A SZERENCSI KISTÉRSÉG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZERENCSI KISTÉRSÉG"

Átírás

1 A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

2 A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program az Európai Unió támogatásával, az ÁROP 1.1.5/C kódszámú pályázatból finanszírozott Szerencsi kistérség hosszú távú fejlődésének módszertani megalapozása című projekt keretében, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült. A FEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK: Dobos Károly, Kézy Béla, Róka László, Vámos Mariann, Vojtonovszki Gergő KÖZREMŰKÖDŐK A SZERENCSI KISTÉRSÉG RÉSZÉRŐL: Dr. Árvay László április MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 2. BEVEZETÉS A MUNKA HÁTTERE A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, FŐBB ELEMEI 8 3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN 9 4. FEJLESZTÉSI KERETEK FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÖRNYEZET Tervezési keretek ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI TERVEK Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv ( ) REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KERETEK Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program KISTÉRSÉGI SZINTŰ KERETEK Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) NORMATÍV KERETEK évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről /2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A kistérség fejlődését meghatározó megyei szintű normatív keretek Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek SZAKMAPOLITIKAI KERETEK Közlekedéspolitika Transz-európai Hálózatok (TEN) Magyarország és a TEN A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai Közös Agrárpolitika LEADER Természetvédelem NATURA 2000 hálózat NATURA 2000 területek Magyarországon Az EU Foglalkoztatás politikája Az Európai Unió energiapolitikája Hazai energiapolitika illeszkedése az Európai Unióhoz STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS TERÜLETI LEHATÁROLÁS DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK MUNKAERŐPIAC, HUMÁN ERŐFORRÁS Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jövedelmi viszonyok Oktatás, képzés TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET GAZDASÁGI SZERKEZET Mezőgazdaság Ipar 61 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

4 5.5.3 Szolgáltatások Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra VÁLLALKOZÁSOK MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Közlekedés Közműellátottság Hulladékgazdálkodás Telekommunikáció KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN SWOT-ANALÍZIS A SWOT ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK A SZERENCSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A JÖVŐKÉP A KIHÍVÁSOK A STRATÉGIAI KERET STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK A JAVASOLT STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA KULCSFONTOSSÁGÚ PROJEKTEK A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK 164 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

6 2. BEVEZETÉS 2.1 A munka háttere A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Programjának 1.1.5/C jelű (A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése) programjára. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, így a kezdeményezés anyagi támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Tervből. A program célja A program kidolgozásának célja a többcélú kistérségi társulás felzárkózásának és fejlődésének elősegítése, a korábbi fejlesztési stratégiák felülvizsgálata, a jelen megváltozott körülmények feltárása valamint az új kihívásokhoz alkalmazkodva a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési források koncentrálása, a fő fejlesztési irányok kijelölése, meghatározása volt. A program időtávja A program időtávjának meghatározását többszörös elvárásoknak való megfelelés motiválta: ennek megfelelően felvázolja a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, ugyanakkor keretet biztosít a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. A rövid távú célok a következő hároméves programozási ciklus ( ) jelenleg még nem ismert fejlesztési kereteinek kihasználására irányulnak illetve a lehetséges beavatkozási területek meghatározására. A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit a következő as programozási periódusra készülő további fejlesztési tervek kidolgozása során. A programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a konkrét beavatkozási területek végrehajtása azonnal elindítható legyen. A as programozási időszakban releváns akciótervek még nem ismertek idén kerülnek kidolgozásra, ezért 2011-ben szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. A felülvizsgálatot indokolja még a tervek szerint 2011 év végén tartandó népszámlálás, ami a kistérségi helyzetelemzéshez szolgáltat majd aktuális adatokat. A program földrajzi beavatkozási területe A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott fejlesztési program a január 1. után Szerencsi Kistérséghez sorolt 18 település közös közigazgatási és fejlesztési szervezetének fejlesztési koncepciója. A Szerencsi Többcélú Kistérségi társulás Települései (3509): Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsanálos. 1. ábra: Statisztikai kistérségek Magyarországon MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

7 Forrás: A program kidolgozásának szükségessége Magyarországon szinte a rendszerváltás óta működnek kistérségi alapon szerveződő önkormányzati társulások, fejlesztéspolitikában betöltött szerepük 2004 után azonban alapvetővé vált. A 2004 után kialakított, statisztikai alapon szerveződött magyarországi kistérségek előtt jelentős kihívások állnak, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az ezekben rejlő lehetőségeket. Az egyik ilyen nemzetközi kihívás az, hogy hazánk EU az ország szinte teljes területe az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, ezáltal jogosult a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. A másik jelentős kihívás hazai eredetű: a kistérségek (térségi társulások) létrejöttük óta köztes állapotban voltak, jelentős költségvetési korlátok között működtek/működnek, szerepük és feladatuk sokszor ma sem kellően tisztázott. Erre a kihívásra adott válasz volt kistérségek intézményesítése 2004 után. A létrejött, önkéntességen alapuló többcélú kistérségi társulások képesek lettek meghatározott térségi szolgáltató funkciók betöltésére, térségi alapon szerveződő területfejlesztési funkciók koordinálására (pl.: szennyvízberuházások, útberuházások). Létjogosultságukat a területi kiegyenlítésben az eddigi sikeresen lezárult infrastrukturális és szociális projektek fényében igazolták. Az államigazgatásban betöltött szerepkör azonban ma még nem tisztázott, rengeteg szakmai vita övezi a kérdést, középtávon mindenképpen indokolt többcélú kistérségi társulások közigazgatási és közszolgáltatási funkcióinak megerősítése és ésszerűsítése a hatékony szolgáltató állam kiépítése érdekében, mely a területi versenyképesség egyik alapja. A bemutatott kihívások és változások hosszú időre meghatározzák a kistérségek így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás szerepét, helyzetét, ezért elengedhetetlen, hogy a kistérségek széles körben elfogadott stratégiával rendelkezzenek. Ezek alapján MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

8 szükséges olyan komplex kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program kidolgozása, amely meghatározza az adott kistérség jövőbeli helyzetére, szerepére vonatkozó jövőképet és missziót, tartalmazza a kívánt jövőbeli állapot eléréséhez vezető utat (stratégia, prioritások) és azokat a beavatkozási területeket, melyekre koncentrálni szükséges a kistérség sikeres fejlődése érdekében. 2.3 A program felépítése, főbb elemei A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása; a fejlesztési keretek, mely magában foglalja a fejlesztéspolitikai környezetet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciákat. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része a stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

9 3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A jelen fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkitűzés vezérelte a szakértőket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejlődésének elősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a szakértők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Szerencsi kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: Reális időtáv meghatározása A program időtávjának kettős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelelően a program missziója középtávon 2014-ig biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013 végéig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért legkésőbb 2014 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétele új munkahelyek teremtésének, amely egyben kistérség népesség-megtartó képességét is növeli. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés kérdőívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizennyolc település bevonásával. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

10 tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű országos, regionális, megyei fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o Országos szinten: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv. o Regionális szinten: Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája, Észak- Magyarországi Operatív Program. o Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve. Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; ezért törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: o Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, o Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján, o Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével, o SWOT analízis összeállítása, o Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával. A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

11 4. FEJLESZTÉSI KERETEK 4.1 Fejlesztéspolitikai környezet A fejlesztéspolitikai alfejezet áttekinti a kistérségi fejlesztések megvalósításának tervezési, normatív és szakmapolitikai környezetét Tervezési keretek A kistérségi vezetők, valamint a fejlesztési elképzelések kidolgozásába bevont szakértők számára azért fontos a tervezési keretek ismerete, hogy a kistérségben megvalósítani kívánt fejlesztéseket illeszteni tudják a megyei, regionális, valamint hazai szintű tervekhez, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztési forrásokhoz. 4.2 Országos fejlesztési tervek Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepcióját tartalmazó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót az Országgyűlés a 96/2005. (XII. 25.) határozatában fogadott el. A koncepció célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészséges és hosszabb az élet. Maga a Koncepció két részből áll: A jövőépítés alapjai Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához és a Célok és eszközök a sikeres Magyarországért Magyarország fejlesztéspolitikai teendői című dokumentumból. Az átfogó cél eléréséhez az alábbi stratégiai célok kerültek megfogalmazásra: A versenyképesség tartós növekedése; A foglalkoztatás bővülése; A versenyképes tudás és műveltség növekedése; A népesség egészségi állapotának javulása; A társadalmi összetartozás erősödése; A fizikai elérhetőség javulása; Az információs társadalom kiteljesedése; A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása; Kiegyensúlyozott területi fejlődés; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

12 Az Országos Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében prioritási csoportokat jelöltek ki, amelyek előrevetítik a Szerencsi kistérség fejlesztési irányait is. 1. Befektetés az emberbe prioritáscsoport; 2. Befektetés a gazdaságba prioritáscsoport; 3. Befektetés a környezetbe prioritáscsoport. Az 1. és a 2. prioritási csoportokon belül kijelölt feladatok együttesen hozzájárulhatnak egyegy térség így a Szerencsi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. A foglalkoztathatóság javítása kiegyensúlyozottabb munkaerő-piaci helyzetet eredményezhet, az esélyegyenlőségi feltételeinek javításával biztosítható az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az ellátások minőségének és hatékonyságának javításával korszerűsíthető az egészségügyi ellátórendszer szerkezete és működése, a technológiai modernizáció, valamint a vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása pedig alapvetően hozzájárul a térség gazdasági stabilitásához. A 3. prioritási csoport kiemeli a természeti értékek és erőforrások megőrzésének fontosságát. Az elérhetőség javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése javíthatja egy település vagy egy térség nemzetközi és hazai környezetben elfoglalt helyzetét, mindez a Szerencsi kistérség gazdasági fejlődése szempontjából is meghatározó feladat Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK 2005) célja, hogy kijelölje az ország rövidés hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati politikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK jövőképe a területi harmónia, melynek eléréshez az alábbi hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célokat határozták meg: Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus Az OTK Régiók fejlesztési irányai fejezetben az Észak-magyarországi régióra vonatkozó átfogó célként egy technológiai fejlettségen alapuló versenyképes gazdaság megteremtése, regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése, valamint a minőségi élet feltételeinek kialakulása és a településhálózat integrált fejlesztése fogalmazódik meg. A Szerencsi kistérség természeti, turisztikai és gazdasági adottságait tekintve a regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése meghatározó jelentőséggel bír a kistérség jövőjét illetően. A területi célok között a régió külső-belső határai közötti horizontális társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítését, a régió szegregációval sújtott, különösen a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségeiben a társadalmi kohézió erősítését, az aprófalvas térségekben a térségi központok funkcióinak megerősítését, az infrastrukturális hátrányok csökkentését, a turisztikai lehetőségek kiaknázását, valamint az áradásokkal sújtott területeken integrált árvízvédelmi és tájgazdálkodási programot hangsúlyozza. A területi célokban megfogalmazott programok megvalósítása javíthatja, ugyanakkor erősítheti a kistérség régióban betöltött szerepét. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

13 4.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT az Európai Uniós fejlesztési források felhasználásának kereteit biztosító, 7 évre ( ) szóló nemzeti fejlesztési tervdokumentum, amely meghatározza a fejlesztések fő céljait és irányait, valamint azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat fordítani szeretné. A nemzeti fejlesztési tervdokumentum a fő stratégiai célokat jelöli ki, míg az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat az ún. operatív programok tartalmazzák. A programban kijelölt összehangolt állami és uniós fejlesztési célok 6 prioritási területet érintenek: a gazdaságot, a közlekedést, a társadalmi megújulást, környezet és az energetika területét, a területfejlesztést és az államreformmal összefüggő feladatokat. Az ÚMFT átfogó céljai, s azon belül meghatározott specifikus célok az ország fejlődésére és a nemzetközi versenyképesség erősítésére terjednek ki: a foglalkoztatás bővítése: o foglalkoztathatóság javítása o munkaerő-kereslet bővítése o munkaerő-piaci környezet fejlesztése; a tartós növekedés feltételeinek megteremtése: o versenyképesség javítása o a gazdaság bázisának szélesítése o üzleti környezet fejlesztése. Az ÚMFT-ben meghatározott prioritási területek együttes alkalmazása kedvező hatással lehet a régió, a kistérségi és a települések fejlődésére. A Szerencsi kistérségben jelenleg is folynak olyan fejlesztések, amelyek az említett hat prioritáshoz tartoznak, így pl. kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása, közlekedési hálózatok fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, oktatási rendszer átalakítása, felzárkóztatási programok megvalósítása, egészségfejlesztési és egészség-megőrzési programok szervezése, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó környezetjavító és környezetbarát intézkedések alkalmazása Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel párhuzamosan dolgozták ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) dokumentumot. A Stratégia célja, hogy összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközét. A Stratégia átfogó célja, hogy a nemzeti sajátosságokra alapozva hozzájáruljon a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez az európai vidékfejlesztési politika keretei között. A Stratégia hozzájárul a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdőgazdálkodás versenyképességének növeléséhez, figyelembe véve a fenntartható fejlődés alapelveit, valamint a természeti értékek és a bio-diverzitás megőrzését. A Stratégia a vidék életminőségének emelésére törekszik, a vállalkozói készség megerősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által. A helyi kezdeményezések kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi közösségek ösztönzésében és a Stratégia megvalósításában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv intézkedési terveit, feladatait az Új Magyarországi Vidékfejlesztési program tartalmazza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

14 4.2.5 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program azokat az operatív mezőgazdasági és vidékfejlesztési beavatkozásokat tartalmazza, amelyeket Magyarország a közötti időszakban az Európai Tanács Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján meg akar valósítani. A Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében öt terület kapott prioritást: A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási szektorok versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése; A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére; A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése; A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése; Helyi közösségek fejlesztése. A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében a Program a következő 4 támogatási tengelyt határozza meg: I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban; II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével; III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása; IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv ( ) Az Országgyűlés 2007-ben fogadta el a Roma Integráció Évtized Program Stratégiai Tervről szóló határozatot, amely egy rövid távú, kétéves időszakra szóló intézkedési terv. A Stratégiai Terv célja a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációjának elősegítése, életkörülményeinek javítása, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. Ennek értelmében öt prioritási területet jelöltek ki: oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, egyenlő bánásmód érvényesítése. A Szerencsi kistérség roma lakossága túlnyomórészt a szegregációval sújtott településeken él. A fenti öt prioritás által érintett területen történt változások nemcsak az életkörülményeik pozitív irányba történő változásával járnak, hanem javítják az adott települések gazdaságitársadalmi helyzetét is. 4.3 Regionális fejlesztési keretek Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája című dokumentum a közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg irányelveket és prioritásokat. A stratégiában MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

15 meghatározott átfogó cél egy olyan társadalmi-gazdasági- környezeti térszerkezet létrejötte, amely tartósan biztosítja a régió regionális versenyképességét, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. Az átfogó célkitűzésekre épülő jövőképben meghatározásra kerülnek azok a fejleszteni kívánt területek, amelyeken keresztül egyensúly teremthető a régió társadalmi-gazdasági centrumai és perifériái között. A fejleszteni kívánt területeken belül 3 program, azon belül alprogramok fogalmazódtak meg, amelyek a stratégiai dokumentumban megvalósítási szinten kerültek kidolgozásra. 1. Versenyképes gazdaság megteremtése (Techno-Régió program) A stratégia első programja a régió adottságaira és jellegzetességeire alapozva azon ipari és szolgáltatási húzóágazatokat célozza meg, amelyek hozzájárulnak a gazdasági teljesítőképesség növeléséhez, és biztosítják a régió hozzáadott érték termelésének jelentős mértékű növelését. Az egykor nehézipari és könnyűipari ágazatokra épülő gazdaság átalakítását a tudásbázissal rendelkező központokban, valamint a kistérségi centrumokban húzóágazatok megtelepedésével valósítják meg: logisztikai hálózati rendszerek kiépítése; környezetvédelmi ipar meghonosítása; megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar; üzleti szolgáltatások fejlesztése. 2. Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-alföldi régióval közösen A régió számos regionális és nemzeti szintű természeti, környezeti és kulturális értékekkel rendelkezik. A régió számos regionális és nemzeti szintű természeti, környezeti és kulturális értékkel rendelkezik. Turisztikai adottságainak kihasználása alacsony mértékű. A régió turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználásával erősíthetik a régió és a régión belül a kistérségek, települések gazdasági szerepét. A turisztikai folyamatokba való bekapcsolódásuknak alapját képezhetik olyan hálózati rendszerek (klaszterek) kijelölése, amelyek nemcsak a régió, de a szomszédos régió egyedi turisztikai értékeinek és kapacitásainak egymást erősítő hatásaként működhetnek. A regionális turisztikai hálózati rendszer program alprogramja: Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi régióval, a Szerencsi kistérség sajátosságai alapján. A következő klaszterek kerültek meghatározásra: kulturális turizmus, világörökségi turizmus, történelmi turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, speciális egészségügyi turizmus, aktív turizmus, öko-turizmus, ipari örökség turizmus. Fontos a klaszterek alapjaiként szolgáló turisztikai szolgáltatások és humánerőforrás fejlesztése 3. A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése A minőségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A program célja a harmonikus, fenntartható fejlődés alapelvei alapján meghatározott településhálózat kialakítása. A stratégia támogatja a település nagyságától függetlenül megfelelő szintű életminőség biztosítását, különös figyelemmel a munkahelyteremtésre és munkahelymegőrzésre, az élhető környezet feltételeinek megteremtésére. Régió központok, kistérségi mikro-centrumok alapvető célja az integrált településfejlesztésének megteremtése különös tekintettel a települések közti telekommunikációs, közlekedéshálózatok, infrastrukturális hálózatok fejlesztésére. Az integrált településhálózat kiépítéséhez kapcsolódó alprogramok: tudás város-, kreatív város-, innovatív városhálózat; agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkező települések; szolgáltató városok; kistelepülések. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

16 4.3.2 Észak-Magyarországi Operatív Program A Regionális Operatív Programok időszakra vonatkozó regionális szintű fejlesztési dokumentumait 2006-ban készítették el. A dokumentumok a régiók közötti eltérő területi, társadalmi-gazdasági sajátosságok szerint jelölik ki az adott régió számára fontos fejlesztési irányokat. Az Észak-Magyarországi Operatív Program kereteiben megfogalmazott fő stratégiai irányvonal a következő: a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. Az átfogó cél rámutat a régió gyengeségeire, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fejlesztések megvalósításához figyelembe kell venni a térség természeti, kulturális adottságait, valamint a sajátos, aprófalvas településszerkezetet. A fentiekre alapozva a Program a következő specifikus célokat jelölte ki: A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása; A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. A Program kereteiben meghatározásra kerültek a fejlesztési célokkal összhangban lévő prioritások: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai potenciál erősítése Településfejlesztés Humán-közösségi infrastruktúra fejlesztése Térségi közlekedésfejlesztés A Programban meghatározásra kerültek terület-specifikus célok, feladatok is, amelyek közül a dél-zempléni területre a következők a mérvadók: Területi megközelítés, területi kohézió, melynek során cél az elmaradott, többnyire vidéki térségek fejlesztése. Fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódó cél a régió környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság feltételeinek megteremtése. Esélyegyenlőség és társadalmi kohézió a évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló dokumentum alapján kerül kialakításra. Romák társadalmi integrációja fejlesztési program leginkább a társadalmigazdasági szempontokból elmaradottabb térségeket érinti. Ezeknek a térségeknek a felzárkóztatását a Roma integráció évtizede Program segíti. A program célja, hogy 2015-ig a Kelet-Közép-Európai tagállamok roma kisebbségének javítsa életkörülményeit, segítsen a közösség tagjainak beilleszkedni a társadalomba. A Szerencsi kistérség településein jelentős a hátrányos helyzetű társadalmi rétegcsoportok száma. A program keretében nemcsak a hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeinek javítása, hanem a települések hátrányos helyzetű településrészeinek rehabilitációja, a foglalkoztathatóság és a közegészségügy MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

17 javítása, infrastrukturális fejlesztések, a szociális ellátás átszervezése is megvalósulhatnak. 4.4 Kistérségi szintű keretek Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program A kistérségi társulások megalakulását követően helyi szinten lehetővé váltak, hogy a kistérség felzárkóztatását Európai Uniós forrásokból biztosítsák. A gazdasági, társadalmi jellegű programok fejlesztést segítik a helyi szerveződésű Vállalkozásfejlesztési Alapítványok. A Szerencsi kistérségben a Nektár Leader Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinációs szereppel járul hozzá a kistérség társadalmi-gazdasági szintű felzárkóztatásához. A Zemplén fejlődésének, felzárkózásának, valamint az Európa Unióhoz történő csatlakozást követően az EU-ba történő integrálódásának elősegítésére négy stratégiai célkitűzést határoz meg a program: Helyi adottságokon alapuló versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása: Új korszerű technológiák meghonosításával, piacképes termékek előállításával fejlődésképes, innovatív gazdasági ágak letelepítése, megerősítése, a vállalkozások teljesítőképességének, eredményességének jelentős emelése a Zemplén teljes területén. Az agrárstruktúra versenyképességének javítása, a vidék esélyegyenlőtlenségének mérséklése: A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, ezzel a termelők versenypozíciójának javítása, a további piacvesztés elkerülése. A közlekedési, vízügyi és energetikai infrastruktúra fejlesztése: Az elérhetőség javítása, az árvízkár megelőzése, illetve csökkentése, belvízmentesítés, valamint a villamos energia- és földgázellátás szükség szerinti korszerűsítése és bővítése. A stratégiai célok megvalósulását elősegítő szektor semleges területfejlesztési feladatok meghatározása (intézményesítés, térségi identitás erősítése): A tájegység kohéziójának, információs és tudásbázisának, marketingjének és kommunikációjának megteremtése, európai uniós tudásalapú technológiák importja. A dokumentum a fentiek mellett részletezi a beavatkozási területeket a forráskoncentráció mentén, valamint bemutatja a megvalósításhoz szükséges feltételeket, lépéseket. A program törekszik a területfejlesztési feladatok meghatározásán túl a nemzetközi, országos, regionális és megyei fejlesztés összhangjának a megteremtésére Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) A Tokaji borvidék feltárandó, feltárt és megismert értékeinek megőrzésére, kibontakoztatására, hasznosítására és fenntartható fejlesztésére, összhangban a Világörökségi Konvenció elvárásaival és ajánlásaival a magyar állam érintett szervei és intézményei és a helyi önkormányzatok 2001-ben kezelési tervet hoztak létre. A Kezelési Tervet 2003-ban a Világörökségi Védelem alatt álló Borvidékhez tartozó települések, így a Szerencsi kistérségből 6 település polgármesterei, vezető testületei is jóváhagyták. A kezelési terv jövőkép középpontjában táji és természeti és kulturális örökségi értékek védelme, az adottságok legmagasabb szintű, fenntartható hasznosítása, a táj- és környezetkímélő gazdasági tevékenységek élénkítésének és optimalizálásának megóvása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

18 áll. Ehhez szükséges, hogy a szőlészet és bortermelés, az erre épülő idegenforgalom a települések életében jövedelmező munkalehetőséget biztosítson, emellett olyan alternatív fejlesztések is teret nyerjenek, amelyek a világörökségi értékeket nem károsítják, de hozzájárulnak az itt élő lakosság életminőségének javulásához. Ennek megfelelően a prioritások a következők: 1. Természeti és kulturális értékek leltára: szőlőkataszter és borászati adatok, táji és Természeti értékek, régészeti kataszter, műemléki kataszter, helyi értékvédelmi kataszterek. 2. A helyszínt fenyegető veszélyek felsorolása: a terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlelőhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, levegőtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 3. Megőrzési és védelmi elvek: a terület jövőjét meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervekben prioritást élvez a környezeti, természeti, tájképi, szőlőművelési és kulturális örökségi védelem. A védelmi elvek a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal összhangban vannak. A tervi elhatározások az integrált védelem és fenntartható fejlődés alapelveire épülnek, amelyek a katasztrófavédelem, tűzvédelem és a bányászati ártalmak kiküszöbölésére tesz javaslatokat. 4. A helyszín jelenlegi védettségi és megőrzési állapotát erősítő célok az értékes szőlőterületek jobb hasznosítására, a környezetkímélő turizmus fejlesztésére, a digitális érték-nyilvántartó rendszerek kiépítésére és a táji rekultivációra vonatkoznak. 4.5 Normatív keretek A normatív, jogszabályi keretek határozzák meg azokat az elvárásokat és feltételeket, amelyeket egyfelől a felzárkóztatási és fejlesztési program kidolgozásakor kell figyelembe venni, másrészt amelyek a kistérség szervezeti és szakmai működését befolyásolják évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztési politika célja az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése. A területfejlesztés feladatai a hatályos évi XXL. törvény 3. (2) bekezdése alapján a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése; az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése; az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása; a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; a vonzó vállalkozói környezet kialakítása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

19 /2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A Szerencsi kistérség felzárkóztatási és fejlesztési programja kidolgozása során elengedhetetlen A területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendeletben előírt formai követelmények figyelembevétele. A program felépítése logikájában követi a rendelet előírásait, valamennyi szükséges tartalmi elem megtalálható a programban A kistérség fejlődését meghatározó megyei szintű normatív keretek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 37/2009 (IV. 30.) számú határozata a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában településekre vonatkozólag, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított évi XXI. törvény 11. (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkitűzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, a településfejlesztés összehangolása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében alkotta meg a évi CVII. Törvényt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról. Ennek a törvénynek 2007-ben történt módosításával (2007. évi CVII. Törvény) a kistérségek számát 168-ról 174-re emelték. Magyarország Többcélú kistérségi Társulásainak, így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás létrejöttéről a 40/2008 (XI. 07) határozat szól, melynek célja, hogy egyes önkormányzati közszolgáltatási és területfejlesztési feladatok közös ellátása, a kistérség MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

20 lakói részére elérhető minőségi szolgáltatások, társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése, valamint szolgáltatások javítása hatékonyabb legyen. A kistérségek fejlettségét a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet 1. és a 2. számú mellékletében a kistérségeket fejlettségi állapotuk alapján sorolják be. A rendelet 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget jelöli ki, amelyek egyike a Szerencsi kistérség Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület-, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított évi XXI. törvény 11. (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkitűzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához. 4.6 Szakmapolitikai keretek A szakmapolitikai alfejezetben bemutatásra kerülnek azok a területek, amelyek stratégiáihoz, célkitűzési rendszereihez a kistérségi fejlesztési tervnek illeszkednie kell. A kistérségben megvalósuló fejlesztések azokra a folyamatokra alapozódnak, amelyek meghatározzák a kistérség megyén, illetve régión belüli szerepvállalását. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

21 4.6.1 Közlekedéspolitika Transz-európai Hálózatok (TEN) 1 A közösségi közlekedéspolitika szorosan kapcsolódik az egységes belső piac hatékonyságának növelését szolgáló intézkedésekhez. Fő célja, hogy az infrastrukturális hálózat hiányosságait fölszámolva zökkenőmentessé tegye az áruk és az emberek szabad áramlását a tagországok között. A Transz-európai Hálózatok (Trans-European Networks: TEN) program az Európai Unió közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúráját foglalják magukba. A TEN kialakítása az 1980-as években az egységes piac kialakításával párhuzamosan kezdődött el. Kialakulásához a megfelelő jogi alapot a Maastrichti Szerződés teremtette meg decemberében, az Európai Tanács jóváhagyta a Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás című Fehér Könyvet. A közlekedéspolitikai céljainak elérése a Kohéziós Alap finanszírozásával valósul meg. A TEN másik fő pénzforrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), de számos más finanszírozási lehetőség is létezik (Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönei, állami forrás, magán tőke stb.). A TEN három részből áll: TEN-T: közlekedési folyosók hálózata, TEN-E: energiaszállítási hálózat, eten: telekommunikációs hálózat. 2. ábra: A páneurópai közlekedési folyosók Forrás: Az EU közlekedéspolitikájában tervezett fő célkitűzések 2004-től: közötti időszakban az Európai Unió három közlekedéspolitikai irányelvet fogalmazott meg: biztonság, utas védelem, versenyképesség ben elfogadásra kerültek a közlekedési hálózatot érintő prioritások, amelyek közül az egyik célul tűzte ki a közlekedés kultúrában a fenntartható és környezethatékony közlekedési forma elterjedését. Az EU tagállamok eltérő földrajzi, gazdasági feltételeiknek megfelelően alkalmazzák a központi célkitűzéseket. A TEN-T programok egy részét a Közösség finanszírozza (akár a központi költségvetésből, akár az Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönein keresztül), másik részét az érintett állam, és be lehet vonni a magántőkét is. 1 Források: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

22 Magyarország és a TEN 1997 júniusában a korábban jóváhagyott kilenc páneurópai közlekedési folyosót módosították és a délszláv háborút követően egy tízedikkel egészítették ki. Az ún. Helsinki Korridorok több szakasza érinti Magyarországot, amely központi helyzete következtében a páneurópai folyosók találkozásánál fekszik (3. ábra). A jelenlegi tíz folyosóból négy áthalad Magyarországon, s ezek egyben fõ tranzitútvonalaink is: IV. folyosó: Berlin/Nürnberg Prága Pozsony/Bécs Budapest Konstanca/Szaloniki/Isztambul; V. folyosó: Velence Trieszt/Koper Ljubljana Budapest Ungvár Lvov és leágazásaként az V/B Rijeka-Budapest, valamint az V/C Plocse Szarajevó Eszék Budapest; VII. folyosó: Duna; X. folyosó: X/B ágaként Budapest Újvidék Belgrád. 3. ábra: Helsinki-folyosók Magyarországon Forrás: A folyosók Budapesten keresztül kötik össze Magyarországot a jelenlegi EU tagállamokkal, s biztosítják a Balkán-államok (Jugoszlávia, Szerbia stb.) és Ukrajna számára is az összeköttetést. Ezek közül az 5. Ungvár-Lvov felé haladó közlekedési folyosó érinti a Szerencsi kistérség fejlődését, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ez a terület is bekapcsolódhasson a nemzeti és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítése. A környező országokkal a regionális kapcsolatok feltételeinek javítása. A tartós gazdasági növekedés elősegítése. Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a közlekedésbiztonság növelése. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

23 A környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosítása. Az ehhez kapcsolódó fő prioritások a következők: 1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás: környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése 2 Kistérségi vonatkozások: Cél a kistérség környezetében található M3-as autópálya gazdasági előnyeinek kihasználása; Gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében a közlekedési infrastrukturális hálózat fejlesztése, úthálózatok felújítása, építése; A környezetkímélő közlekedési rendszerek elterjedésének támogatása, a kerékpár utak hosszának növelése, a vasúthálózatok minőségi javulása. Kistérségek, települések gazdasági fejlődésének egyik fontos eleme a megfelelően kiépült közlekedési hálózatok rendszere, illetve a települések környezetében megfelelő infrastrukturális hálózattal kiépített ipari parkok létesítése, meglévők hasznosítása Közös Agrárpolitika Az Európai Közösségek Bizottsága 1960-ban tett javaslatot a Közös Agrárpolitika (KAP) kidolgozására, melyet több alkalommal változtattak meg jelentősen, legutóbb 2003-ban, amely a következő 7 évre vonatkozó módosításokat tartalmaz. A reform módosítja a mezőgazdasági piacok támogatási rendszerének közösségi szabályozását az egységes területalapú kifizetési rendszer, SAPS által, amely a termelési mennyiségtől függetlenül kerül számításra. Az egységes területalapú kifizetési rendszerek 2010-ig érvényben maradó szabályozását 2010 után felváltja a kereszt-megfelelési rendszer, melynek közvetlen jövedelemtámogatások kifizetése előre meghatározott környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi normák betartásától függ. A Közös Agrárpolitikában bekövetkezett reform módosítások hatására 2007-ben megszüntetésre került az EMOGA finanszírozási alap, helyette két új finanszírozási keret került bevezetésre: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) piaci és más intézkedések finanszírozása, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési programok finanszírozása. Az Európai Unió agrárpolitikájában évektől kezdve újabb reformpolitikáról döntöttek. Legfontosabb célja a piaci orientáció erősítése, a versenyképesség növelése, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az

Részletesebben

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció

Településfejlesztési Koncepció Gyöngyös Város Önkormányzata 3200 Gyöngyös Fő tér 13. Településfejlesztési Koncepció Megalapozó vizsgálatok Egyeztetési verzió Készítette: 2015 Bevezetés Gyöngyös Város Önkormányzata 2015-ben döntött a

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

Vidékfejlesztés 2014-2020

Vidékfejlesztés 2014-2020 Vidékfejlesztés 2014-2020 Kunszentmiklós 2014. február 26. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály AZ EMVA-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Most zárult egy hét éves költségvetési időszak az Európai Unió

Részletesebben

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SZOMBATHELY, 2015. augusztus 27. 1 Tartalomjegyzék Előzmények... 3 Vezetői összefoglaló (Bevezető)... 6 1. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok...

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 5. egyeztetési változat 2014. június 19. 1 Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas megye.

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE 12. IKTATÓSZÁM: 1-3/2014. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció véglegesítésére ELİTERJESZTİ: Törı

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér. 40. E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér. 40. E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. JEGYZŐKÖNYV A Szatmár Leader Közhasznú Egyesület Elnökségének és Tervezői Munkacsoportjának együttes üléséről 2016. január 28. 10 00 TÁRGYSOROZAT: I. A beérkezett projektjavaslatok illeszkedésvizsgálata

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete

Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete Bevezető Püspökszilágy Község Önkormányzata a sporttörvényben előírt kötelezettsége teljesítése céljából- az alapelvek érvényesítése, a társadalmi célok megvalósítása és megoldandó feladatok elvégzése

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 A Helyi Fejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik: Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence,

Részletesebben

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Készítette: Közigazgatási Igazgatósága Budapest, 2010. március 5. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben