sura Kft.- ben. Feltételezve azt, hogy a közeljövőben megteremtődnek a kastély rekonstrukciójának feltételei, az ingatlan hasznosítása az alábbiak szerint javasolt. A Tura határában feltörő hévíz turisztikai célú hasznosítására konkrét tervek vannak, a termálfürdőt és gyógyszállót magában foglaló beruházás megvalósulása a közeljövőben várható. Tekintve, hogy a szűkebb térségben nem működik egész évben nyitva tartó, minőségi szolgáltatásokat nyújtó termálfürdő (a legközelebbi termálfürdők a fővárosban, illetve Egerben, Jászapátiban, Cegléden és Szolnokon találhatók), a létesítmény minden bizonnyal jelentős vendégforgalmat fog bonyolítani. A tervezett gyógyszálló egymaga nem lesz képes kielégíteni a szállásférőhelyek iránti igényeket, ezért a városban további szálláshelyek kialakítására van szükség, amire többek között a Schossberger-kastély kereskedelmi 150

151 szálláshelyként történő hasznosítása jelenthet megoldást. A kastély szállodaként történő hasznosítása mellett szól az is, hogy Turán jelenleg egy szállásadóhely sem működik, ami a város turisztikai és üzleti életében is komoly problémákat okoz. A külföldi és hazai gyakorlatnak megfelelően a kastélyban magas színvonalú, minőségi szálláshelyek, minimum négycsillagos szálloda kialakítása szükséges, amely korhű bútorokkal berendezett szobákkal, lakosztályokkal, kastélyparkkal és számos magas szintű szolgáltatásokkal várja majd vendégeit. Az épület befogadóképességéhez mérten minél nagyobb konferenciaterem, illetve minél több kisebb különterem kialakítása javasolt, melynek köszönhetően a kastélyszálló különböző konferenciák, és vállalati tréningek lebonyolítására is alkalmassá válik. A magyar befektetői csoport által létrehozott Tura Invest Kft.-nek a kastéllyal kapcsolatos tervei mindezekkel egybe esnek: egy hatezer négyzetméteres, százszobás, ötcsillagos kastélyhotel-komplexumot és konferenciaközpontot szeretnének kialakítani, a 11 hektáros kastélyparkot rehabilitálni. A szálloda egy új épületszárnyban kerülne kialakításra, amely a kastély épülete mellett épülne meg hasonló stílusban. A komplex helyreállítás után a kastélyt és a kastélyparkot megnyitnák a nagyközönség előtt is. Felhasználva a turai gyógyvízben rejlő lehetőségeket, egy százhektáros golfpályát is építenének, mintegy félórányi távolságra a kastélytól. A munkálatokat 2006 nyarán kezdenék meg, s a nyitást 2008 ra tervezik. A projekt fenntarthatóságára garanciát nyújt az, hogy az érdeklődés a kastélyturizmus iránt kül- és belföldön is egyaránt növekszik, egyre többen szeretnének eltölteni néhány napot több száz éves műemléki épületekben, illetve egyre több cég választja rendezvényei színhelyéül valamelyik kastélyt. A kastély fővároshoz, Gödöllőhöz és Mogyoródhoz való közelsége is a szálloda magas kihasználtságát vetíti előre. A megvalósítás szereplői Kulturális Örökségvédelmi Hivatal települési önkormányzatok finanszírozó szervezetek (bankok, fejlesztési társaságok, stb.) Tura Invest Kft. és egyéb vállalkozások helyi szállásadók Monitoring Output indikátorok egy felsőkategóriás és két középkategóriás szálláshellyel bővül a kistérség szálláshelykínálata összesen mintegy 200 kereskedelmi szállásférőhellyel Eredmények a vendégfogadás részéről is megteremtődnek a minőségi turizmus feltételei 151

152 a Schossberger kastély rekonstrukciója folytán a kistérség konferenciáknak is adhat helyet a vendégfogadás minősége javul, ami a turizmuson kívül a helyi lakosság életkörülményeiben és az üzleti életben is kedvező változásokat indít el Hatások megnő a kistérségbe látogatók száma, különös tekintettel a külföldi turistákra megnövekszik az átlagos tartózkodási idő és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek megnövekednek új munkahelyek jönnek létre A finanszírozás lehetséges forrásai befektetők banki finanszírozás Turisztikai fogadóképesség javítása (Regionális Operatív Program 1.2.) Turisztikai vonzerők fejlesztése (Regionális Operatív Program 1.1.) A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe A Schossberger kastély rekonstrukciója szálloda és konferenciaközpont kialakításával Szálláshelyek kialakítása a Lázár lovasparkban Domony-völgy Várható költsége (Ft) Megvalósítás időtávja 5-6 milliárd I. félév cca. 1 milliárd Tevékenység: A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése A tevékenység célja és indoklása A falusi turizmus dinamikusan fejlődő turisztikai ágazat. Ennek oka egyfelől az, hogy a városi stresszes életmód elől menekülve egyre többen választják pihenésük színhelyéül a nyugodt, tiszta falusi környezetet, ahol megismerkedhetnek a falusi élettel, szokásokkal, hagyományokkal, megkóstolhatják a helyi ételeket és italokat, bekapcsolódhatnak a ház körüli munkába vagy a házigazdák által folytatott mezőgazdasági tevékenységbe. A másik ok a falusi vendéglátásnak a vidék lakosság életminőségére és a vidéki környezetre gyakorolt kedvező hatása. A falusi vendéglátás javítja a vidéki lakosság jövedelmi helyzetét, életminőségét és életfeltételeit, ezáltal megelőzi és mérsékli a vidék elnéptelenedését és elöregedését, a vidék tájelemeinek és arculatának erózióját, valamint hozzájárul a vidék épített, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséhez is. További fontos pozitív hozadéka mindemellett a foglalkoztatás javítása, melynek különös jelentősége van az Aszódi kistérség esetében, 152

153 tekintve, hogy helyben kevés munkalehetőség van, s a foglalkoztatottak túlnyomó része Budapestre, Gödöllőre vagy Hatvanra ingázik. Fejlesztési javaslatok Az Aszódi kistérségben a falusi szálláshelyek és a rurális turisztikai szolgáltatások kapacitása és minősége messze elmarad a növekvő igényektől, ezért a tevékenység a falusi szálláshelyek létrehozására és a kapcsolódó rurális turisztikai szolgáltatások bővítésére irányul. falusi magánszálláshelyek létrehozása kapcsolódó rurális turisztikai szolgáltatások fejlesztése Erre vonatkozóan már történtek kísérletek, pl. Iklad település esetében. Fontos, hogy a hálózatba szervetett szolgáltatók együtt, a kistérségi turisztikai fejlesztések keretében is végezzenek marketing tevékenységet és a helyi programokhoz kapcsolódóan jelenjenek meg kínálatukkal a turisztikai piacon. A megvalósítás szereplői vállalkozások Falusi Turizmus Országos Szövetsége Monitoring Output indikátorok 15 falusi szállásadóhely működik a kistérségben, melyek összesen legalább 50 szállásférőhellyel rendelkeznek Eredmények megteremtődnek a falusi turizmus fejlődésének feltételei a falusi turizmus új jövedelemszerzési lehetőséget jelent a helyi lakosság számára Hatások megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek megnövekednek új munkahelyek jönnek létre javul a helyi lakosság jövedelmi helyzete javul a települések népességmegtartó képessége, csökken az ingázók és az elvándorlók száma A finanszírozás lehetséges forrásai Magántőke bevonása Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program 3.1.) 153

154 A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az Üzleti és Szolgáltató Központban felkészítés a potenciális falusi szállásadóknak Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja cca Intézkedés: A turisztikai marketing fejlesztése Az intézkedés célja a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége növekedjen a turisztikai bevételek növekedjenek Az intézkedés indokoltsága A turizmusban meghatározó szerepe van a marketingnek, hiszen a turisztikai termékek különböző szolgáltatásokból tevődnek össze, melyek nem fizikai természetűek, és ezért nincs is róluk áruminta. A vevő tehát a turisztikai termékek esetében egy láthatatlan terméket vesz meg, melyet csak akkor tud értékelni, illetve más termékekkel összehasonlítani, amikor azt már átélte. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a vevő már a vásárlási döntése előtt legalább részlegesen meg tudja ismerni az adott szolgáltatásokat. A marketingkommunikációra hárul tehát a feladat, hogy a vevő számára megkönnyítse a szolgáltatás összetevőinek megismerését és azok értékelését. Lévén Tourinform iroda vagy más hasonló feladatot ellátó, professzionális turisztikai tájékoztató központ nem működik a kistérségben, jelenleg a helyi önkormányzatok, a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület, az érintett civil szervezetek és a vállalkozások eseti feladata a kistérség turisztikai kínálatának megismertetése. Az említett szereplők nem minden tekintetben tudnak megfelelni a sikeres marketingtevékenység követelményeinek, ezért mind a vállalkozói, mind a közösségi marketing hatékonysága elmarad a kívánatostól. Az esetenként készülő nyomtatott kiadványok megjelenésükben nem egységesek, kivitelükben és tartalmukban is eltérő színvonalúak. A kistérségi turisztikai szereplők sajtóval való kapcsolattartása is esetleges, jellemzően egy-egy rendezvényhez kapcsolódik, ezért hiányzik a kistérség lehetőségeit hangsúlyozó pozitív tartalmú folyamatos sajtójelenlét. Marketingstratégia hiányában a kistérség turisztikai lehetőségeinek megismertetése a különböző szakkiállításokon, illetve az utazási irodák felé nincs megfelelően összehangolva, illetve ennek sikere szintén az ebben szerepet vállaló egyes civil szervezetek és az érintett vállalkozások anyagi áldozatvállalásának függvénye. Ma már a szálláshelyeket és programokat is sokszor közvetlenül az Interneten keresik az utazók, így az elektronikus marketing egyre nagyobb szerepet kap a turizmusban. A települések és a helyi turisztikai vállalkozások honlapjai ezzel az igénnyel lépést tartva egyre 154

155 több érdemi információt tartalmaznak, a honlapok fejlesztése mindazonáltal folyamatosan jelentkező fontos feladat. Az intézkedés tartalma Az intézkedés olyan kezdeményezések megvalósításához nyújt segítséget, melyek a kistérség turisztikai kínálatának népszerűsítését szolgálják. Az intézkedés keretében megvalósítandó fejlesztések a vállalkozói és a közösségi turisztikai marketinget egyaránt érintik. A fogyasztói szokások terén megfigyelhető legújabb trendeknek megfelelően az intézkedés nagy hangsúlyt fektet az on-line marketingeszközök fejlesztésére. Szintén stratégiai fontosságú fejlesztési területként kezelendő a kiemelt jelentőségű turisztikai termékek, és - rendezvények marketingjének fejlesztése is. Az intézkedés megvalósítása során lényeges szempontként jelenik meg a különböző szereplők által alkalmazott marketingeszközök közötti összhang megteremtése. Az intézkedés várható hatása Az intézkedéshez kapcsolódó fejlesztések hatására a kistérség turisztikai kínálata széles körben ismertté válik, ami a kistérség iránti érdeklődés, s ezzel párhuzamosan a turistaforgalom és a turizmusból származó bevételek megnövekedését vonja maga után. A jól megválasztott marketingeszközök nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kistérség az itthoni és a nemzetközi turisztikai kínálat egyik fontos területe legyen. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek Marketingtevékenységet támogató adatbázisok létrehozása Marketingeszközök és marketingakciók fejlesztése Marketingtevékenységet támogató adatbázisok létrehozása A tevékenység célja és indoklása Mint minden tervezési folyamatnál, a marketingtervek elkészítése esetében is alapvető fontosságú, hogy meg legyenek a szükséges inputok, azaz a jelenlegi helyzetkép megismeréséhez, illetve a stratégia kidolgozásához megfelelő mennyiségű és minőségű adatok álljanak rendelkezésre. A területi turisztikai marketing egyik legfontosabb alapja az ún. vonzerőleltár, amely az adott térségben található valamennyi turisztikai vonzerőt tartalmazza. Az Aszódi kistérségre kiterjedően is szükséges vonzerőleltárat készíteni, amely a kistérségi közösségi marketing kiindulópontját képezi. Ebben javasolt a vonzerőket többféle tematika szerint (természeti és antropogén vonzerők, helyi, regionális, vagy országos hatókörű, stb.) strukturálni, jellemezni, értékelni az egyes vonzerőelemek tartalmát, használatának sajátosságait, turisztikai jelentőségét. Ezen jellemzésre, értékelésre építhetők fel a reális turisztikai termékfejlesztési elképzelések, programok, beruházások és a közösségi turizmus-marketing is. 155

156 A vonzerőleltár mellett további adatbázisok elkészítése is szükséges. Adatbázisba kell foglalni a szálláshelyeket (típus, kategória, férőhelyek száma, szolgáltatások, stb. szerint), a vendéglátóhelyeket, a kistérség egyéb turisztikai szolgáltatóit, valamint az utasszervezőket. Hasonlóan jelentős fontossággal bír az eseménynaptár elkészítése, melynek a kistérségben megrendezett összes rendezvényt tartalmaznia szükséges. A felsorolt adatbázisok nemcsak a tervezéshez nyújtanak nagy segítséget, hanem a marketing számos egyéb területén, továbbá a turistabarát információs rendszerben is kulcsszerepet játszanak. A tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési javaslatok Jelen tevékenység vonzerőleltár, a kistérségben működő szállásadókat, vendéglátókat, egyéb turisztikai szolgáltatókat, utazási irodákat, stb. tartalmazó adatbázisok, regiszterek, katalógusok, illetve eseménynaptár elkészítésére tesz javaslatot. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok kistérségi turisztikai menedzsmentszervezet Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Magyar Turizmus Rt. vállalkozások civil szervezetek Tourinform Irodák Monitoring Output indikátorok elkészül a kistérségi vonzerőleltár kialakításra kerül a turisztikai marketingtevékenységet támogató adatbank Eredmények a turisztikai tervezés, a turisztikai marketingstratégia, illetve a turisztikai információs rendszer gazdag és folyamatosan aktualizált adatbázisokra támaszkodhat a turisztikai marketingtevékenység eredményesebbé válik, nő a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége Hatások megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek megnövekednek A finanszírozás lehetséges forrásai önkormányzati költségvetés 156

157 a finanszírozás részben megoldható egy nagyobb összegű egyszeri regisztrációs díj és egy évenként jelentkező minimális karbantartási díj kiszabásával, amelyet a honlapon szereplő vállalkozások fizetnek A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Az Aszódi kistérség turisztikai vonzerőleltárának elkészítése Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja 1 millió 2006 I. félév Marketingeszközök és marketingakciók fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A marketingeszközök a turizmus-marketing folyamatában meghatározó szereppel bírnak, hiszen általuk valósul meg az egész marketing tevékenység legfőbb célja, a turisztikai termékek, a turisztikai kínálat megismertetése, eljuttatása a megfelelő célcsoportokhoz. A marketingeszközök optimális megválasztása és színvonalas marketingeszközök alkalmazása a sikeres turizmus-marketing legfontosabb záloga. Tekintettel arra, hogy a turisztikai termékek különböző szolgáltatásokból tevődnek össze, s ezért a vásárlás előtt nem tekinthetők meg, nem próbálhatók ki, megvásárlásuk tulajdonképpen egy kockázatos beruházásnak tekinthető, amely nagyfokú bizalmat tételez fel a vásárló részéről. A vásárlónak a turisztikai termékről alkotott képét, s ezen keresztül a bizalmat a marketingeszközök hivatottak megalapozni. Ez a tény a marketingeszközöktől gazdag információtartalmat és igényes megjelenést követel meg. A tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési javaslatok Mind a vállalkozói, mind a közösségi turizmus-marketing esetében a marketingeszközök széles skálájának alkalmazása szükséges, melyek közül az on-line marketingeszközök alkalmazásának ösztönzése jelenik meg elsődleges fejlesztési feladatként. A vásárlók egyre inkább az Internetet veszik igénybe a turisztikai termékekkel kapcsolatos információk beszerzéséhez, vagyis csak azok a turisztikai termékek tarthatnak számot nagyobb érdeklődésre, amelyek elérhetők a világhálón. Ebből kifolyólag a turisztikai vállalkozások számára biztosítani szükséges az internetes megjelenést, míg a közösségi marketing esetében települési, illetve kistérségi turisztikai honlap működtetése javasolt. A kistérségbe látogatók tájékozódását megkönnyítendő, az egész kistérséget ábrázoló nyomtatott turisztikai térkép elkészítése szükséges. A turisztikai térkép tartalmazza a látnivalókkal, szálláshelyekkel, vendéglátóhelyekkel, egyéb turisztikai szolgáltatásokkal, közintézményekkel, közlekedéssel, stb. kapcsolatos legfontosabb információkat, melynek 157

158 köszönhetően a turisztikai térkép a turisták által legkedveltebb és leggyakrabban használt marketingkiadvány. A tevékenység színvonalas tematikus kiadványok, brosúrák, képeslapok, valamint egyéb promóciós anyagok készítését és terjesztését is preferálja, melyek egységes formában és egységes arculattal készítendők el. A közösségi turizmus-marketing fejlesztését az előbbieken túl turisztikai kiállításokon, vásárokon történő részvétellel, hirdetési kampányok szervezésével bel- és külföldön, illetve köztéri információs és üdvözlő táblák kihelyezésével javasolt megvalósítani. A megvalósítás szereplői települési önkormányzatok kistérségi turisztikai menedzsmentszervezet Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Magyar Turizmus Rt. vállalkozások civil szervezetek Tourinform Irodák Monitoring Output indikátorok a honlappal rendelkező turisztikai szolgáltatók száma 20%-kal nő 3000 példányszámban, 3 nyelven elkészül a kistérség turisztikai térképe 1000 példányszámban, 3 nyelven elkészül a kistérség turisztikai kínálatát bemutató igényes kivitelű brosúra a kistérség évente legalább 2 turisztikai kiállításon, illetve vásáron képviselteti magát a településeket átszelő főútvonalak mentén, a települések mindkét végén üdvözlőtábla van elhelyezve Eredmények nő a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége a kistérségbe érkező turistákat színvonalas tájékoztatóanyagok segítik, melynek eredményeként elégedettségi szintjük nő Hatások megnő a kistérségbe látogatók és az eltöltött vendégéjszakák száma a turisztikai bevételek megnövekednek A finanszírozás lehetséges forrásai Net Humán alapítvány Promóciós és Turisztikai CD elkészítésének támogatása Kód: NetH , Határidő: március 20. A Közép-Magyarországi régió turisztikai marketingtevékenységének támogatása (Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési 158

159 célelőirányzat 11/2. intézkedés)a 2007-től megnyíló még nem ismert új forráslehetőségek köréből pályázati forrás bevonása önkormányzati költségvetés reklámfelületek értékesítése révén vállalkozói források A tevékenységhez kapcsolódó projektek listája Projekt címe Várható költsége Megvalósítás (Ft) időtávja Az Aszódi kistérség turisztikai kínálatát bemutató második fele link létrehozása a térségi honlaphoz kapcsolódóan Kistérségi turisztikai térkép elkészítése 6 millió (tervezés II. félév millió, kivitelezés 3000 példányban 5 millió) 159

160 II. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁT MEGALAPOZÓ HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY 160

161 4. HELYZETÉRTÉKELÉS 4.1. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Az Aszódi statisztikai kistérség 2004 januárjában jött lére új formájában, a kistérség központja Aszód. A kistérség települései: Aszód, Tura, Kartal, Bag, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Domony, Verseg. Az ezt megelőző időszakban a kistérségben 12 település volt. Galgamácsa, Vácegres és Váckisúfalu az újonnan megalakult szomszédos Veresegyházi kistérségek területéhez tartozik jelenleg. A települések részvételével 2004-ben megalakult az Aszód Kistérségi Többcélú Társulás. A társulás feladata az alapító okirat szerint a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és fejlesztések megvalósítása. A kistérségi társulásnak többszöri próbálkozás után sem sikerült tevékenységét kiterjesztenie a térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, az intézmények fenntartására. Az Aszódi kistérség területe a M3-as autópályán, illetve a 3. sz. számú főúton érhető el. A kistérség területe 241 km 2, lakossága a települések adatszolgáltatása szerint 2004 év végén fő. A kistérség területe elsősorban a Galga völgyére koncentrálódik (hét település itt található), míg két település (Kartal és Verseg) attól északra található A kistérség szerepvállalása, helye a megyei, regionális és országos gazdasági szerkezetben Az Aszódi kistérség Pest megye keleti, északkeleti részén található, Magyarország jelenleg legdinamikusabban fejlődő területének, Budapest és agglomerációjának közvetlen közelében. Az elmúlt 15 évben lezajlott makroszintű gazdasági és társadalmi dinamizmust generáló tényezők átstrukturálódása tovább erősítette a Közép-Magyaroszági Régió (KMR) korábban is jellemző dominanciáját. Ugyanakkor jellemző, hogy ez a dinamizmus az elmúlt időszakban csak kis mértékben terítődött a KMR perifériális területein, inkább koncentráltan megmaradt a fővárosban és annak agglomerációjában. Az Aszódi kistérség országon belüli, többi kistérségéhez viszonyított helyzetét egy komplex mutatórendszer alapján felállított, a fejlődés dinamikáját jellemző besorolás mutatja. A térkép (2.ábra) tanúsága szerint az Aszódi kistérség a közepesen fejlett, felzárkózó kategóriába tartozik. A kistérség pozíciója területileg átmeneti jellegű a főváros és agglomerációja dinamikus területe felől a Nógrád megye keleti részét jellemző lemaradó területek felé. 161

162 Az átmenetiség több fejlődési pályát is magában rejthet. Az egyik, hogy a kistérség településeinek egységes stratégia mentén történő tudatos fejlesztésével felzárkózik a dinamikus központi területekhez (Budapest és agglomerációja). A másik alternatíva, hogy ennek híján stagnáló vagy lemaradó irányt vesz a térség gazdasága és emiatt a nógrádi válságterületekkel mutat rokonságot. 2. ábra A gazdasági térszerkezet alakulása Forrás: Salamin Géza: A gazdasági térszerkezet alakulásának legújabb folyamatai, Falu Város Régió, 2004/ oldal, Felirattal módosítva: Terra Studio Kft.,

163 A kistérség településeinek rövid jellemzése Az alábbiakban az Aszódi kistérség településeinek rövid jellemzése olvasható a teljesség igénye nélkül. Részletes települési jellemzőkről a tematikus fejezetekben lehet tájékozódni. A települések ABC szerinti sorrendben kerülnek tárgyalásra Aszód Lakosság száma: 5921 fő Aszód több mint hatszáz éves település, az Aszódi kistérség központja. A város újkori fejlődését Podmaniczky János alapozta meg azáltal, hogy Aszódot tette meg birtokközpontjává. Az uralkodó 1761-ben mezővárossá nyilvánította a települést. Hajnóczy József a XVIII. században, Petőfi Sándor között tanult a város latin iskolájában ben járási székhellyé tették, így a közigazgatási központtá előlépő Aszód továbbra is meg tudta őrizni gazdasági, kulturális központi szerepét. A rendszerváltást követően, ben, a háború után községgé visszaminősített települést újra várossá nyilvánították. A város igazgatási és ellátási funkcióit tekintve közepesen ellátottnak mondható, amit elsősorban Gödöllő és Budapest közelsége indokol. Gazdaságára jellemző, hogy nem történt ipari park kijelölés, azonban jelentős barna és zöldmezős iparterületekkel rendelkezik, amelyek folyamatos fejlesztés alatt állnak. Aszódon nem telepedett meg egyetlen multinacionális cég sem. A város nem rendelkezik üzleti szolgáltató funkciókkal, ugyanakkor a kiskereskedelmi tevékenység élénk. A középfokú oktatás tekintetében országos hírű intézményekkel bír: egy megyei és egy egyházi fenntartású középiskolával rendelkezik. A városban művészeti oktatás is folyik. Aszódon korábban szovjet és magyar laktanya is volt. Az orosz laktanya már 15 éve üres, ipari hasznosítás alatt áll. A magyar laktanyát a helyi önkormányzat visszaigényelte és hasznosítására több elképzelés is van. A város elérhetősége Budapest viszonylatában mind autópályán, mind vasúton igen kedvezőnek mondható, amit az eddigiekig mérsékelt sikerrel volt képes kihasználni. Aszód legfontosabb látnivalói a Podmaniczky kastély, az ezzel összeépült Széchenyi kastély (leromló állapotban van mindkettő csak KVI engedéllyel látogathatók), a Petőfi Múzeum, a Szabadság téri emlékmű, a Schossberger Mauzóleum, a Katolikus templom, és az Evangélikus templom. A város jelentős infrastrukturális problémái közé tartozik a jelentős átmenő forgalom, illetve a természeti adottságokból eredő támfal és pince omlás veszély. 163

164 Tura Lakosság: 8096 fő Tura július 1-én kapta meg a városi rangot. A város történelme az ókorig vezethető vissza. Az első lelet a rézkorból származik, de tárgyi emlékek maradtak fenn a korai vaskorból is. A település látnivalója a Schossberger kastély és a barokk Magtár. Jelenleg a kastély magántulajdonban és igen rossz állapotban van, hasznosítása a magtárral együtt képzelhető el. A település rendelkezik falumúzeummal, a népi hagyományok ápolása fontos helyet tölt be a település életében 19. Turán és környezetében megtekinthető még a Millenniumi Testvérpark és Emlékmű, valamint az 1987-ben természetvédelmi területté nyilvánított egyhajú virág termőterülete. Tura városi funkciói fejlődőben vannak, viszont térségi központi szerepkört csak a szomszédos települések viszonylatában képes egyenlőre ellátni (mikro-térségi központ). Tura és Galgahévíz közös kincse a hévízforrás, amelynek gyógyvízzé történő minősítése jelenleg folyamatban van. A hévíz komplex hasznosítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészült. A komplexitás itt turisztikai és energetikai jellegű hasznosítás kombinálását jelenti Kartal Lakosság: 5877 fő Kartal Aszódtól északra, a 2109 számú, Verseg felé vezető út mellett található. Korábban egyutcás volt a falu, fésűs beépítéssel. Az elmúlt néhány évtizedben bővült több párhuzamos és mellékutcával. A település nevezetességei az 1868-ban épült Podmaniczky kastély (a település kiskartali részén található), Szent Erzsébet római katolikus templom, Szentháromság-szobor. A település közelében 16 régészeti lelőhelyen találtak leleteket, a legrégebbi az újkőkorból származó, zsugorított csontvázas sír. A település dinamikusan fejlődik, egy 700 milliós beruházás keretében új iskola épül, amelyhez kapcsolódóan sportcsarnok és rekreációs központ tervezése folyik. A közeljövőben a zöld- és biohulladék komposztáló mellett egy tonnás intervenciós raktár épül, valamint további mezőgazdasági beruházások vannak előkészítés alatt. A fejlesztési elképzelések között szerepel bentlakásos idősek otthona építése, új 19 Bartók Béla ezen a környéken is tevékenykedett: több népdalt gyűjtött a turai öregektől a XX. század elején. Az 1930-as évek közepén, a község új kántortanítója, az első Kossuth díjas népművelő, Kovács László ( ), a Gyöngyösbokréta keretei között újraélesztette a falu népművészeti kultúráját. Ez a népi mozgalom a második világháború után tovább fejlődött, és a helybéli népművészek ország-világ előtt ismertté tették Tura gazdag népi kultúráját, színes népművészetét. 164

165 településközpont kialakítása, melyben új polgármesteri hivatal, könyvtár, művelődési ház, új postahivatal fog helyet kapni a tervek szerint. A település a rendezési tervében igen jelentős méretű ipari-vállalkozási területet jelölt ki, amelyet beruházások ösztönzésére kíván hasznosítani. A közeljövőben egy 9,5 hektáros és egy 28,8 hektáros terület belterületbe vonását és közművesítését is tervezik Bag Lakosság: 3878 fő Bag az Aszódi kistérség negyedik legnépesebb települése. Területét gyakorlatilag keresztül szeli az M3-as autópálya. Aktuálissá vált az autópályával történő együttélés hátrányainak kiküszöbölése: a zajvédő falak kiépítése az eddigiekben még nem történt meg. Annak érdekében, hogy kihasználja a fekvéséből eredő előnyöket a Szerkezeti Tervben 14,5 ha-t jelölt ki ipari hasznosítási céllal (ami jelenleg magántulajdonban van). A településen van üzletház, ahol a kiskereskedelmi egységeken kívül üzleti jellegű szolgáltatások is (pl. könyvelő vállalkozások) találhatók. A településen egy benzinkút, illetve néhány vendéglátó- és szálláshely (Casino Club, Gesztenyés Vendéglő, Kisbagi Csárda, Csintó Hotel ***) működik. A település látnivalói: Szent András római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szobor, Petőfi-forrás. A település határában 24 régészeti lelőhelyet tártak fel a legrégebbi újkőkori. Bagon számos civil szervezet működik, az önkormányzat minden évben jelentős összeget szán támogatásukra. A település büszkesége a nemzetközi szinten elismert Muharai Népművészeti Egyesület, amely az 1930-as évektől működik Bagon. A település legfontosabb rendezvénye is a hagyományőrzéshez kapcsolódik, ez a Hagyományőrző Fesztivál. A település népi jellegű tárgyi gyűjteménye jelenleg nem az azt megillető helyen van Hévízgyörk Lakosság: 3038 fő A település eredetileg a Galga jobb partján, a Bag-Tura bekötőút tengelyében, párhuzamos utcákból, fésűs beépítéssel alakult ki. Napjainkban már a Galga bal partján, a vasútvonal közelében is házak épültek és a többi irányban is jelentősen terjeszkedett a település. Bag községgel az országút mentén teljesen összeépült. Hévízgyörk látnivalói az Árpád-kori Szent Márton római katolikus templom, a Szent József római katolikus templom, az Evangélikus templom, a Református templom, és a Népi lakóház (tájház). A településen asszonykórus 35 éve, népdalkör 15 éve működik. Mindezeken túl egy horgásztó is (Györki-tó) található a településen, amely mellett jelentős volumenű beruházásra kerül sor, vállalkozói tőkéből apartman épül. 165

166 Hévizgyörk külterületéhez jelentős területek tartoznak az aszódi laktanya gyakorlóterületéből (az összes laktanyaterület 80%-a). A település új óvodája az idén került átadásra Galgahévíz Lakosság: 2607 fő A település neve természeti adottságait tükrözi: a Galga völgyben fekszik és területén termálvíz tört fel. A nyújtott, halmazos beépítésű Galgahévíz Hévízgyörk és Tura között található, a 30-as út mentén. A település legfontosabb látnivalói a Szent Miklós római katolikus templom (Szent Miklós), a Kegyeleti Emlékpark, a Kőkereszt, a Szentháromságszobor és a Bika-tó. Galgahévíz természetjárók által kedvelt kirándulóhelye a Szent András domb és környéke. A településen jelentős hagyományőrző tevékenység folyik, és a helyiek kezdeményezésére létrejött egy jelentős népi eszközöket tartalmazó gyűjtemény, ennek méltó környezetben történő elhelyezése megoldásra vár. A településen található a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány székhelye, melynek szerteágazó tevékenysége többek között magában foglalja az öko-gazdálkodást, ökológiai nevelést, szállásadást (Gaia Hotel), illetve az egyesület nevéhez fűződik az ú.n. ökofalu létrehozása is, amely folyamatban van. Az egyesület karolta fel a LEADER + kistérségi településeket is magában foglaló program előkészítését és végrehajtását is. Hasonlóan az alsó Galga-mente településeihez, Galgahévíz legfontosabb aktuális problémája az átmenő kamionforgalom enyhítése Iklad Lakosság: 2150 fő A település az Aszódot Balassagyarmattal összekötő út (2108-as) mentén található. Fejlődése során gyakorlatilag összenőtt a kistérségi központtal. A település lakossága jelentős részben (70%) német ajkú. Iklad látnivalói az Evangélikus templom, a Népi lakóház, a Falumúzeum, a Ráday sírkert (három kripta), valamint az Egresvölgyi II. sz. víztározó (területe 7,5 hektár, az itt fogható halak: ponty, harcsa, keszeg). A település jó adottságokkal rendelkezik a falusi turizmus tekintetében, azonban a néhány éve elindult kezdeményezések nem működnek hatékonyan. Ikladon működik a Nemzetiségi Kulturális Egyesület, amelyhez tánckar, fúvós zenekar és énekkar tartozik. Iklad és a kistérség legjelentősebb vállalkozása a volt Ipari Műszergyár, amelyet francia befektetők privatizáltak, s amely cég az Aszódi kistérség legjelentősebb foglalkoztatója, alkalmazottaik száma kb. 500 fő. Emellett főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások működnek a fémmegmunkálás, faipar, gumiipar területén. A község hosszú távú tervei közé tartozik egy sportcsarnok építése. 166

167 Domony Lakosság: 2025 fő Az Aszód és Iklad szomszédságában fekvő Domony az itt igen széles Galga-völgy nyugati oldalán fekszik. A község közigazgatási területéhez tartozik a dinamikusan fejlődő Domonyvölgy településrész, mely adottságai folytán (Gödöllői Tájvédelmi Körzet közvetlen szomszédsága, több vízügyi kezelésben lévő mesterséges tó) alkalmas üdülőövezet kialakítására. A település nevezetességei a Both-Baghy-kúria, a Domonyi-kúria (az egykori kúriát szociális otthonná alakították), az Ónody-kúria (a volt kúriában önkormányzati lakásokat alakítottak ki), az Evangélikus templom, és a Domony-völgyben található Vadászház. A falu határában, a Galga- és Egres-patak völgyében, 14 régészeti lelőhelyet tártak fel, melyek közül rézkori a legkorábbi. A településen található egy Emléktemető, a Vadászkastély Panzió, a Tövis Vendéglő, a D-Beach Strand, valamint egy paintball pálya. Domony-völgy nevezetessége a fogathajtó világbajnok Lázár testvérek által üzemeltetett Lázár Lovaspark. A külföldiek körében is rendkívül népszerű Lázár Lovaspark a régió turisztikai kínálatában kiemelt helyet foglal el Verseg Lakosság: 1450 fő Verseg külterülete régészeti leletekben igen gazdag, eddig 42 lelőhelyet tártak fel. A kistérség legészakabbi települése gazdasági, társadalmi jellemzőit tekintve már sokkal inkább a dél-nógrádi jegyeket viseli magán. A település egyik legfontosabb nevezetessége Fenyőharasztpusztán van, a Podmaniczky kastély jelenleg mint Fenyőharaszti kastélyszálló ismert. Versegen látható emellett a Zoltán-kúria (sajnos igen leromlott állapotban van), a Szent Miklós római katolikus templom, és egy tájház. Több központi funkció igénybevétele tekintetében sokkal inkább Hatvanhoz, mint Aszódhoz húz. A településen napirenden van a szélenergia hasznosítása. 167

168 4.2. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE Az elérhetőség és a közlekedésföldrajzi helyzet jelentősége Egy kistérség/település közlekedésföldrajzi helyzete, illetve földrajzi fekvése nem szükségszerűen esik azonos megítélés alá. Míg az előbbi a közlekedési alágazatok fejlesztései által állandó változáson megy keresztül, addig az utóbbi egy állandó tényezőnek tekintendő. Ebből következően bármely kistérség/település közlekedésföldrajzi helyzetének megítélése az elérhetőségi viszonyainak vizsgálata alapján történhet. Az elérhetőségben bekövetkező változások nyomon követése ad választ arra, hogy a közlekedési fejlesztések hatására miként módosul egy adott kistérség/település adott időpillanatban meglévő közlekedésföldrajzi helyzete. A földrajzi fekvés megítélésében ugyanakkor lényeges szempont, hogy milyen területi léptékben, illetve nagytérségi összehasonlításban történik az elemzés. Ugyanis míg például egy kistérségi központ földrajzi fekvése saját kistérségében, vagy akár megyéjében is kedvezőnek mondható, és ezáltal központi szerepkörének egyértelmű magyarázatát adja, addig ugyanezen kistérségi központ regionális, országos, vagy közép-kelet európai kitekintésben már periférikus területnek számíthat. Összességében egy kistérség/település földrajzi fekvésének megítélése mindig relatív, a viszonyítási (központi) pontoktól függ, valójában egy statikus tényező. Ezzel szemben a fejlesztések által folyamatosan változó közlekedésföldrajzi helyzet egy dinamikus tényező, melyet az elérhetőség fordít le az értékelhetőség nyelvére. A fenti gondolatok értelmezése az Aszódi kistérség esetében: A kistérség földrajzi fekvése országos összehasonlításban Budapest gravitációs tere miatt centrális, míg régiós, illetve megyei (e kettő megegyezik: a Központi régió Budapestet és Pest megyét foglalja magába) kitekintésben periférikus. Lévén a Központi régió kiterjedése nem jelentős, ez a periférikus jelleg elhanyagolható. Összességében a fővároshoz való közeli fekvése miatt a kistérség földrajzi fekvése kedvező. A kistérség közlekedésföldrajzi helyzetét elsősorban az M3 autópálya és a 3 sz. elsőrendű főút által meghatározott kelet-nyugati irányultság határozza meg. Minthogy az M3 autópálya a kistérséget bekapcsolja az országos gyorsforgalmi úthálózatba és gyors elérést biztosít Budapest és Észak-Magyarország gazdasági centrumai felé, az Aszódi kistérség közlekedésföldrajzi helyzete egyértelműen jónak értékelhető. 168

169 Az Aszódi kistérség közúti közlekedésföldrajzi helyzete, elérhetősége A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki, a kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtja, amely egy modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését. Az Aszódi kistérség közúti közlekedési rendszerét az M3 autópálya, a 3 sz. elsőrendű főút, valamint három jelentősebb mellékút alkotja. A kistérség úthálózatának sajátossága a sugaras szerkezet, hiszen az Aszód és Bag települések által kirajzolt központi területről érhető el a többi kistérségi település. Azaz e települések érintésével lehetséges a kistérségen belüli közúti közlekedési kapcsolatok realizálása. Bag különösen kitüntetett közúti közlekedési helyzetben van, mert az M3 autópálya kistérségben lévő egyetlen csomópontja csak rajta keresztül érhető el. Éppen emiatt a kistérségen belüli forgalom egyik legbalesetveszélyesebb csomópontját a 3 sz. főút és a 3105 sz. út kereszteződése adja. E csomópont körforgalmúvá alakítása fontos fejlesztési cél, melynek megvalósítására már eddig is történtek lépések, azonban a pályázati kísérletek nem vezettek eredményre. Közös kistérségi célként szükséges meghatározni a csomópont fejlesztésének mielőbbi megvalósítását. A kistérség másik fontos elérési útvonalát adja a Hatvan melletti kerekharaszti autópálya csomópont, mely a 3 sz. főúton biztosítja a kistérség keleti irányú elérhetőségét. A kistérség országos elérhetőségén javít a M0 körgyűrű épülőben lévő újabb szakasza, amely a Dunántúl és észak Pest megye felől teszi könnyebben megközelíthetővé a területet Az elérhetőség gazdasági-társadalmi összefüggései Az elérhetőség szorosan kapcsolódik mind a közlekedési infrastruktúrához, mind a területi fejlettség színvonalához. A szoros kapcsolat több tényező egymásra hatásából adódik. A közlekedési infrastruktúra állapota közvetlen és közvetett úton fejti ki multiplikátor hatását a gazdasági fejlődésre. Ugyanakkor területek, települések elérhetősége jellemzi, és nagyrészt meghatározza a társadalmi-gazdasági helyzetet, a fejlődés irányait, lehetőségeit és korlátjait. A közút- és vasúthálózat vonalas infrastruktúra lévén a térben összeköt vagy hiányában elválaszt területeket. Ezért használható egy kistérség/település közlekedésföldrajzi helyzetéből adódó potenciális előny vagy hátrány leképezésére az elérhetőség. Ez ad a közlekedésnek területi vetületet, hiszen egy adott kistérség/település lakosságának életminőségét, vállalkozóinak versenyképességét és jövőbeni lehetőségeit alapvetően meghatározza, emeli vagy korlátozza a terület közlekedésfüggő elérhetősége. 169

170 A piacgazdaság térnyerésével az infrastruktúrával ellátott területek felértékelődtek. A tőke bizonyíthatóan azokat a területeket preferálja, ahol a közlekedési infrastruktúra és humán erőforrás rendelkezésre áll. Részben erre is visszavezethető az ország régiói, megyéi, kistérségei között fennálló gazdasági különbség, melyet az infrastrukturális elmaradottságuk is magyaráz. A gazdaságilag legfejlettebb centrumok és a legjobb elérhetőségű területek európai viszonylatban szinte tökéletesen fedik egymást. Azon területek, melyek közlekedéshálózata jól illeszkedik az európai közlekedési folyosók rendszerébe, kedvező elérhetőségük révén dinamikus fejlődési pályára álltak. A gazdaságilag legfejlettebb centrumokhoz jó elérhetőséggel kapcsolódó szomszédos térségekben prognosztizálható a fejlődési centrum által gerjesztett multiplikátor hatás, ami meghatározó a beruházási jellegű tőkebefektetések területi elhelyezkedésében. Az Aszódi kistérség e tekintetben igen kedvező közlekedésföldrajzi adottságokkal bír, hiszen közel esik hazánk legfontosabb gazdasági centrumához, Budapesthez, az autópályának köszönhetően nemcsak a főváros, hanem az észak-magyarországi, illetve a gyorsforgalmi úthálózatba bekapcsolt dunántúli gazdasági centrumok relációjában is jó elérési helyzetben van. A konkrét gazdasági hatások kétféle formában jelenhetnek meg: A már meglevő cégek és vállalkozások esetében egy újonnan létrejövő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés az elérhetőség javulásának köszönhetően jelentős pozitív hatásokkal jár. Ennek következtében ugyanis a vállalkozás rövidebb idő alatt lesz elérhető, s egy kedvezőtlenebb elérési helyzetben levő vállalkozással szemben helyzeti előny lép fel, amennyiben az ügyfelek nagyobb arányban választják, mint versenytársát. A vállalat elérhetőségének javulása másik irányban is megfigyelhető: a piacra jutási lehetőségei és más vállalatokkal történő kooperációs esélyei is megnövekednek, ami végső soron az előzőhöz hasonlóan szintén a profit növekedésében nyilvánulhat meg. A közlekedésfejlesztések jelentős hatással vannak a letelepedni szándékozó vállalkozások telephelyválasztásában is. A jó közlekedési kapcsolatok mára a telephelyek kiválasztásánál alapvető szempontot jelenetnek. A vállalkozások előszeretettel telepednek le például gyorsforgalmi utak mentén, ahonnan a legrövidebb idő alatt elérhetőek a legtávolabbi piacok is, s a nyersanyag-utánpótlás, illetve a beszállítói hálózat megfelelő működtetése is legkönnyebben megoldható. Kitűntetett helyeket alkotnak a csomópontok, illetve az attól néhány kilométeres körzeten belül elhelyezkedő térségek, mivel az onnan könnyen elérhető területek nagysága megsokszorozódik. A közlekedésfejlesztések nem csupán a gazdaságot érintik, sokkal inkább multiszektoriális hatásúak. Minden gazdasági ágra pozitív befolyással bírnak, mivel azok mindegyikének 170

171 fontos a gyors elérhetőség. Kiemelten fontos a gyorsforgalmi és főutak, valamint a vasút fejlesztése az ipar, kereskedelem, szolgáltatások és a turizmus számára. Míg a gazdasági fejlődés szempontjából a főúthálózat meghatározó, addig az elérhetőség társadalmi vetületében az alsóbbrendű úthálózat is fontos szerephez jut. Az alsóbbrendű úthálózat amellett, hogy a közúthálózatban fontos kiegészítő szereppel bír mivel elősegíti a gyorsforgalmi és főutak kedvező gazdasági hatásának szétterjedését, társadalmi, szociális szempontból is fontos feladatot lát el. Az alsóbbrendű utak jelentősége, és ezért fejlesztésüknek szükségessége azzal magyarázható elsősorban, hogy a főutak környezetében koncentrálódó gazdasági aktivitás térségi felszívódását lehetővé teszik (kapilláris-hatás), javítják a tömegközlekedés feltételeit, miközben a javuló életkörülmények hatására a társadalmi folyamatokban (elvándorlás, népességcsökkenés, elöregedés) bekövetkező kedvező változások a szociális feszültségeket is oldják Közúti közlekedés A kistérség közúti elérhetőségi 20 viszonyai Aszód, mint kistérségi központ elérhetőségének minősége fontos a kistérség településeinek, hiszen a központi szerepkörrel járó intézményi és szolgáltatási ellátások zöme ott vehető igénybe. A kistérség településiről 30 percen belül elérhető Aszód (3. ábra), ami jelzi, hogy a kistérség közúthálózata megfelelő a kistérségi központ kedvező elérésének tekintetében, azaz Aszód a kistérség lakosságának valódi központjává válhat. (A kedvező elérési eredmények az úthálózat mellett a kistérség kisebb földrajzi kiterjedtségével is magyarázható.) Szintén a 30 perces időhatáron belül esik Gödöllő, Dunakeszi, Hatvan. Valamivel 30 perc fölött érhető el Vác, Pásztó, Gyöngyös, valamint Budapestnek az M3-as bevezető szakasza. Budapest kedvező elérése különösen fontos, hiszen mind a munkahelyek, mind az ott található intézmények tekintetében meghatározó jelentőségű. 1 óra alatt a főváros szinte minden kerülete a dél-pesti és a dél-budai kerületek kivételével elérhető. A szomszédos megyeközpontok közül Salgótarján és Eger elérési ideje kevéssel haladja meg az 1 órát, de a legközelebbi közúti határátkelőhelyek (Parassapuszta, Somoskőújfalu) is 70 percen belül elérhetők. Szolnok eléréséhez kevéssel több mint 1,5 óra szükséges. A regionális kapcsolatok tekintetében fontos, hogy Miskolc 90 perc körüli idővel elérhető, míg Székesfehérvár kb. 100 perc alatt. Debrecen, Győr eléréséhez 2 óra, míg Szeged eléréséhez közel 3 óra kell. A Dél-Dunántúli Régió székhelye, Pécs, pedig több mint 3,5 óra 20 Az elérhetőségi vizsgálatok a Terra Stúdió Kft. által kifejlesztett számítógépes, MAPINFO térinformatikai program alapú elérhetőségi modell alkalmazásával készültek. 171

172 alatt érhető csak el. A déli országrész regionális központjainak (Pécs, Szeged) elérését nagymértékben javítani fogják az épülő M0,M5 és M6 gyorsforgalmi utak. Aszódról az országon belül a nyugati és a dél-nyugati határterület elérhetősége a legkedvezőtlenebb, ahol az autópályák hiánya is hozzájárul az elérési idő jelentős meghosszabbodásához. Az elérhetőségi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Aszód a kistérségén és szűkebb mikrotérségében kedvező elérési helyzetben van, sőt, a szomszédos megyeszékhelyek által kirajzolt gazdasági tengelyhez mérten kedvező a regionális elérhetősége is, minek következtében az Aszódi kistérség közlekedésföldrajzi szempontú versenyképessége országos kitekintésben kiválónak mondható. 172

173 Terra Studio Kft. Aszód elérhetősége Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc SSátoralj Sátoralj átoralj aúj aúj aújhely hely hely Encs Encs Encs Encs Encs Encs E E Edelény delény delény delény E E E delény delény Cigánd Cigánd Cigánd Cigánd Cigánd Cigánd S S Sárospatak árospatak árospatak árospatak S S S árospatak árospatak S S Sz zz zz ziksz iksz iksz ikszó óó óó ó S S S iksz iksz Kaz Kaz Kazincbarcika incbarcika incbarcika incbarcika Kaz Kaz Kaz incbarcika incbarcika Sz Sz Szerencs erencs erencs erencs Sz Sz Sz erencs erencs Óz Óz Ózd dd dd d Óz Óz Óz S SSalgótarj Salgótarj algótarj algótarján án án án S S algótarj algótarj án án Sz Szz zécsény écsény écsény S écsény S écsény Balassagyarmat Balassagyarmat Balassagyarmat Balassagyarmat Balassagyarmat Balassagyarmat Sz Komárom Komárom Komárom Komárom Komárom Komárom Sopron Sopron S Sopron Sopron S opron opron Csorna Csorna Csorna Csorna Csorna Csorna Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tét Tét Tét Tét Tét Tét Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Orosz Orosz lány lány Orosz Oroszlány lány Orosz Orosz lány lány Sárv Sárv Sárvár ár ár Mór Mór Mór Mór Mór Mór Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Zirc Zirc Zirc Zirc Zirc Zirc Várpalota Várpalota Várpalota S S ékesfehérv ékesfehérv ár ár Várpalota Várpalota Várpalota S S S Sz zz zz zékesfehérv ékesfehérv ékesfehérv ékesfehérvár ár ár ár Vasv Vasv Vasvár ár ár ár Vasv Vasv Vasv ár ár Őrisz Őrisz Őrisz entpéter entpéter Őrisz Őrisz Őriszentpéter entpéter entpéter entpéter Vesz Vesz Veszprém prém prém prém Vesz Vesz Vesz prém prém S S S ümeg ümeg S S Sümeg ümeg ümeg ümeg Zalasz Zalasz Zalaszentgrót entgrót entgrót entgrót Zalasz Zalasz Zalasz entgrót entgrót Körmend Körmend Körmend Körmend Körmend Körmend Sz S zzentgotthárd entgotthárd entgotthárd Sz entgotthárd Sz S entgotthárd Zalaegersz Zalaegersz Zalaegerszeg eg eg Kesz Kesz Keszthely thely thely thely Kesz Kesz Kesz thely thely Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Tapolca Tapolca Tapolca Tapolca Tapolca Tapolca Nagykaniz Nagykaniz Nagykanizsa sa sa sa Nagykaniz Nagykaniz Nagykaniz sa sa Berettyóúj Berettyóúj Berettyóúj falu falu Berettyóúj Berettyóúj Berettyóújfalu falu falu falu Töröksz Töröksz Töröksz entmiklós entmiklós Töröksz Töröksz Törökszentmiklós entmiklós entmiklós entmiklós Kunsz Kunsz Kunsz entmiklós entmiklós Kunsz Kunsz Kunszentmiklós entmiklós entmiklós entmiklós Sz S Szzeghalom eghalom eghalom Mez Mez Mezőtúr őtúr őtúr őtúr Mez Mez Mez őtúr őtúr Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kunsz Kunsz Kunszentmárton entmárton entmárton entmárton Kunsz Kunsz Kunsz entmárton entmárton S S Sárbogárd árbogárd árbogárd árbogárd S S S árbogárd árbogárd Sz Sz Szarv arv arv arvas as as as Sz Sz Sz arv arv as as Békés Békés Békés Békés Békés Békés Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Dombóv Dombóv Dombóv ár ár Dombóv Dombóv Dombóvár ár ár ár Kaposv Kaposv Kaposvár ár ár ár Kaposv Kaposv Kaposv ár ár Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Sz Sz Szentes entes entes entes Sz Sz Sz entes entes Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kalocsa Letenye Letenye Letenye Letenye Letenye Letenye Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma Sz Sz Szeged eged eged eged Sz Sz Sz eged eged P Pécsv écsv écsvárad árad árad P écsv árad P P P écsv écsv árad árad P P P écs écs P P Pécs écs écs écs Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás Sz Sz S zzentlőrinc entlőrinc entlőrinc entlőrinc Sz Sz S entlőrinc entlőrinc Mohács Mohács Mohács Sz Sz Szigetv igetv igetv igetvár ár ár ár Sz Sz Sz igetv igetv ár ár S S S ellye ellye Sellye ellye S S ellye ellye Mórahalom Mórahalom Mórahalom Mórahalom Mórahalom Mórahalom Baj Baj Baj Baj Baj Baja aa aa a Gyula Gyula Gyula Gyula Gyula Gyula Mez Mez Mezőkov őkov őkov őkovácsház ácsház ácsház ácsháza aa aa a Mez Mez Mez őkov őkov ácsház ácsház Hódmez Hódmez Hódmezőv őv őv ővásárhely ásárhely ásárhely ásárhely Hódmez Hódmez Hódmez őv őv ásárhely ásárhely Sásd Sásd Sásd Sásd Sásd Sásd Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Orosház Orosháza aa a Orosház aa Orosház Orosház Orosház Kiskunmaj Kiskunmaj Kiskunmajsa sa sa sa Kiskunmaj Kiskunmaj Kiskunmaj sa sa Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Szeksz ekszárd árd Sz eksz árd Sz eksz árd Sz eksz árd Sz Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Komló Komló Komló Komló Komló Komló Sarkad Sarkad Sarkad Sarkad Sarkad Sarkad Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Paks Paks Paks Paks Paks Paks Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs Létav Létav Létavértes értes értes értes Létav Létav Létav értes értes Püspökladány Püspökladány Püspökladány Püspökladány Püspökladány Püspökladány Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Tab Tab Tab Tab Tab Tab Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Haj Haj Hajdúsz dúsz dúsz dúszobosz obosz obosz oboszló ló ló ló Haj Haj Haj dúsz dúsz obosz obosz ló ló Kiskunfélegyház Kiskunfélegyház Kiskunfélegyház Kiskunfélegyház Kiskunfélegyház Kiskunfélegyháza aa aa a Balatonlelle Balatonlelle Balatonlelle Balatonlelle Balatonlelle Balatonlelle Balmaz Balmaz Balmazúj új új újv vv vv város áros áros áros Balmaz Balmaz Balmaz új új áros áros Karcag Karcag Karcag Karcag Karcag Karcag Dunaúj Dunaúj Dunaújvvváros áros áros Balatonföldv Balatonföldv Balatonföldvár ár ár ár Balatonföldv Balatonföldv Balatonföldv ár ár Csenger Csenger Csenger Csenger Csenger Csenger Adony Adony Adony Adony Adony Adony Aba Aba Aba Aba Aba Aba S S Siófok iófok iófok iófok S S S iófok iófok N NN N NN O O OO T OO O ONNN TO TT A TT T T AA AT AA L L LL A LL L LAAA AA AL AA B B B BB BB B BAAA Mátész Mátész Mátészalka alka alka alka Mátész Mátész Mátész alka alka Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Haj dúhadház Haj Hajdúhadház dúhadház dúhadház Haj Haj Haj dúhadház dúhadház Tisz Tisz Tisz afüred afüred Tisz Tisz Tiszafüred afüred afüred afüred Hev Hev Heves es es es Hev Hev Hev es es Sz Sz Sz zolnok olnok olnok olnok Sz Sz S olnok olnok Dabas Dabas Dabas Dabas Dabas Dabas Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi Enying Enying Enying Enying Enying Enying Nagykálló Nagykálló Nagykálló Nagykálló Nagykálló Nagykálló Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat Haj Haj Hajdúbösz dúbösz dúbösz dúböszörmény örmény örmény örmény Haj Haj Haj dúbösz dúbösz örmény örmény Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Ráckev Ráckev Ráckeve ee ee e Ráckev Ráckev Ráckev Gárdony Gárdony Gárdony Gárdony Gárdony Gárdony Aj Aj Ajka ka ka ka Aj Aj Aj ka ka Tisz Tisz Tiszav av av avasv asv asv asvári ári ári ári Tisz Tisz Tisz av av asv asv ári ári P P Polgár olgár olgár Füz Füz Füzesabony esabony esabony esabony Füz Füz Füz esabony esabony Monor Monor Monor Monor Monor Monor E E Ercsi rcsi rcsi rcsi E E E rcsi rcsi Celldömölk Celldömölk Celldömölk Celldömölk Celldömölk Celldömölk Nyíregyház Nyíregyház Nyíregyház Nyíregyház Nyíregyház Nyíregyháza aa aa a Mez Mez Mez őköv őköv esd esd Mez Mez Mezőköv őköv őköv őkövesd esd esd esd Gyál Gyál Gyál Gyál Gyál Gyál Sz Sz Szombathely ombathely ombathely ombathely Sz Sz Sz ombathely ombathely Mez Mez Mezőcsát őcsát őcsát őcsát Mez Mez Mez őcsát őcsát S S Sz zz zz zentendre entendre entendre entendre S S S entendre entendre Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Baktalórántház Baktalórántház Baktalórántháza aa aa a Baktalórántház Baktalórántház Baktalórántház Tisz Tisz Tiszaúj aúj aúj aújv vv vv város áros áros áros Tisz Tisz Tisz aúj aúj áros áros Eger Eger Eger Eger Eger Eger Pász Pász Pásztó tó tó tó Pász Pász Pász tó tó Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Hatv Hatvan an an Hatv an Hatv Hatv an Veresegyház Veresegyház Veresegyház Veresegyház Veresegyház Veresegyháza aa aa a P PPilisPilisilisilisP P ilisilisasz Asz Asz ód ód Aszód ód Asz Asz ód ód Dunakesziiiii Dunakesz vvv vörösv örösv örösvár ár ár Dunakesz Dunakesz örösv ár v örösv ár Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Budaörs Budaörs Budaörs Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Jász Bicske Bicske Jász Jászberény berény berény Bicske Jász Bicske Bicske Tata Tata Tata Tata Tata Tata Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Péterv Péterv Péterv ására ására Péterv Péterv Pétervására ására ására ására Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye Vác V V ác Vác V Vác ác ác Esz Esz Esztergom tergom tergom tergom Esz Esz Esz tergom tergom Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Győr Győr Győr Győr Győr Győr Kapuv Kapuv Kapuvár ár ár ár Kapuv Kapuv Kapuv ár ár Kősz Kősz Kőszeg eg eg eg Kősz Kősz Kősz eg eg Rétság Rétság Rétság Rétság Rétság Rétság Sz Sz Sz ob ob Sz Sz Szob ob ob ob Mosonmagyaróv Mosonmagyaróv Mosonmagyaróv ár ár Mosonmagyaróv Mosonmagyaróv Mosonmagyaróvár ár ár ár V V Vásárosnamény ásárosnamény ásárosnamény ásárosnamény V V V ásárosnamény ásárosnamény Ibrány Ibrány Ibrány Ibrány Ibrány Ibrány Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Bélapátfalv Bélapátfalv Bélapátfalva aa aa a Bélapátfalv Bélapátfalv Bélapátfalv Kisv Kisv Kisv árda árda Kisv Kisv Kisvárda árda árda árda Siklós Siklós SSiklós iklós Siklós S iklós Makó Makó Makó Makó Makó Makó JELMAGYARÁZAT Elé ré s i idő (pe rc) A szód (1) 30 alatt (61) (188) (300) (343) (918) (1006) 4 óra f ölött (350) TERRA STUDIO KFT ábra Az Aszódi kistérség elérhetőségi viszonyai (Forrás: Terra Studio Kft., 2005) 173

174 A kistérség főbb közútjai M3 autópálya Az Aszódi kistérség közlekedéshálózatának gerincét a kistérséget kelet-nyugati irányban átszelő M3 autópálya és a 3 sz. elsőrendű főút jelenti. Az M3 autópálya az ún. V. Helsinki folyosó részeként, a főváros és Észak-Magyarország közötti gyorsforgalmi közúti kapcsolatot teremti meg. A jelenleg Budapest és Görbeháza között megépített autópálya az országos gyorsforgalmi úthálózatfejlesztési tervek szerint 2007-ben éri el az ukrán határt. Az autópálya kistérségi szakaszának egyetlen lehajtója Bagnál található, ugyanakkor a Hatvan melletti kerekharaszti csomópont is fontos elérési útvonalat biztosít a kistérségnek a 3 sz. főúton. 3 sz. elsőrendű főút A Budapestről induló főút Tornyosnémetinél éri el a magyarszlovák országhatárt, miközben jelentősebb városként felfűzi Gödöllőt, Aszódot, Hatvant, Gyöngyöst, s távolabb Miskolcot. A 3 sz. főút nyomvonala gyakorlatilag párhuzamosan halad az autópályával, a kistérség települései közül egyedül Aszódot érinti. Aszód Város Önkormányzatának kérésére az átmenő teherforgalmat kitiltották a városból, melynek következtében a teherforgalom nagy része a 3105 sz. közútra tevődött át, jelentős forgalomnövekedést okozva ezzel Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Tura településeken sz. út A 31 sz. főútból Sülysápnál kiágazó alsórendű út Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Tura településeket fűzi fel és csatlakozik Bag térségében a 3 sz. főútba. E csomópont fejlesztése kiemelt feladatot jelent sz. út A Gödöllőt és Hatvant összekötő alsóbbrendű út fontos nyugat-keleti összeköttetést jelent Tura városa számára és 2109 sz. utak A két út az autópályától északra elhelyezkedő településeket (Iklad, Aszód, Kartal, Verseg) fűzi fel, a 2108 sz. út Balassagyarmat, míg a 2109 sz. út a 21 sz. főút irányába teremt kapcsolatot. A 21 sz. főút (Salgótarján, Szlovákia) elérésében a 2111 és 2132 sz. mellékutak is szerepet kapnak, melyekből az utóbbi csupán 4-5 m szélességű és rossz műszaki állapotú sz. összekötő út Fontos hálózati szereppel bíró út, a 2108 és a 3105 sz. utakat köti össze, vagyis ez az út teremti meg a kapcsolatot az autópálya két oldalán elhelyezkedő települések között. A sz. összekötő út és a 3 sz. főút kereszteződése baleseti gócpont, ezért itt forgalomtechnika fejlesztésekre (pl. körforgalom kialakítására) van szükség sz. út A 2109 sz. útból Versegnél kiágazó út Vác felé teremti meg a kapcsolatot. A kistérség közúthálózatában hiányosság, hogy nincsenek a központi terület két településének (Aszód, Bag) elkerülését biztosító haránt irányú utak, így a kistérségen belül igen centrikus a forgalom. 174

175 Vasúti közlekedés Az Aszódi kistérség vasúthálózatát a 80-as (E50) Budapest Miskolc kétvágányú villamosított vasúti fővonal, illetve az abból kiágazó 77-es, 78-as egyvágányú, villamosított vasútvonal alkotja. A Budapest Miskolc Kassa vonal az országos törzshálózat egyik legjelentősebb vasútvonala, a kistérség nyugat-keleti irányú vasúti összeköttetését biztosítja. Az Aszódnál a 80-as fővonalból kiágazó 77-es, 78-as vonal északi irányba teremt kapcsolatot, Galagamácsánál ágazik ketté Vác, illetve Balassagyarmat irányába. A fentiek miatt Aszód fontos vasúti csomópont. A kistérségen belül Aszód mellett Tura rendelkezik nagyobb átrakó kapacitással, mely alapját képezheti egy hosszú távú, a közúti közlekedéssel szemben alternatívát kínáló vasútfejlesztésnek. A vasútfejlesztés EU támogatásoknál is prioritást élvez, mert sokkal környezetbarátabb közlekedési forma a közútinál. A kistérség vasúti elérhetősége és feltártsága kedvező, a kistérség települései közül csak Domony, Kartal, és Verseg településeknek nincs vasúti összeköttetésük. Problémát jelent Hévizgyörk, Galgahéviz és Tura esetében is, hogy a vasútállomás viszonylag messze található a településtől, ezzel hosszabb rágyaloglási idővel kell számolni. E települések esetében ez versenyhátrányt jelent az autóbusszal szemben, mely viszont esetenként túlzsúfolt. A fővárossal való közvetlen vasúti kapcsolatot Budapest irányába 22 személyvonat és 9 gyorsvonat, ellenkező irányban 20 személyvonat és 9 gyorsvonat biztosítja naponta. A menetidő Aszódról a személyvonatok esetében közel 1 óra, míg a gyorsvonatok esetében kevesebb, mint 45 perc. Ez közel azonos a menetrendszerű autóbusszal szükséges utazási idővel, vagyis elérési időben egyik közlekedési ág sincs előnyben. Balassagyarmatra mintegy másfél órás menetidő szükséges és napi 9 járatpár közlekedik a két város között. Aszód és Vác között átlagosan 45 perc a menetidő, s hétköznap 8 vonat (irányonként 4-4) közlekedik a vonalon Autóbusz tömegközlekedés A kistérség autóbusz tömegközlekedési szolgáltatója a Volánbusz Rt., amely 32 járattal biztosítja az utazási kapcsolatot részben a főváros felé, részben a körzetközpontok és egyéb települések között. A Volánbusz Rt.-n kívül egy-egy, a kistérséget is érintő járatot a Mátra Volán Rt., és az Agria Volán Rt. is üzemeltet. Egyes elővárosi vonalakon (például a Hatvan-Gödöllő-Budapest viszonylaton) akár 5-10 percenként indulnak járatok Budapestre, de a fővároson kívüli környéki központok vonzáskörzetében is nagyobb a járatgyakoriság. Domony, Kartal és Verseg lakosai részére a településeknek vasúti összeköttetésük nem lévén a Volánbusz járatai biztosítják egyedüliként a napi utazási, munkába és iskolába járási lehetőséget, a létfontosságú intézmények megközelítését. 175

176 Az Aszódi kistérség valamennyi települését érinti buszjárat. A kistérség belső autóbusz tömegközlekedését a több központúság jellemzi, az autópályától északra elhelyezkedő településeket érintő járatok túlnyomó része Aszódról indul, illetve oda érkezik, míg az autópályától délre eső településeket érintő járatok kiinduló, vagy végállomása többnyire Tura. A kistérség kohéziójának erősítésében fontos szerepet töltenek be azok a viszonylatok (Budapest-Gödöllő-Aszód-Bag-Tura, Verseg-Aszód-Bag, Aszód-Bag-Tura, Aszód-Bag-Tura- Hatvan), melyek összeköttetést teremtenek az autópálya által elválasztott két területi egység között. Az Aszódi kistérség szempontjából kiemelt tömegközlekedési csomópont Budapest, a Dunántúl és a Dél-Alföld irányába a fővárosból induló buszokkal lehet tovább utazni. Mindemellett a kistérség lakosságának nagy hányada ingázik Budapestre, ennek megfelelően munkanapokon összesen több mint 100 busz indul a kistérség településeiről a fővárosba, de Gödöllőre és Hatvanra is sűrűn járnak a buszok, ahová ugyancsak jelentős tömegek ingáznak a kistérségből. Ennek ellenére néhány település esetében (Kartal, Verseg) indokolt lenne a fővárosba, illetve a Hatvanba közlekedő járatok további sűrítése. A Budapest felé közlekedő járatok egyike sem az autópályán halad, hanem az útba eső agglomerációs települések érintésével, ezért a budapesti végállomásig, a Stadionokig, mintegy 1 óra a menetidő. Gödöllőre 20-30, Hatvanba 15 perc alatt lehet eljutni Aszódról, illetve Turáról. A kistérségen belüli tömegközlekedés nem felel meg az igényeknek, Aszód és Tura között naponta mindösszesen 2-2 busz indul irányonként. A nem megfelelő járatsűrűség miatt a Bagról induló buszok már zsúfoltan érkeznek Hévízgyörkre, így az ott felszállók csak a legritkább esetben jutnak csak ülőhelyhez, vagy esetenként fel sem férnek a buszra. A különböző társközlekedési ágakkal való kapcsolat, illetve együttműködés jó, az autóbusz és a vasúti menetrendek közötti szinkron megfelelő. Gondot okoz ugyanakkor, hogy az autóbusz menetrend sok esetben nincs az iskolakezdéshez hangolva. A helyi tömegközlekedésből egyre inkább kivonul a Volánbusz Rt., így az önkormányzatok magánvállalkozókkal próbálják megoldani a szolgáltatást. Az ingázók szállításában fontos szerepet játszanak a térség nagyvállalatai által működtetett különjáratok is, melyek saját munkavállalóik utaztatását hivatottak biztosítani. Fontos megemlíteni, hogy a kistérség beletartozik a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) formálódó üzemterületébe, vagyis a szövetség által nyújtott kedvezményes utazási feltételeket a kistérség lakossága is igénybe veheti, amint véglegesítődnek azok. 176

177 Főbb közlekedési problémák azonosítása 3 sz. út és a 3105 sz. út kereszteződése az 3105 sz. út nagy átmenő teherforgalma (Bag, Hévízgyörk, Galégahévíz Tura) Aszód nagy átmenő forgalma M3 magas zajszintje (Bag) Hiányzó települések közötti összekötő utak Települések közötti buszközlekedés hiányosságai A központok felé (Budapest, Gödöllő) közlekedő buszjáratok zsúfoltsága 4.3. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK, INTÉZMÉNYI-SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTOTTSÁGÁNAK, TELEPÜLÉSI FUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA Az Aszódi kistérség településhálózata Az Aszódi kistérség településhálózata jellemzően a domborzati viszonyokhoz illeszkedő módon alakult ki, itt már nem érvényesült a fővároshoz közelebb (a jelenlegi agglomerációban) jellemző tendencia, miszerint a települések a hajdani kivezető utak mentén fürtszerűen fejlődtek. Az Aszódi kistérségben a települések fürtszerű növekedését a patak- és folyóvölgyek futása határozza meg azzal, hogy a településhálózat kialakulásakor az utak számára ez volt a legmegfelelőbb hely, a települések pedig az itt futó útvonalakra ráfejlődve jöttek létre. A völgyi elhelyezkedés víznyerési szempontból sem volt (és a mai napig sem) elhanyagolható szempont. Az Aszódi kistérség települései négy patak völgyhöz köthetők. A legfontosabb gerinc a Ny- ÉNy K-DK futású Galga-völgy, itt található a települések közül hét: Iklad, Domony, Aszód, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Tura. Az Egres-patak völgyében található a közigazgatásilag Domonyhoz tartózó Domony-völgy településrész. A kistérség legészakibb települése Verseg a Vanyarc-patak völgyében, míg Kartal az Emese-patak völgyében található. Mivel ezek a völgyek a Galga-völgyel közel párhozamosan futnak, közlekedési kapcsolatuk Aszóddal és a Galga-völgyel nem a természetes közlekedési útvonalaknak (völgyeknek) megfelelően, hanem mesterségesen alakultak ki. Ezek az útvonalak valóban csak a mikroregionális közlekedésben játszanak szerepet. A kistérség teljes területe 241 km 2, ez Pest megye területének (6396 km 2 ) 3,7%-a. Az Aszódi kistérség a megyén belüli átlagnál (426 km 2 ) jóval kisebb területű. A kistérségben kilenc település található, amelyből kettő rendelkezik városi ranggal. A Pest megyei 15 kistérség átlagos településszáma 12, az Aszódi kistérségnél alacsonyabb számú településsel csak három rendelkezik: Veresegyházi (8), Gyáli (7) és a Dunakeszi (3). 177

178 Az Aszódi kistérség településsűrűségét jellemzi, hogy egy településre 26,7 km 2 -nyi terület jut, ami a megyei átlaghoz (34 km 2 /település) viszonyítva alacsonyabb érték 21, és viszonylag magas településsűrűséget jelez. A kistérségben számszerűsített értékét tekintve az urbanizáltság foka átlagos. Az Aszódi kistérségben két városi rangú település is van, ennél a megyében négy kistérség rendelkezik több várossal, ugyancsak négyben egyetlen város található. A városok számánál kifejezőbb érték az urbanizáltság fokát illetően a városi lakosság teljes népességhez viszonyított aránya. Ez az érték az Aszódi kistérség esetében 40%. Ez a megyei (50%) és országos (64%) értékekhez viszonyítva is alacsony arány. Ez a mutató is jelzi, hogy a települések nagyságát tekintve nincsenek szélsőségek, nincs egy, vagy több, lakosságszámát tekintve kiemelt városi centrum. Ha nem közigazgatási egységekben gondolkodunk, a kistérség települései egy összefüggő települési konglomerátumot alkotnak, amely a Galga-völgyben koncentrálódik és a kistérség települései mellett az északi Galga-völgy községeit is magában foglalja. A kistérség népsűrűsége 145 fő/km 2, ez a megyei átlagnál (175 fő/km 2 ) valamivel alacsonyabb. Ez újfent a kisebb nagyságú, viszonylag kiegyenlített lakosságszámú települések létére utal a kistérségen belül Települési funkciók Egy adott térség településhierarchiáját a települések funkciógazdagsága határozza meg. A funkciógazdagság kijelöli a településhálózatban azokat a csomópontokat (központokat), amelyek az adott térség térstruktúráját szervezik. A településeken lévő ellátási és igazgatási funkciók köre elsősorban a települések nagyságrendjének függvénye, ami közvetve meghatározza az adott településhierarchiában elfoglalt helyét. Ez a tétel kevésbé igaz az Aszódi kistérségre, mivel itt nem a legnagyobb lélekszámú település (Tura) rendelkezik a leggazdagabb ellátó funkciókkal, hanem a jelentősebb városi hagyományokkal rendelkező Aszód. Az 1. táblázat tanúsága szerint a két város közül a kistérségi központ, Aszód rendelkezik kevéssel több központi funkcióval. Aszódon található középiskolai oktatás, rendelőintézet, tüdőgondozó, mentőállomás, rendőrőrs, mindemellett számos központi szolgáltatás nincs jelen a városban, amelyre a kistérség lakosságának szüksége lenne. Kistérségi szinten a bölcsődei ellátás csak Aszódon biztosított, ugyanakkor óvodával és 8 osztályos általános iskolával minden település rendelkezik, annak ellenére, hogy a kisebb gyerekszámmal rendelkező településeken a születések alacsony száma, így az iskolás korúak arányának csökkenése miatt indokolt lenne elgondolkodni a többcélú társulás 21 Az értéket jelentősen torzítja a megye déli területén lévő alföldi jellegű, ritkás településhálózattal rendelkező kistérségek értéke. 178

179 keretein belül megszervezhető tagintézményi átsoroláson, átszervezésen. Ez azért különösen indokolt, mert a megfelelő színvonal fenntartása helyi forrásokból egyre nehezebbé válik. A helyzetfeltárás a középfokú oktatás témakörével a Humán erőforrás képzése c. fejezetben foglalkozik. Orvosi ellátás minden településen biztosított, gyermekorvos is csupán három településen nincs (Domony, Bag, Verseg). Az orvosi ügyelet térségi szervezése nem megoldott, így gyakran a megengedett idő többszörösét töltik ügyeletben a háziorvosok. Korábban Aszódon volt a központi orvosi ügyelet a Rendelő Intézetben. Miután a működéshez az intézet hozzájárulást kért, a ügyeletet végző orvosok sorban kiszálltak a rendszerből. Ennek következtében felbomlott az orvosi ügyelet. Jelenlegi rendszer: Tura önálló ügyeleti rendszert alkot Hévízgyörk és Galgahévíz egy ügyeleti rendszert alkot. Verseg a Héhalmi ügyeleti rendszer része. Kartal önálló ügyelettel rendelkezik. Bag önálló ügyelettel rendelkezik. Aszód és két körzete, Iklad és Domony egy rendszert alkot. Az orvosi ügyelet többcélú kistérségi társulás keretében történő megszervezése az orvosok túlterheltsége és a költségracionalizálás miatt indokolt. Klasszikus értelemben vett rendelőintézettel (tehát nem csak felnőtt-, gyermek-, fogorvos és heti rendszerességgel rendelő nőgyógyász) Aszód rendelkezik. Az Aszódi Rendelőintézetben az alábbi szakrendelések állnak rendelkezésre: reumatológia, belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, röntgen, fogászat, fül-orr-gége, szemészet, neurológia, pszichiátria, bőrgyógyászat, gyermek ortopédia, felnőtt ortopédia, laboratórium, fizikoterápia, gyógytorna, gyógymasszázs, gépjármű alkalmassági. Vannak vállalkozói alapon működő osztályok. Az Aszódi Rendelőintézet összességében főt lát el. Vonzáskörzetébe beletartozik az összes kistérségi település, illetve Galgagyörkről és Püspökhatvanból is vannak betegek. A Veresegyházon létesült rendelőintézet megnyitásával az Aszódra járó betegek egy része átkerült Veresegyházra (főként azok, akik közlekedési szempontból kedvezőbbnek találták az új intézetet). Az Aszódi Rendelőintézet épületállománya elavult, számos alapműszer hiányzik. Az épület átfogó felújításra és bővítésre szorul: repedeznek a falak, jelenleg nincs fektető terem, nincsenek irodahelyiségek. A Tüdőbeteg-gondozó Intézet szervezetileg a rendelőintézethez tartozik, de gyakorlatilag nagyfokú függetlenséget élvez. A kistérség határait jóval meghaladó vonzáskörzettel rendelkezik. Kórház nincs az Aszódi kistérségben, a betegek részben Gödöllőn, részben 179

180 Kistarcsán, valamint a legkülönfélébb budapesti kórházakban részesülnek kórházi ellátásban. Mentőállomás egyedül Aszódon van a kistérségben, gyógyszertárat azonban minden településen lehet találni, esetenként (Aszód) kettőt is. A szociális ellátás intézményrendszere minden településen kiépült. Mindenhol van családsegítő és Domony kivételével szociális étkeztetés is. A házi segítségnyújtás viszont csak a három legnépesebb településen (Tura, Aszód, Kartal) és Versegen megoldott. Bentlakásos intézmény, idősek otthona a kistérségben Turán és Domonyban van. A domonyi intézmény megyei kezelésű és a Kandó kastélyban található. A szolgáltatást a kistérség településeinek lakosai részben ezeken a településeken, részben pedig Kállón és Gödöllőn veszik igénybe. A közbiztonság fenntartására a kistérségben két rendőrőrs található, egy Aszódon és egy Turán. Ezen felül körzeti megbízott van Bagon. A települések mindegyikén van polgárőrség és a települések közintézményei rendelkeznek biztonsági szolgálathoz, vagy rendőrséghez bekötött riasztóval (pl. Tura, Verseg, Hévízgyörk). Kamerás térfigyelő rendszer egy településen sem működik. Aszódon van félállású város-rendész, aki egyben a polgárőrség vezetője. Iklad az Aszódon működő polgárőrséget támogatja, résztvevői között 8-10 ikladi is van. Galaghévízen a polgárőrség egyben tűzoltó feladatokat is ellát. A kistérségi önkormányzatok mindegyike szükségesnek tartaná egy járőr szolgálat és Aszód egyes részein térfigyelő rendszer kiépítését. Postai szolgáltatás minden településen van, banki szolgáltatások tekintetében a települések viszonylag kielégítően ellátottak. Egyedül Domonyban nincs sem bankfiók sem bankautomata, Versegen csak bankautomata, míg Galgahévízen csak bankfiók van. A további hat településen mindkét pénzügyi szolgáltatás rendelkezésre áll. 180

181 Funkciók Települések Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola Gyógyszertár Tűzoltóság Mentőállomás Kórház Rendelőintézet Orvos 22 Idősek otthona Művelődési ház Mozi Könyvtár Üzleti szolgáltató központ Családsegítő szakbolt étterem Teleház vagy e- Magyarország pont Aszód van van van van (2) van (2) - van - van van (3) Tura - van van - van van van (4) Kartal - van van - van van (3) (3) Bag - van van - van van (2) - van - van - van van van van van van - van - van van van van - van - van van van van van (2) - van - van van van van van - Hévízgyörk - van van - van van - van - van - van van - van (2) Galgahévíz - van van - van van - van - van - van Iklad - van van - van van (2) - van - van - van - - van (2) Domony - van van - van van - van - van - van Verseg - van van - van van - van - van - van táblázat Az Aszódi kistérség településeinek ellátási és igazgatási funkciói. (Forrás: önkormányzatok adatszolgáltatása 2005) 22 Házi és gyermekorvosok együtt 181

182 4.4. DEMOGRÁFIAI HELYZET ÉS TRENDEK Az Aszódi kistérség településeinek lakosságszámában nincsenek jelentős különbségek, a kistérség lakossága a települések között viszonylag egyenletesen oszlik meg (4. ábra). Az Aszódi kistérség legnépesebb települése 23 Tura (8096 fő), ennek cca. 73%-a a kistérség központjának, Aszódnak a lélekszáma (5921 fő). Kartal lakossága (5877 fővel) majdnem eléri a kistérségi központét. A kistérség további hat települése az alábbi népességszámok szerint állítható sorrendbe: Bag (3878 fő), Hévízgyörk (3038 fő), Galgahévíz (2607 fő), Iklad (2150 fő), Domony (2025 fő), a legkisebb lélekszámú település Verseg (1450 fő). A lakónépesség változása a születések és halálozások különbségéből adódó természetes Iklad 6% Kartal 17% Verseg 4% Aszód 17% Hévízgyörk 9% Galgahévíz 7% Domony 6% Bag 11% Tura 23% 4. ábra Az Aszódi kistérség lakosságának megoszlása települések szerint 2004-ben. Forrás: települések kérdőíves adatszolgáltatása június szaporodásból és a vándorlási különbözetből vezethető le. Amennyiben csak a természetes szaporodást vesszük figyelembe, a kistérség minden településén negatív az egyenleg, tehát a halálozások száma mindenhol meghaladja a születésekét. A népességszámhoz viszonyított éves csökkenés sehol nem éri el az 1%-t, Kartalon és Galgahévízen a csökkenés minimális (a 0,1%-ot sem éri el). A migrációs tendenciák jóval kedvezőbbek. A vándorlási különbözet (a be és elvándorlók számának különbsége) 2003-ig minden településen pozitív volt, tehát nyereséges, 2004-ben is csak két település (Verseg és Kartal) rendelkezett negatív előjelű vándorlási egyenleggel. Ezen két település esetében egyértelműen a közlekedésföldrajzi helyzet okoz migrációs 23 Hivatkozott elemzés az Aszódi kistérség települései által rendelkezésre bocsátott demográfiai adatok alapján került elvégzésre és 2004 év végi adatokat tartalmaz. 182

183 hátrányt, a Galga-völgyhöz képest perifériális helyzetben vannak, ezért közlekedési és egyben tömegközlekedési viszonyaik is kedvezőtlenebbek. Legjelentősebb vándorlásból származó növekedés 2004-ben Galgahévízen (3,61%) és Bagon (2,27%) volt regisztrálható, további öt településen a vándorlásból származó növekedés nem érte el a lakónépesség 2%-t. Az Aszódi kistérségben az elmúlt években a vándorlási különbözet szinte valamennyi településen képes volt kompenzálni a természetes szaporodásból származó fogyást, ben azonban már csak Domony, Galgahévíz, Iklad, és Tura esetében. Összességében elmondható, hogy a kistérség települései a budapesti forrású szuburbanizációs kitelepedés nyertesei voltak a vizsgált időszakban, ha kisebb mértékben is, mint a Budapesti agglomerációhoz tartozó falvak és városok, ugyanakkor a szuburbanizációs folyamat a tavalyi év adatai alapján megtorpanni látszik. A települések népességszám változása az elmúlt 15 esztendőben az alábbi trend alapján alakult: Aszód Tura Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Verseg ábra Az Aszódi kistérség településeinek népességszám változása 1990 és 2004 között. Forrás: KSH Pest megye Statisztikai Évkönyvek ; települések adatszolgáltatása A kistérség településeinek hosszú távú népességszám-változása nem mutat jelentős kiugrásokat sem pozitív, sem negatív irányban. A településekre ezen időintervallumban mérsékelt intenzitású növekedés illetve stagnálás jellemző. Ez a jelenség a már hangsúlyozott területi átmenetiséget mutatja a Budapesti agglomeráció (esetenként jelentős 183

184 népességnövekedéssel) és a kevésbé fejlett, így kevésbé vonzó nógrádi területek (esetenként drasztikus népességcsökkenéssel) között. 100% 80% 60% 40% 60-x % 0% Tura Bag Domony Iklad Kartal Verseg 6. ábra A lakosság KSH korcsoportok szerinti megoszlása az Aszódi kistérség településein. Forrás: 2001 Népszámlálási adatbázis, KSH Pest Megye A lakosság korösszetételét tekintve (6. ábra) nem figyelhető meg lényeges különbség a települések között. Galgahévízen és Versegen az átlagosnál valamivel magasabb a közép (40-59 év) és időskorúak (60-X) aránya, ugyanakkor Aszódon a felnőtt korúak (15-39 év), míg Kartalon a gyermekkorúak (0-14 év) arány magasabb, mint a kistérségi átlag. A kisebbségek aránya a kistérség településein tág határok között mozog. Az Aszódi kistérségben legjelentősebb a roma kisebbség. A települési önkormányzatok információja szerint ennek értéke 0% és 35% között változik. A legmagasabb értékek Turán (35%), Domonyban (20%) és Galgahévízen (15%) figyelhetők meg. A roma kisebbség Bagon és Domonyban rendelkezik érdekvédelemmel az önkormányzaton belül. Domonyban az önkormányzat intézkedést hozott kisebbségi iroda felállítására is. Egyéb nemzeti kisebbség Aszódon (ruszin) és Ikladon (német 70% 24 ) található, mindkét helyen van nemzeti kisebbségi önkormányzat, amelyek fő feladata a kulturális örökségvédelem. 24 Helyi adatszolgáltatás 184

185 4.5. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE Egy térség gazdasági helyzetét, versenyképességét természeti, közlekedésföldrajzi adottságai, szellemi erőforrás potenciálja és az ezekre erre épülő befektetővonzó képessége határozza meg. A gazdasági fejlettséget determináló komplex tényezők közül kiemelhető néhány, az Aszódi kistérség gazdaságának fejlődését különösen meghatározó összetevő. Ezek közé tartozik: a kistérség országos viszonylatban kedvező elérhetőségi helyzete, a kistérség fővároshoz, illetve a térségbeli gazdasági centrumokhoz (Gödöllő, Hatvan) való kötődése, a magas technológiai színvonalat képviselő vállalkozások alacsony száma. Az Aszódi kistérség nyugat-keleti irányú megközelítése az M3-as autópályáról és a 3 sz. főútról kiváló. A kedvező elérési adottságok a befektetések vonzása szempontjából előnyös helyzetbe juttatják a térség településeit, ugyanakkor a meglévő közlekedésföldrajzi és infrastrukturális adottságok mellett hiányosságok mutatkoznak a gazdasági szolgáltatói háttér kiépültségében, mind a vállalkozásokat segítő szolgáltatások rendelkezésre állása, mind pedig a szükséges korszerű háttér-infrastruktúra megléte tekintetében. Ennek hiányában a környező városok elszívó hatása jobban érvényesül a befektetésekért folyó versenyben. A kistérség gazdasági-társadalmi fejlődését alapvetően meghatározza Budapest és a környező városok, Gödöllő és Hatvan földrajzi közelsége. Vonzásuk különösen érvényesül a térség lakóinak munkavállalási orientációjában. Az ingázók aktív korúakhoz viszonyított aránya térségi szinten 70-80%, ami a főváros és környező nagyvárosok viszonylatában egy erős munkahely-lakóhely funkciómegosztást tükröz. A környező városokban elérhető munkahelyek és azok magasabb jövedelmi színvonala kedvezően hat a térség népességmegtartó képességére, csakúgy, mint a fővárosból történő, szuburbanizációs jellegű kivándorlás, amely az Aszódi kistérséget is érinti. A környező városok elszívó hatása érvényesül a befektetések vonzása területén, akik a befektetőket komplex gazdasági háttérszolgáltatásokkal és gazdag telephelykínálattal várják. A kistérségben így a beruházói tőke érdeklődésének alacsony szintje jellemző, ami kedvezőtlenül hat a helyi életszínvonalra. A helyi vállalkozások a helyben nem elérhető gazdasági szolgáltatásokat szintén a környező nagyobb városokban veszik igénybe. A kistérség gazdasági struktúrájában az alacsony hozzáadott értéket előállító és alacsony jövedelemtermelő képességű ágazatok jelentősebb súlya figyelhető meg. Kevés a térségben a magas technológiai színvonalú, jelentős K+F háttérbázissal rendelkező vállalkozás. A vállalkozások többségét a fennmaradásért küzdő egyéni, illetve mikro- és kisvállalkozások alkotják. A térség fejlődését dinamizáló, versenyképes, erős piaci pozíciójú vállalkozók köre 185

186 nem elég tág, kialakult azonban egy fejlődőképes, folyamatos beruházásokat megvalósító, életképes helyi vállalkozói réteg. Az építőipar mellett a fémipar, gépipar, valamint a fa- és papíripar a térség fontosabb iparágazatai. A mezőgazdaság területén a termékszerkezet váltása és a szervezeti struktúra modernizálása nem zajlott le, továbbá nem alakult ki a mezőgazdasági termékek feldolgozásának helyi bázisa sem. A mezőgazdasági alapanyagok tovább feldolgozása és ezáltal a magasabb hozzáadott érték előállítása így a térségen kívül történik. A térség rendelkezik ugyan befektetésre szánt területekkel, ezek többsége azonban kiépítetlen infrastruktúrájánál és gyakran rendezetlen tulajdoni viszonyainál fogva nem elégíti ki teljes körűen a befektetői igényeket. Egy térség fejlettségét jó közelítéssel meghatározza gazdaságának szerkezete, a gazdasági szereplők sűrűsödése, illetve jövedelemtermelő képessége. A következő fejezetekben ezek a gazdasági fejlettséget leíró adatok kerülnek elemzésre az Aszódi kistérségre vonatkozóan Gazdaságszerkezeti jellemzők Ágazati statisztika A gazdasági fejlettség szintje szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az Aszódi kistérségben az építőipari, fémipari, valamint gép- és járműipari hagyományokkal, a városokban koncentrálódó szolgáltató vállalkozások jelentős számával, valamint a vidéki életmódhoz kapcsolódóan a hagyományos termékszerkezetű mezőgazdaság viszonylag nagyobb térségi jelentőségével jellemezhető. Az Aszódi kistérség társas vállalkozásainak 62%-a szolgáltató jellegű (7. ábra). A szolgáltató vállalkozások számszerű túlsúlya a fejlett gazdaságok szerkezetének jellemzője, az Aszódi kistérségben meghatározó túlsúlya ellenére kismértékben elmarad a tercier szektor jelentősége a Pest megyei (72%), vagy a Budapest nélküli országos átlagtól (73%), ami a szolgáltató-ellátó funkciókban gazdag nagyobb városi központ hiányával indokolható. A szolgáltató vállalkozások jellemzően az alacsonyabb jövedelemtermelő kisvállalkozási kategóriába tartoznak (8. ábra), 90%-uk 50 millió Ft éves árbevételnél kevesebbet termel meg. Milliárdos feletti árbevétellel a turai Galga-Coop Rt. rendelkezik. A szolgáltató társas vállalkozások 40%-a ingatlan ügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal, további 37%-a kereskedelemmel és javítással foglalkozik. A legalacsonyabb (1%) a pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások térségi aránya. A tercier szektor térségi foglalkoztató szerepe, döntően mikro-, és kisvállalkozásokról lévén szó, kismértékben elmarad számbeli jelentőségétől. A KSH népszámlálási adatbázisa alapján a kistérség foglalkoztatottjainak 57,6%-a számára nyújt megélhetést a szolgáltató 186

187 szektor (országos átlag: 61,6%), ami jelentős kistérségi szerepét támasztja alá. Települési bontásban, a kistérségi központban a legmagasabb a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya (65,7%) a városi funkciók szolgáltatásaihoz kapcsolódóan. A Budapestre és a környező városokba ingázók magas arányával indokolható a kisebb települések Galgahévíz, Hévízgyörk, Domony lakosságának foglalkoztatásában a szolgáltató szektor jelentős (60% feletti aránnyal kifejezhető) szerepe. 6 2 % 3 5 % 3 % m ezőgazdaság ipar, építőipar s zo lg á lta tá s o k 7. ábra Az Aszódi kistérség társas vállalkozásainak gazdasági szektorok szerinti megoszlása, 2004 Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR, A társas vállalkozások ágazati megoszlásában (2. táblázat) az ipari vállalkozások 35%-os arányt képviselnek (vidéki országos átlag: 22,5%, megyei átlag 25,5%). Település Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Aszód 1,1 33,1 65,7 Bag 1,9 36,6 61,5 Domony 2,7 49,9 47,5 Galgahévíz 10,3 24,2 65,6 Hévízgyörk 4,7 30,4 64,8 Iklad 1,3 52,6 46,0 Kartal 3,5 48,4 48,1 Tura 7,2 35,0 57,7 Verseg 6,7 46,2 47,2 Aszódi kistérség 4,1 38,3 57,6 Pest megye 3,2 32,2 64,6 Ország 5,5 32,9 61,6 2. táblázat A foglalkoztatottak ágazati megoszlása (%). Forrás: KSH Népszámlálási adatbázis 187

188 A társas vállalkozások 82,6%-a az 50 millió Ft alatti árbevételű kisvállalkozási kategóriába tartozik, 1 milliárd Ft feletti éves árbevételt 5 térségi vállalkozás állított elő (CÉG-KÓD-TÁR 2004). A társas vállalkozások 63%-a építőipari. A legnagyobb árbevételek a gép- és járműipar, nyersanyag visszanyerése hulladékból és az építőipar ágazatokban képződtek. A térség lakónépessége foglalkoztatásában az ipar 38,3%-kal részesedik. A legnagyobb szerepet Iklad (52,6%), Domony (49,9%), Kartal (48,4%) és Verseg (46,2%) települések népességének foglalkoztatásában tölti be. A mezőgazdasági társas vállalkozások a térségen belül 3%-os arányt képviselnek (számarány), ami kismértékben elmarad a Budapest nélkül számított vidéki átlagos súlyuktól. Az Aszódi kistérség foglalkoztatottjainak 4,1%-a az agrár szektorban dolgozik. Ez a térségi átlag elmarad az országos átlagtól (5,5%), viszont meghaladja a Pest megyei 3,2%- os értéket. Települési szinten a mezőgazdaság foglalkoztató szerepe Galgahévízen és Turán a legjelentősebb. Tura nemrég megszerzett városi rangja ellenére jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. Turai székhellyel működik a térség legnagyobb mezőgazdasági vállalkozása, a Galgamenti MGTSZ. Emellett Kartalon működik jelentős területekkel és komoly technológiai hátérrel a Tangazdaság Rt. A kistérségi központ, valamint Iklad és Bag népessége kötődik a foglalkoztatottak aránya alapján a legkevésbé az agrár szektorhoz. Ezeken a településeken közlekedésföldrajzi fekvésük miatt magas az ingázók aránya (az aktívak 80-90%-a). A mezőgazdasági társas vállalkozások 66%-a tartozik az 50 millió Ft alatti éves árbevételt előállító vállalkozási kategóriába, ami a másik két gazdasági szektorral való összehasonlításban az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdasági társas vállalkozások kisebb arányát mutatja. Az millió Ft éves árbevétel előállító vállalkozások aránya 25%, nincs viszont a térségben 1 milliárd Ft feletti árbevételű agrár vállalkozás. 188

189 100% 90% 0% 3% 3% 3% 0,3% 1,6% 14,2% 0,3% 0,9% 0,2% 8,9% 80% 25% 70% 60% 50% 82,6% 90% 40% 66% 30% 20% 10% 0% mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatások 50 millió Ft alatt millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 1000 millió Ft felett 8. ábra Az Aszódi kistérség társas vállalkozásainak árbevétel-kategóriák szerinti megoszlása gazdasági szektorok szerint, Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR, Ipar A kistérség országos viszonylatban nem tartozik a számottevő ipari bázissal rendelkező térségek közé. Ez egyrészt az ipartelepítés elsődleges helyszínét jelentő főváros közelségével, másrészt pedig a térség alapvetően vidékies jellegével indokolható. A térség társas vállalkozásainak csaknem 99%-a a foglalkoztatottak létszáma alapján az 50 fő alatti kisvállalkozási méretkategóriába tartozik, ami jellemző az ipari vállalkozásokra is. A térség kiemelkedő iparágazatai az építőipar, gépipar és fémipar, kiegészülve a fa-, papír-, és nyomdaipari tevékenységekkel (9. ábra). Az építőipari, döntően kisvállalkozások a társas vállalkozások 63%-át adják (KSH CÉG-KÓD-TÁR, adatai alapján). A fémipari vállalkozások 10, a fa-, papír-, és nyomdaipariak pedig 9%-ot tesznek ki a társas vállalkozásokon belül. A térség ipara elsősorban a városokra, valamint egy-két településre Iklad Bag és Kartal koncentrálódik. Aszódon az ipari tevékenységek közül a gép-, járműipar, építőipar, illetve fémipar jelentősebb. Beszállítói kapcsolatok elsősorban az építőiparban alakultak ki. Turán a gépipar rendelkezik nagyobb kapacitásokkal, Ikladon az építőipar, fém-, és gumiipar, Kartalon az építőipar, a faipar, és a bútoripar, míg Bagon szintén az építőipar jelentős. Más települések ipara inkább csak lakossági szolgáltató jellegű (autószerelés, kőműves stb.). A térségben előállított mezőgazdasági terményeket feldolgozó magasabb hozzáadott értéket 189

190 előállító élelmiszeripar nem jelentős. Ennek ellensúlyozásaként tervezik Kartalon egy mezőgazdasági szolgáltatási központ kialakítását. A vállalkozások jövedelmezőségét tekintve a gép- és járműipar, építőipar, valamint a nyersanyag visszanyerése hulladékból iparágazatok térségi jelentősége emelhető ki. 6 3 % 3 % 4 % 1 0 % 2 % 2 % 9 % 2 % 5 % élelm iszeripar te x tilip a r, b ő rip a r fa -, papír- és nyom daipar vegy- és gum iipar egyéb nem fém ásványi term ék gyártása fém ipar gép- és járm űipar b ú to rip a r építőipar 9. ábra Az Aszódi kistérség ipari társas vállalkozásainak iparágazatok szerinti megoszlása, Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR, 2004 Ezekből az iparágazatokból kerülnek ki a kistérség éves árbevételüket tekintve legjelentősebb 1 milliárd Ft feletti árbevételű vállalkozásai (10. ábra), mint az Ikladon működő francia tulajdonú kismotorgyár, az IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. (Leroy Somer), az aszódi székhelyű, német tulajdonban lévő, gépjármű alkatrészeket gyártó Richard Fritz Kft., a Klein-Metals Kft., valamint a domonyi építőipari Mester Ház 2002 Kft (3. táblázat). Az 50 millió Ft alatti éves árbevételt termelő vállalkozások jellemzően építőipariak. 190

191 100% 80% 60% 40% 20% 0% 50 millió Ft alatt millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 1000 millió Ft felett élelmiszeripar textilipar, bőripar fa- papír- és nyomdaipar vegy- és gumiipar egyéb nem fém ásványi termék gyártása fémipar gép- és járműipar bútoripar nyersanyag visszanyerése hulladékból villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás építőipar 10. ábra Az Aszódi kistérség megadott árbevétel-kategóriákhoz tartozó ipari társas vállalkozásainak iparágazatok szerinti megoszlása, Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR, 2004 A kistérség területén a évi XXXIV. törvény szerinti 25 nagyvállalkozás nem működik, foglalkoztatotti létszáma alapján azonban 250 fő felett nagyvállalkozásnak minősül az Ikladon 1993-ban telephelyet létesítő, francia tulajdonban lévő, 550 főt (helyieket és környékbelieket) foglalkoztató IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. (Leroy Somer), valamint a kb. 600 főnek munkát biztosító, német tulajdonban lévő, aszódi Richard Fritz Kft. Ezen vállalkozások egyben a térségbe érkezett legnagyobb külső befektetésként értékelhetők. További jelentős invesztíciók történtek az építőipar (Kartal), illetve a csomagolóipar (Bag) területén. 25 A évi XXXIV. törvény alapján nagyvállalkozásnak minősülnek a 250 főnél nagyobb foglalkoztatotti létszámmal és 40 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások. 191

192 Vállalat neve Tevékenységi kör Székhely IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. Richard Fritz Kft. Villamos motor és áramfejlesztő gyártása Gépjármű, gépjármű motor alkatrészeinek gyártása Árbevétel kategória Iklad 4001 millió Ft felett Aszód millió Ft Létszám kategória 550 fő kb. 600 fő Első Pesti Malom- és Malomipari termékek gyártása Aszód n.a. kb. 100 fő Sütőipari Rt. Klein Metals Kft. Fém visszanyerése hulladékból Aszód fő millió Ft Mester Ház 2002 Kft. Építőipari tevékenység Domony fő millió Ft Hard Like Stone Kft. Építőipari tevékenység Kartal millió Ft 2 fő ELMOTECH Kft. Galgamenti Víziközmű Kft. M és M Kft. TEKKER Kft. Villamos motor és áramfejlesztő gyártása Tura millió Ft Víztermelés,-kezelés,-elosztás Bag millió Ft Villamos motor és áramfejlesztő Tura millió gyártása Ft Villamos motor és áramfejlesztő gyártása 3. táblázat Az Aszódi kistérség legjelentősebb ipari vállalkozásai 1 Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR, Iparterületek Tura millió Ft fő fő fő fő Az Aszódi kistérség rendelkezik néhány ipari hasznosításra szánt területtel. A befektetések ösztönzését elsősorban a helyi munkalehetőségek teremtése, a térség népességmegtartó képességének javítása és a fejlesztések számára alapot jelentő helyi adóbevételek növekedése indokolja. Az M3-as autópálya közelsége kedvező elérhetőségi feltételt jelent a potenciális befektetők számára. A főváros és a szomszédos városok közelsége elsősorban az elérhető üzleti szolgáltatások miatt jelent előnyt, elszívó hatásuk ugyanakkor gyakran kedvezőtlenül érinti a térségi befektetések esélyeit. Az Aszódi kistérség területén nincs jelenleg ipari park címmel rendelkező terület. Az M3-as autópálya mellett Aszódtól keletre Hatvanban, nyugatra pedig Gödöllőn van ipari park (1.sz. melléklet). Aszódon jelenleg két kijelölt iparterület áll a befektető vállalkozások rendelkezésére. Aszódi Déli Iparterület A város délnyugati részén, az M3 autópályától 2 km-re fekszik a 7,5 hektáros, zöldmezős, beépíthető iparterület, amely igény esetén 20 hektárig bővíthető. Közvetlenül a terület mellett halad el a Budapest-Balassagyarmat villamosított vasútvonal. A terület önkormányzati tulajdonban van. A szükséges közművek (víz, szennyvízcsatorna, földgáz, villamosenergia, távközlés) a terület határán rendelkezésre állnak, a rájuk való csatlakozás lehetősége biztosított. A területre az ipari park cím megszerzése tervezett, ez azonban részben 192

193 önkormányzati beruházásokat igényel. A terület iparterület minősítésű a városi szabályozási terv szerint. Aszódi Északi iparterület Az Aszód és Kartal közötti volt orosz laktanya 25 hektáros területe szintén ipari jellegű befektetések számára kijelölt terület. A terület az önkormányzat, illetve a telephellyel rendelkező vállalkozások tulajdonában van. Infrastruktúrája kiépített. Inkubátorház létesítése a területen az önkormányzat tervei között szerepel. A jelenlegi ipari hasznosításra szánt aszódi területek mellett a laktanya 106 hektáros területe is ipari, illetve logisztikai hasznosítás alá vonható az ingatlan tulajdonjogi rendezése után. A kistérség további ipari hasznosításra szánt területei: Tura - Homoki telep 20 hektáros, teljes infrastruktúrával ellátott terület. Tulajdonosa a Galgamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. Kartal, külterület 60 hektáros terület, melyen a víz, gáz, villamos energia és csatorna rendelkezésre áll. A terület vegyes magántulajdonban van. Hévízgyörk Hévízgyörkön 16,8 ha (Hrsz. 0147/16), infrastruktúrával ellátatlan, magántulajdonban lévő terület szerepel az ipari hasznosítás célterületei között. Bag Bagon ipari hasznosításra szánt a 3 sz. és a 3105 sz. utak csomópontjánál elhelyezkedő, 14,5 hektáros, magántulajdonban lévő terület, valamint a 3105 sz. út melletti, a TSZ tulajdonában lévő 4,7 hektáros terület (TSZ majorok). Domony A település két ipari hasznosításra szánt területtel rendelkezik, melyek területe együttesen kb m 2. A területek magántulajdonban vannak, infrastruktúrájuk kiépített Szolgáltatások A kistérség gazdasági struktúrájában a fejlett országok gazdasági szerkezeti jellemzőinek megfelelően a tercier szektor képviseli a legnagyobb arányt a társas vállalkozások számaránya alapján. A KSH CÉG-KÓD-TÁR 2004-es adatai szerint az Aszódi kistérség társas vállalkozásainak 62%-a szolgáltató jellegű. Ez az arány kismértékben marad csak el a Budapest nélkül számított országos (73%) és a Pest megyei (72%) átlagtól. Az elmaradás a térség alapvetően vidékies jellegével, a szolgáltatásokat, igazgatási és ellátó funkciókat magába tömörítő nagyvárosi központ hiányával indokolható. 193

194 A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva. Aszódon és Turán több nagyobb biztosítótársaság rendelkezik kirendeltséggel, illetve több országos hálózattal rendelkező pénzintézet nyitott irodát, melyek meghatározó alapját képezik a vállalkozóbarát környezetnek. A szolgáltató jellegű társas vállalkozások 40%-a az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén működik, 37%-uk pedig a kereskedelem és javítás tevékenységi területen nyújt szolgáltatást (11. ábra). Kevés a kistérség területén a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó társas vállalkozások száma. A szolgáltató vállalkozások közül leginkább a pénzügyi tevékenységet folytatók alulreprezentáltak a térségben (arányuk a szolgáltató társas vállalkozásokon belül 1%). 2 % 3 % 6 % 3 7 % 4 0 % 1 % 6 % 5 % kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi tevékenység ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb szolgáltatások 11. ábra Az Aszódi kistérség szolgáltató társas vállalkozásainak tevékenységek szerinti megoszlása, Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR, 2004 A legjelentősebb szolgáltató vállalkozások a térségben szintén kereskedelmi tevékenységűek (12. ábra). 1 milliárd Ft feletti éves árbevételt a turai székhelyű Galga-Coop Rt. ért el, amely 100 főt meghaladó foglalkoztatotti létszámával a térség egyik legjelentősebb szolgáltató vállalkozása. Munkaerő foglalkoztatás szempontjából meghatározó vállalkozások még; a B+N Referencia Kft. (takarítás, tisztítás), a kartali Forsa Plussz Kft. (munkaerő közvetítés), valamint a Turai Takarékszövetkezet. Vállalkozásfejlesztési szervezeteket, tanácsadó vállalkozásokat koncentráló vállalkozói központok nem jöttek létre, a kezdő, innovatív kisvállalkozások számára kedvezményes irodabérleti díjat és szolgáltatásokat nyújtó inkubátorház a térségben nem működik, de Aszód Város Önkormányzat tervezi egy inkubátorház megépítését Aszód északi iparterületén. 194

195 A Kereskedelmi és Iparkamarai szolgáltatásokat a kistérség vállalkozói jellemzően Budapesten, Gödöllőn, illetve Aszódon veszik igénybe. A kistérség területét is felölelve működik a Gödöllői Kistérségi Kamarai Klub, amely a térség vállalkozóinak havi rendszerességgel a kamarai szolgáltatásokról, általános gazdasági változásokról nyújt információt tanácsadás jelleggel. Ennek helyszíne rendszerint Gödöllő, illetve Aszód. Kamarai szervezésű, a kistérség területére kihelyezett tanfolyamok, képzések folytatására jelenleg nincs példa. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 50 millió Ft alatt millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 1000 millió Ft felett kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi tevékenység ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb szolgáltatások 12. ábra Az Aszódi kistérség megadott árbevétel-kategóriákhoz tartozó szolgáltató társas vállalkozásainak ágazatok szerinti megoszlása Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR,

196 Mezőgazdaság A mezőgazdaság térségi jelentősége elsősorban a vidéki életmódhoz kapcsolódóan jelenik meg. A kistérség talajadottságai igen differenciáltak, a legjobb adottságokkal Kartal és térsége rendelkezik, ahol a földterületek minősége aranykoronában kifejezve eléri a AK-át. Mezőgazdasági művelés szempontjából legkedvezőtlenebb, homokos talaj Turán található, ahol 10 AK alatti területek is előfordulnak. A kistérség talajminősége átlagosan AK-val jellemezhető. A mezőgazdasági művelésű területek aránya 70,8%. A mezőgazdaság a térségi foglalkoztatottak 4,1%-ának ad munkát, ami a térségi agrár szektor országos átlagnál (5,5%) alacsonyabb, a Pest megyeinél viszont magasabb foglalkoztató erejét fejezi ki. Az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság az aktív korú lakosság egyre kisebb hányada számára nyújt megélhetési alternatívát az agrár szektor egészét érintő problémák miatt, melyek alapvetően a következők: nem eléggé versenyképes termékstruktúra szervezeti háttér racionalizálásának, modernizációjának kezdeti stádiuma mezőgazdaságra épülő feldolgozó kapacitás szűkössége Termékstruktúra Az intenzív művelési ágak irányába történő szerkezetváltás nem zajlott le a térség agrárszektorában, ahol nagy hagyományai a szántóföldi növénytermesztésnek vannak. A szántóterületek nagysága meghaladja a 14 ezer hektárt, ami az összes terület 60%-a. A térség mezőgazdasági termékszerkezetében 50% feletti arányt képviselnek a gabonafélék. A kertgazdálkodásba bevont területek és gyümölcsösök aránya 0,8%, illetve 0,3%. A kistérség erős és kiterjedt zöldségtermesztési kultúrájának köszönhetően termékszerkezetében, 10-15%-ot tesznek ki a zöldségfélék. Ez utóbbiak fő termesztési területe Bag, Hévízgyörk és Kartal. Jelentős még a térségben a repce és napraforgó termesztése. Mezőgazdasági művelési ágak az Aszódi kistérség területén: Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep ha 203 ha 68 ha 414 ha ha Az állattenyésztés a térségben jelentősen visszaszorult, jelenleg a növénytermesztés és állattenyésztés aránya 53-47%. Jelentősebb tenyésztett állatfajták a szarvasmarha, sertés és a nyúl. A kistérség egyetlen szarvasmarhatelepe a turai Galgamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 700 tehenes állatállományú tehenészeti telepe. Versegen belga tulajdonú, exportra termelő sertéstelep működik (Feliers Agro Business Kft.). Kuriózumnak 196

197 számít, hogy Bagon működik Közép-Európa legnagyobb sertéskan-telepe (ANIVET Kft.) kb. 100 sertéskan állománnyal, amely speciális spermatermelő telep. A térségben az ökológiai alapú gazdálkodás több kezdeményezése működik sikeresen (4. táblázat). A magyarországi ökológiai gazdálkodás egyik központja a Galgahévízen található, 1992-ben létrejött Galgafarm Kft. A Galgafarm 300 hektáron melyből 250 ha szántó és 50 ha legelő, 50 tejelő szarvasmarhát tartva biogazdálkodást folytat. Minősített biotermékeket állít elő, melyek a következők: teljes kiőrlésű búza és tönkölybúza lisztek, koleszterinmentes, teljes értékű lisztből készült tészták, teljes értékű búza és kukoricadarából készült extrudi, növényi alapú szendvicskrémek, teljes értékű kezeletlen bio tehéntej és tejtermékek, ívólevek, valamint barnakenyér teljes értékű tönkölybúzából. A termékek értékesítése biopiacokon, főként Budapesten történik. A sokrétű termelésen kívül az ökogazdálkodás oktatásával és kutatásával is foglalkoznak az e célra létrehozott oktatóközpontban. A Galgafarmot működtető Gaia Alapítvány, a farm termékeihez és az általa nyújtott munkalehetőségekhez szorosan kapcsolódva öko falu megvalósítását tervezi. Működő biogazdálkodásra további példát jelentenek a szintén Galgahévízen működő családi biokertészetek. Ezek a következők: Gódor biokertészet, Molnár Biokertészet és Tóth Biokertészet, valamint valamint Domonyban Budaházi Antal biokertészete. Biotermelő Település Terület nagyság Termények, termékek Galgafarm Galgahévíz 300 ha lisztek, tészták, extrudi, szendvicskrémek, tehéntej, tejtermékek, ivólevek, barnakenyér, tojás szarvasmarha-tenyésztés Gódor Biokertészet Galgahévíz 30 ha burgonya, sárgarépa, zöldség, vörös- és lilahagyma, póréhagyma, káposztaféle, sütőtök, cékla, fűszerpaprika Molnár Biokertészet Galgahévíz 2000 m 2 salátafélék, zeller, karalábé, retek, hagyma, petrezselyem, mángold, paprika, paradicsom, uborka Tóth Biokertészet Galgahévíz 2500 m 2 sárgadinnye, görögdinnye, retek, bab, borsó, tök, cukkini, patiszon, zöldség, répa, cékla Budaházi Antal Domony 3000 m 2 kerti zöldségek: paradicsom, paprika, uborka, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, keserű saláták, brokkoli, karfiol, brokkoli, patiszon, cukkini, spenót, sóska, borsó, bab, hagyma, fűszernövények 4. táblázat Biotermelők az Aszódi kistérségben. Forrás: A Gaia Alapítvány, a Galgahévízi Polgármesteri Hivatal és Budaházi Antal biogazdálkodó adatszolgáltatása, 2005 A gazdálkodók értékesítési lehetőségeit kedvezően befolyásolja Budapest közelsége, ahol a biotermékeknek már egy biztos, egyre bővülő fizetőképes piaca van. A gazdálkodók tagjai biogazdálkodókat tömörítő szervezeteknek, szakmai képviseleteknek, mint pl. a Biokultúra Egyesületnek, vagy a Biodinamikus Egyesületnek. 197

198 Alternatív energia termelésére is mutatkoznak próbálkozások a kistérség területén, pl. Turán energiafű termesztése Szervezeti háttér, birtokstruktúra A kistérség birtokstruktúrájára nem homogén, a mezőgazdasági művelésű földterületek átlagos nagysága településenként nagyon eltérő képet mutat. A legnagyobb földterület koncentráció Versegen jellemző, ahol négy gazdálkodó kezében összpontosul több, mint 2000 ha. Más területeken inkább a gazdaságos művelést megnehezítő földterület elaprózódottság a jellemző. A birtokkoncentráció a földtulajdonlás oldaláról nem indult meg, a földhasználat oldaláról viszont jellemző az integrátorok térségi jelenléte. A termelők nagyobb feldolgozókkal szembeni érdekérvényesítésére, a beszerzésben, művelésben, értékesítésben a termelők közötti együttműködés kialakítására szerveződött és bejegyzett, új típusú Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) nem jött létre a kistérségben. E szervezetek célja egyrészt a nyersanyagok, alapanyagok minél olcsóbb beszerzése, valamint az értékesítés összehangolása. A TÉSZ-ek létrehozásának legfőbb akadályát a bizalmatlanság okozta alacsony együttműködési hajlandóság jelenti. Vannak viszont együttműködő termelői csoportosulások. Erre szolgáltat példát a 28 termelőből szerveződött kartali nyúltenyésztő Zika Szövetkezet. A húsnyulak értékesítése és továbbfeldolgozása a kistérségen kívül történik (Baja). A térség legjelentősebb, 50 főnél többet foglalkoztató és 50 millió Ft-nál magasabb éves árbevétellel rendelkező mezőgazdasági vállalkozásai többségében a termelő szövetkezetek jogutódjaiként működnek. A térség legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozásai a következők: Galgamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet Tura Gödöllői Tangazdaság Rt. (GT Rt.) Kartal Hévízgyörki Mezőgazdasági Szövetkezet Hévízgyörk Galgahévízi Általános Faluszövetkezet Galgahévíz Kartali Mezőgazdsági Szövetkezet Kartal Ikladi Mezőgazdasági Szövetkezet Iklad Közülük a legnagyobb, 2700 hektáros földterülettel a turai Galgamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet rendelkezik. Vetésszerkezetében a gabona fordul elő legnagyobb, 30%-os arányban, de a napraforgó, takarmánynövény és gyümölcstermesztés is jelentős. A szövetkezetek által művelt földterületek átlagos nagysága ha. 198

199 A térség másik jelentős mezőgazdasági termelője a kartali Gödöllői Tangazdaság Rt. (GT Rt.), amely a gödöllői egyetem egykori tangazdaságának privatizált magángazdasága. Fő profilja a gabona-, a zöldség- és gyümölcstermesztés, de vetőmagot is állítanak elő. A termeltetés és értékesítés elsősorban a kistérség területére terjed ki, de fűmag és az egyéb aprómagvak exportra is kerülnek A mezőgazdaságra épülő feldolgozó-kapacitás A termények értékesítése és tovább-feldolgozása a kistérségen kívül történik, így a magasabb hozzáadott érték is térségen kívül kerül megtermelésre. Gazdaságos, kis tőkeigényes, élőmunka felhasználásra alkalmas, a kor feldolgozási követelményeinek megfelelő mezőgazdasági kultúra kialakítása, valamint a mezőgazdasági termények feldolgozása és ezáltal magasabb hozzáadott érték előállítása, a települések belső erőforrásaira épülő fejlődést eredményezhet a térség agrárszektorában. A minél magasabb szinten feldolgozott, csomagolt áruk biztosabb felvevőpiacra számíthatnak és a kereskedelmi árrés is a térségben csapódik le. A mezőgazdasági termények kistérségi feldolgozására példa a Gödöllői Tangazdaság Rt. vetőmag-előállítása, az exportra is termelő aszódi Első Pesti Malom- és Sütőipari Rt., a kistérség több településén (Aszód, Iklad, Kartal) működő pékségek, az aszódi vágóhíd, valamint a biotermékeket feldolgozó galgahévízi Galgafarm Kft. A kistérség a mezőgazdasági termelés lehetőségeihez képest nem rendelkezik kellő tároló és feldolgozó kapacitással. Turán található egy 2004-ben épült intervenciós raktár, amely a térségben jelentkező raktározási igényeknek csak egy részét tudja kielégíteni. A családi gazdaságok tároló-szárító lehetőség hiányában kénytelenek az általuk megtermelt terméket a betakarításkor élő nyomott piaci feltételek között értékesíteni. Nehezíti a gazdálkodást a mezőgazdasági infrastruktúra elmaradottsága, a gépesítettség alacsony foka. A gazdasági épületek is jelentős rekonstrukciót igényelnek. A mezőgazdaság egészének alacsony jövedelmezősége miatt kialakuló tőkeszegénység a technológiai fejlesztések és beruházások legjelentősebb akadályozó tényezője, amit esetenként a nem megfelelő termelői ismeretek is kiegészítenek. Gond a mezőgazdaságban és az arra épített agrár feldolgozóiparban a tőkehiány, a szakképzettség strukturálatlansága, a bizonytalan gazdasági megtérülés, a természeti körülményektől való függés, a szigorodó környezetvédelmi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, és higiéniai követelményeknek való megfelelés. A gazdálkodók beruházásaiban nagy szerepet játszanak a pályázati lehetőségek által biztosított európai uniós és hazai források. A lehetőségek tudatosításához azonban szükséges az információs csatornák megfelelő működése, csakúgy mint a gazdálkodók szakmai ismereteinek bővítése és mélyítése. Ezekben a feladatokban vállalnak fontos 199

200 szerepet az agrár tanácsadó vállalkozások, melyek jelentős része a gödöllői egyetem szellemi bázisára épülve jött létre, valamint a falugazdászok tevékenysége Vállalkozói aktivitás A kistérségben az ezer lakosra jutó működő vállalkozásszámmal kifejezett vállalkozói aktivitás alacsony, 65 vállalkozás/ezer fő, ami az országos és megyei átlagnak mindössze 75%-a, a régiós átlagnak pedig 53%-a (5. táblázat). Ennek okai a vállalatok közötti együttműködések, a piaci, termelési, finanszírozási, illetve beszállítói kapcsolatok gyengeségére, a vállalkozások alapítását ösztönző gazdasági viszonyok, háttérfeltételek kedvezőtlenségére vezethetők vissza. A kistérség vállalkozásainak 42%-a a városokban koncentrálódik. A évi adatok alapján legmagasabb vállalkozási aktivitás a kistérségi központban, Aszódon (82 vállalkozás / ezer fő), illetve Ikladon (75 vállalkozás / ezer fő) és Bagon (74 vállalkozás / ezer fő) regisztrálható, de még ezeken a településeken is alatta marad a megyei és országos átlagos értékeknek. A legalacsonyabb vállalkozási hajlandóság Verseget (46 vállalkozás / ezer fő) és Domonyt (52 vállalkozás / ezer fő) jellemzi. A év adatai alapján hasonló aktivitással jellemezhetőek a települések. A vizsgált három év alatt a kistérség valamennyi településén Kartal kivételével, ahol nem történt változás növekedett a vállalkozások ezer lakosra eső száma. A legdinamikusabb növekedés Versegen, Turán és Bagon volt megfigyelhető. Település Változás 2000-hez képest Aszód % Bag % Domony % Galgahévíz % Hévízgyörk % Iklad % Kartal % Tura % Verseg % Aszódi kistérség % Pest megye % Közép-Magyarországi Régió % Magyarország % 5. táblázat A vállalkozási aktivitás nagysága és változása 2000 és 2003 között Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2000, 2003 KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003 KSH TSTAR adatbázis 2000 A vállalkozások 60%-a a jellemzően tőkeszegénységgel küszködő és gyakran kényszervállalkozásként létrejött egyéni vállalkozási kategóriába tartozik. Az egyéni vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya Kartalon a legmagasabb, 71%, de 200

201 Domonyban, Turán, Ikladon és Versegen is meghaladja a 60%-ot. Az egyéni vállalkozások legalacsonyabb aránya Aszódon és Bagon figyelhető meg 52, illetve 54%-kal. 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal a térség két vállalkozása működik (IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft., Richard Fritz Kft.). Az 50 és 250 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal működő középvállalkozások száma 9, ami az összes társas vállalkozás nem egészen 1%-át jelenti (6. táblázat). Ezek a térség szempontjából jelentősebb foglalkoztató erővel bíró vállalkozások Aszódon, Bagon, Galgahévízen, Ikladon, Kartalon és Turán működnek. A kistérség vállalkozásainak csaknem 99%-a a foglalkoztatottak tekintve mikro- és kisvállalkozás (illetve ismeretlen a foglalkoztatottak száma). Település 0 és ismeretlen 1-10 fő fő fő fő 250 fő felett Aszód 34,6 59,3 5, ,4 Bag 36,8 58,6 3,9 0,7 0 0 Domony 40,9 56,8 2, Galgahévíz 30,9 61,7 6,2 0 1,2 0 Hévízgyörk 44,3 51,5 4, Iklad 23,5 61,8 13, ,5 Kartal 37,4 56,1 4,7 0,9 0,9 0 Tura 38,1 54,1 5,2 1,5 1,0 0 Verseg 37,9 51,7 10, Aszódi kistérség 36,1 57,2 5,6 0,5 0,4 0,2 6. táblázat Társas vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása (%) Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR 2004/4. Az Aszódi kistérség társas vállalkozásainak 87%-a tartozik az 50 millió Ft-nál kevesebb éves árbevételt előállító vállalkozások közé. Az 1 milliárd Ft feletti árbevételű vállalkozások közé a kistérség vállalkozásainak 0,7%-a, 6 vállalkozás sorolható, melyek jellemzően gépipari, fémipari, építőipari és kereskedelmi vállalkozások. Kevés, a vállalkozások 0,1, illetve 0,2%-a sorolható az millió Ft, illetve a millió Ft éves árbevételi kategóriába. 201

202 0,20% 0,70% 0,80% 0,10% 11,40% 50 m illió Ft alatt m illió Ft m illió Ft m illió Ft millió Ft 1000 m illió Ft felett 87% 13. ábra Az Aszódi kistérség társas vállalkozásainak árbevétel-kategóriák szerinti megoszlása, 2004.Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR, Jövedelmi helyzet Az Aszódi kistérségben élők életminőségét befolyásoló egyik legfontosabb tényezőt, jövedelmi helyzetüket fejezik ki a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmek egy lakosra vetített értékei. Az eredményeket a bevallatlan jövedelmek torzíthatják. A KSH 2003-as adatai alapján az Aszódi kistérségben az egy főre eső SZJA-alapot képező jövedelmek nagysága átlagosan 464 ezer Ft volt, ami nem sokkal kevesebb a Budapest nélkül számított országos átlagjövedelmeknél (475 ezer Ft). A lakosság jövedelmi helyzetére kedvezően hatnak a Budapesten és a környező városokban (ahova a lakosság kb. 70%-a ingázik) elérhető magasabb jövedelmek. Települési jövedelmi adatok a KSH évi TSTAR adatbázisán állnak rendelkezésre. A 2001-es és 2003-as kistérségi adatokat összehasonlítva átlagosan 34%-os növekedés volt megfigyelhető a lakók jövedelmi helyzetében a vizsgált időintervallumban. A évi települési adatok szerint (7. táblázat) a kistérségben kimagaslóan a legmagasabb jövedelmek Aszódon keletkeztek (434 ezer Ft), de térségi átlag feletti jövedelmekkel jellemezhető Iklad (379 ezer Ft) és Bag (372 ezer Ft) is. Ennek oka, hogy ezekről a településekről a legkönnyebben elérhető a potenciálisan magasabb jövedelmeket kínáló Budapest és Gödöllő az ingázók munkavállalási korúakhoz viszonyított aránya mindhárom település esetében eléri a 80-90%-ot. A legkedvezőtlenebb jövedelmi helyzet Domonyban (291 ezer Ft) és Galgahévízen (306 ezer Ft) volt megfigyelhető. 202

203 Település Egy főre eső SZJA alapot képező jövedelem (ezer Ft) Aszód 434 Bag 372 Domony 291 Galgahévíz 306 Hévízgyörk 328 Iklad 379 Kartal 321 Tura 311 Verseg 323 Aszódi kistérség táblázat Egy főre eső SZJA alapot képező jövedelmek 2001 (ezer Ft). Forrás: KSH TSTAR adatbázis A kistérség versenyképességének elemzése Veresegyházi Forrás: KSH Statisztikai évkönyv Gödöllői ASZÓDI Pásztói Hatvani Nagykátai Jászberényi JELMAGYARÁZAT ezer Ft (1) (1) (2) (3) Terra Studio Kft ábra Az egy főre eső külföldi tőke nagysága az Aszódi és környező kistérségekben, Forrás: VÁTI kutatási adatok Az Aszódi kistérség területi versenyképessége a szomszédos kistérségekkel való összehasonlításban kerül vizsgálatra. A versenyképességet meghatározó komplex társadalmi-gazdasági tényezők közül kiemelkedő fontosságú a tőkevonzó képesség. Az új befektetések olyan folyamatokat indítanak el a gazdaságban, melyek a helyi munkaerő foglalkoztatásán keresztül az életminőséget is kedvezően befolyásolják. A befektetések ösztönzésének egyik fontos tényezőjét jelenti a térség elérhetősége. Az Aszódi kistérség az M3 autópálya mellett fekszik, megközelíthetősége a nyugat-kelet irányú forgalom esetén kedvező, a fővároshoz való közelsége felértékeli a terület befektetési célú jelentőségét. A befektetésekért azonban versenyeznie kell a hasonló adottságú szomszédos térségekkel. A befektetésre szánt iparterületek rendelkezésre állnak a kistérség területén, infrastruktúrával való ellátottságuk azonban nem 203

204 elégíti ki teljes körűen a befektetői igényeket. A potenciális befektetők által igénybe veendő gazdasági szolgáltatások és ezek háttér-infrastruktúrája a kistérségben hiányos, a környező városokban azonban széles körben elérhetőek. A évi külföldi befektetések egy lakosra eső volumenét figyelembe véve (14. ábra) az Aszódi kistérség eredményessége elmarad a komplex, vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat és szélesebb körű telephelykínálatot nyújtó nagyobb városi központú térségekkel szemben. Az Aszódi kistérség Ft-os egy főre eső befektetett külföldi tőke értékénél a szomszédos térségek közül a Pásztói ( Ft/fő) és a Veresegyházi ( Ft/fő) kistérségek befektetővonzó képessége alakult a évi adatok alapján kedvezőtlenebbül. Pest megye további 11 kistérségével való összehasonlítás a Monori, illetve a Szobi kistérségek gyengébb külföldi tőke vonzását mutatja. A legmagasabb egy főre eső külföldi tőke értékeket a Szentendrei, illetve a Dabasi kistérségek érték el 2002-ben. A gazdaság fejlettségét mutató egy főre eső GDP értékei 26 szintén a nagyobb városi központú kistérségekben a legmagasabbak (15. ábra). Az Aszódi kistérségben előállított bruttó hazai termék egy főre eső értékénél (449,1 ezer Ft/fő) csak a Nagykátai kistérségben mértek kedvezőtlenebbet. A gazdaság teljesítményét tágabb területi rendszerben, Pest megye kistérségeivel összehasonlítva az Aszódi kistérség még kedvezőtlenebb gazdasági teljesítő képessége rajzolódik ki. Megyei területi rendszerben az Aszódi kistérség egy főre eső GDP adatai a Szobi kistérség értékei (469,5 ezer Ft/fő) körül alakultak. A megyén belül a Budaörsi, Pilisvörösvári és Váci kistérség bruttó hazai termék értékei a legkimagaslóbbak (2487 ezer Ft/fő, 1094 ezer Ft/fő, 1102 ezer Ft/fő). Az országos vidéki átlagtól 272 ezer Ft-tal marad el az Aszódi kistérség egy főre eső GDP értéke. Veresegyházi Forrás: KSH Statisztikai évkönyv Gödöllői ASZÓDI Pásztói Hatvani Nagykátai Jászberényi JELMAGYARÁZAT ezer Ft (1) (2) (2) (2) Terra Studio Kft ábra Egy főre eső GDP nagysága az Aszódi és környező kistérségekben, Forrás: Kutatási adatszolgáltatás Nemes Nagy József, ELTE TTK 26 A kistérségi GDP adatok becsült értékek 2000-re vonatkozóan. 204

205 A kedvező gazdasági háttérfeltételek, a vállalkozások létrehozását, befektetéseit ösztönző vállalkozásbarát környezet szintén a gazdaság fejlődésének és versenyképessége erősítésének fontos tényezője. A vállalkozási környezet milyenségére enged következtetni a Veresegyházi Forrás: KSH Statisztikai évkönyv Gödöllői ASZÓDI Pásztói Hatvani Nagykátai Jászberényi JELMAGYARÁZAT ezer főre jutó vállalkozások száma (1) (1) (1) (3) (1) Terra Studio Kft ábra A vállalkozási aktivitás nagysága az Aszódi és környező kistérségekben, 2003 Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2003 vállalkozási aktivitás nagysága (ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma). A vizsgált terület általánosságban nagyon alacsony vállalkozási hajlandósággal jellemezhető (16. ábra). Kimagasló értékkel egyedül a Gödöllői kistérség rendelkezik (90 vállalkozás / ezer fő), de az aszódinál kedvezőbb a Veresegyházi kistérség (78 vállalkozás / ezer fő) vállalkozási aktivitása is. Mélyen a megyei és országos átlag (87 vállalkozás / ezer fő) alatt alakult a Nagykátai, Pásztói, Jászberényi és Hatvani kistérségek vállalkozási aktivitása (51-56 vállalkozás / ezer fő). Pest megye többi kistérségével összehasonlítva a Monori és Ceglédi kistérségek vállalkozási aktivitásával mutat az aszódi hasonlóságot. A legkiemelkedőbb értékekkel a Szentendrei, Budaörsi és Pilisvörösvári rendelkeznek. kistérségek A vállalkozások közül a jogi személyiséggel rendelkezők ezer lakosra eső száma is nagyon alacsony (9,4) az Aszódi kistérségben (VÁTI kutatási adatbázis, 2002), ami a foglalkoztatási gondok miatti kényszervállalkozások magas arányát is jelezheti. Ez azért kedvezőtlen, mert az ilyen vállalkozások nem stabilak, nem nyújtanak biztos megélhetést, gyorsan átalakulnak, de még inkább megszűnnek, még tovább rontva a foglalkoztatási helyzetet. A szomszédos térségek közül csak a Gödöllői (17) és a Veresegyházi kistérségek (13,5) hasonló értékei haladják meg ezt. A jogi személyiségű vállalkozások ezer főre jutó száma a Nagykátai kistérségben a legalacsonyabb (5,9). 205

206 A jövedelmi helyzetet tükröző egy főre eső SZJA-alapot képező jövedelmek az 527 ezer forintos országos átlag alatt alakultak az Aszódi, Hatvani, Nagykátai, Pásztói és Jászberényi kistérségekben (17. ábra). A legkedvezőtlenebb jövedelmi helyzettel a Nagykátai és a Pásztói kistérségek jellemezhetőek, aminek alakulására a magas munkanélküliség, az alacsony jövedelmeket biztosító helyi munkahelyek és a magas feketén történő Veresegyházi Forrás: KSH Statisztikai évkönyv Gödöllői ASZÓDI Pásztói Hatvani Nagykátai Jászberényi JELMAGYARÁZAT ezer Ft (1) (1) (2) (3) Terra Studio Kft ábra Az egy főre eső SZJA-alapot képező jövedelmek nagysága az Aszódi és környező kistérségekben, Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2003 foglalkoztatás egyaránt hatást gyakorolnak. A legmagasabb bevallott átlagos jövedelmek Gödöllői (631 ezer Ft / fő) és a Veresegyházi kistérségekben (589 ezer Ft / fő) képződtek. A jövedelmek valamennyi emelkedést mutatnak. a tendenciájukban kistérségben A megye kistérségeivel való összehasonlítás a Monori (469 ezer Ft/fő) és a Gyáli (496 ezer Ft/fő) kistérségek lakosságával való hasonló jövedelmezőségi helyzetet mutatja. Kedvezőtlenebb egy főre eső SZJA-alapot képező jövedelmekkel jellemezhetőek Ceglédi (406 ezer Ft/fő) és Dabasi (407 ezer Ft/fő) kistérségek, míg a legmagasabb (700 ezer Ft/fő feletti) jövedelmek a a Budaörsi, Pilisvörösvári, Dunakeszi és Szentendrei képződtek. kistérségekben 206

207 4.6. TURIZMUS Az Aszódi kistérség turizmusának teljesítménye és szálláshely-kapacitása Adott térség turisztikai szektora teljesítményének leggyakrabban használt mérőszáma a térségben eltöltött vendégéjszakák lakosságarányos száma. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma alapján (8. táblázat) elmondható, hogy az Aszódi kistérség Pest megye kistérségeinek rangsorában hátul foglal helyet, mutatója (262) messze a megyei átlag (469) alatt van, alig haladja meg annak felét. Még ennél is kedvezőtlenebb képet mutat a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák ezer főre vetített száma, mivel a kistérség területén nem működik egyetlen magánszállásadó sem. Az Aszódi kistérségen kívül egyetlen olyan kistérség van Pest megyében, ahol egy magánszálláshely sem található. A kistérség az ezer lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhelyeinek száma (5) alapján szintén az utolsók közé sorolódik, megint csak jócskán elmaradva a megyei átlagtól (9). Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek Kistérség férőhely férőhely vendégéjszaka férőhely férőhely vendégéjszaka 1000 lakosra 1000 lakosra Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Gödöllői Gyáli Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szobi Váci Veresegyházi Összesen táblázat A kereskedelmi és a magánszálláshelyek adatai kistérségenként, 2003 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Pest Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003 Lévén a szállásférőhely-kapacitást mindösszesen 6 kereskedelmi szálláshely jelenti (9. táblázat), bizonyos kategóriájú és típusú szálláshelyek (pl. magánszálláshelyek, kempingek, ifjúsági szálláshelyek, stb.) hiányoznak a kistérség szálláshely-kínálatából. 207

208 Szálláshely neve Férőhely (fő) Szolgáltatások Sára Kisvendéglő és Vendégház (Aszód) 20 Csintó Hotel*** (Bag) 60 Detti Lovarda és Vendégház (Domony) 10 Vadászkastély Panzió*** (Domony) 59 parkoló, fürdőszobás, Tv-s szobák, étterem, darts vendégszállítás, zárt parkoló, fürdőszobás szobák, gyermekmedence, háziállatok parkoló, fürdőszobás, Tv-s szobák, étterem, 200 fős konferenciaterem, uszoda, szauna, horgászat, lovaglás Gaia Hotel **** (Galgahévíz) 36 Fenyőharaszti Kastélyszálló*** (Verseg) 50 parkoló, fürdőszobás, Tv-s, telefonos, klimatizált szobák, étterem, 40 fős konferenciaterem fitnessterem, szauna parkoló, széf, fürdőszobás, Tv-s, telefonos, klimatizált szobák, étterem, 140 fős konferenciaterem, uszoda, fürdő, szolárium, szauna, tenisz, teke, tollaslabda, foci, lovaglás, kerékpárkölcsönzés Összesen táblázat A kistérség szálláshelyei, Forrás: önálló adatgyűjtés, Internet A szálláshelyek némelyikének szolgáltatásai ugyanakkor országos viszonylatban is unikumnak számítanak. A Galgahévízen található Hotel Gaia Magyarország egyetlen ökoszállodája (a szálloda konyháján készített ételekhez a szomszédos Galgafarmon, vegyszerek teljes kizárásával előállított alapanyagokat használnak fel), a 13 hektáros őspark hatalmas fáinak ölelésében található, klasszicista stílusban épült, a műemlék jelleget megőrizve újjávarázsolt Podmaniczky kastélyban működő háromcsillagos kastélyszálló pedig a mai kor igényeit korhűen berendezett szobáival és kiegészítő szolgáltatásaival magas színvonalon elégíti ki. A szálláshelyek kihasználtsága jelentős szóródást mutat, együttes kihasználtságuk alig haladja meg a 10%-ot, ami igen alacsonynak mondható. A vendéglátóhelyek ezer lakosra vetített számát tekintve is az egyik legrosszabb mutatóval (4,0) rendelkezik a kistérség (10. táblázat), azonban a megyei átlagtól (4,6) való lemaradása nem olyan jelentős, mint a vendégéjszakák, vagy a szállásférőhelyek tekintetében. 208

209 Kistérség Vendéglátóhelyek 1000 lakosra Aszódi 4,0 Budaörsi 4,2 Ceglédi 4,4 Dabasi 4,4 Dunakeszi 5,5 Gödöllői 3,9 Gyálii 4,7 Monori 4,1 Nagykátai 3,3 Pilisvörösvári 4,1 Ráckevei 5,5 Szentendrei 6,5 Szobi 6,0 Váci 5,2 Veresegyházi 4,4 Összesen 4,6 10. táblázat: Az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma kistérségenként, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, A kistérség turisztikai adottságai, turisztikai kínálata A főváros, mint Magyarország abszolút vendégszám alapján legismertebb turisztikai célterülete, közelsége a turizmus szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Országos Területfejlesztési Koncepció szerint Budapest és környéke melybe az Aszódi kistérség is beletartozik, kiemelt üdülési körzet. Budapest mellett a kistérség közeli szomszédságában olyan jelentős turisztikai célterületek találhatók, mint Gödöllő, vagy Mogyoród. Az Aszódi kistérség turisztikai potenciáljának egyik meghatározó tényezője tehát a nagy turistaforgalmat generáló turisztikai központokhoz való közelség. Az ebből származó előnyöket a kistérségnek mindeddig nem sikerült kihasználnia, a szomszédos térségekből nem sikerült jelentősebb számú turistát átcsalogatni, az átutazó turistáknak csak egy nagyon csekély hányada áll meg a kistérségben és vesz igénybe szolgáltatásokat. Ennek okai, hogy a vonzerők nincsenek attrakciókká fejlesztve, hiányoznak a versenyképes turisztikai termékek, a turisztikai szolgáltatások kínálata a szálláshelyszolgáltatást is beleértve szegényes, s nem kapcsolódik a szomszédos turisztikai központok kínálatához, a programszervezési- és a marketingtevékenység nincs térségi szinten összefogva. Az alacsony vendégforgalomban jelentős szerepet játszik az is, hogy a kistérség turisztikai kínálatát népszerűsítő marketingtevékenység nem kellően hatékony. A kistérség turisztikai kínálatban jelen vannak a magas minőségű szolgáltatások is (Lázár Lovaspark, Fenyőharaszti kastélyszálló), ezek azonban izoláltan működnek, kevés kapcsolódásuk van a kistérség más szolgáltatóihoz. 209

210 A szomszédos turisztikai központokhoz való kapcsolódás a kistérség turizmusfejlesztésének egyik legfontosabb feladata tehát, melynek alapfeltétele a turisztikai vonzerők fejlesztése, új turisztikai attrakciók, s azokra épülő turisztikai termékek kialakítása. Mindehhez megfelelő alapot szolgáltatnak a kistérség turisztikai adottságai. A kistérség változatos domborzattal rendelkezik, dombsági és síkvidéki, folyóvölgyi térszínek egyaránt megtalálhatóak területén, mely egyfelől kellemes tájképi megjelenést kölcsönöz, másfelől pedig jó feltételeket kínál a kerékpározás és a természetjárás számára. Mindehhez hozzájárul, hogy a kistérség erdősültsége az országos átlag feletti, a Gödöllői-dombság kiterjedt erdői nemcsak a kirándulók, hanem a vadászni vágyók kedvelt célpontjai is. A horgászat szerelmesei a galgahévízi Bika tónál, valamint a hévízgyörki, az ikladi, és a domonyvölgyi horgásztónál (ez utóbbi fürdő- és táborozóhely is egyben) hódolhatnak szenvedélyüknek. A kistérség területén több természeti értékekben gazdag, védelem alatt álló terület van, melyek közül kiemelendő a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet, illetve a Turai Legelő Természetvédelmi Terület. Mindmáig hasznosítatlan, de jelentős potenciálokat magában rejtő turisztikai erőforrása a kistérségnek a termálvíz. A Tura környezetében lévő lankák mélyéről fakadó melegvizes forrás hasznosítása már évek óta folyamatosan napirenden szerepel. A termálvíz hasznosítására Tura Város Önkormányzata megvalósíthatósági tanulmánnyal is rendelkezik, melynek középpontjában egy gyógyüdülő és sportcentrum megépítése áll. A Galga Termál program a rendelkezésre álló hévizekre épít úgy, hogy az energetikai hasznosításon túl a vizek kémiai-fizikai és biológiai tulajdonságait is kihasználja. A tervezett projekt elemei: fedett fürdőcentrum és strand, gyógyászat, étterem, gyógyszálló, sportcentrum, gyógykemping. Az Aszódi kistérség legjelentősebb turisztikai erőforrása az építészeti emlékekben való gazdagsága. Egyedülálló vonzerőt képviselnek a nagy számban fellelhető kastélyok és kúriák, de a templomépítészeti értékek is jelentősek. Emellett fontos kultúrtörténeti értékkel bírnak a földvárak, melyekkel Domonyban, Galgahévízen és Versegen lehet találkozni. Jóllehet a kastélyok javarészt igen elhanyagolt 18. ábra A Podmaniczky kastély dísztermének mennyezeti freskója állapotban vannak, mégis számottevő vonzerőt jelentenek. Az aszódi Podmaniczky kastély 210

211 (18. ábra) barokk és copf stílusban épült a XVIII. század első felében. A kastély épületét 1948-ban államosították. Az épület már ekkor is az Evangélikus Egyház tulajdonában volt, oktatási funkcióval bírt, fenntartásához az egyház földjeiből származó bevételeivel tudott hozzájárulni. Az 1998 utáni kártalanítás során az egyház ezt a tulajdonát természetben igényelte vissza (az épületet visszakapta, de a törvény értelmében a földterületet nem). Az épületben működő funkciók nagyobb részét röviddel a kártalanítási szerződés megkötése után más ingatlanba helyezték (általános iskola, kollégium, helyi GAMESZ), azonban a Pest Megyei Közgyűlés levéltára rendkívüli helyigénye miatt gyakorlatilag 2003-ig az épület használója volt. Miután a levéltár 2003 ra új épültbe költözött Budapesten, az Evangélikus Egyház nem csak tulajdonba, de birtokba is tudta venni az épületet. Mivel az épület kiemelt műemléki listán volt és került arra vissza, felújítása rendkívüli költségekkel jár a hatályos törvények szerint. Időközben az Evangélikus Egyház felmérette a rekonstrukció költségeit, ami a szakértői becslés szerint 4 milliárd forintot tesz ki. A műemléképület csak egységes elvek szerint, egyben újítható fel. Az Evangélikus Egyház, amely évi 1 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik, nem képes vállalni a felújítás költségeit. Az épület adottságai miatt az Evangélikus Egyház jelenleg nem is lenne képes semmilyen általa végzett feladathoz köthető funkciót elhelyezni benne (átalakítás nem lehetséges). Az épület jelenleg őrzés alatt áll, és évente el kell végezni a kötelező állagmegóvási munkálatokat. A díszterem fűtése (a freskók megóvása érdekében) évi millió forintba kerül. Az egyháznak joga van az épületet használatba adni. A használónak azonban kötelessége a felújítást a leírtak szerint elvégezni. Amennyiben a felújítás nem a műemlékre vonatkozó szabályozás szerint történne, azért az egyháznak kell vállalnia a felelőséget. Az egyház az elmúlt években különféle csatornákon befektetőt keresett az épület hasznosítására. A jelentkezők a felújítási költségek hallatán nem jelentkeztek többé. Az utóbbi időben egy befektető az egyház működtetésében egy evangélikus egyetem létrehozását helyezte kilátásba, azonban a befektető szándékai anyagi hátterének, és a felsőoktatási intézmények létrehozására és működtetésére vonatkozó nehézségek ismeretében nem bizonyultak reálisnak. Az egyház álláspontja a kastély hasznosításával kapcsolatban az alábbi: az Evangélikus Egyház a kastély épületét saját céljaira nem tudja hasznosítani az épületet nincs módjában visszaadni a KVI-nek, mivel a kártalanítási folyamat az épülettel kapcsolatban lezajlott az egyház az épületet nem értékesítheti tárgyalások folytak a Kincstári Vagyonigazgatósággal a Podmaniczky kastély és a vele egybeépült Széchenyi szárny (KVI tulajdonban volt és átkerült a MÁG-hoz) egyesítéséről 211

212 az egyház szeretne csereingatlant kapni az épületért a KVI-től, amely egyházi tevékenységre alkalmassá tehető Az U alaprajzú Podmaniczky kastélyhoz a XVIII. század második felében egy újabbat is építettek, a Széchenyi kastélyt (19. ábra), melyben egészen 1945-ig élt családjával gróf Széchenyi Gyula. A késő barokk, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület össze van kapcsolva a Podmaniczky kastély Sándorszárny felőli sarkával. Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonát képezi. 19. ábra Az aszódi Széchenyi kastély A Tura város szívében található hatalmas ősparkban áll az eklektikus stílusú, egykori Schossberger kastély (20. ábra), mely Ybl Miklós tervei alapján épült 1883-ban. A kastély változatos tömegével, számtalan tetőfelépítményével a francia reneszánsz kastélyok formáját idézi, míg belül inkább az itáliai hatás érvényesül. A magántulajdonba került kastély állapota az utóbbi időkben nagyon leromlott. Helyreállítása 2003-ban kezdődött meg a helyi önkormányzat és a műemlékvédelmi hatóság kezdeményezésére, 20. ábra A turai Schossberger kastély az utóbbi hónapokban pedig egy befektetői csoport jelezte, hogy a kastélyt felújítaná, s benne kastélyszállót alakítana ki. Verseg közigazgatási területéhez tartozó Fenyőharasztpusztán található a hatalmas őspark övezte Podmaniczky kastély (21. ábra). A kastély 1805-ben épült klasszicista stílusban. Mai formáját 1868-ban nyerte el, báró Podmaniczky Leventének köszönhetően, aki romantikus stíluselemek felhasználásával átépítette és kibővítette. A századfordulón 1000 kötetes könyvtár, régi fegyver-, porcelán-, és értékes acélmetszet gyűjtemény díszítette a kastélyt. Az 500 db angol, német és németalföldi régi acélmetszete között ritkaság számba menő színes metszetek köztük több magyar vonatkozású, valamint egy szép Alt-Wiengyűjtemény is helyett kapott ben a kastélyt államosították, majd elindult a fokozatos pusztulás útján. A romokban heverő épületet végül 1986-ban műemlék jellegének megőrzésének szem előtt tartásával újították fel. Az 1990-es évek elején a kastély magánkézbe került, ma kastélyszállóként üzemel. 212

213 Az előzőeken kívül megemlítendő még a Podmaniczky kastély Kartalon, az 1780 körül épült vadászkastély Domonyvölgyben, a klasszicista stílusú, leromlott állapotban lévő Zoltán-kúria Versegen, a klasszicista stílusban épült Both-Baghy kúria és a Domonyi kúria, valamint a barokk stílusú Ónody kúria Domonyban. A felsorolt műemléki épületek többsége jelenleg hasznosítatlan, a hasznosítás alatt álló ingatlanok hasznosításuk módjának tekintetében változatos képet mutatnak. A fenyőharaszti Podmaniczky kastély és a domonyvölgyi vadászkastély kereskedelmi szálláshelyekként működve turisztikai célokat szolgálnak, a Both-Baghy kúria Domony község polgármesteri hivatalának ad helyet, a Domonyi kúriában szociális otthon működik, az Ónody kúriában pedig önkormányzati lakások kerültek kialakításra. 21. ábra A Fenyőharaszti kastélyszálló A kastélyok mellett olyan épületek gazdagítják a kistérség építészeti örökségét, mint a Petőfi Múzeum (22. ábra), a Vécsey Károly Helyőrségi Klub, a Schossberger Mauzóleum, a Schossberger kastély melletti magtár, valamint a templomok, melyek a keletkezés korának és a lakosság sokféle felekezeti összetételének megfelelően változatos építészeti stílusokat képviselnek. A templomok között kiemelt helyet foglal el a román kori templom Hévízgyörkön. A kistérség történetét, hagyományait bemutató 22. ábra Petőfi Múzeum, Aszód népművészeti, kultúrtörténeti értékeket, érdekességeket a múzeumok, illetve a helytörténeti gyűjtemények őrzik. A kistérség legjelentősebb múzeumi intézménye a Petőfi Múzeum. A múzeum 1769 és 1771 között megépített épületében a Podmaniczky család iskolát alapított, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Aszód a Galga parti Athén nevet kapta. Az iskola diákja volt a múzeum névadója, Petőfi Sándor is. A múzeum Galga mente című állandó kiállítása bemutatja a Galga vidék történetét a kőkortól napjainkig, képet ad a kerámiaművesség fejlődéséről az őskortól a középkorig. Látogatói elé tárja a Galga mente viseletkultúrájának sokszínűségét, a gazdasági, társadalmi 213

214 fejlődés főbb mérföldköveit, illetve betekintést enged Petőfi aszódi diákéveibe és a Petőfi Gimnázium történetébe. A Petőfi Múzeumhoz hat tájház-együttes ebből három (Tura, Iklad, Verseg) a kistérségben található) tartozik, melyek a XIX. század végi és XX. század eleji paraszti életforma tárgyi anyagát őrzik. A Galgahévízen található helytörténeti gyűjtemény önállóan működik. Turán egy felújított parasztházban kapott helyet a falumúzeum, amely csodálatos gazdagságban mutatja be az egykori népélet tárgyi emlékeit (23. ábra). Festett bútorok, fölvetett ágy, népviseletbe öltöztetett bábuk, az istállóban és a fészerben a paraszti gazdaság eszközei nyújtanak képet arról, hogyan éltek a turaiak a XIX. század végén és a XX. század első felében. Külön sarokban 23. ábra A turai falumúzeum mutatják be a híres turai színes hímzéseket, melyek egyaránt megjelennek a viseleten és a mindennapi életben használt textíliákon. Az ikladi falumúzeum értékes néprajzi gyűjteménye a fő utca szép, régi parasztházainak egyikében található. A látogató egy németekkel betelepített falu kisparaszti portáját és lakásbelsőjét tekintheti meg, szinte ugyanolyan érintetlenséggel, ahogyan azt a lakói egykoron használták. A versegi falumúzeum a már letűnőben lévő, hajdan volt népélet mívesen formált hétköznapi csodáit és tárgyiasult emlékezetét őrzi. Nemrég óta látogatható a Lázár Lovasparkban kialakított múzeum, amely a többszörös fogathajtó világbajnok Lázár-testvérek sikeres pályafutásának állít emléket. A kiállított tárgyak között megtalálhatóak a világbajnokságokon és más versenyeken nyert érmek, serlegek, oklevelek, lovasszobrok és egyéb trófeák, valamint a testvérpár által a díjhajtáshoz, a maratonhajtáshoz, illetve az akadályhajtáshoz használt kocsik és versenyszerszámok. A látványosan fejlődő Domonyvölgyben található Lázár Lovaspark országos hatókörű attrakció, a kistérség turisztikai kínálatában kitüntetett helyet foglal el. A kilenc hektáros területen kialakított komplexumban két istálló, egy lovas versenypálya, két csárda, melyhez egy nagy terasz is kapcsolódik, egy kemping, illetve egy, az őshonos magyar állatokat bemutató falusi udvar került kialakításra. A lovaspark központi épületegyüttesében kapott helyet a régi és az új csárda, valamint a Vadász terem, melyekben összesen 550 fő egyidejű vendégül látására nyílik lehetőség, a lovaspark kedvelt színhelye családi 214

215 programoknak, vállalati rendezvényeknek, tréningeknek, konferenciáknak, sajtótájékoztatóknak, fogadásoknak és esküvőknek egyaránt. A Lázár Lovaspark ennélfogva nemcsak a lovas turizmus, hanem az üzleti-incentive-, valamint a konferencia turizmus térségi központja is egyben. A mintegy 70 lovat számláló döntően lipicai állomány országos viszonylatban is egyedülálló. A lovaspark vendégei lovasbemutató, lovas oktatás, tereplovaglás, sétakocsizás, off road túrák, terepmotorozás, paintball, agyaggalamb lövészet, hőlégballonozás, és különböző sportolási lehetőségek közül válogathatnak. A távlati tervek között egy grill-csárda, egy wellness szálló, és apartman házak megépítése szerepel. E két utóbbi fejlesztés hiánypótló jelleggel bír, hiszen jelenleg nincs szállásférőhely a lovaspark területén. A rendezvények a turisztikai kínálat lényeges részét képezik, hiszen nemcsak a programkínálat bővítéséhez járulnak hozzá, hanem a turisztikai szezon meghosszabbításában is fontos szerepet játszanak. Az Aszódi kistérségben számos rendezvény kerül megrendezésre, ugyanakkor problémát jelent, hogy ezen rendezvények egyike sem országos jelentőségű, regionális jelentőségű rendezvény is csak egy-kettő akad, döntő hányaduk helyi jelentőségű. A rendezvényeket ezért elsősorban a kistérség lakossága látogatja. A rendezvények többnyire nem nyernek hangzatos, vonzó elnevezést, amivel piacképesebbé válhatnának a térség turisztikai kínálatában, többnyire falunapokként szerepelnek a programajánlókban. A turizmus szempontjából a rendezvények éves eloszlása is kedvezőtlen, a főszezonban (június, július, augusztus) van a legkevesebb rendezvény (2. sz. melléklet). Összességében megállapítható tehát, hogy a rendezvénykínálat nem szolgálja megfelelően a turizmus érdekeit A turizmus szervezeti háttere az Aszódi kistérségben A kistérségben nem tevékenykedik turizmusfejlesztésre szakosodott szervezet, a kistérség települései ugyanakkor Aszód, Bag, és Verseg kivételével tagjai a 45 településre kiterjedő Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesületnek. Hévízgyörk az egyesület egyik alapító tagja. A településeken kívül egyes turisztikai szolgáltatók is tagjai az egyesületnek, mint például a Lázár Lovaspark, vagy a Fenyőharaszti Kastélyszálló. Az egyesület 1996 januárjában alakult, elsődleges feladata a turisztikai marketing feladatok ellátása és a programszervezés. Tevékenysége két nemzetközi vonzerő köré csoportosul: Gödöllő, Grassalkovich kastély (a Sisi kultusz), illetve a Hungaroring. Noha az egyesület tevékenysége 45 települést érint, a gyakorlati munkába csak 24 település vesz részt. Dacára annak, hogy Aszód, Bag és Verseg nem tagjai az egyesületnek, turisztikai vonatkozású eseményeik szerepelnek az egyesület honlapján. Az egyesület kiadványai 1000 különféle programot tartalmaznak, ebből mintegy országos jelentőségű program. 215

216 4.7. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG HELYZETE, A KISTÉRSÉG HUMÁNERŐFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az Aszódi kistérség munkanélküliségi rátája 2005 májusában meghaladta a régiós átlagot (2,4%), amelyet erőteljesen befolyásol Budapest alacsony munkanélküliségi értéke (2,1%). A kistérségi munkanélküliség területi mutatója a vizsgált időszakban jóval alatta volt az országos értéknek (6,1%) és pontosan megegyezett Pest megye értékével (2,8%). A kistérség településein ugyanebben a hónapban regisztrált munkanélküliségi adatokat a 11. táblázat mutatja. Település Munkanélküliségi ráta (%) Aszód 2,2 Bag 3,9 Domony 3,1 Galgahévíz 2,6 Hévízgyörk 2,9 Iklad 2,9 Kartal 2,6 Tura 2,8 Verseg 4,2 Aszódi kistérség 2,4 11. táblázat: A munkanélküliségi ráta az Aszódi kistérség településein 2005 májusában. Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ A 24. ábrán követhető, hogy miként alakult a kistérség településein a munkanélküliség az elmúlt öt évben. Országosan a 2000-ben viszonylag magasabb munkanélküliségi adatok ig folyamatosan javultak, majd egy újabb emelkedés indult meg. A tendencia érezhető volt az Aszódi kistérség településein is, ahol a munkanélküliség mértéke egy település esetében sem csökkent a 2000 év végi alá. A diagram tanulsága szerint Bag tekintetében egy lassan, viszont évről évre folyamatosan romló tendencia figyelhető meg, míg a leglátványosabb viszonylagos javulás a munkanélküliségi ráta utóbbi két évben tapasztalható enyhe növekedése ellenére Versegen látható. 216

217 % Tura Bag Domony Iklad Kartal Verseg 24. ábra Az Aszódi kistérség településeinek munkanélküliségi területi mutatóinak változása 2000 és 2004 decembere között. Forrás: A települések érzékelik a tendenciát és többségében enyhén romló, illetve stagnáló munkanélküliségi helyzetről számolnak be. Egy esetben jeleztek javuló tendenciát (Kartal), ahol valójában stagnálásról van szó a statisztikai adatok tükrében. 100% egyetem 90% 80% főiskola 70% gimnázium 60% technikum 50% szaközép 40% spec.szakiskola 30% szakiskola 20% szakmunkásképző 10% 0% 8 általános Tura Bag Domony Iklad Kartal Verseg 8 általános alatt 25. ábra Az Aszódi kistérség munkanélküli lakosságának megoszlása iskolai végzettség szerint településenként 2005 májusában. Forrás Pest Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása 217

218 A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlására jellemző, hogy a legtöbb településen kiemelt részesedéssel a 8 általánost nem végzett, továbbá a 8 általánossal, illetve szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők bírnak (25. ábra). Ezek a csoportok teszik ki a munkanélküliek 70%-t. Jelentős kivétel Aszód, ahol ezeknek a csoportoknak az összes részesedése 50% alá esik, jelentős szerepet kapnak viszont a gimnáziumi érettségivel rendelkezők, részesedésük meghaladja a 20%-t. Hasonlóan magas arány sehol sem figyelhető meg a kistérségben a gimnáziumi érettségivel rendelkező munkanélküliek tekintetében. Az aktív népességen belül képzettség vonatkozásában a szakmai képesítéssel nem rendelkezők, illetve a szakmailag a helyi gazdaság igényeihez strukturálisan nem illeszkedők érik el a legjelentősebb arányt a munkanélkülieken belül. 60 Aszód 50 Tura Bag Domony 40 Galgahévíz Hévízgyörk fő 30 Iklad Kartal 20 Verseg alatt év év év év év év év 60 év felett 26. ábra Az Aszódi kistérség munkanélküli aktív népességének korcsoportok szerinti megoszlása településenként május Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása A kistérség munkanélküli lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása egy erőteljes csúcsosodást mutat a éves korosztály esetében (26. ábra). Ez a korcsoport jellemzően évvel ezelőtt került be a munkaerőpiacra, amikor szakképesítés nélkül és viszonylag alacsony képzettségi szinttel is könnyebben munkához jutottak. Ettől némi eltérést mutat Tura, ahol a évesek kiemelkedő részesedése jellemző, Aszódon pedig a fiatal év közötti korosztálynak az átlagnál jelentősebb a jelenléte. 218

219 A Pest Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása szerint az Aszódi kistérség településein a munkanélküliek jelentős része (több mint 70%-a) a támogatás két jellemző formájában részesül, ezek a munkanélküli járadék, illetve a rendszeres szociális segély. A munkanélküli járadékban részesülők száma Galgahévíz kivételével mindenhol meghaladja a rendszeres szociális segélyben részesülőkét, Hévízgyörkön 2005 májusában a PMMK adatai szerint egy munkanélküli sem részesült ilyen jellegű juttatásban Egyéb fő Munkanélküli járadék Rendszeres szociális segély Tura Bag Domony Iklad Kartal Verseg 27. ábra A munkanélküliek támogatási formái az Aszódi kistérség településein 2005 májusában Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ A helyi foglalkoztatás javításában a közcélú és közhasznú munka a települések véleménye szerint kicsiny szerepet játszik, amelynek elsősorban a támogatások csökkenő tendenciája az oka. A térségben közmunka keretében a legtöbb főt Aszódon foglalkoztatják (jelenleg 18 fő). Ezen munkanélküliek elsősorban a közterületek rendben tartásával foglalkoznak. Hasonló tevékenységet végeznek a közmunkások Ikladon (10 fő), Bagon (5-10 fő) és Domonyban (3 fő) is 27. A munkanélküliek reintegrálására vonatkozó erőfeszítések keretében a Gödöllői Munkaügyi Központ szervezésében a munkanélküliek átképzési tanfolyamokon vehetnek részt májusában a kistérség településeiről 29 fő vett részt ezeken a tanfolyamokon. Ez a májusban, kistérségi szinten regisztrált 611 munkanélkülinek csupán töredéke (4,7%). A Pest Megyei Munkaügy Központ tájékoztatása szerint a kistérség településein nincsenek kihelyezett átképző tanfolyamok, a munkanélküliek többnyire egyénileg, a munkaügyi 27 A kistérség többi településéről nem kaptunk pontos adatokat. 219

220 központon keresztül találják meg a számukra legmegfelelőbb átképzési formát és jutnak munkához. Összefoglalva, az Aszódi kistérség munkaügyi helyzete országos viszonylatban kedvezőnek mondható. Munkanélküliségi értékei a megyei átlaggal megegyeznek. A kistérség településein a munkanélküliség értékeire vonatkozó területi szórás alacsony, tehát jelentős különbségek a települések között csupán egy-két esetben vannak (pl. Verseg). A fenti elemzési szempontok alapján elmondható, hogy az Aszódi kistérség munkanélküli aktív korú lakosságából a éves, alacsony képzettségi fokú, illetve a mára már nem piacképes szakképesítéssel rendelkezők aránya legmagasabb. A program foglakoztatásiképzési részében tehát kiemelten kell ezzel a csoporttal foglalkozni. A másik figyelmet érdemlő, bár inkább csak a nagyobb lélekszámú településekre jellemző problémakör a fiatal, pályakezdő, középfokú végzettséggel rendelkező csoport körében növekvő munkanélküliség kezelése. 220

221 4.8. HUMÁN ERŐFORRÁS KÉPZÉSE, KÖZMŰVELŐDÉS, REKREÁCIÓ, HELYI KULTÚRA Humán erőforrás képzése Az Aszódi kistérségben két középiskola működik: az egyik az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (egyházi fenntartású), a másik pedig a Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium (korábban városi, jelenleg megyei fenntartású). Szakmai képzés egyedül a Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskolában folyik. Az Evangélikus Gimnázium kiemelt hangsúlyt fektet a hitéleti kérdésekre és a felsőoktatási intézményekbe történő bejutásra történő felkészítésre Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium több oktatási profillal is rendelkezik. Kínálatával igyekszik kielégíteni a térség igényeit, és rugalmas rendszerével törekszik a környék munkaerő piaci igényeihez igazodni. A közös igazgatású, többcélú intézményben két intézményegység működik: a gimnázium és gépészeti szakközépiskola (a továbbiakban: iskola), valamint a kollégium. A gimnáziumi oktatás keretében három típus különböztethető meg: a francia-magyar (korábban országos, jelenleg régiós beiskolázású) két tanítási nyelvű tagozat nyelvi előkészítős tagozat hatosztályos gimnáziumi képzés Szakközépiskolai képzési formában két fő szakirány van, a gépészeti szakmacsoport (gépgyártás technológiai számítástechnikai kimenettel) és az informatikai szakmacsoport. A végzett hallgatóknak alkalmuk van a 2 éves technikusi képzésen részt venni, ahol OKJ vizsgát szerezhetnek (iskolarendszeren belül) gépipari számítástechnikai technikus és ipari elektronikai technikus szakon. Az iskolában 1962 óta van felnőttoktatás ben a felnőttoktatásban 4 éves esti gimnáziumi oktatás indult, melynek keretében idegen nyelv és informatika oktatása is folyik. Az iskolában iskolarendszeren kívüli szakmai képzés keretei között lehetőség van gépírószövegszerkesztő, számítógép-kezelő, számítástechnikai szoftverüzemeltető, illetve NC, CNC gépkezelő OKJ vizsgák megszerzésére. 221

222 Az iskolában végzett tanulók munkaerőpiaci pályafutását a végzéstől számított öt éven keresztül igyekeznek nyomon követni. Az eddigi tapasztalatok szerint a tanulóknak nincsenek elhelyezkedési gondjaik. A BOSCH hatvani központja heti 18 órában vesz részt a technikusképzésben és a legkiválóbbaknak állást kínál. A tanulók ezen kívül Gödöllő, Aszód, Kálló kis- és középvállalatainál helyezkednek el. Az intézmény három éve ECDL vizsgaközpont, és tervei között szerepel az akkreditált nyelvvizsgaközponti státus megszerzése is ban került átadásra az iskola kollégiuma, amely 80 fő elhelyezésére alkalmas. A Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltségével az intézmény jó kapcsolatot ápol. A munkaügyi központ által évente megrendezett pályaválasztási börzén ahol minden iskola standot kap az iskola minden évben megjelenik. A Gödöllői Munkaügyi Központ a végzős középiskolások részére minden évben egy-két órás tájékozatót tart az álláskeresés technikai részleteiről. Az iskola vonzáskörzete három megyére terjed ki (Pest, Heves és Nógrád). A kistérség települései közül Verseg az egyetlen, melynek lakossága inkább Hatvan középiskoláit részesíti előnyben. Az iskolában működik a térség egyetlen, felnőttek számára is alkalmas uszodája, amely a megyei kezelésű iskola részeként a megye kezelésében van. Annak érdekében, hogy az uszoda térségi szerepkört is betöltsön szolgáltatásaival, jelentős felújításra és fejlesztésre szorul Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma A jelenleg is működő magyarországi evangélikus középiskolák sorában a soproni után a legrégebbi az aszódi. Alapítása 1727-ben történt ban a gimnáziumot államosították ben a Magyarországi Evangélikus Egyház az iskola újraindítása mellett foglalt állást. Az 1994/95-ös tanévben a régi hagyományok folytatásaként megkezdte működését az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma egy hat és egy négy évfolyamú osztállyal. Az állam által biztosított anyagi kárpótlásból épült fel 1997 szeptemberére az új gimnázium épülete. Az iskola képzési profilja: Négyosztályos gimnázium Nyelvi tagozat (A tagozat tanulói a választott első idegen nyelvből emelt szintű érettségire való felkészítést kapnak.) Idegen nyelvi előkészítő osztály (1+4 év). A tanulók a plusz egy évet idegen nyelvi ismereteik elmélyítésére tudják felhasználni, amit anyanyelvből és matematikából szinten tartó órák, informatikából pedig ECDL-vizsga előkészítés egészítenek ki. 222

223 Összegezve, az Aszódi kistérség két középiskolája lehetőséget ad mind a műszaki, illetve informatikai jellegű szakmai képzettség, mind pedig a továbbtanulási céllal iskolát választó fiatalok számára. A kistérség két középiskolája nagy hangsúlyt fektet az idegen nyelvek készségszintű elsajátítására és az informatikai készségek fejlesztésére A közművelődés intézményei A kistérség összes települése rendelkezik művelődési házzal, amelyek a települések lakosságának életében változó jelentőségű szerepet töltenek be. A közintézmények szűkös pénzügyi keretei nem teszik lehetővé azok bővítését, illetve rekonstrukcióját. E célra a kistérség szinte minden települése próbált pályázati úton forráshoz jutni, de egyik sem járt sikerrel. A kistérség művelődési házai a népi hagyományok őrzésének és a civil élet kiemelkedő fontosságú színterei, ezért fejlesztésük mindenféleképpen indokolt. Aszód felújított művelődés háza három városi intézménynek ad otthont, a Városi Könyvtárnak, a Közművelődés Otthonának és a Podmaniczky Művészeti Iskolának. A kétszintes épület jelenleg túlzsúfolt, de bővíthető. A Közművelődés Otthona és a Podmaniczky Művészeti Iskola együtt használnak egy kamaratermet és egy 80 fő befogadására alkalmas zenetermet, melyhez nem tartozik sem színpad, sem öltöző. A könyvtár a hagyományos felnőtt és gyermekkönyvtári szolgáltatások mellett spirálozást, fénymásolást és Internet használati lehetőséget is biztosít a könyvtár látogatói részére. A könyvtár szerda kivételével a hét minden munkanapján és szombat délelőtt is nyitva tart. A Közművelődés Otthonának feladata rendezvények, programok szervezése, s ezekhez helyszín biztosítása. A Podmaniczky Művészeti Iskola az egyetlen olyan művészetoktatási intézmény, mely az egész Galga-mentének hangszeres zeneoktatását szolgálja. Tevékenységei közé tartozik a zeneoktatás (szolfézs, fúvós, vonós, zongora, ének tanszak), a képzőművészeti oktatás, valamint a fazekasság. A Podmaniczky Művészeti Iskolának hét kihelyezett tagozata van: Turán, Hévízgyörkön, Bagon, Domonyban, Ikladon, Galgamácsán és Püspökhatvanban. 28 ábra Vécsey Helyőrségi Klub épülete. Fotó: július Az aszódi művelődési ház alkalmas arra, hogy a kistérség kulturális szervező központja legyen. Ezen feladat ellátásához és további, esetleg idegenforgalmi információs, szervező feladatok ellátásához nagyobb hasznosítható területre és korszerűbb infrastruktúrára van szükség. Az intézmény helyproblémáinak megoldására két lehetőség merült fel. Az egyik alternatíva szerint a jelenlegi épület kerülne bővítésre a korábban benyújtott pályázatban foglaltak szerint. A másik 223

224 alternatíva az lenne, hogy az intézmény átköltözik a Vécsey Károly Helyőrségi Klub (28. ábra) épületébe, amely jelenleg a Magyar Honvédség tulajdonában áll. Aszód Város Önkormányzata kérelmet nyújtott be az épület tulajdonjogának átruházására. A helyőrségi klub épületében lehetőség nyílna színházterem és egyéb klubhelyiségek kialakítására is Petőfi Múzeum A Petőfi Múzeum Pest megye északkeleti, történelmi és néprajzi emlékekben gazdag régiójának múzeumi központja. A Petőfi Múzeumhoz hat tájház-együttes tartozik, melyek közül az ikladi, a turai és a versegi van a kistérség területén. A tájház-együttesek nem csak kiállításoknak adnak helyet, hanem közösségépítő szerepük is van, mivel az évente megrendezésre kerülő, az élő néphagyományokra épülő rendezvények (lakodalmas, lecsófőzés) ezekhez az épületekhez kötődnek. A tájházak önkormányzati tulajdonban vannak, a fejlesztésükhöz szükséges forrásokat az önkormányzatok pályázatok útján igyekeznek előteremteni. A Galga-vidék népi építészete az elmúlt évtizedekben szinte teljesen eltűnt, a falvak jellege jelentősen átalakult. Jelenleg céltámogatások híján nem folyik szisztematikus, preventív jellegű műemlékvédelem a térségben. Bagon, ahol a népi hagyományok kiemelkedő, nemzetközi hírnevet szereztek a településnek, van egy jelentős, népi eszközöket tartalmazó gyűjtemény, viszont nincs épület, amelyben ezeket el lehetne helyezni. A településen van egy erre a célra alkalmas parasztház, viszont az önkormányzat nem rendelkezik a megvásárlásához szükséges pénzkerettel. A Petőfi Múzeum szakmai feladata, hogy számon tartsa a gyűjtemények szakmai anyagát, és hogy szakmailag gondozza azokat. Gyakorlatilag csak tanácsadói joga van. A múzeum ezen tevékenységeket saját költségvetéséből végzi, nincs hozzá elkülönített keret költségvetésében (plusz támogatást sem kap). A múzeum a hagyományőrzés és a kulturális tevékenységek térségi szervezését jelentősebb támogatással képes lenne komolyabb szinten végezni. A térség települései a múzeum koordinálásával igyekeznek a programjaikat összehangolni, hogy ne legyenek egymás konkurensei. A Petőfi Múzeum szűkös költségvetése miatt maga is állagmegóvási problémákkal küzd. Felújításra vár a tetőszerkezet, és az épület külső szigetelési munkálatait is halaszthatatlan elvégezni. A belső állagmegóvás (festés) az elmúlt években a polgári szolgálatot a múzeumban töltő fiatal szakembereknek köszönhető Felsőfokú oktatás, innováció, kutatás-fejlesztés (K+F infrastruktúra) értékelése Az Aszódi kistérség területén nem található felsőoktatási, illetve kutatás-fejlesztéssel összefüggő tevékenységet folytató állami intézmény. A legközelebb eső ilyen intézmény a Szent István Egyetem Gödöllőn. 224

225 A Szent István Egyetem közelsége nemcsak a helyi fiatalok továbbtanulása, hanem a vállalkozások K+F tevékenysége és innovativitása szempontjából is fontos. A felsőoktatási központ széles képzési kínálattal rendelkezik. A Szent István Egyetem fakultánsai: Állatorvostudományi Kar Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki Kar Jászberényi Főiskolai Kar Környezetgazdálkodási Intézet Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Bagon működik a budapesti székhelyű AniVet Kft. sertés kantelepe, ahol a fővárosban végzett K+F tevékenység gyakorlatba való átültetése történik. A nagy genetikai értékű kanok tenyésztésének célja a hazai és külföldi sertésállomány minőségének javítása. A telep spermatelepként működik, a sperma értékesítésre kerül KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA Vezetékes vízellátás A kistérség vezetékes vízellátottsága megoldott: a kistérség egészét tekintve a lakásállomány csaknem 90%-a csatlakozott az ivóvízhálózathoz (12. táblázat). 80% alatti rákötés Hévízgyörkön jellemző, a kistérség többi településén 85% fölötti a bekötött lakások aránya. Település Lakások száma Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db) aránya (%) Aszód ,8 Bag ,0 Domony ,3 Galgahévíz ,2 Hévízgyörk ,9 Iklad ,5 Kartal ,3 Tura ,6 Verseg ,6 Aszódi kistérség ,7 12. táblázat Vízellátási mutatók a kistérségben, Forrás: KSH Pest Megyei Statisztikai Évkönyv,

226 Az ivóvíz minősége a kistérségben megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak. Versegen okozott gondot az ivóvíz magas nitrit tartalma (>0,5 mg / l ), azonban a hatvani ivóvízrendszerre való rákötéssel ez a probléma megoldódott. A kistérség településein Verseg kivételével a Galga Menti Víziközmű Kft. végzi az ivóvíz szolgáltatást. A kistérségi vízmű 11 települést, mintegy embert lát el összesen: Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal és Tura településeket; a kistérség határain túl ide tartozik Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu is. A térségi rendszerben összesen 30 víznyerő kút üzemel: az aszódi vízbázis 15 db, átlagosan 200m mély víztermelő kútja az Iklad-Domony-Aszód-Bag völgyben helyezkedik el. A rendszer teljes kapacitása m3 / nap, vize magas vastartalmú, vastalanítást igényel, azonban állandó klórozására nincs szükség. A turai vízbázis 15 víztermelő kútja Turától a boldogi határ irányában található, kevésbé van körülépítve, mint az aszódi vízbázis. A kutak m mélyek, vízminőségük kifogástalan, bővizűbbek az aszódiaknál: összes kapacitásuk m3 / nap, a termelés 80%-át biztosítják. A termelési kapacitás megfelelő, az igényeknek a vízszolgáltató eleget tud tenni. Éves átlagban a napi termelés m 3, a csúcstermelés m3 / nap. A rendszer szabad kapacitása kb m3 / nap, így nagy vízigényű ipar betelepülése bővítési szükséglettel járhat. A vízellátó rendszer rendkívül összetett: a hálózat 400 km hosszú, 18 db tározó műtárgy van benne. Bonyolultságát jelzi, hogy egyes településekre többszöri (akár négy) átemeléssel jut el az ivóvíz. Ez rendkívül magas önköltséget eredményez. A hálózat főként eternit elemekből és kb. 10%-ban acélcsövekből áll. A régi acélcsövek korrodálódtak, cserére szorulnak; a Tura-Bag közötti 13 km-es, ø 400 mm-es távvezeték naponta meghibásodik. Egyes szakaszai (Bagon és Turán 0,5-0,5 km) már cserélve lettek, azonban a teljes felújításra nincs pénz, lévén a vízdíjban nincs amortizációs költség, ezért csak önkormányzati hozzájárulással oldható meg a felújítás, melynek fajlagos költsége Ft / m. Az eternit csövek meghibásodásában a magas talajvíz és a nem megfelelő teherbírású utakon lebonyolódó jelentős (teher)forgalom játszik szerepet. A felújított szakaszokon KE- PVC és KPE csöveket építenek be (a gömbgrafit nagyon drága), melyek élettartama év. A települések ivóvízhálózatának állapota 28 jellemzően megfelelő, Aszód, Bag és Hévízgyörk településeken részben felújításra szorul. A Galga Menti Víziközmű Kft. kezelésében van a teljesen különálló, elszigetelten működő két domonyvölgyi rendszer is, mely nincs közvetlen kommunikációs kapcsolatban távjelző rendszer a központtal, így meghibásodás esetén csak telefonon történő lakossági bejelentést követően kezdődhet meg az intézkedés. Ezen a településrészen vízminőségi és ellátási problémák is vannak. 28 Forrás: Kérdőíves felmérés. 226

227 A településrész két önálló, egymástól is független vízművel rendelkezik, melyek közül az egyik egy 1db kútra települt, fordulatszám szabályzós, tároló nélküli rendszer. Az áramellátás szünetelése szükségszerűen a vízellátás szünetelését eredményezi. Pótrendszer nincs kialakítva. Az üdülőterületen az Üdülőszövetkezet épített egy másik hidroforos vízművet, amely 2 kútra épül. A lejtésviszonyok miatt a rendszerben két nyomászónát alakítottak ki. A településrész kútjainak vize jellemzően magas vastartalmú (0,6-1 mg / l ), de vastalanító nincs. A jövőben sem kívánnak a regionális rendszerhez csatlakozni (melynek elvi vízjogi engedélyes tervei léteznek), új kutak fúrását és vastalanító létesítését tervezik. Versegen a helyi vízművet felhagyták, a vízellátó kút lezárásra került, a tisztítót is eladták. A település vízellátása a Hatvan térségi regionális ivóvízrendszerből biztosított, melyet a Heves Megyei Vízmű Rt. tart fenn. A település ivóvízvezeték-hálózata jó állapotban van, átlagosnál magasabb számú meghibásodás nem jellemző Szennyvízkezelés A települési folyékony hulladék elhelyezése a kistérség településein elvileg megoldottnak tekinthető; a kistérség minden települése tagja valamely szennyvíz agglomerációnak (13. táblázat). Az agglomeráció besorolása Az agglomeráció központja Az agglomerációt alkotó további települések Az agglomeráció lakosegyenértéke lakosegyenérték feletti terhelésű terület határidő december lakosegyenérték közötti terhelésű terület határidő: december lakosegyenérték közötti terhelésű terület határidő: december 31. Aszód Bag Domony Galgamácsa Hévízgyörk Iklad Kisnémedi Püspökszilágy Vácegres Váckisújfalu Tura Galgahévíz Verseg Kartal táblázat Szennyvíz-elvezetési agglomerációk az Aszódi kistérségben Forrás: 163/2004. (V. 21.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet módosításáról. A jogszabályban meghatározott szennyvíztisztítók jelenleg is üzemelnek, azonban hiányosságok mindhárom telepnél találhatók. 227

228 Az aszódi szennyvíztisztító telepet az önkormányzati tulajdonú Galgamenti Víziközmű Kft. üzemelteti. A telep (közigazgatásilag Bag területén helyezkedik el) m3 / nap kapacitású, jelenleg napi m 3 szennyvíz érkezik, szippantott szennyvizet is fogad. Szabad kapacitása m3 / nap. A telepen teljes biológiai tisztítás folyik, a tisztított szennyvíz befogadója a Galga. A telep működésével kapcsolatban két megoldásra váró probléma merült fel: az utóülepítő szűkös kapacitása és a szennyvíziszap komposztálásának hiánya. Kicsi az utóülepítő kapacitása, ezért a felhabzó szennyvíz nem ülepszik ki és a befogadóba folyik tovább. A bővítési javaslatot tartalmazza a telep 500 m3 / nap kapacitásbővítését tartalmazó engedélyes terv, amely Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu lehetséges csatlakozására készült. Ez a bővítés a szennyvíziszap elhelyezésének problémájára is megoldást tartalmaz: egy új szennyvíziszap-komposztáló létesítését. A 300 millió Ft értékű fejlesztésre még nem nyertek pénzt. A szennyvíziszap elhelyezésére eddig mezőgazdasági területen lehetőség volt, azonban a jövőben ez a gyakorlat már nem folytatható. A szennyvíziszap komposztálására alternatív megoldásként szerepel a kartali iparterületre betelepedni kívánó hulladékfeldolgozó vállalkozás 29 fejlesztése, amely zöldhulladék és szennyvíziszap komposztáló létesítését tervezi. A szennyvízhálózat gravitációs rendszerű, átemelők közbeitatásával működik. A hálózat alapvetően jó állapotú, Aszódon szorul cserére a lakótelepi településrész kb. 40 éves, elavult és helyenként kis keresztmetszetű, ad-hoc módon épült rendszere. Domonyvölgy szennyvíztisztító és szennyvízcsatorna-hálózat tekintetében szintén egyedi megoldásra törekszik: saját helyi tisztítót és önálló hálózatot akarnak kiépíteni. A turai szennyvíztisztító telepet az érintett települési önkormányzatok tulajdonában lévő Galgahévíz-Tura Kommunál Kft. üzemelteti. A tisztítótelep m3 / nap kapacitású, de csak m3 / nap szennyvíz érkezik. Szippantott szennyvizet is fogad. A tisztított szennyvizek befogadója a Galga-patak. Problémát okoz a szennyvíziszap komposztálása: a terv már elkészült, de a bővítési terület erdő művelési ágba sorolt, melyet a fejlesztés megvalósításához ki kell vonni erdő művelés alól. A komposztált szennyvíziszap teljes mennyiségét mezőgazdasági területen hasznosítják. A hálózat alacsony nyomású rendszer, ingatlanonként egy szivattyúval, melynek következtében alkalmanként üzemeltetési problémák merülnek fel, ezek azonban nem haladják meg az átlagos meghibásodási mértéket. A versegi szennyvíztisztítót a Galgamenti Víziközmű Kft. üzemelteti, a csatornahálózat a vízellátást biztosító Heves Megyei Vízmű Rt. kezelésében van. A telep 700 m3 / nap kapacitású 29 BIWATEC Hungária Kft. 228

229 tavas rendszer, amely még +8ºC felett sem működik megfelelően: a tisztított szennyvíz nem felel meg a jogszabályi követelményeknek: az ammónia és KOI értékek meghaladják a határértéket, ezért rendszeresen megbírságolják a telepet. Szippantott szennyvizet nem fogad. A tisztított szennyvíz befogadója a Vanyarc-patak. A megfelelő működéshez teljes átépítésre vagy legalább levegőztetővel való bővítésre van szükség. A nem régen kiépített, mintegy 45,5 kilométernyi csatornahálózat többségében gravitációs rendszerű; mintegy 9 km a nyomott vezeték. A csatornahálózat a település teljes területén kiépült Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura és Verseg esetében, Bagon 99,99%-os, Aszódon 90-95% (a hegyoldalban a nagy lejtés és keskeny utcák miatt védőtávolságok nem lehet kiépíteni a rendszert), Domonyban pedig 80%-os a lefedettség. A kistérség településein önmagában kedvezőnek tekinthető a csatornahálózatra kötött ingatlanok aránya (14. táblázat). 50% alatti érték csupán Kartalon van, amely a hálózattal való lefedettséghez viszonyítva alacsony % között van Domony, Tura és Verseg esetében a rákötési arány, a többi településen pedig ezt meghaladó. Legkedvezőbb a bagi 90%-os mutató. Település Lakások száma Csatornahálózatba bekötött lakások aránya (%) Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg táblázat Csatornázottsági mutatók az Aszódi kistérségben Forrás: Kérdőíves felmérés. A települések egy része különböző intézkedésekkel próbálja rákötésre ösztönözni a lakosságot, így Ikladon a helyi sajtót is igénybe veszik a lakosság ösztönzéséhez, Aszódon az új építésű ingatlanoknál kötelező a hálózatra csatlakozni (amennyiben az ki van építve); a nem csatlakozók talajterhelési díjat kötelesek fizetni és a rákötés költségei tekintetében lehetőséget biztosítanak részletfizetésre. Talajterhelési díj Bagon, Domonyban és Galgahévízen is bevezetésre került. Turán nem kell fejlesztési hozzájárulást fizetni. A helyi csatornahálózatra nem kötött és zárt tározóval nem rendelkező ingatlanok szennyvízkibocsátásán túl a talajra, felszíni és felszín alatti vizekre legnagyobb veszélyt a 229

230 kistérség határain túli, Iklad fölötti és Tura alatti, teljes egészében csatornázatlan települések szennyezése jelenti Csapadékvíz elvezetés A kistérség településeinek többsége (Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura és Verseg) ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján 30 A, azaz erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik. A csapadékvíz biztonságos elvezetésének megoldása önkormányzati feladat. A kistérségen belül Domonyban és Galgahévízen nincs kialakítva vízelvezető rendszer (15. táblázat). A többi településen a hálózat önkormányzati kezelésben van. Település Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg A rendszer üzemeltetője települési önkormányzat települési önkormányzat nincs csapadékvíz elvezető rendszer nincs csapadékvíz elvezető rendszer települési önkormányzat települési önkormányzat települési önkormányzat települési önkormányzat települési önkormányzat 15. táblázat Csapadékvíz elvezető rendszerek az Aszódi kistérség településein, Forrás: Kérdőíves felmérés. A települések többségén nyílt árokrendszert alakítottak ki, de a hálózat nem fedi le a települések teljes területét, nem működik tökéletesen és a fenntartás rendszertelen (gyakran az önkormányzat és a lakosság közösen végzi). Általánosan jellemző, hogy a felszíni vízelvezetés megoldatlansága jelentős problémát okoz Energiaellátás, energiagazdálkodás A kistérségben az elektromos energia és vezetékes gázellátás minden településen elérhető (16. táblázat), térségi jelentőségű probléma ezen a téren nem merült fel. Az elektromos energia szolgáltató az ÉMÁSZ (Lőrinci, Hatvan állomások) és az ELMŰ (Gödöllő állomás), vezetékes gázszolgáltató a TIGÁZ /2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról. 230

231 Település Villamos energia hálózatba bekötött háztartások a lakásállomány %-ában Vezetékes gázszolgáltatásba bekötött lakások aránya (%) Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg táblázat Elektromos energia és vezetékes gázellátás a kistérségben, Forrás: Kérdőíves felmérés, Domony és Verseg esetében KSH Pest Megyei Statisztikai Évkönyv 2003.) A kistérségen nagynyomású gázvezeték nem halad át. A külterületeken nagyközép- és középnyomású, a belterületeken közép- és kisnyomású gázhálózatok vannak. A települések ellátása két gázátadó állomásról történik: a zsámboki átadó Tura, Galgahévíz, Hévízgyörk és Bag, a hatvani átadó Kartal, Verseg, Aszód, Domony és Iklad települések ellátását biztosítja. A Domony részét képező Domonyvölgy településrész jelenleg nincs bekapcsolva a vezetékes gázellátásba. A hálózaton kapacitásproblémák nem merültek fel. 31 Az elektromos hálózat vezetékei közül a 400kV-os rendszer érinti Verseg település déli területeit, a 220kV-os hálózat egyik ága Kartal, Hévízgyörk, Aszód, Iklad és Domony településeken halad át. A kistérséget három 120/20kV-os transzformátor állomás látja el energiával: a gödöllői állomásról induló két 120kV-os nagyfeszültségű vezeték Bag, Hévízgyörk, Kartal és Heréd érintésével jut el Lőrinci állomásba. A Gödöllő-Lőrinci vezetékre van felfűzve a Hatvani állomás. Az állomásokból induló középfeszültségű vezetékek a térség településeinek jelenlegi igényeit kielégítik. A lakossági és kisebb ipari fogyasztók energianövekményei középtávon (3-5 év) biztosítottnak látszanak, kielégítetlen energiaigény nincs, ezért jelentősebb fejlesztések nem várhatók. 2-3 MW-os koncentrált fogyasztói igények jelentkeznek Aszód és Verseg térségében, melyek a hálózat fejlesztését teszik szükségessé. Versegen és Aszódon a 20 kv-os hálózat fejlesztése, illetve Aszódon állomás építése is szükségessé válhat. 32 Az Aszódi kistérségben az alternatív energiahasznosítás még terjedt el, azonban több településen vannak ilyen jellegű fejlesztési elképzelések. Két településen, Turán és Versegen már konkrét beruházási tervek is léteznek; Turán a turai hévíz többlépcsős 31 Forrás: TIGÁZ Rt. 32 Forrás: ÉMÁSZ Rt. 231

232 hasznosítására (villamosenergia termelés és balneológiai hasznosítás), Versegen pedig egy 18 MW összteljesítményű szélerőmű-park létesítésére. Utóbbi tekintetében folyamatban van a kiviteli tervek készíttetése. Versegen a szélerőmű telepítéséhez már megtalálták a befektetőt, jelenleg a területek tulajdonosaival folynak egyeztetések. Szélenergia hasznosítása a kistérség több településén is felmerült, többek között az Aszód- Kartal közötti fennsíkon vagy Bagon; Galgahévízen a rendezési tervben kijelölésre került egy szélerőmű telepítésére alkalmas hely, de a térségi tapasztalatokra várnak. Felmerült biomassza erőmű telepítése és bioetanol gyártás lehetősége is. Jelenleg hasznosítatlan hévízkúttal rendelkezik Domony Hírközlés, telekommunikáció Infokommunikációs infrastruktúra Az információhoz való hozzáférés napjainkban a versenyképességet alapvetően meghatározó tényezővé vált, a távközlési infrastruktúra kiépítettsége és minősége pedig a gazdasági siker egyik kulcstényezője. A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával egyre veszít jelentőségéből, országos szinten az előfizetők számának csökkenése figyelhető meg. Ennek elsődleges oka, hogy az idősebbek az előfizetési díjat drágának találják, a mobiltelefon rugalmasabb és alkalmasabb a gyors ügyintézésre, a fiatalok számára pedig a kártyás megoldással olcsóbb is. Szerepe mindennek ellenére fontos a szélessávú internet hozzáférés (xdsl) tekintetében, főként azokon a településeken, ahol az egyéb technológiák korlátozottan hozzáférhetők. (A bárhol elérhető műholdas kommunikációs rendszerek VSAT megfelelő terminállal rendelkező pontok között közvetítenek adatokat. A technológia viszonylag drága, ezért nem terjedtek el széles körben.) A kistérségben az 1000 lakásra jutó távbeszélő fővonalak száma 663 volt 2002-ben (17. táblázat), mely a Pest megyére jellemző értéknek (772 fővonal / 1000lakás ) 86%-a. A kistérség települései közül a mutató értéke Versegen volt a legalacsonyabb és Ikladon a megyei értéket is meghaladóan a legmagasabb. 232

233 Település 1000 lakásra jutó fővonalak száma Aszód 693 Bag 661 Domony 728 Galgahévíz 668 Hévízgyörk 665 Iklad 768 Kartal 644 Tura 637 Verseg 531 Kistérség táblázat Távbeszélő fővonal ellátottság az Aszódi kistérségben, Forrás: KSH Pest megyei statisztikai évkönyv, A kistérség távközlési szolgáltatója az Invitel Rt., Aszódon a Matáv is szolgáltat. ADSL vagy mikrohullámú kapcsolaton alapuló szélessávú internet az Invitel szolgáltatásán belül a kistérség minden településén elérhető vagy ilyen kapcsolat létesíthető. 33 Mobiltelefonnal ma már szinte mindenki rendelkezik. A Magyarországon működő három mobilszolgáltató lefedi a teljes térséget, így a mobil internetezési lehetőség (WAP) bárki számára adott. A technológia fejlődésével párhuzamosan fejlődik a mobil tartalomszolgáltatás is. A kábeltelevíziós hálózaton televíziós jeleken túl bármilyen elektromos impulzus továbbítható, a kétirányúsított csillagpontos hálózatok telefonos és internetes szolgáltatások lebonyolítására is alkalmasak. A hálózatok a hagyományos telefonvonalaknál lényegesen gyorsabban továbbítják a jeleket, azonban a régen kiépített hálózatok kétirányúsítása rendkívül költséges. A kábeltelevíziós szolgáltatás országszerte dinamikusan terjed, a kistérségben Aszódon, Bagon, Galgahévízen és Hévízgyörkön épült ki a szolgáltatás. A rendszer üzemeltetője a Galgamenti Kábeltelevízió és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. Ezeken a településeken helyi televízió is sugároz műsort, mely Aszódon Rácz Zoltán vezetésével, Bagon, Galgahévízen és Hévízgyörkön a Varga MM St Bt. irányításával (Galga Televízió) készül. Ikladon a kábeltelevízió próbaüzeme szeptemberben, Kartalon jelenleg indul, Turán a hálózat kiépítése folyamatban van. Domonyban és Versegen nincs kábeltelevízió hálózat kialakítva. Kistérségi szinten a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakásra vetített száma 22 volt, amely a megyében a legalacsonyabb érték, a megyei értéknek (121 bekötés / 1000lakás ) 20%-át sem érte el Forrás: 34 Forrás: KSH Pest megyei statisztikai évkönyv,

234 Az ügyintézést és nyilvántartást jelentősen megkönnyítő digitális közműnyilvántartás az önkormányzatok közül három helyen működik. Aszódon, Domonyban és Kartalon. Aszódon az ERDA GIS magyar fejlesztésű szoftvert használják. A rendszer terjedését elősegítheti, hogy területrendezései terveket a 18/1998. KTM rendelet értelmében térinformatikai rendszerben kell kidolgozni. 35 A közintézmények a települések többségén rendelkeznek internet hozzáféréssel. Az internet elterjedését csak részben korlátozza a technológiák hozzáférhetősége, széleskörű térhódításának legnagyobb akadálya lakossági viszonylatban a magas előfizetési díj. A lakosság átlagos jövedelmi viszonyait tekintve az internet szolgáltatás költsége igen magas és mivel a jövedelmek ugrásszerű növekedése a közeljövőben sem várható, ezért az internet használat tekintetében jelentős szerepe van és lesz is a nyilvános hozzáférési pontoknak. Magyarországon 1996-ban indult a teleház program, melynek elsődleges célja a vidéki területek fejlődésének elősegítése, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása és az informatikai kultúra terjesztése volt. Az Aszódi kistérségben teleház nem létesült 36, ugyanakkor hét e-pont működik a kistérségben (18. táblázat). Az emagyarország pontok kialakításának programja 2004-ben indult, a hálózat egy szerződésen alapuló szolgáltatási lánc, melynek tagjai különböző tulajdoni, üzemeltetési formában működhetnek, de meghatározott funkciókat egységesen, hálózati központokból szervezetten látnak el. epont helye Település Cím Városi Könyvtár Aszód Kossuth Lajos. u. 72. [email protected] Iklad Község Iklad Szabadság út 61. Önkormányzata Iklad Község Iklad Iskola tér 22. [email protected] Önkormányzata Nagyközségi Könyvtár Kartal Arany János u. 1. [email protected] Kartal Művelődési Ház Kartal Felszabadulás út 107. Tura Város Tura Bartók Béla. tér 3. [email protected] Önkormányzata Könyvtár ADÓ-VILL 2001 Bt. Tura Tabán út 44. [email protected] 18. táblázat epontok az Aszódi kistérségben, Forrás: /1998. (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről Forrás: 234

235 Internetes megjelenés Az interneten való megjelenés, tartalomszolgáltatás az önkormányzatok, szolgáltatók, civil szereplők és a gazdasági élet szereplői számára is számos előnnyel jár, tevékenységüket eredményesebbé teszi. A kistérség honlapjainak feltérképezése részben a kérdőívek adatszolgáltatása, részben információs honlapok, adatbázisok kutatása alapján zajlott. A felmérés 377 szervezet esetében vizsgálta az interneten való megjelenést. Ebből honlappal Szervezet rendelkezők Típusa Száma Aránya Száma Aránya Közigazgatás 9 2,4 4 44,4 Közszolgáltatás 10 2,7 0 0,0 Oktatás, kutatás 30 8,0 4 13,3 Kultúra 11 2,9 2 18,2 Egészségügy 37 9,8 0 0,0 Pénzintézet 1 0, ,0 Non-profit és civil szervezet 55 14, ,2 Érdekképviselet 1 0,3 0 0,0 Egyház 8 2,1 0 0,0 Vállalkozás , ,5 Egyéb 1 0, ,0 Összesen ,0 19. táblázat Honlapok az Aszódi kistérségben, Forrás: A vizsgált szervezetek mindössze 18%-a rendelkezik saját honlappal. Érdemes megjegyezni, hogy míg cím a felkutatott szervezetek közül 129 esetben elérhető, honlappal csupán 68 rendelkezik (19. táblázat). Az önkormányzatok közül Aszód, Kartal, Tura és Verseg rendelkezik hivatalos honlappal, Domonyban fejlesztés alatt áll. A települési honlapok mindegyikén találhatók kapcsolatfelvételi információk, közlik a településsel kapcsolatos lényeges adatokat, eseményeket. A honlapokra nem igazán jellemző az interaktivitás ( -en túl), Aszód, Verseg és Kartal jelenleg fejlesztés alatt álló honlapján elérhetők letölthető nyomtatványok. Több nyelven csupán Aszód és Verseg oldala jelenik meg. A helyi írott média közül az Aszódi Tükör és a Turai Hírlap c. havilapok az önkormányzatok oldalán is elérhetők. Kizárólag hagyományos, nyomtatott módon jelenik meg a Bagi Hírlap, (domonyi) Hírmondó, Galgahévíz újság, (hévízgyörki) Hírmondó, Ikladi Hírek, (kartali) Kisbíró, Turai duma, (turai) Csiripelő, (turai) Hírlevél. A térségi hatáskörű közszolgáltatók nem jelennek meg az interneten. 235

236 A központi kezdeményezés és támogatás eredményeként az oktatási/kutató intézmények internettel való ellátottsága az elmúlt években jelentősen javult. Ennek eredményeként az iskolák jelentős része ma már rendelkezik honlappal is. A kistérség mintegy 30 oktatási intézménye közül csupán két aszódi, egy turai és egy domonyi iskola rendelkezik saját honlappal. Kapcsolatfelvételi információk minden esetben megtalálhatók az oldalakon. Tartalmi felépítésüket tekintve a honlapok változatosak, tartalmazzák a legfontosabb információkat, az aszódi intézmények pedig három nyelven is elérhetők. Az interaktivitás az -en túl nem jellemző a honlapokra. Kulturális intézmények közül a turai Bartók Béla Művelődési Ház rendelkezik saját honlappal, valamint az aszódi Petőfi Múzeum érhető el a Pest Megyei Múzeumok oldaláról. Az oldalak információközlő jellegűek. A kistérség egészségügyi intézményei és szolgáltatói egyike sem rendelkezik önálló honlappal. A helyi illetőségű pénzintézetek közül a Turai Takarékszövetkezetnek jól rendszerezett honlapja van, mely a szolgáltatások ismertetésére koncentrál és interaktív ügyintézésre is biztosít lehetőséget (homebank). A térségben működő számos civil és non-profit szervezet közül is csupán 10 alakított ki weboldalt. Ezek között van elavult, nem frissített, információ közlő jellegű, amely még elérhetőséget sem tartalmaz és van többnyelvű, információgazdag, fórummal, vendégkönyvvel rendelkező honlap is. A helyi érdekképviseleti szervezetek és egyházközösségek internetes megjelenése egyáltalán nem jellemző. A helyi vállalkozások többsége rendelkezik számítógéppel, sőt jelentős részük internet kapcsolattal is (bizonyítja ezt, hogy ben elérhetők), azonban a hagyományos (nyilvántartás, könyvelés, adminisztráció, levelezés) alkalmazásokon túl nem aknázzák ki az információs kor nyújtotta lehetőségeket. A felkutatott gazdasági szervezeteknek mindössze 21,5%-a rendelkezett honlappal. Ezek között több a multinacionális cégek helyi kirendeltsége, melyek többnyire az anyacég oldalán keresztül érhetők el. A helyi cégekről ezeken az oldalakon gyakran csak rövid leíró információk találhatók, az esetek egy részében még kapcsolat sincs feltüntetve. Jelentős számban fordulnak elő egyszerű adatközlő honlapok is Hulladékgazdálkodás A szilárd kommunális hulladék elszállítása minden településen megoldott közszolgáltatás, melybe a települések lakott területének 100%-a bevont. A települések többsége a jogszabályi követelményeknek megfelelően rendelkezik hulladékgazdálkodási tervvel. Az aszódi hulladéklerakót használó településekre (Aszód, Bag, Domony, Hévízgyörk, Iklad, 236

237 Kartal, Galgamácsa) közös hulladékgazdálkodási terv készült. 37 Turán 2005-ben készült el a települési hulladékgazdálkodási program, Galgahévízen és Versegen folyamatban van a terv készítése. A kistérségben jelenleg két hulladéklerakó üzemel: az aszódi hulladéklerakó (közigazgatásilag Hévízgyörkhöz tartozik) és a turai szelektív hulladéklerakó. Az aszódi hulladéklerakó 1970-ben létesült, műszaki védelemmel nem rendelkezik. Működési engedéllyel addig rendelkezik, amíg az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei regionális lerakó meg nem kezdi működését. A lerakó felülvizsgálata megtörtént, a szükséges hiánypótlás folyamatban van. A rekultivációt a regionális lerakó terve tartalmazza, a megvalósítást követően hulladékudvart alakítanak ki benne. A kistérség települései közül Aszód, Bag, Domony, Hévízgyörk, Iklad és Kartal szállítja ide a hulladékot, a kistérségen kívül még Galgamácsa használja. Az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei regionális hulladéklerakó megépítésével a hulladék elhelyezés problémája megoldódik. A lerakó fogadja a térségben keletkező szilárd települési hulladékot és a komposztot is (szennyvíziszap kivételével). A program két meglévő lerakóra alapul: a Gödöllő-Ökörtelek-völgyben elhelyezkedő (Kerepes közigazgatási határán belül) és a nógrádmarcali lerakóra. Összesen 100 település hulladékát fogja fogadni. A tervezett ütemezés szerint 2007-ben kezdi meg a működését, a szükséges rekultivációs munkák pedig év végéig befejeződnek. A program alapján az alábbi módokon fog történni a hulladékgyűjtés: ömlesztett hulladék: kizárólag a maradék (nem szelektált) hulladék, gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés, utóválogatás a kerepesi válogatóműben, zöldhulladék gyűjtés: elsősorban intézményektől, illetve a megfelelő minőségű beszállított, hulladékudvarok. A kistérségben egy kisebb hulladékudvar kerül kialakításra: az aszódi hulladéklerakó helyén (a rekultivációjára már megkezdődött a közbeszerzési eljárás), melyben lomok, elektromos készülékek, házi szelektíven gyűjtött hulladékok, építési törmelék és veszélyes háztartási hulladék beszállítására lesz lehetőség. A regionális program keretén belül 486 szelektív gyűjtősziget kerül kialakításra, minden településen a jogszabályi előírásoknak megfelelő számban. A turai szelektív lerakóra négy településről szállítják a hulladékot: Galgahévízről, Turáról, Vácszentlászlóról és Zsámbokról. A telep főre tervezett, jelenleg fő hulladékát fogadja. Kialakítása példa értékű, működésével a beszállított hulladék kb. 60%-a újrahasznosításra kerül. A telep kialakítása bruttó 555 millió Ft-ba került, melynek önrészét a lerakót használó négy település biztosította, üzemeltetését az önkormányzatok tulajdonában lévő Szelektív Kft. végzi. A lerakó 50 évre tervezett, bővítési területtel is rendelkezik. 37 Connect 3 Kft. 237

238 A hulladék szétválogatása részben a keletkezés helyén, a háztartásokban történik: minden ingatlanon három, önkormányzati tulajdonban lévő, bérelt gyűjtő van elhelyezve; egy a nedves, egy a komposztálható és egy a száraz hulladék számára. A komposztálható hulladékot a lerakó területén komposztálják, ezt követően részben helyben hasznosítják, részben értékesítésre kerül (áruházláncok révén). A száraz hulladékot a lerakón szempont alapján utószelektálják, majd bálázást követően szállítják az újrahasznosítást végző vállalkozásokhoz az ország teljes területére. A begyűjtést két gépjármű végzi: páros héten a száraz hulladék és komposzt gyűjtése történik, páratlan héten a nedves hulladékot és komposztot gyűjtik. A lakosság átállása megfelelő előkészítő propagandát követően kb. fél év alatt végbement. Érdekes tapasztalat volt, hogy az átállás a kis településeken gyorsabban zajlott le. Település Hulladék-szállítást végző szervezet Hulladék lerakásra kijelölt telephely Szelektív hulladékgyűjtés léte (igen/nem) Állati hullagyűjtő hely léte (igen/nem) Aszód GAMESZ Aszódi hulladéklerakó igen nem Bag Quality 94 Kft. Aszódi hulladéklerakó igen nem Domony GAMESZ Aszódi hulladéklerakó nem nem Galgahévíz Szelektív Kft. Turai hulladéklerakó igen igen Hévízgyörk Suszter Pál bevezetés Aszódi hulladéklerakó vállalkozó folyamatban nem Iklad GAMESZ Aszódi hulladéklerakó igen nem Kartal GAMESZ Aszódi hulladéklerakó igen nem Tura Szelektív Kft. Tura hulladéklerakó igen nem Verseg n.a. Erdőkürt nem nem 20. táblázat Az Aszódi kistérség települési szilárd hulladékgazdálkodásának jellemzői Forrás: Települési önkormányzatok és hulladékgyűjtésben, szállításban és kezelésben közreműködő szervezetek. A kistérség települései többségén már működik a szelektív hulladékgyűjtés (20. táblázat), leginkább hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetésével. Kivételt képez ez alól Galgahévíz és Tura, ahol a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetésével szelektív gyűjtőszigetek kialakítása oka fogyottá vált. Domonyban és Versegen ilyen rendszer még nem működik, de a közeljövőben a regionális terv részeként telepítenek szelektív gyűjtőszigeteket. Az aszódi hulladéklerakót üzemeltető és több településen a hulladékgyűjtést is végző GAMESZ működési területén (Aszód, Domony, Iklad, Kartal és Galgamácsa) összesen 22 sziget működik, melyeknél a begyűjtést és feldolgozást is elvégzik. Aszódon 6db, Bagon 4db, Ikladon 1db, Kartalon 8db szelektív gyűjtősziget üzemel, Hévízgyörkön várhatóan 3db kerül kialakításra a közeljövőben. Ikladon az évente kétszer megszervezett lomtalanítási akció keretében kihelyezett hulladékokat is rendszerezik. A települések többségén heti egy alkalommal szállítják el a háztartási szilárd hulladékot, Aszódon a begyűjtést frekventált helyeken hetente kétszer végzik. 238

239 Település Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg Illegális lerakó nincs három jelentősebb helyen van van nincs külterületen nincs a település határában 6-7 helyen nincs nincs 21. táblázat Illegális lerakók, elhagyott szennyezések az Aszódi kistérségben, Forrás: kérdőíves felmérés Nem megfelelően rekultivált felhagyott hulladéklerakó a kistérségben nem található. Ikladon üzemi hulladéklerakó működött, mely már felszámolásra került, a versegi hulladéklerakó pedig 2003-ban zárt be. Felmérése pályázaton nyert pénzből megtörtént, a közeljövőben indul a rekultiválás. A galgahévízi régi szeméttelep szintén bezárásra került, azonban az építési törmeléket jelenleg nem tudják máshova szállítani, így továbbra is igénybe veszik. A környezetet veszélyeztető illegális hulladéklerakatok a térség több településén okoznak problémát (21. táblázat), helyenként több ezer m 3 hulladék hever szabadon. A felszámolás érdekében folytatott küzdelem gyakran szélmalomharcnak bizonyul: az önkormányzatok alkalomszerűen összegyűjtik a hulladékot, mely akciók időbeni hatása gyakran csekély. Domonyban történt kezdeményezés az elrettentés érdekében: törekednek a tulajdonos felkutatására, amennyiben megtalálják, felszólítják a hulladék elszállítására és bírságot vetnek ki rá. Bagon az illegális lerakatok megszüntetésére rekultivációs terv készült. (A felszámolás forráshiány miatt szünetel.) A veszélyes hulladék kezelése Galgahévízen szabályzott. Ikladon a közintézményekben kihelyezett gyűjtőkben szárazelemeket gyűjtenek, melyeket a Pyrus Rt. galgamácsai telepére szállítanak. Az állati hulladék elhelyezése jelenleg csupán Galgahévízen és Turán tekinthető megoldottnak: a két település a galgahévízi dögkutat használja. Korábban Aszódon és Ikladon is üzemelt dögkút, melyek felszámolásra kerültek. A kistérség települései a jövőben a Hatvan területén létesülő átrakó állomást kívánják igénybe venni, ahonnan majd Tökölre szállítják a tetemeket. Az állomás létesítésének előkészítő tervező fázisára a Hatvani kistérség benyújtotta a PEA-ra a pályázatot, ebben az Aszódi kistérség települései még nem szerepelnek, a csatlakozási szándékot később jelezték (a megépülő telep működése során azonban így is csatlakozhatnak). Amennyiben ez a pályázat nem nyer, az Aszódi és Hatvani kistérségek közösen készíttetik el a szükséges terveket. A megvalósítás támogatása KIOP pályázati pénzből lehetséges. 239

240 Az átrakó állomás működésének megkezdését követően a Galgahévízen üzemelő dögkutat fel kell számolni, melyet célszerű a hatvani átrakó létesítésével egyszerre (a pályázatba beépítve) megoldani KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Alapadottságok Általános földrajzi leírás Az aszódi kistérség területe 241 km 2, lakónépessége év végén fő volt. Népsűrűsége 145 fő / km2, amely a Pest megyei (145 fő / km2 ) értéket nem éri el. A kistérség természetföldrajzi besorolás alapján öt kistáj területén fekszik (29. ábra). Legnagyobb része: középső és délkeleti területei az Alföld nagytáj Észak-alföldi Hordalékkúp-Síkság középtáj Tápió-Galga-Zagyvavidék kistájcsoport Hatvani-sík kistájának részét képezik. Települési viszonylatban ide tartozik Galgahévíz és Tura teljes közigazgatási területe, Hévízgyörk területének túlnyomó többsége, valamint Bag keleti része és Kartal délkeleti csücske. A kistérség többi területe az Észak-Magyarországi Középhegység nagytáj Cserhátvidék középtáj eleme, részben a Keleti-Cserhát, részben a Gödöllő-Monori-dombság kistájcsoporthoz tartozik. A kistérség északi részét lefedő, Keleti-Cserháthoz tartozó Cserhátalja kistáj területi kiterjedése a második legnagyobb; Kartal és Verseg szinte teljes közigazgatási területe, valamint Aszód középső és keleti részei tartoznak ide. Szintén a Keleti-Cserhát része az Ecskendi-dombság, amely a kistérség északi részére nyúlik be, érintve Aszód és Iklad északi területeit, valamint kisebb területet Kartal és Verseg keleti részén. A Galgát kísérő Galga-völgy is a Keleti-Cserhát kistájcsoportba tartozik, a kistérségben Iklad, Domony, Aszód és Bag településeket érinti. 240

241 Galga Terra Studio Kft. A Gödöllő-Monori-dombság részét képző Gödöllői-dombság kistáj a kistérség keleti részét fedi le: Domony és Bag nyugati, délnyugati területeit, valamint érinti Iklad nyugati nyúlványát és Galgahévíz délnyugati részét. KISNÉMEDI Az Aszódi kistérség kistáj beosztása KÁLLÓ E C S K E N D I - D O M B S Á G ERDŐTARCSA C S E R H Á T A L J A NAGYKÖKÉNYES Zagyva LŐRINCI PETŐFIBÁNYA ECSÉD VÁCHARTYÁN G A L G A - V Ö L G Y VÁCKISÚJFALU VERSEG HERÉD GALGAMÁCSA ŐRBOTTYÁN ERDŐKERTES VÁCEGRES IKLAD KARTAL HATVAN VERESEGYHÁZ DOMONY ASZÓD Csányi-víztároló SZADA BAG HÉVIZGYÖRK Galga GALGAHÉVIZ Bika-tó TURA BOLDOG Zagyva GÖDÖLLŐ Víztároló VÁCSZENTLÁSZLÓ VALKÓ H A T V A N I - S Í K JÁSZFÉNYSZARU KEREPES KISTARCSA G Ö D Ö L L Ő I - D O M B S Á G Rákos-p. Valkóitároló ZSÁMBOK Mérges-p. ISASZEG Terra Studio Kft ábra Az Aszódi kistérség kistáj beosztása Forrás: MTA Földrajzi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere Budapest, A kistérség felszínmorfológiája igen változatos, túlnyomó részben dombsági felszínek jellemzik, de sík jellegű és folyóvölgyi területei is vannak. A tengerszint feletti magassága m között változik, az átlagos relief m / km2, a vízfolyássűrűség 1-3,3 km / km2 között alakul. A Hatvani-sík több száz méteres agyagos, homokos pannóniai rétegeire km szélességben települt a Zagyva-Galga hordalékkúpja, melyet a nyugati részen 2-8 m lösz borít. Szintén lösz települt a Cserhátalja délkeleti részét felépítő agyagos-kavicsos-lignites és pliocén végi folyóvízi homok és kavicsra, de lejtőlösz fedi az Ecskendi-dombság déli területeit is, melynek peremi területei erózióval közepesen veszélyeztetettek. Hasonlóan lösz borítja a Gödöllői-dombság felszínét is, a peremeken a futóhomok és lejtőagyag alól előtűnnek a felsőpannon édesvízi mészkő és márga rétegek. Ezen a területen igen magas a talajerózió veszélye. A Galga völgye fiatal, az újpleisztocénben kialakult tektonikus eredetű 241

242 felszínforma, melyet Galgamácsa és Domony környékén a felszínre bukkanó pleisztocén teraszok kísérnek. A kistérség éghajlata mérsékelten meleg mérsékelten száraz. Az éghajlati jellemzők a kistájakon közel hasonlóak (22. táblázat): a napsütés évi óra, a középhőmérséklet 9,5-10,0 ºC körül alakul, a vegetációs időszakban pedig 16,0-16,8 ºC. Az évi csapadék mm, melyből a vegetációs időszakban mm hullik. A szárazsági index 1,17-1,28 között változik. 38 Jellemző évi napsütés összege (óra) évi középhőmérséklet ( C) vegetációs időszak középhőmérséklete ( C) fagymentes napok száma (nap) évi csapadékösszeg (mm) Hatvani-sík Ény-i része Cserhátalja Galga-völgy déli része Ecskendidombság Gödöllőidombság kevéssel 10,0 alatt 9,5-10 9,5-9,7 9,5-10,0 9,5-9,7 16,8 16,3-16,8 16,2-16,5 16,0-16,5 16,3-16, kevéssel 600 alatt kevéssel 600 alatt vegetációs időszak csapadékösszege (mm) ariditási index 1,17 1,18-1,22 1,19-1,28 1,26-1,28 1,17-1,20 uralkodó szélirányok völggyel ÉNy, DK ÉNy ÉNy párhuzamos ÉNy átlagos szélsebesség ( m / s ) kevéssel 2 2,5-3,0 2 fölött táblázat Éghajlati jellemzők az Aszódi kistérség területén kistájak szerint. Forrás: MTA Földrajzi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere Budapest, A kistérség több flórajárás határán helyezkedik el. A Hatvani-sík az Alföld flóravidék Tiszántúli és Duna-Tisza közi flórajárásai határán van, a kistérség területének jelentős része pedig a Neogradiense flórajáráshoz tartozik. Potenciális zárótársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, nyílt sztyeptölgyesek és gyöngyvirágos tölgyesek, cseres tölgyesek, cseres molyhos tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek és keményfás ligeterdők, a folyóvölgyekben szubmontán égerligetek. Erdősültség tekintetében a kistérség viszonylag kedvező helyzetben van, kiemelkedő Bag, ahol ez az arány meghaladja a 44%-ot. Nyílt társulások közül legelterjedtebbek a homoki legelők, homokpusztagyepek és homokpusztarétek. A Galga-völgyben helyenként magaskórós társulások alakultak ki ,85 alatt nedves, 0,85-1,00 között mérsékelten nedves, 1,00-1,15: mérsékelten száraz, 1,15 felett: száraz 242

243 4.11. KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK SZERINTI BONTÁSBAN Levegő Emisszió A kistérség településein jelentős szennyező ipari tevékenység nem folyik és lakossági eredetű levegőszennyezés sem jellemző. Minden településen kiépült a vezetékes gázhálózat és a lakások többségében gázfűtést alkalmaznak (23. táblázat). Település Gáz (%) Elektromos energia (%) Fa (%) Olaj (%) Szén (%) Aszód Bag Domony Galgahévíz 80 vegyes. 20 Hévízgyörk n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Iklad Kartal Tura Verseg n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 23. táblázat Fűtési módok becsült megoszlása az Aszódi kistérség településein Forrás: Kérdőíves felmérés. Egyes esetekben a nem előírás szerint végzett ipari tevékenységgel kapcsolatos lakossági panaszok merülnek fel, így az ikladi kismotorgyártó vállalat esetében, ahol a technológia kialakítása megfelelő, a kibocsátások határértéket nem haladnak meg, de folyamatosan érkeznek lakossági panaszok az impregnáló szer bűzhatása miatt. (Feltehetően nem a gyártási folyamat, hanem egyes berendezések időnkénti leállítása okozza a problémát.) Szintén Ikladon okoz gondot a GRANUFEX Kft-nél egy idő és energiatakarékos, de káros kibocsátásokkal járó eljárás alkalmazása, melynek során a keverőgépeket gyakran égetéssel szabadítják meg a rárakódott gumigranulátumtól. Hévízgyörkön az aszódi hulladéklerakó égetése miatt érkeztek levegőszennyezéssel kapcsolatos lakossági panaszok az önkormányzathoz. Aszódon az új építésű településrészen alkalmanként égetésből származó füst szennyez. A kistérség több települését is fokozottan érinti a közlekedési eredetű levegő és zajszennyezés. CO és NO x tekintetében országos szinten is legjelentősebb szennyező a közlekedés, emellett az illékony szerves vegyületek 50%-át is közlekedési eredetű szennyezés okozza. A kistérség legforgalmasabb útjai az M3 autópálya és a 3. számú főközlekedési út. A 3. számú főút Aszód-Hatvan közötti szakaszán bevezetett korlátozás hatására a számú 243

244 útvonal forgalma is jelentősen megnőtt, a forgalom káros hatásai így Iklad, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Tura településeket is érintik. Az autópálya Bag belterületét érinti, a 3 sz. főút Aszódon halad át. Erre a két főközlekedési útvonalra útforgalmi adatok is rendelkezésre állnak. 39 A forgalom jellege szerint mindkét elsőrendű útvonal átlagos forgalmi jellegű, ahol a júliusi és augusztusi forgalom nagysága az évi átlagos forgalom 1,0-1,25-szeres, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa pedig meghaladja a 0,75-öt; az éjszakai forgalom aránya a tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos. Az autópálya átlagos forgalma Gödöllőnél j / nap, ezt a pontot követően a forgalom csökken: Hatvannál már jelentősen alacsonyabb: j / nap. Az összes tehergépkocsi forgalom ebből (Gödöllő), illetve j / nap (Hatvan). A 3 sz. számú főútvonal esetében a térségen belül és közvetlen közelében 3 mérőállomásra vonatkozóan áll rendelkezésre útforgalmi adat: Gödöllő, Aszód és Pest megye határa. Az összes forgalom Aszódnál a legmagasabb: j / nap, ennél a Gödöllői mérőállomáson is alacsonyabb értéket mértek, a megyehatáron pedig az aszódi forgalomnak a felét sem éri el az összes járműforgalom (7052 j / nap ). Az útvonal forgalma a Gödöllő-Aszód szakaszon tehát növekvő, Aszódot követően szétoszlik, jelentősen lecsökken. Az összes tehergépjármű forgalom hasonlóan alakult: Gödöllőnél j / nap, Aszódnál j / nap, a megyehatárnál 1063 j / nap volt. Domony, Galgahévíz, Kartal és Verseg településeken nem történt levegőszennyezettséggel kapcsolatos bejelentés Imisszió A légszennyezettség mértéke alapján 40 amely SO 2, NO 2, CO, szilárd szennyezőanyagok, benzol és talajközeli ózon tekintetében tartalmaz jellemzőket a kistérség települései közül Domony és Iklad a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Ennek alapján a légszennyezettség NO 2 és talajközeli ózon tekintetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt, a szilárd szennyezőanyag mennyisége a határérték és tűréshatár között van, CO tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között, SO 2 és benzol tekintetében pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között van. A kistérség többi települése ennél többségében kedvezőbb mutatókkal bír: SO 2, NO 2, CO és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, szilárd szennyezőanyagok tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb között van, talajközeli ózon viszonylatában hasonlóan Domonyhoz és Ikladhoz a légszennyezettség meghaladja a tűréshatárt. 39 Forrás: Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.: A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2003, Budapest május /2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről. 244

245 Egyre jelentősebb probléma a gyomnövények irtásának hiánya és a parlagon hagyott szántóföldek gyomosodása következtében a növekvő allergén pollen mennyisége a levegőben. Az Euroregionális Polleninformációs Szolgálat információi alapján 41 magas és közepesen allergén pollent kibocsátó növények többsége azon lágyszárúak közül kerül ki, melyek megjelenése és elterjedése a kezeletlen területeken gyakori. Az ÁNTSZ mérései szerint a térségben a tavaszi és az őszi összes allergén pollenkoncentrációja rendre a nagyon magas kategóriába esik Transzmisszió A légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat és az uralkodó szélirányok határozzák meg. A kistérségben az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Pest megye északi, Nógrád megye nyugati és a határos Szlovákia déli területeiről terjedhet erre a levegőszennyezés. Az említett nógrádi és a szlovák területekre jellemző, hogy a kevésbé iparosodott térségek közé tartozik. A nyugat-nógrádi területeken határértéket meghaladó kibocsátású ipari üzem nem működik. Pest megye északi részén jelentős légszennyező üzem Vácon működik, emellett a forgalmas észak-déli irányú utak közlekedési eredetű szennyezése terjedhet a szél útján az Aszódi kistérség irányába Zaj- és rezgésterhelés Mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban a zavaró zajhatásokról megfelelő képet adnak az önkormányzatokhoz beérkezett lakossági panaszok. A kistérség településein jellemzően a közlekedési eredetű zaj okoz problémát. Bagon az autópálya mentén jelentős a zajterhelés, a zajvédő falak csak részben épültek ki; az elmúlt években végzett mérések eredményei nem tették indokolttá a zajvédő rendszer további kiépítését, jelenleg új mérések folynak. Jelentős a forgalmi terhelés és zajhatás a 3105.sz. útvonal mentén is, ahol a 3.sz. főút Aszód-Hatvan közötti szakaszának forgalomkorlátozása miatt jelentősen megnőtt a személy-, de főként a tehergépjármű forgalom. A nógrádi kőbányákból kiinduló és a galgamácsai veszélyes hulladéklerakó felé irányuló forgalom terheli Iklad, Hévízgyörk, Galgahévíz és Tura és településeket is. A nem megfelelő teherbírású utakon bonyolódó forgalom által keltett rezgés az útmenti épületeket, építményeket is veszélyezteti, de jelentős károkat, gyakori meghibásodást okoz az utak alatt vezetett közművekben is. Aszódon a forgalomkorlátozás ellenére is jelentős a főút mentén a zaj és porszennyezés. Közlekedéssel kapcsolatos, de szabadidős tevékenységhez kötődő zajjal kapcsolatos panaszok érkeztek Tura önkormányzatához motoros tevékenység miatt. 41 Forrás: 42 Forrás: Légköri allergének Tér- és időbeli eloszlása Magyarországon. 245

246 Domony, Galgahévíz, Kartal és Verseg településeken nem történt zajhatással kapcsolatos bejelentés Felszíni és felszín alatti vizek A terület a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik Felszíni vizek A kistérség vízfolyásai a Zagyván keresztül a Tisza vízgyűjtő területéhez tartoznak. A kistérség legjelentősebb vízfolyása a Galga, amely Szandavár lábánál ered és Turát elhagyva Jászfényszaru alatt torkollik a Zagyvába. Árvizek a tavaszi hóolvadást követően fordulnak elő, kisvíz nyár végén és ősszel gyakori. Felszíni vízrajzi állomás a kistérségben Hévízgyörknél működik, a 18 fkm-nél 43. A vízállás Galgamácsánál cm, Hévízgyörknél cm között ingadozik, a középvízszint cm. Az közötti időszakban a legalacsonyabb vízállás Hévízgyörknél 34 cm, a legmagasabb 315 cm volt. 250, , , , , , , ,000 50,000 50,000 0,000 0,000 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december A Galga vízállása Hévízgyörknél (havi átlag cm), A Galga vízállása Hévízgyörknél (havi átlag cm), , , , , , , , ,000 50,000 50,000 0,000 0,000 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december A Galga vízállása Hévízgyörknél (havi átlag cm)l, A Galga vízállása Hévízgyörknél (havi átlag cm), Forrás: 246

247 A Galga kisvízi vízhozama 0,045-0,6 m3 / s, a nagyvízi m3 / s között ingadozik. Hévízgyörknél között a minimális vízhozam 0,017 m3 / s, a maximális 13 m3 / s volt. Vízminősége általában II. osztályú, kissé szennyezett kategóriába tartozik. Iklad Aszód térségében néhány helyen a minőségi paraméterei III. osztályú minősítést közelíti. 5,000 5,000 4,000 4,000 3,000 3,000 2,000 2,000 1,000 1,000 0,000 0,000 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december A Galga vízhozama Hévízgyörknél (havi átlag m3 / s), A Galga vízhozama Hévízgyörknél (havi átlag m3 / s), , , , , , , , ,000 50,000 50,000 0,000 0,000 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december A Galga vízállása Hévízgyörknél (havi átlag cm), A Galga vízállása Hévízgyörknél (havi átlag cm), ,000 5,000 4,000 4,000 3,000 3,000 2,000 2,000 1,000 1,000 0,000 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december 0,000 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december A Galga vízhozama Hévízgyörknél (havi átlag m3 / s), A Galga vízhozama Hévízgyörknél (havi átlag m3 / s), A Galga mellékvize az Egres-patak, melynek vízállása Bagnál cm között ingadozik, vízhozama 0,04-17 m3 / s. Vízminőségi mérések a patakon nem történtek. 247

248 A Zagyvához tartó Herédi-patak gyűjti össze a Vanyarci/Nógrádi és a Versegi-patak vizét. Előbbi a forrásvidék ipari szennyezése miatt szennyezett. Ezekről a vízfolyásokról nem áll rendelkezésre vízrajzi adat. Általában néhány l / s vizet vezetnek, jellemzően jól bevágódott patakok, árvízveszélyük alacsony, a vizüket felvevő Herédi-patakon azonban m3 / s vízhozamú árvizek is kialakulnak. A vízfolyások egy része rendezésre szorul, Domonynál kerítésekkel zártak le egyes szakaszokat. A kistérség állóvizekben szegény. A legjelentősebb állóvíz a Galgahévíz határában található védett Bika-tó, melyet horgásztóként hasznosítanak. Kartalnál van egy 0,6 ha felszínű, öntözővíz tározó tó, Ikladon a volt műszergyár és TSz hulladéklerakó telepén a lerakó felszámolását követően alakult ki egy 1 ha-os 1,4 m mély tó, melyet egy forrás és három kút táplál. Jelenleg horgásztóként hasznosított, vízjogi engedéllyel még nem rendelkezik Felszín alatti vizek A felszín alatti vizeknek kiemelt szerepe van az ivóvízellátásban és balneológiai hasznosításban. A fenntartható használat érdekében fontos a minőség és a mennyiség megőrzése. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezések csökkentését célzó rendelet alapján nitrátérzékeny terület a kistérségben Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk és Tura településeken található 44. A kistérség jelentős része a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen fekszik. Jogszabály 45 alapján ebbe a kategóriába tartoznak az: a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek külön jogszabály szerint kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei. b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. c) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint 46 regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25 1,0 km közötti övezete is. d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület: 44 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről /2004.(VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről 46 A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet. 248

249 a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. c) Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m- en belül található. d) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 1,0 km közötti övezete. e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek. Talajvizek A talajvíztükör kistájanként eltérő mélységben alakul ki: a Galga-völgyben a legmagasabb: 2-3 m mélyen van, közel azonos a Hatvani-síkon (2-4 m) és a Cserhátalja völgyeiben (3 m). Az Ecskendi-dombság területén alacsonyabb, a Cserhátalja hátain és a Gödöllői dombság területén 5-6 m mélyen található. Jellemzően mindenütt kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, szulfáttartalma 300 mg / l alatti. Mennyisége 0,5-3 l / s.km2, keménysége nkº. A talajvízszintet figyelő talajvízkút Aszódon és Turán működik január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december Talajvízállás Aszódon (havi átlag cm), Talajvízállás Aszódon (havi átlag cm), január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december Talajvízállás Aszódon (havi átlag cm), Talajvízállás Aszódon (havi átlag cm), Forrás: 249

250 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december Talajvízállás Aszódon (havi átlag cm), Talajvízállás Aszódon (havi átlag cm), Az aszódi állomáson az 1995 és 2000 közötti időszakban mért legalacsonyabb talajvízállás 195 cm volt, a legmagasabb 68 cm. Turánál ugyanezen időszakban a legmélyebb vízszint 405 cm volt, a legmagasabb 246 cm január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december január február március április május június július augusztus szeptermber október november december Talajvízállás Turánál (havi átlag cm), Talajvízállás Turánál (havi átlag cm), Talajvízállás Turánál (havi átlag cm), Talajvízállás Turánál (havi átlag cm),

251 január február március április május június július augusztus szeptermber október november december Talajvízállás Turánál (havi átlag cm), Rétegvizek A rétegvizek képezik a távlati ivóvízellátás alapját. A kistérségben a rétegvíz mennyisége nem jelentős, általában 0,5-1 l / s.km2 körüli. Az artézi kutak mélysége kb. 100 m, vízhozamuk a Galga-völgyben közepes ( l / perc ), az Ecskendi-dombság és a Cserhátalja területén ennél alacsonyabb (0-70 l / perc ). A kistérségben működő rétegvízkutak közül a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság turai kútjának vízállására vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok. -30,00-30,00-31,00-31,00-32,00-32,00-33,00 január február március április május június július augusztus szeptember október november december -33,00 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Rétegvízszint Turánál (havi átlag cm), Rétegvízszint Turánál (havi átlag cm), A vízmélység 1999 és 2000 között 32 m körül alakult, a legmélyebb 32,6 m, a legmagasabb vízállás 31,05 m volt 48. Az ivóvízellátást biztosító turai rétegvízkutak vízminősége kitűnő, beavatkozást nem igényel. Az aszódi kutak vize magas vastartalma miatt vastalanítást követően alkalmas ivóvízellátásra. A magas arzéntartalmú versegi ivóvízkút lezárásra került. Hévízkút a kistérségben Turán és Domonyban van. A turai, fejlesztés előtt álló kút 100 ºC-os, vízhozama 1000 l / perc. 48 Forrás: 251

252 A vízkészleteket a beszivárgó szennyezések veszélyeztetik: a kistérségben a csatornahálózatra nem kötött ingatlanok elszivárgó szennyvize, a kistérség határain túli csatornázatlan települések szennyvize, az elhagyott, illegális hulladéklerakatokból és az útmenti forgalom által szennyezett területekről származó szennyeződéseinek bemosódása Föld A Hatvani-sík területén legelterjedtebbek a löszön képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű csernozjom barna erdőtalajok, melyek a Cserhátalján, a Gödöllői-dombságban és kisebb területeken az Ecskendi-dombságban is fellelhetők. Ezeket főként szántóként hasznosítják. A Galga mentén és az Ecskendi-dombság területén leggyakoribb a kedvező vízgazdálkodású, vályog vagy homokos vályog mechanikai összetételű, V. termékenységi kategóriába sorolt, löszön képződött barnaföld. A Cserhátalján a nyirkon kialakult barnaföldek jórészt agyagos vályog mechanikai összetételűek, kedvező vagy közepes vízgazdálkodási tulajdonságúak. Zömmel szántó művelés alatt állnak. A Gödöllői-dombság homokon képződött barnaföldjei kedvezőtlenebb (VII.) termékenységi kategóriába tartoznak, főként erdőként hasznosítottak. A Galgát nyers öntéstalajok kísérik, Ikladtól északra kedvező vízgazdálkodású, agyagos vályog mechanikai összetételűek, de VIII. termékenységi kategóriába tartoznak; Ikladtól délre homokos vályog mechanikai összetételű, homoktalajokra jellemző vízgazdálkodású, VI. termékenységi kategóriába sorolt karbonátos réti talajok vannak. A patakokat agyagos vályog mechanikai összetételű, szénsavas meszet nem tartalmazó, közepes vízelvezető képességű, VI. termékenységi kategóriás réti öntések és VII. termékenységi kategóriás nyers öntéstalajok kísérik. Többségük rét hasznosítású. A Galga allúviumain vályogtól agyagig változó fizikai féleségű, V-VII. taljminőségi kategóriájú réti talajok vannak. Az Ecskendi-dombság és a Gödöllői-dombság területén kis arányban kialakultak gyenge termékenységű földes kopárok is. Galgahévíz és Bag környékén igen gyenge termékenységű futóhomok is előfordul. Az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján kidolgozás alatt lévő földhasználati zónarendszer 49 alapvetően három kategóriát különböztet meg: elsődlegesen védelmi, átmeneti és mezőgazdasági meghatározottságú területeket. Intenzív mezőgazdasági tevékenységet csupán az utóbbi kategóriába eső területeken javasol; az átmeneti zónában extenzív termelés gazdaságos. A kistérség területének jelentős részét mezőgazdasági meghatározottságú és átmeneti területek fedik le. 49 Forrás: 252

253 Bányák a kistérségben nem működnek, ugyanakkor van néhány üzemen kívüli agyag-, és homokbánya. A talajpusztulás veszélye a meredek, nem megfelelő hasznosítású területeken áll fenn, falomlás Aszód és Iklad települések egyes részeit fenyegeti. További gondot okoz a feltáratlan pincehálózat, melynek részei kiszámíthatatlanul, spontán beomlanak. A talajt leginkább az elhagyott hulladékból és a védelem nélküli hulladéklerakókból bemosódó szennyezés veszélyezteti, de a forgalmas útvonalak mentén és kb. 500 m-es körzetükben jelentős a közlekedési eredetű cink, réz és kadmium szennyezés. Szintén közlekedési eredetű szennyezés az utak jégtelenítésére használt sós keverékek bemosódása a talajba Emberi környezet-egészségügy Az emberi tevékenység hatásai közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolnak az emberi szervezetre is, így a környezeti állapot tükröződik a lakosság egészségi jellemzőiben. A környezet-egészségügyi problémák rendkívül összetettek, általában nincs egyértelmű okokozati kapcsolat az egyes betegségek jelenléte és a környezeti elemek állapota, illetve a kibocsátások között. A hatások kumulálódása (genetikai adottságok, életmód, szociális helyzet, munkahelyi ártalmak, egészségügyi ellátás jellemzői) egyénenként eltérő eredménnyel jár. Az azonban bizonyított tény, hogy a környezet szennyezettsége több betegségcsoport esetében az előfordulási gyakoriságot jelentősen befolyásolja. Ilyenek a rosszindulatú daganatok, a szív és érrendszeri, allergiás légúti és civilizációs betegségek. A halálozási statisztikákban kiemelt gyakoriságú betegségcsoportok vannak: a halál okaként az esetek 94%-ában országos szinten öt betegségcsoportba tartozó kór valamelyike szerepel. Betegségcsoport Pest megye férfi SHH% 50 Pest megye nő SHH% Aszódi kistérség férfi SHH% Aszódi kistérség nő SHH% A keringési rendszer betegségei 99,08 99,56 111,19 107,17 Daganatok 103,29 99,13 111,02 77,19 Az emésztőrendszer betegségei 120,33 116,87 117,11 71,58 A légzőszervrendszer betegségei 91,92 90,73 112,42 86,41 Külső okok (baleset, mérgezés, öngyilkosság) 98,32 100,03 97,09 79, táblázat évesek kiemelt főcsoportok szerinti halálozása Forrás: Pest Megyei ÁNTSZ, Standardizált Halálozási Hányados: viszonyítási alapja az országos korspecifikus halálozási arányszám. A mutató a vizsgált kohorszban bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítja a halálesetek várható számához százalékos formában. SHH=100%: az országos szinttől nem különbözik a halandóság; SHH<100%. az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH>100%: az országos szintnél magasabb a halandóság. 253

254 A éves kohorsz kiemelt főcsoportok szerinti halálozását vizsgálva megállapítható, hogy Pest megyében, a férfiak vonatkozásában a standardizált halálozási hányados az országos mutatónál kedvezőtlenebb volt a rosszindulatú daganatos elváltozások tekintetében (24. táblázat), a betegség érintett populációhoz viszonyított prevalenciája kisebb volt, mint 0,01. A férfiak vonatkozásában a rosszindulatú daganatok előfordulása a megyében a teljes populációt tekintve is meghaladta az országos jellemzőt, prevalenciája a 65 év feletti korosztályban volt a legmagasabb: 0,87. A megyében a férfiaknál és nőknél is kedvezőtlenebb volt a standardizált halálozási hányados az emésztőrendszer megbetegedéseit tekintve; a betegség prevalenciája a éves korcsoportban mindkét nem vonatkozásában alacsonyabb volt mint 0,001. A keringési rendszer megbetegedései a 65 év feletti korosztályban (férfiak és nők tekintetében is), a légzőrendszeri megbetegedések gyakorisága a 65 év feletti férfiak, a külső okok miatt bekövetkezett halálozás pedig a éves nők esetében haladta meg az országos átlagot. Az Aszódi kistérségben a férfiak halálozási mutatói a megyeinél jóval kedvezőtlenebb képet adtak: csupán a külső okok miatti halálozás standardizált hányadosa volt kedvezőbb az országos mutatónál. Legnagyobb mértékben az emésztőrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága haladta meg az országos mutató értékét, melynek az érintett populációhoz viszonyított prevalenciája alacsonyabb volt, mint 0,05. Nők tekintetében a leginkább életmódbeli problémákra visszavezethető keringési betegségek előfordulási gyakorisága volt magasabb az országos értéknél. E betegségcsoport tekintetében mindkét nem esetében a teljes populáció vonatkozásában is magasabb volt a standardizált halálozási hányados az országos jellemzőnél. A külső okok miatti elhalálozás a 65 év feletti korosztály esetében haladta meg az országos átlagot férfiak és nők vonatkozásában is. Az újonnan regisztrált daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága az ún. standardizált incidencia hányados 51 alkalmazásával tehető összehasonlíthatóvá. Az 1999 és 2003 közötti időszakban Pest megyében mindkét nem vonatkozásában magasabb az országos incidenciánál a megyei érték, az Aszódi kistérségben a férfiak és a nők tekintetében is ez az érték a megyén belül a legmagasabb volt. A férfiaknál ezen időtartam alatt újonnan regisztrált daganatos megbetegedések száma 605, a nőknél 446 volt. A daganatos megbetegedések között igen magas volt az ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedéseinek tekintetében a SIH értéke: a férfiak vonatkozásában 175,21, a nőknél 204,63 (a megyében a legmagasabb), a betegséget 69 férfi és 18 nő esetében regisztrálták. Hasonlóan kedvezőtlen képet mutatott a légcső, hörgő és tüdődaganatok SIH értéke: a férfiaknál és nőknél is legmagasabb volt a megyében: 293,52 és 280,89. Az adott időtartam alatt regisztrált betegek száma 198 férfi és 82 nő. 51 A vizsgált lakosságcsoportban adott időtartam alatt bekövetkezett újonnan felfedezett daganatos megbetegedések száma az ugyanazon időtartam alatt az országos korspecifikus incidencia arányszám szerint várható daganatos megbetegedések százalékában kifejezve. SIH=100%: az országos szinttől nem különbözik az incidencia; SIH<100%. az országos szintnél alacsonyabb az incidencia; SIH>100%: az országos szintnél magasabb az incidencia. 254

255 Emlőrák tekintetében szintén az országos átlag feletti volt a standardizált incidencia hányados értéke (122,2), 1999 és 2003 között 104 új beteget regisztráltak. A kistérség az adott időszak vonatkozásában sokkal kedvezőbb képet mutat a regisztrált méhnyakrák tekintetében: a 9 nyilvántartásba vett új esetnek köszönhetően a SIH érték 51,65 volt. (Ez önmagában nem jelenti a betegség alacsony előfordulását, pontos képet az érintett populáció teljes körű szűrésével lehetne kapni.) A környezeti hatások közül a térségben a légszennyezettség, azon belül a por, a közlekedési eredetű nitrogén-dioxid kibocsátás és az allergén pollen növekedése az, amely a légzőszervi és allergiás megbetegedések megjelenésében szerepet játszik. A zajszennyezés és az általa okozott fokozott stresszhatás az M3 autópálya (Bag), 3 sz. számú főútvonal (Aszód) és a 3105 számú út (Bag, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Tura) által érintett településeken okoz problémát Épített környezet Az épített környezetet az azt alkotó elemek és az általuk formált tér jellemzi. Az épített környezet egyik fontos jellemzője az épületállomány, mely mennyiségi és minőségi tekintetben jellemezhető. A kistérség lakásállományának 14%-a előtt épült (lásd Melléklet), a kistérségen belül Versegen (28%) és Aszódon (23%) a legmagasabb az idős épületek aránya. A kis számú idős épület állaga kevés kivételtől eltekintve leromló, a jellemzően idős tulajdonosok jövedelmi viszonyai és fizikai állóképessége lehetetlenné teszi a lakóépületek karbantartását. Azonban ezek az épületek azok, melyek még őrzik a hagyományos Galga menti építkezés emlékét. A megmentett épületek egy része védelem alatt áll, közülük néhány ma falumúzeumként funkcionál (Iklad, Tura). Az as években épült épületállományt az országszerte elterjedt sátortetős kockaházak képviselik, ezt követően pedig a házak jelentős része az új divatirányzatokhoz igazodott. Az új építésű lakások a kistérség lakásállományának csaknem 9%-át adták ben, a települések közül 10%-ot is meghaladta arányuk Domony és Iklad esetében. A legalacsonyabb részarányt a kistérség központjában, Aszódon képviselték az új építésű ingatlanok, a közel hasonló nagyságrendű lakásállománnyal rendelkező Tura e tekintetben megelőzte. A viszonylag fiatal lakásállományból eredően a kistérségben a lakóingatlanok komfortfokozat szerinti megoszlása is kedvezően alakult: a lakások 78,5%-a volt komfortos vagy összkomfortos. A kistérségen belül e tekintetben jelentős eltérések nem tapasztalhatók, jellemzően 75-85% között volt az összkomfortos vagy komfortos lakások aránya, ettől csupán Verseg maradt el, ahol ez az arány 64% volt. Versegen ezzel együtt rendkívül magas, 30%-ot meghaladó volt a komfort nélküli lakóingatlanok aránya. A külterületi lakott helyek területhasználat szempontjából különleges kategóriát képviselnek és rendszerint az infrastruktúra hálózatokba való bekapcsolásuk is problémás, több esetben egyedi megoldásokkal történik a szükségletek kielégítése. Az Aszódi kistérségben a 255

256 külterületi lakott helyek száma alacsony, egynél több ilyen területegység csupán Bag, Domony és Galgahévíz esetében fordul elő. A külterületi lakások száma Galgahévízen a legmagasabb, 10 db-nál több külterületi lakóingatlan ezen kívül Verseg és Tura településeken található. Település Címe Műemlék leírása Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Baross Gábor tér 2. Csiki u. Hatvani u. Szabadság tér 7. Szabadság tér 8. Szabadság tér 10. Széchenyi u. Szontágh lépcső Csengery u. Szontágh lépcső 2 Zsidó temető Dózsa György u. 11. Templom tér 2. külterület, Domonyvölgy Dózsa György u. 12. Fő u. 93. Fő u. 98. Fő u Vöröshadsereg u. Vöröshadsereg u Vöröshadsereg u Fürst Sándor u. Vörösmarty Mihály u. 45. volt Lloyd kocsigyár, a Fiúnevelő intézet tanműhelye volt Lloyd kocsigyár, a Fiúnevelő intézet tanműhelye volt Lloyd kocsigyár, a Fiúnevelő intézet tanműhelye késő barokk XVIII. sz. végi Podmaniczky-Széchenyi kastély és parkja barokk Podmaniczky kastély klasszicista helyőrségi klub, ma kaszinó, fegyveres erők klubja működik benne barokk római katolikus templom eredetileg gótikus, barokk stílusban átalakított evangélikus templom késő barokk stílusú, volt evangélikus gimnázium, ma Petőfi Sándor Múzeum késő barokk stílusú, volt evangélikus gimnázium, ma Petőfi Sándor Múzeum Schossberger-sírkápolna barokk Nepomuki Szent János-szobor kora klasszicista berendezésű, barokk római katolikus templom Vadászház késő barokk Ónody-kúria, ma lakóház klasszicista Domonyi-kúria, ma szociális otthon klasszicista Both-Bagi-kúria, ma irodák, általános iskola, orvosi rendelő és lakás van benne késő barokk, neoromantikus stílusban átalakított evangélikus templom copf stílusú berendezéssel barokk római katolikus templom copf stílusú berendezéssel késő barokk kőkereszt klasszicista szentháromság-szobor gótikus, barokk stílusban átépített római katolikus templom vakolathímes homlokzatú, faoszlopos tornácos népi lakóház, tájház Iklad Szabadság u népi lakóház, falumúzeum Kartal Felszabadulás u. 49. késő barokk szentháromság-szobor Tura Kossuth u. 46. eklektikus Schossberger kastély (Ybl) Verseg Fő u. 1. román stílusú, gótikus stílusban átépített, barokk stílusban bővített római katolikus templom József Attila u. 13. klasszicista Zoltán-kúria portikusza Hrsz klasszicista Podmaniczky kastély 25. táblázat Az Aszódi kistérség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott műemlékei, Forrás: 256

257 Védett építészeti érték a kistérség valamennyi településén található (25. táblázat). A már védelemben részesült építészeti és műalkotások mellett néhány településen további védelemre érdemes értékek vannak: ilyen a domonyi Emléktemető, az ikladi templom és a restaurált Ráday sírkert, valamint a versegi evangélikus harangláb. A települési környezet minőségére minden önkormányzat különös figyelmet fordít; a községközpont felújítást tervezik Ikladon, Turán elkészült a városközpont rehabilitációs terve, Aszódon most is folyik a belváros rendezése (a 2. fázis tervei jelenleg vannak egyeztetés alatt) Belterületi zöldfelületek Közhasznú zöldterületek a közparkok, pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló véderdők, a lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelkek közkert céljára kialakított része (ha fenntartója az önkormányzat), az utakat, járdákat kísérő, illetve elválasztó funkciót betöltő növénysávok. A szakszerűen kialakított és fenntartott zöldfelületeknek az általuk nyújtott esztétikai élményen túl élettani kondicionáló szerepük is van, kedvezően hatnak a település mikroklimatikus viszonyaira, csökkentik a zaj-, illetve porterhelést és nem utolsó sorban a közösségi élet színtereivé válnak. A vonzó települési környezet sok más tényezővel együtt hozzájárul a település népességmegtartó képességének növeléséhez is. Település Belterületi zöldterület a belterület %-ában Fasorral kísért utak részaránya % belterület/külterület Aszód 11,3 63 Bag 1,2 85/15 Domony n.a. - Galgahévíz 1,6 30 Hévízgyörk 1,2 n.a. Iklad 1,4 - Kartal 62,9 15 Tura 16,7 70 Verseg 2, táblázat Zöldterület jellemzők az Aszódi kistérség településein, Forrás: Kérdőíves felmérés. A kistérség településein a zöldfelületek aránya meglehetősen alacsony (26. táblázat), kivételt képez ez alól Kartal, ahol csaknem 63% a belterületi zöldfelület arány. 10% fölötti még Aszód és Tura esetében is. Több település fejlesztési elképzelései között szerepel parkok, játszóterek fejlesztése vagy létrehozása. Aszódon a Berekerdő területén, a Hosszú-völgyben található két honvédségi területen, valamint a Galga mellett található nagyobb gyepes területen terveznek közcélú zöldfelületeket kialakítani. Hévízgyörkön a tó mellett egy 6 257

258 hektáros pihenőpark kialakítását tervezik, Kartalon pedig egy 70 hektáros erdőt terveznek parkerdőként hasznosítani Természet- és környezetvédelem Természetvédelem A táj arculatát alapvetően az emberi tevékenység határozza meg. A természetközeli élővilág utolsó mozaikjai a gazdaságosan meg nem művelhető területekre szorultak vissza, megőrzésük kiemelten fontos feladat. Erről rendelkezik a természeti értékek védelméről rendelkező jogszabály 52, melynek célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése, a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A természetvédelmi törvény értelmében védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Földvár a kistérségben Domonyban (Árpád-kori Emléktemető), Galgahévízen (Árpád-kori Szent András domb), Aszódon (Manyiki dűlő őskori földvár), Turán (Vajdarét őskori földvár Tura és Boldog határán Boldogon van nyilvántartva) és Versegen (Makkos őskori földvár) található. Láp az Egres-patak völgyében Domonyban, Hévízgyörkön és Galgahévízen maradt fenn. A térségben illetékes természetvédelmi hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Országos jelentőségű védett területek közül a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és a Turai Legelő Természetvédelmi Terület érinti a kistérséget. A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet 1990-ben alakult, Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig húzódik. Nyolc település határát érinti a kistérségben Bagot és Domonyt, kiterjedése 11,8 ha. A terület átmenetet képez az Alföld és az Északiközéphegység között, melynek köszönhetően különleges mezoklíma jött létre és sajátos vegetáció alakulhatott ki, mint például a hazánkban máshol ritka gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes vagy a kislevelű hársas-tölgyes növénytársulás. A védett terület állatvilágáról nem állnak rendelkezésre mindent felölelő adatok; legrészletesebben a madárvilág ismert. A költő madarak között előforduló ritkaságok közé tartozik a darázsölyv, holló, fekete harkály, guvat, barna rétihéja, kerecsensólyom vagy a jégmadár. A fokozottan védett gyurgyalag a kistérség löszfalaiban is költőhelyet talált. A védett emlősök közül egyes denevérfajok, cickányok, pelék, menyét, hermelin, vadmacska és borz gyakoriak. A vízfolyások mentén a fokozottan védett vidra is előfordul évi LIII. törvény a természet védelméről. 258

259 Kétéltűek és hüllők tekintetében vízisikló, zöld gyík és fürge gyík, zöld leveli béka és erdei béka, valamint a barna varangy és a zöld varangy gyakori. Ritkaságnak számít a mocsári teknős, a rézsikló és az erdei sikló, illetve a pannon gyík és a törékeny gyík. A tájegység területhasználatát az intenzív mezőgazdasági művelés mellett alapvetően meghatározza, hogy királyi, majd kormányzati vadászterületként hasznosították az erdők jelentős részét. A vadállomány mesterséges felduzzasztása a szakszerű erdészeti munkát hátráltatta, melynek hatásai még ma is érzékelhetők. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében van a tájvédelmi körzet bővítésével védelemre tervezett galgahévízi Bika-tó és partja. A védelemre tervezett terület a gazdag flórával és faunával bíró Sósi-patak völgyét és a környező dombokat öleli fel. További bevonásra tervezett terület található Bag határában. A bővítési területek a nemzetközi Natura 2000 ökológiai hálózat elemei. A tájvédelmi körzet kistérséget érintő területén jelenleg nincs kialakítva tanösvény. A Turai Legelő Természetvédelmi Terület 1987-ben kapott védelmet, kiterjedése 14 ha. A Galga-patak menti terület védelmének célja a tavaszi kikerics (Bulbocodium versiolor) tenyészterületének megóvása. A mélyfekvésű nedves részeken magaskórós növényzet jellemző, a magasabb, szárazabb területeken homokpusztagyepek alakultak ki, melyek szélén nyílik a tavaszi kikerics. A védett értékeket veszélyezteti a környező, intenzív művelésű szántókon alkalmazott vegyszeres technológia és a gazdálkodással kapcsolatos forgalom. A védett területeknek és a kezelésüket ellátó szervezeteknek kiemelten fontos szerep jut a környezettudatos életforma kialakításában. A Nemzeti Park hatéves fejlesztési terve ezért tűzte ki célul többek között az oktatási tevékenység kiterjesztését, intenzitásának fokozását, melybe bekapcsolhatók a térség természet- és környezetvédelmi profilú civil szervezetei is, mint például a GAIA alapítvány, mely korábban sikeresen együttműködött a Nemzeti Parkkal. Az Alapítvány rendelkezik oktatási tapasztalatokkal, az első kísérleti LEADER program keretében már indított egy egyszeri természet és környezetvédelmi célú képzési programot. A kistérség iskolái közül a turai és a kartali iskolákkal van kapcsolata a Nemzeti Parknak: Turán helyi egyesület segíti az egyhajú virág (Bulbocodium venum) termőhelyének védelmét, Kartalon pedig a Nemzeti Park munkatársai rendszeresen részt vesznek az oktatásban. A Nemzeti Park fejlesztési tervei között szerepel a Gödöllői tájegységen belül egy bemutatókiállító hely és egy információs iroda létrehozása. A kistérséget közvetlenül érinti a Domony határában tervezett, mintegy 14 ha-os erdőtelepítés. Helyi természetvédelmi terület kevés településen van. Aszódon védelmet élvez a Hosszúvölgy cseres-tölgyes társulása és a Galga-menti rétek. A Galga mentén megmaradt mocsár- és kaszálórétek sok védett madárnak biztosítanak táplálkozó helyet. Ezek Aszód mellett Iklad és Domony területét is érintik. Védelemre érdemes terület a Szentkereszt-dűlő. 259

260 Bagon védett az Egres-patak völgye, ahol gazdag lápi és mocsári vegetáció alakult ki és vidra is előfordul; ezen túl védelem alatt áll a Nagy-völgy. Domonyban a kaszálórétek és a vízfolyások helyi védelmének biztosítása élvez prioritást: az Egres-patak mentén kialakult mocsárerdők maradványai, a vizes élőhelyek gazdag élővilága természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű. Ilkadon védett a volt műszergyár és TSz hulladéklerakó telepén a hulladék elszállítását követően kialakult tó. Természeti terület kategóriába tartozott a turai Derékhegyen a felhagyott szőlők helyén kialakult nyílt évelő homokpusztagyep, mely értékes, a térségben egyedülálló élőhely. A Tövises dűlő a fennmaradt mocsárrétjeivel, kaszálóival szintén ilyen terület. Védelemre javasolt vizes élőhely Versegen a patak mentén található. A térséget érintik a nemzetközi ökológiai hálózat elemei is. Az ökológiai folyosók gyakorlatilag a vándorló fajok hagyományos útvonalai. Nem összefüggő területek, hanem élőhely-maradványok, ahol a vonulás során a vonuló fajok táplálkoznak, vízhez jutnak, megpihennek. A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, összefüggő ökológiai hálózat, melynek alkotóelemei lényegében a tagországok ökológiai hálózatai. Célja a biológiai sokféleség megóvása és a természetvédelem hatékonyságának biztosítása. Elemei 53 a különleges madárvédelmi területek, a különleges természet-megőrzési területek és a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek. Különleges természet-megőrzési területnek, valamint a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek a tervezet szerint érintik Bag (összesen 760 ha), Domony (összesen 466 ha), Galgahévíz (összesen 257 ha) településeket. 54 A természeti szempontból érzékeny földeken a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése és fenntartása érdekében kerültek kijelölésre az érzékeny természeti területek 55. Ezeken a területeken természetkímélő gazdálkodás önként vállalt korlátozásokkal folyik, melyet támogatással ösztönöznek. Ilyen terület a kistérségben a Hajta és Tápió-mente fontos érzékeny természeti területen belül Tura települést érinti Környezetvédelem A kistérségbe jelentős környezetszennyező üzem, gyár nem települt és a kistérség lakói, vezetői szándékai szerint várhatóan nem is fog települni. Ez a hozzáállás preventív, környezetgazdálkodásra utaló gondolkodásmód térnyerését igazolja /2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 54 Előterjesztés a Kormány részére a Natura 2000 területek kijelölésének előkészítésére vonatkozó szabályokról, /2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 260

261 A környezetvédelem átfogó feladatait meghatározó környezetvédelmi program a kistérségben Ikladon és Versegen készült el, Bag és Tura településeken készítése folyamatban van, a többi öt településen még nem készült. A környezeti problémák jelentős részét a tudatlanságból vagy a nem megfelelő hozzáállásból fakadó emberi tevékenység okozza. Az ismeretek hiánya és a környezeti tudatosság alacsony szintje vezet ahhoz, hogy az emberek saját környezetüket szennyezik az illegális szennyvízbekötésekkel, hulladéklerakással. A környezetvédelmi célú beruházások egy része környezeti nevelés, tudatformálás nélkül kudarcba fulladhat, ezért kiemelten fontos a környezettudatos nevelés és a környezetvédelmi marketing tevékenység. E tekintetben sikeres helyi kezdeményezés a turai szelektív gyűjtő rendszer bevezetése. A kistérség településein Domony és Verseg kivételével a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre került és a szolgáltatás kiterjesztése a jövőben folytatódik. 261

262 5. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK 5.1. A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve A Regionális Operatív Program végrehajtásának támogatására, a területi szempontok és a támogatásra kerülő projektek előkészítésének segítése érdekében került elkészítésre a Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve, melyet 2004-ben fogadtak el. Az akcióterv célrendszere, illetve prioritásai a dokumentum készítése céljának megfelelően nagymértékben illeszkedik a Regionális Operatív Programhoz (a dokumentum a Regionális Operatív Program egy korábbi verziója alapján készült). A Regionális Akcióterv a Regionális Operatív Program intézkedései és a régiót alkotó kistérségek közötti kapcsolatokat egy táblázatban foglalja össze. E szerint az Aszódi kistérség a Kistelepülések szennyvízkezelése, a Régiók gazdasági fejlődését előmozdító oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a Regionális tudásközpontok kialakítása intézkedések kivételével valamennyi intézkedéshez kapcsolódik A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve A Közép-Magyarországi régió időszakra szóló stratégiai terve 2001-ben készült el. A stratégiai terv döntés előkészítő dokumentum a Regionális Tanács számára a régió hosszú távú fejlesztési céljának és középtávú stratégiájának kijelöléséhez, ezenkívül meghatározza a régió által között elosztható források felhasználásának alapjait. A dokumentum a térség stratégiai célját az alábbiakban határozza meg: A Közép-Magyarországi Régió legyen kiegyensúlyozottan fejlődő, a fenntarthatóság és a minőség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló, nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség. Ennek eléréséhez a régió versenyképességének növelését és élhető régió kialakítását irányozza elő. A stratégia átfogó elemeként jelenik meg a harmadik célkitűzés, az együttműködési keretek fejlesztése, mivel az együttműködés hatékony kereteinek kialakítása a stratégia megvalósításának egyik rendkívül fontos eszköze. A terv a régió céljának eléréséhez a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő öt, úgynevezett "beavatkozási" területen javasol feladatokat, intézkedéseket kitűzni. Ezek: vállalkozásfejlesztés emberi erőforrások fejlesztése 262

263 infrastruktúra fejlesztése, környezet állapotának javítása, vidékfejlesztés e-régió kialakítása. Idén elkészült a Közép-Magyarországi régió időszakra szóló stratégiai terve is, amely tulajdonképpen az előzőekben tárgyalt stratégiai terv aktualizált változata. A következő tervezési periódusra szóló stratégiai terv átfogó céljai között a régió versenyképességének növelése és az élhető régió kialakítása mellett megjelenik a társadalmi kohézió erősítése is. A célok megvalósulását öt prioritás, azaz beavatkozási terület garantálhatja: A régió specifikus gazdasági elemeinek lendületbe hozása, innováció orientált fejlesztések támogatása Humánerőforrás-fejlesztés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően A régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése az EU irányvonalainak megfelelően A minőségi élethez szükséges tényezők javítása, fejlesztése A régió közlekedési rendszerének fejlesztése, elsősorban a közösségi és környezetkímélő közlekedés területén A Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja A Közép-Magyarországi régió os időszakra vonatkozó operatív programja a régió stratégiai tervében ( ) meghatározott prioritások (beavatkozási területek) mentén került kidolgozásra. A régió fejlesztési prioritásai a következők: Vállalkozásfejlesztés Emberi erőforrások fejlesztése Infrastruktúra fejlesztés és a környezet állapotának javítása Területi kiegyenlítés - (Vidékfejlesztés) E-régió kialakítása A Közép-Magyarországi Régió Foglalkoztatási és Szociális Stratégiai Terve és Operatív Programja A Közép-Magyarországi régió közötti időszakra szóló foglalkoztatási és szociális stratégiája és operatív programja a Közép-Magyarországi régió Stratégiai Tervéhez és Operatív Programjához szervesen kapcsolódó részstratégia, mely annak humánerőforrásfejlesztési típusú intézkedéseinek továbbgondolását, részletesebb kibontását tartalmazza. 263

264 A helyzetértékelésben a régión belüli területi egyenlőtlenségek feltárása kistérségi szinten történt, melynek során az Aszódi kistérség demográfiai és foglalkoztatási helyzete, szociális alapellátási, illetve szociális szakellátási rendszere a régió kistérségeinek megfelelő alrendszereivel került összehasonlításra. A régió foglalkoztatási és szociális stratégiájának alapvető céljaként a régió versenyképességének növelése és egyúttal élhetőbb régió megteremtése a foglalkoztatás és a szociális ellátás javításával került megfogalmazásra, mely cél elérését az alábbi prioritások szolgálják: hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának támogatása munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése A Közép-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve Az innovációs stratégia a Közép-Magyarországi régióban működő kis- és középvállalkozások versenyképességének és innovativitásának növelése érdekében készült 2004-ben. A stratégia helyzetelemző munkarésze a különböző aspektusokat a régió egészére vonatkoztatva vizsgálja, a kistérségek köztük az Aszódi kistérséggel csupán a vállalkozásokra vonatkozó adatokat összefoglaló táblázatban jelennek meg. A dokumentum az alábbi stratégiai célt tűzi ki a régió egészére: a Közép-Magyarországi régió a jelentős infrastrukturális és emberi erőforrás fejlesztések révén, a térség kis-és középvállalkozásainak dinamikus fejlődését segítő társadalomtudatos és innováció-vezérelt magyar modell kidolgozásán és megvalósításán keresztül váljon a szűkebb és tágabb értelemben vett termék- és technológiai innováció egyik jelentős európai központjává. A stratégiai célok megvalósulásához a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása, a termék- és technológiafejlesztés, és az innovációs kultúra terjesztése fejlesztési prioritások járulnak hozzá A Közép-Magyarországi Régió Struktúraterve A Közép-Magyarországi régió 2001-ben elkészített struktúraterve a régió fejlesztési céljainak térbeni allokálását definiáló tervi produktum, a döntéseket regionális, kistérségi és települési szinten elősegítő orientáló eszköz, amely a régió térstruktúrájának regionális szemléletű vizsgálatát adja. A struktúraterv a térszerkezet fejlesztéséhez három ágazati irányelvet határoz meg: a gazdaság fejlesztését, a zöldhálózat fejlesztését, illetve a műszaki infrastruktúra fejlesztését, mely utóbbiban a mikrotérségi szervezőszerep erősítése kapcsán fejlesztési javaslatként 264

265 jelenik meg Aszód elérhetőségének javítása az Aszód-Vácszentlászló és a Dány-Valkó utak kiépítésével A Közép-Magyarországi Régió Rekreációs Struktúraterve A Közép-Magyarországi Régió Rekreációs Struktúraterve nem más, mint az előzőekben tárgyalt dokumentum ágazati lebontása, amely szerkezetében, vizsgálati megközelítésében azt követi. A rekreációs struktúraterv a klasszikusan értelmezett turizmus mellett a helyben lakók igényeit kielégítő, a települések arculatát, identitását építő rekreációs lehetőségek fejlesztésére, ezek térbeli allokálására koncentrál. A dokumentum javaslatot tesz a régió optimális rekreációs térstruktúrájára, melynek egyik eleme a Vác-Tisza kerékpárút és az ahhoz illeszkedő Galga-Tápió ökofolyosó. A fejlesztési javaslat értelmében a Galga-Tápió ökofolyosót alkotó biogazdaságok mint amilyen a galgahévízi Galga Farm is attrakciókká fejleszthetők. A javasolt támogatási irányelvek négy tématerületet érintenek, melyek az alábbiak: attrakciók, programok piacra jutás, marketing, menedzsment költési lehetőségek támogatása életminőség, zöldhálózat A Közép-Magyarországi Régió Egészségügy-fejlesztési Stratégiája és Operatív Programja A 2001-ben készült fejlesztési dokumentum részprogramokat fogalmaz meg a régió egészségügy-fejlesztési feladataihoz kapcsolódóan. A részprogramokban a területiség nem jelenik meg, a fejlesztési javaslatoknak nincs területi vetületük. A részprogramok a következők: csoportpraxisok - praxisközösségek kialakítása a régió háziorvosainak folyamatos továbbképzése családorvosi rendelők eszközparkjának továbbfejlesztése otthoni szakápolás szervezeti bázisán gyógyászati segédeszköz kölcsönzési rendszer kiépítése otthoni szakápolás megerősítése, home care ellátás fejlesztése fekvőbeteg ápolási ellátás fejlesztése: ápolási otthon, ápolási intézet kialakítása mozgó szakorvosi szolgálat infrastrukturális fejlesztés a rendelőintézetekben hiánypótló eszközbeszerzések nappali szanatóriumi ellátási forma kialakítása 265

266 időskori pszichiátriai betegek ellátási lehetőségeinek javítása egynapos sebészeti ellátási forma létrehozása intézményi vezetés korszerűsítését támogató képzés egészségügyi ellátás minőségbiztosítási rendszerének kiépítése a régióban regionális egészségügy-szerkezetátalakítással és fejlesztéssel foglalkozó intézmény Budapest-Közép-dunavidék Regionális Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja A regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program a Budapest-Közép-dunavidék turisztikai régió turizmusának hosszú távú fejlesztési irányvonalait határozza meg és kijelöli a kitűzött célok eléréséhez vezető utat. A helyzetelemzés turizmustípusonként számba veszi a régió összes jelentősebb turisztikai attrakcióját, turisztikai potenciállal rendelkező települését, illetve térségét, így említést tesz a Galgahévízen található lovas iskoláról és a horgásztóról, a turai, a domonyi és a hévízgyörki szüreti bálról, az építészeti örökségek kapcsán az aszódi Podmaniczky kastélyról, a versegi kastélyszállóról, valamint a hévízgyörki román stílusban épült templomról. A program az Aszódi kistérségben az aktív turizmus fejlesztésére tesz javaslatot. A stratégiai célok között a régió versenyképességének erősítése, a környezetvédelem és a fenntarthatóság elveinek érvényre juttatása, a regionális értékteremtés és értéknövelés, az együttműködés létrehozása és erősítése, illetve a szervezeti és felelősségi rendszer kialakítása jelenik meg. A hosszú távra szóló célrendszernek az elérését stratégiai programok segítik, amelyek általánosan megfogalmazott célok. A stratégiai programok a rövid- és középtávú operatív programokon (intézkedéseken) keresztül valósulnak meg. Mindezek alapján a program prioritásai: Tudatos termékfejlesztés Marketingtevékenység fejlesztése Munkaerőképzés Szervezet és intézményfejlesztés Komplex kínálat létrehozása PEST MEGYE FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program A Strukturális Alapok fogadására való felkészülés jegyében a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 2003-ban elkészítette a megye területfejlesztési stratégiáját és operatív programját. 266

267 A program fő célként az életminőség javítását tűzi ki, melynek elérése érdekében három átfogó célt fogalmaz meg: Területi egyenlőtlenségek mérséklése Versenyképesség javítása Irányított, tervszerű fejlesztés Az átfogó célok elérése érdekében három specifikus célt határoz meg: Tudásbázis-fejlesztés Partnerség-fejlesztés Európai uniós források maximális hasznosítása a fejlődés meggyorsítása érdekében Pest megye fejlesztési stratégiájának beavatkozási területei, azaz a prioritások alapvetően ágazati szemléletben kerültek megfogalmazásra. A céloknak megfelelő fejlesztési prioritások a következők: Térségfejlesztés Gazdaságfejlesztés Humánerőforrás-fejlesztés Infrastruktúrafejlesztés 5.3. A KISTÉRSÉG TERVELŐZMÉNYEI Galga menti és Gödöllő Környéki Települések Agrárstruktúra Átalakítási és Vidékfejlesztési Programja A SAPARD programban való sikeres részvétel érdekében 2004-ben aktualizálásra került az 1999-ben elkészített vidékfejlesztési program. A vidékfejlesztési program 24 településre, a Galgamenti és Gödöllőkörnyéki Önkormányzatok Társulása területére vonatkozik, mely magában foglalja az Aszódi kistérséget is. A helyzetfeltáró munkarész a térség széleskörű és részletes jellemzését adja, amely településsoros adatok elemzésén alapszik. A program általános célkitűzései a SAPARD rendelettel összhangban kerültek meghatározásra, mely szerint segíteni kell a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén elért közösségi vívmányok mielőbbi átvételét, valamint javítani szükséges a vidéken élők életkörülményeit. Ezekkel összhangban a térség általános célkitűzése az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése terén elért vívmányok honosítása a nemzeti és térségi sajátosságok figyelembe vételével úgy, hogy ezenközben a térség polgárainak életterében, értékrendjében és általános életminőségében folyamatos javulás menjen végbe. 267

268 Az általános célokat a program úgy kívánja a specifikus célok szintjén tartalommal megtölteni, hogy azok megjelenítsék a térség sajátos adottságait és közelebb vigyék a térség jövőképének megvalósulásához Mindezeknek megfelelően a program specifikus céljai: a térség környezettudatos arculatának és az erre irányuló nevelés megteremtése a fejlesztések átfogó megfeleltetése a fenntarthatóság szempontjainak a helyben foglalkoztatás arányának növelése az egyéb célokkal összhangban a hagyományok megőrzése mellett korszerűbb, egységesebb, térségi mezőgazdasági arculat létrehozása a kulturális, idegenforgalmi, innovációs tevékenységek erősítése. A vidékfejlesztési program prioritásai a következők: A kitűzött célok elérésére alkalmas humán erőforrások fejlesztése A környezetkímélő, fenntartható mezőgazdasági gyakorlat általános elterjesztése különös tekintettel az integrált és az ökológiai mezőgazdasági termelésre valamint az ilyen alapanyagokra épített élelmiszer-feldolgozás kiépítése A kistérségi termékek háromszintű kereskedelmének (kistérségi belső-, országos- és export piacok) megvalósítása, alternatív jövedelemforrások létrehozása A kulturális örökség és a természet védelme, az adottságok turisztikai vonzerővé fejlesztése, integrálása A fejlesztések sokrétű infrastrukturális hátterének biztosítása (birtok és vízrendezés, hulladék- és szennyvízgazdálkodás, kistérségi pénzügyi hálózat, stb.) Kistérségi program egységes szemlélete megvalósulásának biztosítása 268

269 6. MELLÉKLETEK 6.1. INTERJÚLISTA Név Beosztás Intézmény Időpont Megjegyzés Bagyin József polgármester Aszód Város Önkormányzata Kovács László polgármester Kartal Község Önkormányzata Obreczán Ferenc alpolgármester Verseg Község Önkormányzata Madarász István polgármester Iklad Község dr. Braun Pál jegyző Önkormányzata dr. Basa Antal Zoltán polgármester Galgahévíz Község dr. Králl László körjegyző Önkormányzata Tóth István polgármester Tura Város Önkormányzata Tóth Tibor polgármester Hévízgyörk Község Önkormányzata Pauló Pál polgármester Domony Község Önkormányzata Jamrik László polgármester Bag Község Önkormányzata Győző Gábor ITDH Közép Magyarországi Regionális Iroda telefonos interjú dr. Kolesza Ákos kistérségi menedzser Nemzeti Fejlesztési Hivatal Fehér Endre műszaki osztály Aszód Város vezető Önkormányzata Tolmácsi Miklós igazgató GAMESZ Ritecz György igazgató Galgamenti Víziközmű Kft Ruszkai János falugazdász dr. Klamár Zoltán etnográfusmuzeológus Petőfi Múzeum, Aszód Aszódi Mariann Lázár Lovastanya Benke Sándor igazgató Turai szelektív hulladék osztályozó Bárd István elnök Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai telefonos interjú Egyesület Varga Géza igazgató GAIA Egyesület Háfenscher Károly lelkész, országos Magyarországi Evangelikus irodaigazgató Egyház Sáhó Béla igazgatóhelyettes Petőfi Sándor Gimnázium Rácz Zoltán igazgató Közművelődési Otthon, Aszód dr. Bodó Zsolt igazgató főorvos Rendelő Intézet, Aszód Pej Kálmán ügyvezető igazgató Tandem Mérnökiroda Kft Széplaki Istvánné kirendeltség vezető Pest Megyei Munkaügyi Központ Ugron András előadó Pest Megyei Önkormányzat Beruházási Főosztály telefonos interjú 269

270 6.2. KÖRNYÉKBELI JELENTŐSEBB IPARI PARKOK Gödöllői Ipari Park A terület 2001-es pályázat alapján nyerte el az ipari park címet. A Gödöllő Ipari Park létrehozása kapcsán több, a fejlesztés megvalósításában érdekelt szervezet fogott össze. A Gödöllői Ipari Park tulajdonosa Gödöllő Város Önkormányzata, valamint a Crow Investment Holding Ltd., mint szakmai befektető. A fejlesztési terület Gödöllőtől Budapest felé, nyugati irányban helyezkedik el a 3-as főútvonal mellett. Az M3-as autópálya az ipari parktól északra húzódik, az ipari park jelenleg a gödöllői leágazástól érhető el a fejlesztési terület a városközponton keresztül a 3. számú főútról. Jelenleg az ipari park telek alakítása és útkapcsolatának megteremtése folyik. Az önálló helyrajzi számú építési telkek várhatóan nyarára alakulnak ki, ekkortól válik lehetővé azok értékesítése. Az ipari park teljes közmű- és belső úthálózata kiépült, minden ingatlanja összközműves. A közműhálózat kapacitásainak tervezésénél nemcsak az eddig felmerült igényeket, hanem a fejlesztési terület várható távlati igényeit is figyelembe vették. Vízellátás: a terület vízigénye 431 m 3 /nap. (DMRV Rt.); szennyvízelvezetés: gravitációs elvezetési rendszer, 300 m 3 /nap; csapadékelvezetés: csapadékvizet a telkeken szikkasztással, míg a közterületen nyílt árokkal, gravitációs úton vezetik el; gázellátás: maximum 500 m 3 /h (TIGÁZ Rt.); elektromos ellátás: jelenleg 1,25 MW, de 3,5 MW-ra bővíthető ( maximális kapacitás 10 MW). Hatvani Ipari Park Közvetlenül a M3 autópálya mentén található ipari park 43,7 ha alapterületű, összközművesített. Önálló autópálya csomópontja nincs, de jól megközelíthető Kerekharaszti felől (3,5 km). A terület 1998-ban kapott ipari park címet, azóta 18 befektető telepedett le. A park mára elérte a teljes telítettséget. A befektetők 80%-ban külföldi, 20%-ban hazai vállalkozások. Az ipari park legjelentősebb az Aszódi kistérség humánerőforrás képzésében is szerepet játszó cége a BOSCH. Az ipari park eredetileg inkubátorháznak szánt központi épületében jelenleg 3 vállalkozás működik. Jászfényszaru Ipari Park A tulajdonos neve: Jászfényszaru Ipari Centrum Kft., amely 100% önkormányzati tulajdon. Az ipari park területe a város északi részén fekszik, mellette közvetlenül halad el a 32. számú Szolnok-Hatvan főközlekedési út. Az ipari park Budapesttől 60 km távolságra van, az M3-as autópályától való távolsága 15 km, fel ill. lehajtási lehetőség Hatvannál. A vasút távolsága 1,5 km, kitérővágány és rakodási lehetőség biztosított. Az ipari park I. ütemének területe csatlakozik a már meglévő ipari övezethez, a SAMSUNG Elektronics Magyar Rt. és a csomagoláshoz elengedhetetlen raklapokat gyártó Jászfény Kft. területéhez. Az ipari park 12,6 hektáros területén Phare, GFC és TFC támogatással kiépült a 270

271 teljes külső és belső infrastruktúra. Az infrastruktúra kiépítésével párhuzamosan Phare támogatással elkészült egy 125 m²-es irodaépület és egy 1000 m²-es fűtés és hőszigetelés nélküli raktárcsarnok. Az ipari park területe levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. besorolású. Az elektromos áram 400 KW, a víz és a gáz 600 m³/óra mennyiségig biztosított. Az ipari park szélén lévő elektromos hálózatról további 1,8 MW 20 kv-os feszültségen áram igényelhető. A jelenlegi kapacitáson felüli áram- és gázszükségletet a szolgáltatókkal kell egyeztetni. A telefonhálózat gerincvezetéke kiépült és a csatlakozás lehetősége adott. 271

272 6.3. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG ÉVES RENDEZVÉNYNAPTÁRA Időpont Esemény neve január 5. Bagi Népfőiskola tavaszi sorozatnyitó előadása január 8. Újévi koncert - kastélyzenekar (Aszód) január 8. Pótszilveszter (Kartal) január 15. Pótszilveszter Disznótoros (Domony) január 19. Megemlékezések a Magyar Kultúra Napjáról (Bag) január 22. Nyugdíjas Batyus Bál (Tura) január 23. Megemlékezések a Magyar Kultúra Napjáról (Tura) január 29. Disznótoros Hétvége (Verseg) február 5. Hagyományos Népi Batyus Bál (Tura) február 12. Valentin Bál (Domony) február Valentin-napi hétvége (Verseg) február 19. Farsangi karnevál (Kartal) március 18. Körzeti Petőfi szavalóverseny (Aszód) március 19. Tavaszköszöntő népi előadások (Verseg) március 25. Aszódiak az aszódiaknak március Húsvéti hosszú hétvége a Fenyőharaszti Kastélyszállóban (Verseg) március Húsvét a Lázár Lovasparkban (Domony) április 2. Tavaszi Emlékhadjárat aszódi rendezvénye április 2. Tavaszi Emlékhadjárat turai rendezvénye április 10. Művek, Művészek, Művészetek találkozása (Tura) április 17. Szép tavaszi zsongás Fekete László emlékkoncert (Tura) április 23. Galga teljesítménytúra - a Föld Napján (Galgahévíz) április 23. Környezetvédelmi nap a Föld Napja alkalmából (Iklad) április május 1. Kartali majális április 30. III. Europarty, népi sokadalom, főzőverseny és bál (Aszód) május 1. Európa Nap (Tura) május 15. Pünkösdi koncert (Aszód) május 16. Piros pünkösdi rózsa - Zenés, műsoros mulatság (Bag) május 16. Ünnepi megemlékezés, koszorúzás a Hősök Napján (Kartal) május 21. Családi- és gyermeknapi rendezvények (Aszód) május 25. A kihívás napja (Iklad) május 28. Extrém sportok napja, Drogprevenciós-nap (Tura) május 29. Családi- és gyermeknapi rendezvények (Tura) június 5. Gyereknap (Domony) június Turai Nyári Játékok június 19. Bárdos Lajos Népzenei Nap (Tura) június Falunapok Domonyban július XVII. Galgahévízi Faluünnep augusztus XV. Aszód Fesztivál augusztus 20. Szent István Napi Rendezvények (Tura) augusztus 20. Szent István Napi Rendezvények (Bag) augusztus 20. Falunap (Iklad) augusztus 20. Falunap (Hévízgyörk) szeptember 10. IV. Híresvárosi Vigadalom (Tura) szeptember 14. Bagi Népfőiskola őszi félévnyitó előadása szeptember 17. Szüreti felvonulás és bál (Domony) 272

273 szeptember 17. szeptember 17. szeptember 25. szeptember 25. október 1. október 1. október 1. október 8. október 8. október 15. október 23. október 23. október 26. november 4. november 5. november 11. november november november 19. november 19. november 26. december 3. december 4. december 6. december 10. december 18. december 18. december 22. december 23. december 23. december 27. Kartali Nemzetközi Népzenei Találkozó Falunap (Verseg) Szüreti felvonulás és bál (Galgahévíz) Szüreti felvonulás és bál (Iklad) A Barokk Kamarazenekar koncertje (Aszód) Szüreti felvonulás és bál (Hévízgyörk) Idősek Világnapja (Tura) Szüreti felvonulás és bál (Tura) Nemzetiségi nap (Iklad) Családi ünnep (Bag) Megemlékezés az 1956-os forradalomról (Bag) Kartaliak a kartaliaknak című műsoros délután VII. Regionális Komposztbuli (Galgahévíz) A Galga Dudazenekar koncertje (Aszód) Turai Tintahal Rock Fesztivál Szent Márton-napi lámpás felvonulás (Iklad) Libanapok (Verseg) Márton-napi libanapok (Domony) Vőfélyverseny (Kartal) Erzsébet-Katalin bál (Domony) Katalin bál (Iklad) Adventi díszkészítő délután (Galgahévíz) Római Katolikus Búcsú (Verseg) Jön a Télapó (Kartal) Adventi Koncert (Aszód) Falukarácsony (Hévízgyörk) Karácsonyi koncert Aszódon Falukarácsony (Kartal) Falukarácsony (Iklad) Mindenki Karácsonya (Tura) Falukarácsony (Galgahévíz) 273

274 6.4. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK LAKÁSÁLLOMÁNYA Település Lakásállomány év végén (db) Külterületi lakott hely (db) Külterületi ingatlanok száma (db) Lakások megoszlása az építés éve szerint Komfortfokozat Összkomfort Komfort Félkomfort Komfort nélkül Szükség és egyéb Aszód ,6 9,4 13,3 26,3 17,6 13,1 6,6 45,5 38,8 4,8 5,5 5,3 Bag ,0 7,2 22,7 22,8 23,4 13,0 9,0 52,1 26,1 7,7 10,8 3,2 Domony ,7 5,7 19,2 18,7 21,1 19,3 14,3 51,8 28,7 6,6 10,7 2,2 Galgahévíz ,4 9,7 20,9 24,5 18,6 15,0 8,1 46,6 29,3 9,0 11,1 4,0 Hévízgyörk ,0 9,0 21,3 21,8 22,4 14,0 9,5 47,1 28,6 10,4 10,7 3,2 Iklad ,0 1,6 21,8 20,9 24,5 19,6 10,7 68,6 18,8 7,2 2,5 2,9 Kartal ,8 5,2 18,6 22,0 25,5 18,9 8,0 52,9 26,3 5,6 10,6 4,6 Tura ,2 11,6 19,3 18,7 22,0 15,2 8,1 44,2 31,8 8,3 12,5 3,2 Verseg ,1 9,1 17,1 16,1 17,5 13,3 7,8 32,2 31,8 3,2 30,4 2,4 Összesen ,6 8,4 18,8 21,8 21,5 15,4 8,5 48,2 30,3 7,1 10,6 3,8 274

275 7. IRODALOM Duna Ipoly Nemzeti Park: A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hatéves Fejlesztési Terve ( ) GAIA Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány: Galgamenti és Gödöllő Környéki Önkormányzatok Társulása Agrárstruktúra átalakítási és vidékfejlesztési stratégiai programja, Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ: A Gödöllő Környéki és Galga Menti Kistérség Térségfejlesztési Koncepciója Gödöllő, MTA Földrajzi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere Budapest,