NAGYKŐRÖS VÁROS részére

Átírás

1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette:

2

3 MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ TERVEZŐ Sudár Anna SZAKÉRTŐK Horváth Balázs Keserű Imre Krajnyák Nóra Major Levente Székács Pál Vass Péter Ifj. Veres Lajos Közlekedési és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő Tájépítész Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, földrajz tanár Okleveles közgazdász, gazdálkodás szakon Műszaki környezet technikus, okleveles környezetmérnök Közgazdász pénzügyi szakon, adó-, vám és illeték szakértő ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Kiss Péter Irodavezető KÉSZÍTETTE 3

4 4

5 Nagykőrös Város Komplex Településfejlesztési programja III. STRATÉGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE A STRATÉGIAI TERVEZÉS FELADATA A STRATÉGIÁK TÍPUSAI A CÉLOKTÓL A PROGRAMOKIG CÉLOK RENDSZEREI A PROGRAMOZÁS STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE NAGYKŐRÖS JÖVŐKÉPE PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMRENDSZER STRATÉGIAI CÉLCSOPORTOK, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Turisztikai értéklánc kialakítása Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához Közösségformálási programok A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT GAZDASÁGI HAJTÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Épített környezet fejlesztése, megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás A természeti környezet megóvása és fejlesztése AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE Fejlesztésorientál vagyongazdálkodási tervezés Területi kohézió javítása A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK RENDSZERE (ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT) AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÜTEMEZÉSE, GANTT-DIAGRAM AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÖSSZESÍTŐ FINANSZÍROZÁSI TERVE

6 6

7 1. BEVEZETÉS Nagykőrös Város Képviselőtestülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. Ezzel a munkával a területfejlesztésben már jelentős gyakorlati tapasztalatot szerzett Hazai Térségfejlesztő Zrt.-t és annak munkatársait bízta meg. Ezen hosszú tervezési munka eddig elkészült részei az I. kötet, vagyis a Helyzetfeltárás, és a II. kötet, a Fejlesztési Koncepció. Az első kötet eredményeként a tervezők és az önkormányzat közös céljaként és közös munkájaként sikerült objektíven felmérni a város adottságait, az erősségeit és gyengeségeit, illetve a települést befolyásoló külső tényezőket. Ez a Helyzetfeltárás volt a tényleges tervezői munka alapja, kiindulópontja. A közös munka, beszélgetések keretében igyekeztünk kiszűrni azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket tapasztalataink szerint gyakran dédelgetnek a településüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárást követően elkészült a II. kötet is, a Fejlesztési Koncepció. A Koncepció szolgált arra, hogy a tervezők a jelenlegi helyzetből kiindulva, a tervezési időszakra vonatkozóan számba-vehető lehetőségek és veszélyek függvényében felrajzolják a lehetséges fejlődési forgatókönyveket. A koncepcióalkotás során meghatározásra kerültek azok a fő, minősítendő tényezők, amelyek változásai alapján felrajzolható Nagykőrös valószínűsíthető fejlődési iránya. Ezen tényezők vizsgálata, a valószínűsíthető változási irányuk és változási nagyságuk függvényében kerültek bemutatásra azok a forgatókönyvek, amelyek megmutatják a település lakói számára, hogy milyen irányú változások, milyen jellegű fejlődést hozhatnak a város életében. Ezen forgatókönyvek segítségével sikerült kialakítani Nagykőrös óhajtott, és a körülmények, minősítendő tényezők várható változásának ismeretében ténylegesen valószínűsíthető jövőképét, amelynek elérése hosszú távon megvalósítandó célként szerepel, irányítja a város vezetőinek döntéseit, határozatait. Ennek a jövőképnek az elérése, mint hosszú távú cél, alakítja a város koncepcióját, az ennek eléréséhez vezető út szabja meg a célpiramis felépítését, illetve határozza meg a célcsoportokat, illetve az azon belüli célok rendszerét. 7

8 A szakértők a város vezetőivel együttműködve egy olyan koncepciót próbáltak átadni, amely ténylegesen képes a feladatát betölteni, vagyis meghatározza a település jövőképét, a közösség érdekeinek jobban megfelelő megoldást mutat a forgatókönyvek között a társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatja az alkalmazkodás lehetőségét is a hazai és nemzetközi fejlődés trendekhez igazodva. A Fejlesztési Koncepció után elkészült a III. kötet, vagyis a Stratégia Program. Ebben a kötetben szeretnénk a döntéshozók és a lakosság véleményeit is figyelembe véve a Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez komplex programokat megfogalmazni. Ez egy feladatorientáció szerint strukturált, átfogó program, amelyben már felvázoljuk a megvalósítás lehetséges szereplőit, a pénzügyi forrásokat, az ütemezést, az érintettek körét, a várható eredményeket, a monitoring végzését, az eredmények mérésének lehetőségeit. Ez az a programozási dokumentum, amely már mérhető közelségbe hozza az elérhető források lehívásának lehetőségeit is. 8

9 2. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE A stratégiai tervezés feladata A terv a jövőbeni cselekvés megjelenítése a tudatban, a tervezés pedig az a folyamat, amely ezt a képet előállítja. A terv tehát a kistérség jövőképe, és meg kell terveznünk az ennek eléréséhez szükséges utat, lépéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezésnek kell megadni a választ a tágabban értelmezett környezetváltozás fenyegetéseire és a kínálkozó lehetőségekre is. A válasz a belső erőforrások kreatív felhasználásával születik meg. A környezeti változásokra való reagálás döntésekben ölt teret, amelyek egy megjelölt cél érdekében a pozíciók megváltoztatását kívánják elérni. A leginkább elterjedt Design School, vagy más néven a SWOT modell szerint a stratégia, a fejlesztési koncepció a külső és a belső tényezők, a sikertényezők és a kompetenciák metszéspontjában áll elő. Az erősségek felhasználásával a lehetőségek kiaknázásában, illetve a gyengeségek megváltoztatásával, és a veszélyek elkerülésével alakul ki. Elkülönül tehát az elemzés két vonulata, a külső értékelés és a belső értékelés. Nem hagyható figyelmen kívül két további összetevő sem: Társadalmi, morális követelmények, amelyek részben megfogalmazódnak különböző dokumentumokban, részben íratlanul léteznek a hétköznapi tudatban. Vezetői értékrend, amely a térség irányító testületeinek vezetői részéről személyesen is vállalt értéket jelent. Ebből következően a testületek összetételével ez az értékrend is változik. A továbbiakban egy olyan eljárást alkalmazunk a stratégia megfogalmazására, felépítésére, amely a regionális gazdaságtan oldaláról elméletileg megalapozott, áttekinthető és ezzel együtt mégis kellő szabadságfokot nyújt a stratégiaalkotásban részt vevők számára sajátos elgondolásaik, szempontjaik érvényesítésére. Az eljárás, miközben igényli a minél szélesebb körű helyzetelemzést (I. kötet Helyzetfeltárás), megköveteli a szakértői tapasztalatok meglétét, széleskörű ismereteket, és az azokra épülő bátor minősítéseket (II. kötet Fejlesztési Koncepció). Vannak olyan tényezők, amelyeket minden stratégia kialakítása során figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy milyen tervezési területi szintről van szó, vagy milyen földrajzi elhelyezkedésű, vagy éppen milyen gazdasági fejlettségű területről van szó A stratégiák típusai A piacgazdaság kiépülésével hazánkban a települések és a térségek is versenyhelyzetbe kerültek. E verseny elsősorban a külső erőforrások megszerzéséért folyik. A verseny másik dimenziója központi funkciók megszerzése, címek elnyerése, kísérleti vagy mintaterületek kijelölése. Verseny folyik a befektetők megnyeréséért, együttműködő partneri kapcsolatok kiépítéséért. A sikeres településeket növekedés, fejlődő innovációs potenciál és tudatosan irányított stratégia jellemzi. 1 Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

10 A növekedés hagyományos összetevői A növekedés régebbi motorjai elvesztették jelentőségüket. A pénztőke azért vesztette el fontosságát, mert adott áron a nemzetközi piacokon korlátlan mennyiségben beszerezhető. A természeti kincsek ezidáig is csak a törpe államok egy kis csoportjában szolgáltak a gazdasági növekedés motorjául. A kvantitatív vagyon ezen formái, amelyek a nemzeti gazdaság hagyományos eredetét képezték, most átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, amelyek alapvetően a lakosság képzettségével, szervezettségével, motiváltságával, és önfegyelmével mérhetők. Azok a társadalmak, amelyek jól működnek, nem csak azért válnak majd gazdagabbá, mert a dolgozók hatékonyabban végzik munkájukat, hanem azért is, mert az emberek egész életvitelét a hatékonyság jellemzi. Az innovációra és információra épülő fejlődés Az információs társadalomban kialakult új paradigma lényege, hogy a tömegtermelés utáni időszak gazdaságában a versenyelőny alapja a tudás, az információ, valamint az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége. Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése és kiépítése elvileg megszabadítja az EU periférikus régióit a távolságból származó hátrányok egy részétől. Ez azonban nem elég. A tudás, az információ és az innováció összekapcsolása sokkal többet jelent a fizikai és technikai infrastruktúra kiépítésénél. A kevésbé fejlett területeken még hiányzik a tudás és az intézményi háttér is, amit meg kell szerezni a fejlesztés érdekében. A kínálatorientált stratégia A fejlesztési koncepció (stratégia) a térség komparatív előnyeit kívánja bővíteni úgy, hogy a külső feltételek, lehetőségek, korlátok felöl közelítve egyre több belső folyamatra hat: Termelői és fogyasztói infrastrukturális fejlesztések; Az elérhetőség javítása (közlekedési és kommunikációs kapcsolatok); Gazdasági egységek letelepedését ösztönző kedvezmények; A keresletorientált stratégia A tervezési területet egységes egészként kezeli; A terület belső (endogén) adottságaiból indul ki; A területen belülről kiindulva mind több külső (exogén) tényezőt vesz figyelembe; Előtérbe helyezi a térségi együttműködéseket, a hálózatokat, a klasztereket; A keresletorientált fejlesztési megközelítés felértékeli a tervezési terület belső (vagy endogén, illetve újabban puha ) tényezőit: mint pl. a földrajzi adottságok, kulturális értékek, közösségi rendszerek, identitás, gazdasági és politikai vezetés, partnerség, fejlesztési stratégia, szinergiák. Mindezek együttesen meghatározzák a tervezési terület két fontos érték tulajdonságát, az alkalmazkodó és az abszorpciós készséget. Hazánkban még a termelői és fogyasztói infrastruktúra kiépítettsége rendkívül hiányos, ezért a hiányzó infrastruktúra kiépítése a területfejlesztés egyik feladata. 10

11 Javasolt stratégia A különböző megközelítéseket egybevetve a javasolt stratégia-alkotási eljárás a következőképpen épül fel: A minősítendő belső tényezőket elsősorban a keresletorientált stratégiai megközelítés határozza meg. Kiegészítő jelleggel megjelennek a kínálati elemek is. A külső környezet oldaláról számba vett tényezők változásai, különböző forgatókönyveket alapoznak meg, a különböző forgatókönyvek pedig eltérő stratégiákat eredményeznek (scenárió). Ezek a vizsgálati szempontok az Európában kialakult fejlődési tendenciák és az új regionális politika szellemében kerültek összeállításra. Miközben a stratégiai tervezés a jövőt alapozza meg, kellő figyelmet szükséges fordítani az adott tervezési terület illeszkedésére a magyar társadalmi-gazdasági viszonyok által meghatározott valóságba. Mivel az egyes területek közötti egyenlőtlenségek jelentősek, az alkalmazandó stratégiák is lényegesen eltérhetnek egymástól, illetve keveredhetnek. 3. A CÉLOKTÓL A PROGRAMOKIG 2 Ebben a fejezetben szeretnénk bemutatni azt a módszert, amelynek segítségével a térség jövőképének elérését lehetővé tévő stratégiai cél-csoportokat komplex, összefüggő fejlesztési programcsomagokká fordítjuk le, illetve bemutatjuk azokat a fő operatív programokat, amelyeken megvalósításán keresztül az egyes célok elérhetők Célok rendszerei A stratégia kialakítása során konkréten megfogalmazódik a térség belső tényezői (X) értékeinek megváltoztatási igénye, illetve ennek a szükségessége. Az igény minden egyes tényező esetében valamely új, egy jobb állapot elérését jelenti. III. I. IV. II. Az új állapotok elvárt irányai Forrás: Hazai Térségfejlesztő Rt., Dr. Veres Lajos 2 Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

12 A célok tehát részleteiben és a tervezési terület egészében is a kívánatosnak tartott valamely jövőbeni állapotot fogalmazzák meg, vetítik elénk. Az Európai Unióban és most már Magyarországon is használatos Közösségi Támogatási Keret (KTK) dokumentum előírásai szerint a célokat lehetőség szerint, illetve az egyes tényezők természete szerint számszerűsíteni kell, amely a jól kiválasztott mutatók alapján történik, vagy pedig meg kell fogalmazni azokat a mutatókat, amelyeken keresztül az eredmények a végén számszerűsíthetők lesznek. A mutatókat a következők szerint lehet csoportosítani: Fizikai mutatók, mint például a szakmai képzésben igénybe vehető helyek száma, vagy az idegenforgalom ágyszáma, az 1000 főre jutó telefonállomások száma, a hulladékkezelő és szennyvíztisztító üzemek kapacitása, stb.; Hatásmutatók, amelyek a támogatás várt hatásait jelzik, mint például a fentiek, azon kívül az új állomások száma, a képzésben résztvevők száma, stb.; Teljesítmény-mutatók, amelyek a célban megfogalmazottak szerint mérik az elért eredményeket és a támogatásnak köszönhető teljesítmény-javulást; Pénzügyi mutatók, amelyek a beruházott tőkét mérik: az egyes prioritások aránya az össztőkén belül, az Európai Unió és/vagy a tagállam hozzájárulásának aránya, stb.; A célok időtávlatokban történő megjelenítése Ebben az esetben az ún. célpiramis csúcsán a jövőkép szerepel, ami a nagytávlatú előrejelzések és tervek figyelembe vételével fogalmazódik meg. Összességében a jövőkép a tervezési terület olyan új állapotát fogalmazza meg, amely az előző ábra szerinti elmozdulás irányában magasabb szintű és pozitív értékkel jellemezhető. Hosszabb távon célcsoportok fogalmazhatók meg, amelyek a fejlesztési prioritásokat támasztják alá (Lásd. Fejlesztési Koncepció). A célcsoportok stratégiai célokból állnak, amelyek tovább részletezhetők szakma-specifikusan és időbeni ütemezés szerint is. CÉLRENDSZER ÉS PROGRAMRENDSZER PIRAMISAI NAGY TÁVLAT Jövőkép Jövőkép HOSSZÚTÁV Célcsoportok Prioritások KÖZÉPTÁV Stratégiai célok STRATÉGIAI SZINT Stratégiai programok RÖVIDTÁV OPERATÍV SZINT Operatív programok Forrás: Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

13 3.2. A programozás A nyolcvanas évek végétől az Európai Unió területfejlesztéssel kapcsolatos alapjai egymástól függetlenül pojekteket/programokat értékeltek és támogattak. A hatásvizsgálatok azonban kimutatták, hogy a források felhasználásának hatékonysága elmaradt a várakozásoktól, mert a támogatott projektek nem alkottak egy konzisztens rendszert. Ezért a programozást 1989-től a Strukturális Alapok működésének egyik alapelvévé tették. Ahhoz, hogy tavaszától, vagyis a csatlakozást követően hozzá tudjunk jutni a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaihoz, világosan meg kell fogalmazni, hogy milyen célokra akarjuk felhasználni a forrásokat és a célok eléréséhez milyen feladatokat, akciókat (Operatív Programok kidolgozása!) akarunk megvalósítani. Ezen feladatok egységes leírását hívják programnak, az Európai Unión belül a támogatási formák felhasználását pedig program alapú finanszírozásnak (Wachter B ). Magyarországon a programozás újszerű gondolkodást, stratégiai szemléletet és a decentralizációból fakadó előnyök kiaknázását igényli (Kovács K ). A programozás védelmet nyújt a területfejlesztési folyamatok ad hoc politikai vagy gazdasági befolyásolása ellen, továbbá a hatékonyság érvényesítésével és a forráskoordináció eszközeivel segíti a folyamatokat. A programozás lényegi elemei (Szabó P ): Stratégiai megközelítés: csak a stratégiai programba illeszkedő projekt támogatható. Integrált és decentralizált forráselosztás: hatékonyság növelése a különböző források felhasználásával. Koherencia követelménye (célpiramis): az országos makro célok és a helyi szintű fejlesztési szándékok egymásra építése. Vertikális és horizontális koordináció: együttműködés a központi és térségi szereplők között. Transzparencia: a finanszírozás és megvalósítás folyamatának ellenőrizhetősége és átláthatósága. A programozás (Faragó L ) magába foglalja: Az egymást erősítő komplex programok kidolgozását; Az előzetes hatástanulmányok készítését; A tervdokumentumok egyeztetését és elfogadását; A megvalósítást; A hatások nyomon követését; Az ellenőrzést. Az adott területi szinten olyan programokat érdemes kidolgozni, amelyek: Nem tartoznak a felsőbb szint kizárólagos kompetenciájába; A területi egységen belül lehetővé teszik a hatáskörrel és eszközökkel rendelkező potenciális programgazda megjelölését; Alsóbb szinthez tartoznak ugyan, de modellértékük miatt támogatandók; Megvalósítását a döntéshozók a 3-7 éves tervezési időszakra kiterjedően felvállalják. 13

14 A célrendszer és programrendszer logikai kapcsolatrendszere a következő táblázatban mutatható be: Célok/Prioritások Programok C1.C4. Cn P1. P4 P5.. Pm Az egyes programokhoz tartozó vízszintes sorokban lehet megjelölni, hogy azok mely célok, prioritások elérését támogatják. Egy program támogathat egy, vagy akár több célt is egyidejűleg. A célokat és programokat természetesen nagyon sokféle módon és logika szerint lehet megfogalmazni Stratégiai és operatív programok készítése A stratégiai programok általában 7 évre készülnek és a döntéshozók által meghatározott sorrendben kerülnek megfogalmazásra. Stratégiai programok Évek OP1 OP4 OP5.. OPm Stratégiai időtáv Operatív időtáv Stratégia program GANTT-diagramja Forrás: Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, A stratégiai programon belül operatív programok időtávja már csak 2-3 év. Az operatív program is még összetett programozási egység, azonban ez az a szint, amely már a fejlesztések mellett a konkrét akciókat, intézkedéseket is tartalmazza. 14

15 4. NAGYKŐRÖS JÖVŐKÉPE NAGYKŐRÖS AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR Magyarországon a társadalmi térszerkezet alakulásában meghatározó kell, hogy maradjon az a Nagykőrös által is képviselt kis középvárosi kategória, amely bár nem releváns az ország versenyképessége szempontjából de olyan emberléptékű, komfortos és urbanizált környezetet kínál annak minden városi ellátási funkciójával együtt -, ahol a lakosság kisebb jövedelem mellett is színvonalas körülmények között élhet és dolgozhat. Olyan optimális életteret biztosít, ahol az iskolába, munkába járás nem vesz igénybe aránytalanul sok időt, és ahol a gyermekek biztonságosan juthatnak el a speciális képzéseket is nyújtó oktatási intézményekbe, ahol színvonalas egészségügyi ellátás áll a lakosság rendelkezésére és az emberléptékből adódóan akár látásból ismeri is az orvosokat -, a szabadidő színvonalas eltöltése, a kikapcsolódás is megoldható a saját városán belül. Olyan urbanizált, magas fokú szolgáltatásokkal ellátott életteret jelent, ahová a képzettebb, diplomás fiatalok is szívesen visszatérnek családot alapítani és tevékenységükkel a várost tovább gazdagítani, és ahol tere van a megélhetést biztosító kisebb szakmai vállalkozásoknak is. Ehhez szükséges egyrészt a város jelenlegi méretének megtartásával a magas fokú szolgáltatások megléte, az igényes környezet megtartása, illetve a fenntartható fejlődési pályára való átállás nem csak az energiagazdálkodásban, de a termelési módokban is, és olyan munkalehetőségek kialakításának elősegítése, amely révén megtartható, vagy akár gazdagítható a képzett, színvonalas munkát végző, az emberléptékű városi környezetet, a nagykőrösi identitást értékelni tudó lakosság. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a térségi összefogás. Meghatározó lehet nem csak az oktatás és egészségügy, valamint az alapszolgáltatások gazdaságos és hatékony működtetése szempontjából, vagy éppen az infrastruktúra teljesebb kiépítésében és modernizálásában, de a megfelelő munkalehetőségek kialakítása, és a magángazdaság dinamizálása is megköveteli a nagyobb léptékben való gondolkodást, a vidékfejlesztésbe való bekapcsolódást. Természetesen ehhez hozzátartozik a közigazgatásban elvárt szerepkör, amivel a városi rang jár, vagyis városi funkciók ellátása vonzáskörzetében. Mindez természetesen nem valósulhat meg egyszerűen a jelenlegi értékek megtartásával, annál sokkal többről van szó. A fejlesztések szükségessége mellett a fejlesztések innovatív volta is meghatározó a célok eléréséhez. Az emberléptékű környezet nem jelenti a jelenlegi fejlettség konzerválását. A városi, gazdasági környezet fejlesztésével érhető el az életszínvonal emelése, a magángazdaság dinamizálása, a gazdaság biztonságosabb működése. Az európai térbe is ezen jellegzetességein keresztül tud bekapcsolódni térségével együttműködve (sajátos kultúrkör, érték-termelő mezőgazdaság, és erre alapozódó feldolgozóipar, valamint egészségturizmus, és annak kapcsolása a tanyasi, lovas és természeti turizmushoz). Ehhez szükséges a meglévő igen gazdag nemzetközi kapcsolatrendszer funkcióinak bővítése, és a fejlesztési projektekben, marketingben, értékesítésben való felhasználása. 15

16 III. kötet: Stratégiai Program 5. PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMRENDSZER Általános cél: NAGYKŐ RÖS, AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR Prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Stratégiai célcsoport: 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése 2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás 3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése 4 Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése Stratégiai programok: 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrárkörnyezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása 1.4. Ipari fejlesztések (ipari park, nagy beruházások) és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése, aktivizálása 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához 2.3. Közösségformáló programok 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése, tervszerű zöldfelületgazdálkodás 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés 4.2. Területi kohézió javítása aktívabb részvétel a térségfejlesztésben, kistérségi szerepkör kialakítása 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben 4.4. Kommunikáció javítása belső és külső kommunikáció, kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában A programok számozása azonosítást szolgál, és nem jelent prioritást. 16

17 6. STRATÉGIAI CÉLCSOPORTOK, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK A Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott és elfogadott stratégiai célcsoportok a következő stratégia programokra, illetve azon belüli operatív programokra bonthatók biztosítva a kitűzött jövőkép elérését: 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, bemutató mintagazdaságok létrehozása, stb.) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energiatermelőkhöz) 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása 1.4. Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program (a meglévő támogatási és kedvezményrendszer hatékonyabb kihasználásának elősegítése) 17

18 2. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (akadálymentesítés, állandó pszichológus alkalmazása óvodákban és iskolákban) Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.) 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez 2.3. Közösségformálási programok Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése) 3. A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT A GAZDASÁGI HATÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítés Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében 18

19 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelületgazdálkodás Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja 4. AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forgalomképes ingatlanvagyon célszerű hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása 4.2. Területi kohézió javítása Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése 4.4. Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan (lakosság, civil szféra, gazdasági szektor, partnertelepülések, külföldi partnerek, vagy potenciális partnerek, stb.) Városmarketing munkacsoport létrehozása (személyi és infrastrukturális munkafeltételek biztosítása), marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagkőrös megvalósítása (szálláskeresés, befektetési lehetőségek, szolgáltatások kínálata, fejlesztési területek, projektek kiajánlása, partnerkeresés, e-gazdaság, stb.) 19

20 Nagykőrös Város jövőképe elérésének útját négy stratégiai célcsoporton keresztül lehet meghatározni. Ezen stratégiai célcsoportok mindegyike több stratégiai célra osztható tovább. Összesen tizenhat stratégiai cél került meghatározásra, amelyek tovább bonthatók operatív programokra. A stratégiai programok felépítése egységes, a Területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet előírásait követi. Minden stratégiai program elemzése tartalmazza a program rövid leírását, szükségességének indoklását. Ezután kerülnek leírásra a megvalósulástól várt hatások és eredmények: mely kitűzött prioritások megvalósulását segíti elő, illetve támasztja alá a program, illetve milyen közvetlen hatásokkal lehet számolni megvalósulása esetén. Itt kerülnek meghatározásra azok az eredményindikátorok is, amelyeken keresztül folyamatosan nyomon követhetővé válik a program megvalósulása, amely indikátorokon keresztül a lehetőségek szerint számszerűsíthetővé válnak az eredmények. Ez egyúttal megalapozza a további tervezéseket is. Ezt követően kerül sor az egyes operatív programok ütemezésére, illetve a megvalósításhoz felhasználható lehetséges források áttekintésére, és a költségek becslésére. A programok leírásának igen fontos részét képezi a felelős szervezetek, vagyis a programgazda megnevezése, illetve a közreműködők körének behatárolása, továbbá feladataik körvonalazása. A leírást a megvalósulás kedvezményezettjeinek meghatározása, és a program területi hatókörének behatárolása zárja. Legvégül meghatározásra kerül a monitoring végzésének felelőse, illetve a tevékenység mikéntje. (Ebben természetesen nagy segítséget nyújt az eredményindikátorok felsorolása, és folyamatos nyomon-követése is.) A program megvalósításának monitoringja ma már mindenhol kötelező feladatként fog szerepelni a közlejövőben, és nem csupán az elnyert támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségként fog megjelenni. 20

21 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése MEGTEREMTÉSE 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, bemutató mintagazdaságok létrehozása, stb.) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energiatermelőkhöz) 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása 1.4. Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program (a meglévő támogatási és kedvezményrendszer hatékonyabb kihasználásának elősegítése) 21

22 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A stratégiai program rövid leírása A stratégiai program a mezőgazdaságon belül a hagyományosan sikeres helyi termékekre helyezi a hangsúlyt. Az ágazat újjáélesztése a város számára elengedhetetlen feladat, hiszen a jelentősége még ma sem elhanyagolható, a gazdasági szerepe azonban a helyi adottságokhoz képest jóval az optimális alatt marad. A mezőgazdaság erőteljes és híres hagyományainak a felélesztése, a modern gazdálkodás alapjainak lerakása, elterjesztése és tájspecifikus termékek feldolgozása valamint értékesítése az agrárium válságának a végét és egy új korszak kezdetét jelentheti. Ebben segítenek az operatív programok, melyek meghatározzák az ágazat fejlődésének lehetőségét. Az intézkedéscsomag összeállítása a kezdeti lépés, mellyel a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők megállapítása és összeállítása a cél. A különböző szakmai szervezetek (Agrárkamara, FVM Megyei Hivatala, Leader Akciócsoport) a termelők, az önkormányzat és szakértők bevonásával különböző fórumok és szakmai rendezvények megtartása mellett kell a program által feltárásra váró tényezőket megállapítani. A kínálattervezés eszközével lehet a helyi agrárgazdaság piaci eredményeit tovább erősíteni, a tájspecifikus termékek és szolgáltatások kialakításával és bevezetésével. A különböző speciális termékek és szolgáltatások meghatározását az előző programhoz hasonlóan szakmai rendezvényeken, fórumokon lehet elkészíteni a különböző szakmai szervezetek (Agrárkamara, FVM Megyei Hivatala, Leader Akciócsoport), a termelők, az önkormányzat és szakértők bevonásával. A termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerek kialakítása szintén az ágazat versenyképességét szolgálják, mellyel egy időben szükséges a helyi termékek védjegyének kialakítása és bevezetése a piacon való stabil megmaradás miatt. Ezekben az önkormányzat feladata csak az információszolgáltatás, és a vállalkozók ösztönzése, megismertetése az előző két program eredményeivel. A nagyobb értékű és minőségű specifikus mezőgazdasági termékek értékesítésénél biztosabban és magasabb áron adhatók el termékvédjeggyel ellátott termékek (biztonságos élelmiszer iránti igény és divat-jelenség), és természetesen az értékesítési rendszerbe bekapcsolódó termelő még inkább segíti ezt a folyamatot. A programok megalkotásához a szakmai szervezeteken, termelőkön, vállalkozásokon és az önkormányzaton felül szükséges marketing és reklám-vállalkozások, szakértők bevonása is. Szükségességének indoklása Az agrárgazdaság jelenléte a városban az elmúlt évtizedekben meghatározó jelentőségű volt. A gazdaságilag egysíkú élelmiszeripari feldolgozó kapacitások hatására a térségben hagyományos és híres mezőgazdasági termények (zöldség-, gyümölcstermesztés) termesztése napjainkban hanyatló tendenciát mutat, a zártkerti területek ezirányú tevékenysége visszaesett, a szántóföldi növénytermesztés pedig az országos szinten is jellemző problémákkal küzd. A város számára a régi hírnevű hagyományos termékek megfelelő színvonalú visszaállítása a település gazdasági életének egyik kitörési pontja lehet. 22

23 A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Közvetlen és azonnali hatások: Létrejövő intézkedéscsomagok Speciális és tájspecifikus termékek kínálatának kialakítása A mezőgazdaságban résztvevő vállalkozások számának növekedése Saját termékvédjegy létrejötte Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer létrejötte Élhető települési viszonyok teremtődnek a zártkerti részeken is Javul a gazdálkodás jövedelmezősége Nő a termékek helyi feldolgozottsága Nő az ellenőrzött, értékes termékek kínálata Output indikátorok: Létrejövő intézkedéscsomagok száma Tájspecifikus és speciális mezőgazdasági termékek száma Ellenőrzött, értékes termékek száma Nő a termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerek tagjainak a száma Intézkedéscsomagokhoz kapcsolódó gazdák, agrárvállalkozók, vállalkozók száma Gazdálkodók és vállalkozók közti gazdasági kapcsolatok száma A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése Becsült költség

24 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül Külön EU támogatás Egyéb forrás Agrárvállalkozók Összesen A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése Mindösszesen Közreműködők Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás Mezőgazdasági vállalkozások, Szakmai feladatok, információátadás gazdálkodók, őstermelők Önkormányzat, falugazdász Szakértői tevékenység, szakmai Megbízott szakértők tanácsadás Leader Akciócsoport Innováció átadása Gazdakör Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás Mezőgazdasági vállalkozások, gazdálkodók, őstermelők Szakmai feladatok, információátadás Szakértői tevékenység, szakmai Önkormányzat, Megbízott szakértők falugazdász tanácsadás Leader Akciócsoport Innováció átadása Kereskedelmi Kamara Szakmai tanácsadás Gazdakör Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása 24

25 Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás Információk átadása, Önkormányzat pályázatírási segítség Mezőgazdasági Szakértői tevékenység, szakmai vállalkozások, Megbízott szakértők tanácsadás gazdálkodók, őstermelők Leader Akciócsoport Innováció átadása Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Kereskedelmi vállalkozók Együttműködés Gazdakör Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Agrárkamara Szakmai tanácsadás Önkormányzat Információk átadása, pályázatírási segítség Mezőgazdasági Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás vállalkozások, Szakértői tevékenység, szakmai Megbízott szakértők gazdálkodók, tanácsadás őstermelők Leader Akciócsoport Innováció átadása Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Helyi reklám- és marketingvállalkozások Együttműködés Végső kedvezményezett A program kedvezményezettjei a városban működő mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodók, őstermelők, a program hatásain keresztül a város lakossága. A program területi hatóköre A program elsősorban a városban fejti ki a hatását, de hatásai kihatnak a környező településekre is. Monitoring A program ellenőrzését az önkormányzat mezőgazdasági ügyekért felelős bizottsága végzi, illetve a programgazda vállalkozók. 25

26 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése A stratégiai program rövid leírása A mezőgazdaság jelenlegi gazdasági szintjéről való kiemelkedés lényeges eleme a szektor többfunkcióssá alakítása és az agrár-környezetgazdálkodás új, innovatív elemeinek a bevezetése. A program megvalósulása esetén a mezőgazdasági termelők egy olyan komplex rendszert hoznak létre, mellyel a piaci stabilitás és a megfelelő színvonalú jövedelmezőség biztosítható. Az agrár-innovációs centrum létrehozása a falugazdász és a gazdakör munkáját, illetve a mezőgazdasági termelők munkáját segíti, a szaktanácsadások, képzések révén folyamatosan hírt kapnak az agrárfejlesztések eredményeiről, a pályázati lehetőségekről, a termelési módszerek fejlesztéseiről, valamint a mintagazdaság(ok) létrejötte után gyakorlati tanácsokat, tudnivalókat is szerezhetnek. A centrum az innovatív megoldások terjesztésének akár térségi bázisa lehet, ezzel is alakítva Nagykőrös térségi szerepkörét. A program költségvetése tartalmazza egy épület megvásárlását, melyben helyet kaphat a falugazdász, illetve egy agrárszakember felvételét és foglalkoztatásának költségeit is fedezi. A kialakított helyiség megfelelő berendezéseket és korszerű infrastruktúrát is kap (Internet), valamint kialakításra kerül egy nagyobb konferencia terem, ahol a gazdakör megtarthatja gyűléseit, és a gazdálkodóknak szakmai termékbemutatók, képzések és oktatások tarthatóak. Ezen kívül kisebb földterület megvásárlását (mintagazdaság, bemutató gazdaság) és azon új típusú mezőgazdasági termelési módszerek, gyakorlati tudnivalók bemutatását is magába foglalja. A komplexitást biztosítaná az idegenforgalomba és a feldolgozási, szállítási láncba való bekapcsolódás is, mely az agrárgazdaság több lábon állását segíti, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket szolgáltatja, illetve nagyobb ellenőrzést tesz lehetővé a termelők számára az értékesítésbe való bekapcsolódás a minőség és az árak tekintetében is. Az idegenforgalomhoz való kapcsolódási lehetőségek vizsgálatát és a kapcsolódási pontokat szakmai rendezvényeken, szakmai fórumokon kell megtalálni, csakúgy, mint a feldolgozási, szállítási láncolatba való bekapcsolódást. A programok megvalósításában a különböző szakmai szervezetek (Agrárkamara, FVM Megyei Hivatala, Leader Akciócsoport, Magyar Turizmus Zrt., Megyei Idegenforgalmi Bizottság), a termelők, turisztikai-idegenforgalmi vállalkozások, a logisztikai, szállítmányozási vállalkozások, feldolgozóipari vállalkozások és az önkormányzat vesznek részt. Az önkormányzat a vállalkozók rendelkezésére bocsátja az előző program keretében elkészült intézkedéscsomagot és a kínálattervezési tanulmányt, amelyben a speciális szolgáltatások is szerepelnek. Segíti a partnerkeresést, a kapcsolatok kiépítését, valamint pályázati információkkal és az agrár-innovációs centrum szolgáltatásaival áll az érdeklődők rendelkezésére. A programok finanszírozásában a mezőgazdasági, szállítási és idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások és az önkormányzat vesznek részt. A program költségvetése fedezi a szakmai rendezvények, megbeszélések, szakmai fórumok költségeit is. Az energianövények termelésének kialakítása és a feldolgozók, felhasználókhoz való beszállítási kapcsolatok kiépítésének lehetőségeit és megalkotását szolgáló program elsődleges célja a termelőkkel való új típusú növénytermesztés megismertetése, valamint a termesztésbe való bekapcsolása. Nem utolsó sorban elébe megy annak a kezdeményezésnek, amely révén a térség részben önellátóvá vállna az energiaellátás terén, a megújuló energiák használata révén. Ezzel is segítve a mezőgazdaság jövedelmezési biztonságát azáltal, hogy olcsóbb és kiszámíthatóbb költségként jelenne meg az energia a termelési feltételek között. A program költségvetése biztosítja a gazdáknak, termelőknek való segítségnyújtás keretében- egy megvalósíthatósági tanulmány szakértőcéggel való elkészíttetését, melyet a termelők rendelkezésére bocsát, valamint a termelők új típusú, energianövény termelési módszereivel 26

27 kapcsolatos szakmai képzését és pályázati források igénylésénél való segítségnyújtást. Ezenkívül az önkormányzat segítséget nyújt az energiatermelőkkel való kapcsolattartásban és beszállítói hálózat kialakításában. A mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók feladata az energianövény-termesztés megvalósítása, melyhez a program biztosít anyagi fedezetet (földterület-vásárlás, gépek, berendezések, vetőmag vásárlása). Az anyagi terhek természetesen a programban érintett vállalkozókat is érintik. Szükségességének indoklása A városban a mezőgazdaság helyzete jelenleg is erősnek mondható, azonban a jövedelmezőség alacsony szinten áll, és pusztán a hagyományos tevékenységek fejlesztésén keresztül ez jelentősen nem javítható. Ezért szükséges a mezőgazdaság többfunkcióssá alakítása, ahol a hagyományos értelemben vett termelést egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek is kiegészítik, illetve az innovatív megoldások átvételével olyan termelési mellék -ágak is kialakulnak, amelyek révén a lakosság megélhetése magasabb szinten biztosítható, illetve a tevékenységek kombinációja révén a mezőgazdaságból élő lakosság jobban be tud kapcsolódni a feldolgozási-értékesítési láncba, illetve sajátos adottságait pl. az idegenforgalom területén is kamatoztatni tudja. A mezőgazdasági őstermelők száma rendkívül magas a településen, de a gazdák és termelők helyzete az országos tendenciákat követve folyamatosan romlik. A falugazdász és a Gazdakör helyzeténél fogva (jelentős anyagi hiányosságok) feladataikat nehézkesen tudják ellátni. Az idegenforgalom területén tapasztalható hiányosságokat az agrárium adottságaival, sajátos turisztikai értékeivel pótolhatja. A beszállítói rendszerek a térségben nem épültek ki. Az energianövények termesztése helyben nem található meg, az országos szabályozás megfelelő kialakítása után ezen tevékenység új színfoltot hozhat a város agrárgazdaságába, mely megfelelő jövedelmezési viszonyokat is teremthet. Mindezek indokolják a lenti operatív programok megvalósítását. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Közvetlen és azonnali hatások: Agrár-innovációs centrum létrejötte Mezőgazdasági vállalkozók képzettségi szintjének emelkedése Mezőgazdasági termékek minőségi fejlődése Mintagazdaság létrejötte Idegenforgalom és a mezőgazdaság kapcsolata erősödik A feldolgozási és szállítási láncolat erősödése Új típusú mezőgazdaság meghonosodása Energia-növények megjelenése Munkalehetőségek alakulnak ki az agrár-innovációs centrumban Elérhető irodai infrastruktúra lesz az agrár-vállalkozók számára A falugazdász és a gazdakör számára méltó munkakörülmények alakulnak ki Output indikátorok: Agrárképzések száma Szaktanácsadást felkereső gazdák száma Idegenforgalmi együttműködések száma Feldolgozási, szállítási láncba bekapcsolódó termelők száma Munkanélküliség csökkenése Energia-növények termesztésében bekapcsolódó termelők száma Energiatermelőkkel kialakított kapcsolatok száma Új munkalehetőségek száma az agrár-innovációs centrumban Az agrár-innovációs centrumban elérhető szolgáltatások száma 27