BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV"

Átírás

1 BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT december

2 1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti kapcsolatok rövid bemutatása A helyi akciócsoport területi lehatárolását az akciócsoportot alkotó települések földrajzi, gazdasági, kulturális, összetartozása határozza meg. A térség Dél-Magyarországon, a Duna-Tisza közén, Felsı-Bácskában, a bácskai löszös síkságon 110 és 120 m közötti tengerszint feletti magasságon fekszik. Az akcióterület három kistérséget érint: A jánoshalmai kistérség résztvevı települései: Jánoshalma, Borota és Kéleshalom. A kiskunhalasi kistérségbıl Kunfehértó, a bajaiból Rém települések tartoznak az akcióterülethez. A térség területe 394 km 2, ami a megye területének 4,7 %-át jelenti. Az akcióterületet alkotó települések kiválasztásánál fontos szempont volt a közös vidékfejlesztési tudat, a társadalmi és gazdasági elmaradottságból eredı azonos problémák, nehézségek megoldására irányuló egyforma vidékfejlesztési elképzelések, törekvések.. Az akciócsoportot alkotó települések szerkezetileg egy ellipszis alakú területet alkotnak, amelynek a középpontjában helyezkedik el a Leader csoport vezetı szervezete, Jánoshalma Város Önkormányzata. A térségnek az 54. és az 55. sz. fıút között rendkívül ritka az úthálózata. Az M9-es gyorsforgalmi út, amelynek nyomvonala az elképzelések szerint Jánoshalmától É-ra haladna, kétségtelenül nyitottabbá tenné a kistérséget. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sőrítése is. A Baja-Kiskunhalas vasútvonal Jánoshalma és Kunfehértó településeken javítja a megközelíthetıséget. Az együttmőködés alapját képezi, hogy június 23-án megalakult a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás november 2-án a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló CVII. Tv. értelmében a társulási megállapodás módosítására került sor. Az így június 23-án létrejövı új Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás az elızı jogutódjaként mőködik jelenleg is. A négy önkormányzat a kistérségi együttmőködés hosszú távú biztosítására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére, a térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására társulási megállapodást kötött. A város és vidék kapcsolatrendszerére jellemzı, hogy Jánoshalma biztosítja a kistérség számára a szükséges minimális szolgáltatási hálózatot (hivatalok, bankok, vendéglátóipari egységek, szálláshelyek, kereskedelmi egységek stb.). Az akcióterületet alkotó településeknek további kapcsolódást jelent a hátrányos helyzető besorolás, a regionális elmaradottság, az azonos gazdasági szerkezet miatt erıs a kötıdés a jánoshalmai, a bajai és a kiskunhalasi kistérségek között, amely a Leader csoport megalakulásakor is megmutatkozott. A második pályázati forduló meghirdetésekor lehetıvé vált új település bevonása az akcióterületre ill. akciócsoportba. a Bácska Gyöngye akciócsoport mérlegelve Kunfehértó település ilyen irányú szándékát és azt, hogy természeti, kulturális, gazdasági és földrajzi szempontból is szerves részét képezi a térségnek, felvette az akciócsoportba. A döntés eredményeként a turisztikai potenciál szélesedik és bıvül a gazdasági együttmőködés lehetısége is. A térség térképi ábrázolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3 1.2. Természeti adottságok, a környezet állapota A térség egyik legfontosabb természeti kincse a termıföld. Ezen terület a megye egyik legjobb termıhelyi adottságú területe, ezért kiemelt fontosságú a termıföld és a talaj védelme. A Rém Borota - Jánoshalma vonaltól északra esı erdıs-buckás táj az Illancs. Jánoshalma hajdani északi határrésze, a kéleshalmi homokbuckák vidéke természetvédelmi terület, védelmet élvez a borotai Csókási nyáras is. A szélhordta homokbuckák napsütötte déli oldala csupasz, esetleg csenkeszes. A tetıkön és az árnyékosabb oldalakon szép gyepek, tölgyesek, fehér nyárasok élnek, galagonyával, borókával, akáccal vegyesen. A buckák között, ahol összegyőlik a víz, égerlápok is kialakultak. A terület kedvez a méhészeknek, a Jánoshalmán élı közel 160 méhész és kb méhcsalád az ország méztermelésének 1%-át állítják elı. Idegenforgalmi szempontból talán a legvonzóbb a várostól néhány kilométerre fekvı 174 hektáros ısborókás. Jánoshalmától néhány kilométerre fekvı 174 hektáros ısborókáson kívül a város közvetlen közelében további országosan védett természetvédelmi terület található, a Kunfehértói Holdrutás erdı, mely teljes egészében Kunfehértó igazgatási területén helyezkedik el. A Kunfehértó település legfıbb természeti értéke és nevezetessége a belterülethez kb. 1 km-re található, kellemes viző üdülıtó. Az eredetileg 5 ha-os tó területe napjainkra csökkent ugyan, de ennek ellenére megırizte természetes tisztaságát, az ásványi sókban gazdag iszapja az egészségre kedvezı hatását. A tó környékén található erdıs, ligetes területek nagyszerő alkalmat kínálnak a gyalogos, kocogó turisták számára. Vadászati, horgászati lehetıségek is biztosítottak. Közép-Európában egyedülállóan, az üdülıterülettıl Ny-ra lévı erdıben található növénykülönlegesség a virginiai holdruta. A környezet állapotát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kistérségben a közlekedés és a mezıgazdaság a legszennyezıbb gazdasági tevékenység; az ipari termelésbıl eredı szennyezés pontszerően jelentkezik. A kistérségben viszonylag kevés a levegıszennyezı forrás. Levegıszennyezést a szálló- és ülepedı por, közlekedés, ipari üzemek, a mezıgazdaság gépi földmővelése és a háztartási tüzelés okoz. A belterületi állattartás gondatlanság esetén bőzhatásával okozhat kellemetlenséget. A közúti közlekedésbıl fakadó zaj- és rezgésterhelés Jánoshalma szempontjából jelentıs, ami a településeken keresztülhaladó közutak forgalmának tudható be. A közlekedés okozta zajterhelés mérsékelhetı a tranzitforgalom csökkentésével, elkerülı út építésével (Jánoshalma), illetve védı növényzet telepítésével. Általánosságban elmondható, hogy a térség hulladékgazdálkodása olyan, mint az ország hasonló gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkezı településein. Önkormányzati oldalról az anyagi források szőkössége, lakossági oldalról, pedig a környezettudat hiánya jellemzı Az emberi erıforrások helyzete Az akcióterület lakónépességének fogyása is 1% körüli. A kistérség legnépesebb települése, egyben egyetlen városa Jánoshalma fı lakossal. A települések népsőrősége 2003-ban 9 fı/km 2 (Kéleshalom) és 74 fı/km 2 (Jánoshalma) között alakult, a kistérségi átlag 44 fı/km 2, ami jelentısen elmarad a 109 fı/km 2 országos átlagtól, de még az országos viszonylatban nagyon alacsony 64 fı/km 2 megyei átlagtól is. A kistérségben csak Kéleshalom község rendelkezik pozitív szaporulattal (+1,81%), és a legnagyobb fogyás viszont Borotán következett be (-13,06%). A 60 év felettiek aránya enyhén nıtt, az 1997-es 23% 2003-ben 24,2%-ra nıtt. A fiatalkorúak aránya, pedig 18,8%-ról 17,06%-ra csökkent, de ez még mindig alacsonyabb, mint a 20%-os országos és megyei átlagok A Jánoshalmai kistérségben is a vándorlási különbözet az elmúlt évtizedben jellemzıen negatív volt, 2000-ben mutatkozik csak pozitív változás. Az ezer fıre jutó vándorlási különbözet 2003-ben 3,62 fı!, ami itt is jóval meghaladja a 0,4-es megyei átlagot. A térségben a nemzetiségiek aránya 1,90 %, ık elsısorban roma származásúak. Az iskolázottsági mutatók kedvezıtlenek. A jánoshalmi kistérség a megyében az utolsó helyen áll a rangsorban, 1990-ben az átlagos iskolai végzettség 7,67 osztály volt. Jánoshalma negatív helyzetét részben az iskolák kis száma magyarázza., Jánoshalmán 2 középiskola található. Az 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma e két kistérségben messze a megyei átlag alatt van.

4 A jövedelmi viszonyok alakulására jellemzı, hogy a térségben az egy fıre jutó személyi jövedelemadó Ft/fı volt. Ez mintegy 35 százalékkal marad a Bács-Kiskun megyei kistérségek átlaga (63764 Ft/fı) alatt, a Dél-alföldi régió átlagához képest (49109 Ft/fı) mintegy 15 százalékkal. A térség településein mőködı civil szervezetek az alábbi típusokba sorolhatók: szociális ellátás, üzleti, szakmai érdekvédelem, egészségügy, kultúra, mővészetek, közmővelıdés, oktatás, rekreáció, környezetvédelem, településfejlesztés, sport, gyermek- és ifjúságvédelem, egyéb. A három kistérségben hozzávetılegesen 40 civil szervezet található. A gazdaság háromszektoros modelljében (állami, önkormányzati és vállalkozói szféra) sajnos még nehezen kap helyet és szerepet a civil szektor. Az önkormányzati szféra és a civil szervezetek között gyakran kapcsolat- és bizalomhiány van. A két szektor közötti kommunikációval lehetne segíteni a térség és a település forrásellátottságát, egy közös és elıremutató jövıkép kialakítását, valamint a térség és a települések fejlesztési programjaiknak megvalósítását. A civil szektor pénzügyi forrásai szőkösek (fıként pályázatokon alapulnak), ez mőködésüket, gazdálkodásukat bizonytalanná teszi. 1.4 Az épített környezet, a kulturális örökség bemutatása A térség épített környezetét tekintve mőemlékekben gazdag, bár azok egy része felújításra szorul. A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében indokolt a zöldfelületek nagyságának növelése is. Az önkormányzatok feladatuknak tekintik a fásítást, a parkosítást, a tudatformálást. Jánoshalma jellemzıen egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, illetve az átmenı forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér és utcarendszerhez. Ez a kialakult településszerkezeti forma alkalmas a település nagyságrendjének és kistérség - központi szerepének megfelelı városközpont befogadására, az egyes területhasználati egységek - városrészek közötti kapcsolat lebonyolítására Jánoshalma környékét tanyavilág övezi. Az egyes tanyákat vendégfogadásra alakították át, hogy a városlakók vagy a turisták megismerjék a tanyai életformát. Jánoshalma egyik legemblematikusabb ipari objektuma az 1907-ben épített középkori olasz várkastélyra emlékeztetı Felsı-bácskai Mőmalom, amely még ma is üzemel a Felsı-bácskai Mőmalom Malomipari Kft. tulajdonában. A településen található az 1892-ben emelt szélmalom. Templomát 1788 ban szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A XVIII. sz. végén épült Zsinagóga romantizáló homlokzatát a XIX. sz. második felében kapta. A fıtér közelében kezdıdı Kápolnás köz nevét a romantikus stílusú kálvária kápolnáról kapta, amelyhez tujákkal szegélyezett szép stációsor vezet. A Rákóczi Ferenc u. és a Halasi út sarkán áll a híres Gatyás Krisztus (feszület). Borotán a helybéliek a klasszicizáló, eklektikus stílusú Szentháromság Patikára a legbüszkébbek. A község római katolikus temploma 1900-ban épült. Kéleshalmán a község temploma 1938-ban épült, tornyát 2000-ben újították fel. Patrónusa Szent István, s minden évben augusztus 20-án tartják a település búcsúját. Kunfehértón jelentıs a tó mellett felépült, 800 üdülıbıl álló üdülıövezet. A Tófürdı a víz nyújtotta kikapcsolódás mellett az immár hagyományos Kunfehértói Nyár rendezvény-sorozattal is várja vendégeit. A júniustól augusztus végéig tartó kulturális (kiállítások, könnyő-, népzenei mősorok) sport, szabadidıs rendezvények közül kiemelkedik a SÖRFESZTIVÁL, mely háromnapos rendezvényként egyre nagyobb rangot vív ki az ország déli részén, és egyre több vendéget vonz belföldrıl-külföldrıl egyaránt. Nyilvántartott kulturális örökség a szélmalom. Kéleshalmán hagyomány a kakas-fızı verseny, Jánoshalmán pedig a Bográcsos ünnep.

5 Több településen is találunk a szabadidı eltöltésére alkalmas tornatermeket, sportpályákat, ahol a sportversenyeken kívül más rendezvények megtartására is mód nyílik. Jánoshalmán a népi hagyományokat citerazenekar, a bácskai dalokat is győjtı pávakör és a népi tánccsoport ápolja. Több énekkar mőködik a városban és a nagyközségben is: a Városi Vegyeskar, a Kapisztrán Kamarakórus, a Mithras Énekegyüttes, Kamarakórus és Jazz Vokál, az Egyesített Pedagógus Kórus, illetve az asszonykórus. 1.5 A helyi gazdaság rövid probléma-orientált bemutatása A kistérség hagyományos elmaradottsággal küzdı, falusias jellegő terület. Az 1990-es években a gazdaság szerkezetében jelentıs átalakulás ment végbe. Új elemként jelentkezett a privatizáció, az új tulajdonosi réteg kialakulása és a piacgazdaságra történı átállás. Jánoshalmát gazdaságföldrajzi szempontból meghatározza az a tény, hogy a város vonzáskörzetében nincs olyan természeti kincs vagy ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlıdés motorja lehetne, kivéve a mezıgazdaságot. Ezért a térség gazdasági életében a mezıgazdasági árutermelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvetı jelentıségő ma is és a jövıben is. Ennek oka elsısorban abban lelhetı fel, hogy a nyolcvanas évek végén abbamaradt az Alföld iparosítása, és ennek következtében csak a kis- és középvállalkozások fejlıdtek, amelyeknek a lehetıségeit döntıen a mezıgazdaság és az élelmiszeripar fejlıdése határozta, határozza meg. A térségben 2002 év végén 910 vállalkozás mőködött, a megyei vállalkozások 2 %-a. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetısen alacsony, egy km 2 -re 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km 2 ) átlagnál jóval szerényebb. Hasonló intenzitás fejez ki az ezer lakosra jutó vállalkozások száma is, amely a térségben 52 volt, messze a megyei (73) és az országos (85) átlag alatti. A térségben lakók viszonylagos szegénysége oly módon akadályozza a helyi vállalkozások kibontakozását, hogy nem teremt megfelelı keresletet, nincs elég vevı a boltokban, korlátozottan veszi igénybe a helyi lakosság a szolgáltatásokat, de a helyi vállalkozók sem teremtenek keresletet egymás számára. Infrastruktúra: a térségben az ivóvíz-, a gáz-, és az elektromos ellátás a lakosság és a gazdálkodó egységek igényeihez mérten rendelkezésre áll. A KSH adatai alapján szembeötlı, hogy a kistérség különösen a közcsatornával, a központi főtéssel és a távbeszélı vonalakkal való ellátottság tekintetében marad el a területi összehasonlításban Mezıgazdaság: A ha termıterület 59 %-a szántó, 0,4 %-a konyhakert, 1,4 %-a gyümölcsös, 0,8 %-a szılı, 4,4 %-a rét, legelı. Az erdı aránya 34 %. A rendszerváltást követıen a mezıgazdaság tulajdonosi-üzemi szerkezete alapvetıen átalakult, ami magas munkanélküliséghez, elvándorláshoz, valamint a deviáns viselkedések megerısödéséhez vezetett. A tulajdonformára nézve a szövetkezeti tulajdon megszőnt, és a termıföldterületek ismét apró kisbirtokokra estek szét. A kistérségben a földtulajdon háromnegyede 1 ha alatti. Ezen birtokok törpe mérete viszont nem teszi lehetıvé a mezıgazdaságból élık megélhetését. Várható annak folyamatos átalakulása, illetve önszervezıdése beszerzı, értékesítı, esetleg feldolgozó szövetkezetekbe. A versenyképessé válás feltétele a földtulajdon koncentrációja. Ha ez nem is, de a termıföld használat koncentrálódik a földbérletek révén. Ez használ a konvencionális mezıgazdasági kultúrákat termesztı vállalkozásoknak (gabona-olajosmag-kukorica) amelyek egyenlıre nem igazán gondolkodnak termék szerkezet átalakításban. A növénytermesztéshez szorosan kapcsolódik az állattartás, a sertés, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztés. Ezek Bács-Kiskun megyén belül az egy gazdálkodó szervezetre jutó mezıgazdasági termékérték szerint listavezetınek számítanak (378,4 millió forint, a második helyezett Bajai kistérségnél 123,2 millió forint). Ez a termékérték közel ötszöröse a megyei átlagnak! Említésre méltó a Haladás Szövetkezet, a Borotai Sertéshús Rt és az Agrobisnis Kft., a Kéleshús Kft. sertéstenyésztéssel, hízlalással és vágással foglalkozik. A Kelte Kft. tevékenysége a tojástól a húscsirkéig terjed. E mellett a térségben kertészeti termékeket is elıállítanak, említésre méltó a spárgatermesztés Kéleshalmán, a megye legnagyobb laskagomba

6 elıállító vállalkozása Borotán található. Emellett jelentıs mértékő méztermelés és gyógynövénytermesztés történik a kistérségben, mely kiegészítı jövedelmet biztosít. A terület a Kunsági borvidékhez kapcsolódik. Élelmiszer feldolgozás helyzete: A gabona humán élelmiszerként történı feldolgozását egyedül a jánoshalmi malom végzi. Kiskapacitású vágóhíd Borotán van, és a pékárut helyben sütik. A kertészeti termékek feldolgozása teljesen alapszintő, válogatás, esetleg csomagolás. A Kun-Vin Kft. A szılıfeldolgozás borelıállítás legnagyobb vállalkozása. Általában elmondható, hogy a térségben sokkal több mezıgazdasági terméket így élelmiszer alapanyagot is, állítanak elı, mint ami helyben elfogyasztásra kerül. A feldolgozás viszont helyben nem megoldott, így az alapanyagok kiszállításra kerülnek és a kész élelmiszeripari termékeket be kell hozni a térségbe. Ezáltal a hozzáadott érték, a magasabb feldolgozottsági szint eredménye nem a térségben csapódik le. Vadászat: Gazdasági jelentısége elsısorban a térségi turizmushoz való szerves kapcsolódásában rejlik. A Jánoshalmi Vadásztársaság Bács-Kiskun megye déli részén, Felsı-Bácskában található. Jelentısebb vadgazdálkodást folytató szomszédai: GEMENC Rt. Hajósszentgyörgyi Erdészete, KEFAG Rt. Császártöltési Erdészete. Vadállománya kedvezı élıhelyét az eltérı cserje- és lágyszárú szinttel rendelkezı erdıállományok biztosítják. Rétek, legelık tagoltan, csatornákkal, sáncokkal karöltve teszik színesebbé az Alföldi tájat. Az eredményesebb vadgazdálkodás érdekében 80 ha-on folyik vadföldgazdálkodás, félintenzív és vadlegelı formájában. Vadállomány jellemzı vadai: Gímszarvas, ız, vaddisznó, mezei nyúl, fácán. Turizmus: A térséget a rövid tartózkodás, a szezonalitás, a rendezvényekhez kapcsolódó látogatás jellemzi. A jelenleg meglévı turizmus, idegenforgalom meglehetısen speciális, szők körő. A térségben Tourinform Iroda nem mőködik. A természeti értékeket képviselı Kiskunsági Nemzeti Park, a Jánoshalmi és Kéleshalmi önkormányzatokkal, valamint egy császártöltési vállalkozóval összefogva közös turisztikai programot állított össze Pillants Illancs címmel. A programok a kistérség természeti, kulturális értékeit főzik fel, kiegészítve a helyi gasztronómia jellegzetességeivel. A meglévı programok tovább bıvíthetık, több környéki település bevonásával, megfelelı szálláshelyek kialakításával. A kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férıhelyszáma 28, a megye szálláshelyeinek 0,2 %-a. Az eltöltött vendégéjszakák száma az elmúlt években 300 alatt maradt Jánoshalmán. Az 1000 lakosra jutó férıhelyek száma 2, a vendégéjszakáké 26. Jánoshalmán szálláslehetıségként a kb. 100 fıt fogadni tudó diákotthon szolgál, amelyet a diákok távollétekor használhatnak a turisták. Ezen kívül még a várostól pár km-re fekvı Király Lovastanyában nyílik lehetıség vendégek elszállásolására. A területen - csakúgy, mint a megye egyéb részein- a falusi turizmus csak most indul be. A falusi turizmus kialakításához nem igazán megfelelıek a feltételek, mivel a vendégfogadásra és az ilyen célra alkalmas magánházak is gyakran hiányoznak. Kunfehértón a viszonylag sekély viző tó és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységek és a szezonális rendezvények miatt, az idelátogató turisták száma évente ezer. A vidéki életkörülmények változásával egyre inkább a turizmus felé terelıdik a figyelem. 1.6 Munkaerı piac: megélhetési viszonyok A helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásában érintett települések által alkotott munka-erıpiaci körzet a munkanélküliséget jellemzı ráta alapján évtizede (már a társadalmi átalakulás kezdetétıl fogva) a legrosszabbak közé tartozó mutatókat produkálja. Állandósult jellemzıje a körzetnek, hogy a %-os rátával a megyei átlag kétszeresét, az országos átlag több mint három szorosát mutatja fel. Az érintett munka-erıpiaci körzet települései Bács-Kiskun Megye déli részén találhatók, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös számú fıút mellett, attól északra a homokhátság déli csücskében helyezkednek el, ezzel meghatározva a munkaerıpiac szereplıinek mozgásterét is. A településeinken korábban megszőnt, illetve átalakult, a foglalkoztatást korábban meghatározó nagyüzemek (termelıszövetkezetek - ipari szövetkezetek - gyáregységek telephelyek) helyett, új nagyobb létszámot felvenni képes vállalkozások nem alakultak, nem indultak. A programban

7 érintett településeken nyilvántartott álláskeresıkre jellemzı, hogy a regisztráltak közel fele szakképzetlen munkaerı, valamint az is, hogy % a nık és a férfiak aránya. A másik súlyos adottságuk, hogy a regisztrált munkanélküliek %- a mezıgazdaságból került leépítésre. Az álláskeresık 56,28 % tartós ( 180 napon túl ) munkanélküli, a többségük ( 85,38 % ) fizikai állományba tartozik, és közülük a nagyobb hányad szakképzetlen. A programban érintett településeken is jelentıs változáson ment keresztül a cigányság. A piacgazdaságra való áttérés kezdete óta a szociális, ezzel összefüggésben a munka-erıpiaci helyzetük az összlakossághoz viszonyítva nagyobb arányban tovább romlott. Annak ellenére, hogy pontos statisztikai adatatok arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, hogy a tartós munkanélküliek hány százaléka cigány származású, a becsléseink szerint nagy részük ebbıl a rétegbıl kerül ki. Ennek egyik oka az alacsony iskolázottság illetve iskolázatlanság, másik oka a diszkrimináció, amely nyíltan nem jelenik meg a munkaerıpiacon, de az álláskeresés (közvetítés) során sokszor szembesülnek e jelenséggel a cigány munkanélküliek. A cigányság foglalkoztatásából eredı speciális problémák az érintett települések közül 1.7. Az eddigi fejlesztési politikák, intézkedések, a megvalósult terület- és vidékfejlesztési programok hatása, a térség forrás-felvevı képessége A jánoshalmi kistérségben 2004-ben készült el Jánoshalma és térsége területfejlesztési programja. A programot további térségi szakági szociális felzárkóztatási, turisztikai, informatikai koncepciók és stratégiák elkészítése követte. A programok közül a megyei forrásból támogatott Három éves kistérségi szociális felzárkóztató program megvalósítása folyamatban van. A meglévı intézmények infrastrukturális és eszközfejlesztései, új intézmények és szolgáltatások kialakítása jelentısen javítják az idıskorú lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a hátrányos helyzetben lévı családok, gyermekek ellátásának színvonalát. Jánoshalma Város Önkormányzata az elmúlt évek során számos jelentıs területfejlesztési programhoz igényelt támogatást. A mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások közül jelentıs a Jánoshalmán térségi állatfelvásárló hely és vásártér létesítése (megvalósítása folyamatban van). A foglalkoztatáspolitikai problémák enyhítését szolgálja évrıl-évre a támogatott közmunka programok, valamint a Bács- Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével már mőködı Segíts magadon, hogy mi is segíthessünk Életmód Klub mőködtetése. A települések vezetése, valamint a tıkeerısebb gazdasági társaságok az elkészített programokhoz igazodó megvalósított projektjeikkel a térségi hátrány leküzdését, a térség rossz gazdasági és társadalmi mutatóinak javítását kívánják elérni. Az utóbbi 5 év pályázati aktivitására vonatkozóan megállapítható, hogy elsıdlegesen a települési önkormányzatok éltek folyamatosan ezzel a lehetıséggel, míg a vállalkozói szféra az utóbbi 1-2 évben kezdett aktívabb támogatási pénzforrás igénylésbe. Az önkormányzatok pályázataik döntı többségét a megyei, regionális és állami források elnyerésére irányították. Míg megyei szinten viszonylag nagy arányban, regionális és állami szinten közepes mértékben születtek és valósultak meg támogatott projektek. A pályázati aktivitás az önkormányzati költségvetések nehézségeinek ismeretében elfogadhatónak mondható. Sajnálatos módon a jelentısebb (20 millió Ft-ot meghaladó) támogatási forrással megvalósuló projektek száma minimális (Jánoshalma ivóvízkezelésének beruházása, aszfaltburkolat felújítása), amelyek szükségesek a térség felzárkózásának megvalósításához, a demográfiai és egészségpolitikai negatív folyamatok megállításához. A kistérség vezetıi felismerték, hogy összefogással nagyobb beruházások megvalósíthatók a térségben (Interreg III Kéleshalmi Multifunkcionális Ökoturisztikai Üzleti és Információs Központ kialakítása; GVOP Szélessávú Internet-hálózat kiépítése a Jánoshalmi Kistérségben). Az akciócsoporthoz tartozó önkormányzatok az elmúlt idıszakban az egyre egyértelmőbbé váló pályázati úton szerezhetı források megpályázása közben jó kapcsolatot alakított ki minden olyan

8 szervvel, mely ezen források rendelkezésre bocsátásában szerepet kapnak. A Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 2004-es megalakulása is ezt az együttmőködésen alapuló kapcsolatrendszert példázza, felismerve a decentralizáció és a kistérségi szintő szervezıdés és irányítás fontosságát. Így a minisztériumokkal, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei fiókjával is gyümölcsözı kapcsolatot alakított ki. Ezzel összhangban természetesen a különbözı gazdasági és civil szervezetek is belátták a Társulással való együttmőködés fontosságát. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével való kapcsolat is rendszeres, a Kistérségi Koordinációs Értekezlet kapcsán is rendszeres együttmőködésrıl lehet beszélni. A Munkaügyi Központ által gondozott Közmunkaprogram keretében mintegy 30 fı dolgozik a kistérségben A helyi akciócsoport bemutatása Az akciócsoport összeállításánál fontos célként jelöltük meg, hogy a térség gazdasági, turisztikai, egyéb vállalkozásai, valamint a civil szervezet és a közszféra képviselıi helyet kapjanak a csoportban, így a térség sokszínőségét, illetve sokszínőségre, több lábon állásra való törekvését tükrözze vissza. Az egyes szektorok településekre, valamint a térség egészére vonatkoztatott, megfelelı aránya biztosított. Az egyes tagok kiválasztásánál fı szempontként került mérlegelésre a tagok saját településükön betöltött szerepe, megbecsültsége, kooperációs készsége. Így a településenként delegálandó tagokra a települések tettek ajánlást. A kiválasztott vállalkozások és civil szervezetek vezetıi eddigi tevékenységük alapján megbízhatónak bizonyultak, amely tulajdonság e pályázat véghezvitelében nélkülözhetetlen. A falugazdászok és ıstermelık részvételével a gyakorlatorientált látásmód beépítése is biztosított. A vállalkozások a nem kisebb jelentıségő gazdasági szférát képviselik, biztosítva ezzel a gazdaságilag jól megalapozott munkát. A partnerségre jellemzı, hogy a közszférát öt önkormányzat, egy közhasznú társaság képviseli. Ezek mellett a vállalkozói szférából részt vesz 5 tag, míg a civilek közül 2 tag, valamint három magánszemély. Ezek alapján látható, hogy az akciócsoport tagjainak összetétele arányos. A települések által delegált tagok száma lakosságarányosan lett kialakítva, így a legtöbben Jánoshalmán tevékenykednek (Jánoshalma: 7 tag, Borota: 3 tag, Rém: 3 tag, Kéleshalom: 2 tag, Kunfehértó: 1 tag) A tagok közötti együttmőködést jól szemléltetheti az, hogy az elmúlt idıszakban több olyan pályázat készült, mely a térség, a kistérség számára, de a kistérség határain is túl nyúló eredménnyel jár. Az akciócsoport tagjai között az öt polgármester együttmőködését a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás léte is igazolja. Tekintettel a kistérség mezıgazdasági jellegére, a falugazdászokkal való kapcsolat is egyértelmő, számos közös szervezéső tájékoztató megrendezésére került így sor (pl.: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati lehetıségeinek bemutatása). Az ötödik település, Kunfehértó bevonásával arra is lehetıség nyílik, hogy az egyik prioritásként megnevezett falusi turizmus fejlesztése nagyobb szerepet kaphasson, hiszen e település szikes tava, a Fehér-tó kiváló lehetıséget biztosít a turisztikai lehetıségek szélesebb körben való kiterjesztésére. Mindezek figyelembevételével elmondható: a Jánoshalma szőkebb környezetében található települések, akár kistérségi, akár azon túli települések együttmőködése eredményes. A települési önkormányzatok által készített programok természetesen mind a köz, a civil, mind a vállalkozó szféra számára is kiemelkedı jelentıséggel bírnak, hiszen a közös tervezés során közös célokat is találnak, melyek megvalósítása a térség számára elengedhetetlen.

9 2. Helyi vidékfejlesztési stratégia 2.1. Helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A Leader kistérség lehatárolásánál a fı szempont volt az akciócsoportot alkotó települések hasonló adottságainak, megoldandó problémáinak figyelembevétele, valamint a közös történelmi múltból eredı bácskai identitás tudat. A térség egészére és minden településre külön is jellemzı a lakosság folyamatos csökkenése, a népesség fokozatos elöregedése. A vándorlási egyenleg tartósan negatív, 2003-ban pl. -3,62 fı volt 1000 lakosra vetítve, amely fıként az életminıség romlásának, a megélhetés alapvetı feltételeinek hiányának, a gazdasági-társadalmi fejlıdés stagnálásának vagy romlásának tudható be. A népesség képzettsége gyenge, az iskolázottsági mutatók kedvezıtlenek. Az akciócsoport területe a megyében az utolsó helyen áll az átlag 7,67 osztályos iskolai végzettséggel. A térség nagyobb lélekszámú települései az alföldi nagyfalvakra jellemzıen nagy területő határrészekkel rendelkeznek, amelyeken szántóföldi növénytermesztés, és kisebb részben szılı- és gyümölcstermesztés folyik. Az erdısültség tekintetében az akciócsoport területe bıséges, a termıterület mintegy 34%, ezért a fafeldolgozás lehetıségeinek kiaknázása fejlesztési célkitőzés. A térségben gyakorlatilag nem lelhetı fel számottevı ipar, még a jelentıs termelési potenciállal rendelkezı mezıgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripart is mindössze az eléggé elterjedt sütıipar és egyetlen malom, egy borászati vállalkozás és egy kertészeti termék alapfeldolgozó képviseli. Helyi termékek (méz, pálinka) piacra jutását elısegítı beruházások javítanak a helyzeten. Turizmusról a térségben Kunfehértó vonatkozásában beszélhetünk a többi településen csak kezdeményekben fordul elı, turisztikai vonzerık fıként a természeti adottságokban (tó, ısborókás, erdık) rejlik, továbbá az immár hagyományossá váló (bár évszakhoz kötött) rendezvényekben. A jövı nagy feladata, hogy kifejlıdjön ez a jövedelemtermelı ágazat a falusi, öko-, vadászés agro-turizmusban rejlı potenciál kihasználására. A gazdasági lehetıségeket nehezíti egy egységes szemlélető térségi marketing stratégia és az információáramlás hiánya. A jövıben ennek megvalósítását szorgalmazni kell. A térség környezeti állapota általánosságban jónak mondható. Az alapvetı infrastrukturális ellátottság szempontjából túlságosan nagy hiányok már nincsenek, de a geográfiai elhelyezkedés, a meglévı úthálózat nyomvonala, az államhatár közelsége megváltoztathatatlan adottság. Feltétlenül megoldásra vár a települések szennyvíz elvezetésének és kezelésének problémája. A csatornahálózat kiépítése, a szennyvíz kezelése, tisztítása, majd elhelyezése a közeljövı nagy feladatainak egyike. A lakosság megélhetési problémáit alátámasztó adatok és tényezık közül meghatározó, hogy az éves bruttó átlagkereset a térségben a megyei átlag 65 %-a (2003), valamint a térségben folyamatosan csökkenı munkahely szám és a leépülı gazdasági társaságok miatt magas a munkanélküliségi ráta ( 20 %). Kedvezıtlen a helyzet a civil szervezetek aktivitása szempontjából is. Számuk alacsony, forrásaik szőkösek, együttmőködésük gyenge a privát és önkormányzati szférával. Az akciócsoport települései az utóbbi években már igen sok területen mőködtek és mőködnek együtt érdemlegesen. A térség forrás-felszívó képessége sajnos nem jelentıs, bár az utóbbi években ezen a téren némi javulás már tapasztalható. A települési önkormányzatok, intézmények, illetve a gazdasági társaságok változó eredményességgel szereznek decentralizált és központi ágazati forrásokat, elsısorban infrastrukturális fejlesztéseik finanszírozására, megvalósítására.

10 Érintett csoport BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT Mi módon érintett a problémák által? Mely problémák érintik elsısorban? Az érintett csoport készsége/motivációja a problémákkal való foglalkozásra 2.2 Érdekeltek érintettek és a célcsoportok Az érintett csoport viszonya más érintettekhez Az érintett csoport fı céljai A program pozitív hatásai az érintett csoportra A program negatív hatásai az érintett csoportra Mit tehetünk a konfliktusok mérséklése, valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása/erısítése érdekében Mg-i vállalkozások, ıstermelık Feldolgozóipari vállalkozások Egyéb, a vidék fejlesztésében érintett kis- és középvállalkozások Önkormányzat Lakosság, háztartások Civil szervezetek Tıkehiány, versenyképesség csökkenése, elavult technológia és termelési szerkezet Tıkehiány, versenyképesség csökkenése Tıkehiány, versenyképesség csökkenése Munkanélküliség, elvándorlás, népességmegtartó képesség csökkenése, gyenge infrastruktúra Életminıség romlása Kulturális örökség pusztulása Kényszerhelyzetben van, nincs más megélhetési lehetısége A vállalkozás fennmaradása, életképességének megtartása A vállalkozás fennmaradása, életképességének megtartása A lakosság megtartása, az ott élık jólétének biztosítása A megszokott életminıség fenntartása Életben maradás, hagyományok megırzése Semleges a viszonya más érintettekhez, együttmőködhet térségi feldolgozóipari vállalkozásokkal Semleges a viszonya más érintettekhez, felvásárlóként együttmőködhet mg-i vállalkozásokkal, ıstermelıkkel Semleges a viszonya más érintettekhez, partnerségben mőködhetnek egymással Együttmőködik a helyi vállalkozásokkal, hiszen érdekelt a foglalkoztatás és a helyi adóbevételek növelésében Tulajdonosként, alkalmazottként érdekelt a vállalkozások jó mőködésében Partnerségben segítheti az önkormányzatok munkáját Versenyképesség növelése, termelési struktúra és technológia fejlesztése, termelıi szervezettség fokozása Eredményes mőködés, versenyképesség növelése Eredményes mőködés, versenyképesség növelése Munkahelyteremtés, népességmegtartó képesség növelése, vonzó településkép kialakítása, környezeti állapot és vidéki örökség megırzése Életminıség javulása Kulturális örökség, hagyományok megırzése A programban szereplı intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programban szereplı intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programban szereplı intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programban szereplı intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programnak csak közvetetten lesz hatással a lakosságra A programban szereplı intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetıségekrıl, szaktanácsadás, segítség a pályázatok elkészítésében Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetıségekrıl, segítség a pályázatok elkészítésében, programdokumentumok elıkészítésébe való bevonás Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetıségekrıl, segítség a pályázatok elkészítésében, programdokumentumok elıkészítésébe való bevonás Információáramlás elısegítése, partnerségi viszony kezdeményezése a helyi vállalkozások, a civil szervezetek, valamint a lakosság felé Tájékoztatás a tervezett fejlesztésekrıl, programdokumentumok véleményezése Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetıségekrıl, segítség a pályázatok elkészítésében, programdokumentumok elıkészítésébe való bevonás

11 2.3 SWOT Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek LEHETİSÉGEK Offenzív stratégiát támogató helyzetek Mennyiségileg és minıségileg gazdaságtalan mezıgazdasági tevékenységre kidolgozott szerkezetváltás Extenzív gazdálkodás (biogazdálkodás) Horizontális és vertikális termelıi integrációk Birtok- és üzemméretek rendezése Térségi marketing fejlesztése Szaktanácsadói, térségi információs hálózat kiépítése Víz-, környezet- és tájgazdálkodás Minıségellenırzés és minıségbiztosítás Vidéki infrastruktúra fejlesztése Hagyományteremtı kezdeményezések segítése A térség természeti adottságokra épülı fejlesztések Magas színvonalú, környezettudatos mezıgazdasági termelés Különleges minıségő termékek elıállítása A térségre jellemzı növény- és állatfajokra alapozott egyedi gazdálkodás, termékfeldolgozás és marketing Agrár és környezetvédelmi K + F A térségben található szakmai központokkal való együttmőködés, együttgondolkodás, közös projektek és ezek megvalósítása Idegenforgalom fejlesztése Vidéki örökség védelme, falumegújítás GYENGESÉGEK ERİSSÉGEK Gyenge termıhelyi adottságú területek termelésbıl való kivonása Piacképtelen, tájidegen termékek elıállításának csökkentése A térség szükségleteit meghaladó termékelıállítás piaci zavarainak elhárítását célzó programok (minıségi feldolgozás, tárolás, termékpályák kialakítása) A szők mezıgazdasági termékskála bıvítése Termékfeldolgozás színvonalának növelése Térségi marketingfejlesztés Szakképzettség növelés, munkahelyteremtés Együttmőködés a piaci szereplık között Civil szervezetek bevonása a térség társadalmi életébe Defenzív stratégiát támogató helyzetek VESZÉLYEK Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek

12 2.4 Problémafa A KISTÉRSÉG VONZEREJÉNEK A CSÖKKENÉSE MIND A LAKOSSÁG, MIND A VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRİL Kedvezıtlen demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók (a népesség gyors ütemő fogyása, a térségben maradók jelentıs mértékő elöregedése, a népesség alacsony szintő iskolai végzettsége, a képzett munkaerı elvándorlása, a munkanélküliek magas száma) A lakosság életkörülményeinek a romlása (A kultúrához, a tudáshoz és az egészséges életmódhoz való jutás esélyegyenlıségének a csökkenése, a kommunális infrastruktúra kiépületlensége) A helyi gazdaságot dinamizálni képes iparágak elkerülik a térséget (Az ipari- és mezıgazdasági termelı infrastruktúrák korszerőtlenné válása, a termelési feldolgozó kapacitások összhangjának a megbomlása, a fejlett gazdasági gócpontok rossz elérhetısége, a gyorsforgalmi utak hiánya, mellékutak kiépületlensége) A régi gazdasági szerkezet összeomlása (értékesítési csatornák megszőnése, tulajdonosi struktúrák elaprózódása), A térség marketing eszközrendszerének kidolgozatlansága A termelés központú mezıgazdaság egyeduralma (a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyása) Az infrastruktúra fejlesztéshez szükséges kapacitások gyengesége (saját erı, lobbi ) A humán erıforrások gyengesége (a térségi szintő összefogásban rejlı lehetıségek kihasználatlansága)

13 2.4 Célfa A KISTÉRSÉG VONZÓVÁ TÉTELE A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE A népesség csökkenés megállítása A lakosság életkörülményeinek javítása a hátrányos helyzetőek esélyegyenlıségének a megteremtése A térségben lévı és az idetelepülni szándékozó vállalkozások számára a versenyképes környezet biztosítása Az egyoldalú gazdasági szerkezet megújítása, új munkahelyek teremtése A mezıgazdaság versenyképessé tételéhez szükséges fejlesztések megvalósítása A lakosság számára az EUban elvárható életminıségi szint biztosítása, a vállalkozások fogadására alkalmas kapacitások kiépítése A humán erıforrások fejlesztése, a többcélú kistérségi társulásban rejlı új erıforrások felszabadítása, közös összefogások generálása,

14 2.5 A térség jövıképe éves távlatban (középtávú jövıkép) A térség földrajzi elhelyezkedésébıl adódóan, valamint az országos területfejlesztési tervekben rögzítettek alapján a térség fejlıdését fıként a belsı erıforrásaira támaszkodva, illetve abból kiindulóan lehet csak elképzelni. A Bácska Kincse kistérség területe a bácskai löszhát felsı, északi részének peremén helyezkedik el, jó mezıgazdasági adottságokkal, amely részben megmagyarázza a mai helyzetet (hogy szinte nincs más gazdasági ágazat a mezıgazdaságon kívül a területen) és kijelöli a további lépések irányát. Kiindulva a helyi adottságokból a fejlıdés irányát a belsı erıforrások olyan irányú koncentrálása határozhatja meg, amely figyelembe veszi a nagyon túlsúlyossá vált gabonakukorica-olajos növénytermelésben jelentkezı válságjelenségeket. Ez érinti leginkább a térségi, mezıgazdasághoz értı, nem túlságosan képzett embereket, akik igyekeznek a piac megszabta igényekhez alkalmazkodni. A legfontosabb cél ebbıl következıen az itt élık számára jövedelemszerzési lehetıségek biztosítása. Ez jelenti a munkajövedelmet, megélhetést biztosító munkahelyek teremtését, a kis- és közepes vállalkozások, egyéni vállalkozások létrehozását a mezıgazdaságban és a hozzá szorosan kapcsolódó feldolgozó iparokban, továbbá az alternatív jövedelemszerzési lehetıségek fejlesztését a kiegészítı családi gazdaságokban, szociális gazdaságban. A térség gazdaságának egyik problémája a feldolgozóipar hiánya, amelynek következtében az elıállított alapanyagok kiszállításra kerülnek, a saját belsı fogyasztáshoz szükséges árumennyiség pedig a térségen kívülrıl kerül beszállításra. Kevés a helyben termelendı ún. hozzáadott érték, amelyen a közeljövıben változtatni kell. A fokozatosság elvét betartva szükséges az agrárgazdasági struktúrát átalakítani. Helyi fejlesztı munka eredményeként meg kell találni azokat a réspiacokat, amelyek a térségi erıforrások jó kihasználását lehetıvé téve, helyben elıállított félkész- vagy késztermékeket igényelnek. Lehetıségként merül fel élelmiszertermékek és alapanyagaik, és a jelentıs erdıgazdálkodás alapanyagainak egyre szélesebb körő feldolgozása. A vázolt elképzelések megvalósulásával megváltozik a növénytermesztés, állattenyésztés összetétele, aránya, technológiája, átalakul a területhasználat. Olyan elıállítási módok alakulnak ki, olyan termékek keletkeznek, amelyek a terület ökológiai-környezeti igényeinek, az agroökopotenciálnak leginkább megfelelıek, a legkisebb kockázattal járnak. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezıgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bıvülı turisztikai lehetıségek kiaknázásában A térségi turizmus kialakítása terén létrejönnek bizonyos fejlesztések a falusi-, az agro- és az aktív (kerékpáros-, lovas-) turizmus megvalósítására. Kunfehértó üdülıkörzete mint meglévı turisztikai potenciál összekapcsolódik a térség természeti adottságainak (İsborókás, Illancs ) feltárásával, a tanyai vendéglátással (Király tanya), a bıvülı programkínálat szélesebb réteget vonz a térségbe. Mindezekkel megnı a nem mezıgazdasági tevékenységek jövedelem termelı képessége. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezıgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bıvülı turisztikai lehetıségek kiaknázásában Nagyon fontos a térség jövıje szempontjából a lakosság iskolázottsági szintjének növelése. Legfıképpen a helyi igényekhez igazodó szakképzés, szakirányú továbbképzés helyi, célirányos megvalósítását kell szorgalmazni. A tehetséges, helyi kötıdéső fiatalok helyben tartását elı kell segíteni megfelelı képzettséget kívánó munkahelyek létrehozásával. A hátrányos helyzető rétegek, kiemelten a roma származásúak integrálása a helyi társadalomba is a képzési programok révén valósul meg. A helyi gazdasági élet igényei szerinti tudást kell preferálni! Mindezen elképzelések megvalósításához igénybe kell venni, ki kell használni az Európai Unió forrásait, közösségi kezdeményezéseit.

15 2.6 Átfogó és specifikus célok a közötti idıszakra Átfogó cél: Térség népességmegtartó erejének növelése, a térség lakosságának életminıségének, jövedelemszerzı képességének növelése az élhetıbb vidéki élet megteremtése céljából. Specifikus célok: A termelési és kulturális adottságoknak megfelelı, helyi jellegzetességő termékek, szolgáltatások, feldolgozott termékek mennyiségi, minıségi javítása, piacra jutásának elısegítése A mezıgazdaság hatékonyabbá tétele, a gyengébb termıképességő területeken alternatív kultúrák meghonosítása A vidéki életben, a falusi turizmusban rejlı potenciál kiaknázása, helyi, térségi értékekre alapozó turizmusfejlesztés, különösen a kézmővesipar fejlesztésének beindításával Együttmőködés ösztönzése a térség szereplıi között, az identitástudat és közösségi szellem erısítése. Egységes arculat kialakítása. 2.7 A prioritások és intézkedések ismertetése Prioritások I. Sokszínő mezıgazdaság kialakítása, a mezıgazdasági jövedelemszerzési lehetıségek fejlesztése II. Térség turizmus fejlesztése III. Térség összetartozásának erısítése Intézkedések 1. Térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése 2. Kedvezıtlen adottságú mezıgazdasági területek hasznosítása 3. A térség vendégmegtartó erejének erısítése 4. Térségi összefogás erısítése 2.8 Az intézkedések kapcsolódása Stratégiánk kapcsolatrendszere arra épül, hogy a térségi összefogást minél jobban kiemelje, elıtérbe helyezze. Úgy építettük fel a programunkat, hogy a 4. számú intézkedés (a térségi összefogás erısítése) köré szıttük a különbözı intézkedéseket. Az intézkedésben megfogalmazott célok szorosan kapcsolódnak minden intézkedéshez, összefogja a LEADER programot. A Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Tervben meghatározott intézkedések közötti kapcsolatokat, kapcsolatrendszert a következı árba szemlélteti: Térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése Térségi összefogás erısítése Térség vendégmegtartó erejének erısítése Kedvezıtlen adottságú mezıgazdasági területek hasznosítása

16 2.9 A stratégia illeszkedése korábban (részben vagy egészben) megvalósult, jelenleg is futó vagy tervezett komplex fejlesztési programokhoz, projektekhez A jánoshalmi kistérségben 2004-ben elkészült a kistérség térségfelzárkóztatási, fejlesztési programja. A program összeállítása során felvázolt stratégiai alternatívák közül a kistérséghez tartozó önkormányzatok a progresszív fejlesztés mellett döntöttek. Ennek értelmében a kistérségben új alapokra kell helyezni a gazdasági életet. A térség belsı energiáira építve, a gazdaság diverzifikálására és versenyképessé tételére vonatkozóan olyan intézkedések megvalósítására van szükség a kistérségben, amely hosszú távon biztosítja az itt élık számára a minıségi élet feltételeit. Ennek a pozitív jövıképnek az eléréséhez 4 fejlesztési prioritás került megfogalmazásra: - gazdaság szerkezetátalakítás, - mezıgazdaság versenyképességének fejlesztése, - humánerıforrások fejlesztése, - közlekedési, kommunális és települési infrastruktúra fejlesztése A LEADER+ programban megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Akcióterv intézkedései leginkább az elsı három prioritáshoz illeszkednek, természetesen nem teljes körően, hiszen a program azokra a problémákra ad választ amelyek a nagy nemzeti vagy EU-s forrásokból nem támogathatóak. A gazdasági szerkezetátalakításhoz az 1. és a 3. intézkedés kapcsolódik a térségspecifikus termékek feldolgozása és a turisztikai lehetıségek fejlesztése terén. A mezıgazdaság versenyképességének fejlesztéséhez a 2. intézkedés kapcsolódik az alternatív mezıgazdasági lehetıségek támogatása által. Az elsı kettıs prioritáshoz és a humánerıforrások fejlesztéséhez is kapcsolódik a 4. intézkedés. A közösségi marketing az információátadás magvalósulása egyrészt a humánerı kompetenciáit erısíti másrészt a gazdasági lehetıségeket is pezsdíti. A Leader Vidékfejlesztési Terv kifejezetten illeszkedik a 2004 évben átdolgozásra kerülı jánoshalmi kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjához. Mivel a Leader program helyi, innovatív vidékfejlesztési projektek támogatását szolgálja, ezért a Vidékfejlesztési Tervátfogó és speciális céljai összhangban vannak Vidékfejlesztési Programnak célrendszerével. A térség mezıgazdasági orientáltsága és a természeti adottsági miatt a Leader Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott valamennyi operatív intézkedéseknek kiemelkedıen fontos szerepe van az Agrástruktúra és Vidékfejlesztési Program céljainak elérésében tavaszán határozatot hozott a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás a kistérségi turizmuspolitika alakításáról. A kistérség térségfelzárkóztatási programjában megállapítást nyert, hogy a domináns, megújításra váró mezıgazdaság, valamint az erre épülı feldolgozóipar mellett a turizmus térhódítása nélkülözhetetlen a térség gazdasági felzárkóztatása szempontjából. A határozat megalkotói rögzítik azokat a turisztikai potenciálokat, meghatározták azokat a fejlesztési lehetıségeket, amelyek ennek a gazdasági ágazatnak az akcióterületen történı megindulásához, megerısödéséhez szükségesek. A Helyi Vidékfejlesztési Tervben a 3. és 4. intézkedés segíti elı a megfogalmazott célokat. Összességében elmondható, hogy a Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósulásával valamennyi térségre elkészített programban, koncepcióban szereplı intézkedések közül számos megvalósul, vagy megindul a megvalósulás irányába, amelyek jelentıs fejlıdéseket, térségünk felzárkózásának megkezdését eredményezik.

17 3. A Terv magvalósítása: cselekvési és pénzügyi terv 3.1 Intézményépítés Intézményi feltételek A program lebonyolítását, adminisztratív teendıi gesztorszervezetünk a végzi. A gesztorszervezet (Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság) ban alakult, az alábbi tevékenységek ellátására: - Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítı szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat - Idısek otthona - Idısek klubja - Éjjeli menedékhely - Otthoni szakápolás Személyi feltételek A Kht. jelenleg 46 fıt alkalmaz teljes munkaidıben. A LEADER programban terveink szerint 2-3 fı fog aktívan részt venni: - 1 fı Projekt koordinátor teljes munkaidıben - 1 fı Pályázati referens megbízással - 1 fı Pénzügyi referens megbízással A megfelelı személyek kiválasztása megtörtént, jelenleg is aktívan részt vesznek a tervezési folyamatokban. Tárgyi feltételek A munkaszervezet rendelkezésére a következı eszközök állnak: 5 db irodahelység, 5 db számítógép, telefon/fax, 2 db fénymásoló, 5 db nyomtató, Internet Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb Ram, 40 Gb HDD + 17 Mag SVGA monitor 3 db HP LaserJet 1005 lézernyomtató 2 db (Családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, gazdasági iroda) Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb ram, 40 Gb HDD + 17 Compaq SVGA monitor 1 db HP OfficeJet 6110 multifunkciós tintasugaras nyomtató 1 db (Titkárság) Intel Celeron 2,4 Ghz, 256 Mb rem, 40 Gb HDD + 17 Mag SVGA monitor 1 db HP LaserJet 1010 lézernyomtató 1 db (Idısek klubja) Intel Pentium 100, 32 Mb ram, 20 GB HDD + 14 Amaga SVGA Monitor 1 db (Gazdasági iroda) Epson LX-300 mátrixnyomtató 3 db (Gazdasági iroda, titkárság, idısek klubja) Kapcsolatok A felelısségteljes munkára várhatóan nem lesz elég pusztán a gesztor jelenlegi és a tervezett kapacitása sem. A pályázati folyamatok lebonyolítására valószínőleg elıállnak olyan helyzetek is, ahol külsı szakértı bevonása lehet célszerő. Pályázatok elbírálásánál célszerő lehet összeállítani az egyes jogcímekre külön-külön szakmai bizottságokat, ahol a HBMB megfelelı tagjain kívül a téma szakértıi is részt vesznek a pályázatok elbírálásában. Külsı megbízottak végzik az olyan munkákat is, amelyek a közvetlenül nem tartoznak a gesztor feladataihoz. (Pl.: kiadványszerkesztés munkák, terjesztés, nyomtatás, honlap felállítás, egyéb szakértık) Mindezek mellett a gesztor számít arra is, hogy számos önkéntes jelentkezik néhány feladatra (szórólap terjesztés, fórumok szervezése stb.) Az országban több közhasznú csoport is alakult a LEADER akciócsoportok megsegítésére.

18 Akciócsoportunk szükségesnek tartotta, hogy csatlakozzon egy olyan szervezethez, amely hálózatot épít, szakmai tanácsokat adhat a helyi pályáztatáshoz, megossza a legjobb gyakorlatot és összefogja az akciócsoportokat. Csoportunk a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesülettel vette fel a kapcsolatot. Az egyesület összejövetelt rendezett Bács- Kiskun megyében, mely során megismerhettük a Bács-Kiskun megyei akciócsoportokat is. 3.2 Kommunikációs terv A jelenlegi feladat az, hogy a kialakult stratégiai és operatív programok megvalósításában részt vevı potenciális partnerek és kedvezményezettek kellı mértékben tájékozottak legyenek a kooperációs lehetıségek, a támogatások, a tervezett fejlesztések felıl. Ennek a tájékoztatásnak közérthetı formában, az akciócsoport minden lakosa/vállalkozása számára elérhetıen kell rendelkezésre állnia. A cél az, hogy az érintett szereplık fel tudjanak készülni a fejlesztési pályázatok elkészítésére, a projektekben való részvételre. Emellett meg kell találni annak a lehetıségét, hogy a térség lakosain túl, a potenciális partnerek, befektetık ugyancsak informálódhassanak a fejlesztési elképzelések felıl. Ez a cél csak úgy valósítható meg, ha több párhuzamos csatornán kellı intenzitással zajlik az információk publikálása. (Összefoglaló táblázat a következı oldalon) 3.3 Adminisztrációs és ellenırzési feladatterv A gesztor felelıs azért, hogy a helyi szintő pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat, továbbá a megvalósuló pályázatokkal kapcsolatos feladatokat is ellátja. (Összefoglaló táblázat a következı oldalon)

19 3.2 Kommunikációs terv X Tevékenység Feladat Idıbeli felmerülés Kommunikációs feladatok Kiadvány(ok) készítése Logó + honlap vagy kapcsolat készítése meglévı honlaphoz, karbantartás, frissítés Fórumok Más, a kommunikációval vagy a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység Tájékoztató kiadvány 3 alkalommal, alkalmanként 200 példányszámmal 1. Tájékoztató a térség sikerérıl, rövid összefoglaló a LEADER mőködési mechanizmusairól 2. Tájékoztató a helyi pályázat feltételeirıl. 3. Tájékoztató a nyertes pályázatok megvalósulásáról Térségi hírlevél Támogatási szerzıdés aláírását követıen (2006 elsı fele); A pályázati rendszer kialakítását követıen (2006 közepe); Záráskor (2008) A második pályázati fordulót követıen kéthavonta Logó (Tervezés, szerkesztés) Támogatási szerzıdést követıen (2006 eleje) Honlap (Folyamatos mőködtetés és frissítés, aktuális információkkal frissen feltöltve, Adatbázis-készítés, szerkesztés, levelezılista) 4 központi fórum (nyerés, pályázati felhívások megjelenése, pályázatok beérkezése, lezárás) Minden településen legalább 2 kisebb fórum igény szerint (kb.: 15 db) Kérdıíves felmérés (Közbensı, illetve utólagos alkalmanként legalább 100-as minta) Újságcikkek (Lehetıleg közérdekő információként. Pályázati felhívások fizetett formában helyi újságban megjelentetve) Média (Tv, rádió) (Lehetıség szerint nem fizetett formában, Interjúk adása) A második fordulót követıen Folyamatosan ( ) Becsült költség (nettó) Ft Ft Ft Ft Ft 2006 illetve Ft Pályázati felhívások megjelenésekor, ill. Eseti jelleggel, lehetıség szerint ( ) Eseti jelleggel, lehetıség szerint ( ) Ft 0 Ft

20 3.3 Adminisztrációs és ellenırzési feladatterv X Tevékenység Feladat Idıbeli felmerülés Adminisztrációs feladatok Ellenırzési feladatok A Terv lebonyolításához szükséges dokumentáció elkészítése Információs anyagok elérhetıségének biztosítása, tanácsadás, ügyfélszolgálat Pályáztatás, pályázatkezelés Indokolt esetben szakértık bevonása a döntés-elıkészítésbe Bíráló Bizottság titkársági feladatok bizottsági ülések elıtt, alatt, után Idıarányos teljesítések helyszíni ellenırzése Indokolt esetben szakértık bevonása Nemzetközi együttmőködés költségei Ügyviteli rend elkészítése (iratkezelési kézikönyv, eljárásrendjét, munkaköri leírásait, SZMSZ), Pályázati felhívások összeállítása, meghirdetése Támogatási szerzıdés megkötése után (2006 elsı fele) Becsült költség (nettó) Ft Idıszakos jelentések, záró jelentések készítése Eseti jelleggel Ft Ügyfélszolgálat, tanácsadás Pályázati felhívásoktól Ft program lezárásáig folyamatos ( ) Pályázatok befogadása, regisztrációja, hiánypótlás, formai értékelés, kapcsolattartás az MVH-val, Szakbizottságok alakítása HBMB ülés elıkészítése, HBMB döntésrıl szóló jegyzıkönyv készítése, segédkezés a támogatási szerzıdések ügyében Befogadás elıtti és megvalósítás alatti, megvalósítás utáni helyszíni ellenırzések, monitoring feladatok Helyszíni ellenırök bevonása Fordítás, tolmácsolás, levelezés, kommunikáció Pályázatok beérkezésétıl folyamatos 2007-ben Eseti jelleggel, HBMB ülések elıtt, 2007-ben Eseti jelleggel, HBMB ülések alkalmával, 2007-ben Pályázatok megvalósulásával kapcsolatban folyamatosan Pályázatok megvalósulásával kapcsolatban folyamatosan Gesztor munkája alatt folyamatosan Ft Ft Ft Ft Ft Ft

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

Budapest, 2006. augusztus 1. TeTT Consult Kft.

Budapest, 2006. augusztus 1. TeTT Consult Kft. Város Kastély Egyetem Ökováros Fıutca-program Humán urbanista Lakóhely Munkahely Szabadidı Rekreáció Kultúra Gazdaság Közlekedés Fıtér-Fıutca-Fórum Szomszédságok Funkciótervezés Vezérprojektek Szabályozás

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. SZEPTEMBER 11. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: +(32) 417-255/163 Honlap: www.salgotarjan.hu

Részletesebben

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft. Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság I. Területi Tervező és Kutató Iroda MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE KOMPLEX TERVÉNEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma A Berettyóújfalu ok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés Gazdasági

Részletesebben

A Rétsági kistérség területfejlesztési programja

A Rétsági kistérség területfejlesztési programja Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36. Tel/fax: (32) 421-400, (32) 511-120 E-mail: nmtkht@nmtkht.hu A Rétsági kistérség területfejlesztési programja Készült: A

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye

Részletesebben