NAGYKŐRÖS VÁROS részére

Átírás

1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette:

2

3 MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ TERVEZŐ Sudár Anna SZAKÉRTŐK Horváth Balázs Keserű Imre Krajnyák Nóra Major Levente Székács Pál Vass Péter Ifj. Veres Lajos Közlekedési és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő Tájépítész Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, földrajz tanár Okleveles közgazdász, gazdálkodás szakon Műszaki környezet technikus, okleveles környezetmérnök Közgazdász pénzügyi szakon, adó-, vám és illeték szakértő ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Kiss Péter Irodavezető KÉSZÍTETTE 3

4 4

5 Nagykőrös Város Komplex Településfejlesztési programja III. STRATÉGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE A STRATÉGIAI TERVEZÉS FELADATA A STRATÉGIÁK TÍPUSAI A CÉLOKTÓL A PROGRAMOKIG CÉLOK RENDSZEREI A PROGRAMOZÁS STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE NAGYKŐRÖS JÖVŐKÉPE PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMRENDSZER STRATÉGIAI CÉLCSOPORTOK, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Turisztikai értéklánc kialakítása Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához Közösségformálási programok A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT GAZDASÁGI HAJTÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Épített környezet fejlesztése, megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás A természeti környezet megóvása és fejlesztése AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE Fejlesztésorientál vagyongazdálkodási tervezés Területi kohézió javítása A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK RENDSZERE (ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT) AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÜTEMEZÉSE, GANTT-DIAGRAM AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÖSSZESÍTŐ FINANSZÍROZÁSI TERVE

6 6

7 1. BEVEZETÉS Nagykőrös Város Képviselőtestülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. Ezzel a munkával a területfejlesztésben már jelentős gyakorlati tapasztalatot szerzett Hazai Térségfejlesztő Zrt.-t és annak munkatársait bízta meg. Ezen hosszú tervezési munka eddig elkészült részei az I. kötet, vagyis a Helyzetfeltárás, és a II. kötet, a Fejlesztési Koncepció. Az első kötet eredményeként a tervezők és az önkormányzat közös céljaként és közös munkájaként sikerült objektíven felmérni a város adottságait, az erősségeit és gyengeségeit, illetve a települést befolyásoló külső tényezőket. Ez a Helyzetfeltárás volt a tényleges tervezői munka alapja, kiindulópontja. A közös munka, beszélgetések keretében igyekeztünk kiszűrni azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket tapasztalataink szerint gyakran dédelgetnek a településüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárást követően elkészült a II. kötet is, a Fejlesztési Koncepció. A Koncepció szolgált arra, hogy a tervezők a jelenlegi helyzetből kiindulva, a tervezési időszakra vonatkozóan számba-vehető lehetőségek és veszélyek függvényében felrajzolják a lehetséges fejlődési forgatókönyveket. A koncepcióalkotás során meghatározásra kerültek azok a fő, minősítendő tényezők, amelyek változásai alapján felrajzolható Nagykőrös valószínűsíthető fejlődési iránya. Ezen tényezők vizsgálata, a valószínűsíthető változási irányuk és változási nagyságuk függvényében kerültek bemutatásra azok a forgatókönyvek, amelyek megmutatják a település lakói számára, hogy milyen irányú változások, milyen jellegű fejlődést hozhatnak a város életében. Ezen forgatókönyvek segítségével sikerült kialakítani Nagykőrös óhajtott, és a körülmények, minősítendő tényezők várható változásának ismeretében ténylegesen valószínűsíthető jövőképét, amelynek elérése hosszú távon megvalósítandó célként szerepel, irányítja a város vezetőinek döntéseit, határozatait. Ennek a jövőképnek az elérése, mint hosszú távú cél, alakítja a város koncepcióját, az ennek eléréséhez vezető út szabja meg a célpiramis felépítését, illetve határozza meg a célcsoportokat, illetve az azon belüli célok rendszerét. 7

8 A szakértők a város vezetőivel együttműködve egy olyan koncepciót próbáltak átadni, amely ténylegesen képes a feladatát betölteni, vagyis meghatározza a település jövőképét, a közösség érdekeinek jobban megfelelő megoldást mutat a forgatókönyvek között a társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatja az alkalmazkodás lehetőségét is a hazai és nemzetközi fejlődés trendekhez igazodva. A Fejlesztési Koncepció után elkészült a III. kötet, vagyis a Stratégia Program. Ebben a kötetben szeretnénk a döntéshozók és a lakosság véleményeit is figyelembe véve a Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez komplex programokat megfogalmazni. Ez egy feladatorientáció szerint strukturált, átfogó program, amelyben már felvázoljuk a megvalósítás lehetséges szereplőit, a pénzügyi forrásokat, az ütemezést, az érintettek körét, a várható eredményeket, a monitoring végzését, az eredmények mérésének lehetőségeit. Ez az a programozási dokumentum, amely már mérhető közelségbe hozza az elérhető források lehívásának lehetőségeit is. 8

9 2. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE A stratégiai tervezés feladata A terv a jövőbeni cselekvés megjelenítése a tudatban, a tervezés pedig az a folyamat, amely ezt a képet előállítja. A terv tehát a kistérség jövőképe, és meg kell terveznünk az ennek eléréséhez szükséges utat, lépéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezésnek kell megadni a választ a tágabban értelmezett környezetváltozás fenyegetéseire és a kínálkozó lehetőségekre is. A válasz a belső erőforrások kreatív felhasználásával születik meg. A környezeti változásokra való reagálás döntésekben ölt teret, amelyek egy megjelölt cél érdekében a pozíciók megváltoztatását kívánják elérni. A leginkább elterjedt Design School, vagy más néven a SWOT modell szerint a stratégia, a fejlesztési koncepció a külső és a belső tényezők, a sikertényezők és a kompetenciák metszéspontjában áll elő. Az erősségek felhasználásával a lehetőségek kiaknázásában, illetve a gyengeségek megváltoztatásával, és a veszélyek elkerülésével alakul ki. Elkülönül tehát az elemzés két vonulata, a külső értékelés és a belső értékelés. Nem hagyható figyelmen kívül két további összetevő sem: Társadalmi, morális követelmények, amelyek részben megfogalmazódnak különböző dokumentumokban, részben íratlanul léteznek a hétköznapi tudatban. Vezetői értékrend, amely a térség irányító testületeinek vezetői részéről személyesen is vállalt értéket jelent. Ebből következően a testületek összetételével ez az értékrend is változik. A továbbiakban egy olyan eljárást alkalmazunk a stratégia megfogalmazására, felépítésére, amely a regionális gazdaságtan oldaláról elméletileg megalapozott, áttekinthető és ezzel együtt mégis kellő szabadságfokot nyújt a stratégiaalkotásban részt vevők számára sajátos elgondolásaik, szempontjaik érvényesítésére. Az eljárás, miközben igényli a minél szélesebb körű helyzetelemzést (I. kötet Helyzetfeltárás), megköveteli a szakértői tapasztalatok meglétét, széleskörű ismereteket, és az azokra épülő bátor minősítéseket (II. kötet Fejlesztési Koncepció). Vannak olyan tényezők, amelyeket minden stratégia kialakítása során figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy milyen tervezési területi szintről van szó, vagy milyen földrajzi elhelyezkedésű, vagy éppen milyen gazdasági fejlettségű területről van szó A stratégiák típusai A piacgazdaság kiépülésével hazánkban a települések és a térségek is versenyhelyzetbe kerültek. E verseny elsősorban a külső erőforrások megszerzéséért folyik. A verseny másik dimenziója központi funkciók megszerzése, címek elnyerése, kísérleti vagy mintaterületek kijelölése. Verseny folyik a befektetők megnyeréséért, együttműködő partneri kapcsolatok kiépítéséért. A sikeres településeket növekedés, fejlődő innovációs potenciál és tudatosan irányított stratégia jellemzi. 1 Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

10 A növekedés hagyományos összetevői A növekedés régebbi motorjai elvesztették jelentőségüket. A pénztőke azért vesztette el fontosságát, mert adott áron a nemzetközi piacokon korlátlan mennyiségben beszerezhető. A természeti kincsek ezidáig is csak a törpe államok egy kis csoportjában szolgáltak a gazdasági növekedés motorjául. A kvantitatív vagyon ezen formái, amelyek a nemzeti gazdaság hagyományos eredetét képezték, most átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, amelyek alapvetően a lakosság képzettségével, szervezettségével, motiváltságával, és önfegyelmével mérhetők. Azok a társadalmak, amelyek jól működnek, nem csak azért válnak majd gazdagabbá, mert a dolgozók hatékonyabban végzik munkájukat, hanem azért is, mert az emberek egész életvitelét a hatékonyság jellemzi. Az innovációra és információra épülő fejlődés Az információs társadalomban kialakult új paradigma lényege, hogy a tömegtermelés utáni időszak gazdaságában a versenyelőny alapja a tudás, az információ, valamint az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége. Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése és kiépítése elvileg megszabadítja az EU periférikus régióit a távolságból származó hátrányok egy részétől. Ez azonban nem elég. A tudás, az információ és az innováció összekapcsolása sokkal többet jelent a fizikai és technikai infrastruktúra kiépítésénél. A kevésbé fejlett területeken még hiányzik a tudás és az intézményi háttér is, amit meg kell szerezni a fejlesztés érdekében. A kínálatorientált stratégia A fejlesztési koncepció (stratégia) a térség komparatív előnyeit kívánja bővíteni úgy, hogy a külső feltételek, lehetőségek, korlátok felöl közelítve egyre több belső folyamatra hat: Termelői és fogyasztói infrastrukturális fejlesztések; Az elérhetőség javítása (közlekedési és kommunikációs kapcsolatok); Gazdasági egységek letelepedését ösztönző kedvezmények; A keresletorientált stratégia A tervezési területet egységes egészként kezeli; A terület belső (endogén) adottságaiból indul ki; A területen belülről kiindulva mind több külső (exogén) tényezőt vesz figyelembe; Előtérbe helyezi a térségi együttműködéseket, a hálózatokat, a klasztereket; A keresletorientált fejlesztési megközelítés felértékeli a tervezési terület belső (vagy endogén, illetve újabban puha ) tényezőit: mint pl. a földrajzi adottságok, kulturális értékek, közösségi rendszerek, identitás, gazdasági és politikai vezetés, partnerség, fejlesztési stratégia, szinergiák. Mindezek együttesen meghatározzák a tervezési terület két fontos érték tulajdonságát, az alkalmazkodó és az abszorpciós készséget. Hazánkban még a termelői és fogyasztói infrastruktúra kiépítettsége rendkívül hiányos, ezért a hiányzó infrastruktúra kiépítése a területfejlesztés egyik feladata. 10

11 Javasolt stratégia A különböző megközelítéseket egybevetve a javasolt stratégia-alkotási eljárás a következőképpen épül fel: A minősítendő belső tényezőket elsősorban a keresletorientált stratégiai megközelítés határozza meg. Kiegészítő jelleggel megjelennek a kínálati elemek is. A külső környezet oldaláról számba vett tényezők változásai, különböző forgatókönyveket alapoznak meg, a különböző forgatókönyvek pedig eltérő stratégiákat eredményeznek (scenárió). Ezek a vizsgálati szempontok az Európában kialakult fejlődési tendenciák és az új regionális politika szellemében kerültek összeállításra. Miközben a stratégiai tervezés a jövőt alapozza meg, kellő figyelmet szükséges fordítani az adott tervezési terület illeszkedésére a magyar társadalmi-gazdasági viszonyok által meghatározott valóságba. Mivel az egyes területek közötti egyenlőtlenségek jelentősek, az alkalmazandó stratégiák is lényegesen eltérhetnek egymástól, illetve keveredhetnek. 3. A CÉLOKTÓL A PROGRAMOKIG 2 Ebben a fejezetben szeretnénk bemutatni azt a módszert, amelynek segítségével a térség jövőképének elérését lehetővé tévő stratégiai cél-csoportokat komplex, összefüggő fejlesztési programcsomagokká fordítjuk le, illetve bemutatjuk azokat a fő operatív programokat, amelyeken megvalósításán keresztül az egyes célok elérhetők Célok rendszerei A stratégia kialakítása során konkréten megfogalmazódik a térség belső tényezői (X) értékeinek megváltoztatási igénye, illetve ennek a szükségessége. Az igény minden egyes tényező esetében valamely új, egy jobb állapot elérését jelenti. III. I. IV. II. Az új állapotok elvárt irányai Forrás: Hazai Térségfejlesztő Rt., Dr. Veres Lajos 2 Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

12 A célok tehát részleteiben és a tervezési terület egészében is a kívánatosnak tartott valamely jövőbeni állapotot fogalmazzák meg, vetítik elénk. Az Európai Unióban és most már Magyarországon is használatos Közösségi Támogatási Keret (KTK) dokumentum előírásai szerint a célokat lehetőség szerint, illetve az egyes tényezők természete szerint számszerűsíteni kell, amely a jól kiválasztott mutatók alapján történik, vagy pedig meg kell fogalmazni azokat a mutatókat, amelyeken keresztül az eredmények a végén számszerűsíthetők lesznek. A mutatókat a következők szerint lehet csoportosítani: Fizikai mutatók, mint például a szakmai képzésben igénybe vehető helyek száma, vagy az idegenforgalom ágyszáma, az 1000 főre jutó telefonállomások száma, a hulladékkezelő és szennyvíztisztító üzemek kapacitása, stb.; Hatásmutatók, amelyek a támogatás várt hatásait jelzik, mint például a fentiek, azon kívül az új állomások száma, a képzésben résztvevők száma, stb.; Teljesítmény-mutatók, amelyek a célban megfogalmazottak szerint mérik az elért eredményeket és a támogatásnak köszönhető teljesítmény-javulást; Pénzügyi mutatók, amelyek a beruházott tőkét mérik: az egyes prioritások aránya az össztőkén belül, az Európai Unió és/vagy a tagállam hozzájárulásának aránya, stb.; A célok időtávlatokban történő megjelenítése Ebben az esetben az ún. célpiramis csúcsán a jövőkép szerepel, ami a nagytávlatú előrejelzések és tervek figyelembe vételével fogalmazódik meg. Összességében a jövőkép a tervezési terület olyan új állapotát fogalmazza meg, amely az előző ábra szerinti elmozdulás irányában magasabb szintű és pozitív értékkel jellemezhető. Hosszabb távon célcsoportok fogalmazhatók meg, amelyek a fejlesztési prioritásokat támasztják alá (Lásd. Fejlesztési Koncepció). A célcsoportok stratégiai célokból állnak, amelyek tovább részletezhetők szakma-specifikusan és időbeni ütemezés szerint is. CÉLRENDSZER ÉS PROGRAMRENDSZER PIRAMISAI NAGY TÁVLAT Jövőkép Jövőkép HOSSZÚTÁV Célcsoportok Prioritások KÖZÉPTÁV Stratégiai célok STRATÉGIAI SZINT Stratégiai programok RÖVIDTÁV OPERATÍV SZINT Operatív programok Forrás: Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

13 3.2. A programozás A nyolcvanas évek végétől az Európai Unió területfejlesztéssel kapcsolatos alapjai egymástól függetlenül pojekteket/programokat értékeltek és támogattak. A hatásvizsgálatok azonban kimutatták, hogy a források felhasználásának hatékonysága elmaradt a várakozásoktól, mert a támogatott projektek nem alkottak egy konzisztens rendszert. Ezért a programozást 1989-től a Strukturális Alapok működésének egyik alapelvévé tették. Ahhoz, hogy tavaszától, vagyis a csatlakozást követően hozzá tudjunk jutni a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaihoz, világosan meg kell fogalmazni, hogy milyen célokra akarjuk felhasználni a forrásokat és a célok eléréséhez milyen feladatokat, akciókat (Operatív Programok kidolgozása!) akarunk megvalósítani. Ezen feladatok egységes leírását hívják programnak, az Európai Unión belül a támogatási formák felhasználását pedig program alapú finanszírozásnak (Wachter B ). Magyarországon a programozás újszerű gondolkodást, stratégiai szemléletet és a decentralizációból fakadó előnyök kiaknázását igényli (Kovács K ). A programozás védelmet nyújt a területfejlesztési folyamatok ad hoc politikai vagy gazdasági befolyásolása ellen, továbbá a hatékonyság érvényesítésével és a forráskoordináció eszközeivel segíti a folyamatokat. A programozás lényegi elemei (Szabó P ): Stratégiai megközelítés: csak a stratégiai programba illeszkedő projekt támogatható. Integrált és decentralizált forráselosztás: hatékonyság növelése a különböző források felhasználásával. Koherencia követelménye (célpiramis): az országos makro célok és a helyi szintű fejlesztési szándékok egymásra építése. Vertikális és horizontális koordináció: együttműködés a központi és térségi szereplők között. Transzparencia: a finanszírozás és megvalósítás folyamatának ellenőrizhetősége és átláthatósága. A programozás (Faragó L ) magába foglalja: Az egymást erősítő komplex programok kidolgozását; Az előzetes hatástanulmányok készítését; A tervdokumentumok egyeztetését és elfogadását; A megvalósítást; A hatások nyomon követését; Az ellenőrzést. Az adott területi szinten olyan programokat érdemes kidolgozni, amelyek: Nem tartoznak a felsőbb szint kizárólagos kompetenciájába; A területi egységen belül lehetővé teszik a hatáskörrel és eszközökkel rendelkező potenciális programgazda megjelölését; Alsóbb szinthez tartoznak ugyan, de modellértékük miatt támogatandók; Megvalósítását a döntéshozók a 3-7 éves tervezési időszakra kiterjedően felvállalják. 13

14 A célrendszer és programrendszer logikai kapcsolatrendszere a következő táblázatban mutatható be: Célok/Prioritások Programok C1.C4. Cn P1. P4 P5.. Pm Az egyes programokhoz tartozó vízszintes sorokban lehet megjelölni, hogy azok mely célok, prioritások elérését támogatják. Egy program támogathat egy, vagy akár több célt is egyidejűleg. A célokat és programokat természetesen nagyon sokféle módon és logika szerint lehet megfogalmazni Stratégiai és operatív programok készítése A stratégiai programok általában 7 évre készülnek és a döntéshozók által meghatározott sorrendben kerülnek megfogalmazásra. Stratégiai programok Évek OP1 OP4 OP5.. OPm Stratégiai időtáv Operatív időtáv Stratégia program GANTT-diagramja Forrás: Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, A stratégiai programon belül operatív programok időtávja már csak 2-3 év. Az operatív program is még összetett programozási egység, azonban ez az a szint, amely már a fejlesztések mellett a konkrét akciókat, intézkedéseket is tartalmazza. 14

15 4. NAGYKŐRÖS JÖVŐKÉPE NAGYKŐRÖS AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR Magyarországon a társadalmi térszerkezet alakulásában meghatározó kell, hogy maradjon az a Nagykőrös által is képviselt kis középvárosi kategória, amely bár nem releváns az ország versenyképessége szempontjából de olyan emberléptékű, komfortos és urbanizált környezetet kínál annak minden városi ellátási funkciójával együtt -, ahol a lakosság kisebb jövedelem mellett is színvonalas körülmények között élhet és dolgozhat. Olyan optimális életteret biztosít, ahol az iskolába, munkába járás nem vesz igénybe aránytalanul sok időt, és ahol a gyermekek biztonságosan juthatnak el a speciális képzéseket is nyújtó oktatási intézményekbe, ahol színvonalas egészségügyi ellátás áll a lakosság rendelkezésére és az emberléptékből adódóan akár látásból ismeri is az orvosokat -, a szabadidő színvonalas eltöltése, a kikapcsolódás is megoldható a saját városán belül. Olyan urbanizált, magas fokú szolgáltatásokkal ellátott életteret jelent, ahová a képzettebb, diplomás fiatalok is szívesen visszatérnek családot alapítani és tevékenységükkel a várost tovább gazdagítani, és ahol tere van a megélhetést biztosító kisebb szakmai vállalkozásoknak is. Ehhez szükséges egyrészt a város jelenlegi méretének megtartásával a magas fokú szolgáltatások megléte, az igényes környezet megtartása, illetve a fenntartható fejlődési pályára való átállás nem csak az energiagazdálkodásban, de a termelési módokban is, és olyan munkalehetőségek kialakításának elősegítése, amely révén megtartható, vagy akár gazdagítható a képzett, színvonalas munkát végző, az emberléptékű városi környezetet, a nagykőrösi identitást értékelni tudó lakosság. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a térségi összefogás. Meghatározó lehet nem csak az oktatás és egészségügy, valamint az alapszolgáltatások gazdaságos és hatékony működtetése szempontjából, vagy éppen az infrastruktúra teljesebb kiépítésében és modernizálásában, de a megfelelő munkalehetőségek kialakítása, és a magángazdaság dinamizálása is megköveteli a nagyobb léptékben való gondolkodást, a vidékfejlesztésbe való bekapcsolódást. Természetesen ehhez hozzátartozik a közigazgatásban elvárt szerepkör, amivel a városi rang jár, vagyis városi funkciók ellátása vonzáskörzetében. Mindez természetesen nem valósulhat meg egyszerűen a jelenlegi értékek megtartásával, annál sokkal többről van szó. A fejlesztések szükségessége mellett a fejlesztések innovatív volta is meghatározó a célok eléréséhez. Az emberléptékű környezet nem jelenti a jelenlegi fejlettség konzerválását. A városi, gazdasági környezet fejlesztésével érhető el az életszínvonal emelése, a magángazdaság dinamizálása, a gazdaság biztonságosabb működése. Az európai térbe is ezen jellegzetességein keresztül tud bekapcsolódni térségével együttműködve (sajátos kultúrkör, érték-termelő mezőgazdaság, és erre alapozódó feldolgozóipar, valamint egészségturizmus, és annak kapcsolása a tanyasi, lovas és természeti turizmushoz). Ehhez szükséges a meglévő igen gazdag nemzetközi kapcsolatrendszer funkcióinak bővítése, és a fejlesztési projektekben, marketingben, értékesítésben való felhasználása. 15

16 III. kötet: Stratégiai Program 5. PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMRENDSZER Általános cél: NAGYKŐ RÖS, AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR Prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Stratégiai célcsoport: 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése 2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás 3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése 4 Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése Stratégiai programok: 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrárkörnyezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása 1.4. Ipari fejlesztések (ipari park, nagy beruházások) és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése, aktivizálása 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához 2.3. Közösségformáló programok 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése, tervszerű zöldfelületgazdálkodás 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés 4.2. Területi kohézió javítása aktívabb részvétel a térségfejlesztésben, kistérségi szerepkör kialakítása 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben 4.4. Kommunikáció javítása belső és külső kommunikáció, kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában A programok számozása azonosítást szolgál, és nem jelent prioritást. 16

17 6. STRATÉGIAI CÉLCSOPORTOK, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK A Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott és elfogadott stratégiai célcsoportok a következő stratégia programokra, illetve azon belüli operatív programokra bonthatók biztosítva a kitűzött jövőkép elérését: 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, bemutató mintagazdaságok létrehozása, stb.) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energiatermelőkhöz) 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása 1.4. Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program (a meglévő támogatási és kedvezményrendszer hatékonyabb kihasználásának elősegítése) 17

18 2. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (akadálymentesítés, állandó pszichológus alkalmazása óvodákban és iskolákban) Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.) 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez 2.3. Közösségformálási programok Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése) 3. A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT A GAZDASÁGI HATÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítés Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében 18

19 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelületgazdálkodás Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja 4. AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forgalomképes ingatlanvagyon célszerű hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása 4.2. Területi kohézió javítása Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése 4.4. Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan (lakosság, civil szféra, gazdasági szektor, partnertelepülések, külföldi partnerek, vagy potenciális partnerek, stb.) Városmarketing munkacsoport létrehozása (személyi és infrastrukturális munkafeltételek biztosítása), marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagkőrös megvalósítása (szálláskeresés, befektetési lehetőségek, szolgáltatások kínálata, fejlesztési területek, projektek kiajánlása, partnerkeresés, e-gazdaság, stb.) 19

20 Nagykőrös Város jövőképe elérésének útját négy stratégiai célcsoporton keresztül lehet meghatározni. Ezen stratégiai célcsoportok mindegyike több stratégiai célra osztható tovább. Összesen tizenhat stratégiai cél került meghatározásra, amelyek tovább bonthatók operatív programokra. A stratégiai programok felépítése egységes, a Területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet előírásait követi. Minden stratégiai program elemzése tartalmazza a program rövid leírását, szükségességének indoklását. Ezután kerülnek leírásra a megvalósulástól várt hatások és eredmények: mely kitűzött prioritások megvalósulását segíti elő, illetve támasztja alá a program, illetve milyen közvetlen hatásokkal lehet számolni megvalósulása esetén. Itt kerülnek meghatározásra azok az eredményindikátorok is, amelyeken keresztül folyamatosan nyomon követhetővé válik a program megvalósulása, amely indikátorokon keresztül a lehetőségek szerint számszerűsíthetővé válnak az eredmények. Ez egyúttal megalapozza a további tervezéseket is. Ezt követően kerül sor az egyes operatív programok ütemezésére, illetve a megvalósításhoz felhasználható lehetséges források áttekintésére, és a költségek becslésére. A programok leírásának igen fontos részét képezi a felelős szervezetek, vagyis a programgazda megnevezése, illetve a közreműködők körének behatárolása, továbbá feladataik körvonalazása. A leírást a megvalósulás kedvezményezettjeinek meghatározása, és a program területi hatókörének behatárolása zárja. Legvégül meghatározásra kerül a monitoring végzésének felelőse, illetve a tevékenység mikéntje. (Ebben természetesen nagy segítséget nyújt az eredményindikátorok felsorolása, és folyamatos nyomon-követése is.) A program megvalósításának monitoringja ma már mindenhol kötelező feladatként fog szerepelni a közlejövőben, és nem csupán az elnyert támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségként fog megjelenni. 20

21 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése MEGTEREMTÉSE 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, bemutató mintagazdaságok létrehozása, stb.) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energiatermelőkhöz) 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása 1.4. Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program (a meglévő támogatási és kedvezményrendszer hatékonyabb kihasználásának elősegítése) 21

22 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A stratégiai program rövid leírása A stratégiai program a mezőgazdaságon belül a hagyományosan sikeres helyi termékekre helyezi a hangsúlyt. Az ágazat újjáélesztése a város számára elengedhetetlen feladat, hiszen a jelentősége még ma sem elhanyagolható, a gazdasági szerepe azonban a helyi adottságokhoz képest jóval az optimális alatt marad. A mezőgazdaság erőteljes és híres hagyományainak a felélesztése, a modern gazdálkodás alapjainak lerakása, elterjesztése és tájspecifikus termékek feldolgozása valamint értékesítése az agrárium válságának a végét és egy új korszak kezdetét jelentheti. Ebben segítenek az operatív programok, melyek meghatározzák az ágazat fejlődésének lehetőségét. Az intézkedéscsomag összeállítása a kezdeti lépés, mellyel a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők megállapítása és összeállítása a cél. A különböző szakmai szervezetek (Agrárkamara, FVM Megyei Hivatala, Leader Akciócsoport) a termelők, az önkormányzat és szakértők bevonásával különböző fórumok és szakmai rendezvények megtartása mellett kell a program által feltárásra váró tényezőket megállapítani. A kínálattervezés eszközével lehet a helyi agrárgazdaság piaci eredményeit tovább erősíteni, a tájspecifikus termékek és szolgáltatások kialakításával és bevezetésével. A különböző speciális termékek és szolgáltatások meghatározását az előző programhoz hasonlóan szakmai rendezvényeken, fórumokon lehet elkészíteni a különböző szakmai szervezetek (Agrárkamara, FVM Megyei Hivatala, Leader Akciócsoport), a termelők, az önkormányzat és szakértők bevonásával. A termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerek kialakítása szintén az ágazat versenyképességét szolgálják, mellyel egy időben szükséges a helyi termékek védjegyének kialakítása és bevezetése a piacon való stabil megmaradás miatt. Ezekben az önkormányzat feladata csak az információszolgáltatás, és a vállalkozók ösztönzése, megismertetése az előző két program eredményeivel. A nagyobb értékű és minőségű specifikus mezőgazdasági termékek értékesítésénél biztosabban és magasabb áron adhatók el termékvédjeggyel ellátott termékek (biztonságos élelmiszer iránti igény és divat-jelenség), és természetesen az értékesítési rendszerbe bekapcsolódó termelő még inkább segíti ezt a folyamatot. A programok megalkotásához a szakmai szervezeteken, termelőkön, vállalkozásokon és az önkormányzaton felül szükséges marketing és reklám-vállalkozások, szakértők bevonása is. Szükségességének indoklása Az agrárgazdaság jelenléte a városban az elmúlt évtizedekben meghatározó jelentőségű volt. A gazdaságilag egysíkú élelmiszeripari feldolgozó kapacitások hatására a térségben hagyományos és híres mezőgazdasági termények (zöldség-, gyümölcstermesztés) termesztése napjainkban hanyatló tendenciát mutat, a zártkerti területek ezirányú tevékenysége visszaesett, a szántóföldi növénytermesztés pedig az országos szinten is jellemző problémákkal küzd. A város számára a régi hírnevű hagyományos termékek megfelelő színvonalú visszaállítása a település gazdasági életének egyik kitörési pontja lehet. 22

23 A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Közvetlen és azonnali hatások: Létrejövő intézkedéscsomagok Speciális és tájspecifikus termékek kínálatának kialakítása A mezőgazdaságban résztvevő vállalkozások számának növekedése Saját termékvédjegy létrejötte Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer létrejötte Élhető települési viszonyok teremtődnek a zártkerti részeken is Javul a gazdálkodás jövedelmezősége Nő a termékek helyi feldolgozottsága Nő az ellenőrzött, értékes termékek kínálata Output indikátorok: Létrejövő intézkedéscsomagok száma Tájspecifikus és speciális mezőgazdasági termékek száma Ellenőrzött, értékes termékek száma Nő a termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerek tagjainak a száma Intézkedéscsomagokhoz kapcsolódó gazdák, agrárvállalkozók, vállalkozók száma Gazdálkodók és vállalkozók közti gazdasági kapcsolatok száma A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése Becsült költség

24 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül Külön EU támogatás Egyéb forrás Agrárvállalkozók Összesen A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése Mindösszesen Közreműködők Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás Mezőgazdasági vállalkozások, Szakmai feladatok, információátadás gazdálkodók, őstermelők Önkormányzat, falugazdász Szakértői tevékenység, szakmai Megbízott szakértők tanácsadás Leader Akciócsoport Innováció átadása Gazdakör Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás Mezőgazdasági vállalkozások, gazdálkodók, őstermelők Szakmai feladatok, információátadás Szakértői tevékenység, szakmai Önkormányzat, Megbízott szakértők falugazdász tanácsadás Leader Akciócsoport Innováció átadása Kereskedelmi Kamara Szakmai tanácsadás Gazdakör Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása 24

25 Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás Információk átadása, Önkormányzat pályázatírási segítség Mezőgazdasági Szakértői tevékenység, szakmai vállalkozások, Megbízott szakértők tanácsadás gazdálkodók, őstermelők Leader Akciócsoport Innováció átadása Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Kereskedelmi vállalkozók Együttműködés Gazdakör Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Agrárkamara Szakmai tanácsadás Önkormányzat Információk átadása, pályázatírási segítség Mezőgazdasági Megyei FVM Hivatala Szakmai tanácsadás vállalkozások, Szakértői tevékenység, szakmai Megbízott szakértők gazdálkodók, tanácsadás őstermelők Leader Akciócsoport Innováció átadása Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Helyi reklám- és marketingvállalkozások Együttműködés Végső kedvezményezett A program kedvezményezettjei a városban működő mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodók, őstermelők, a program hatásain keresztül a város lakossága. A program területi hatóköre A program elsősorban a városban fejti ki a hatását, de hatásai kihatnak a környező településekre is. Monitoring A program ellenőrzését az önkormányzat mezőgazdasági ügyekért felelős bizottsága végzi, illetve a programgazda vállalkozók. 25

26 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése A stratégiai program rövid leírása A mezőgazdaság jelenlegi gazdasági szintjéről való kiemelkedés lényeges eleme a szektor többfunkcióssá alakítása és az agrár-környezetgazdálkodás új, innovatív elemeinek a bevezetése. A program megvalósulása esetén a mezőgazdasági termelők egy olyan komplex rendszert hoznak létre, mellyel a piaci stabilitás és a megfelelő színvonalú jövedelmezőség biztosítható. Az agrár-innovációs centrum létrehozása a falugazdász és a gazdakör munkáját, illetve a mezőgazdasági termelők munkáját segíti, a szaktanácsadások, képzések révén folyamatosan hírt kapnak az agrárfejlesztések eredményeiről, a pályázati lehetőségekről, a termelési módszerek fejlesztéseiről, valamint a mintagazdaság(ok) létrejötte után gyakorlati tanácsokat, tudnivalókat is szerezhetnek. A centrum az innovatív megoldások terjesztésének akár térségi bázisa lehet, ezzel is alakítva Nagykőrös térségi szerepkörét. A program költségvetése tartalmazza egy épület megvásárlását, melyben helyet kaphat a falugazdász, illetve egy agrárszakember felvételét és foglalkoztatásának költségeit is fedezi. A kialakított helyiség megfelelő berendezéseket és korszerű infrastruktúrát is kap (Internet), valamint kialakításra kerül egy nagyobb konferencia terem, ahol a gazdakör megtarthatja gyűléseit, és a gazdálkodóknak szakmai termékbemutatók, képzések és oktatások tarthatóak. Ezen kívül kisebb földterület megvásárlását (mintagazdaság, bemutató gazdaság) és azon új típusú mezőgazdasági termelési módszerek, gyakorlati tudnivalók bemutatását is magába foglalja. A komplexitást biztosítaná az idegenforgalomba és a feldolgozási, szállítási láncba való bekapcsolódás is, mely az agrárgazdaság több lábon állását segíti, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket szolgáltatja, illetve nagyobb ellenőrzést tesz lehetővé a termelők számára az értékesítésbe való bekapcsolódás a minőség és az árak tekintetében is. Az idegenforgalomhoz való kapcsolódási lehetőségek vizsgálatát és a kapcsolódási pontokat szakmai rendezvényeken, szakmai fórumokon kell megtalálni, csakúgy, mint a feldolgozási, szállítási láncolatba való bekapcsolódást. A programok megvalósításában a különböző szakmai szervezetek (Agrárkamara, FVM Megyei Hivatala, Leader Akciócsoport, Magyar Turizmus Zrt., Megyei Idegenforgalmi Bizottság), a termelők, turisztikai-idegenforgalmi vállalkozások, a logisztikai, szállítmányozási vállalkozások, feldolgozóipari vállalkozások és az önkormányzat vesznek részt. Az önkormányzat a vállalkozók rendelkezésére bocsátja az előző program keretében elkészült intézkedéscsomagot és a kínálattervezési tanulmányt, amelyben a speciális szolgáltatások is szerepelnek. Segíti a partnerkeresést, a kapcsolatok kiépítését, valamint pályázati információkkal és az agrár-innovációs centrum szolgáltatásaival áll az érdeklődők rendelkezésére. A programok finanszírozásában a mezőgazdasági, szállítási és idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások és az önkormányzat vesznek részt. A program költségvetése fedezi a szakmai rendezvények, megbeszélések, szakmai fórumok költségeit is. Az energianövények termelésének kialakítása és a feldolgozók, felhasználókhoz való beszállítási kapcsolatok kiépítésének lehetőségeit és megalkotását szolgáló program elsődleges célja a termelőkkel való új típusú növénytermesztés megismertetése, valamint a termesztésbe való bekapcsolása. Nem utolsó sorban elébe megy annak a kezdeményezésnek, amely révén a térség részben önellátóvá vállna az energiaellátás terén, a megújuló energiák használata révén. Ezzel is segítve a mezőgazdaság jövedelmezési biztonságát azáltal, hogy olcsóbb és kiszámíthatóbb költségként jelenne meg az energia a termelési feltételek között. A program költségvetése biztosítja a gazdáknak, termelőknek való segítségnyújtás keretében- egy megvalósíthatósági tanulmány szakértőcéggel való elkészíttetését, melyet a termelők rendelkezésére bocsát, valamint a termelők új típusú, energianövény termelési módszereivel 26

27 kapcsolatos szakmai képzését és pályázati források igénylésénél való segítségnyújtást. Ezenkívül az önkormányzat segítséget nyújt az energiatermelőkkel való kapcsolattartásban és beszállítói hálózat kialakításában. A mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók feladata az energianövény-termesztés megvalósítása, melyhez a program biztosít anyagi fedezetet (földterület-vásárlás, gépek, berendezések, vetőmag vásárlása). Az anyagi terhek természetesen a programban érintett vállalkozókat is érintik. Szükségességének indoklása A városban a mezőgazdaság helyzete jelenleg is erősnek mondható, azonban a jövedelmezőség alacsony szinten áll, és pusztán a hagyományos tevékenységek fejlesztésén keresztül ez jelentősen nem javítható. Ezért szükséges a mezőgazdaság többfunkcióssá alakítása, ahol a hagyományos értelemben vett termelést egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek is kiegészítik, illetve az innovatív megoldások átvételével olyan termelési mellék -ágak is kialakulnak, amelyek révén a lakosság megélhetése magasabb szinten biztosítható, illetve a tevékenységek kombinációja révén a mezőgazdaságból élő lakosság jobban be tud kapcsolódni a feldolgozási-értékesítési láncba, illetve sajátos adottságait pl. az idegenforgalom területén is kamatoztatni tudja. A mezőgazdasági őstermelők száma rendkívül magas a településen, de a gazdák és termelők helyzete az országos tendenciákat követve folyamatosan romlik. A falugazdász és a Gazdakör helyzeténél fogva (jelentős anyagi hiányosságok) feladataikat nehézkesen tudják ellátni. Az idegenforgalom területén tapasztalható hiányosságokat az agrárium adottságaival, sajátos turisztikai értékeivel pótolhatja. A beszállítói rendszerek a térségben nem épültek ki. Az energianövények termesztése helyben nem található meg, az országos szabályozás megfelelő kialakítása után ezen tevékenység új színfoltot hozhat a város agrárgazdaságába, mely megfelelő jövedelmezési viszonyokat is teremthet. Mindezek indokolják a lenti operatív programok megvalósítását. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Közvetlen és azonnali hatások: Agrár-innovációs centrum létrejötte Mezőgazdasági vállalkozók képzettségi szintjének emelkedése Mezőgazdasági termékek minőségi fejlődése Mintagazdaság létrejötte Idegenforgalom és a mezőgazdaság kapcsolata erősödik A feldolgozási és szállítási láncolat erősödése Új típusú mezőgazdaság meghonosodása Energia-növények megjelenése Munkalehetőségek alakulnak ki az agrár-innovációs centrumban Elérhető irodai infrastruktúra lesz az agrár-vállalkozók számára A falugazdász és a gazdakör számára méltó munkakörülmények alakulnak ki Output indikátorok: Agrárképzések száma Szaktanácsadást felkereső gazdák száma Idegenforgalmi együttműködések száma Feldolgozási, szállítási láncba bekapcsolódó termelők száma Munkanélküliség csökkenése Energia-növények termesztésében bekapcsolódó termelők száma Energiatermelőkkel kialakított kapcsolatok száma Új munkalehetőségek száma az agrár-innovációs centrumban Az agrár-innovációs centrumban elérhető szolgáltatások száma 27

28 A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, bemutató mintagazdaságok létrehozása, stb.) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, húskészítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozásiszállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energia termelőkhöz) Pénzügyi összefoglaló Becsült költség Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, bemutató mintagazdaságok létrehozása) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, húskészítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energiatermelőkhöz) 6.000* * ** ** ** Mindösszesen * E program megvalósítására támogatás szerezhető a jövőben az AVOP folytatásaként a NAVT iránymutatásai alapján az EMVA pénzeiből. Az önrész mértéke az AVOP mértékéhez igazodik, ezért becsült értéknek tekinthető. **E program megvalósítására támogatás szerezhető a KMROP ( Környezetipar fejlesztése ) kereteiből, az önrész mértéke az AVOP mértékéhez igazodik, ezért becsült értéknek tekinthető. 28

29 Közreműködők Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatal Szakmai tanácsadás Mezőgazdasági vállalkozások, Szakmai feladatok, információátadás Falugazdász, önkormányzat gazdálkodók, őstermelők Megbízott szakértők Szakértői tevékenység, szakmai tanácsadás Leader Akciócsoport Innováció átadása Gazdakör Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatal Szakmai tanácsadás Szakmai tanácsadás, szakértői Mezőgazdasági Magyar Turizmus Zrt. tevékenység vállalkozások, Leader Akciócsoport Együttműködés elősegítése gazdálkodók, őstermelők, Regionális Idegenforgalmi Szakmai tanácsadás, szakértői idegenforgalmi Bizottság tevékenység vállalkozások Szakmai feladatok, Önkormányzat együttműködés Falugazdász, gazdakör Szakmai feladatok, együttműködés Agrárkamara Szakmai tanácsadás Megyei FVM Hivatal Szakmai tanácsadás Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Szakmai feladatok, Önkormányzat együttműködés Mezőgazdasági vállalkozások, gazdálkodók, őstermelők, feldolgozóipari, logisztikai, szállítmányozási vállalkozók Mezőgazdasági vállalkozások, gazdálkodók, őstermelők Falugazdász, gazdakör Agrárkamara Megyei FVM Hivatal Önkormányzat Megbízott szakértők Leader Akciócsoport Falugazdász, gazdakör Szakmai feladatok, együttműködés Szakmai tanácsadás Szakmai tanácsadás Szakmai feladatok, információátadás Szakértői tevékenység, szakmai tanácsadás Innováció átadása Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Végső kedvezményezett A programok kedvezményezettjei a városban működő mezőgazdasági vállalkozások, gazdálkodók, logisztikai és szállítmányozási vállalkozók, az idegenforgalmi vállalkozások, hosszú távon a település egésze. A program területi hatóköre A programok elsősorban a város területén fejtik ki a hatásukat. Monitoring A programok ellenőrzését az önkormányzatok mezőgazdasági ügyekért felelős bizottsága, turisztikai ügyekért felelős bizottsága és a falugazdász végzik. 29

30 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása A stratégiai program rövid leírása A város fejlesztésében szerepet játszhat a természeti és az épített környezeti szépségek, adottságok megóvása és gazdasági, turisztikai kihasználásának a növelése. A programok a város számára kedvező eredménnyel kecsegtetnek, hiszen azon turisztikai termékek és szolgáltatások megkeresése és összegyűjtése után, melyek idegenforgalmi attrakciót, vonzerőt rejtenek magukban a fejlesztések hatására turisták érkeznek, ami bevételt jelenthet közvetlenül az önkormányzat számára is, és természetesen a kapcsolódó vállalkozások megélhetését is javítja. Az idegenforgalmi vonzerők fejlesztése a különböző épített vonzerőket, a parkokat és egyéb turisztikailag értékes, attrakcióként bemutatható termékek megújítását jelenti. A program költségvetése fedezi egy kisebb múzeum kialakítását (amely akár a pálinka-múzeum is lehet, vagy egyéb később meghatározott témában is létrejöhet), az Arany János hagyományok/kultúrkör továbbfejlesztését, mely alatt egy országos rendezvény megteremtését és annak teljes kísérőcsomagját értjük. Így ez utóbbin belül létrejön több attrakció, mint a szabadtéri színházi napok, versmondó verseny, képzőművészeti vásár, kézművesipari vásár és a város életéhez szorosan kapcsolódó mezőgazdasági vásár. A turisztikai termékek megtervezése után szükséges különböző kiadványok és reklámtermékek megalkotása is, melyet szintén magába foglal a program költségvetése. Egy komplex turisztikai csomag összeállítása a város feladata, mely csomag irányvonalai mentén jelentős gazdasági bevételekre számíthatnak a település szakirányú vállalkozásai, valamint áttételesen az önkormányzat is. A főbb irányvonalak az egészség-, kórház-, termálturizmus, az Arany János emlékéhez kapcsolódó kulturális turizmus, a hagyományos mezőgazdasági termékekhez és a gasztronómiához kapcsolódó turizmus, a vidéki életformát bemutató tanyasi- és lovasturizmus, melyet megfelelően lehet kombinálni a kerékpáros turizmussal is. Ez tehát egy tanulmány elkészítését jelenti, amely részletesen feltárja a város és akár szűkebb térségének idegenforgalmi értékesíthető termékeit, a termékekhez kapcsolódó szereplőket, azok igényeit, illetve javaslatot tesz újabb termékek kialakítására is, és ezeket időben és térben is összeszervezi, igazítva az országos rendezvények időpontjaihoz. Mindezek azonban nem valósulhatnak meg az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése nélkül, valamint a térségi és régiós idegenforgalmi szerepkör kialakítása nélkül, kiegészítve a megfelelő marketing tevékenységgel. Az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése tekintetében előnyt élvez a város által kiemelten fontosnak tartott gyógyszálló létesítése. A városi kórházhoz kapcsolódóan a termálvíz adta lehetőségek új fejezetet nyithatnak a település idegenforgalmi életében. A program fő célja a kórházzal együttműködő gyógyszállótermálfürdő-rendelőintézet-mentőállomás komplexum megépítése és üzembe helyezése. Ennek a programnak a teljes megvalósítása természetesen időben túlnyúlik a jelen stratégiai tervezési időszak időkeretén, de mielőbbi elkezdése indokolt. A város turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolásának programja szorosan köthető a operatív programhoz. A városmarketing munkacsoport feladatává kell tenni a program végrehajtását, így személyi költségek nem merülnek fel, viszont a feladatuk a tájékozódás a térségi eseményekről, illetve annak kidolgozása és megvalósítása, hogy hogyan tud a térségi eseményeken a város úgy megjelenni, hogy a vendégek Nagykőrösre is ellátogassanak. Ennek alapfeltétele az is, hogy a városban kész programok, látnivalók fogadják a látogatókat. A munkacsoport feladata a szervezés, a marketing anyagok elkészíttetése és megfelelő helyekre való eljutásának a megszervezése, 30

31 valamint a napjainkban igen erős reklámmal és csalogató-erővel bíró internetes megjelenés megszervezése, és lobbytevékenység kifejtése a város turizmusának érdekében térségi és régiós szinten is. Szükségességének indoklása A település bizonyos idegenforgalmi adottságai meglehetősen gazdagok (természeti és épített környezet szépsége, kulturális értékek, stb.), azonban az idegenforgalmi infrastruktúra nem kellően fejlett a vendégek fogadására: a szálláshelykínálat mennyisége és minősége igen alacsony, a vendéglátóhelyek száma és színvonala is alacsony. A város nem rendelkezik kiforrott idegenforgalmi, turisztikai ötletbazárral, valamint nem tud bekapcsolódni, részt venni a térségi turisztikai programokban. Amennyiben ezen hiányosságokat nem sikerül pótolni, úgy a térségi versenytársai mellett elveszíti még meglévő idegenforgalmi hírét is. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: Közvetlen és azonnali hatások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Létrejövő komplex turisztikai kínálat Idegenforgalmi szféra megerősödése Magasabb turisztikai szakmai szint kialakulása Turisztikai infrastruktúra kiépülése Térségi kapcsolatok erősödése Idegenforgalomból származó bevételek növekedése Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növekedése Idegenforgalmi adóból befolyt jövedelmek növekedése Output indikátorok: Szakmai fórumok, megbeszélések száma A fórumokon, szakmai megbeszéléseken részt vevő vállalkozók száma A városba látogató turisták száma Idegenforgalmi vonzerők és termékek száma Idegenforgalmi infrastruktúra beruházások száma Közös térségi turisztikai programok száma Idegenforgalmi adóból befolyt jövedelem nagysága A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása Becsült költség

32 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret KMR ROP NFT Operatív Programjain keresztül Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelye kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása Mindösszesen * / * / * / (befektető) ** ** / / / *E programokban a ROP szerint a 2,5% és 70% között mozog az önerő mértéke, a KMROP szerint kell majd pályázni, így ezen adatok csak becsült értékek. **E program a Nagykőrösi Önkormányzat gyógyszálló-projektjére épül, a KMROP szerinti 5%-os önrész megvalósításával. Közreműködők Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Magyar Turizmus Zrt. Tanácsadás és véleményezés Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tanácsadás és véleményezés Önkormányzat Szakmai munka, tanácsadás, Turisztikai, idegenforgalmi véleményezés, reklámozás, anyagi vállalkozók támogatás Turisztikai, területfejlesztési tanácsadók Befektetők 32 Tanácsadás, közreműködés a program kialakításában, esetleges pályázatok készítése Befektetések megvalósítása

33 Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Magyar Turizmus Zrt. Tanácsadás és véleményezés Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tanácsadás és véleményezés Önkormányzat Turisztikai, idegenforgalmi vállalkozók Véleményezés, reklámozás A csomagban részt vevő helyszínek tulajdonosai Véleményezés, reklámozás Befektetők Program megvalósítása Magyar Turizmus Zrt. Tanácsadás és véleményezés Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tanácsadás és véleményezés Nagykőrösi Városi Kórház Szakmai véleményezés, együttműködés Önkormányzat Szakmai véleményezés, Egészségügyi vállalkozások együttműködés Tanácsadás, közreműködés a Turisztikai, területfejlesztési program kialakításában, esetleges tanácsadók pályázatok készítése Beruházásban részt vevő építési cégek Beruházások kivitelezése Magyar Turizmus Zrt. Tanácsadás és véleményezés Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tanácsadás és véleményezés Kistérségi menedzser Program menedzselése Önkormányzat Kecskemét önkormányzati megbízottjai Együttműködés Turisztikai, idegenforgalmi vállalkozók Véleményezés és együttműködés Turisztikai, területfejlesztési tanácsadók Tanácsadás, közreműködés a program kialakításában, esetleges pályázatok készítése Végső kedvezményezett A programok kedvezményezettjei a városban működő idegenforgalmi vállalkozók, szakmai szervezetek és áttételesen a város teljes lakossága. A program területi hatóköre A programok elsősorban a város bel- és külterületén fejtik ki a hatásukat. Monitoring A programok ellenőrzését az önkormányzatok idegenforgalmi ügyekért felelős bizottsága végzi. 33

34 1.4. Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A stratégiai program rövid leírása A település emberléptékű városi környezetének megőrzéséhez az itt élők számára nem csak a nyugodt kisvárosi környezetet kell biztosítani, hanem a megélhetést is; megfelelő üzleti környezetet a nagyobb betelepülő ipari vállalkozások és a helyi vállalkozói kör számára a magasabb szintű foglalkoztatás eléréséhez. Ezt az üzleti környezetet biztosíthatja egyrészt a Nagykőrösi Ipari Park fejlesztése és kihasználtságának növelése, valamint egy olyan befektetővonzó politika kialakítása és alkalmazása az önkormányzat részéről, amely nemcsak segíti a vállalkozások helyi fejlődését, de egyúttal szabályozza is a tevékenységi körök alakulását. Vagyis elsősorban a környezetkímélő, csendesebb ipari tevékenységek preferáltak. A befektetővonzó politikát a szakmai szervezetek, az önkormányzat és a település vállalkozásai különböző fórumokon, szakmai rendezvényeken alkothatják meg. A rendezvényeken kialakított vélemények és álláspontok megfogalmazása után az program költségvetése fedezi egy tanulmány elkészítését, melyet maga az önkormányzat alkot meg, valamint biztosítja az intézkedések bevezetéseinek kezdeti költségeit is. Az ipari park fejlesztése és megfelelő üzleti reklámtevékenység kialakítása után a város az idetelepülni szándékozó cégek számára egy stabil, kiépített üzleti infrastruktúrát tud felmutatni, mellyel a gazdasági vonzerő-leltár értéke jelentősen megemelkedik. Az program költségvetése fedezi (a programba foglalt alapépületek infrastrukturális felújítását és irodai infrastruktúra, géppark beszerzéseit, felújításait követően) a betelepítéshez szükséges marketing és reklámtevékenység kiadásait. Az pályázati lehetőségeknél a szükséges önerőt nem az önkormányzat, hanem a vállalkozások és a Nagykőrösi Ipari Park Szolgáltató Kht. (illetve a közeljövőben már Kft.) biztosítják. A gazdaság dinamizálásának fő kulcsa a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítása. Az inkubátorház létrejötte nagymértékben elősegítené a helyi vállalkozások fejlődését és piaci sikerességét. A program célja létrehozni az ipari parkon belül egy olyan irodát, melyben több munkatárs segíti a települési vállalkozásokat a vállalkozói készségek fejlesztésében, pályázati tanácsadásban, üzleti tervek készítésében. Emellett üzleti és marketing tanácsadással, termékfejlesztési tanácsadással, piackutatásokkal és üzletfejlesztési tanácsadásokkal segítik a munkájukat, továbbá alapvető irodai infrastruktúrát biztosít kedvezményesen azoknak a kezdő vállalkozóknak, akik önerőből még nem képesek ezt maguknak finanszírozni. Ezen program tehát az inkubátorház létrehozását, szervezését és működését segíti elő, és szorosan kapcsolódik a (Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása) programhoz, mely az infrastrukturális feltételeket teremti meg. A program költségei fedezik az inkubátorház/iroda működési, szervezetfejlesztési és személyi költségeit az elkövetkezendő három (illetve stratégiai szinten hat) évre. A pályázati lehetőségeknél a szükséges önerőt nem az önkormányzat, hanem a vállalkozások és a Nagykőrösi Ipari Park Szolgáltató Kht. (illetve a közeljövőben már Kft.) biztosítják. Szükségességének indoklása A városban az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termékek feldolgozása és a mezőgazdasági gépgyártás tudott igazán versenyképes ágazattá válni. Az élelmiszeripar nagy részének összeomlása után a rendkívül egysíkú gazdaságfejlesztésnek köszönhetően a kapacitások megszűntek, a város lakossága a településen kívül talált munkát. A vállalkozások száma (mind az egyéni, mind a társas vállalkozások száma) rendkívül alacsony, a gazdasági 34

35 környezet alacsony színvonala miatt. A település iránt a befektetők jelenleg nem mutatnak érdeklődést, a két nagyobb szomszédos település gazdasági elszívó hatása rendkívül kedvezőtlenül érint Nagykőröst. A KKV szektor lehet a gazdaság dinamizálásának kulcsa a városban, de ehhez szükséges, hogy kezdetben nem anyagi értelemben, de támogatást és ösztönzést kapjanak. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Közvetlen és azonnali hatások: Ipari ágazatok versenyképessége növekszik Az ipari parkban befektetők jelennek meg Érdeklődő befektetők megjelenése a városban A KKV- k helyzetének erősödése Inkubátorház létrejötte Vállalkozások tanácsadási feltételeinek erősödése Pályázati felkészültség magasabb nívója Munkalehetőségek számának növekedése Jövedelmezőség növekedése Település vállalkozásainak anyagi erősödése Output indikátorok: Befektetők száma Befektetések nagysága Ipari parkba betelepülők száma Újonnan alakult KKV- k száma Inkubátorház szolgáltatásait igénybe vevők száma Pályázatokon részt vevők száma Létrejövő új munkahelyek száma Új vállalkozások száma A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Becsült költség Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program

36 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program * * * * Mindösszesen * E program esetében VEGOP alapján lehet pályázni gazdasági és közhasznú társaságoknak, az önerő nélküli pénz biztosítása becslés a GVOP alapján. Közreműködők Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Önkormányzat Együttműködés Ipari parkban működő cégek Együttműködés Befektetők Befektetések megvalósítása Nagykőrösi Ipari Park Szolgáltató Kht.* Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Szakmai tanácsadás, együttműködés Település ipari vállalatai Együttműködés, véleményezés Tanácsadás, közreműködés a Településfejlesztési szakértők program kialakításában, esetleges pályázatok készítése Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Szakmai tanácsadás, együttműködés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szakmai tanácsadás, innováció átadása Nagykőrösi Ipari Park Szakmai tanácsadás, együttműködés Vállalkozók Együttműködés, véleményezés Önkormányzat Tanácsadás, közreműködés a Településfejlesztési szakértők program kialakításában Gazdakör, falugazdász Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Agrárkamara Szakmai tanácsadás Regionális Idegenforgalmi Bizottság Szakmai tanácsadás 36

37 Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Gazdakör, falugazdász Szakmai feladatok, információk, tapasztalatok átadása Agrárkamara Szakmai tanácsadás Regionális Idegenforgalmi Bizottság Szakmai tanácsadás Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai tanácsadás Szakmai tanácsadás, Nagykőrös és Vidéke Ipartestület együttműködés Önkormányzat Megyei Vállalkozásfejlesztési Szakmai tanácsadás, innováció Alapítvány átadása Nagykőrösi Ipari Park Szakmai tanácsadás, együttműködés Vállalkozások Együttműködés, véleményezés Tanácsadás, közreműködés a Településfejlesztési szakértők program kialakításában, esetleges pályázatok készítése * A Nagykőrösi Ipari Park Szolgáltató Kht. a közeljövőben alakul át Kft. formába. Végső kedvezményezett A programok kedvezményezettjei a városban működő ipari vállalkozók, szakmai szervezetek és áttételesen a város teljes lakossága. A program területi hatóköre A programok elsősorban a város területén fejtik ki a hatásukat, közelebbről tekintve az ipari Park területét érintik. Az inkubátorház felépítését is az ipari park területén kell megoldani. Monitoring A programok ellenőrzését az önkormányzatok gazdasági, ipari ügyekért felelős bizottsága, a Nagykőrös és Vidéke Ipartestület, valamint a Nagykőrösi Ipari Park ügyvezető igazgatója végzi. 37

38 2. Az emberi erőforrásokkal 2. AZ EMBERI való ERŐFORRÁSOKKAL gazdálkodás VALÓ GAZDÁLKODÁS 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (akadálymentesítés, állandó pszichológus alkalmazása óvodákban és iskolákban, stb.) Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.) 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez 2.3. Közösségformálási programok Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése) 38

39 2. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A stratégiai program rövid leírása Nagykőrösön lassú, de határozott népességfogyás, illetve a társadalom elöregedése tapasztalható. A helyi foglalkoztatási lehetőségek szűkössége következtében igen magas az ingázók és az inaktívak aránya, valamint egyre fenyegetőbb problémává válik az elvándorlás, különösképpen a magasan képzett, fiatal munkavállalók elvesztése. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák megváltoztatása, és ezzel összefüggésben a helyi gazdasági potenciál megerősítése érdekében rendkívül fontos feladat a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, amelyet a megfelelő hatékonyság érdekében a gazdaságfejlesztési törekvésekkel összhangban kell véghezvinni. Ennek megfelelően a magasan kvalifikált és a szakmunkás munkaerőt igénylő foglalkoztatási lehetőség száma egyaránt bővítendő. A nagy hagyományokkal rendelkező és megfelelő színvonalú oktatás, képzés további biztosításához mindenek előtt a képzési, nevelési körülményeken kell javítani, a helyi oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése révén. A képzési tematikába, pedig a - meglévők mellett - új piacképes ismeretek felvétele volna indokolt. A jelenleg is folyó felnőttképzési átképzési programokra továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni, de a jövőben a tervezett fejlesztésekhez igazítva szükséges megszervezni és lebonyolítani ezeket a nagyobb hatékonyság érdekében. A helyi foglalkoztatás bővítéséhez, a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséhez szükség volna a vállalkozói készségek, kultúra, környezet fejlesztésére, valamint fel kell kutatni és ki kell használni olyan alternatív foglalkoztatási lehetőségeket, mint az egyre inkább elterjedő és egyre jobb technikai háttér feltételekkel rendelkező távmunka, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a részmunkaidős foglalkoztatásra és a közmunkákra. A meglévő oktatási és nevelési intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése keretén belül az I., III., IV. sz. óvodáknál tornaszoba bővítésre, az I., II. és a III. sz. óvodáknál épület átalakításra, felújításra van szükség. Emellett felújításra szorul a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint új szárny kiépítése szükséges a Kossuth Lajos Általános Iskolában, továbbá festés, mázolás is esedékes itt, akárcsak a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Felújításra szorul az Arany János Református Gimnázium udvara és tornaterme, valamint az Ádám László Középiskola és Szakiskolában tornaterem kialakítása szükséges. Akadálymentesítésre szorul a Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és a Kollégiumot kivéve a város többi alap és középfokú oktatási intézménye. Az általános iskolákban állandó pszichológus, illetve az óvodákban logopédus alkalmazására lenne szükség. A képzési tematikát a párhuzamosan megvalósuló gazdasági fejlesztésekhez fokozatosan kell igazítani, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a turisztikai és menedzsment tudományokra, a logisztikai, vállalkozói ismeretekre, az agrár és környezetgazdálkodási képzésre. A képzési tematikát 3-4 évente a megvalósuló gazdasági fejlesztések alapján érdemes felülvizsgálni és lehetőségek szerint módosítani. 39

40 Szintén a megvalósuló gazdasági fejlesztésekkel összhangban felnőttképzési, átképzési programok szervezése volna indokolt, melyek évente 2-3 alkalommal, igény szerint fő átképzését, továbbképzését tenné lehetővé. A vállalkozói készségek és kultúra javítása érdekében külön hangsúlyt kell fektetni a helyi vállalkozók továbbképzésére. Ennek érdekében a gazdasági programok megvalósulásával párhuzamosan évente vállalkozói tanfolyamok indítása lenne indokolt, melyek egyszerre nagyobb számú fős- vállalkozó továbbképzését tenné lehetővé. Emellett különféle kedvezmények biztosításával (kedvezményes telekbérlet, vásárlás, adókedvezmények biztosítása, stb.) lenne érdemes növelni a helyi vállalkozói kedvet. A rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtése érdekében intézkedési rendszer kidolgozása indokolt a tervezési időszak elején, mely jó megalapozása lenne a foglalkoztatás bővítése érdekében indítandó távmunka, közmunka, részmunka programoknak, illetve az alternatív foglalkoztatási formák meghonosításának a városban. Ennek az intézkedési rendszernek a keretében a megvalósuló helyi gazdaságfejlesztési céloknak megfelelően pozícionálni kell, hogy milyen jellegű foglalkoztatási formák felé érdemes és szükséges nyitni. Az ilyen jellegű munkalehetőségeket a lehető legszélesebb kör számára biztosítani kell a jövőben, hogy bárki számára egy valóban alternatív lehetőséget kínáljon a munkaerőpiacon. Ezt az önkormányzat saját maga készítheti el. Szükségességének indoklása A meglévő oktatási és nevelési intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése mindenképp szükséges a gyermekek és diákok egészséges fejlődési körülményeinek megteremtése, illetve az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Nagykőrös számos oktatási intézménye küzd kisebbfajta műszaki problémával, szinte mindenütt esedékessé váltak kisebb felújítások, (festés, mázolás, beázás megszűntetése, udvar és tornaterem felújítás), az Ádám László Középiskola és Szakiskola nem rendelkezik tornateremmel, így a testnevelés feltételei nem teljesülnek helyben, valamint számos oktatási intézmény szorul még akadálymentesítésre. Egy önkormányzati fenntartású uszoda kiépítésével rendszeres, ingyenes úszóoktatást lehetne biztosítani a tanulók számára, mely egészséges fejlődésük szempontjából rendkívül kedvező lenne. Állandó pszichológus alkalmazásával lényegesen hatékonyabbá válna a beilleszkedési nehézségekkel küzdő, illetve külön kezelési igénylő gyermekek oktatása, nevelése. A képzési tematikába a piacképes ismeretek nagyobb arányú beépítése révén jelentősen javulnak a helyi munkavállalók elhelyezkedési esélyei, a megszerzett tudásanyagukat nagyobb valószínűséggel hasznosíthatják a tanulók, és magasabb jövedelemre is számíthatnak. Korunk egyre gyorsuló világában, a munkavállalóknak folyamatosan új elvárásoknak kell megfelelniük, ezért ismereteik bővítése felnőttkorban is egyre inkább szükségessé válik (élethosszig tartó tanulás preferálása a munkaerőpiacon). A gyorsan változó igények és a munkaerőpiacról való kiszorulás veszélyének elhárítása érdekében általánossá kell tenni a felnőttképzés és átképzési programokat, és a lakosságnak az ezen való részvételét erőteljesebben szorgalmazni. Nagykőrös a helyi gazdasági potenciál gyengesége miatt egyelőre szűkölködik vállalkozásokban. A vállalkozások számának növelése a helyi gazdaság megerősítése és foglalkoztatás bővítése érdekében rendkívül fontos feladat. Mindehhez a vállalkozói készségek és kultúra területén szükséges fejleszteni, melyet a nagyobb hatékonyság érdekében a helyi gazdaságfejlesztési elképzelésekhez igazítottan szükséges koordinálni. 40

41 A városban jelenleg rendkívül alacsony a foglalkoztatottság, amely bővítése érdekében új, alternatív foglalkoztatási formák felkutatása és elterjesztése indokolt. Ezek által egyrészt kibővülhetnek a helyi foglalkoztatási lehetőségek, másrészt rugalmasabbá és teljesebbé válhat a munkaerőpiac. Lehetőséget teremtenek ezek az eszközök, például a testi fogyatékosok, várandósok, a nők vagy éppen az idősebb munkavégzők tehát általában a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító lakosság - számára a munkavégzéshez és áthidaló megoldást kínálhatnak a munkaerőpiacról kiszorult, állandó munkát kereső személyek számára. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Közvetlen és azonnali hatások: Óvodások és diákok körülményei javulnak Vállalkozások száma, vállalkozói aktivitás nő Helyi foglalkoztatottság nő Inaktívak aránya csökken Ingázók aránya csökken Munkaerőpiacra való visszajutáshoz szükséges idő átlagban csökken Fogyatékkal élők tanulási és munkavállalási esélyei nőnek Output indikátorok: Akadálymentesített intézmények száma (5 db) Alkalmazott pszichológusok, logopédusok száma az oktatási és nevelési intézményekben EU szabványnak megfelelő udvari játékok száma az óvodákban (5-10 db) Fejlesztőjátékok és mesekönyvek száma az óvodákban (15-20 db) Felújításon átesett óvodák száma (3 db) Új, piacképes ismeretanyagok száma a képzési tematikában (5-6 új tárgy) Felnőttképzési, átképzési programok, illetve ezeken részt vettek száma (50-90) fő/év) Vállalkozókat oktató képzések, illetve az ezeken részt vettek száma (50-60 fő/év) Részmunka időben, távmunkában dolgozók száma ( fő) Szervezett és lebonyolított közmunkaprogramok száma és ezekben részt vettek száma ( fő) A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (akadálymentesítés, állandó pszichológus alkalmazása, stb.) Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.) Becsült költség (2012ig )

42 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret CÉDE NFT Operatív Programjain keresztül HIOP, EFOP, ROP, VEGOP Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (2017-ig) (akadálymentesítés,, állandó pszichológus alkalmazása, stb.) Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram, stb.) Mindösszesen

43 Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Óvodák Munkálatok körülményeinek biztosítása Iskolák Munkálatok körülményeinek biztosítása Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata oktatási intézményei Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Mozgássérültek Magyarországi Regionális Egyesület Nagykőrösi Tanácsadás Szervezete Vállalkozók Segítségnyújtás a kivitelezésben Iskolák Szakmai segítségnyújtás, szervezés Vállalkozók Egyesülete Együttműködés a tematika felülvizsgálatában Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Együttműködés a tematika felülvizsgálatában Önkormányzat Közreműködés a tematika felülvizsgálatában 2F Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás Iskolák Szakmai segítségnyújtás, szervezés Szakmai segítségnyújtás, Nagykőrös és Vidéke Ipartestület szervezés, tanácsadás, részvétel a képzésben Szakmai segítségnyújtás, Vállalkozók Egyesülete szervezés, tanácsadás, részvétel a képzésben Vállalkozók Együttműködés, részvétel a megvalósításban Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Együttműködés, részvétel a megvalósításban Vállalkozók Egyesülete Együttműködés, részvétel a megvalósításban Pest Megyei Munkaügyi Központ Segítségnyújtás a kidolgozásban, tanácsadás 2F Segítségnyújtás a kidolgozásban, tanácsadás Vállalkozók Közreműködés a kidolgozásban Vállalkozók Egyesülete Közreműködés a kidolgozásban Végső kedvezményezett A település óvodásai, diákjai, munkavállalói, vállalkozók, mozgássérültek, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű lakosság. A program területi hatóköre Nagykőrös teljes területe. Monitoring A program ellenőrzését az önkormányzat és az oktatási intézmények végzik. 43

44 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A stratégiai program rövid leírása A lakosság kikapcsolódásának, rekreációjának biztosítása rendkívül fontos feladat a lakosok testi-szellemi egészségének megóvása érdekében, valamint jelentős szerepet játszik a közérzet, közhangulat szempontjából is, amelyek pedig a településhez való kötődés szempontjából meghatározók. Emellett, a rekreáció feltételeinek biztosítása az alapja a munkaerő megújulásának, tehát az egészség megőrzése és kulturális gazdagodás mellett a foglalkoztatás szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. A rekreáció fejlesztéséhez jó alapot teremt a város szép, vonzó települési környezete, valamint figyelemre méltó kulturális hagyományai. A helyi rekreáció feltételeinek javítása érdekében külön program készítése volna indokolt, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása mellett, amellyel a fejlődés e területen összehangoltabb és hatékonyabb lehetne. A rekreáció infrastrukturális és humánerőforrás feltételei egyaránt javításra szorulnak a sport és kultúra, közművelődés területein. A hatékonyság növelése és a koordináltabb fejlesztés érdekében érdemes volna a helyi rekreációs szolgáltatásokat a turizmus területén is hasznosítani, ezért e két területet egymással összhangban szükséges fejleszteni. A helyi rekreáció, egy kimondottan erre irányuló fejlesztési program kialakításával határozott irányvonalak mentén fejődhet. E programban meghatározásra kerülhet, hogy pontosan milyen rekreációs célú fejlesztésekre volna szükség, lehetőség, valamint a fejlesztések ütemezése is megszülethetne. Ennek célja, a fejlesztésekbe bevonható szereplők partnerségének megteremtése is, mely alapján a célok kijelölése és megvalósítása is átgondoltabbá és kivitelezhetőbbé válik, a feladatok szétosztásán keresztül pedig a megvalósítás is biztosítható. A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása keretében új, kisebb sportkomplexum kialakítására volna szükség, 2-3 kisebb, új, fedetlen sportpálya kialakítására, illetve a meglévő pár felújítására. Az Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Házban felújításra szorulnak a reflektorok, az öltözők, a világítástechnika, a színházterem és a gépészeti berendezések, valamint időszerű lenne a teljes körű festés, mázolás is. A Szabó Károly Városi Könyvtár 20 számítógépe és tartozékai is felújításra érnek meg a közeljövőben. A stratégiai tervezési időszak, vagyis a szerepeltett 7 év, és az ahhoz rendelt összeg természetesen nem elegendő valamennyi fejlesztés elévégzésére, ez egy folyamatos munka, amelynek tervezése, és ütemezése megkönnyítené a megvalósítást. Tisztázandó feladat a rekreáció szervezeti oldala (amennyiben szükségesnek tartja ezt az önkormányzat), illetve javításra szorul humánerőforrás tekintetében is: a megjelölt forrás keretében három éven át tanfolyamok segítségével összesen kb fő képzésére, továbbképzésére kerülhetne sor, valamint a rekreációs programok események szervezésére, a város lakosainak tudatformálására, az egészségesebb életmód felé terelésére, a rekreációs lehetőségek jobb kihasználására, stb.. A folyamatosan fejlődő rekreációs szolgáltatásokat elérhetővé kell tenni az idegenforgalom számára is, illetve célirányos programokkal, kapcsolatok építésével ezeket a fontos idegenforgalmi rekreációs helyeket és programokat be kell kapcsolni a turisztikai értékláncba. Ehhez szervezeti oldalon (pl. idegenvezetés, kommunikációs kapcsolattartó) szükséges elsősorban fejleszteni (lásd. előző program), illetve gondoskodni kell arról, hogy ezek a kikapcsolódási lehetőségek megjelenjenek az idegenforgalmi promócióban is, nem csak városi szinten, de a térségi programfüzetekben is. 44

45 Szükségességének indoklása Amennyiben a rekreációs célú fejlesztések számára külön programot alakít ki a város, amelybe egyéb partnereket is széles körben bevon, úgy egyrészt átgondolt, határozott irányvonalak mentén fejlődhetne a település, másrészt úttörő szerepet játszana ezzel a megoldással a város a térségben, valamint fejlődne a településen belüli és településen kívüli partnerség és együttműködés egyaránt. További előnyt jelent, hogy a partnerségen belül a feladatok szétosztása révén a megvalósítás könnyebb és biztosabb lesz, a civil szervezetek, lakosok is jobban magukénak érzik majd. A település egyik legfőbb, legnépszerűbb kultúra-közvetítő intézménye az Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, ezért a további sikeres és kultúrált körülményeket biztosító működés érdekében kiemelten fontos az itteni jelenlegi műszaki infrastrukturális problémák mielőbbi orvoslása. Emellett egyéb helyi kikapcsolódási lehetőségek biztosítása volna indokolt, hiszen ezen a területen is szűkölködik a város. Jelenleg hiányoznak a minőségi sportolás műszaki és humán infrastrukturális feltételei a városban, pedig a lakosság részéről igény mutatkozik a rendszeres mozgásra, sportolásra. Az igények kielégítéséhez új sportlétesítmények, sportpályák kialakítása szükséges, ugyanis ezek száma jelenleg alacsony. (Ez a munka már elkezdődött.) A sportolás színvonalának növeléséhez, a sportegyesületek további sikereinek megalapozásához, pedig a sport oktatógárda számának és képzettségi színvonalának emelésére lenne szükség, hiszen egyelőre hiány van jól képzett sportszakemberből. A rekreációs szolgáltatások idegenforgalmi fejlesztésekkel való összekapcsolása révén javulnak a lakosság kikapcsolódási feltételei és lehetőségei, valamint a település turizmusa is nagyobb lendületet kaphat, ezáltal bizonyos adottságokból, lehetőségekből több területen profitálhatna a település. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Közvetlen és azonnali hatások: Lakosok közérzete, közhangulata javul Lakosság egészségi állapota tovább javul Lakosság településhez való kötődése erősödik Turizmus élénkülése Nő a rendszeresen sportoló lakosok száma Partnerség fejlődése az önkormányzat, vállalkozók, civil szervezetek, sportegyesületek között Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház működési feltételei, körülményei javulnak Output indikátorok: Rekreációs célú fejlesztési program megszületése (1 db) Sportlétesítmények, sportpályák száma (3-4 db) Célirányos végzettséggel rendelkező sportoktatók száma (15 fő) Az Arany János Művelődési Központ és Ifjúsági Ház felújítása (1 db) Helyi kulturális programok száma (15-20 db) Kulturális rendezvények szervezésébe bevont civil szervezetek, vállalkozások, testvértelepülések és egyéb partnerek száma ( fő) Kulturális rendezvényeket, sportegyesületeket támogató szponzorok száma, illetve az általuk nyújtott támogatás mértéke (10-15 fő) Aktualizált sportkoncepció (1 db) Turisztikai célra hasznosításba vett rekreációs létesítmények száma (2-3 db) 45

46 A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez Becsült költség Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret TEKI, CÉDE NFT Operatív Programjain keresztül HIOP, EFOP Külön EU támogatás Egyéb forrás Vállalkozások, PPP Összesen A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez Mindösszesen

47 Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Sportegyesületek Kidolgozásban való részvétel Arany János Művelődési Központ Kidolgozásban való részvétel és Ifjúsági Ház Turisztikai vállalkozók Kidolgozásban való részvétel Nagykőrös város önkormányzata Lakosság Kidolgozásban való részvétel Életreform Klub Kidolgozásban való részvétel Fraxinus Egyeslület Kidolgozásban való részvétel Nagykőrösi városvédő és városszépítő egyesület Kidolgozásban való részvétel Nagykőrös Városért Közalapítvány Kidolgozásban való részvétel Vállalkozók Megvalósításban való részvétel Sportegyesületek Munkálatok körülményeinek biztosítása Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös Városért Közalapítvány Szakmai segítségnyújtás Nagykőrösi városvédő és városszépítő egyesület Szakmai segítségnyújtás Pest Megyei Munkaügyi Központ Közreműködés a szervezeti kérdések tisztázásában Sportegyesületek Megvalósításban való részvétel Szponzorok Pénzügyi segítségnyújtás Arany János Művelődési Központ Megvalósításban való részvétel és Ifjúsági Ház Nagykőrös Városért Közreműködés a szervezeti Közalapítvány kérdések tisztázásában Turisztikai szervezetek Szakmai segítségnyújtás Nagykőrösi Lovas Sportegyesület Tanácsadás Arany János Művelődési Központ Tanácsadás és Ifjúsági Ház Nagykőrös Városért Közalapítvány Tanácsadás Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Közreműködés a kivitelezésekben Vállalkozók Egyesülete Együttműködés Végső kedvezményezett A település teljes lakossága, sportegyesületek. A program területi hatóköre Nagykőrös teljes területe. Monitoring A program ellenőrzését a helyi önkormányzat, sportegyesületek és kulturális civil szervezetek végzik. 47

48 2.3. Közösségformálási programok A stratégiai program rövid leírása A település számára rendkívül fontos, hogy összetartó, önmagáért és másokért eredményesen cselekedni képes, céljait hatékonyan és tudatosan érvényesítő lakossággal rendelkezzen. Ennek megfelelően kiemelkedő figyelmet kell fordítani a településen a helyi közösségformálási tevékenységre, amelyet a népesség lassú, de folyamatos fogyása, valamint ez egyre fenyegetőbbé váló elvándorlás veszélye tesz különösen indokolttá. Emellett a város összetartó, öntevékeny közössége a település egyik legfőbb értékévé válhat, amely a település arculatának fejlődésére is kedvező hatást gyakorolhat. A közösségfejlesztési törekvések számára kedvező alapot teremt a helyi lakosok igen erős identitástudata, városukhoz való erős kötődése, valamint a kisvárosi településjelleg, mely ideális körülményeket biztosít a helyi kapcsolatok kialakulásának és intenzív ápolásának, a helyi közösségek és lakosok együttműködési hajlandóságának és összetartásának megerősítéséhez. Évente 3-4 városi ünnepség és rendezvény szervezése indokolt a közösségi élet fejlesztése érdekében, melyek szervezésébe a partnerek lehető legszélesebb körét kell bevonni. A rendezvények az önkormányzat gesztorságával valósulhatnak meg, de a megvalósítás feladatát ki lehet adni támogatás fejében civil szervezeteknek is. Elsősorban igényekhez és szükségekhez igazodván, de minden évben rendszeres jelleggel minimum 1-2 alkalommal fórumokat, üléseket és jövőműhelyeket lehet tartani a fejlesztési elképzelések módosítása, javítása érdekében. Meghatározott célok érdekében mozgósítási, illetve különféle közösségfejlesztő programok szervezése indokolt (évente 2-3 alkalommal) a célok nagyobb hatékonyságú megvalósításának, illetve az önkormányzat, és a lakosság közti együttműködés elmélyítésének érdekében. E célok tisztázásához és megvalósításához szükséges programok kiválasztása és megtervezése a feladat. Szükségességének indoklása A helyi kultúrát népszerűsítő és közvetítő rendezvények számának és színvonalának növelésével nemcsak településen belüli kapcsolatok fejlődnek, hanem formálódik a település sajátos arculata és karaktere is, mely marketing, illetve turisztikai szempontból is lényeges. Rendszeres fórumok, ülések, jövőműhelyek tartásával lehetőség nyílik a település lakossága számára, hogy véleményével hozzájáruljon a település életének irányításához, érezhetik, hogy véleményük fontos a település vezetői számára. Ezáltal céltudatosabbá és hatékonyabbá válik a város vezetése, valamint erősödik a lakosok településhez való kötődése, valamint megsokszorozódnak és aktívabbá válnak a településen belüli kapcsolatok. Meghatározott célok érdekében végzett közösségfejlesztő programok segítségével nemcsak a település lakossága és vezetősége közti kommunikáció és együttműködés javul, hanem hatékonyabban lehetne megvalósítani előre definiált célokat is. 48

49 A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Közvetlen és azonnali hatások: Település belső kommunikációjának fejlődése Lakossági kohézió erősödése Lakosság érdekérvényesítő képessége javul Lakosság identitástudata erősödik Lakosság és önkormányzat közti együttműködési képesség javul Lakossági kezdeményezések száma nő Output indikátorok: Közösségi rendezvények, városi ünnepségek és az azokon megjelentek száma (3-4 rendezvény/év fő) Rendszeresen szervezendő fórumok, ülések, jövőműhelyek és az azokon megjelentek száma (1-2/év fő/alkalom) Szerepeltetett helyi jelentős közszereplők száma (2-3/év) Lakossági fórumok, ülések, valamint az ezeken megjelentek száma (3-4/év fő/alkalom) Közügyekben önkéntesen szerepet vállalók száma (30-40 fő) A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése) Pénzügyi összefoglaló Becsült költség Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret TRFC NFT Operatív Programjain keresztül EFOP Külön EU támogatás Egyéb forrás Vállalkozók, szponzorok Összesen Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése) Mindösszesen

50 Közreműködők Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Önkormányzat Gesztorság Fraxinus Egyesület Szervezés Civil szervezetek Nagykőrös Városért Közalapítvány Közreműködés Nagykőrösi Lokálpatrióta Egyesület Szervezés Vállalkozók Közreműködés a szervezésben Iskolák Közreműködés a szervezésben Lakosság Részvétel Nagykőrös város Civil szervezetek Szervezés, részvétel önkormányzata Vállalkozók Részvétel Lakosság Részvétel, közreműködés a célok meghatározásában Nagykőrös város Részvétel, közreműködés a célok Civil szervezetek önkormányzata meghatározásában, szervezés Vállalkozók Részvétel, közreműködés a célok meghatározásában Végső kedvezményezett A település teljes lakossága. A program területi hatóköre Nagykőrös teljes területe. Monitoring A program ellenőrzését a helyi önkormányzat és a civil szervezetek végzik. 50

51 3. 3. A környezet KÖRNYEZET és ÉS infrastruktúra, INFRASTRUKTÚRA, mint MINT gazdasági GAZDASÁGI hajtóerő, HAJTÓERŐ, és a környezet, ÉS A KÖRNYEZET, mint élettér MINT fejlesztése ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítés Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelületgazdálkodás Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja 51

52 3. A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT GAZDASÁGI HAJTÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás A stratégiai program rövid leírása A települési szennyvíztelep terveit felül kell vizsgálni és újra kell méretezni a jelenlegi igényeknek megfelelően. A már meglévő engedélyes terv 1,2 millió m 3 /éves terheléssel számolt, míg a Nagykőrösi konzervgyár bezárása miatt ezt 400 ezer m 3 -rel csökkenteni kell. A szennyvíztelep terveinek módosításával párhuzamosan meg kell tervezni a még csatornázatlan településrészek szennyvízelvezető csatornahálózatát, és el kell kezdeni a kivitelezést. Az önkormányzatnak minden szabályozóeszközt fel kell használni (talajterhelési díj), hogy ösztönözze a lakosságot a csatornára csatlakozásban. A jelenleg használt egyedi nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknákat meg kell szűntetni, és fel kell lépni az illegális szennyvízleürítések ellen. Nagykőrös már csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, mely szerint 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesül. A szelektív hulladékgyűjtés szélesebb körben való elterjesztése, illetve kiterjesztése nagyban lecsökkenti majd a végső elhelyezéssel ártalmatlanított hulladék arányát. A városra a tervezés időszakában készülnek a csapadékvíz elvezető csatornarendszer kiviteli tervei, a tervek megvalósítása sürgető feladat, hogy a belvíz-veszélyeztetett településrészek fenyegetettsége mielőbb megszűnjön. Az ivóvíz, a gáz, a villamos és egyéb infrastruktúra hálózatok folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell, az önkormányzatnak partnerként kell részt venni a szolgáltatók mellett a különböző felújítási és fejlesztési beruházásokban. A fejlesztésekre szánt pontos összeg a konkrét beruházási tervek ismeretének hiányában nehezen lenne becsülhető, ezért az általunk megjelölt összeg a beruházások tervezési költségei. Az elvégzendő fejlesztések sorrendjének megállapításhoz hatásvizsgálatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni. Ezek alapján a felmérések alapján könnyen ütemezhető lesz, hogy a város infrastruktúráját mely területeken szükséges javítani, vagy kiegészíteni. Az önkormányzat informatikai rendszerét olyan szintre kell fejleszteni, hogy az alkalmas legyen az e-közigazgatás bevezetésére. Az önkormányzat munkatársait folyamatosan képezni kell, hogy a magasan kvalifikált informatikai ismereteikkel hatékonyabban végezhessék munkájukat, és a lakosság minél gördülékenyebben jusson hozzá a szükséges információkhoz, illetve minél gördülékenyebben tudja intézni ügyeit, valóban szolgáltató önkormányzat legyen. A program megvalósítása több részből tevődik össze, első lépcsőként az önkormányzatnak be kell szerezni a megfelelő hardware és az ezek működéséhez szükséges software eszközöket. Létesíteni kell egy szervert, ahol az e-önkormányzati portál elhelyezhető és biztosítani kell a megfelelő szaktudású üzemeltető személyzetet. A programokat az önkormányzat egyedi ügyintézési igényeihez kell igazítani. Szükségességének indoklása A felszíni- és felszínalatti vizek szennyezettsége közvetett hatással van az emberi egészségre, a korszerű szennyvíz gyűjtés és kezelés megvalósulásával csökken a talaj és talajvíz 52

53 szennyezése. A településen keletkező hulladékok nagyobb arányban történő szelektív gyűjtésének és kezelésének megvalósulása csökkenti a természeti környezetre gyakorolt szennyezést. A csapadék és belvíz levezető csatornarendszer megépítése után lecsökken a belvíz veszélyeztetett település részek aránya. A programok megvalósulása estén a település környezeti állapota javulni fog, a település tisztább, egészségesebb és élhetőbb lesz, a város lakói egészségesebb és jobb körülmények között élhetnek. Az e-önkormányzat megvalósulásával a személyes ügyfélforgalom számának csökkenése várható. Az alkalmazással a hivatalok dolgozóinak több ideje marad a napi munkák elvégzésére, illetve sok esetben a jobb információ ellátottság miatt rövidebb idő alatt elvégezhetnek egy munkát, tájékozottabbak lehetnek az aktuális pályázati lehetőségekről, illetve azok alakulásáról. A lakosság számára kényelmesebben, akár otthonról, idő megkötés nélkül elérhetővé válik a hivatali ügyek intézése. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: Közvetlen és azonnali hatások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Output indikátorok: A városban élők komfortérzete növekszik A környezet terhelése csökken Havária lehetősége csökken A lakosság egészségi állapota, közérzete javul A település megítélése javul, vonzereje, népesség-megtartó képessége nő A talaj, és talajvíz szennyezettsége csökken Biztonságos és stabil infrastrukturális ellátás Csökken az ügyintézési idő Az ügyfelek gyors pontos tájékoztatása Naprakész tájékoztatás az aktuális pályázatokról A talaj és a felszín alatti vizek szennyezettségi mutatói A szennyvíz csatornára kötött ingatlanok száma Az illegális szennyvíz leürítések csökkenése, megszűnése Megbízhatóan működő infrastrukturális rendszer A közigazgatás hatékonyabb működése Az ügyintési idő csökkenése A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Becsült költség Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése * Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése ** Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése *** Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása * a 2003-ban készült engedéllyel rendelkező tervek alapján ** A Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulásának Nagykőrösre eső költsége ***a beruházások tervezésének költségei 53

54 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül KEOP/VEGOP (ezer Ft) Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása * Mindösszesen *a szennyvíz csatornahálózat megépítéséhez a lakosság támogatását is kérni lehet, például a pályázathoz szükséges önerő előteremtéséhez, de ezeket előtte több fórumom is egyeztetni kell a lakossággal Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Kőrösi Vagyongazdálkodási Rt. Szennyvíz program koordinálása Közép-Tisza vidéki Nagykőrös város Környezetvédelmi, Szakmai segítségnyújtás, önkormányzata Természetvédelmi és Vízügyi szakhatósági felügyelet Felügyelőség Építési, kivitelező vállalkozások kivitelezés Mérnöki tervező vállalkozás Felülvizsgálat, tervezés Nagykőrös város önkormányzata Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szakmai segítségnyújtás, szakhatósági felügyelet 54

55 Felelős szervezet, Közreműködő szervezet Ssz. programgazda Szervezet neve Feladata Nagykőrös város Kőrösi Vagyongazdálkodási Rt. önkormányzata* Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Szakmai segítségnyújtás, Természetvédelmi és Vízügyi szakhatósági felügyelet Felügyelőség Építési, kivitelező vállalkozások Nagykőrös város önkormányzata Kőrösi Vagyongazdálkodási Rt. Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Építési, kivitelező vállalkozások Üzemeltetők Szakmai segítségnyújtás, szakhatósági felügyelet Kivitelezés Nagykőrös város A fejlesztések koordinálása önkormányzata Vállalkozások Tervezés, kivitelezés A fejlesztések koordinálása, rendszer Szolgáltató, üzemeltető Nagykőrös város üzemeltetése, karbantartása önkormányzata Vállalkozások Tervezés, kivitelezés Szakértő, tanácsadó cég Rendszer-tervezés *lobby tevékenység a A Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerben tervezettek mielőbbi megvalósításáért Végső kedvezményezett A városban élő lakosság, a hivatalokban dolgozók. A program területi hatóköre Nagykőrös város közigazgatási területe. Monitoring Az önkormányzat nyilvántartja a csatornára csatlakozott ingatlanok számát. Az elfolyó, tisztított szennyvíz paramétereit rendszeresen vizsgálja az üzemeltető és a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is, így folyamatosan nyomon követhető a rendszer működése. Az egyéb infrastrukturális szolgáltatók folyamatosan tájékoztatják az önkormányzatot a hálózatok állapotáról és az azt igénybevevők számáról. 55

56 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez A stratégiai program rövid leírása Az önkormányzatnak támogatnia szükséges a kijelölt ipari park jelenleg hiányos, a kor követelményeinek nem mindenben megfelelő infrastruktúráját, ha olyan vállalkozó jelzi betelepülési szándékát, mely a város gazdasági életében jelentős előremozdulást okozhat (munkahely-teremtés). A fejlesztésnek ki kell terjedni a már meglévő közművek teljes felújítására és a még hiányzók megépítésére. A programot egy hatástanulmánnyal és megvalósíthatósági tanulmánnyal kell kezdeni, melyekből kiderül, hogy meglévő infrastruktúra milyen állapotban van és pontosan milyen fejlesztést kell elvégezni. A fejlődés generálását, az innováció terjedését is segítő módon létre kell hozni a vállalkozások számára egy információs rendszert, ahol tájékozódhatnak, és tájékoztatást adhatnak magukról. A rendszer segítségével gyorsabban tudhatnak meg olyan információkat (pl. pályázati összefoglaló), amelyek számukra gazdasági előnyt jelenthetnek, ezáltal javulhat a vállalkozások versenyképessége, nem csak helyi, vagy országos, de akár nemzetközi piacon is könnyen megjelenhetnek. A rendszer működéséhez támogatni kell a gazdasági szervezetek infokommunikációs infrastruktúrájának megteremtését. Az önkormányzatnak gesztorként kell részt venni a programban, segítséget kell nyújtani a vállalkozások informatikai fejlesztéseire irányuló pályázatok kidolgozásában. Az e-gazdaság megvalósulásához biztosítani kell a megfelelő hardware és software eszközöket, létre kell hozni egy szervert és egy honlapot, amin keresztül a vállalkozások gyorsabban tudnak kommunikálni belső és külső partnereikkel, illetve egymással egyaránt. Ahhoz, hogy a gazdaságot dinamizálni képes KKV szektor jelenjen meg Nagykőrösön feltétlenül szükség van arra, hogy a kicsi, de fejlődőképes vállalkozókat az önkormányzat közvetlenül is támogatni tudja. Ennek eszköze lehet egy inkubátorház kialakítása, amely számukra olyan modern üzleti környezet biztosítását jelenti, amelyre egy kezdő vállalkozás önmagától még nem számíthatna. Az inkubátorházat az ipari parkban lenne célszerű kialakítani, így az inkubátorház lehetőségeiből kinövő vállalkozók az ipari parkba települhetnek át. Az inkubátorházat az alap infrastrukturális hálózatok kiépítésén túl olyan magas technológiai színvonalú infokommunikációs hálózattal kell ellátni, mely hatékonyabbá teszi az oda települő vállalkozások munkáját. Az általunk megjelölt költség a teljes alap infrastruktúra kiépítését és egy fejlett informatikai hálózat megvalósítását és üzemeltetését, valamint az irodák belső kialakításának költségeit (irodabútorok, irodai berendezések) tartalmazza. 56

57 Szükségességének indoklása A gazdaság nem lehet versenyképes a kiszolgáló infrastruktúra nélkül, illetve nem lehet megfelelő szintű fejlődést elérni azon innovatív elemek bevezetése nélkül, amelyek már nem csak egyszerűen kiszolgálják a megjelenő gazdasági igényeket, de elébe is mennek azoknak. Az önkormányzat az ilyen jellegű fejlesztéseivel nem egyszerűen csak lehetővé teszi a gazdasági fejlődést, de saját maga fejlesztést generál, illetve irányítja a fejlődést. Az önkormányzatnak vonzóvá kell tenni a települést az ideérkező új beruházók számára, ennek egyik lehetősége, hogy az új beruházások számára teljesen közművesített ingatlant kínálnak az új befektetőknek. Az ipari park jelen állapotában nem rendelkezik vonzerővel a beruházók számára, mert infrastrukturális kiépítettsége nem megfelelő. A 21. század már nem működhet vállalkozás hatékonyan informatikai alapok nélkül. A kis- és középvállalkozások számára biztosítani kell a világhálóra való kacsolódás lehetőségét, ezáltal felgyorsítható lesz a munkavégzésük, könnyebbé válhat a kapcsolattartás egymás és az ügyfelek között. Az induló vállalkozások számára gyakran jelent problémát a kezdeti időszakban a működési költségeik előteremtése is. Ezek csökkentésére jönnek létre országszerte az inkubátorházak, melyekben a kicsi, de fejlődőképes vállalkozások közösen használhatnak irodahelységeket és különféle irodai eszközöket. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Közvetlen és azonnali hatások: A város vonzereje megnő a befektetők szemében Naprakész tájékoztatás az aktuális pályázatokról a KKV-k számára A vállalkozások közötti kapcsolattartás javulása Vállalkozók gazdasági kapcsolatai szélesednek A város könnyebben bekapcsolódik a világgazdaság vérkeringésébe Munkalehetőségek köre, munkavégzés formája bővül Output indikátorok: A kezdő vállalkozások gyors megerősödése Az inkubátorházban betelepülő kis vállalkozások száma Az ipari park fejlett infrastruktúrája Gyors információáramlás A vállalkozások termelékenysége Jövedelmi viszonyok Gyors és pontos nyilvántartás a vállalkozások készleteiről Távmunkában dolgozók száma Internetes kapcsolattartás és kapcsolatteremtés száma a gazdaságban 57

58 A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Becsült költség Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül VEGOP Külön EU támogatás Egyéb forrás Vállalkozások,Ipari Park Kht. Összesen Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása * * Mindösszesen * a pályázathoz szükséges önerőt a Nagykőrösi Ipari Park Szolgáltató Kht. biztosítja 58

59 Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Szakértő, tanácsadó vállalkozás Vállalkozások Nagykőrös város önkormányzata / Nagykőrösi Ipari Park Szolgáltató Kht. Nagykőrös város önkormányzata, mint gesztor/ Vállalkozások, mint megvalósítók Nagykőrös város önkormányzata/ Vállalkozások Nagykőrös város önkormányzata/ Nagykőrösi Ipari Park Kht., inkubátorház üzemeltetője Közműszolgáltatók Vállalkozások Informatikai vállalkozások Szolgáltatók Szakértő, tervező vállalkozások Vállalkozások Szolgáltatók Szakértő, tervező vállalkozások Szakértő, tanácsadó vállalkozás Vállalkozások Közműszolgáltatók Tervezés, kivitelezés, szakmai segítségnyújtás Pályázathoz szükséges önerő felmutatása Eszköztámogatás Internet kapcsolat biztosítása Infokommunikációs hálózatok megtervezése, üzemeltetése Pályázathoz szükséges önerő felmutatása Műszaki tervezés, kivitelezés Honlap készítés Rendszerkarbantartás Szerverüzemeltetés Tervezés, kivitelezés, szakmai segítségnyújtás Végső kedvezményezett A városban működő gazdasági szervezetek. A program területi hatóköre Nagykőrös város közigazgatási területe Monitoring A programok megvalósulása esetén annak megfelelő működésének ellenőrzése az önkormányzat feladata. A programok jó működése a KKV-k számának növekedéséhez, illetve a munkanélküliség csökkenéséhez vezet. 59

60 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése A stratégiai program rövid leírása A program hangsúlyos eleme az önkormányzati kezelésű közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Tartalmazza 10 km hiányzó belterületi út és 20 km járda kiépítését (tervezés, kivitelezés); mintegy 30 km belterületi út (burkolatjavítás, kátyúzás) és a legfontosabb külterületi utak felújítását (felületegyengetés és kátyúzás, valamint külterületi szilárd burkolatú út burkolatfelújítása); az autóbuszmegállók fejlesztését (autóbuszöböl kialakítása, járdasziget és váróhelyiség építése), amely során 13 váróhelyiség, 16 buszöböl, 9 járdasziget épül; és a kerékpárút-hálózat kiépítését 14 kilométer hosszban a korában elkészült tervek szerint Kecskemét-Katonatelepig, illetve észak felé Nyársapátig, a településen a Ceglédi és a Kecskeméti utcákon vezetve. A stratégiai program célja emellett a város és környéke közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, annak érdekében, hogy javuljon a település elérhetősége az ország más részeiből, illetve a kistérség környező településeiről. Bár a településnek közvetlen ráhatása nincs a várost érintő gyorsforgalmi utak és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának megépítésére, lobbytevékenységgel elő lehet segíteni azok mielőbbi megvalósulását. A lobbytevékenység során a térség közlekedési helyzetét bemutató kiadvány készül, konferencia kerül megrendezésre és a város vezetői folyamatosan tartják a kapcsolatot a parlamenti képviselőkkel és a hatóságokkal (GKM, NA ZRt.) A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat a hiányzó utak kiépítése és a meglévők felújítása segíti elő. A hiányzó településközi összekötő utak közül a legfontosabb a j. út folytatásának kiépítése a 44. sz. főút és Kiskunfélegyháza felé (6 km új út, 5 km szélesítés) és a települést érintő mellékutak burkolatállapotának javítása, ami elsősorban a Magyar Közút Kht. feladata, de pályázati források közös igénybevétele esetén Nagykőrös város részvétele is lehetséges, ami időben előrehozhatja a megvalósítást. Szükségességének indoklása A településen 32 kilométernyi belterületi út és 20 kilométernyi járda még kiépítetlen, emellett a teljes járdahálózat felújításra szorul. Cél a belterületi utak kiépítettségének növelése, miközben a meglévő utak karbantartására és rendszeres felújítására is gondot kell fordítani, különös tekintettel a rossz állapotú külterületi utakra, amelyek a mezőgazdasági üzemek és külterületi lakott helyek elérését biztosítják. A tömegközlekedés színvonala és a közlekedésbiztonság javítása érdekében korszerűsíteni szükséges az autóbuszmegállókat, mivel azok csak kisebb részben rendelkeznek váróhelyiséggel, buszöböllel és járdaszigettel. A kerékpáros közlekedés biztonsága és a kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében szükséges a kerékpárút-hálózat kiépítése, amelyből eddig mindössze csak 620 m épült meg. A kistérségen belül az utak egy része rendkívül rossz állapotú és hiányzik a j. út folytatása a 44. sz. főút és Kiskunfélegyháza felé. A rossz állapotú utak és a hiányzó kapcsolat rontják a település elérhetőségét. A település területét érintő, és az ország keleti és nyugati részével közvetlen kapcsolatot teremtő M8 és M44 gyorsforgalmi utak kiépítésének még nincs pontos ütemezése, megvalósításukra között kerül sor. A település alapvető érdeke ezen gyorsforgalmi utak mielőbbi megépítése. Az új utak hozzájárulhatnak a gazdasági versenyképesség növekedéséhez és új vállalakozások letelepedéséhez, a logisztikai potenciál erősítéséhez. A 60

61 441. sz. főút települést elkerülő szakaszának megépítése érdekében is fontos a lobbytevékenység, mivel a városon áthaladó tranzitforgalom jelentős környezeti károkat okoz. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Közvetlen és azonnali hatások: Javuló településkép és életkörülmények Javuló elérhetőség a településen belül, a kistérség más településeiről és országos viszonylatban Nő a település vonzereje a befektetők szemében Nő a logisztikai potenciál A mezőgazdaság versenyképessége javul A tömegközlekedés vonzerejének növekedése A tömegközlekedést használók aránya nem csökken Kerékpáros közlekedés biztonságának növekedése Kerékpáros turizmus fejlesztési lehetőségének megteremtődése Csökken a városban a közlekedési eredetű környezeti terhelés Csökken a közlekedési balesetek száma Javul a lakosság közérzete Output indikátorok: Újonnan kiépített belterületi utak hossza: 20 km Új járdák hossza: 10 km Felújított belterületi utak hossza Felújított külterületi utak hossza Új kerékpárutak hossza: 14 km Korszerűsített autóbuszmegállók száma (13 váróhelyiség, 16 buszöböl, 9 járdasziget) j. út kiépítése: 6 km új út, 5 km szélesítés Összekötő utak burkolatállapot osztályzata javul Új gyorsforgalmi utak, ill. elkerülő út hossza A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítése Becsült költség * Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében *A program elhúzódik 2020-ig, összköltsége 1,5 milliárd Ft ** Elhúzódik 2018-ig, teljes költség 3,5 milliárd Ft ** Az utak megépülésének megkezdésétől függően elhúzódhat a stratégiai tervezési időszak utánra is ** ***

62 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret (TEKI, CÉDE, TEÚT, TRFC) NFT Operatív Programjain keresztül (KözOP, KMROP) PPP/vállalkozói hozzájárulás Egyéb forrás (Útpénztár pályázatai) Összesen Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítése Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében Mindösszesen Közreműködők Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Pest Megyei Közlekedési Felügyelet Szakmai közreműködés, engedélyezés Nagykőrös város önkormányzata Magyar Közút Kht. Pest Megyei Igazgatóság Szakmai közreműködés Lakosság Véleményezés Vállalkozók Tervek, kivitelezés, finanszírozás (külterületi utak) Pest Megyei Közlekedési Felügyelet Szakmai közreműködés, engedélyezés Magyar Közút Kht. Pest Megyei Szakmai közreműködés Nagykőrös város Igazgatóság önkormányzata Volánbusz ZRt. és Kunság Volán Szakmai közreműködés ZRt. Lakosság Véleményezés Vállalkozók Tervek, kivitelezés, finanszírozás Pest Megyei Közlekedési Felügyelet Szakmai közreműködés, engedélyezés Magyar Közút Kht. Pest Megyei Nagykőrös város Szakmai közreműködés Igazgatóság önkormányzata Lakosság Véleményezés Vállalkozók Tervek, kivitelezés Kerékpáros civil szervezetek Szakmai közreműködés 62

63 Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Pest Megyei Közlekedési Szakmai közreműködés, Felügyelet engedélyezés Magyar Közút Kht. Pest Megyei és Bács-Kiskun megyei Szakmai közreműködés Igazgatóság Nagykőrös város Lakosság Véleményezés önkormányzata Dél-Pest Megyei Szakmai közreműködés, Önkormányzatok véleményezés, pályázat Területfejlesztési Társulása benyújtása Vállalkozók Tervek, kivitelezés Kecskemét MJV Önkormányzata Közös pályázat, finanszírozás, véleményezés Nemzeti Autópálya ZRt. Szakmai közreműködés Magyar Közút Kht. Pest Megyei Szakmai közreműködés Nagykőrös város önkormányzata Igazgatóság A térség országgyűlési képviselője Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Lobbytevékenység Szakmai közreműködés Végső kedvezményezett Nagykőrös település és lakossága, a környező települések lakossága A program területi hatóköre Nagykőrös város közigazgatási területe, de a és programok esetén a kistérség, illetve Kecskemét is érintett. Monitoring Az ellenőrzés a Nagykőrösi Önkormányzat feladata. Az ütemterv tervszerű végrehajtását ő felügyeli, és a mutatók révén folyamatosan értékeli azt. 63

64 3.4. Épített környezet fejlesztése, megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás A stratégiai program rövid leírása A település épített környezetének fejlesztése a településszerkezet, a zöldfelületek és az építészeti hagyományok együttes, összehangolt fejlesztését jelenti. A fejlesztés csak akkor hoz maradéktalanul pozitív externáliákat a településre nézve, ha figyelembe veszi a települési hagyományokat és az azon alapuló értékeket, ugyanakkor a meglévő adottságokra alapozva a városfejlődés folyamatosan növekvő igényeinek megfelelve élhető, komfortos, barátságos települési lakókörnyezet megteremtésére törekszik. A stratégiai program célja ezért a településkép, a funkcionalitás, a használhatóság és a környezetminőség szempontjait figyelembe vevő komplex közterületi településfejlesztés. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. A jelenlegi városközpont gondozott, és reprezentatív megjelenésű ugyan, azonban azt jelenleg 2 forgalmas útszakasz osztja 4 részre, mely által használhatósága, értékes térrendszere, megjelenése és összhatása is nagyban sérül. A főközlekedésű utak kiváltásával mozgalmas, lendületes, funkcionálisan is sokrétű, zöldfelületileg pedig sokkal impozánsabb térrendszer kialakítására adna lehetőséget ez a központi terület. A zöldfelület újragondolásával még több lehetőség nyílhatna a belváros műemléki épületegyütteseinek a hangsúlyozására. Az elkerülő út megvalósításával a térrendszerre vonatkozóan kertépítészeti programot, és tervet szükséges készíttetni, hogy az ezáltal megnyíló lehetőségek maximális kihasználása megvalósulhasson mind funkcionális, mind pedig településképi szempontból. Nagykőrös zöldfelületeire a nagyobb kiterjedés és koncentrált elhelyezkedés a jellemző, mely a környezetállapot és a használhatóság szempontjából is pozitívum, viszont ezáltal kevesebb a kisebb, a beépítettséget megtörő, településképi szempontból kedvező lakóterületi teresedés. Nagykőrös lakónegyediben egyes foghíjtelkek, útkereszteződések lehetőséget adnak a zöldfelület fejlesztésére. Ezek közül is kiemelt figyelmet érdemel a Sóki gödör 1600 m 2 -es területe, mely fontos vizes élőhely. A környezetrendezést itt a tó természeti állapotának megőrzése is indokolja. Mint vizes élőhely, megfelelő kialakítással értékes zöldfelületi egységgé tehető. A település helytörténeti szempontból is kiemelkedő vizes élőhelye a Velkei gödör, mely jelenleg kihasználatlan a település zöldfelületi rendszerében. A természetes képződésű tó régen strandként funkcionált, azonban jelenleg elhanyagolt állapotú. Helyreállítása strandként és pihenőhelyként is lehetséges. A vásártér zöldfelületi szempontból igen kedvező, azonban infrastrukturálisan nem megfelelő. Fejlesztése során a zöldfelületi szempontokat hangsúlyosan szem előtt kell tartani, hiszen a belterület határán fekvő terület igen kedvező puffer szerepet tölt be a mezőgazdasági területek és a lakott terület között. Emellett az 1.3. stratégiai programcsomagban említett módon a turisztikai értékláncban is hasznosítható terület. A piac jelenlegi területe koncepciózus, komplex szemléletű fejlesztési terv elkészítését kívánja meg, mely elősegíti a használhatóságot és megkönnyíti a parkolási nehézségeket. A terület idős gesztenyefái nagy értéket képviselnek, egyrészt árnyékadóak, másrészt pedig a piac megjelenését teszik kedvezőbbé. A kőris fa a település névadója, ezért a fásítás során e fa használatára fokozott figyelmet szükséges fordítani. A település parkjai több helyen utcabútorok, kerékpártárolók, 64

65 hulladékgyűjtő edények pótlására, egységes hirdető táblák elhelyezésére szorulnak. Az Új-park kialakítása jó példával jár elől, a felújításokat annak szellemében folytatni szükséges. A település játszótér-fejlesztési programjához hasonlóan el kell készíteni az utcabútor-fejlesztési programot is, hogy a pályázati forrásokra megfelelően előkészülve, a fontossági sorrendet is szem előtt tartva lehessen a közterületeken a szükséges fejlesztéseket megvalósítani. A település belterületén jelentős természeti értéket képvisel az Orchideás területe, melynek állapota a növekvő beépítettség miatt folyamatosan romlik, ismeretterjesztési jelentősége pedig jelen állapotában csekély. Értékének megőrzéséről és bemutatásának elősegítéséről mindenképpen gondoskodni szükséges. Az orchideás területén izgalmas vonalvezetésű, lábakon álló tanösvény lenne megvalósítható, mely információs táblákon ismertetné a terület jelentőségét, természeti értékét, és a bemutatva megőrzés elvén alapulva elősegítené az ismeretterjesztést és a terület védelmét egyaránt. A település építészeti értékeiről is híres. Az építészeti értékvédelem azonban nem egyenlő az épületek állagmegőrzésével, az igazi értékvédelem magában foglalja a megfelelő, illeszkedő hasznosítási funkciók kitalálását is. A megfelelő funkciók megtalálásában a helyi vállalkozókra, civil szervezetekre és a lakossági véleményekre is lehet számítani. A település turizmusának fejlesztési igényeit és a helytörténeti ismeretterjesztést figyelembe véve is érdemes lenni egy térképes kiadványt készíteni a település építészeti értékeiről, azok egykori funkcióiról, birtokosairól. A település lakói, illetve az ide érkező vendégek így egy városi séta alkalmával ismerkedhetnének meg a település hangsúlyos épületeivel, épületegyütteseivel. Bizonyára több épület is rendelkezik olyan érdekes történetekkel a múltját, építési körülményeit, birtokosait tekintve, melyet érdemes lenne a füzetben szerepeltetni. Építészeti és természetvédelmi értéket egyaránt képvisel a település református temetője, mely az imént említett turisztikai kiadvány fontos részét képezhetné, külön térképen feltűntetve a kiváló Arany János-i sírversek, az értékes fasorok, és a műemléki sírok, kripták helyét. A település egykori kétbeltelkes, halmazos településszerkezete a szakértő szemek számára ma még nyomokban fellelhető, azonban a mai lakosság számára az egykori település nevezetes pontjai ma már nem képviselnek különösebb értéket. Az egykori városkapuk jelenleg még nem beépítettek, helyük a települési utak mentén még kimatatható. Ezen nevezetes helyek kiemelésére különböző tájépítészeti módszerek kínálkoznak. A városkapuk megjelenítése, vagy emlékének valamilyen módú megőrzése építészeti ötletpályázat témája is lehet. Szükségességének indoklása Az ember tájalakító tevékenysége a lakókörnyezetet is folyamatosan formálja, pozitív és negatív hatásokat, közvetve vagy közvetlenül, akarva vagy akaratlanul is gyakorol rá. Az egyedi igények kielégítése, az egy nézőpontú fejlesztés sosem vezet a megfelelő eredményre, az épített környezet fejlesztése során mindig a komplex nézőpont, a hosszútávú gondolkodásmód az, mely a településfejlesztést a megfelelő irányba tereli. A településszerkezet a zöldfelületekben és az építészeti elemek sokaságában mutatkozik meg. Az épített környezet kialakítása, módosítása, átalakítása, egyes területek beépítése vagy éppen be nem építése minden esetben hosszú távra határozza meg a területhasználatot, ennek megfelelően pozitív vagy negatív hatásai is hosszú távúak, egyes esetekben a későbbiek folyamán megváltoztathatatlanok. Ezért fontos a településfejlesztés során komplex módon számba a közterületi fejlesztések lehetőségeit, meghatározni azok fejlesztési irányvonalait. 65

66 A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. Az ott elhelyezkedő közfunkciók révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan szükséges feladat. A lakóterületek közterületi zöldfelületi ellátottsága, és a meglévő zöldfelületek minősége egyes településrészeken hiányosságokat mutat. A jelenlegi településszerkezet számos zöldfelületfejlesztési lehetőséget rejt magában. Arra alkalmas területeken az új zöldfelületek kialakítása, a meglévő zöldfelületek minőségi és funkcionális fejlesztése jobb élhetőséget, kedvezőbb arculatot és jobb környezetminőséget egyaránt jelent. A zöldfelületi és városképi fejlesztések egyaránt csak az értékek figyelembe vételével lehetségesek. A városban a különböző értékek számba vétele széleskörűen megtörtént, azonban a jelenlegi települési értékek egy része elhanyagolt állapotú, a lakosság köztudatában nem játszik meghatározó szerepet, a védelem és a bemutatás feltételei nem kidolgozottak, hanem esetlegesek. Ezért szükséges a védetté nyilvánítás mellett az értékek utóéletéről, azaz az értékek funkcióinak kitalálásáról, használatáról, azok állagmegőrzéséről és bemutatásáról is szükséges gondoskodni. Az egykori kétbeltelkes településszerkezet térképen szemlélve a települést még ma is jól kivehető, azonban a településen közlekedve ez ma már nem feltűnő. A településszerkezet egyes meghatározó pontjainál azok tájépítészeti módszerekkel való hangsúlyozása segíti az ismeretterjesztést, védi a településszerkezetet és javítja a településképet. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: II. Színvonalas városi szolgáltatások és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Közvetlen és azonnali hatások: Zöldfelületek mennyisége nő Közterületi funkciók mennyisége nő A városközpont használati értéke nő Környezeti tudatosság, helytörténeti kötődés mértéke nő Természeti és építészeti értékek állapota javul, Természeti és épített értékek használati, ismeretterjesztési értéke nő Környezetminőség javul Életminőség, komfortérzet, élhetőség javul A térség idegenforgalmi vonzereje, lakosságmegtartó képessége csökken Az utcaképek javulnak Vizuális-esztétikai és ökológiai szempontok megjelenése a településrendezésben A települési zöldfelületek komplex ökológiai hálózattá fejlesztése Output indikátorok: Egy főre jutó zöldfelületek nagysága Egy főre jutó fák mennyisége Eu-konform játszóterek száma Utcabútorok, kerékpártárolók száma Védett értékek, egyedi tájértékek száma A települési értékek bemutatási, ismeretterjesztési lehetőségeinek száma 66

67 A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Becsült költség Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret KMROP NFT Operatív Programjain keresztül Külön EU támogatás Egyéb forrás NFH NORVÉG ALAP (PPP) Összesen Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja Közreműködők Mindösszesen Ssz. Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Vállalkozók Tervezés, kivitelezés Civil szervezetek Véleményezés, érdekképviselet Lakosság Véleményezés Pest megyei Területi Főépítész Véleményezés, szakmai Nagykőrös város Iroda segítségnyújtás, engedélyezés önkormányzata Magyar közút Kht Pest megyei Engedélyezés, véleményezés, Területi Igazgatóság szakmai segítségnyújtás Önkormányzati Településrendezési és Építészetiműszaki Tervtanács Szakmai állásfoglalás, véleményezés, szakmai segítségnyújtás Vállalkozók Tervezés, kivitelezés Civil szervezetek Véleményezés Nagykőrös város önkormányzata Lakosság Pest megyei Területi Főépítész Iroda Önkormányzati Településrendezési és Építészetiműszaki Tervtanács 67 Véleményezés Véleményezés, szakmai segítségnyújtás, engedélyezés Szakmai állásfoglalás, véleményezés, szakmai segítségnyújtás

68 Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Vállalkozók Pályázati, üzemeltetési partner, Tervezés, kivitelezés Civil szervezetek Véleményezés Lakosság Véleményezés Kulturális Örökségvédelmi Véleményezés, szakmai Hivatal segítségnyújtás Nagykőrös város Duna-Ipoly Nemzeti Park Véleményezés, szakmai önkormányzata Igazgatóság segítségnyújtás Pest megyei Területi Főépítész Véleményezés, szakmai Iroda segítségnyújtás, engedélyezés Közép- Tisza vidéki Véleményezés, szakmai Környezetvédelmi, segítségnyújtás, engedélyezés Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Vállalkozók Tervezés, kivitelezés Civil szervezetek Véleményezés Nagykőrös város önkormányzata Lakosság Pest megyei Területi Főépítész Iroda Önkormányzati Településrendezési és Építészetiműszaki Tervtanács Véleményezés Véleményezés, szakmai segítségnyújtás, engedélyezés Szakmai állásfoglalás, véleményezés, szakmai segítségnyújtás Végső kedvezményezett Természetes személyek (lakosság turisták). A program területi hatóköre Nagykőrös belterülete Monitoring Az ütemterv tervszerű végrehajtását az önkormányzat felügyeli az általa megbízott projektkoordinátorok révén. A monitoring az előre meghatározott indikátorok révén értékelhető. A támogatási alapok megfelelő felhasználását a forrásadó szervezetek folyamatosan ellenőrzik a hazai és EU monitoring rendszerben foglaltak szerint. A programban ismertetett létesítmények tervszerinti kivitelezéséért műszaki ellenőrök, a megvalósult beruházások eredményes üzemeltetéséért az üzemeltetők (sok esetben az önkormányzat) felelősek. 68

69 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése A stratégiai program rövid leírása A települési környezetminőséget, a település ökológiai hálózatának a térségi és regionális rendszerekbe való bekapcsolódását nagyban befolyásolja a település külterületeinek a területhasználata. A biodiverzitás növelése, a nagy fajgazdagságú növény- és állatvilág, a természetközeli élőhelyek sokasága minden településen kívánatos, hiszen ez az, ami a természeti környezet pufferképességét, a település megfelelő környezetminőségét, az élhető természetes életközegét szavatolja. A település természeti környezete az országos átlaghoz viszonyítva is jónak mondható. A startégiai program célja a település természeti környezetének megóvása, és lehetőség szerinti további javítása a jó környezetállapot hosszú távú fenntartásának érdekében, figyelembe véve a külterületi területhasználatok egyéb igényeit is. A településen jelenleg egyedi jogszabállyal védett, országos védett természeti terület nem található, azonban különböző szakértői állásfoglalások alapján a Jászkarajenő-Kocsér Füves Puszták Tájvédelmi Körzet részeként egyes területek a Gógányér és a Kőrösér mentén a későbbiekben védelemre lennének érdemesek. A védetté nyilvánítás elősegítené a település jó környezeti állapotának biztosítását, emellett turisztikai, ismeretterjesztési, környezeti-nevelési lehetőségeket is rejt magában. A védetté nyilvánítási eljárást az önkormányzat, és a különböző helyi civil szervezetek lobbi tevékenységükkel, lakossági felvilágosító munkájukkal, szakvélemények, részletes botanikai, zoológiai felmérésék készíttetésével nagyban elősegíthetik. A jelenleg különböző védettségi fokozat alatt álló számos területen érdemes lenne az ismeretterjesztés céljából tanösvényeket, túraútvonalakat, kerékpárutakat létesíteni, kijelölni, ezáltal az értékes növény- és állatvilágot bemutatni. A településen igen sok a parlag terület, illetve az olyan mezőgazdaságilag hasznosított terület, melynek jelenlegi művelési ága nem a legkedvezőbb területhasználat a talaj minőségét, a terület fekvését tekintve. A kedvezőtlen mezőgazdasági területek kedvező művelési ág váltását a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati forrásai támogatják. A különböző földterületek minőségének felmérésével elérhető az egyes területek legjobb hasznosításnak kivizsgálása és megállapítása. Az önkormányzat a civil szervezetek segítségével, gazdafórumok rendezésével fontos felvilágosító programot folytathat arról, hogy melyek az egyes területek legkedvezőbb területhasználatai. A legkedvezőbb területhasználat megvalósítása a legtöbb esetben a gazdasági haszon maximalizálását is jelenti, mely a gazdák számára is pozitív externáliát jelent. A kedvező művelési ág-váltások, az erdősültség további növekedése, a helyes gazdálkodási gyakorlat nagyban elősegíti a kedvező környezeti állapot fenntartását, illetve javítását, mely az önkormányzatnak is alapvető érdeke. Szükségességének indoklása A település külterületein igen sok a különböző szintű védettségest élvező természetközeli terület. Ezen területek megőrzése, diverzitásuk lehetőség szerinti fokozása mindenképpen indokolt. Szükséges ezen túlmenően a különböző természetközeli területek védősávokkal történő összeköttetését megoldani, hogy az élőhelyek ne legyenek átjárhatatlanok az élővilág számára. A természetközeli területek pozitív hatásai így fokozottabban érvényesülhetnek. A településen több olyan terület is található, mely méltán érdemes az országos védelemre. Ezen területek további megőrzése, és az országos védettségi eljárásra történő előkészítése szükséges. 69

70 A mezőgazdasági területek jellemzője a városban manapság, hogy sok a parlagon hagyott terület. A település egyes területei jó eredménnyel művelhető, azonban sok a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas terület. Ezen területeken a földterületek minőségéhez alkalmazkodó, természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő területhasználat minden szempontból pozitív eredményeket hozhat. Ezért szükséges közelebbről is megvizsgálni az egyes területeken az adott művelési mód és a lehetséges egyéb területhasználatok várható eredményét, és ennek tudatában javaslatokat tenni a környezetkímélőbb, természetesebb művelésre. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: II. Színvonalas városi szolgáltatások és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE Közvetlen és azonnali hatások: Erdőterületek nagysága nő Biodiverzitás nő Kedvező művelési ágú területhasználat mértéke nő A biodiverzitás szempontjából kedvezőtlen, intenzív szántóterületek aránya csökken Környezetkímélő, ökogazdálkodás mértéke nő Települési környezetminőség javul Védetté nyilvánítási folyamatok indulnak A különböző szintű védettséget élvező területek aránya nő Természetvédelmi pufferterületek kerülnek kijelölésre Parlag területek aránya csökken Output indikátorok: Védett természeti területek nagysága Erdőterületek nagysága Szántóterületek, és egyéb művelési ágú területek aránya, nagysága Parlag területek nagysága A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja Becsült költség

71 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül KOP Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja Mindösszesen Megjegyzés: Az önkormányzat fontos szerepet tölt be ezen operatív programok terén, azonban az ösztöntő programok és a védelemre tervezett területek előkészítési költségein kívül mind a pályázati források megszerzése (élőhelyrekonstrukcióra, erdőtelepítésre, művelési ág váltásra), mind pedig a megvalósítása az önkormányzat tulajdonjogai híján más célcsoportra (Nemzetipark-igazgatóság, gazdálkodók) hárulhat. Azonban a kezdeményezésben elengedhetetlen az önkormányzat szerepe. Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Civil szervezetek Ismeretterjesztés helyes gazdálkodási gyakorlat, a Gazdálkodók természetvédelmi előírások betartása a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken Nagykőrös város Pályázati és megvalósítási önkormányzata Duna-Ipoly Nemzeti Park partner, Véleményezés, szakmai Igazgatóság segítségnyújtás, előírások, állásfoglalások, engedélyezések Közép- Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Véleményezés, szakmai segítségnyújtás, engedélyezés 71

72 Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Civil szervezetek Ismeretterjesztés Művelési ág váltások kivitelezése, helyes gazdálkodási Gazdálkodók gyakorlat betartása, természetvédelmi szempontú területhasználatok előnyben részesítése Nagykőrös város Duna-Ipoly Nemzeti Park Véleményezés, szakmai önkormányzata Igazgatóság segítségnyújtás Közép- Tisza vidéki Véleményezés, szakmai Környezetvédelmi, segítségnyújtás, engedélyezés Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fővárosi és Pest megyei Kirendeltség Véleményezés, szakmai segítségnyújtás, támogatások juttatása Végső kedvezményezett A település lakossága, mivel a természetközeli élőhelyek pozitív hatása a településhatárokon túl is terjedhet, így tágabb térségek lakossága is élvezheti a környezetminőség javulásának pozitív hozadékát. A program területi hatóköre Nagykőrös közigazgatási területe Monitoring Az ütemterv tervszerű végrehajtásához megfelelő ismeretterjesztő és koordinációs tevékenység is kapcsolódik, melyet az önkormányzat felügyel és irányít. A monitoring az előre meghatározott indikátorok révén értékelhető. A támogatási alapok megfelelő felhasználását a forrásadó szervezetek folyamatosan ellenőrzik a hazai és EU monitoring rendszerben foglaltak szerint. A programban ismertetett területhasználatok tervszerinti kivitelezéséért a különböző szakhatóságok, fenntartásáért a földterület használói felelősek. 72

73 4. Az önkormányzati 4. AZ ÖNKORMÁNYZATI fejlesztések hatékonyságának FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK növelése NÖVELÉSE 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forgalomképes ingatlanvagyon célszerű hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása 4.2. Területi kohézió javítása Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése 4.4. Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan (lakosság, civil szféra, gazdasági szektor, partnertelepülések, külföldi partnerek, vagy potenciális partnerek, stb.) Városmarketing munkacsoport létrehozása (személyi és infrastrukturális munkafeltételek biztosítása), marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagkőrös megvalósítása (szálláskeresés, befektetési lehetőségek, szolgáltatások kínálata, fejlesztési területek, projektek kiajánlása, partnerkeresés, e-gazdaság, stb.) 73

74 4. AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 4.1.Fejlesztésorientál vagyongazdálkodási tervezés A stratégiai program rövid leírása Az önkormányzat pénzügyi helyzete - a magyar átlaghoz hasonlóan- csupán korlátozott mértékben teszi lehetővé a szükséges karbantartások, fejlesztések és beruházások saját erőből történő megvalósítását. Bár az anyagi források struktúrája kedvezőnek mondható, amelyben a saját bevételek valamint a központi költségvetési finanszírozási források viszonylagos egyensúlya figyelhető meg, az önkormányzat fejlesztési, beruházási mozgásterét jelentősen behatárolja a fenntartási, működtetési feladatok ellátása. Az önkormányzat mára erősen lecsökkent és leromlott állagú forgalomképes ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyek hasznosítása lehetne a kulcsa az önkormányzat beruházási, valamint likviditási problémái megoldásának is. Ezért az ingatlan vagyontárgyak hasznosítására mindenképp szükséges lenne egy széleskörű konszenzuson alapuló és az önkormányzat által következetesen felvállalt - hosszú távú stratégiai tervet kidolgozni. Ez az operatív program amely egy kb. 6 éves időszak alatt fejtheti ki hatását - a tervezésen és stratégiai ütemezésen kívül magában foglalja a tényleges ingatlan-fejlesztési beruházásokat, amelyek ismerve a jelenlegi ingatlanállomány állagát komoly finanszírozási keretet igényelnek. Ez kisebb részt az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítéséből származó egyszeri összeget (30 millió Ft) tartalmazza 6 évre elosztva, és az NFT II-ben minden valószínűség szerint újból meghirdetett KMROP alprogramon belüli Minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztése c. operatív programokhoz rendelt finanszírozási forrást (50 millió Ft/év) valamint az ehhez társítandó decentralizált kereteket (TEKI, TFC Pest megye, 15 millió Ft/év) Ennek az ingatlanfejlesztési- és beruházási tervnek a következetes végrehajtásához feltétlenül szükségesnek látjuk egy műszaki szakember alkalmazásba vételét, akinek célzottan e projektek műszaki felügyelete lenne a feladata. Természetesen a pénzügyi tervek folyamatos kontrollingja sem maradhat el, amelyet a kialakított Beruházási és Pályázati Iroda egy munkatársa látna el. Az európai uniós pályázati források az önkormányzatok számára is új és minden eddiginél szélesebb körű finanszírozási lehetőségeket teremtenek. Ezek jó kihasználásához azonban alapos helyzetfeltárás és tudatos tervezés szükséges. Meg kell határozni a fejlesztendő területek közötti prioritási sorrendet, az elérendő célokhoz vezető utat. Az előre eltervezett és átgondoltan végrehajtott cselekvési ütemterv biztosítja az önkormányzat számára az aktív pályázás feltételeit. A személyi feltételek a pályázati menedzsmenthez véleményünk szerint az önkormányzatnál adottak, így azok pótlólagos finanszírozási forrást nem igényelnek. Ez az operatív program szintén folyamatos munkát igényel, és értelemszerűen követi a program pályázat-előkészítési munkálatait egy műszaki szakember (akár főállású alkalmazott akár alvállalkozóként igénybe vett szolgáltatás) bérét tartalmazza. ( Ft havi bruttó bér + kb. 50% munkaadói kifizetések * 12 hó = 3,6 millió Ft/év. Ezt is felerészben lehetne finanszírozni az NFT II EFOP alprogramjából. Ajánlatos lenne megfontolni az önkormányzati gazdálkodásban alternatív pénzügyi források bevonásának lehetőségét is. A PPP konstrukciók révén a magántőke segítségével a 74

75 fejlesztésekhez, beruházásokhoz nagyobb tőkeerő érhető el, amely erősíti az önkormányzat aktív vállalkozásbarát megítélését is. Az önkormányzat jelenleg nem folytat vállalkozói tevékenységet, így nem tesz szert plusz bevételi forrásra sem. Célszerű lenne átgondolni a Körösi Vagyonkezelő Rt. szerepét ebben a lehetőségben. Ezen belül kiemelt figyelmet kellene szentelni a KÖVA Rt. tevékenységi körének ingatlanfelújítási és beruházási feladatokkal történő esetleges bővítésére, valamint a leendő vagy már meglevő kollégák szakmai képzésére (informatikai, nyelvi képzés). A fejlesztésekhez szüksége sajáterő nagyságának és forrásainak meghatározása alatt a kulcsfontosságú elvi képviselőtestületi munka és hozzájárulás érthető, miszerint a város vezetése felvállalja, és ami még fontosabb egységes, közös álláspont alapján anyagilag támogatja a településfejlesztési beruházásokat az elkövetkező 3 évben. Ezt döntő részben vagyonkezelői díjakból, ingatlan értékesítésből és bérbeadásból (legalább 80 millió Ft) kisebb részt pedig banki hitelből és PPP konstrukcióból fedeznék. Ez a közös pénzügyi Szükségességének indoklása A fejlesztésorientált vagyongazdálkodás komplex és egymással kölcsönösen összefüggő programelemeket tartalmaz, amelyeknél éppen emiatt nehéz prioritási sorrendet felállítani. Az önkormányzat forrás- illetve finanszírozási szerkezete ismeretében mégis célszerűnek tűnik, hogy a következőket javasoljuk: A pályázatokon elnyerhető támogatások a sajáterő rendelkezésre bocsátásán keresztül - mintegy forrás multiplikátorként működnek, így amennyiben sikerül viszonylag rövid időn belül konszenzusra jutni a meglevő, valamint a közeli jövőben várható sajáterő-elemek felhasználásáról, akkor számos pályázati forrás nyílik meg az önkormányzat beruházási céljaihoz. Ezen beruházások egyik fő prioritása kellene, hogy legyen a leromlott állagú forgalomképes vagyonállomány felújítása, fejlesztése, annak érdekében, hogy a hosszú távú hasznosítás akár bérbeadás, akár értékesítés útján reális alternatívát jelentsen. Természetesen nem nélkülözhető az önkormányzat fejlesztési céljaihoz a magántőke bevonása, amely egyrészt az elérhető nagyobb tőkeerő miatt lenne szükséges, másrészt erősítené az önkormányzat és a helyi vállalkozások valamint áttételesen a helyi lakosság- közti kohéziót. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás - A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE Közvetlen és azonnali hatások: Átgondolttá és tudatossá válik az önkormányzat vagyongazdálkodása. Javul az önkormányzat forrásszerkezete és tőkeereje. Javul az önkormányzati forgalomképes vagyonállomány hasznosíthatósága, állaga. Növekszik az önkormányzat likviditása - javul az intézményés ingatlan-fenntartó funkciója. Output indikátorok: Átgondolt és településszinten elfogadott vagyongazdálkodási koncepció. Pályázati források összege, aránya és annak változása az összbevételen belül. Hasznosításba vett (bérbe adott vagy értékesített) forgalomképes vagyontárgyak száma. Saját bevételek összege, aránya és annak változása az összbevételen belül. Önkormányzat likviditási rátájának változása. 75

76 A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forgalomképes ingatlanvagyon célszerű hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Becsült költség (folyamatos) (folyamatos) Vállalkozó önkormányzat kialakítása Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret TFC, TEKI NFT Operatív Programjain keresztül IGITOP HEFOP GVOP KMROP Külön EU támogatás Egyéb forrás PPP vállalkozások Összesen Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása a forgalomképes ingatlanvagyon célszerű hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása * ** *** Mindösszesen * egyszeri ingatlan értékesítés és bérbeadás ** általános önkormányzati forrás *** ingatlan bérbeadás 76

77 Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Körösi Vagyonkezelő Rt. Kidolgozás koordinálása Pest Megye Önkormányzata Tanácsadás Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Hasonló gazdasági helyzetű kisvárosok a régióban Beruházási és Pályázati Iroda Hasonló gazdasági helyzetű kisvárosok a régióban Költségvetési Iroda Körösi Vagyonkezelő Rt. Beruházási és Pályázati Iroda Önkormányzat Helyi vállalkozások Civil szervezetek Kidolgozáshoz információnyújtás Projektek kidolgozása, pályázatok előkészítése és elkészítése Kidolgozáshoz információnyújtás Konzultáció a saját forrás igények meghatározásában Konzultáció a saját forrás igények meghatározásában Konzultáció a saját forrás igények meghatározásában Program végrehajtása Szakmai és anyagi segítségnyújtás Szakmai segítségnyújtás Végső kedvezményezett A település lakossága és az itt működő vállalkozások, beruházók valamint az önkormányzat. A program területi hatóköre A település teljes bel- és külterülete. Monitoring A program hatékonyságát elsősorban az önkormányzatnak kell ellenőriznie a helyi vállalkozások, potenciális beruházók és a lakosság véleményének figyelembe vétele mellett. 77

78 4.2. Területi kohézió javítása A stratégiai program rövid leírása Nagykőrös peremhelyzetű település a földrajzi térben megyei és regionális szinten egyaránt, ami nem kedvez a térségi együttműködési rendszer fejlődésének. A város településközi kapcsolatrendszere meglehetősen hiányos, meglévő kapcsolatai kevés dimenzióval rendelkeznek. Mindezek miatt kiemelkedő jelentőségű, hogy a város aktívan bekapcsolódjon a térségi együttműködési hálózatba, részesüljön a térség fejlesztésére irányuló forrásokból, hatékonyan érvényesítse érdekeit, illetve nyitott legyen új együttműködések megalapozására és fejlesztésére, szorosabbra fűzze a térség más településeihez fűződő kapcsolatait, valamint, hogy új tartalmakkal töltse meg azokat. Lényeges a város számára, hogy fokozza a közös terület és vidékfejlesztési programokban való részvételét, valamint a hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében fejlessze a térségen belüli kommunikációs tevékenységét. Annak érdekében, hogy a térség települései közös projekteket tudjanak megvalósítani, valamennyi településnek fel kell ismernie az együttműködésekben rejlő lehetőségeket és a partnerség jelentőségét. Ennek megfelelően intenzívebb és folyamatos kommunikációt kell folytatniuk egymással, illetve a lehető legtöbb területen közösen szükséges fellépniük a közös célok meghatározása és a kivitelezés terén. Ehhez egymás megkeresése, kölcsönös tájékoztatása (levélben, telefonon, ben), szükség szerint évente legalább 2-3 alkalommal rendszeres workshopok szervezése és egyeztetések szükségesek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a közös térségi jelentőségű rendezvények megszervezésére és lebonyolítására évi 1-2 alkalommal. A város számára lényeges feladat térségi szerepkörének kialakítása, erősítése, amihez segítséget jelentene, ha egy önkormányzati munkatárs külön feladatként foglalkozna azzal, hogy menedzselje a település térségi ügyeit, reklámozza a helyi erőforrásokat, népszerűsítse a város vonzó tényezőit, melyek a gazdasági fejlesztésekkel várhatóan folyamatosan bővülnek. Szükségességének indoklása A közös térségi projektekben való részvétel és az azok megvalósításából származó előnyök kihasználásához mindenekelőtt a település partnerépítési tevékenységét szükséges fokozni. Új partnerkapcsolatok kialakításával új együttműködési területeket tárhat fel, alapozhat meg és aknázhat ki a város a térség más településeivel egyetemben. Fokozni kell a közös terület és vidékfejlesztési programokban való részvételt, valamint a hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében intenzívebbé kell tenni a térségen belüli kommunikációs tevékenységet. Nagykőrös jelenleg elsősorban kulturális és egészségügyi téren tud bekapcsolódni a térség életébe, de ahhoz, hogy igazán jelentős projektek tudjanak megvalósulni, szükséges a térségi összefogás, és a nagyobb léptékű projekt-előkészítés. Kiemelten törekedni kell továbbá a Cegléddel és Kecskeméttel fennálló kapcsolat továbbfejlesztésére, növelni kell a közös pályázati aktivitást, a sajátos vidéki agglomerációban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében. Közös térségi rendezvények szervezésével aktívabbá válik a térségi szereplők közti kommunikáció, hatékonyabbá válik az együttműködés, a térség települései szorosabbra fűzhetik és bővíthetik kapcsolataikat. Ezáltal formálódik az egész térség karaktere és arculata, amely valamennyi érintett település számára kedvező a marketing, a turizmus és a humán infrastruktúra szempontból egyaránt. 78

79 Rendkívül lényeges a város számára, hogy hiányos térségi szerepköreinek számát bővítse, funkcióit gazdagítsa, annak érdekében, hogy jelentős gazdasági potenciállal rendelkező, helyi munkaerőt nagy számban foglalkoztatni képes településsé fejlődjön. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Közvetlen és azonnali hatások: A település kapcsolatrendszere bővül A város új szerepkörökkel gazdagodik Térségen belüli kommunikáció javul Javul a térség településeinek együttműködése Felhasználható fejlesztési források mértéke nő Pozitívan formálódik a térség arculata Output indikátorok: A térség többi településével közösen megvalósított projektek száma (1-2db/év) Közös projektek megvalósításába bevont partnertelepülések száma (9 település) Közös térségi rendezvények száma (3-4/év) Térségi vidékfejlesztési fórumok száma (1-2/év) A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Becsült költség Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül HIOP, ROP Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja Mindösszesen

80 Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Nagykőrös város önkormányzata Dél-Pest Megyei Kistérség Nagykőrös város önkormányzata Ceglédi Kistérség többi települése Megalakuló Többcélú Társulás további tagjai Vállalkozók Egyesülete Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Gerjesztők LEADER csoport további tagjai Önkormányzat Ceglédi Kistérség többi települése Megalakuló Többcélú Társulás további tagjai Fraxinus Egyesület Gerjesztők LEADER csoport további tagjai Ceglédi Kistérség többi települése Megalakuló Többcélú Társulás további tagjai Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Vállalkozók Egyesülete Gerjesztők LEADER csoport további tagjai Kölcsönös információcsere, projekt fiche generálás Kölcsönös információcsere, projekt fiche generálás Partnerek felkutatása és folyamatos kapcsolattartás Partnerek felkutatása és folyamatos kapcsolattartás Kölcsönös információcsere, projekt fiche generálás Segítségnyújtás a szervezésben Segítségnyújtás a szervezésben Segítségnyújtás a szervezésben Segítségnyújtás a szervezésben Segítségnyújtás a szervezésben Segítségnyújtás a szerepkör meghatározásában Segítségnyújtás a szerepkör meghatározásában Segítségnyújtás a szerepkör meghatározásában Segítségnyújtás a szerepkör meghatározásában Segítségnyújtás a szerepkör meghatározásában Végső kedvezményezett A város és a térség településeinek teljes lakossága, vállalkozók, civil szervezetek, helyi önkormányzatok. A program területi hatóköre A Dél-Pest megyei kistérség, illetve a Ceglédi kistérség területe. Monitoring A program ellenőrzését az önkormányzat végzi, de közös projektek megvalósításának ellenőrzése már az adott program gesztor-szervezetének feladata. 80

81 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben A stratégiai program rövid leírása Nagykőrös nagyszámú határon túli testvértelepüléssel rendelkezik, melyekkel kiváló viszonyt ápol. Mindez nagyszerű alapot teremt a település nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítéséhez, az ezekben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználásához. A testvértelepülésekkel fenntartott kapcsolatok intenzitása eltérő, de egyelőre mindegyik csupán kulturális alapú, hiányzik belőlük a gazdasági tartalom. A város településközi kapcsolatrendszere is, amellett, hogy hiányos és bővítésre szorul, kevés gazdasági tartalommal bír. Ezek tükrében nagyon fontos feladat a meglévő hazai és nemzetközi kapcsolatok gazdasági tartalommal való feltöltése, melyet a nagyobb hatékonyság és a koordináltabb fejlesztés érdekében a helyi gazdaságfejlesztési elképzelésekkel összhangban szükséges megvalósítani. A város településközi kapcsolatrendszerének fejlesztése érdekében hatékonyabban szükség felhasználni az egyre gyarapodó személyes vezetői tapasztalatokat és aktívabb lobbytevékenységet kell kifejteni. Lényeges előnyökkel járna a város számára a meglévő külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése. Ehhez folyamatos kapcsolattartás (levél, telefon, ), valamint rendszeres személyes találkozók szervezése (évente 1-2) is szükséges, melyhez kiutazásokat kell szervezni, valamint egyeztetéseket, konferenciákat szükséges szervezni (a városban is). Emellett érdemes folyamatos nyelvi tréningeket is tartani az akadálytalan kommunikáció érdekében, illetve a külső kommunikáció lebonyolításával külön kontaktszemélyt megbízni. A nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezéséhez fokozott partnerépítési tevékenységet kell folytatni, melyekhez e fenti eszközök ugyancsak célravezetők lennénk. A partnerépítési tevékenységet finanszírozási célokra is ki kell terjeszteni, melyekhez különböző financiális együttműködési, résztámogatási konstrukciók kidolgozása volna indokolt. Szükségességének indoklása A külföldi kapcsolatok gazdasági síkra való terelésével új perspektívák nyílhatnak a város gazdasági élete előtt, amely nagy lökést adhat a helyi gazdasági potenciál megerősödéséhez, valamint ezzel párhuzamosan a külső kommunikáció fejlődésének. A partnerépítési tevékenység fokozásával, új partnerek bevonásával több és nagyobb volumenű, nemzetközi léptékű projektek megvalósítására nyílhat lehetőség, amely a település gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából egyaránt lényeges katalizáló erő lehet. Külön figyelmet szükséges fordítani a finanszírozási célú partnerépítési tevékenységre, a magán (PPP konstrukciók révén) és egyéb tőke bevonására a fejlesztésekbe. Az együttműködés által nemcsak nagyobb hatékonysággal lehet megvalósítani fejlesztéseket, de magánszféra és a város vezetősége közi együttműködés és elmélyíthető, serkenthető. 81

82 A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: Közvetlen és azonnali hatások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Nemzetközi és hazai településközi kapcsolatokban megjelenik a gazdasági tartalom Önkormányzat és magánszektor közti kommunikáció és együttműködés fejlődik A város településközi kapcsolatai intenzívebbé válnak Bővülnek a település együttműködési területei Output indikátorok: Gazdasági tartalommal bíró külföldi és hazai kapcsolatok száma (10-15 település) Projektekbe bevont partnerek száma (15-50 fő) PPP konstrukcióban megvalósított projektek száma (2-5 projekt) PPP konstrukciókba bevont partnerek száma (2-5 fő) Nemzetközi projektek száma (2-3 projekt) A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Becsült költség Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül ROP Külön EU támogatás Egyéb forrás Összesen Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése Mindösszesen

83 Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Nagykőrös Testvérvárosi Kapcsolataiért Alapítvány Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás Közreműködés a Vállalkozók kapcsolatfelvételben, kapcsolattartásban Közreműködés a Vállalkozók Egyesülete kapcsolatfelvételben, kapcsolattartásban Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrös város önkormányzata ITD Hungary Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete Nagykőrös és Vidéke Ipartestület ITD Hungary Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Megalakuló Többcélú Társulás Nagykőrös Testvérvárosi Kapcsolataiért Alapítvány Vállalkozók Egyesülete Gerjesztők LEADER csoport Vállalkozók Befektetők Vállalkozók Egyesülete Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Gerjesztők LEADER csoport Tőkekivitel- és behozatal ösztönzés, beszállítói tevékenység támogatása Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, tanácsadás Közreműködés a kapcsolatfelvételben, kapcsolattartásban Üzleti partnerkeresés és közvetítés, tanácsadás Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, tanácsadás Közreműködés a kapcsolatfelvételben, kapcsolattartásban Partnerkapcsolatok szervezése Együttműködés nemzetközi projektek lehetőségeinek felkutatásában Közreműködés Partnerkapcsolatok szervezése Együttműködés a PPP konstrukciók előkészítésében Együttműködés a PPP konstrukciók előkészítésében Együttműködés a PPP konstrukciók előkészítésében Együttműködés a PPP konstrukciók előkészítésében Partnerkapcsolatok szervezése Végső kedvezményezett A település teljes lakossága, vállalkozói, beruházók, testvértelepülések, a város egyéb partnerei. A program területi hatóköre Nagykőrös teljes területe, testvértelepülései, partnertelepülései. Monitoring A program ellenőrzését a helyi önkormányzat végzi. 83

84 4.4. Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában A stratégiai program rövid leírása A helyi önkormányzat más magyarországi önkormányzatokhoz képest - eddig is kiemelt figyelmet fordított a lakosság megfelelő szintű tájékoztatására, amit jól mutat az ennek biztosítása érdekében hozott rendelet és az ingyenes önkormányzati lap megjelentetése is. Az intenzív lakossági kommunikáció fenntartása továbbra is fontos feladat. Lényeges, hogy a lakosság érezze, hogy a településfejlesztés aktív résztvevője, közreműködésére számít a város vezetése. Ez által a meghozott döntések széles körben egyeztetésre kerülhetnek, a lakosság elégedettsége pedig növekedhet. A település külső kommunikációs tevékenysége ezzel szemben gyenge, fejlesztésre szorul. Ez az alapja a hazai és nemzetközi településközi kapcsolatok bővítésének, a kapcsolatrendszer fejlődésének, az együttműködések diverzifikációjának, a város szerepköreinek és funkcióinak bővítésének, valamint a település értékei hatékony közvetítésének, tehát lényeges komponens a város gazdasági potenciáljának fejlődésében. Fejlesztendő emellett a város marketing tevékenysége is, amelyet az megvalósuló turisztikai fejlesztésekkel folyamatosan összhangban kell tartani. E törekvések koordináltabbá és hatékonyabbá tételét nagyban segítené egy kommunikációs és egy marketing stratégia kialakítása. A települési kommunikáció tervszerű és hatékony fejlesztéséhez kommunikációs stratégia kialakítása szükséges, amely valamennyi potenciális partneri területre odafigyelve készül el. A város marketingtevékenységének fejlesztéséhez és összehangoltabbá tételéhez nagy segítséget jelentene egy 3-4 főből álló városmarketing munkacsoport létrehozása, akik ezen feladatukat akár részmunkaidőben is elláthatnák az önkormányzaton belül. Feladatuk a város imázsának megteremtése, a város külső megítélésének javítása, a helyi értékek kifelé történő közvetítése. A munkájukhoz megfelelő műszaki infrastruktúra háttér biztosítása szükséges, úgymint számítógépek, promóciós anyagok gyártásához megfelelő szoftverek, fénymásoló, projektor. A gazdaság élénkítését szolgálná az e-nagykőrös megteremtése, mely keretében új interaktív honlapok születnének, melyekhez az önkormányzat saját emberei külön költségvetés nélkül gyűjtenék össze és frissítenék folyamatosan az információkat. Szerkesztésükben emellett közreműködhetne a település bármely közhasznú tevékenységet folytató szervezete vagy lakosa. A vállalkozói réteg megjelenése kisebb díjhoz köthető, amelyből a honlap fenntartása hosszú távon biztosítható lenne. Szükségességének indoklása Széleskörű partnerséget célzó kommunikációs stratégia megalkotásával jelentősen fejlődne az önkormányzat, lakosság, civil szervezetek, vállalkozók, pénzügyi befektetők, külföldi partnerek közti kommunikáció, s ezáltal bővülhetnének az együttműködési területek, a közösen megvalósításra kerülő projektek száma. 84

85 Városmarketing munkacsoport létrehozásával megteremtődnek az eredményes városi marketingtevékenység folytatásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételek, egy kialakításra kerülő marketing stratégia, pedig jelentősen megkönnyítené a település értékeinek kifelé történő, tudatos közvetítését, a város szerepkörének megszilárdítását, arculatának formálódását. Az e-nagykőrös megvalósításával hatékonyabbá válna a város külső kommunikációs tevékenysége. Mindez jelentősen hozzájárulna a település kapcsolatrendszerének fejlődéséhez, illetve a magánszféra aktivizálásához. A megvalósulástól várt hatások és eredmények Közvetett hatások/ prioritások: Közvetlen és azonnali hatások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Élénkül az önkormányzat és a lakosság közti kommunikáció Fejlődik a település külső kommunikációja Fejlődik a város marketing tevékenysége Javul a település imázsa Település iránti külső turisztikai, befektetői érdeklődés nő Output indikátorok: Kommunikációs stratégia megszületése (1 dokumentum) Marketing stratégia kidolgozása (1 dokumentum) Városmarketing munkacsoport felállása (3-4 fő) Települést népszerűsítő marketing anyagok száma (15-20 db/év) Nem önkormányzati, Nagykőröst reklámozó honlapok száma (1-2 honlap) A megvalósítást biztosító operatív programok Ssz. Operatív programok Ütemezés Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan (lakosság, civil szféra, gazdasági szektor, partner-települések, külföldi partnerek, vagy potenciális partnerek, stb.) Városmarketing munkacsoport létrehozása (személyi és infrastrukturális munkafeltételek biztosítása), marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagykőrös megvalósítása (szálláskeresés, befektetési lehetőségek, szolgáltatások kínálata, fejlesztési területek, projektek kiajánlása, partnerkeresés, e- gazdaság, stb.) Becsült költség

86 Pénzügyi összefoglaló Ssz. Operatív programok Saját erő Hitel Decentralizált keret NFT Operatív Programjain keresztül ROP, IGITOP Külön EU támogatás Egyéb forrás Vállalkozók Összesen Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan (lakosság, civil szféra, gazdasági szektor, partner-települések, külföldi partnerek, vagy potenciális partnerek, stb.) Városmarketing munkacsoport létrehozása (személyi és infrastrukturális munkafeltételek biztosítása), marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagykőrös megvalósítása (szálláskeresés, befektetési lehetőségek, szolgáltatások kínálata, fejlesztési területek, projektek kiajánlása, partnerkeresés, e-gazdaság, stb.) Mindösszesen Közreműködők Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Lakosság Véleménynyilvánítás Vállalkozók Egyesülete Közreműködés a kialakításban Nagykőrös Városért Nagykőrös város Közreműködés a kialakításban Közalapítvány önkormányzata Nagykőrös Testvérvárosi Közreműködés a kialakításban Kapcsolataiért Alapítvány Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Közreműködés a kialakításban 86

87 Ssz Felelős szervezet, Közreműködő szervezet programgazda Szervezet neve Feladata Nagykőrös Városért Közalapítvány Szakmai segítségnyújtás Nagykőrös város önkormányzata Nagykőrösi Városvédő és Városszépítő Egyesület Szakmai segítségnyújtás Nagykőrösi Lokálpatrióta Egyesület Szakmai segítségnyújtás Nagykőrös város önkormányzata Fraxinus Egyesület Vállalkozók Nagykőrösi Lokálpatrióta Egyesület Vállalkozók Egyesülete Nagykőrös és Vidéke Ipartestület Fraxinus Egyesület Sportegyesületek Szakmai segítségnyújtás Információ szolgáltatása, reklám, használat Közreműködés a kialakításban és karbantartásban, információszolgáltatás Közreműködés a kialakításban és karbantartásban, információszolgáltatás Közreműködés a kialakításban és karbantartásban, információszolgáltatás Közreműködés a kialakításban és karbantartásban, információszolgáltatás Közreműködés a kialakításban és karbantartásban, információszolgáltatás Végső kedvezményezett A település teljes lakossága, helyi önkormányzat, vállalkozók, civil szervezetek, befektetők, partnerek. A program területi hatóköre Nagykőrös teljes területe. Monitoring A program ellenőrzését a helyi önkormányzat végzi. 87

88 7. PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK RENDSZERE (ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT) STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE PRIORITÁSOK II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, mintagazdaságok létrehozása) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energia termelőkhöz) 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, stb.) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG 88

89 PRIORITÁSOK STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK 1.4. Ipari fejlesztések és a KKV szektor megerősödésének elősegítése A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program (a meglévő támogatási és kedvezményrendszer hatékonyabb kihasználásának elősegítése) 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatás, részmunkaidő, távmunka, stb.) 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez 89

90 PRIORITÁSOK STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK 2.3. Közösségformálási programok Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése) 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása 90

91 PRIORITÁSOK STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítés Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja 91

92 PRIORITÁSOK STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forg.képes i.vagyon hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG 4.2. Területi kohézió javítása Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése 4.4. Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan Városmarketing munkacsoport létrehozása, marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagkőrös megvalósítása 92

93 8. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÜTEMEZÉSE, GANTT-DIAGRAM OPERATÍV PROGRAMOK A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, mintagazdaságok létrehozása) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energia termelőkhöz) 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, stb.) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása 93

94 OPERATÍV PROGRAMOK Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatás, részmunkaidő, távmunka, stb.) 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez 94

95 OPERATÍV PROGRAMOK Közösségformálási programok Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése) 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása 95

96 OPERATÍV PROGRAMOK Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítés Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja 96

97 OPERATÍV PROGRAMOK Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forg.képes i.vagyon hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása Területi kohézió javítása Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan Városmarketing munkacsoport létrehozása, marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagkőrös megvalósítása 97

98 9. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÖSSZESÍTŐ FINANSZÍROZÁSI TERVE Operatív program 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve között tervezett összeg ÖNERŐ ÖSSZESEN Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrárkörnyezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, mintagazdaságok létrehozása) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat) A mezőgazdaság bekapcsolása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energia termelőkhöz) Turisztikai értéklánc kialakítása Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpáros turizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, stb.) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis és középvállalkozókat segítő program

99 között Operatív program tervezett összeg ÖNERŐ ÖSSZESEN 2. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac 0 0 megteremtéséért a városban (alternatív foglalkoztatás, részmunkaidő, távmunka, stb.) 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez Közösségformálási programok Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása és megtervezése)

100 Operatív program 3. A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT GAZDASÁGI HAJTÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás között tervezett összeg ÖNERŐ ÖSSZESEN Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásának elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítés Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja A természeti környezet megóvása és fejlesztése Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének ösztönző programja

101 Operatív program között tervezett összeg ÖNERŐ ÖSSZESEN AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forg.képes i.vagyon hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása Területi kohézió javítása Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan Városmarketing munkacsoport létrehozása, marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagkőrös megvalósítása Összesen: