NAGYKŐRÖS VÁROS részére

Átírás

1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette:

2

3 MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ TERVEZŐ Sudár Anna SZAKÉRTŐK Horváth Edit Horváth Balázs Keserű Imre Klein Pál Krajnyák Nóra Nagykőrös Város Önkormányzata Közlekedési és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser Közgazdász hallgató (III. év) gazdálkodási szak, pénzügy szakirány Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő Okleveles közgazdász, nemzetközi kapcsolat szakon Tájépítész mérnök Major Levente Székács Pál Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, földrajz tanár Okleveles közgazdász, gazdálkodás szakon Vass Péter Ifj. Veres Lajos ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Kiss Péter Irodavezető KÉSZÍTETTE Műszaki környezet technikus, okleveles környezetmérnök Közgazdász pénzügyi szakon, adó-, vám és illeték szakértő 3

4 4

5 Nagykőrös Város Komplex Településfejlesztési programja II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A stratégiai tervezés alkalmazásának elmélete A STRATÉGIAI TERVEZÉS FELADATA A STRATÉGIÁK TÍPUSAI Gyakorlati stratégiai tervezés ELSŐ LÉPÉS MÁSODIK LÉPÉS A LEGINKÁBB KEDVEZŐ FORGATÓKÖNYV ELEMZÉSE ÉS ÁBRÁZOLÁSA A jelenlegi helyzet minősítése HUMÁN SZAKTERÜLET GAZDASÁG SZAKTERÜLET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRA SZAKTERÜLETEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA, ELÉRHETŐSÉG MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSKÉP, ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSI ÉS TÉRSÉGI SZEREPKÖRT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK, ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A külső tényezők várható hatásainak áttekintése HUMÁN SZAKTERÜLET GAZDASÁG SZAKTERÜLET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRA SZAKTERÜLETEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA, ELÉRHETŐSÉG MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSKÉP, ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSI ÉS TÉRSÉGI SZEREPKÖRT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK, ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Lehetséges fejlődési forgatókönyvek áttekintése ELSŐ LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT MÁSODIK LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT HARMADIK LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT NEGYEDIK LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT Nagykőrös jövőképe Célpiramis BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Turisztikai értéklánc kialakítása Ipari fejlesztések AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktvizálása A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához Közösségformálási programok A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT GAZDASÁGI HAJTÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE Infrastruktúra javítása a lakosság szolgáltatásában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás A természeti környezet megóvása és fejlesztése AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Területi kohézió javítása A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában

6 6

7 1. BEVEZETÉS Nagykőrös Város Képviselőtestülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. Ezzel a munkával a területfejlesztésben már jelentős gyakorlati tapasztalatot szerzett Hazai Térségfejlesztő Zrt.-t, és annak munkatársait bízta meg. Ezen hosszú tervezési munka első lépésének eredménye volt az I. kötet, vagyis a Helyzetfeltárás. A tervezők és az önkormányzat közös célja volt ezzel a munkafázissal, hogy tükröt tartsunk a város elé. A tervezési szempontok figyelembe vételével minél pontosabb, objektívebb leírást próbáltunk adni a városról, amely a tényleges tervezői munka alapját, kiindulópontját képezi. A Helyzetfeltárás szerepe a tervezés során meghatározó egyrészt abból a szempontból, hogy segítségével, illetve a város tényleges helyzetének leírásával, és annak elfogadásával kiszűrjük azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket tapasztalataink szerint gyakran dédelgetnek a településüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárás meghatározza másrészt a tervezést abból a szempontból is, hogy benne ténylegesen feltárásra kerül a város minden fontos, meghatározó erőssége amelyekre később építeni lehet -, valamint minden előtte nyitva álló lehetőség is amelyeket feltétlenül ki kell használni -, és amellyel talán a település közössége önmagától nem számolna. A Helyzetfeltárást követően elkészült a II. kötet is a Fejlesztési Koncepció. Ezzel a kötettel a tervezők célja az volt, hogy megfogalmazásra kerüljenek a koherens fejlesztési elképzelések, lehetőségek, amelyek a célmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat is betöltenek. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elfogadásával a döntéshozók deklarálják a szereplők többségének a véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározzák a stratégiaépítés fő kereteit is. 7

8 A koncepcióalkotás során meghatározásra kerülnek azok a fő, minősítendő tényezők, amelyek változásai alapján felrajzolható magának a városnak is a fejlődési iránya. Ezen tényezők vizsgálata, a valószínűsíthető változási irányuk és változási nagyságuk függvényében felrajzolhatók azok a forgatókönyvek, amelyek megmutatják a település lakói számára, hogy milyen irányú változások, milyen jellegű fejlődést hozhatnak a város életében. Ezen forgatókönyvek is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy fel tudjuk rajzolni Nagykőrös óhajtott, és a körülmények, minősítendő tényezők várható változásának ismeretében ténylegesen valószínűsíthető jövőképét, amelynek elérése hosszú távon megvalósítandó célként szerepel, irányítja a város vezetőinek döntéseit, határozatait. Ennek a jövőképnek az elérése, mint hosszú távú cél, alakítja a város koncepcióját, az ennek eléréséhez vezető út szabja meg a célpiramis felépítését, illetve határozza meg a célcsoportokat, illetve az azon belüli célok rendszerét. A szakértők a város vezetőivel együttműködve egy olyan koncepciót szeretnének átadni, amely ténylegesen képes a feladatát betölteni, vagyis meghatározza a település jövőképét, a közösség érdekeinek jobban megfelelő megoldást mutat a forgatókönyvek között a társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatja az alkalmazkodás lehetőségét is a hazai és nemzetközi fejlődés trendekhez igazodva. Remélhetőleg ez a fejlesztési koncepció hozzásegíti majd a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják a legcélszerűbb megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához. Szándékunk szerint útmutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve az ellenőrzéshez, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához. Természetesen egy ilyen koncepció nem lehet kőbe vésett iránymutatás. Bár a szakértők legjobb tudása és jelenlegi legmagasabb informáltsági szintje szerint készült, a településfejlesztés alapelveinek és természetének megfelelően szükséges az állandó visszajelzések gyűjtése és esetleges módosítás. A meghatározott célcsoportok valószínűleg hosszú távon sem változnak majd a város életében ahogyan a jövőkép is hosszan érvényes marad -, de az egyes célcsoportok adott időpontbeli fontossága időről-időre változhat a körülmények, lehetőségek és esetleg előre nem látott veszélyek függvényében. 8

9 2. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE A stratégiai tervezés feladata A terv a jövőbeni cselekvés megjelenítése a tudatban, a tervezés pedig az a folyamat, amely ezt a képet előállítja. A terv tehát a kistérség jövőképe, és meg kell terveznünk az ennek eléréséhez szükséges utat, lépéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezésnek kell megadni a választ a tágabban értelmezett környezetváltozás fenyegetéseire és a kínálkozó lehetőségekre is. A válasz a belső erőforrások kreatív felhasználásával születik meg. A környezeti változásokra való reagálás döntésekben ölt teret, amelyek egy megjelölt cél érdekében a pozíciók megváltoztatását kívánják elérni. A leginkább elterjedt Design School, vagy más néven a SWOT modell szerint a stratégia, vagyis a fejlesztési koncepció a külső és a belső tényezők, a sikertényezők és a kompetenciák metszéspontjában áll elő. Az erősségek felhasználásával a lehetőségek kiaknázásában, illetve a gyengeségek megváltoztatásával, és a veszélyek elkerülésével alakul ki. Elkülönül tehát az elemzés két vonulata, a külső értékelés és a belső értékelés. Nem hagyható figyelmen kívül két további összetevő sem: Társadalmi, morális követelmények, amelyek részben megfogalmazódnak különböző dokumentumokban, részben íratlanul léteznek a hétköznapi tudatban. Vezetői értékrend, amely a térség, a települések irányító testületeinek vezetői részéről személyesen is vállalt értéket jelent. Ebből következően a testületek összetételével ez az értékrend is változik. A továbbiakban egy olyan eljárást alkalmazunk a stratégia megfogalmazására, felépítésére, amely a regionális gazdaságtan oldaláról elméletileg megalapozott, áttekinthető és ezzel együtt mégis kellő szabadságfokot nyújt a stratégiaalkotásban részt vevők számára sajátos elgondolásaik, szempontjaik érvényesítésére. Az eljárás, miközben igényli s minél szélesebb körű helyzetelemzést (I. kötet Helyzetfeltárás), megköveteli a minősítéseket. Vannak olyan tényezők, amelyeket minden stratégia kialakítása során figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy milyen tervezési területi szintről van szó, vagy milyen földrajzi elhelyezkedésű, vagy éppen milyen gazdasági fejlettségű területről van szó A stratégiák típusai A piacgazdaság kiépülésével hazánkban a települések és a térségek is versenyhelyzetbe kerültek. E verseny elsősorban a külső erőforrások megszerzéséért folyik. A verseny másik dimenziója központi funkciók megszerzése, címek elnyerése, kísérleti vagy mintaterületek kijelölése. Verseny folyik a befektetők megnyeréséért, együttműködő partneri kapcsolatok kiépítéséért. A sikeres településeket növekedés, fejlődő innovációs potenciál és tudatosan irányított stratégia jellemzi. A növekedés hagyományos összetevői A növekedés régebbi motorjai elvesztették jelentőségüket. A pénztőke azért vesztette el fontosságát, mert adott áron a nemzetközi piacokon korlátlan mennyiségben beszerezhető. A természeti kincsek ezidáig is csak a törpe államok egy kis csoportjában szolgáltak a gazdasági növekedés motorjául. 1 Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

10 A kvantitatív vagyon ezen formái, amelyek a nemzeti gazdaság hagyományos eredetét képezték, most átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, amelyek alapvetően a lakosság képzettségével, szervezettségével, motiváltságával, és önfegyelmével mérhetők. Azok a társadalmak, amelyek jól működnek, nem csak azért válnak majd gazdagabbá, mert a dolgozók hatékonyabban végzik munkájukat, hanem azért is, mert az emberek egész életvitelét a hatékonyság jellemzi. Az innovációra és információra épülő fejlődés Az információs társadalomban kialakult új paradigma lényege, hogy a tömegtermelés utáni időszak gazdaságában a versenyelőny alapja a tudás, az információ, valamint az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége. Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése és kiépítése elvileg megszabadítja az EU periférikus régióit a távolságból származó hátrányok egy részétől. Ez azonban nem elég. A tudás, az információ és az innováció összekapcsolása sokkal többet jelent a fizikai és technikai infrastruktúra kiépítésénél. A kevésbé fejlett területeken még hiányzik a tudás és az intézményi háttér is, amit meg kell szerezni a fejlesztés érdekében. A kínálatorientált stratégia A fejlesztési koncepció (stratégia) a térség komparatív előnyeit kívánja bővíteni úgy, hogy a külső feltételek, lehetőségek, korlátok felöl közelítve egyre több belső folyamatra hat: Termelői és fogyasztói infrastrukturális fejlesztések; Az elérhetőség javítása (közlekedési és kommunikációs kapcsolatok); Gazdasági egységek letelepedését ösztönző kedvezmények; A keresletorientált stratégia A tervezési területet egységes egészként kezeli; A terület belső (endogén) adottságaiból indul ki; A területen belülről kiindulva mind több külső (exogén) tényezőt vesz figyelembe; Előtérbe helyezi a térségi együttműködéseket, a hálózatokat, a klasztereket; A keresletorientált fejlesztési megközelítés felértékeli a tervezési terület belső (vagy endogén, illetve újabban puha ) tényezőit: mint pl. a földrajzi adottságok, kulturális értékek, közösségi rendszerek, identitás, gazdasági és politikai vezetés, partnerség, fejlesztési stratégia, szinergiák. Mindezek együttesen meghatározzák a tervezési terület két fontos érték tulajdonságát, az alkalmazkodó és az abszorpciós készséget. Hazánkban még a termelői és fogyasztói infrastruktúra kiépítettsége rendkívül hiányos, ezért a hiányzó infrastruktúra kiépítése a területfejlesztés egyik feladata. Javasolt stratégia A különböző megközelítéseket egybevetve a javasolt stratégia-alkotási eljárás a következőképpen épül fel: A minősítendő belső tényezőket elsősorban a keresletorientált stratégiai megközelítés határozza meg. Kiegészítő jelleggel megjelennek a kínálati elemek is. A külső környezet oldaláról számba vett tényezők változásai, különböző forgatókönyveket alapoznak meg, a különböző forgatókönyvek pedig eltérő stratégiákat eredményeznek (scenárió). Ezek a vizsgálati szempontok az Európában kialakult fejlődési tendenciák és az új regionális politika szellemében kerültek összeállításra. Miközben a stratégiai tervezés a jövőt alapozza meg, kellő figyelmet szükséges fordítani az adott tervezési terület illeszkedésére a magyar társadalmi-gazdasági viszonyok által meghatározott valóságba. 10

11 3. GYAKORLATI STRATÉGIAI TERVEZÉS Első lépés A továbbiakban a térség belső adottságaiból kiindulva, a külső környezet által biztosított lehetőségek, illetve a fennálló veszélyek figyelembe vételével határozzuk meg a várhatóan optimális fejlesztési stratégiát. Első lépés: A koncepcióalkotás meghatározó tényezői kerülnek minősítésre két szempontból: X értéke: +10 és 10 között változhat aszerint, hogy mennyiben tekinthető az adott tényező erősségnek (+10), vagy gyengeségnek (-10) a település életében. Y értéke: +10 és 10 között változhat aszerint, hogy az adott tényező változtatásával, fejlesztésével kapcsolatban mennyiben jelentkeznek lehetőségek például a kormányzati politikában, vagy az EU csatlakozással kapcsolatban, illetve mennyiben jelentenek ezek a várható, valószínűsíthető változások veszélyt az adott tényező használata, hasznosítása szempontjából. A lehetőségek-veszélyek értékeinek felvételekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Az adott tényező x tengely menti pozíciója jelent tervezési periódusban mennyivel javítható, vagyis mennyivel tolható el pozitív irányba az erősségek felé. T B T B A példaképpen bemutatott ábrán a T B tényező Y értéke +5, vagyis ennyivel javítható az x tengely menti pozíciója: -3-ról +2-re. Így sikerült a jelenleg még gyengeségnek minősített tényezőnél erősség állapotát elérni (T B ). Figyelembe kell azt is venni a tervezési időszakban, hogy a vizsgált térség földrajzi környezetében elhelyezkedő térségek, a régiók és az ország is fejlődik. Ezért a tényezők X és Y értékeinek megítélése szempontjából a 0 értékek felvétele jelenti a munka kritikus szakaszát. Mivel minden érték relatív kategória valamilyen paraméterhez, vagy más térségekhez való viszonyítást jelent. 2 Dr. Veres Lajos: Stratégaalkotás a területfejlesztésben,

12 3.2. Második lépés Második lépés: Forgatókönyvek készítése A forgatókönyvek az X értékekhez rendelhető Y értékek, vagyis a külső tényezők továbbgondolása, elemzése révén jönnek létre. A külső feltételek minősítése során több variációban ábrázolhatjuk az elkövetkezendő változásokat, mivel a külső tényezők három csoportja ezt szükségessé teszi (állandó, előre jelezhető, előre nem jelezhető külső tényezők). A szcenárió-menedzselés olyan forgatókönyvekre épül, amelyek nélkülözhetetlen eszközei a jövőért folytatott versenyfutás előkészítésének, majd irányításának. A jó forgatókönyv nyitottá teszi a gondolkodást a jövőben bekövetkező események iránt, és hálózatot képes teremteni a rendszerezett gondolatokból. Ahogy nő az előre jelzett időtáv, úgy csökken a megismerés esélye és pontossága, a mából az ismeretlen távlatok felé haladva. A forgatókönyvek nem egyetlen prognózist tartalmaznak, hanem feltárják az egymással versengő fejlődési pályákat és ezek várható következményeit. Ilyen módon megsokszorozzák a jövőképet. A jövő leírása sokféle összefüggésben lehetséges a tervezési terület tevékenységei szerinti tartalommal, valamint a politikai szabályozások tárgyai szerint. A komplex rendszerként értelmezett jövőkép hálózatként szemléltethető. A jövőbeli összefüggéseket modellező rendszert a bekövetkező változások alapján lehet dinamizálni, és ez a komplex jelleg rávilágít a hagyományos menedzselési technikák korlátaira is. A megfelelő színvonalú munka néhány lényeges feltétele a következőképpen jellemezhető: Legyen alkotó légköre a forgatókönyv kialakításának, A tervezés során alkalmazott módszereket ismerjék meg a döntéshozók is, akik majd felhasználják a forgatókönyveket, Megfelelő részletességgel szükséges feltárni a változást hordozó külső tényezőket, Az alkalmazott módszerek és elkészített dokumentumok legyenek áttekinthetők. A szcenáriók a jövő lehetséges változatai eseményláncok, vagy állapotok logikai úton történő összekapcsolásával jelenítik meg. A történetek mindegyike lehetőleg konzisztens, ugyanakkor az egyes forgatókönyvek egymás alternatíváit jelentik. A forgatókönyvek logikai felépítése abból indul ki, hogy a környezet a változások szempontjából egyaránt tartalmaz konstans (állandó), előre jelezhető és előre nem jelezhető tényezőket: Konstans tényezők azok, amelyek értéke a szcenárió által vizsgált időhorizonton belül nem változik. Amennyiben az adott tényező nem számszerűsíthető, maga a tényező tekinthető állandónak. Előre jelezhető tényezők azok, amelyek értéke becsülhető a vizsgált időhorizonton belül. Ezek általában trend formájában kerülnek kifejezésre. Az egyes szcenáriók közötti eltérések alapvetően az előre nem jelezhető tényezőkből adódnak. Ezekre a tényezőkre vonatkozóan, azok feltevéseivel (hipotéziseivel) élhetünk. Egy adott esemény bekövetkezésére vonatkozóan két feltevés (igen-nem) két alternatívához vezet. Az előre nem jelezhető események tovább bonthatók kulcsváltozók és közvetett változók csoportjára: A kulcsváltozók a ténylegesen független változók, amelyeknek valamennyi lehetséges kimenetelét figyelembe kell venni. Ezek a változások adják a szcenáriók magját. A közvetett változók szintén nem jelezhetők előre, de a kulcsváltozóktól függenek, így minden kulcsváltozáshoz hozzárendelhető követett változó is. 12

13 A konzisztencia érdekében néhány fontos követelménynek teljesülnie kell az egyes szcenáriókban: A konstans tényezőket valamennyi szcenáriónak tartalmaznia kell. Az előre jelezhető tényezőket szintén valamennyi szcenáriónak tartalmaznia kell. Az előre nem jelezhető tényezők különböző értékei különböző szcenáriókban jelenik meg. Egy szcenárióban a kulcsváltozók csak egy meghatározott értéket vehetnek fel. A S Z C E N Á R I Ó K L O G I K A I F E L É P Í T É S E KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK KONSTANS TÉNYEZŐK (Y A ) ELŐRE JELEZHETŐ TÉNYEZŐK (Y B ) ELŐRE NEM JELEZHETŐ TÉNYEZŐK (Y C ) ÉRTÉKEK TRENDEK FELTEVÉSEK KULCS- VÁLTOZÓK KÖZVETETT VÁLTOZÓK SZCENÁRIÓVÁLTOZATOK Forgatókönyvek készítésének menete 3 3 Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, Hazai Térségfejlesztő Kft. Budapest,

14 3.3. A leginkább kedvező forgatókönyv elemzése és ábrázolása A leginkább kedvező forgatókönyv által meghatározott, tényezőként összetartozó X és Y értékek koordináta rendszerben történő ábrázolása, az elhelyezkedésük, szóródásuk vizsgálata, valamint ennek szöveges elemzése zárja le a szcenárióelemzések szakaszát, és segít a jövőkép megfogalmazásában, illetve az alapján a célpiramis felrajzolásában. III. I. IV. II. Az I. tartományban elhelyezkedő tényezők az ún. kitörési pontok, amelyek offenzív stratégiát támogatnak. A II. tartományban elhelyezkedő tényezők hatása stabil pozíciót tartó, ezért diverzifikált stratégiát támogatnak. A III. tartományba került tényezők hatása instabilitást, kockázatokat rejt magában, ezért váltásorientált stratégiát váltanak ki. A IV. tartományba került tényezők miatt mentőakciókra van szükség, ami defenzív, válságkezelő stratégiai lépéseket igényel. 14

15 4. A JELENLEGI HELYZET MINŐSÍTÉSE A következőkben a szakértők által meghatározott, az adott szakterület helyzetét leginkább jellemző tényezők értékelése következik, az előzőekben leírt módszer alapján. Minden számszerű értékelést kiegészítettünk egy rövid szöveges indoklással is, amely segít megvilágítani az adott értékek mögötti tartalmat Humán szakterület Ssz. Tényező X értéke 1. A helyi demográfiai viszonyok, mint a település jövőjének -1 alapvető meghatározója 2. Az oktatás, mint a versenyképes gazdaságot szolgáló +4 alaptényező 3. Az egészségügy és a szociális ellátás helyzete, mint a helyi +4 életkörülmények egyik fő komponense 4. A foglalkoztatás, mint a lakosság megélhetésének és +1 életszínvonalának maghatározó tényezője 5. A kulturális és sportélet, mint az életmód fő meghatározó tényezői +3 Indoklás 1. A helyi demográfiai viszonyok, mint a település jövőjének alapvető meghatározója (X=-1) A település legnagyobb demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a város lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökken, a társadalom elöregszik. A népességfogyás mértékét valamennyire mérsékli a pozitív vándorlási egyenleg, azonban problémát jelent, hogy a bevándorlók többnyire peremhelyzetű társadalmi rétegek képviselői, míg az elvándorlók egyre inkább a magasan képzett és fiatal korosztály soraiból kerülnek ki. Mindezen jellemzőkkel együtt is Nagykőrös abba a kis-középvárosi kategóriába tartozik, amely a kisebb településekkel szemben eddig még stabilan tartotta az ezen kategórián belüli lakosságszámot, nem mutatkozott drasztikus népességcsökkenés, illetve a település vezetősége is megelégedett a jelenlegi lakosságszámmal. 2. Az oktatás, mint a versenyképes gazdaságot szolgáló alaptényező (X = +4) Nagykőrös tradicionális iskolaváros, komoly hagyományokkal rendelkezik az oktatás, nevelés területén. Az oktatás valamennyi szinten (általános iskolától a főiskoláig), magas színvonalon biztosított, melyet kiegészít a felnőttképzés lehetősége és a helyi zeneiskola is, illetve egyéb speciális képzési formák. Az óvodák és iskolák műszaki állapota, valamint a nevelő és oktató ellátottsága is megfelelő, de mindenütt figyelmet kell fordítani a folyamatos karbantartásra, az akadálymentesítésre, valamint helyenként kisebb felújítások és kapacitásbővítés indokolt. A Nagykőröshöz hasonló nagyságrendű magyarországi városok között nagyon jó helyzetűnek tekinthető a város az oktatás szempontjából. 3. Az egészségügy és a szociális ellátás helyzete, mint a helyi életkörülmények egyik fő komponense (X = +4) Az egészségügyi és szociális ellátás magas szinten és színvonalon biztosított a település lakói számára. Részben ennek és az egészségmegóvásra fordított külön figyelemnek köszönhető, 15

16 hogy a lakosság egészségi állapota általában jónak mondható. A város regionális jelentőségű rehabilitációs szakkórháza magas színvonalon, megfelelő műszaki- és humáninfrastruktúrával rendelkezik, a nagy hatáskör következtében azonban kisebb kapacitáshiánnyal is szembe kell néznie. A fejlesztési elképzelései között szerepel e kapacitásproblémák orvoslása mellett az intézmény továbbfejlesztése, profiljának kiegészítése, melyben elsőrendű szerepet szánnak a közeli jó minőségű, kiaknázható termálvízforrásnak. Egy önkormányzati és egy megyei fenntartású szociális otthon is működik a településen, magas kihasználtsággal, megfelelő munkakörülményekkel. Több olyan program is működi a városban (pl. otthonápolás, MOHA, Humánszolgáltató Központ, stb. lásd. Helyzetfeltárás kötet), amelyek jól kiegészítik az önkormányzati és megyei fenntartású intézmények munkáját. 4. A foglalkoztatás, mint a lakosság megélhetésének és életszínvonalának meghatározó tényezője (X = +1) A munkaképes korú lakosság aránya viszonylag magas, ami jó alapot teremt a foglalkoztatás számára, azonban rontja a helyzetet a természetes fogyás folyamata. Kedvező jellemző, hogy alacsony a regisztrált munkanélküliség aránya, kedvezőtlen viszont a helyi foglalkoztatottság alacsony aránya és ebből fakadóan az ingázók magas száma, valamint, hogy szintén viszonylag magas a foglalkoztatási korban lévő inaktívak aránya, különösen a nők körében. Külön problémát jelent a városban a magasan képzett munkaerő foglalkoztatására alkalmas munkalehetőség hiánya, amely a kvalifikált és fiatal munkavállalók elvándorlásának irányába hat. Országos összehasonlításban mégis kedvezőnek tekinthetők Nagykőrös foglalkoztatási viszonyai. 5. A kulturális és sportélet, mint az életmód fő meghatározó tényezői (X = +3) A város jelentős kulturális hagyományokkal rendelkezik. Aktívan él az Arany János kultúrkör, amely vonzó kulturális funkciót, jelleget kölcsönöz a településnek. A pezsgő kulturális élet fenntartásából a helyi Művelődési és Ifjúsági Házon túl számos civil szervezet is aktívan kiveszi a részét. Tevékenységüket egyre inkább megnehezítik azonban szűkös anyagi lehetőségeik, a gyakori forráshiány. A minőségi sportolás feltételei egyelőre hiányoznak a településen műszaki és humán infrastruktúra tekintetében egyaránt. Igény mutatkozna egy sokfunkciós sportkomplexum kialakítására, emellett növelni kellene a rendszeresen, illetve versenyszerűen sportolók számát. Ennek ellenére ilyen körülmények között is látványos sportsikereket érnek el a város sportegyesületei Gazdaság szakterület meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. A gazdasági szerkezet versenyképessége A beruházási tőke jelenléte, mint a gazdasági potenciál -2 erősítésének tényezője 3. Beruházási kedv, vállalkozói készség megléte, mint a gazdaság -2 dinamizálásának fő tényezője 4. A munkaerő költsége, mint fontos telepítő tényező Ingatlanárak, mint telepítő tényező +3 Indoklás 1. A gazdasági szerkezet versenyképessége (X = -2) A város gazdasági szerkezete a rendszerváltást követően megőrizte a mezőgazdaság magas jelenlétét, a folyamatos élelmiszer-feldolgozó kapacitások leépítése miatt ma jelentősen lecsökkent volumene, de még napjainkban is magasabb arányt képvisel az országos értékeknél. 16

17 A mezőgazdasági szektor azonban alacsony jövedelemtermelő képessége miatt nem tette lehetővé a versenyképes vállalkozások kialakulását. A gazdasági szerkezetben a tercier szektor aránya nem követi az országos átlagokat, és a környező nagyobb települések átlaga alatt marad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom adottságokhoz képest kis volumenét. Nagykőrös városának gazdasági mutatói az országos, régiós és megyei szint alatt elhelyezkedő kistérségi mutatók alatti értékekkel jellemezhetők. 2. A beruházási tőke jelenléte, mint a gazdasági potenciál erősítésének tényezője (X = -2) A településen a beruházások száma, a külföldi működő-tőke jelenléte alacsonynak mondható a megyéhez és a szomszédos városokhoz képest. Ezt javarészben a Cegléd és Kecskemét által kibocsátott gazdasági elszívó hatásnak köszönheti. Nagyobb termelő beruházás a Sanshin megtelepedésén és fejlesztésén kívül nem történt, a városban kevés a nagyobb volumenű fejlesztésekhez, beruházásokhoz megfelelő tőkével rendelkező vállalkozások száma. A fejlődést segítheti elő az újonnan létrehozott és kinevezett ipari park, mely kiépített infrastruktúrával várja a további befektetőket. 3. Beruházási kedv, vállalkozói készség megléte, mint a gazdaság dinamizálásának fő tényezője (X = -2) Az előző tényezőnél tárgyaltakkal megegyezően a beruházások száma alacsony, a beruházási kedv nem éri el a megyei és országos átlagot. A vállalkozások száma a településen szintén alacsonynak mondható, a megyei, országos és kistérségi értékek alatt helyezkedik el. A vállalkozói készségek hiányosak, a dinamikusan fejlődő vállalkozások száma alacsony. A mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős hányada őstermelőként, családi gazdálkodóként dolgozik. Ez a réteg megfelelő alanya lehet a vállalkozói készségek fejlesztésére irányuló képzéseknek, amelyek hatására a mezőgazdasági szektor fellendülése várható. A város lakosságának hozzáállása a fejlesztésekhez képviselői vélemény szerint - az alföldi ember hagyományos mentalitását tükrözi, vagyis nagy fokú óvatosságot, bizalmatlanságot, és a változásokra való igen lassú reagálást. Ez a hozzáállás bizonyos esetekben előny is lehet, de a fejlesztésekre való nyitottságban mindenképpen változtatni szükséges a lakosság/vállalkozók hozzáállásán. 4. A munkaerő költsége, mint fontos telepítő tényező (X = +2) A munkaerő költsége a telepítő tényezők közül jelentős erőt képvisel, Magyarország azonban már nem tekinthető a tágabb térség legkisebb munkabér kötelezettségekkel rendelkező országának, ugyanakkor a térség, illetve a város a befektetők szempontjából kedvező adottságokkal bír. A munkavállalók szempontjából sem érdektelen, hogy helyben tudnak-e elhelyezkedni akár alacsonyabb bérért is, vagy ingáznak lakó- és munkahelyük között, vállalva annak minden negatív vonzatát. 5. Ingatlanárak, mint telepítő tényező (X = +3) A település ingatlanárai a befektetők, illetve a lakosság szempontjából is jelentős gazdaságfejlesztési tényezőt képviselnek. Nagykőrös a környező városok közül a legalacsonyabb ingatlan árakkal rendelkezik, így ez az épített környezet szépségével párosulva kedvező döntésekre sarkallhatja a városban befektetni, megtelepedni szándékozó vállalkozókat és lakosokat. 17

18 4.3. Környezetvédelmi és infrastruktúra szakterületek meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. Az ivóvízellátás, mint alapvető emberi szükséglet Szennyvízelhelyezés és kezelés, mint egy alapvető -5 közegészségügyi feladat 3. A lakosság infrastrukturális ellátottsága, mint a komfortos élet +1 feltétele (vezetékes gáz, elektromos ellátás, vízi közművek, infokommunikációs hálózatok) 4. A versenyképes gazdaságot szolgáló alapvető infrastrukturális 0 ellátottság, mint a fejlesztések alapja 5. Energiaellátás és megújuló energiaforrások használata a +1 fenntarthatóság jegyében 6. Hulladékkezelés, mint közszolgáltatási feladat Általános környezeti állapot a városban, mint az egészséges élet feltétele (levegő minősége, zajterhelés, felszíni vizek állapota, talaj és talajvíz szennyezettsége) +1 Indoklás 1. Az ivóvízellátás, mint alapvető emberi szükséglet (X = +3) A városban szolgáltatott ivóvíz minősége megfelelő, teljesít minden hatályos előírást. A település teljes belterületén kiépült a hálózat, a vezetékek közel 50 % az utóbbi néhány évben épült ki, ezek állapota jó, a régebben fektetett csöveket folyamatosan cserélik. A lakosság 95%- a van rácsatlakozva a hálózatra. A vízmű technológiai színvonala megfelel a jelen kor követelményeinek. A fogyasztók aránya 100 % helyett 95 %, ez nem nagy eltérés, ugyanakkor más alföldi településekhez képest nagyon jó minőségű a vize. 2. Szennyvízelhelyezés és kezelés, mint alapvető közegészségügyi feladat (X = -5) A település egyik legnagyobb, ez idáig nem megoldott problémája a szennyvízelvezetés és kezelés. A lakóingatlanok csak kb. 30%-a van a csatornahálózatra csatlakoztatva. A csatornahálózatra nem kötött ingatlanoknál a keletkezett szennyvizek egyedi gyűjtőaknákban kerülnek összegyűjtésre, ezek vízzárósága megkérdőjelezhető. A szikkasztóaknák magas száma miatt a település alatt egy szennyvízlencse alakult ki. A csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantott szennyvizet is városi szennyvíztisztító telepen kezelik. A telep nem képes ellátni funkcióját, nem felel meg a kor követelményeinek, az elfolyó, tisztított szennyvíz nem teljesíti a hatályos előírásokat. Törekedni kell ebben a térségi szerepkör elfoglalására, és a problémák minél hamarabbi megoldására. 3. A lakosság infrastrukturális ellátottsága, mint a komfortos élet feltétele (vezetékes gáz, elektromos ellátás, vízi közművek, infokommunikációs hálózatok) (X = +1) A várost összességében vizsgálva minden infrastruktúra kiépült, kivéve a szennyvízközmű hálózatot. A gáz és villamos hálózat kiépítettségi foka 100%-os, a belterületi ingatlanokon 100 %-os a villamosítás, és a lakások 90 %-a van a gázhálózatra csatlakoztatva (KSH adat szerint). A vezetékes ivóvízhálózat mindenhol kiépült a településen, a szolgáltatott ivóvíz minősége jó. A vezetékes telefonhálózat mindenhol hozzáférhető, a városban kiépült a kábeltelevízió hálózat is. A szélessávú Internetet több szolgáltatótól is igénybe veheti a lakosság, és a városban több ponton van nyilvános Internet hozzáférési lehetőség. 18

19 4. A versenyképes gazdaságot szolgáló alapvető infrastrukturális ellátottság, mint a fejlesztések alapja (X = 0) A városban minden infrastrukturális elem biztosított egy új gazdasági beruházás megvalósításához, kivéve a közműcsatornát. Nagykőrösön van kijelölt ipari park, azonban ennek közművesítése nem teljes, bár a gazdasági szereplők felmerülő igényei esetén fejleszthető. Összességében a magyarországi kis középvárosok átlagának megfelelő a gazdaságot szolgáló infrastruktúrával való ellátottság. 5. Energiaellátás és megújuló energiaforrások használata a fenntarthatóság jegyében (X = +1) A közintézmények nagy részének fűtése vezetékes gázról történik, a lakóingatlanok nagy része szintén gázfűtést használ. A Nagykőrös térségében működő LEADER akciócsoport (Gerjesztők) céljai között szerepel egy, a gazdálkodók közötti szervezet megalkotása, melynek keretein belül a biomassza és hígtrágya energetikai célú hasznosításának bevezetésére kerülne sor. Ezen kívül a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási program szerint Nagykőrösön egy térségi komposztáló létesül, mely biogáz hasznosítására ad lehetőséget. A településen hévíz kút is található, mely szintén használható lenne energetikai célokra is, hiszen jelenleg semmilyen hévízhasznosítás nem történik. 6. Hulladékkezelés, mint alapvető közszolgáltatási feladat (X = +2) A településre 2004-ben készült el a Hulladékgazdálkodási terv, és Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz. A város minden része be van kapcsolva a rendszeres hulladékgyűjtésbe, a településen már működik a szelektív hulladékgyűjtés is. A hulladékot jelenleg a városi szeméttelepre szállítják, mely semmilyen műszaki védelemmel nem rendelkezik, ezért ennek bezárása és szakszerű rekultivációja mielőbbi feladat. Ezen negatív jegyekkel együtt is megállapítható, hogy a település hulladékgazdálkodása fejlett az országos szinthez viszonyítva, és már folynak a beruházások a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programban szerepeltek szerint, melynek keretében Nagykőrösön térségi komposztáló és hulladékudvar létesül. 7. Általános környezeti állapot a városban, mint az egészséges élet feltétele (levegő minősége, zajterhelés, felszíni vizek állapota, talaj és talajvíz szennyezettsége) (X = +1) Az illegális hulladék lerakások, a szigetelés nélküli hulladéklerakó és a közműolló nyitottsága miatt a talaj és a felszín alatti vizek szennyezettek. A település levegőminősége rendkívül jó köszönhetően a magas zöldterületi hányadnak, illetve annak, hogy a városban nem található semmilyen nagyobb levegőszennyező üzem. A városban a zaj és rezgés okozta problémák sem ismertek. A felszíni vízfolyások és állóvizek vízminősége nem megfelelő, de nem rosszabb az országos áltaghoz viszonyítva. 19

20 4.4. Közlekedési infrastruktúra, elérhetőség meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. A település elérhetősége, mint a gazdaságfejlesztés és a +3 befektetések mozgatórugója 2. A település úthálózatának kiépítettsége, mint a lakosság 0 életkörülményeinek és mobilitásának alaptényezője 3. A kerékpárút-hálózat kiépítettsége és állapota, mint a térségi turizmus és a lakossági közlekedés alapja -2 Indoklás 1. A település elérhetősége (X = +3) A település elérhetősége rendkívül jó, ami az M5 autópálya közelségének, a városon áthaladó 441. sz. főútnak és a 140. sz., nemrég felújított vasúti fővonalnak köszönhető. Az M5 autópálya mintegy perc alatt érhető el. A megközelítést nehezíti, hogy a lajosmizsei felhajtó csak alsóbbrendű úton, míg a kecskeméti csomópont csak Kecskemét belterületének érintésével keresztül érhető el. A nemzetközi elérhetőséget tekintve az autópálya közelsége miatt Nyugat-Európa, valamint Szerbia és Montenegró felől a legjobb az elérhetőség. Románia felé a zsúfolt 44-es főút, Ukrajna felé a szintén nagy forgalmú 4. sz. főút biztosít lassabb kapcsolatot. Szlovákia, Horvátország és Szlovénia irányában másodrendű főutakon biztosított az eljutás. Tömegközlekedési eszközökkel is biztosított a település megközelíthetősége a kistérség településeiről (autóbusz), Kecskemét és Cegléd felől (autóbusz és vasút), illetve Budapestről (vasút). 2. A település úthálózatának kiépítettsége és állapota (X = 0) Nagykőrös belterületi útjainak hossza 106,6 km, ebből 74,5 km (69,9 %) burkolt. Ez jelentősen meghaladja a megyei átlagot (50 %), illetve az országos átlag (67 %) közelében van. A kiépített belterületi utak állapota általában közepes. A rossz állapotú utak fő problémája az alacsony teherbírás és a kopóréteg felújításának elmaradása. A településen 136,4 kilométernyi kiépített járda található, 20 kilométernyi járda hiányzik. A járdák minősége még megfelelő, a teljes járdahálózat felújításra szorul. A település közigazgatási területén 288,6 km külterületi közút található, melyből mindössze 8,5 km (2,9 %) kiépített. Ez kissé elmarad a megyei (5 %) és az országos átlagtól (5 %). Az utak állapota az ország más településeihez hasonlóan rossz. 3. Kerékpárút-hálózat kiépítettsége (X = -2) Kerékpárút a településen összesen 620 m hosszban a Szabadság téren és a Kecskeméti úton épült, állapotuk jó. A kerékpárosok közlekedése a 441. sz. főúton nem biztonságos, nem épült ki kistérségi szintű kerékpárút-hálózat, bár a tervek megszülettek a Katonatelepig és Nyársapátig tartó szakaszokra. A települést nem érintik az országos kerékpáros törzshálózat elemei. 20

21 4.5. A településkép, zöldfelületi rendszer és a természeti környezet meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. Települési zöldfelületi rendszer minősége, mennyisége, mint a +4 minőségi életfeltétel meghatározó tényezője 2. Zöldfelületi és épített értékek védelme, műemlékvédelem, mint +5 örökségünk megőrzésének tényezője 3. A településkép vizuális-esztétikai megjelenése, mint az +4 élhetőség, a turisztikai vonzerő és a lakossági komfortérzet tényezője 4. A természeti környezet minősége, mint a természeti értékvédelem, a biodiverzitás és az egészséges lakókörnyezet tényezője +5 Indoklás 1. Települési zöldfelületi rendszer minősége, mennyisége, mint a minőségi életfeltétel meghatározó tényezője (X = +4) A települést a frekventált fekvésű, koncentráltan elhelyezkedő, nagyobb területű zöldfelületi egységek jellemzik, melyek nagyságuknál fogva ökológiailag kedvezőbbek. A lakóterületi teresedések aránya azonban alacsony. A települési zöldfelületekre nézve kedvező a zömmel egyedi telkes, nagy zöldfelületi hányadú beépítési mód. A települési zöldfelületek minősége általánosságban kedvező, a közterületek ápolt, gondozott képet mutatnak, azonban a zöldfelületek és járdák folyamatos felújítására, az utcabútorok pótlására, a meglévők rendbe hozatalára, a fa- és fasorpótlásra több helyen szükség van. A meglévő zöldfelületek használati funkciói sok esetben hiányosak, megfelelő minőségű játszóterek, szabadidős és rekreációs funkciók kialakítása szükséges. A településen több olyan terület található, melyek zöldfelületbe vonása lehetséges. Köztük igen értékes vizes élőhelyek is találhatóak. A település határában több olyan nagyobb zöldfelületi egység található, mely kedvező átmenetet jelent a település zöldfelületi környezete és a mezőgazdasági területek között. Ezek a zöldfelületek védelmi szerepet is betöltenek. Egyes területek helyi védelmet élveznek, és beépítési tilalom vonatkozik rájuk. Országos viszonylatban kiemelkedően jónak tekinthető a települési rendszer. 2. Zöldfelületi és épített értékek védelme, műemlékvédelem, mint örökségünk megőrzésének tényezője (X = +5) A település igen értékes építészeti örökséggel rendelkezik. A műemléki nyilvántartás 24 építészeti értéket tart nyilván, és a belváros műemléki környezete is védett. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint e település kül- és belterületén 38 régészeti lelőhely is található. Nagykőrös önálló értékvédelmi rendelettel ugyan nem rendelkezik, azonban a helyi szintű értékvédelem a településen hangsúlyos, hiszen a Helyi Építési Szabályzat 87 építészeti értéket, 4 faegyedet és összesen 1,3 ha természetközeli területet helyezett helyi védelem alá. Egyedi tájérték kataszter a településen nem készült. Az országos vagy helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok közülük felújításra szorul. Országos viszonylatban más hasonló nagyságú városokhoz képest igen kedvező a helyzet a tényező tekintetében. 3. A településkép vizuális-esztétikai megjelenése, mint az élhetőség, a turisztikai vonzerő és a lakossági komfortérzet tényezője (X = +4) A település hagyományos, halmazos, szellős szerkezete kedvezően hat a településképre. A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a 21

22 városközpontot, bár a belvárosi nagy áthaladó forgalom igen kedvezőtlen a településképre és a térrendszer használhatóságára nézve egyaránt. A településen igen sok az idős, egészséges faegyed, mely a gondozott zöldfelületekkel és a műemlék épületekkel hangulatos lakókörnyezetet eredményez. A település természetes ökológiai folyosói nemcsak a környezetminőség, de a településkép szempontjából is kedvezőek. Az egykori kétbeltelkes településszerkezet nyomai ma is fellelhetőek, a valamikori városkapuk helyei a szerkezetben jól kivehetőek, azonban ezek az elemek nem kapnak elég hangsúlyt a településképben. A légvezetékek kusza hálózata egyrészt kedvezőtlen látványelem, másrészt több helyen akadályozza az utcafásítást. A település külterületének jellegzetessége a tanyás szerkezet, mely megőrzendő értéket képvisel. 4. A természeti környezet minősége, mint a természeti értékvédelem, a biodiverzitás és az egészséges lakókörnyezet tényezője (X = +5) A település természeti környezete kedvező képet mutat. Országos jelentőségű védett természeti terület ugyan nem található jelenleg a település közigazgatási területén, azonban a Jászkarajenő-Kocsér Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Nagykőrösi pusztai tölgyesek részeként egyes területek védelem alá kerülhetnek a későbbiekben. Több ex lege védett láp és kunhalom is található a város területén. Natura 2000-es nemzetközi oltalom alatt a település területének csaknem 10 %-a áll, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként további területek kerülhetnek kijelölésre a későbbiekben. A településen több helyi védett természeti érték is található, azonban a természeti értékvédelem a településen hiányos, további területek és faegyedek védelem alá helyezése lenne indokolt. Kiemelkedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben elérendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természetközeli tölgyerdő. A szántóterületek aránya az országos átlagnál alacsonyabb (42%), mely igen kedvező a környezetminőség szempontjából, hiszen a szántóterületek biodiverzitása a monokulturális művelés miatt igen csekély. A mezőgazdasági területek egy része parlagterület A települési és térségi szerepkört meghatározó tényezők, önkormányzati kommunikáció Ssz. Tényező X értéke 1. A településközi kapcsolatrendszer felhasználásának -2 hatékonysága a fejlesztésekben 2. A nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítettsége és +1 kamatoztatása a város fejlesztésében 3. Az önkormányzat külső kommunikációja (hogyan közvetíti -3 értékeit a városon kívülre) 4. Az önkormányzat belső kommunikációja a lakosság, +2 vállalkozások, civil szervezetek felé 5. A lakosság, vállalkozók és civil szervezetek kommunikációs, együttműködési hajlandósága és igénye a fejlesztésekkel kapcsolatban +3 Indoklás 1. A településközi kapcsolatrendszer felhasználásának hatékonysága a fejlesztésekben (X = -2) Nagykőrös peremhelyzete alapvetően rányomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási alapúak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális szerepkörrel csupán az 22

23 egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb tekintetben vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud kifejteni. Nagykőrös térségében 10 település részvételével kezdi meg működését egy LEADER akciócsoport, melynek célja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnerségének megteremtése a vidékfejlesztés elősegítésére. A kistérség településeinek többcélú társulása megalakulóban van, jelenleg folynak az egyeztetések az együttműködés tartalmi kérdéseiről. 2. A nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítettsége és kamatoztatása a város fejlesztésében (X = +1) A város nemzetközi kapcsolatrendszerében döntően testvértelepülései, iker-, vagy partner-, vagy barátváros minősítésű kapcsolatok játszanak szerepet. Nagykőrös több külföldi településsel ápol kapcsolatot, akikkel eltérő intenzitású, de egyelőre kizárólag kulturális alapú együttműködéseket folytat, melyeket főként azt oktatási intézmények és a nyugdíjasklubok, valamint egyéb civil szervezetek és közintézmények éltetnek. A nemzetközi kapcsolatok terén kiemelendő az Arany János Református Gimnázium, és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara. A nemzetközi kapcsolatrendszer bővítésére külön alapítványt (NATKA) is létrehoztak a településen. A külföldi kapcsolatok legfőbb potenciális haszna a városfejlesztés tekintetében a közös gazdasági, fejlesztési projektek kidolgozásában rejlik, de ebben eddig még nem megfelelő mértékű az előrelépés. 3. Az önkormányzat külső kommunikációja (hogyan közvetíti értékeit a városon kívülre) (X = -3) A város jelentős kulturális hagyományokkal, értékekkel rendelkezik. A város lakosai figyelmet fordítanak az egykor itt dolgozó Arany János emlékének őrzésére. A település kulturális és építészeti értékekben gazdag, így ezek az a jellemzők jelenthetnek alkalmas vonzerőt a városon kívüli szereplők számára. A helyi foglalkoztatási viszonyokra jellemző magas képzettséget igénylő munkahelyek hiánya ugyanakkor nem teszi vonzóvá a várost a betelepülni kívánók számára. A város külső pozicionálása így egy szűkebb szegmens területén lehet csak hatékony. 4. Az önkormányzat belső kommunikációja a lakosság, vállalkozások, civil szervezetek felé (X = +2) Az önkormányzat lakossággal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel folytatott kommunikációja megfelelő, a vélemény-nyilvánítás lehetőségét a város vezetősége biztosítja a település lakói számára. A tájékoztatás megfelelő szinten történő biztosítását önkormányzati rendelet szavatolja, mely révén a helyi médiák sorát havi rendszerességgel megjelenő, pártfüggetlen, ingyenes önkormányzati lap is kiegészítette a közelmúltban. 5. A lakosság, vállalkozók és civil szervezetek kommunikációs, együttműködési hajlandósága és igénye a fejlesztésekkel kapcsolatban (X = +3) Kedvező tényező, hogy a lakosság, valamint a civil szervezetek (melyek nagy része rendkívül aktív) nyitottak a kétoldali kommunikációra, valamint együttműködések kialakítására és folytatására, azonban önkormányzat szűkös anyagi helyzete következtében sok esetben nem tud megfelelő támogatást biztosítani, ami megnehezíti a helyi kezdeményezések kibontakozását. Az együttműködések kialakítását nehezítik a politikai nézeteltérések is. A hátráltató tényezőket ellensúlyozzák a város civil szervezeteinek tettrekészsége, felhalmozott pályázati tudása, valamint széles körű összefogásra való nyitottsága. 23

24 4.7. Az önkormányzati vagyongazdálkodást meghatározó tényezők Ssz. Tényező X értéke 1. A vagyongazdálkodás forgalomképes vagyonkezelési háttere, -2 mint a városfejlesztés ingatlan alapja 2. A vagyongazdálkodás külső pénzügyi háttere, mint a fejlesztési +2 programok finanszírozásának külső alapja (pályázatok, hitelek) 3. A saját pénzügyi források alakulása, mint a fejlesztési +1 programok finanszírozásának belső alapja (saját bevételek helyi adók) 4. Az önkormányzat vállalkozásbarát arculata, mint a saját +3 pénzügyi forrásteremtés legfőbb támasza 5. Az intézményrendszer kezelése, mint a vagyonhasznosítás háttere +2 Indoklás 1. A vagyongazdálkodás forgalomképes vagyon kezelési háttere, mint a városfejlesztés ingatlan alapja (X = -2 ) Az önkormányzati vagyon nagysága stagnáló képet mutat. Jelentős része forgalomképtelen, elsősorban utakat és közszolgálati intézményeket foglal magában. A forgalomképes vagyon nagysága napjainkra jelentős mértékben lecsökkent, csupán mintegy 200 bér-lakóingatlant, néhány telekingatlant, illetve sportlétesítményt takar. E vagyontömeggel az önkormányzat nevében a Kőrösi Vagyonkezelő Rt. gazdálkodik. A forgalomképes vagyontárgyak még kihasználásra, vagy értékesítésre várnak, a hasznosítás azonban a potenciális bérlők szociális rászorultsága miatt nem lenne rentábilis, a további értékesítésnek pedig komoly akadálya az ingatlanok leromlott állaga. 2. A vagyongazdálkodás külső pénzügyi háttere, mint a fejlesztési programok finanszírozásának külső alapja (X = +2) A fejlesztések, beruházások pénzügyi forrását az önkormányzat pályázati úton elnyert támogatásokból, illetve hitelfelvételből tudja előteremteni. Az önkormányzat pályázati aktivitása kiváló és eddig eredményesnek is mondható. Ennek köszönhetően az önkormányzat számtalan felújítási, településfejlesztő beruházást valósított már meg. A pályázatokhoz azonban egyre nehezebben képes az önkormányzat a szükséges saját erőt biztosítani. Több jelentősebb nagyberuházáshoz hitelt vett fel a település, amelyek törlesztése azonban évekig elhúzódó, nehéz terhet jelent az önkormányzat számára. Az államháztartás forrásaiból többször jutott a város címzett támogatáshoz is, ugyanakkor szükséges ügyelni a külső és belső források megfelelő egyensúlyára. 3. A saját pénzügyi források alakulása, mint a fejlesztési programok finanszírozásának belső alapja (X = +4) A saját bevételek nagysága folyamatosan nőtt a vizsgált években. A városban két helyi adó van bevezetve: a kommunális adó, valamint a vállalkozásokat érintő iparűzési adó. Arányát tekintve az iparűzési adó tekinthető a legfontosabb helyi adóbevételnek. A másik jelentős bevételi forrás a központi költségvetésből teljes egészében átengedett gépjárműadó. Az ebből befolyt bevétel a központi adatnyilvántartás következtében ugrásszerűen megnőtt. Az állami hozzájárulás és támogatás mértéke növekvő tendenciát mutat az összbevételhez képest. Ez a település szempontjából egyrészt növekvő függést jelent a központi költségvetéstől, 24

25 ugyanakkor itt szerepelnek a pályázati források is, amelyek nyerési arányában az elmúlt időszakban jelentős javulás figyelhető meg. 4. Az önkormányzat vállalkozóbarát arculata, mint a saját pénzügyi forrásteremtés legfőbb támasza (X = +3) A település a beruházó vállalkozások, illetve az ingázó vállalkozók számára meghatározott időtartamra adómentességet biztosít a helyi, valamint az ideiglenes iparűzési adó alól. Példamutató kezdeményezésként egyes helyi gazdasági érdekcsoportok bevonására is sor került már adóügyi kérdések megvitatásakor. Szükség van a településen megkezdődött vállalkozásbarát politika további erősítésére. A helyi vállalkozói szféra bevonása a tudatos önkormányzati tervezésbe növekvő társadalmi támogatottságot, valamint tovább javuló adófizetési morált eredményezne, kölcsönös előnyöket biztosítva minden érintett számára. 5. Az intézményrendszer kezelése, mint a vagyonhasznosítás háttere (X= +2) A település kiterjedt oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális - intézményhálózatot tart fenn, amelyen belül a kötelező intézményi feladatok mellett önként vállalt tevékenységet is ellát. Az intézmények döntő többsége önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, illetve a célforrások elapadása következtében azonban az intézmények fenntartása tekintetében egyre inkább előtérbe kerül a racionalizálás szükségessége. Ezek a szakértők által meghatározott tényezők képezik a következőkben a forgatókönyvek kidolgozásának alapját, illetve ezekhez viszonyítva tudjuk ábrázolni az egyes külső tényezők által előidézett változásokat is. A tényezők állapotának számszerűsítése teszi lehetővé, hogy minél jobban tervezhető és nyomon követhető legyen a fejlesztés, illetve lehessen az elért eredményeket egymáshoz és a kiindulási helyzethez viszonyítani. 25

26 5. A KÜLSŐ TÉNYEZŐK VÁRHATÓ HATÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE Az előzőekben meghatározott tényezőkhöz hozzárendelve kerülnek meghatározásra az Y értékek a korábban leírt módszer szerint. Az Y értékek lehetséges változásai segítik leginkább a döntéshozókat a jövő tervezésében, illetve a hosszú távú stratégiák kialakításában. Ezek hordozzák természetesen a legnagyobb bizonytalansági értékeket, de bekövetkezésükre mégis van esély, ezért számolni kell velük az egyes forgatókönyv-változatokban. Az Y értékek a következő alértékek kombinációiból tevődnek össze: Y A : Konstans tényezők (értékek) Y B1 - Y B2 : Előre jelezhető tényezők (trendek) Y C1 - Y C2 : Előre nem jelezhető tényezők (feltevések) 5.1. Humán szakterület Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A helyi demográfiai viszonyok, mint a település jövőjének alapvető meghatározója Y A : A természetes fogyás a kedvezőtlen országos tendenciákat követve továbbra is jellemző marad, így Nagykőrös nehezen tudja majd hosszabb távon megtartani lakosságszámát. Y B1 : Negatív folyamat a város társadalmi szerkezetének változása, amelynek során a képzettebb, fiatalabb réteg elköltözik a városból, miközben a városba bevándorlók között igen magas a marginális társadalmi rétegekből kikerülők aránya. Ebben az esetben feltételezzük hogy az egyébként kedvező bevándorlási pozitívum úgy alakul -, hogy jelenleginél kisebb arányú lesz a bevándorlók között a marginális társadalmi rétegekből kikerülők aránya. Y B2 : A város társadalmi szerkezetének változása, mint negatív folyamat során a képzettebb, fiatalabb réteg elköltözik a városból, miközben a városba bevándorlók között igen magas a marginális társadalmi rétegekből kikerülők aránya. Ebben az esetben feltételezzük hogy az egyébként kedvező bevándorlási pozitívum úgy alakul -, hogy miközben még kisebb arányban képes a város megtartani, vagy éppen a diploma megszerzését követően vissza vonzani képzett és családalapítás előtt álló népességét, a jelenleginél még nagyobb arányú lesz a bevándorlók között a marginális társadalmi rétegekből kikerülők aránya. Ezzel viszont tovább romlanak a társadalmi, foglalkoztatási viszonyok, és esetleg az önkormányzatra is nagyobb támogatási kötelezettség hárul. Y C1 : A vonzó települési környezet és a nagyobb városokból jobbnak tűnő vidéki megélhetési viszonyok, valamint az alacsony ingatlan árak továbbra is pozitív vándorlási mérleget tudnak produkálni. Y C2 : A helyi munkalehetőségek hiánya meghatározó hatású lesz a lakosságra, amit a többi pozitív tényező sem tud ellensúlyozni, így negatív vándorlási mérleget jelentkezik, gyorsul a város népességének csökkenése, csökkennek a városi bevételek, ami kihat a fejlesztésekre is. 26

27 Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Az oktatás, mint a versenyképes gazdaságot +4-1 szolgáló alaptényező Y A : A kormányzati politikában megfigyelhető tendencia, hogy csökkennek a települési oktatási feladatokhoz kapcsolódó támogatások, és egyre inkább az oktatás térségi szintű, költséghatékonyabb megoldását szorgalmazzák Bár Nagykőrös tradicionális iskolaváros, ahol az oktatás valamennyi szinten és megfelelő színvonalon biztosított, mégis gondolni kell a támogatási rendszer megváltoztatásából és a lakosságszám csökkenéséből származó negatív folyamatok majdani kezelésére. Szükség van erre azért is, hogy bár rövid távon ezek negatív hatásúnak tűnnek hosszú távon mégis elősegítsék a város fejlődését. Y B1 : Sikerül pályázati források bevonásával megoldani az oktatási intézmények szükséges infrastrukturális fejlesztéseit (pl. akadálymentesítés), illetve olyan új fejlesztéseket eszközölni, amelyek révén pl. a szakmai oktatás jelentős forrásigénye részben fedezhető. Ez biztosíthatja, hogy az oktatás valóban a versenyképes gazdaságot tudja előkészíteni a városban. Y B2 : A pályázati kiírásokon Nagykőrös továbbra sem tudja sikeresen szerepeltetni az oktatási intézményeinek fejlesztési terveit. Mivel azonban a többi hasonló kategóriájú magyarországi városhoz képest helyzete így is jónak tekinthető, saját forrásainak felhasználásával meg tudja oldani, hogy környezete fejlődésével lépést tartson, fenntartsa a meglévő színvonalat. Y C1 : A térségi potenciális munkaadók részéről olyan megkeresések érkezhetnek az oktatási intézményekbe, amelyek a jelenleginél sokkal szorosabb együttműködést indítanak el pl. a szakmai képzések terén. Gyakorlati helyek biztosítása, a korszerűbb technológia megismerése, az innováció átvétele válik lehetővé a diákok számára, amelyek a város gazdasági szerkezetének alakulását is nagy mértékben befolyásolhatják a későbbiekben. Y C2 : Sem a térségi, vagy városi, sem pedig a tágabb környezet potenciális munkaadói nem jelentkeznek megkeresésekkel, amelyek révén a gyakorlati képzés, oktatás fejlesztési elképzelései megvalósíthatóak lennének. Mivel az országos tendencia az oktatási-vállalkozói szektor egyre szorosabb együttműködését mutatja, Nagykőrös ennek hiányában lemaradhat, nem tudja követni az oktatásban versenytársai viszonylagos fejlődését. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Az egészségügy és a szociális ellátás helyzete, mint a helyi életkörülmények egyik fő komponense Y A : Hosszú távon a szociális ellátások rendszere országosan javulni fog, az EU-hoz való csatlakozásnál vállalt kötelezettségek miatt a kormány jelentős forrásokat költ a szociális háló intézményrendszerének fejlesztésére. 27

28 Y B1 : A pályázati lehetőségek jelentős kibővülésének, illetve nagyszámú sikeres pályázat benyújtásának köszönhetően jelentősen nőnek a helyi egészségügyi és szociális intézmények által felhasználható fejlesztési források. Y B2 : A helyi egészségügyi és szociális intézmények pályázati lehetőségei nem bővülnek számottevően, valamint a benyújtott pályázatok kevésbé lesznek sikeresek, így nem nő számottevően a fejlesztésre fordítható összeg ezen intézmények esetén. Y C1 : A tervezett egészségügyi reform előre még pontosan nem látható intézkedései kedvezően befolyásolják a jelenleg is kiváló egészségügyi ellátást, és akár még a profitorientált tevékenység irányába is előrelépések történhetnek. Y C2 : A tervezett egészségügyi reform előre még pontosan nem látható intézkedései között sajnos Nagykőrös nem tudja megtalálni a számításait az egészségügyi intézményeinek működtetése tekintetében. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A foglalkoztatás, mint a lakosság megélhetésének és életszínvonalának meghatározó tényezője Y A : Megindult a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben elfogadott programok megvalósítása, a foglalkoztatás tervszerű növelése az országban. Foglalkoztatási és képzési programok futnak folyamatosan, amelyek az inaktív lakosságot is újra bevonják a munkaerőpiacra. Y B1 : Az újabb adók, járulékterhek, a gazdaság kifehérítésére tett intézkedések olyan terheket rónak a vállalkozói, potenciális munkaadói rétegre, amelyek az országos foglalkoztatási, képzési programok ellenére is nehezítik a gazdasági helyzetüket, és ezáltal a stabil foglalkoztatói szerepüket nehezítik. Y B2 : Az újabb adók, járulékterhek, és a gazdaság kifehérítésére tett intézkedések olyan jelentős terheket rónak a vállalkozói, potenciális munkaadói rétegre, valamint az önfoglalkoztatók körére, amely még inkább visszaveti a foglakoztatás szempontjából inaktív rétegnek a munka világába való visszatérését, illetve a fizetési viszonyok javulását. Y C1 : Új vállalkozások, beruházók jelennek meg a városban, az igen jó telepítő tényezők miatt (elérhetőség, alacsony ingatlan árak, kiépített, rendelkezésre álló infrastruktúra, mezőgazdasági beszállítói rendszer rendelkezésre állása, stb.), ami a helyi munkalehetőségek kibővítésével jár. Y C2 : A konzervgyár kivonulását nem sikerül más betelepülőkkel pótolni a foglalkoztatás terén, mivel az igen jó telepítő tényezők ellenére sem jelentkeztek beruházók. 28

29 Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A kulturális és sportélet, mint az életmód fő meghatározó tényezői Y A : A kormányzati politikában észrevehetően előtérbe került a sport, a kultúra és az életmódváltás támogatása, újabb programok indulnak, amelyeken keresztül Nagykőrös is fejleszthet a területen. Y B1 : A civil szféra aktivitása elősegíti, hogy a város a környezetének, illetve az országos átlagnak megfelelő fejlődésen túlmutató javulást mutasson fel az érintett terület tekintetében, ami pl. az idegenforgalom, mint gazdasági ág fejlődéséhez is közvetve hozzájárul. Y B2 : A támogatási források nehezen megszerezhető volta miatt csökken a jelenleg meghatározó civil aktivitás a kultúra és a sport területén, de a lokálpatrióta és lelkes lakosság továbbra segíti a városi sport és kulturális élet gazdagságának megtartását, ami környezetének fejlődését meghaladó mértékű, bár nem segíti más gazdasági ág fejlesztését. Y C1 : A város kulturális- és sportélete tovább fejlődik a szponzori kapcsolatoknak köszönhetően, amelyek az eddigi sikereknek köszönhetően kerültek előtérbe. Y C2 : A kulturális és sportélet működtetéséhez jelenleg szinte elengedhetetlen szponzori tevékenység nem jelenik meg Nagykőrösön, ezért továbbra is saját forrásból kell megoldani a feladatot Gazdaság szakterület meghatározó tényezői Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A gazdasági szerkezet versenyképessége Y A : A gazdasági szerkezet az EU csatlakozással a gazdasági fejlődés során tovább módosul, a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók számának stagnálása mellett a tercier szektorban növekedés lesz tapasztalható. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv egyik fő célkitűzése továbbra is a versenyképesség javítása lesz, ezért több olyan intézkedés várható, amelyek országos szinten fogják javítani a gazdasági szerkezetet, és ezek természetesen a város fejlődésére is pozitív hatással lesznek. Y B1 : A megjelenő gazdaságösztönző programok nagyon jól illeszkednek Nagykőrös elképzeléseihez, és sikeresen szerez pályázati, támogatási forrásokat, illetve kedvező hiteleket a gazdasági szektor, így a gazdaság versenyképessége növekszik. Újabb és újabb vállalkozások alakulnak, befektetők jelennek meg az országban és a térségben, akik közül igen sokan Nagykőrös iránt is érdeklődnek a rendkívül kedvező telepítő tényezők miatt. Az új 29

30 vállalkozások és a beruházók segítik az innováció terjedését, új megoldásokat hoznak, mert csak így lehet gazdaságos a működésük, ezzel pedig a város versenyképességét is növelik. Y B2 : A megjelenő gazdaságösztönző programok bár sokat segítenek a gazdaság versenyképességének javításában, mégsem illeszkednek teljesen a város gazdasági szektorának elképzeléseihez. Emiatt kevésbé sikerese a pályázati, támogatási források megszerzése, illetve a kedvező hitel-lehetőségekkel sem tudnak teljes mértékben élni. Újabb és újabb vállalkozások alakulnak, befektetők jelennek meg az országban és a térségben, akik közül többen Nagykőrös iránt is érdeklődnek. Az új vállalkozások és a beruházók segítik az innováció terjedését, új megoldásokat hoznak, mert csak így lehet gazdaságos a működésük, ezzel pedig a város versenyképességét is növelik. Y C1 : A gazdasági szerkezet versenyképessé tételében és a gazdaság dinamizálásában meghatározó KKV szektor nagyon ügyesen használja ki az új gazdasági lehetőségeket, bátran vállal fejlesztési hiteleket, a vállalkozási kedv és kultúra olyan szintre kerül, ami lehetővé teszi, hogy a város saját belső erőforrásai segítségével, jelentősebb külső beruházó megjelenése nélkül is megindul egyfajta szerkezet-módosításon. Y C2 : A gazdasági szerkezet versenyképessé tételében és a gazdaság dinamizálásában meghatározó KKV szektor Nagykőrösön nem képes kihasználni az új gazdasági lehetőségeket, nem meri bevállalni a fejlesztéseihez szükséges hiteleket, a vállalkozási kedv és kultúra a jelenleginél is mélyebb szintre kerül a kormányváltást követő megszorító intézkedések hatásaitól tartva. Emiatt Nagykőrös gazdasági szerkezetének versenyképessé tétele kizárólag külső befektetőktől függ majd. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A beruházási tőke jelenléte, mint a gazdasági potenciál erősítésének tényezője Y A : Országos szinten magas a külföldi működő-tőke jelenléte, melyet EU- csatlakozásunk tovább emelt. A megyében a magasabb szintű, innovatív elemeket is tartalmazó beruházások száma növekszik. Ez a növekedés elmarad a szomszédos országoknál tapasztaltaknál. Y B1 : Nagykőrös közvetlen versenytársai, a két szomszédos város (Cegléd, Kecskemét) továbbra is több befektetőt vonz, de az elszívó folyamat gyengül, és a potenciális befektetők érdeklődése Nagykőrös felé is fordulhat. Y B2 : Nagykőrös még nagyobb hátrányba kerül közvetlen versenytársaival szemben, mert a környező városok, Cegléd és Kecskemét előnyösebb helyzetbe kerültek fejlesztéseik révén.. A gazdasági elszívó hatás továbbra is erősödhet, ha a két környező településen kedvezőbb marad az üzleti környezet. Y C1 : A beruházási tőkét jelentősen befolyásoló üzleti környezet jó híre és az önkormányzat által biztosított kedvezmények révén tőkeerős beruházók jelennek meg a városban, akik sikeresen végre is hajtják beruházási terveiket. Y C2 : A beruházási tőkét jelentősen befolyásoló üzleti környezet jó híre és az önkormányzat által biztosított kedvezmények révén tőkeerős beruházók jelenhetnek meg a városban, de a döntések elhúzódása, hivatali bürokrácia, engedélyezési folyamat előkészítetlensége megakadályozzák a beruházás megvalósulását. 30

31 Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Beruházási kedv, vállalkozói készség megléte, mint a gazdaság dinamizálásának fő tényezője Y A : EU-csatlakozásunk óta országos szinten megemelkedett a vállalkozások száma, így Nagykőrösön is. Ez az országos folyamat tovább erősödik a városban, mellyel nem csak a vállalkozások száma, hanem a vállalkozói készségek megléte és magasabb szintje is tovább emelkedik. Természetesen az emelkedésbe beleérthető a kényszervállalkozások számának alakulása, és a kormányzati politika támogató intézkedéseinek köszönhetően ezeken belül is megfigyelhető a vállalkozói kultúra színvonalának emelkedése. Y B1 : A településen tovább növekszik a vállalkozások száma, a KKV-kat erőteljesebben segítik a képzési formák és egyéb célirányos képzések. Egy magasabb szintű vállalkozói, üzleti környezet így elősegíti a beruházási kedv élénkülését. Y B2 : A városban ugyan tovább növekszik a vállalkozások száma, azonban a vállalkozói készségek további növelése nem éri el a kívánt mértéket, a képzések nem tudják emelni a szintet. A beruházási kedv növekszik, de a mértéke alacsony szinten marad, és a vállalkozói kultúra sem fejlődik megfelelő mértékben, a vállalkozások számának növekedését csupán a gazdasági kényszer idézi elő, így ezek nem lesznek hosszú távon sikeres egységek. Y C1 : A városban sikeresen működő vállalkozások eredményeinek ösztönző hírére megindulhat egy sikeres vállalkozói hullám Nagykőrösön, amely önmagát gerjesztő folyamatként kiszélesedik. Y C2 : Hiába működnek sikeres példák a vállalkozók között a városban, ezek csupán elszigetelt jelenségek maradnak és nem járulnak hozzá a vállalkozói kedv élénkítéséhez. A vállalkozói szektor reménytelensége fog öngerjesztő folyamatként hatni, és visszahúzni a gazdaságot, ezáltal pedig a lakosság megélhetési viszonyait rontja. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A munkaerő költsége, mint fontos telepítő +2-1 tényező Y A : A nagyobb, potenciális befektetők számára Magyarország szomszédos országai kisebb munkabéreket tudnak felmutatni, ezért a legnagyobb ipari befektetők már nem az országot részesítik előnyben, így Nagykőrös is kiesik a potenciális befektetők látóköréből az országos szinthez mért kedvezőbb munkaerőköltségei ellenére is. Az új politikai ciklus tervei által előrevetített bér járulékok emelkedő költségei még inkább elriaszthatják a munkaerőre, mint telepítő tényezőre építő beruházókat. 31

32 Y B1 : Az országon belüli viszonyokat tekintve: a régióban és a megyében a munkaerő költsége magasabb, mint Nagykőrösön, ezért telepítő tényezőként a beruházások számára vonzó területté válhat. A munkabérek emelkedése nem kirívóan magas, ezért hosszabb távon is befektetés-csalogató eszköz maradhat. Y B2 : A nagykőrösi bérek a folyamatos növekedés ellenére a régiós és megyei átlagok alatt maradnak, de nem mutatnak olyan nagy különbséget, ezért a befektetők előnyben részesítik a fővároshoz közelebbi településeket. A helyi munkabérek ugyanakkor még mindig pozitív telepítési tényező marad. Y C1 : A munkaerő költsége viszonylag alacsony marad ebben az európai térben, a jövőben csatlakozó balkáni országok (Románia, Bulgária) nem szívják el teljes mértékben a potenciális befektetőket, mert képzési költségeik a magyarországinál magasabbak lesznek. Y C2 : Az EU-hoz a közeli jövőben csatlakozó országok munkabérei jóval alacsonyabbak lesznek, illetve maradnak, mint Magyarországon, az ottani munkaerő képzésével együtt is alacsonyabb értéket képviselnek majd, így a munkaerő költsége a befektetők szempontjából országos és térségi szinten sem lesz versenyképes tényező. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Ingatlanárak, mint telepítő tényező Y A : Az ingatlanárak a városban az országos és megyei szinthez képest továbbra is alacsonyak maradnak, az elmúlt évek ingatlanpiaci mozgásai a stagnálás folyamatát vetítik előre. A környező, gazdaságilag fejlettebb városokhoz képest az ingatlanok árai tartják alacsony szintjüket. Y B1 : Az ingatlanpiaci versenyben a nagyobb városok új építésű lakóövezetei, parkjai a vevők által legkeresettebb ingatlanok. Nagykőrös más jellegű ingatlanokat tud kínálni, melyek a jelenlegi piaci versenyben (szépségük ellenére) alacsonyabb értéket képviselnek. A keresleti piac rövid távon nem fog megváltozni, ezért Nagykőrös ingatlanárai csak kis mértékben emelkednek, ami viszont segíthet a beruházások ide vonzásában. Y B2 : A környező települések lakossága és a befektetők felfigyelnek a város értékesebb ingatlanjaira és megvásárolják azokat, így az ingatlanok értéke emelkedni fog, gyengítve a telepítés szempontjából kedvező tényezőt. Az ingatlanpiac keresleti oldala is a Nagykőrös által kínált ingatlanpiacok felé fordulhat. Ezzel az alacsony ár, mint telepítő tényező gyengül majd még így is jobb lesz környezeténél -, ugyanakkor a kedvező értékesítések megtörténtével más területen már az adott beruházás hozhat fejlődést a város életében. Y C1 : Amennyiben az országos ingatlanárak növekedése a környező városokban is jelentkezik, Nagykőrös hozzájuk képest alacsonyabb árakon tudja értékesíteni ingatlanjait mind a lakosság, mind a befektetők számára. Y C2 : Amennyiben az országos ingatlanárak emelkedése begyűrűzik a városba, az első befektetők az ingatlanok árainak emelkedését generálják, a város nem tudja többé kedvező telepítő tényezőként felmutatni az ingatlanárakat. 32

33 5.3. Környezetvédelmi és infrastruktúra szakterületek meghatározó tényezői Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Az ivóvízellátás, mint alapvető emberi szükséglet Y A : Az Európai Unió Víz Keret irányelve és más vízgazdálkodási direktívák figyelembevételével született meg a 201/2001. (X.25.) sz. kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. Ennek értelmében Nagykőrösnek december 25.-ig meg kell oldania a szolgáltatott ivóvíz ammónium-ion mentesítését. A jogszabálynak megfelelően tehát biztosan még tovább fog javulni a város ivóvízének minősége. Y B1 : Az önkormányzat és a szolgáltató jól használja ki a rendelkezésre álló pályázatokat és a mindenkori technológiai követelményeken túlmutató színvonalon, tudja tartani az ivóvíz ellátó rendszert (vízmű, hálózat) Y B2 : A fejlesztésekre kiírt pályázatok száma egyre csökken, az önkormányzat és szolgáltató közötti rossz kommunikáció miatt a fejlesztési források megszerzésének sikeressége csökken, a vízellátó rendszer állapota a környező települések fejlesztéseihez képest visszamaradhat, bár kismértékű fejlesztések folyamatosan lesznek. Y C1 : A városban élők környezeti tudata erősödik, csökken a lakosság ivóvíz felhasználása, megvalósul a szürkeszennyvizek másodlagos hasznosítása (pl. locsolás, WC öblítés), ezért az ivóvízbázis készletei hosszabb távon biztosítják az ellátást. Y C2 : A lakosság környezeti tudata nem változik, az itt élők ivóvíz felhasználása nem csökken, a vízbázis kapacitása rövidebb távon lesz elég. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Szennyvízelhelyezés és kezelés, mint közegészségügyi feladat Y A : A 163/2004. (V.21.) sz. kormányrendelettel módosított 25/2002. (II.27.) sz., a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási programról szóló kormányrendelet értelmében elindul a szennyvízprogram a városban. Y B1 : Az egyre szigorodó szabályozási eszközök (pl. talajterhelési díj) ösztönzik a lakosságot a csatornahálózatra történő csatlakozásra, felszámolásra kerülnek a szikkasztóaknák és megszűnnek az illegális szennyvízleürítések, ezáltal a talaj és a talajvíz szennyezettsége mérséklődik. 33

34 Y B2 : A csatornahálózat kiépítése forráshiány miatt hosszú távon valósul meg, és így a szabályozási eszközök sem lehetnek teljes mértékben hatékonyak, aminek következtében csak kis mértékben nő a rácsatlakozottak aránya. Y C1 : Az alkalmazott szennyvíztisztítási technológia folyamatos fejlesztésen megy keresztül, a keletkező szennyvíz iszap felhasználható lesz biogáz gyártására, csökkentve ezzel a szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeit. Y C2 : A szennyvíztisztító berendezések folyamatos update -je elmarad, a keletkező nagy mennyiségű fölös iszap víztelenítése és hulladéklerakóban történő elhelyezése költségessé válik. Ssz. Tényező X 3. A lakosság infrastrukturális ellátottsága, mint a komfortos élet feltétele (vezetékes gáz, elektromos ellátás, vízi közművek, infokommunikációs hálózatok) Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : Magyarországon az európai uniós tagság következményeként, a fejlesztési források irányultsága miatt is előtérbe került a különböző infrastrukturális hálózatok fejlesztése. A szabályozások is egyre szigorodó feltételeket szabnak annak érdekében, hogy az egyes infrastrukturális elemek a legjobb színvonalon működjenek, de emellett létesítésük/működésük a legkisebb környezetterheléssel járjon. Y B1 : A önkormányzat az infrastrukturális fejlesztések finanszírozását pályázati forrásokból tudja megvalósítani, így párhuzamosan több dolgot is sikerül megvalósítani (infokomunikációs hálózat fejlesztés, csatornázás, csapadékvíz elvezetés, ivóvíz hálózat felújítás, stb.) Y B2 : Az önkormányzat nem tudja jól kihasználni az infrastrukturális fejlesztésekre irányuló pályázati forrásokat, illetve az önerő előteremtése is akadozik, ezért a fejlesztések csak lassabb ütemben valósulnak meg. Y C1 : Vállalkozói partnerek jelentkeznek arra, hogy PPP konstrukció keretében részt vegyenek a város infrastrukturális fejlesztéseiben, ezáltal megkönnyítik azok gyors megvalósítását. Y C2 : A PPP konstrukciók módszerét továbbra sem sikerül partner hiányában kihasználni, ezért több fejlesztés is a sokkal későbbi időtávra tolódva, szakaszosan valósulhat meg, vagy teljesen elmarad. 34

35 Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A versenyképes gazdaságot szolgáló alapvető infrastrukturális ellátottság, mint a fejlesztések alapja Y A : A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret tervezetében kiemelten szerepel a versenyképesség elősegítése is pl. az azt megalapozó, az innováció terjedését, alkalmazását segítő infrastruktúra kiépítésével. A kormányzati és az európai uniós szándék megvalósítását több intézkedés és pályázati forrás fogja megalapozni, illetve már az elmúlt tervezési időszakban elkezdődött ennek bevezetése. Y B1 : A folyamatos infrastruktúra-fejlesztésekre irányuló beruházásokat pályázati forrásból sikerül finanszírozni, így egyszerre több fejlesztést sikerül megvalósítani. (villamoshálózat, infokommunikációs hálózat fejlesztése, stb.), amely újabb beruházókat vonzhat, illetve a meglévők jobb hatékonysággal működhetnek. Y B2 : Az önkormányzat nem tudja jól kihasználni az infrastrukturális fejlesztésekre irányuló pályázati forrásokat, ezért a fejlesztések csak lassabb ütemben valósulnak meg. Y C1 : A vállalkozások maguk is sikeresen szerepelnek pályázatokon, és pl. az e-gazdaság fejlődésének érdekében jelentős előrelépés történhet. Y C2 : A vállalkozások pályázási hajlandósága nem segíti elő, a versenyképességüket megalapozó infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, és környezetük fejlődéséhez képest lemaradnak. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Energiaellátás és megújuló energiaforrások használata a fenntarthatóság jegyében Y A : A szigorodó környezetvédelmi előírások, egyéb szabályozási eszközök és energiaárak gyors emelkedése miatt kutatások indulnak az alternatív energiaforrások kihasználhatóságáról (biomassza, hígtrágya, hévíz). A megvalósítás első próbálkozásainak eredményeit a város is fel tudja használni. Y B1 : A rendelkezésre álló pályázatokon való sikeres szereplésnek köszönhetően új beruházások indulnak a térségben az alternatív energiák felhasználásának kiaknázására. A mezőgazdasági termelők összefogva, biogáz termelő komposztálókat építenek, így fedezve egyre magasabb energiaigényüket. Megvalósul a termálvíz rekreációs hasznosítása mellett a használt melegvíz energetikai hasznosítása is. Y B2 : A többlet anyagi források nem állnak rendelkezésre, illetve a pályázati önerő felmutatása gondot okoz, ezért a megújuló energiaforrások kiaknázásához szükséges beruházások csak lassan valósulnak meg. 35

36 Y C1 : Az energiaárak drasztikus emelkedése veszélyezteti a gazdasági termelést is, ezért az önkormányzat és a vállalkozói összefogás és a lakossági szemléletváltás is együtt eredményezi a szükségszerű alternatív, természetbarát energiaforrásokkal rövid távon való bevezetését. Y C2 : Forráshiány és az energiaárak nehezen de továbbra is elviselhető mértékű emelése nem vezet a széleskörű összefogáshoz, ami a megújuló energiák bevezetéséhez szükséges lenne. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Hulladékkezelés, mint közszolgáltatási feladat Y A : A Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programban foglaltak megvalósulásával tovább bővül a szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma, megoldódik a veszélyes hulladékok problémája, illetve csökken a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és nő a hulladékok újrahasznosítási aránya. Y B1 : Az illegális lerakók, és a városi hulladéklerakó felszámolásának és rekultiválásának finanszírozását a településnek pályázati forrásokból sikerül megoldani, a célokat rövid idő alatt sikerül megvalósítani. Y B2 : A település kevésbé sikeresen pályázik az illegális lerakók, és a szeméttelep felszámolásának és rekultiválásának finanszírozására, így ezek megvalósítása csak részben történhet meg, addig is tovább szennyezve ez alatt a talajt és a talajvizet. Y C1 : A hulladékok újrahasznosítási és energetikai célú hasznosításának aránya növekszik, csökken a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyisége. Y C2 : A termelő és szolgáltató cégek hulladékainak újrahasznosítási aránya nem javul, a nagy mennyiségben lerakással ártalmatlanított hulladék csökkenti a térségi lerakó kapacitását. Ssz. Tényező X 7. Általános környezeti állapot a városban, mint az egészséges élet feltétele (levegő minősége, zajterhelés, felszíni vizek állapota, talaj és talajvíz szennyezettsége) Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : A Nemzeti Környezetvédelmi Program megadja azokat az alapelveket, amelyeket követni kell a környezetvédelem területén. Ennek hatása mindenképpen pozitív lesz Nagykőrös esetében is. Továbbá a környezet minőségének javulása várható, ha megvalósul a városi szennyvíz gyűjtés és kezelés programja. 36

37 Y B1 : A település környezetminőségét, rehabilitálását szolgáló pályázati forrásokat az önkormányzat sikeresen tudja kihasználni, és sikerül a térség jó környezeti állapotának fenntartása, illetve javítása. Y B2 : A település környezetminőségét, rehabilitálását szolgáló pályázati forrásokat az önkormányzat csak részben tudja kihasználni. A jó környezeti állapotot megőrzik, de további javítására nem áll rendelkezésükre megfelelő forrás. Y C1 : A város szennyezőanyag kibocsátó létesítményei sikeresen használják ki a környezetvédelmi fejlesztésekre a pályázati forrásokat, a fejlesztéseknél törekszenek a BAT alkalmazására (Legjobb Elérhető Technológia), így csökken a szennyezőanyag kibocsátásuk. Y C2 : A település szennyezőanyag kibocsátó létesítményei nem tudják jól kihasználni a környezetvédelmi fejlesztésekre kiírt pályázatokat, fejlesztéseik csak az aktuális előírások betartását szolgálják., így a környezet fejlesztéseihez képest relatív lemaradás lesz tapasztalható 5.4. Közlekedési infrastruktúra, elérhetőség meghatározó tényezői Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A település elérhetősége, mint a gazdaságfejlesztés és a befektetések mozgatórugója Y A : A gyorsforgalmi utak fejlesztése a 2044/2003. (III. 14.) Korm. határozat és a évi CXXVIII. törvény alapján folytatódik, így megépülnek a Nagykőröst érintő M8 és M44 gyorsforgalmi utak. Y B1 : A kormányzati politikában előtérbe kerül az állami úthálózat rekonstrukciós programja, illetve EU forrásokból pályázati úton is lehet forrásokat szerezni a településeket összekötő utak kiépítésére. A mellékutak építésére és felújítására rendelkezésre álló állami és EU-s források összege magasabb lesz. Y B2 : A kormányzati politikában előtérbe kerül az állami úthálózat rekonstrukciós programja, illetve EU forrásokból pályázati úton is lehet támogatást szerezni a településeket összekötő utak kiépítésére. A mellékutak építésére és felújítására rendelkezésre álló állami és EU-s források összege kisebb lesz. Y C1 : Kiépül a j. összekötő út hiányzó szakasza Kiskunfélegyháza felé. Ezzel javul a település elérhetősége déli irányból. Y C2 : Nem épül ki a j. összekötő út hiányzó szakasza Kiskunfélegyháza felé, nem javítva a település déli irányú elérhetőségét. 37

38 Ssz. Tényező X 2. A település úthálózatának kiépítettsége, mint a lakosság életkörülményeinek és mobilitásának alaptényezője 0-1 Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : Nő a személygépkocsival való ellátottság, ezáltal a közúti forgalom, ami az utak állapotának gyorsabb romlásához vezet. Y B1 : A helyi útfejlesztések céljára rendelkezésre álló források nagyobb ütemben nőnek. Y B2 : A helyi útfejlesztések céljára rendelkezésre álló források csak lassan nőnek. Y C1 : Megépül a települést elkerülő 441. sz. út, így csökken a település belterületén a forgalom, az utak elhasználódása lassul. Y C2 : Nem épül meg a települést elkerülő 441. sz. út, így nő a település belterületén a forgalom, az utak elhasználódása felgyorsul. Ssz. Tényező X 3. A kerékpárút-hálózat kiépítettsége és állapota, mint a térségi turizmus és a lakossági közlekedés alapja Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : A kerékpáros balesetek számának növekedése felgyorsítja a kerékpárút-építések folyamatát. Y B1 : A kerékpárút-építésekre rendelkezésre álló források növekedése gyorsabb, így a hálózat rövidebb idő alatt épül ki. Y B2 : A kerékpárút-építésekre rendelkezésre álló források növekedése lassabb, így a hálózat hosszabb idő alatt épül ki. Y C1 : Szoros együttműködés jön létre a kistérség települései között a kerékpárút-hálózat kiépítése érdekében, javítva a térségi kerékpáros közlekedés színvonalát és infrastrukturális hátterét. Y C2 : Nem jön létre szoros együttműködés a kistérség települései között a kerékpárút-hálózat kiépítése érdekében, konzerválva a jelenlegi színvonalat és állapotokat. 38

39 5.5. A településkép, zöldfelületi rendszer és a természeti környezet meghatározó tényezői Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Települési zöldfelületi rendszer minősége, mennyisége, mint a minőségi életfeltétel meghatározó tényezője Y A : Az eu-s előírások, irányelvek nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő települési környezetminőség biztosítására. Az uniós minőségi előírásokat az önkormányzatoknak az előre meghatározott ütemben teljesíteni kell, ez biztosítja a települési zöldfelületek minőségének, mennyiségének növekedését, a játszóterek biztonsági és minőségi szempontú felújítását. Y B1 : A település a környezetminőségre vonatkozó pályázati forrásokat sikeresen használja ki, a zöldfelületek minősége és a zöldfelületi funkciók száma folyamatosan növekszik, új területek zöldfelületi kialakítása valósítható meg. Y B2 : Az önkormányzat a kínálkozó pályázati lehetőségekkel nem tud megfelelően élni, ezért a felújítások, a zöldfelületi fejlesztések nem valósulnak meg a kívánt ütemben. Y C1 : A lakosság életszínvonalának emelkedésével, az ebből adódó nagyobb környezeti igényességgel, a környezetorientált oktatással a környezeti tudatosság növekszik, mely kedvezően hat a települési zöldfelületekre (előkertek, nyílt csapadékelvezető árkok, útszegélyek, stb.) is. Y C2 : A lakosság környezettudatossága, érdeklődése a zöldfelületi szépítések iránt csökken, a környező településekhez képest jelentős lesz a lemaradás. Ssz. Tényező X 2. Zöldfelületi és épített értékek védelme, műemlékvédelem, mint örökségünk megőrzésének tényezője Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : Az első Nemzeti Fejlesztési Terv értelmében hamarosan el kell készülnie az ország összes települését átfogó Egyedi Tájérték Kataszternek, mely a települések kultúrtörténeti, néprajzi, természeti és épített értékeit egyaránt magába foglalja, egy egyedi, a műemléki és a természeti védettségtől eltérő védelmet képviselve ezáltal. Az Egyedi Tájérték Kataszter elkészítéséért a KVVM irányításával az illetékes nemzetipark-igazgatóságok felelősek. Y B1 : A folyamatosan rendelkezésre álló nemzetközi pályázati források (pl. norvég alap) lehetővé teszik az építészeti értékek folyamatos felújítását, a további állagromlás elkerülését, a hathatós, a gyakorlatban is megvalósuló értékvédelmet. Y B2 : A kínálkozó nemzetközi pályázati forrásokat a település kevésbé sikeresen használja ki, így a megfelelő állagmegóvás kevésbé biztosítható. 39

40 Y C1 : A építészeti és természeti értékek megfelelő bemutatásával, az értékekhez illeszkedő funkciókkal történő megtöltésével megvalósul az értékvédelem élővé tétele, elősegítve ezzel a kulturális sokszínűséget és a környezeti tudatformálást egyaránt. Y C2 : A település jelentős számú különleges építészeti és természeti értéke a megfelelő figyelemfelkeltés, és az ezt szolgáló funkciók hiányában nem a jelentőségének megfelelően hasznosul, állapotuk visszafordíthatatlanul leromlik. Ssz. Tényező X 3. A településkép vizuálisesztétikai megjelenése, mint az élhetőség, a turisztikai vonzerő és a lakossági komfortérzet tényezője Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : A település rendezési terve és helyi építési szabályzata védelmi, beépítést korlátozó, a megfelelő zöldfelületi hányadot és a helyi értékvédelmet biztosító rendelkezéseivel elősegíti a településszerkezet megőrzését és a településkép javítását. Y B1 : A hosszú ideje tervezett elkerülő út megépítésével sikerül a belvárosi nagyarányú áthaladó forgalmat csillapítani, ami igen kedvező fejleményt jelent a városközpont arculata és használhatósága szempontjából egyaránt. Y B2 : Az elkerülő út megépülése forráshiány miatt továbbra is elhúzódik, ami meglehetősen kedvezőtlen a városközponti zöldfelületek minősége és a településkép vizuális-esztétikai megjelenése szempontjából egyaránt, bár hosszabb távon megvalósul a változás. Y C1 : Jelentős munkát végez a lakosság a vizuális-esztétikai megjelenés javításán, könnyen mobilizálhatók erre a célra, igen erős a városért való ilyen irányú tenni akarás. Y C2 : A lakosság inkább arra hajlik, hogy ez a feladata teljes egészében az önkormányzat hatáskörébe tartozik, ezért nem aktív a város szépítésében. Ssz. Tényező X 4. A természeti környezet minősége, mint a természeti értékvédelem, a biodiverzitás és az egészséges lakókörnyezet tényezője Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : A természetvédelmi területek minősége, mennyisége és jelentősége országos szinten is növekedni fog, ennek kedvez a természetvédelmi szempontú mezőgazdasági támogatási rendszer (művelési ág váltása, agrár-környezetvédelmi program, stb.), a közelmúltban kialakított Natura 2000 hálózat és a jövőben kialakítandó Nemzeti Ökológiai Hálózat is. 40

41 Y B1 : Hamarosan kijelölésre kerül a Nemzeti Ökológiai Hálózat, mely további ökológiai szempontból értékes területek természetvédelmi oltalom alá helyezését teszi lehetővé. Y B2 : A Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként új, eddig nem védett területek nem kerülnek természetvédelmi oltalom alá, az ökológiai hálózat elemei egybeesnek a már valamilyen természetvédelmi kategóriába besorolt területekkel. Y C1 : A település egyes területei országos természetvédelmi oltalom alá kerülhetnek a Jászkarajenő-Kocsér Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Nagykőrösi pusztai tölgyes Természetvédelmi Terület részeként. Y C2 : Az országos szintű természetvédelmi oltalom alá helyezés főképp a nemzetiparkigazgatóság szűkös anyagi keretei miatt nem valósul meg A települési és térségi szerepkört meghatározó tényezők, önkormányzati kommunikáció Ssz. Tényező X 1. A településközi kapcsolatrendszer felhasználásának hatékonysága a fejlesztésekben Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : A kormányzati politika irányának megfelelően egyre inkább a hatásában nagyobb területet érintő fejlesztések, projektek kerülnek támogatásra, ezért rövid időn belül Nagykőrös is kénytelen partnerségét a fejlesztések érdekében kiépíteni és használni. Y B1 : A kialakulófélben lévő többcélú társulás megalakulásával számos új, intenzíven működő együttműködési területet sikerül kialakítani, amelyen belül Nagykőrös teljes mértékben tudja elképzeléseit érvényesíteni. Y B2 : A kialakulófélben lévő többcélú társulás megalakulásával számos új, intenzíven működő együttműködési területet sikerül kialakítani, amelyen belül Nagykőrös szerepe is meghatározó, de érdekeit bizonyos területeken alá kell rendelnie más települések, illetve a térség érdekeinek. Y C1 : A különböző fejlesztéseket célzó partnerségi kezdeményezések során több olyan partnertelepülés, térség jelentkezik, aki fejlesztési céljai, elképzelései egybeesnek Nagykőrös céljaival, így a közös megvalósításra is sor kerül. Y C2 : A fejlesztési partnerségek kezdeményezése még nagyon kezdetleges, ezért a kisebb választékból nem sikerül partnert találni a fejlesztési elképzelésekhez, illetve nem sikerül megfelelő mértékben tájékozódni a potenciális partnerek Nagykőröshöz is kapcsolható céljait illetően. 41

42 Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítettsége és kamatoztatása a város fejlesztésében Y A : A testvértelepülések magas száma és a velük ápolt jó viszony kiváló alapot teremt a város nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődéséhez, új együttműködési területek kialakításához. Y B1 : A testvértelepülésekkel való együttműködés felerősödik, a közös kezdeményezések száma és spektruma jelentősen nő, hazai oldalról kiemelten erősödik a fogadókészség. Y B2 : A testvértelepülésekkel való együttműködés lassú ütemben fejlődik, kevés közös kezdeményezés alakul ki, hazai oldalról nem erősödik számottevően a fogadókészség. Y C1 : Nagykőrös nemzetközi kapcsolatai oldaláról megjelenik az igény arra is, hogy gazdasági útra tereljék az együttműködést. Y C2 : Az eddigi fejlesztések nem győzték meg arról a nemzetközi partnereket, hogy a meglévő elsősorban kulturális és szociális jellegű kapcsolatokat érdemes lenne gazdasági síkra terelni, ezért nem sikerül ezeket a jelentős városi fejlesztésekhez felhasználni, miközben a szomszédos települések élnek a saját kapcsolataikban rejlő fejlesztési potenciállal. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Az önkormányzat külső kommunikációja (hogyan közvetíti értékeit a városon kívülre) Y A : Ma már a városok versenyében meghatározó szerepet játszik a városmarketing, a város eladása. Az éleződő versenyhelyzet arra kényszeríti Nagykőröst is, hogy lépjen ezen a területen, mert csak így tudja megerősíteni a gazdaságát. Y B1 : Egyre több pályázati forrás jelenik meg a marketing tevékenységet célozva, illetve Nagykőrös is egyre több olyan egyéb lehetőséggel találkozik (kiállítások, konferenciák, turisztikai kiadványok, befektetői kiajánlók stb.), amelyeket felhasználva megindulhat egy erőteljes marketing-kommunikációs tevékenység. Y B2 : A marketing-kommunikációs tevékenységeket támogató pályázatok még nem kerülnek kellő fontossággal a város érdeklődési körébe, de így is szaporodnak azok az egyéb megjelenési lehetőségek, amelyeket felhasználva Nagykőrös alakíthatja az önmagáról kialakított képet, kedvezően befolyásolva ezáltal az idegenforgalmat és a beruházási érdeklődést. 42

43 Y C1 : Hatékony összefogás valósul meg a közös értékek együttes kommunikációja és marketingje terén Nagykőrös és a térség többi települése között, mindez pedig jelentősen megerősíti a térség települései közötti kohéziót. Y C2 : Nem alakul ki hatékony összefogás a közös külső kommunikáció és marketing terén Nagykőrös és a térség többi települése között, így a köztük lévő együttműködés nem erősödik meg lényegesen, és nem bővül újabb dimenziókkal, a települések egymástól függetlenül, saját elképzeléseik alapján fejlődnek. Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Az önkormányzat belső kommunikációja a lakosság, vállalkozások, civil szervezetek felé Y A : Az Európai Unió tagjaként valamennyi pályázati forrás megszerzésének és elköltésének feltétele a fejlesztéseket kísérő megfelelő kommunikációs terv elkészítése. Mivel ezek kötelező elemek, mindenképpen kisebb javulást eredményeznek. Y B1 : A párbeszéd alapvető feltételei a kommunikációs eszközök megléte. A kommunikációs csatornák, médiaeszközök száma és minősége nagymértékben növekedik, amely kitágítja a kommunikációban aktív szerepet vállaló helyi szereplők számát, valamint jelentősen hozzásegít a település lakói és vezetősége közötti harmónia és sikeres együttműködés megteremtéséhez. Y B2 : A kommunikációs csatornák, médiaeszközök száma és minősége lassú ütemben növekedik, ezáltal a kommunikációban aktívan résztvevő helyi szereplők száma nem növekedik számottevő mértékben, továbbá az együttműködési hajlandóság sem javul. Y C1 : A lakosság és vállalkozók, civil szféra kommunikációs igénye továbbra is igen jelentős marad, amelyet a fejlesztések megvalósítása még csak tovább erősít. Ezért aktívan kapcsolódnak be a város belső kommunikációjába, kezdeményezések is születnek részükről. Y C2 : Az anyagi helyzet miatti korábbi nehézkesebb támogatás miatt a civil szféra kommunikációs igénye visszaesik, nem élnek a felkínált kapcsolattartási lehetőségekkel. A lakosság és a vállalkozói szféra passzivitása is növekszik, mert a megélhetési gondok, illetve a gazdasági változások foglalják le figyelmüket, így közösségi célú fejlesztésekben már nem tudnak gondolkodni, és a megvalósításba sem sikerül őket bevonni. 43

44 Ssz. Tényező X 5. A lakosság, vállalkozók és civil szervezetek kommunikációs, együttműködési hajlandósága és igénye a fejlesztésekkel kapcsolatban Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : Az Európai Unió tagjaként valamennyi pályázati forrás megszerzésének és elköltésének feltétele a fejlesztéseket kísérő megfelelő kommunikációs terv elkészítése és végigvitele, illetve ugyanilyen törvényi kötelezettségek terhelik az önkormányzatokat a nagyobb fejlesztések, beruházások megkezdése előtt a lakosság véleményének kikérésében, a velük való egyeztetésben, stb.. Ezeken keresztül a lakosság és annak minden rétege lassan hozzászokik ahhoz az önkormányzati elváráshoz, hogy részt vegyen a közösségi életben, hogy kifejezze véleményét, javaslatot tegyen, illetve része legyen a megvalósításnak, hiszen a fejlesztések az ő érdekét szolgálják. A demokrácia tanulásának folyamata a kommunikáció szempontjából egyre előrébb jár. Y B1 : A lakossági kommunikációra fordítható fejlesztési források mértéke nagymértékben megnő, más célok nem szorítják háttérbe az ez irányú törekvéseket. Az önkormányzatnak ezeket a forrásokat felhasználva sikerül olyan kommunikációs eszközöket találni, amelyek segítenek a lakosság együttműködési, kommunikációs hajlandóságát növelni. Y B2 : A lakossági kommunikációra fordítható fejlesztési források mértéke továbbra is alacsony marad, miközben a tájékoztatás, egyeztetés kötelező marad. Ezért az önkormányzat a meglévő eszközeit használja erre a célra, amivel nem sikerül jelentősebben felkelteni a lakosság figyelmét. Y C1 : A fejlesztési tervek kedvező visszhangra találnak a lakosság, a civil és a vállalkozói szféra körében, ezért egyre jobban lehet rájuk támaszkodni akár az önerő előteremtése terén, akár a megvalósításban történő munkában. Y C2 : A fejlesztési tervek nem kellő ismertsége, vagy kedvezőtlen fogadtatása miatt a lakosság, a civil és a vállalkozói szféra nem akar részt venni a megvalósításban. Az együttműködés hiányában több terv megvalósítása elmarad. 44

45 5.7. Az önkormányzati vagyongazdálkodást meghatározó tényezők Y összetevői Y Ssz. Tényező X Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei A vagyongazdálkodás forgalomképes vagyonkezelési háttere, mint a városfejlesztés ingatlan alapja Y A : A forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyont kezelő Kőrösi Vagyonkezelő Rt. stabilan működik. Y B1 : A forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon állaga a külső befektetők bevonásának köszönhetően kevésbé romlik tovább, lassan megindul egy hatékonyabb kezelés a megjelenő források hatására. Y B2 : A forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon állaga tovább romlik, így lassan, de biztosan tovább rontja az önkormányzat jövedelemtermelő képességét. Ez országos tendenciaként is jellemezhető, mivel az önkormányzatoknak nincs elegendő forrása ezek folyamatos karbantartására Y C1 : A még értékesíthető önkormányzati telkek megvételére befektetők jelentkeznek. Y C2 : A megmaradt forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon megvételére nem találnak befektetőt. Ssz. Tényező X 2. A vagyongazdálkodás külső pénzügyi háttere, mint a fejlesztési programok finanszírozásának külső alapja +2-2 Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : Az önkormányzat által felvett beruházási hitelek törlesztése egyre növekvő terhet ró a költségvetésre. Y B1 : A városnak továbbra is módja lesz külső források bevonására, újabb, kedvezőbb hitelkonstrukciók, valamint további pályázati források formájában, PPP konstrukció keretében. Y B2 : A város külső forrásbevonási lehetőségei nem bővülnek jelentősen, de a legfontosabb fejlesztések megvalósításához sikerül ezeket megszerezni. Y C1 : A település előtt korábban ismeretlen, speciális külső finanszírozási források nyílnak meg (pl. PPP konstrukciók, banki pályázati áthidaló kölcsönök stb.). Y C2 : A település számára nem nyílnak további külső finanszírozási források, és mivel a meglévők nem lesznek elegendők valamennyi fejlesztési projekt megvalósításához, ezért ez több fejlesztés elmaradását eredményezi. 45

46 Ssz. Tényező X 3. A saját pénzügyi források alakulása, mint a fejlesztési programok finanszírozásának belső alapja +1-1 Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : Az állami hozzájárulás és támogatás valószínűsíthető csökkenése miatt a saját bevétel is csökkenni fog. Y B1 : A megkezdődött informatikai összehangolás keretében tovább folytatódik a települési adóiroda összekötése a központi adatbázisokkal, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben rögzített info-kommunikációs technológiák bevezetésére és alkalmazására irányuló terveknek megfelelően. Y B2 : A megkezdődött informatikai összehangolás folyamata bizonytalan ideig leáll, más prioritások előtérbe kerülése, vagy forráshiány következtében. Y C1 : Az állam további központi adókból enged át nagyobb részt az önkormányzatoknak, amely által tovább nő a település saját bevétele. Y C2 : Az állam a költségvetési megszorítások miatt további központi adókból nem enged át részt, sőt a már átadott részek felülvizsgálatára is sor kerül. Ssz. Tényező X 4. Az önkormányzat vállalkozóbarát arculata, mint a saját pénzügyi forrásteremtés legfőbb támasza +3-2 Y összetevői Y Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C2 értékei Y A : A várható pénzügyi megszigorítások, adózási változások, a gazdaság kifehérítésére tett intézkedéseknek köszönhetően rövid távon nem lesz nyitott partner a vállalkozói kör a közösségi fejlesztések támogatására, mert saját megélhetési gondjaik, fejlesztési problémáik kötik le erejüket. Y B1 : A KKV szektort erősítő programok a nehézségek ellenére is meghozzák hosszú távon az eredményeket. Y B2 : A KKV szektort erősítő programok kedvező hatása a nehézségek miatt csak később érik be. Y C1 : Egészséges versengés indul a Dél-Pest Megyei Kistérségben - a Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott aktív kis- és középvállalkozás fejlesztési politika jegyében - az új vállalkozások letelepítésére, amely az önkormányzat további vállalkozásbarát intézkedéseiben fejeződik majd ki. Y C2 : A kis- és középvállalkozások a kistérségen belül más helységekbe települnek, amely nem hat motiválóan a további önkormányzati vállalkozásbarát intézkedésekre. 46

47 Ssz. Tényező X 5. Az intézményrendszer kezelése, mint a vagyonhasznosítás háttere +2-2 Y összetevői Y értékei Y A Y B1 Y B2 Y C1 Y C Y A : A hazánkat jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyre növekvő terhet rónak az önkormányzat oktatási, szociális és egészségügyi intézményeire. Y B1 : Az új Magyarország programjá -val összhangban a közigazgatási reformok keretében országos szinten jelentős mértékű helyi intézmény-összevonásokra és racionalizálásra kerül sor. Y B2 : A közigazgatási reformok keretében csak szigetszerű vagy csak néhány szakterületet érintő racionalizálásra kerül sor. Y C1 : Megjelenik valamilyen formában a magántőke az intézményrendszer kezelésében, ami egyfajta gazdálkodói hozzáállást feltételez az önkormányzattól, és több szempontból rugalmas hozzáállást. Y C2 : A magántőke továbbra sem találja meg a szerepét az önkormányzati intézményrendszer profitorientált használatában, ezért nem ruház be ezen a téren, az önkormányzat pedig esetleg források nélkül marad, vagy időszakonként jelentősen csökkentenie kell az intézményrendszerének működési költségeit. 47

48 6. LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÁTTEKINTÉSE A külső tényezők hatásainak áttekintése után, ezekre alapozva lehetőség nyílik az általuk felrajzolt fejlődési forgatókönyvek megrajzolására. A szcenáriók logikai felépítését követve a szakértők számba vették mindazokat a külső tényezőket, amelyek az adott belső adottság, erősség, vagy gyengeség értékére befolyással bírnak. Ahogy ezt már korábban is elemeztük az Y értékek a következő alértékek kombinációiból tevődnek össze: Y A : Konstans tényezők (értékek) Y B1 - Y B2 : Előre jelezhető tényezők (trendek) Y C1 - Y C2 : Előre nem jelezhető tényezők (feltevések) Y A értékei olyan külső tényezőket jeleznek, amelyek teljes bizonyossággal bekövetkeznek a tervezési idő végéig. A bekövetkezésük hatása is előre meghatározható, így ez a jövőre nézve konstans külső értéknek tekinthető. Ilyen lehet, pl. egy autópálya-szakasz megépülése, ha már a költségvetés is hozzájárult, tehát teljesen biztos, vagy ilyen lehet egy már előre megítélt állami támogatás, vagy egy megnyert pályázat, amely ugyan még csak a tervezési időszak alatt fog megvalósulni, de már megszületett a támogatási döntés az odaítélt összegről, és a megvalósítás határidejéről. Y B1 - Y B2 értékei olyan külső tényezőket, vagyis lehetőségeket és veszélyeket jeleznek, amelyek biztosan bekövetkeznek, de nem tudjuk, hogy milyen mértékben. Ezek tehát olyan trendek, változások, amelyeknek már most is van előzetesen előzménye, jele. Ilyen lehet, pl. a már biztosan jelentkező befektető, akiről nem tudjuk, hogy milyen összegben, milyen értékben kíván a területen befektetni, vagy ide sorolható az a pályázati lehetőség is, ami biztosan kiírásra kerül, és biztosan lehet rá pályázni is, de nem tudjuk, hogy mekkora forrás lesz hozzá rendelve, illetve mekkora összeget nyerhet rajta a kistérség. Ilyen trend lehet bizonyos térségekben az elköltözések nagysága is, ha erre már mutatnak előjelek. Y C1 - Y C2 értékei olyan előre nem jelezhető külső tényezők hatásait mutatják, amelyek teljesen feltételezésekre épülnek, bár a szakértői ismeretek, tapasztalatok alapján valószínűsíthető bekövetkezésük, vagy már történtek is előkészületek a megvalósításra. A feltevés itt arra vonatkozik, hogy a bekövetkezik-e vagy nem. Ilyen lehet, pl. egy megépülő híd, egy megvalósuló regionális hulladéklerakó, egy tervezett infrastruktúra-fejlesztés, amely bár nem az önkormányzat közvetlen hatáskörébe tartozik, megvalósulása esetén mégis jelentős változást indukálhat a településen. A végső Y értékeket, ezen alértékek kombinációi adják: Első forgatókönyv Második forgatókönyv Harmadik forgatókönyv Negyedik forgatókönyv Y értéke = Y A -Y B1 - Y C1 Y értéke = Y A -Y B1 - Y C2 Y értéke = Y A -Y B2 - Y C1 Y értéke = Y A -Y B2 - Y C2 Mivel a kombinációk lehetséges száma legalább négy, ezért ezen négy lehetséges Y érték négy forgatókönyv-változatot határoz meg. Ebből a négy forgatókönyvből lehet kiválasztani a leginkább megfelelőt, és a kiválasztott forgatókönyv alapján lehet felrajzolni a város hosszú távra szóló jövőképét, amely meghatározza a célpiramis összeállítását is. 48

49 6.1. Első ő lehetséges forgatókönyv-változat III. I. IV. II. Első forgatókönyv-változat Nagykőrösön a következő 15 év tekintetében 49

50 II. kötet: Fejlesztési Koncepció Első forgatókönyv-változat tényezőinek részletezése Nagykőrösön 50

51 Az első forgatókönyv változat mutatja összességében a leginkább optimista képet az elkövetkező évre vonatkozó várható jövő alakulása tekintetében. Ez az igen optimista előretekintés természetesen nem valószínű, hogy megvalósul, de a fejlődés irányvonalait és főbb tényezőit mindenképpen érdemes áttekinteni, mert ezek az irányok mutatják az önkormányzat számára a későbbiekben, a monitoring során is azt, ha jó irányú változások történnek, ha jó irányba fejlődik a város, és természetesen azt is, ha jelentős eltérés van a legjobbnak tekinthető variációtól. Ehhez az igen optimista forgatókönyv kialakításához természetesen nem csak az járult hozzá, hogy esetleg a véletlenek összejátszása révén a városi erőforrások több irányban is nagyon hatékonyan hasznosulhatnak, de hozzájárult nagy mértékben az is, hogy Nagykőrös városának jelenlegi helyzete több mutató tekintetében is igen jónak mondható az országos, vagy akár a megyei fejlettségi mutatók tekintetében is. Vagyis egyrészt a város jelenleg rendelkezik több olyan erősséggel, amelyekre fejlesztéseiben építhet, másrészt a környezetéhez viszonyítva is fejlődő képet mutathat, vagyis a kisebb versenytársaihoz képest több mutató tekintetében nagyobb fejlesztési potenciált produkálhat, amennyiben megtalálja az ehhez szükséges humán és anyagi erőforrásokat, megfelelően lobbyzik és maximálisan kihasználja adottságait. Az ábrára tekintve azonnal szembetűnő, hogy a szakértők által jellemzőnek tekintett legtöbb tényező a jelentős fejlődési lehetőséget mutató I. és III. tartományban helyezkedik el. Az I. tartományba azok a tényezők kerülnek, amelyeknek mind az X, mind pedig az Y értéke pozitív minősítést kap. Az X értéke akkor pozitív, ha az adott tényező jelenlegi minősítése is pozitív, vagyis jelenleg is fejlett a környezetéhez viszonyítva (nem önmagában való fejlettséget vizsgálunk, hanem országos átlaghoz, illetve ahol lehetőség van rá, ott az országos hasonló nagyságrendű városok fejlettségéhez mérünk). Az Y értéke akkor lesz pozitív, ha a következő év tekintetében figyelembe vehető külső, tehát a várostól nagyrészt független tényezők alakulása is pozitív irányban befolyásolja majd a szakértők szerint az adott tényező alakulását. Összefoglalva tehát az I. tartományban azok a tényezők helyezkednek el, amelyek már jelenleg is pozitív megítélés alá esnek, a város erősségeinek számítanak országos viszonylatban, és a szakértők előrejelzése szerint még további lehetőségek mutatkoznak ezek javítására, további erősítésére. Ezek az erősségek Nagykőrös esetén a következők: a humán tényezők közül az oktatás, az egészségügy és szociális ellátás, a foglalkoztatás, a kulturális és sportélet állapotának mutatója pozitív, amely a környezeténél kicsit jobbnak mutatkozik. a gazdaság mutatói közül a munkaerő költsége, valamint az ingatlanárak, mint telepítő tényezők, a környezet minőségét és az infrastruktúra állapotát jellemző tényezők közül a város ivóvízellátása, a lakosság általános infrastrukturális ellátottsága, az energiaellátás, hulladékkezelés és a város általános környezeti állapota tekinthető viszonylag erősségnek, amelyre a későbbiekben fejlesztéseket lehet alapozni, a település elérhetősége már most is jobb, mint a hasonló nagyságú városok átlaga, a zöldfelületi rendszer mennyisége és minősége kapott magas értékelést, de ugyanígy erősségnek tekinthető az értékvédelem, a településkép vizuális-esztétikai megjelenése, valamint a természeti környezet minősége és a természeti értékvédelem, a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítettsége is meghaladja az országban általánosságban megfigyelhetőt, valamint szintén erősségnek számít, hogy nagyon aktív civil szektorral rendelkezik, és jó a kapcsolat a lakossággal, vállalkozókkal, jó az együttműködési készség, 51

52 az országos helyzethez viszonyítva jónak ítélhető a vagyongazdálkodás külső pénzügyi háttere csakúgy, mint más hasonló városokhoz viszonyítva a saját pénzügyi források alakulása; és szintén pozitívum az önkormányzat vállalkozásbarát arculata és az intézményrendszer megfelelő kezelése. Ezekre a tényezőkre, mint a város erősségeire lehet építeni ezen forgatókönyv változat szerint a későbbi fejlesztések során. Ezek azok a tényezők, amelyekre éppen azért kell továbbra is odafigyelni, hogy jelenlegi erősség pozíciójukat meg lehessen őrizni, és a későbbiekben is támaszkodni lehessen rájuk Nagykőrös fejlesztése során. Ezeket a tényezőket egyedül az a veszély fenyegeti, hogy erősségük voltából fakadóan elhanyagolódnak, hiszen jelenleg még nem okoznak problémákat, így esetleg elmaradnak a felülvizsgálataik, a korszerűsítéseik, stb. így lassan relatív visszafejlődnek a többi hasonló, környezetében található város ilyen jellegű (de esetleg problémás, és éppen ezért fejlesztett) tényezőihez képest. Ugyanakkor ehhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy bár ezek a tényezők a pozitív, tehát erősség kategóriába tartoznak, de ennek az erősségnek a mértéke leszámítva a településkép, zöldfelületi rendszer minősége tényezőket nem olyan nagy (nem megy a +3, +4 értékek felé). Ez a relatív lemaradási veszély Nagykőrös esetén azért okozhat súlyosabb problémát, mert a térségében állandó verseny folyik a települések/térségek között. Ebből a rendkívül szoros versenyből kell a vetélytársakat lehagyva kiemelkedni. Ezért nem engedhető meg az, hogy akár a fejlett tényezőket is elhanyagolják. Ha a fejlődés dinamikája a környezet fejlődésének mértéke alá kerül, relatív lemaradás indul, ami ebben a kiélezett érvényesülési versenyben azonnal érezteti majd hatását (különösen veszélyes lehet ez olyan versenytársak mellett, mint Kecskemét, vagy Cegléd). Különösen oda kell figyelni ebből a szempontból azokra a tényezőkre, amelyek bár pozitív megítélés alá esnek mégsem olyan erősen és stabilan magas pozitív értékeket kaptak, hogy ne csúsznának nagyon könnyen a gyengeség kategóriába. Az y tengelyhez közeli elhelyezkedés mutatja, hogy melyek tartoznak leginkább ide. Példaként kiemelhető a foglalkoztatás, az infrastrukturális ellátás több tényezője csakúgy, mint az úthálózat kiépítettsége, vagy a nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználása a fejlesztésekben, vagy éppen a saját pénzügyi források alakulása. A III. tartományba került sajnos több gazdasági tényező: mint a gazdasági szerkezet versenyképessége, a beruházói tőket jelenléte, vagy a vállalkozói készség megléte. Az infrastruktúrán belül ide került erősen negatív értékekkel a szennyvízelhelyezés és kezelés, mint közegészségügyi feladat ellátása. Az elérhetőség mutatói közül a kerékpárút-hálózat kiépítettsége és állapota, minta a térségi turizmus és a lakossági közlekedés egyik alapja. Ide került a fejlesztések hatékonyságát jelentősen befolyásoló két tényező: a településközi kapcsolatrendszer felhasználásának hatékonysága a fejlesztésekben és az önkormányzat külső kommunikációja (hogyan közvetíti értékeit a városon kívülre). Jelentős problémát okozhat a fejlesztés több területére is kihatva, hogy a vagyongazdálkodás forgalomképes vagyonkezelési háttere, mint a városfejlesztés ingatlan alapja is a III. tartományba került. Ezek tehát azok a tényezők a város fejlesztésében, amelyek jelenleg erősebben a negatív kategóriába tartoznak, így gyengeségnek számítanak. Ezekre a jelenlegi fejlesztést alapozni, ebben az állapotban nem lehet. Csak akkor indulhat az ezen tényezők által meghatározott területeken a későbbiekben tényleges fejlődés, ha ezeket a gyengeségeket sikerül az önkormányzatnak javítania. Az a tény, hogy ezeket a tényezőket a szakértők a III. tartományba 52

53 helyezték el a következő év távlatában, azt jelenti, hogy bár jelenleg gyengeségnek számítanak, de mutatkoznak lehetőségek ezek fejlesztésére, javítására. A cél ezekkel kapcsolatban az, hogy a negatív tartományt a pozitív tartománytól elválasztó zéró vonalon sikerüljön áttolni, vagyis erősséggé tenni. Az jelent majd a későbbiekben jelentős problémát, ha a jelenleg gyengeségnek számító tényezők nem fejlődnek legalább környezetük ütemében, és hosszú távon is a fejlődést visszahúzó, gátló kategóriában maradnak. A szakértők szerint ezen forgatókönyvet alapul véve - a leginkább problémásnak a beruházási tőke jelenléte, mint a gazdasági potenciál erősítésének tényezője tűnik. Ennek javítására minden kínálkozó lehetőséget, akár az agresszívebb lobby-tevékenységet is meg kell ragadni. Ezt a tényezőt azért sem lehet elhanyagolni, mert a többi tényezőt is magával húzhatja negatív hatásán keresztül, illetve a többi tényező megítélését is ronthatja, jelentős gátját képezheti az egyéb területek fejlesztésének. Külön figyelmet érdemelnek az önkormányzat gazdálkodásával, intézményrendszerével kapcsolatos tényezők, illetve azok változása. Bár ezek tényezők főként az I. tartományba kerültek, vagyis jelenleg viszonylagos erősségnek számítanak, de prognosztizált változásuk mértéke nem túl nagy, ezért félő, hogy nem sikerül majd teljes mértékben az egyéb területen szükségesnek tartott fejlesztéseket végigvinni. Meg kell találni ezeken a területeken a lehetőséget az jelentősebb változás elindítására. Sajnos egy humán tényező a IV. tartományba került: a helyi demográfiai viszonyok tűnnek a jelenlegi tendenciák alapján olyan tényezőnek, amely már jelenleg is a város gyengesége lehet, de még komoly veszély is fenyeget a népesség számának és kedvező összetételének megtartása tekintetében, amely viszont a fejlesztések végső célja, kell, hogy legyen. Összefoglalva az első lehetséges forgatóköny-változatot megállapítható, hogy Nagykőrös jelenleg kis mértékben jobb helyzetű a fejlesztések tekintetében, mint az országos átlag kisközépvárosok. A jövőre vonatkozóan a legtöbb tényező tekintetében lehetőségek jelentkeznek majd a fejlesztésre. A város fejlődése elsősorban attól függ majd, hogy az önkormányzat mennyire figyeli ezeket a lehetőségeket, mennyire naprakész például a pályázati források tekintetében, illetve mennyire kíséri figyelemmel, illetve keresi az egyes kapcsolatépítési lehetőségeket ahhoz, hogy ezeket ki is használja a fejlesztések megvalósítása érdekében. Nagyon fontos figyelmeztetést rejt viszont magában egyrészt több gazdasági tényező negatív megítélése, valamint a város kapcsolatrendszerének gyengesége a mai, térségi szemléletű versenyképesség-orientált közegben. Amennyiben nem sikerül a kínálkozó lehetőséget kiaknázni ezek fejlesztésére, valamennyi egyéb tényező értékének romlása fog bekövetkezni. További tanulságul szolgál, hogy az egyik legfontosabb ipartelepítő tényező, gazdasági fejlesztés feltétel tekintetében, vagyis a népesség számának, és összetételének alakulásában nem sikerült erősséget felmutatni. Ez szintén olyan alapvető tényező a városi fejlesztés esetén, amely nélkül az összes többi tényező fejlesztése sem következhet be. Célirányosan kell tehát válogatni a kínálkozó fejlesztési lehetőségek és források közül annak érdekében, hogy elsősorban azok a tényezők kerüljenek az erősség-zónába, amelyek alapvetően nélkülözhetetlenek a város fejlődése érdekében, és ne húzzák vissza a jelenleg még ténylegesen erősségnek számító tényezőket. 53

54 6.2. Második lehetséges forgatókönyv-változat III. I. IV. II. Második forgatókönyv-változat Nagykőrösön a következő 15 év tekintetében 54

55 II. kötet: Fejlesztési Koncepció Második forgatókönyv-változat tényezőinek részletezése Nagykőrösön 55

56 A második forgatókönyv az elsőhöz képest változatosabb képet fest a lehetséges fejlődésről. Az első változattal szemben a leginkább szembetűnő változás, hogy a II. és a IV. tartományban is határozottan megjelennek tényezők, illetve, hogy az Y tengely mentén megfigyelhető egy jelentősebb negatív irányban történő elmozdulás. Ez összességében azt fejezi ki, hogy az egyes tényezők fejlesztése tekintetében az elkövetkező év tekintetében sokkal kisebb mértékű változás, javulás tapasztalható majd. Ebben az a veszély látszik Nagykőrös számára, hogy a több tényező tekintetében mutatkozó jelenlegi relatív fejlettségét ezen tényezők tekintetében további fejlesztések hiányában el fogja veszíteni, ezek a tényezők továbbfejlesztés nélkül egy idő után ugyanúgy amortizálódnak mint a város összes többi (tárgyi) értéke. Továbbra is az I. tartományba került tényezőkre lehet a leginkább építeni a város fejlesztése során. Az I. tartományba került a humán tényezők közül az egészségügy és a szociális ellátás, valamint a kulturális és sportélet mutatója pozitív. Azonban az előző forgatókönyvhöz képest itt sokkal kisebb mértékű pozitív változásuk valószínűsíthető, sőt az egészségügy és szociális ellátás tekintetében stagnálás tapasztalható, ami azt jelzi, hogy elsősorban a kórház meglétének és fejlesztésének köszönhetően valószínűleg csupán a környezetében is tapasztalható országos fejlesztési volument tudja produkálni, vagyis szinten marad. Ezek a tényezők az erősség terület alsó harmadáig tudnak csak tovább fejlődni. A gazdaság mutatói közül egyedül az ingatlanárak, mint telepítő tényező számít erősségnek. Ezen forgatókönyv szerint a korábban erősségnek számító tényezők közül egyedül ezen a területen sikerül majd továbbfejlődést elérni. Mivel a beruházási kedv és a beruházói tőke megjelenésében sem tapasztalhatunk jelentős fejlődést, hiába indul meg a gazdasági szerkezet versenyképesebbé alakulása, ennek hatása csak kisebb mértékű éppen eléri az országos átlagot -, így nem generál jelentősebb pozitív irányú elmozdulást. A környezet minőségét és az infrastruktúra állapotát jellemző tényezők közül a korábban az I. tartományba került valamennyi mutató továbbra is megőrzi tartományi helyét, de azon belül igen jelentős negatív irányú elmozdulás tapasztalható. Ez azt mutatja, hogy bár folyamatos és tartós fejlődés prognosztizálható ezen a területen, ez a fejlődés inkább lassan hozza majd meg eredményeit. A közlekedés és elérhetőség tekintetében is sokkal kisebb mértékű fejlődést prognosztizálnak a szakértők ezen forgatókönyv esetén. Sőt a települési úthálózat kiépítettségében a környezete fejlődéséhez képest még lemaradás is előfordulhat. Ez természetszerűen visszahat a gazdasági tényezők mozgására is. A települési zöldfelületi rendszer mennyisége és minősége, valamint a településkép vizuálisesztétikai megjelenése, mint az élhetőség, a turisztikai vonzerő és a lakossági komfortérzet tényezője, mint erősség ezen forgatókönyv szerint is tovább fejlődhetnek az erősség kategóriában, azonban az értékvédelemre már nem sikerül jelentősebb erőforrásokat mozgósítani, és a természeti környezet minősége is visszaeshet. Mindezek a tényezők nem csupán a lakosság komfort-érzetét befolyásolják, de arra is hivatottak lennének, hogy segítség, vagy éppen megalapozzák a város idegenforgalmát, illetve vonzó környezetet biztosítsanak a dolgozó lakosság rekreálódásához is. A következő tényezőcsoportból az önkormányzat belső kommunikációja és természetesen ezzel összefüggésben a lakosság, vállalkozók és civil szervezetek kommunikációs és együttműködési hajlandósága és igénye is erősödhet kismértékben, illetve továbbra is az I. tartományban található. Ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatrendszer kamatoztatásában a város fejlesztése érdekében nem sikerül előre lépni. 56

57 Ezen forgatókönyv szerinti legnagyobb probléma abban jelentkezik, hogy az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos tényezők az előzőekhez kapcsolódva természetesen az ingatlanvagyont kivéve negatív irányban mozdultak. Ez igen súlyos korlátját jelentheti nem csak a közvetlen önkormányzati fejlesztéseknek, de közvetve az egész város gazdasági környezetének dinamizálásában is. Ha ez a változási irány következik be, nem lesznek elegendő források a fejlesztések megvalósításához, ennek tükrében érthető, hogy nem nagyon jut forrás az oktatás fejlesztésére, nem sikerül aktivizálni a vállalkozói kedvet, nem sikerül fejleszteni az úthálózatot, és az értékvédelem is háttérbe szorul. Csupán a legszükségesebb, vagy már korábban elindított, vagy nagyobb térségi összefogással, beruházói tőkével megvalósítható projektek hozhatnak eredményt (pl. szennyvíztisztítás, hulladékkezelés). Ez a forgatókönyv a legnagyobb hangsúlyt a mindenképpen szükséges infrastrukturális fejlesztésekre helyezi. A szakértők ezen forgatókönyv szerint az ingatlanárak, mint telepítő tényező kiemelésében látnak fejlődési lehetőséget, valamint a kulturális és sportélet mint jelenleg is siker-ágazatok további fejlesztésében, ami kisebb mértékben kihathat az idegenforgalomra is. Ugyancsak ebbe az irányba hat majd a településkép vizuális-esztétikai megjelenése, mint az élhetőség, a turisztikai vonzerő és a lakossági komfortérzet tényezője is. Az önkormányzat a belső kommunikáció további fejlesztésével jelenleg is jónak mondható igyekszik a város belső gazdasági és civil erőforrásait mozgósítani a fejlesztések érdekében, és továbbra sem tekint messzebb az együttműködések, projekt-előkészítés, forrás-szerzés tekintetében. A II. tartományba került még az önkormányzati vagyongazdálkodás tényezői mellett a foglalkoztatás, mint a lakosság megélhetésének és életszínvonalának meghatározó tényezője, valamint a természeti környezet minősége is. A tartomány határán található még az oktatás, a munkaerő költsége, mint telepítő tényező, a zöldfelületi értékek védelme, a nemzetközi kapcsolatrendszer kamatoztatása. Sajnos több olyan veszély fenyegeti jelenleg ezeket a tényezőket, amelyeket nehéz kivédeni, illetve több olyan bizonytalansági tényezővel is számolni kell, amelyek miatt nehéz döntéseket hozni a témával kapcsolatban, illetve amelyek miatt nagyon könnyen a többi fejlesztési cél mögé sorolódnak az említettek. A III. tartományba került tényezők esetén is két jellemző változás figyelhető meg a korábbi forgatókönyv-változathoz képest. Egyrészt a tényezők fejlesztésére sokkal kisebb mértékben lesz lehetőség, vagyis megfigyelhető a tényezőket jelző színes foltok x tengelyhez közelebbi elhelyezkedése, másrészt több tényező is átcsúszott a IV. tartományba, vagy annak szélére. A humán tényezők közül a helyi demográfiai viszonyok alakulása kerülhet olyan helyzetbe, hogy amellett, hogy jelenleg is a térség gyengeségének számít, még további veszélyek is fenyegetik, amelyek a tényező még további romlását idézik elő. A már korábban említett beruházási tőke jelenléte csúszhat erősen a negatív kategóriába, valamint a tartomány szélén található a beruházási kedv, és a vagyongazdálkodás forgalomképes vagyonkezelési háttere, valamint a szintén már említett úthálózat-fejlesztés. Összefoglalva a második forgatókönyv-változatot megállapítható, hogy néhány tényező elhanyagolása, vagy nem megfelelő mértékű fejlesztése azt okozhatja, hogy a város nem a tőle elvárható mértékű fejlődést fogja felmutatni, illetve ezen visszahúzó erők miatt nem lesz képes a lehetőségek minél jobb kihasználására, nem tudja majd elképzeléseit megvalósítani. Nem valószínű, hogy ez a kisebb mértékű, és a tényezők fejlesztését nem tervszerűen, összehangoltan végző tevékenység elégséges lenne a térségen belül jelenleg kivívott hely, illetve színvonal megtartására, és néhány tényező tekintetében még környezetéhez viszonyított jelentősebb lemaradás is előfordulhat. 57

58 6.3. Harmadik lehetséges forgatókönyv-változat III. I. IV. II. Harmadik forgatókönyv-változat Nagykőrösön a következő 15 év tekintetében 58

59 II. kötet: Fejlesztési Koncepció Harmadik forgatókönyv-változat tényezőinek részletezése Nagykőrösön 59

60 A harmadik forgatókönyv-változat leginkább az első változat optimista megközelítéséhez hasonlítható azzal a különbséggel, hogy a tényezők függőleges tengely menti elmozdulása kisség negatívabb képet rajzol elénk az elkövetkező év tekintetében. Ez a függőleges tengely menti negatív elmozdulás ahogy azt az előző változatban is már jeleztük elsősorban arra utal, hogy az egyes tényezők helyzetének javításához kevesebb lehetőség mutatkozik az önkormányzat előtt, tehát eleve kevesebb forrást lehet a megfogalmazott célokra szerezni, ezért azok vagy nem teljes mértékben, vagy pedig nem azonnal fognak megvalósulni. A legtöbb tényező itt is az I. és a III. tartományba került, és a vízszintes tengely menti várható elmozdulások is zömmel pozitív irányba történnek, vagy stagnálnak. Az első forgatókönyvhöz viszonyított kisebb mértékű fejlődés valamennyi erősségnek tekinthető humán tényezőt érinti, de azon belül is leginkább az oktatás, mint a versenyképes gazdaságot szolgáló alaptényező alakulását, de az egészségügy és a szociális ellátás helyzete, mint a helyi életkörülmények egyik fő komponensének fejlődése is jóval kisebb mértékű. A szakértők szerint ezen forgatókönyv-változatban a humán szektorból ezek a leginkább érzékeny tényezők, ezért ezekre külön oda kell figyelni. Ezeknél különösen fontos minden forrást, illetve partnerségi kapcsolatot (PPP, térségi, nemzetközi) felhasználni a fejlesztések érdekében. A gazdasági életet jellemző tényezők között a munkaerő költsége, mint telepítő tényező, és a beruházási tőke jelenléte tényező tekintetében várható a legkisebb mértékű fejlődés. Ez utóbbinál olyan kismértékű fejlődés prognosztizálható, amellyel még nem sikerül a gyengeséget az erősséget elválasztó zéró vonalat meghaladni. A beruházási kedv, vállalkozói készség megléte, minta a gazdaság dinamizálásának fő tényezője tekintetében nagyon fontos figyelmeztetésként fogható fel, hogy a fejlődés volumene éppen csak átkerül az erősség kategóriába. Erre az érzékeny tényezőre ebbe a stádiumban külön figyelmet kell fordítani, nehogy visszaesés következzen be. Ez a tényező segítheti valamennyi gazdasági ág dinamizálását, illetve nagyon jól kihasználhatja az egyéb területeken megvalósuló fejlesztések pozitív hatásait, felerősítheti azokat. A környezetminőség és infrastruktúra témakörön belül ebben a forgatókönyv-változatban is a szennyvíz a problémás terület, azonban ezt mindenképpen meg kell oldani, így további problémát nem fog okozni, de rövid távon eléggé leköti az önkormányzat erőforrásait. A közlekedési és elérhetőségi viszonyok tekintetében a település úthálózatának kiépítettsége olyan tényező ezen forgatókönyv szerint ahol sikerül kismértékű fejlődést elérni, amely fejlesztés eredményeként a tényező már a város erősségei közé fog sorolódni. A kerékpárúthálózat kiépítettsége és állapota tekintetében a fejlődés szintén elegendő lesz ahhoz, hogy a továbbiakban már hosszú távon erősségként lehessen számon tartani megvalósulását. Az igen jelentős infrastrukturális fejlesztések mellett még maradnak erőforrások a települési zöldfelületi rendszer, illetve településkép javítása tekintetében, amely területeken az önkormányzat jó belső kommunikációjának köszönhetően számíthat a lakosság, a civil szervezetek és a gazdasági szféra támogatására, munkájára. Ezen forgatókönyv szerint az önkormányzat sokat tehet a kapcsolatrendszer és a kommunikáció javítása érdekében, amellyel segítik a fejlesztéseik megvalósulásának hatékonyságát. Könnyebben sikerül partnereket találni a fejlesztésekhez, a beruházói tőke fejlődése talán a külföldi kapcsolatrendszer gazdasági síkra terelésének köszönhető. Az első forgatókönyv-változatban felvázoltakhoz hasonlóan van pozitív elmozdulás a vagyongazdálkodás tekintetében, de a legtöbb tényezőt a stagnálás jellemzi. Az itt elért eredmény alapvető lenne a különböző fejlesztések megvalósításához, ezért minden kínálkozó lehetőséget meg is kell ragadnia ezen területek modernizálására, ésszerűsítésére. 60

61 6.4. Negyedik lehetséges forgatókönyv-változat III. I. IV. II. Negyedik forgatókönyv-változat Nagykőrösön a következő 15 év tekintetében 61

62 II. kötet: Fejlesztési Koncepció Negyedik forgatókönyv-változat tényezőinek részletezése Nagykőrösön 62

63 A negyedik forgatókönyv-változat számol a legrosszabb hatású események csoportos bekövetkezésével, ezért ez a leginkább pesszimista megközelítésű scenárió. A forgatókönyv képi megjelenítéséből azonnal szembeötlő, hogy bár a tényezők többsége még mindig az I. és a III. tartományba sorolható, de egyre több tényező csúszik le a II. és IV. tartományba (és már nem csak a tartomány szélére). Ezen kívül szintén szembeötlő, hogy az I. tartomány tényezői egyre inkább az x tengelyhez közel helyezkednek el. Ahogy azt már korábban is említettük, ennek a helyzetnek a legnagyobb veszélye abban mutatkozik meg, hogy ha a térségi versenyben vetélytársnak számító városok a fejlődés dinamizmusában meg tudják haladni Nagykőröst, akkor nagyon könnyen le is előzhetik egyszerre több tekintetben. Ebben az esetben pedig nehéz lesz bármilyen, a város egyediségének számító tényező kiaknázása a gazdasági fejlődés, vagy a lakosság megtartása érdekében. Ha a jelenlegi fejlődés megtorpan, nagyon nehéz lesz a fejlődési folyamatot újra beindítani. A szakértők által valószínűsíthető fejlődések kisebb mértékűek az I. és a III. tartomány esetén, míg a valószínűsíthető veszélyek sokkal nagyobbak a II. és IV. tartomány tényezőinél. Itt már sajnos az erősen negatív tartományok is szerepet kapnak. A III. tartományban többnyire ugyanazon tényezők találhatók, mint az első forgatókönyvváltozatnál, de a fejlesztési lehetőségek itt is kisebbek.. Ezen tényezők esetén a legfőbb veszély abban rejlik, hogy a jelenleg is gyengeségnek számító tényezők fejlesztésére nem sikerül azt a kevés lehetőséget sem kihasználni, ami mutatkozik, így itt is relatív lemaradás indulhat be. Ezen tényezők közül a gazdasági szerkezet versenyképessége, valamint az önkormányzat külső kommunikációjának helyzete igen kritikus, mert a mutatkozó fejlesztési volumen nem lesz elég ahhoz, hogy a gyengeség kategóriából kitörjön. Ugyanez mondható el a szennyvízelhelyezés és kezelés, valamint a versenyképességet szolgáló alapvető infrastrukturális ellátottságnál, továbbá a kerékpárút-hálózat kiépítettségénél, és a településközi kapcsolatrendszer felhasználásának hatékonyságában. Ezek a tényezők a változásokkal együtt is továbbra is a város gyengeségeinek számítanak majd, amelyekre a fejlesztéseket alapozni nem lehet. A IV. tartományba került tényezők a helyi demográfiai viszonyok, a beruházási tőke jelenléte, a beruházási kedve, a települési úthálózat kiépítettsége, és a városfejlesztés ingatlanalapja. Ezek azok a fejlődést visszahúzó tényezők, amelyek esetén sajnos nem biztos, hogy sikerül az ezeket fenyegető veszélyeket kivédeni, és amennyiben nem sikerül kellő figyelmet, és anyagi erőforrások fordítani fejlesztésükre, akkor jelentős romlásuk fog bekövetkezni. Ezek a tényezők krízis-helyzetet eredményezhetnek, ha mindezek a negatív folyamatok bekövetkeznek, és egy olyan válságba sodorhatják a várost, amelyből önerejéből már nem lesz képes kilábalni. Ezen scenárió szerint a városnak az egyes infrastrukturális fejlesztések, mint a szennyvízelhelyezés, ivóvízellátás, egyéb infrastrukturális javítások, hulladékkezelés és a belső kommunikáció olyan mértékben lekötik energiáit, hogy mellette a gazdaságot előmozdító fejlesztésekre nem jut erőforrás. Látható, hogy sorozatosan felbukkannak olyan instabil tényezők, amelyek helyzetének alakulása szinten kizárólag az önkormányzat hozzáállásától, anyagi forrásaitól, szakmai hozzáértésétől függenek. Ezen tényezők javításával kapcsolatban nem biztos, hogy megmutatkozik jelentősebb, vagy közvetlen lakossági igény, vagy nem kötelez rá semmilyen jogszabály, tehát ezek egy része olyan feladat, amely tekintetében az önkormányzatnak 63

64 önállóan kell fontosság kérdésében döntést hoznia, és a továbbiakban azon döntésnek megfelelően kell az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket véghezvinnie. Mindenképpen szem előtt kell azonban tartani azt a jelenséget, hogy a tényezők között akár csak egy is jelentősen fejletlennek számít, akkor az nagyon erős visszahúzó erőt gyakorol a többi tényezőre is (pl. idegenforgalom és szolgáltatások, ipar és infrastruktúra, valamint elérhetőség, vagy éppen a megfelelő humánerőforrás stb.). A negyedik forgatókönyv-változatból kiemelhető továbbra is a jó belső kommunikáció és az intézményrendszer stabil fenntartása, működtetése, valamint az igen gazdag kulturális és sport élet további fejlesztése. Nagy odafigyelést igényelnek a II. kategóriába, vagy annak szélére került tényezők, elsősorban a vagyongazdálkodás, az oktatás és a foglalkoztatás, vagy éppen a települési környezetminőséget meghatározó tényezők, nemzetközi kapcsolatok, értékvédelem. Ezek valószínűsítető változása egyértelműen, és elég jelentősen negatív irányú. Ez óriási veszélyt jelent a város gazdasági életének sikeressége, versenyképessége tekintetében, ezért az önkormányzatnak minden eszközzel azon kell dolgoznia, hogy ennek a helyzetnek a kialakulását elkerülje, megelőzze. Összefoglalva a negyedik forgatókönyv-változatot Nagykőrös kitörési pontjai ebben az esetben is a gazdag kulturális és sport életre, az ingatlanárakra, a versenyképessé tehető gazdasági szerkezetben rejlő lehetőségekre, az infrastrukturális fejlesztésekre és az önkormányzati kapcsolatépítésre alapozott fejlesztés lehet. Emellett pedig alapvető és nélkülözhetetlen a vagyongazdálkodással, gazdálkodással, intézményrendszerrel kapcsolatos fejlesztések elindítása, ahol meg kell akadályozni a forgatókönyv szerint prognosztizálható negatív folyamatokat. Kellő odafigyeléssel az ebbe befektetett munka mindenképpen megtérül a város fejlődésén keresztül. Ezen előnyök felhasználása mellett mindenképpen oda kell figyelni a veszély által fenyegetett tényezők tervszerű és folyamatos fejlesztésére. Ezeket a tényezőket mindenképpen az erősség kategória felé kell eljuttatni a fejlesztések során, és erre minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadni. Ezért nagyon fontos ezek célirányos figyelése. Nagyban meghatározza majd a város fejlődését, hogy az önkormányzat, vagy azon belül a felelős hivatali munkacsoportok mennyire naprakészek a pályázati források tekintetében, mennyire képesek kapcsolatokat építeni, vagy lobby-tevékenységet folytatni. 64

65 7. NAGYKŐRÖS JÖVŐKÉPE Az első forgatókönyv-változat szerint elérhető eredményeket hosszú távú célként kitűzve a következő jövőkép rajzolható fel Nagykőrös Város számára: NAGYKŐRÖS AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR Magyarországon a társadalmi térszerkezet alakulásában meghatározó kell, hogy maradjon az a Nagykőrös által is képviselt kis középvárosi kategória, amely bár nem releváns az ország versenyképessége szempontjából de olyan emberléptékű, komfortos és urbanizált környezetet kínál annak minden városi ellátási funkciójával együtt -, ahol a lakosság kisebb jövedelem mellett is színvonalas körülmények között élhet és dolgozhat. Olyan optimális életteret biztosít, ahol az iskolába, munkába járás nem vesz igénybe aránytalanul sok időt, és ahol a gyermekek biztonságosan juthatnak el a speciális képzéseket is nyújtó oktatási intézményekbe, ahol színvonalas egészségügyi ellátás áll a lakosság rendelkezésére és az emberléptékből adódóan akár látásból ismeri is az orvosokat -, a szabadidő színvonalas eltöltése, a kikapcsolódás is megoldható a saját városán belül. Olyan urbanizált, magas fokú szolgáltatásokkal ellátott életteret jelent, ahová a képzettebb, diplomás fiatalok is szívesen visszatérnek családot alapítani és tevékenységükkel a várost tovább gazdagítani, és ahol tere van a megélhetést biztosító kisebb szakmai vállalkozásoknak is. Ehhez szükséges egyrészt a város jelenlegi méretének megtartásával a magas fokú szolgáltatások megléte, az igényes környezet megtartása, illetve a fenntartható fejlődési pályára való átállás nem csak az energiagazdálkodásban, de a termelési módokban is, és olyan munkalehetőségek kialakításának elősegítése, amely révén megtartható, vagy akár gazdagítható a képzett, színvonalas munkát végző, az emberléptékű városi környezetet, a nagykőrösi identitást értékelni tudó lakosság. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a térségi összefogás. Meghatározó lehet nem csak az oktatás és egészségügy, valamint az alapszolgáltatások gazdaságos és hatékony működtetése szempontjából, vagy éppen az infrastruktúra teljesebb kiépítésében és modernizálásában, de a megfelelő munkalehetőségek kialakítása, és a magángazdaság dinamizálása is megköveteli a nagyobb léptékben való gondolkodást, a vidékfejlesztésbe való bekapcsolódást. Természetesen ehhez hozzátartozik a közigazgatásban elvárt szerepkör, amivel a városi rang jár, vagyis városi funkciók ellátása vonzáskörzetében. Mindez természetesen nem valósulhat meg egyszerűen a jelenlegi értékek megtartásával, annál sokkal többről van szó. A fejlesztések szükségessége mellett a fejlesztések innovatív volta is meghatározó a célok eléréséhez. Az emberléptékű környezet nem jelenti a jelenlegi fejlettség konzerválását. A városi, gazdasági környezet fejlesztésével érhető el az életszínvonal emelése, a magángazdaság dinamizálása, a gazdaság biztonságosabb működése. Az önkormányzat feladata ebben, hogy helyzetbe hozza városát, a lakosság feladata pedig a szemléletváltásra való nyitottság. Az európai térbe is ezen jellegzetességein keresztül tud bekapcsolódni térségével együttműködve (sajátos kultúrkör, érték-termelő mezőgazdaság, és erre alapozódó feldolgozóipar, valamint egészségturizmus, és annak kapcsolása a tanyasi, lovas és természeti turizmushoz). Ehhez szükséges a meglévő igen gazdag nemzetközi kapcsolatrendszer funkcióinak bővítése, és a fejlesztési projektekben, marketingben, értékesítésben való felhasználása. 65

66 II. kötet: Fejlesztési Koncepció 8. CÉLPIRAMIS Általános cél: NAGYKŐ RÖS, AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR Prioritások: I. Működő gazdaság, foglalkoztatás A MEGÉLHETÉS ALAPFELTÉTELE II. Színvonalas városi szolgáltatások, és környezet A MEGÉLHETÉS MINŐSÉGE III. Összetartó közösség KISKÖZÉPVÁROSI TÁRSADALMI KÖZEG Stratégiai célcsoport: 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése 2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás 3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése 4 Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése Stratégiai programok: 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrárkörnyezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása 1.4. Ipari fejlesztések (ipari park, nagy beruházások) és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése 2.1. A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése, aktivizálása 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához 2.3. Közösségformáló programok 3.1. Infrastruktúra javítása a lakosság szolgálatában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése, tervszerű zöldfelületgazdálkodás 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése 4.1. Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés 4.2. Területi kohézió javítása aktívabb részvétel a térségfejlesztésben, kistérségi szerepkör kialakítása 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben 4.4. Kommunikáció javítása belső és külső kommunikáció, kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában A programok számozása azonosítást szolgál, és nem jelent prioritást. 66

67 A város fejlesztése komplex intézkedéscsomagot igényel, ezért a fejlesztési célcsoportok, az azon belüli stratégiai célok megvalósítását szolgáló programok szoros alá-és fölérendeltségi viszonyban állnak. Esetenként az egyes célok között mellérendeltségi viszony is van. Az egyes fejlesztések egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve szolgálják a város fejlődését, ezért az egyes célcsoportok és az azon belüli stratégiai célok, illetve azokat felépítő programok közötti kapcsolat is rendkívül szoros, összetett. A Stratégiai Program kötet 7. Prioritások és programok rendszere című fejezete mutatja részletesen az egyes operatív programok közös célját, illetve az Operatív Program kötet minden egyes programjának elemzésében a 11. pont, vagyis a program kapcsolódása más programokhoz tartalmazza programok közötti kapcsolat, szinergia részletes értelmezését. A koncepcióban az előzőekben megfogalmazott stratégiák alkalmazása tűnik a leginkább célravezetőnek, illetve iránymutatónak. A megvalósításon belüli időbeli ütemezést a Stratégiai Program kötet tartalmazza részletesen, mert a megvalósítás a jelenlegi anyagi helyzetet tekintve - nagyon erőteljesen függ a forráslehetőségektől. Ezek áttekintése azonban biztosan csak 2006-ig lehetséges, mert az Európai Unió következő költségvetési időszakáról ( ) még nincsenek teljesen határozott információk, bár a támogatási források körvonalazódtak már, így a meglévő információk szintjén () ezt be is építjük a Fejlesztési Koncepcióba. A kistérségi területfejlesztési tervdokumentumok kidolgozásához készült útmutató szerint amelynek elveit a települési tervdokumentumok készítéséhez is alkalmazzuk - (a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatala megbízásából készült): Az operatív programok azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozzák meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósítás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka (pl. műszaki és pénzügyi tervek, szakhatósági engedélyek), a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A hosszú távú tervezés, vagyis a Fejlesztési Koncepció, és annak forgatókönyvei igen nagyfokú szabadságot, tág teret engednek a Megvalósítók részére, hogy a környezeti hatások változásának függvényében, a szakértők által adott segédleteket felhasználva, az aktuális helyzethez alkalmazkodva, rugalmasan gazdálkodjanak a programokkal és programjavaslatokkal. Ennek megfelelően alakul a fejlesztési hatások regisztrálása, a monitoring tevékenysége is. A stratégiai és az operatív program kötetekben részletesen jellemzett közvetlen és közvetett hatások, valamint eredmény- és hatásindikátorok segítik a programgazdákat a fejlesztés eredményességének nyomon követésében, értékelésében. Operatív szinten kerül megjelölésre valamennyi program 15. pontjában - az egyes indikátorok forrása, összegyűjtésének módja, gyakorisága, valamint a monitoring végzéséért felelős személy, vagy szervezet. Ezek után tekintsük át a stratégiai célcsoporton belüli egyes stratégiai célokat, és az azon belül operatív program javaslatokat. Itt kerülnek elemzésre a megvalósítás következtében várható hatások, előnyök, valamint a megvalósítás elmaradása esetén várható hatások, hátrányok is. 67

68 1. BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése MEGTEREMTÉSE A célcsoport leírása A biztonságosan működő gazdaság elősegítésének és a modern üzleti környezet megteremtésének célja, hogy Nagykőrös egy európai térben is fejlődőképes, vonzó és stabil gazdasági környezetet tudjon kialakítani lakosai számára, komplex módon az ipar, mezőgazdaság idegenforgalom és szolgáltatások terén. Tehát a több lábon állás, és a versenyképes termékszerkezet kialakítása tenné biztonságosan működővé a gazdasági rendszert. A város gazdasági fejlettségét és életét nem konzerválni szükséges hiszen a környezet fejlődése nem áll meg, és nagyon rövid idő alatt relatív lemaradás halmozódhat fel - még akkor sem, ha a hagyományosan meglévő tevékenységekre akarunk építeni, és emberléptékű környezetet akarunk megtartani. A gazdasági megtartó erő kialakítása, a munkahelyteremtés és az innovatív elemekkel átszőtt fejlődőképes magángazdaság dinamizálása szükséges. A gazdaságnak a múltbani egysíkú pályára állításának hátrányait, és a térségi gazdasági környezetből való kiesést, lemaradást eddig nem volt képes ledolgozni a település. A stratégiai célok és programok ezen helyzet megváltoztatását és a dinamizálást célozzák meg. A település önkormányzatának a feladata, hogy lehetőségeihez és erejéhez mérten megteremtse a programok megvalósulásának feltételeit. A mezőgazdaság erőteljes és híres hagyományainak a felélesztése, a modern gazdálkodás alapjainak lerakása, elterjesztése és tájspecifikus termékek feldolgozása valamint értékesítése az agrárium válságának a végét és egy új korszak kezdetét jelentheti. A turizmus és agrárium összefonódása egyrészt lendíthet a vállalkozások és gazdálkodók jelenlegi helyzetén, másrészt a turisztikai infrastruktúra, komplex idegenforgalmi csomag és a térségi turisztikai láncolatba való bekapcsolódás fejlesztésének köszönhetően a város külső megítélése is jelentős, pozitív változásokon eshet át. Az ipari szektort érintő programok révén a város ipari parkjának infrastrukturális fejlesztésével és befektetővonzó politika kialakításával a betelepülő cégek javíthatják a helyi foglalkoztatás helyzetét, valamint növelhetik a város bevételeit is. A mikro-, kis- és középvállalkozások számának növelése is megkerülhetetlen feladat, a térségi városok közül a számuk és erejük Nagykőrösön a legkisebb, ezt a hatékonyabb támogatási és kedvezményrendszer felhasználásával lehet elérni, amelynek fontos eleme lenne egy inkubátorház kialakítása. Ennek létrehozásáról a korábbi önkormányzati próbálkozások sikertelensége miatt (nem használták) megoszlanak a vélemények, de a hosszú távú tervek között mindenképpen érdemes szerepeltetni. A megfelelő városi gazdaságpolitika kialakításának hatására a településen újabb befektetők jelennek meg és a KKV szektor is dinamizálódik. A vállalkozási kedv mértéke is növekedik, mely minden szektort érinthet, így megnövekszik a foglalkoztatottság, a helyben megtermelt GDP nagysága, aminek hatására növekszik a lakosság életszínvonala is, mellyel a lakosságmegtartó képesség is emelkedik. A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósítása által nyert előnyök A javasolt programok megvalósításával a gazdaság működése kiszámíthatóvá és biztonságossá válhat, valamint kialakulhat egy új, innovatív elemeket is felvonultató, modern üzleti környezetben tevékenykedő korszerű helyi gazdaság. A korszerű gazdaság kiépülése lehetővé teszi nemcsak a magasan kvalifikált munkaerő helyben maradását, hanem a város értékmegőrző szemléletének az anyagi biztosítását is a beáramló tőke segítségével. A beruházások és a vállalkozói kedv felemelkedésével a település foglalkoztatottsága és a helyi bevételek is megnövekednek. 68

69 Az agrárgazdaság felemelkedése a hagyományok feltámasztása és a modern, korszerű gazdálkodás összefonódásával érhető el (ebbe beletartoznak a kiegészítő jövedelemtermelés lehetőségei csakúgy, mint az innovatív elemek befogadása és hasznosítása). A szántóföldi növénytermesztés, a zártkerti gazdálkodás és zöldség-, gyümölcstermesztés, valamint az erdőgazdálkodás kedvező feltételeinek a kihasználása és a kifejezetten helyi híres termékek összekapcsolása révén a feldolgozási és értékesítési összefogás megvalósítása mentén húzóágazattá válhat. A tanyasi életforma a turizmusra is kifejezetten előnyösen hathat, és természetesen alternatív jövedelmet biztosít az agrárgazdaságból élőknek. A turisztikai programok megvalósulása is kedvező hatással bír a település életére, a turisták jelenléte hosszabb távú tartózkodása a gazdaság élénkítését eredményezi, megnövekszik a fogyasztás, a turisták számának növekedése dinamizáló hatású a gazdaság egésze számára (kedvező imázs a befektetők felé). Ez azonban csak akkor következik be, ha megvalósul a minőség színvonal-emelkedése. Hatására növekszik a foglalkoztatottság, nő az életszínvonal, megszűnik a lakosság elvándorlása és csökken az önkormányzat szociális megterhelése, nőnek az önkormányzati adóbevételek. A saját termékvédjegy kitalálása és bevezetése rendkívül sikeres marketing eszköznek tekinthető összefüggésben azzal, hogy világszerte növekszik az igény a biztonságos élelmiszerhez való hozzájutáshoz akár magasabb áron is. Emellett több példa mutatja már országos szinten is, hogy a termékvédjegy egyfajta divatot generálva befolyásolja a termékek magasabb fogyasztói árát, és értékesítési volumenét. A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósításának elmaradása esetén várható hátrányok A javasolt programok elmaradása esetén a mezőgazdasági, ipari és turisztikai fejlesztések továbbra sem lesznek a gazdaság számára dinamizáló hatásúak. A városba nem érkeznek új befektetők, így a fejlesztő beruházások is elmaradnak. A városban tevékenykedő vállalkozások inkább a szomszédos városokba települnek át, azok elszívó hatása tovább erősödik. A munkahelyek száma nem fog növekedni, a lakosság számára az ingázás marad a szomszédos nagyobb településekre, mely az elköltözés veszélyével járhat. A lakosság továbbra is fogyó tendenciát fog mutatni, és ez a vállalkozásképes lokálpatrióta, magasabban kvalifikált munkaerőt érinti a legnagyobb mértékben. A hagyományos mezőgazdasági termékek teljesen eltűnnek a város termelési palettájáról, a zártkerti részek további elhanyagoltsága növekedni fog. A nagyobb gazdálkodók az országos problémákat követve további adósságcsapdába gyűrűzhetnek, és értékesítési válságba eshetnek. Az agrárium további színvonal-csökkenése kihat a tanyasi világra is, így a turisztikai vonzerők leltára tovább csökkenhet. Az idegenforgalom a várost a minőségi szolgáltatások kimaradása esetén teljesen elkerülheti, nem tud beilleszkedni a térségi és régiós programokba. 69

70 1.1. A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése A mezőgazdaság jelenléte a városban hagyományosan meghatározó jelentőségű. A fejlesztési programok a hagyományosan sikeres helyi termékekre helyezik a főbb hangsúlyt. A múltbeli eredményeket is összegezve lényeges pont a hagyományos növénytermesztés sikerességének visszaállítása, amely egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, ami a különböző pozitív tényezőkön keresztül találja meg a kitörési pontokat. Lényeges szempont a megfelelő arculat és kínálattervezés is, mellyel meg kell határozni azon termékek listáját, ami összefoglalja a településre jellemző specifikus és tájspecifikus termékeket és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. A sajátos környezeti adottságokra épülő termékek termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerben ésszerűbben és gazdaságosabban megmutathatóak és értékesíthetőek a piacon, valamint a folyamatban részt vevő gazdálkodók, vállalkozók sincsenek annyira kiszolgáltatott helyzetben. A nagyobb értékű és minőségű specifikus mezőgazdasági termékek értékesítésénél biztosabban és magasabb áron adhatóak el termékvédjeggyel ellátott termékek (biztonságos élelmiszer iránti igény és divat), ezt segíti elő a saját helyi termékvédjegy kialakításának és bevezetésének programja. Javasolt fejlesztési programok: A hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sikerességéhez szükséges tényezők meghatározása, intézkedéscsomag összeállítása (építve a korábbi sikeres tevékenységekre) Kínálattervezés: speciális és tájspecifikus termékek és szolgáltatások kínálatának szervezése a sajátos környezeti adottságokra építve Közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kialakítása Saját termékvédjegy-rendszer kialakítása és bevezetése 1.2. Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése A település kedvező mezőgazdasági területeinek megfelelő kihasználása révén a gazdaság egyik fontos ágazata lehet a növénytermesztés. A művelt területeken egyéni vállalkozók és társas vállalkozások nagyobb táblákon gazdálkodnak, melyek műszaki színvonalának emelése és a megfelelő termények kiválasztása mellett sikeres gazdálkodást végezhetnek. Ezt segíti elő egy agrár-innovációs centrum létrehozása, mely a jelenleg szerény körülmények mellett működő Gazdakör és falugazdász aktív szereplésével a gazdálkodók számára segítséget nyújthatna a termelés minőségi fokozása érdekében. A centrum feladata lenne a szaktanácsadás, képzések és oktatások a gazdák számára, valamint mintagazdaságok létrehozása, ahol bemutatnák az új és korszerű termelési eljárásokat. Mindezzel a térségi programokba integrálódnának a nagykőrösi gazdák. A mezőgazdasági termékek feldolgozásában érdekeltnek kell lennie a termelőknek, gazdálkodóknak is, hiszen a magasabb feldolgozottságú termékek magasabb áron és könnyebben értékesíthetőek a piacon, mint a feldolgozatlan termékek. A település termelőinek 70

71 meg kell találniuk azt a közös formát, mellyel együttesen csökkenthetik költségeiket a szállítás és feldolgozás terén. Az idegenforgalomba való bekapcsolódás az agrárgazdaság számára elengedhetetlen feladat. A tanyavilág életének bemutatása lehetőséget ad a gazdáknak az őshonos állatok bemutatására, feldolgozására és a termékek helybeni értékesítésére. A helyi ízek, a népi ételek, a hagyományos gasztronómia egyre több turistát csábítanak hagyományos térségek felé, melyet több funkcó is kiegészíthet lovas- és kerékpárturizmus. Itt lehetne újabb funkciót találni az állat- és kirakodóvásárnak is, amennyiben a későbbiek során hosszú távra tervezve igény lesz ennek fejlesztésére. A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása fontos feladat, de ezt a környezettudatos magatartás kialakítása és a fenntartható fejlődés szem előtt tartása mellett érdemes végezni, mert hosszú távon csak így lehet az eredmény a piacon versenyképes. Az intenzív mezőgazdálkodás lehetőségekhez mérten extenzívvé alakítását kell megoldani olyan módon, hogy a termelők megélhetési lehetőségei ne romoljanak. Az egyik ilyen lehetőség az energia növények termesztése és a biomassza előállítás, de ehhez megfelelő állami szabályozás és dotáció is szükséges, illetve nyitottság és tájékozottság a termelők részéről. Javasolt fejlesztési programok: Agrár-innovációs centrum létrehozása (bekapcsolódás a képzésbe, oktatásba, szaktanácsadási központ szervezése, bemutató mintagazdaságok létrehozása, stb.) A mezőgazdaság bekapcsolása az idegenforgalomba (helyi ízek - tej, hús készítmények, népi ételek, őshonos állatok bemutatása, lovagoltatás, vadászat, vásár) A mezőgazdaság bekapcsolódása a feldolgozási-szállítási láncba A mezőgazdaság bekapcsolódása az energia-termelésbe (energia növények termesztése, kapcsolódás energia termelőkhöz) 1.3. Turisztikai értéklánc kialakítása Komplex turisztikai értéklánc létrehozása a település számára elengedhetetlen feladat, hiszen csak összetett programokkal lehet a turistákat többnapos, hosszútávú itt tartózkodásra bírni. Az idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése révén meg kell találni azokat a termékeket és vonzerőleltárt, melyek kiemelt bemutatásával az idegenforgalmi potenciál erősebbé válhat. A hagyományos mezőgazdasági termékek és a saját termékvédjegy, a tanyasi életforma, az Arany-kultúrkör, a városkép, a zöldfelületek és a múzeumok (pl. pálinkamúzeum terve és egyéb speciális táji értékek bemutatása) megőrzése és továbbfejlesztése megfelelő marketing tevékenységgel a turisták közelségébe kell, hogy kerüljön. Az idegenforgalom számára létre kell hozni egy komplex turisztikai csomagot, mely magába foglalja a település lehetőségeit, megfelelő módon bemutatja azt az idelátogatóknak. A komplex csomagba a város turisztikai erősségei tartoznának: Egészség- és kórház- és termálturizmus a rehabilitációs folyamatokra támaszkodva, a hagyományos tanyasi életformát bemutató tanyasi- és lovasturizmus, melyet megfelelően kombinálni lehet a kerékpárosturizmussal. Az idegenforgalmi potenciál erősítéséhez megkerülhetetlen feladat a turisztikai infrastruktúrák fejlesztése, mely elsősorban a szálláshelykínálat bővítését és minőségének emelését, a vendéglátóhelyek színvonalemelését és bővítését, a termálvízre épülő turizmus infrastruktúrájának kiépítését, a rehabilitációs kórház színvonalának megtartását és további 71

72 fejlesztését, valamint a városban elhelyezendő információs táblák kihelyezését foglalja magába. Mindezek mellet szüksége s a település turisztikai kínálatának a beillesztése a térségi és régiós programokba, hiszen jelenleg a térségen belül turisztikai vonzerővel és elszívó hatással a nagyobb szomszédvár, Kecskemét bír. Az idegenforgalmi térségi beintegrálódást követően nagyobb eséllyel ismerik meg Nagykőrös kínálatát és látogatnak el a turisták a településre. Javasolt fejlesztési programok: Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése a településen Komplex turisztikai csomag létrehozása (egészség-, kórház-, termálvíz-, tanyasi-, lovas-, örökség- és kerékpárturizmus) Turisztikai infrastruktúra fejlesztésének programja (szálláshelyek kialakításának, bővítésének elősegítése, vendéglátóhelyek színvonalemelésének, bővítésének elősegítése, információs táblák) Nagykőrös turisztikai kínálatának térségi és régiós idegenforgalmi programokba való bekapcsolása, beintegrálása 1.4. Ipari fejlesztések és a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősödésének elősegítése A városban az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termékek feldolgozása és a mezőgazdasági gépgyártás tudott igazán versenyképes ágazattá válni. Az élelmiszeripar nagy részének összeomlása után a jelenlegi kapacitások megőrzése és tovább fejlesztése, a feldolgozóipar bővítése, illetve a befektetés-ösztönző politika kialakítása indokolt. Ezen segít a Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése, és a befektetők általi betelepülések elősegítése. Olyan befektetőket kell találni, akik hozzájárulnak az emberléptékű környezet megtartásához és a foglalkoztatottságon is segítenek. Az önkormányzatnak a befektetések számára olyan vonzó politikát kell kialakítani, mellyel a betelepülők számára gazdaságilag is megalapozott a várost választani. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára megfelelő gazdasági környezet kialakítása szintén szükséges, hiszen a vállalkozások száma térségi szinten is alacsony, tevékenységüket dinamizálni szükséges.. A programok segítséget nyújtanak a vállalkozások számára a meglévő támogatási és kedvezményrendszer hatékonyabb kihasználásának elősegítésére és arra, hogy modern üzleti környezetben tegyenek próbát a sikeres működésre. Javasolt fejlesztési programok: A Nagykőrösi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és betelepítése Befektetővonzó politika kialakítása Inkubátorház létrehozása és a mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő program (a meglévő támogatási és kedvezményrendszer hatékonyabb kihasználásának elősegítése) 72

73 2. AZ Az EMBERI emberi ERŐFORRÁSOKKAL erőforrásokkal való VALÓ gazdálkodás GAZDÁLKODÁS A célcsoport leírása Nagykőrös figyelemreméltó kulturális hagyományai, oktatási és egészségügyi területeken való fejlettsége, valamint vonzó települési környezete kiváló alapot teremtenek a helyi humán infrastruktúra fejlesztéséhez, valamint ahhoz, hogy a város egy olyan színvonalas, minden alapvető szükségletet a lehető legmagasabb szinten kielégítő kisvárosi életteret tudjon nyújtani, mely a helyi lakosság igényeinek maximálisan megfelel. A város szempontjából a legalapvetőbb feladat a népességcsökkenés megállítása, ugyanis az elöregedés egyre nagyobb terhet ró a helyi szociális ellátórendszerre, és alapvetően hátráltatja a helyi gazdaságfejlesztési törekvéseket. A helyi népesség gyarapodásához elsősorban biztos megélhetési, jövedelemszerzési lehetőségeket kell biztosítani, de az ehhez szükséges fejlesztéseket mindenképp a település kisvárosi jellegéhez igazítottan szükséges végrehajtani, ugyanis a település karakterét nem szabad, hogy mindez negatívan befolyásolja. A másik jelentős probléma a helyi, - és különösen a - magas képzettséget igénylő szellemi jellegű munkalehetőségek hiánya. A helyi foglalkoztatás bővítése mindenképp szükséges, elsősorban a kvalifikált és fiatal generációkból kikerülő lakosok megtartása érdekében. Mindez nemcsak az elvándorlás veszélyét és az ingázók számát mérsékelné, de ezáltal a helyi társadalom műveltségi, kulturális szintje sem szenvedne csorbát. Emellett a helyi gazdaságfejlesztési irányvonalaknak megfelelően nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a szakképzésre is, amely a helyi innovatív mezőgazdaság, illetve ipartelepítésekhez szükséges munkaerőháttér biztosítását szolgálja. Az oktatás a településen minden szinten biztosított az általános iskolától a főiskoláig, de törekedni kell az oktatási struktúra jobb összehangolására a helyi gazdaságfejlesztési elképzelésekkel. Ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt kell fordítani a turisztikai és menedzsment, illetve a logisztikai tudományokra, vállalkozói ismeretekre és továbbra sem szabad megfeledkezni az agrár és környezetgazdálkodási képzés jelentőségéről. Az egészségügyi ellátás magas színvonalon biztosított a településen. A város regionális jelentőségű rehabilitációs szakkórházzal rendelkezik, melynek fejlesztéséhez, profiljának bővítéséhez nagyszerű lehetőségnek mutatkozik a helyi, kiváló minőségű termálvízkincs kiaknázása és hasznosítása. Mindez nemcsak a helyi egészségügyi ellátás terén jelentene előrelépést, hanem a gyógyturizmus, ezáltal a gazdaság, valamint a foglalkozatás tekintetében is. Javításra szorulnak a lakosság rekreálódásának feltételei. Az aktív sportéletre igény mutatkozik a lakosság részéről, ennek megfelelően jelentősen fejleszteni szükséges a minőségi sportolás helyi humán és műszaki infrastrukturális feltételein, új sportlétesítmények telepítésével, illetve a sportoláshoz kapcsolódó oktatógárda képzésével. Továbbra is figyelmet kell fordítani emellett a kulturális hagyományok további ápolására, hiszen ez adja a település fejlesztésének egyik meghatározó keretét. A helyi kulturális életnek és értékeknek nagy szerep juthat egyrészt a lakosság művelődésében és kikapcsolódásában, másrészt a turizmus, ezáltal a gazdaságfejlesztési törekvésekben. Minden lakos olyan települést szeretne, olyan környezetben szeretne élni, ahol ismeri szomszédait, ahol ismerősök veszik körül a lakó- és munkahelye közötti napi életterében, a szórakozásaiban, ahol éppen ezért biztonságban érzi magát, és biztonságban tudhatja 73

74 gyermekeit is. Röviden kifejezve: ahol közösségben élhet, ahol egy közösség részének érezheti magát. Ehhez szükség van azokra a közösséget formáló terekre, és programokra, amelyek révén ez a rendkívül fontos kisvárosi jelleg kialakítható, fejleszthető. Nagy jelentősége van ebben a lakosság lokálpatriotizmusának, a civil mozgalmaknak, és annak, hogy a lakosok ténylegesen is részt vegyenek a fejlesztésekben, azokat sajátjuknak érezzék, legyen szó akár egy játszótér kialakításában való részvételről, akár a településkép formálásáról, akár kulturális rendezvényekről. A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósítása által nyert előnyök A javasolt fejlesztések megvalósulása révén új, munkahelyek teremtődnének a városban. Ennek következtében a foglalkoztatottság bővülne, a munkaképes korú inaktívak aránya csökkenne, a fiatal és képzett generációkból kikerülő munkavállalók elvándorlásának fenyegető veszélye megszűnne, illetve az elfogadható mértéknél maradna. A város szellemi nívója, az általános képzettségi szint javulna, az ingázók aránya, pedig csökkenne, ami azt eredményezné, hogy a munkába járásra fordított idő szintén számottevően csökkenne, tehát több idő maradna a szabadidőre, kikapcsolódásra. A tudatos és célirányos szakképzések előtérbe helyezésével a város biztosítani tudja a szükséges munkaerőt a helyben megvalósuló mezőgazdasági és ipari fejlesztések számára, amely a felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére is megélhetést biztosíthat. Az oktatási rendszer - amellett, hogy megőrizné magas színvonalát igazodna a helyi foglalkoztatás bővítési kezdeményezésekhez, illetve gazdaságfejlesztési elképzelésekhez. Ennek köszönhetően a helyben megszerezhető ismeretanyag helyben is hasznosíthatóvá válik. A képzési rendszerben új, piacképes ismeretanyagok épülnek, amelyek hozzájárulnak a helyi gazdásági élet fellendítéséhez. Az egészségügyi ellátás új profilokkal bővülne, javulna a helyi egészségügyi ellátás színvonala, ezáltal javulna az általános egészségügyi állapot is. Emellett a gyógyfürdő megépítése a helyi foglalkoztatásra is kedvező hatással lenne, ráadásul a turizmus fejlődéséhez és a gazdasági bevételek gyarapodásához is hozzájárulna. Új sportlétesítmények kialakításával, nőne a rendszeresen mozgó, sportoló lakosság aránya, ezáltal javulna az általános egészségügyi állapot is. Növekedne a helyi sport oktatógárda képzettségi színvonala, aminek köszönhetően hatékonyabban tudnák segíteni a tudatos egészségmegőrzést és még inkább hozzájárulhatnának a versenysportok terén elért még nagyobb sikerek eléréséhez. A tervezett fejlesztések továbbá a kulturális élet további pezsdülését is eredményeznék, ami a kulturális rendezvények számának és színvonalának emelkedését segítené elő, ami a külső kommunikáció párhuzamos fejlesztésével hosszútávon akár regionális, vagy országos ismertségű kulturális központtá tehetné a várost. A fentiekben részletezett folyamatok realizálódása együttesen azt eredményeznék, hogy a népességcsökkenés megállna, esetleg növekedésbe fordulna át, a bevándorlás intenzitása növekedne, a bevándorlók képzettségi szintje, ezáltal termelékenysége jobb volna, a helyi identitástudat megőrződne, tovább erősödne. Mindezek azonban nem fenyegetnék a település kisvárosi karakterét, amely megőrzése az egyik leglényegesebb vonzerőt jelentené Nagykőrös számára. A közösségfejlesztési akciók révén javul az emberek önbecsülése és csoportos érdekérvényesítő képességük, valamint hatékonyabban tudják befolyásolni saját települések sorsának alakulását. 74

75 A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósításának elmaradása esetén várható hátrányok A tervezett fejlesztések elmaradása esetén a helyi foglalkoztatás aránya alacsony maradna, a munkaképes inaktívak aránya jelentős maradna, továbbá egyre fenyegetőbb problémát jelentene a fiatal, magasan képzett munkavállalók elvándorlása is. Emellett az ingázók aránya továbbra is magas lenne, viszont a település lakosságának szellemi nívója hosszútávon jelentősen visszaesne. Az oktatási rendszer nem kerülne szinkronba a helyi foglalkoztatási igényekkel, ezáltal kevésbé hatékony partnere lenne a helyi foglalkoztatás-bővítési törekvéseknek, illetve gazdaságfejlesztéseknek. Az egészségügyi ellátás nem bővülne új profillal, a színvonala stagnálna. A sport infrastruktúra fejlődése nélkül a helyi lakosság sportolási igényeit nem tudná kielégíteni a város, amely ugyancsak az ingázók számának gyarapodását serkentené, ráadásul a rendszeresen, illetve versenyszerűen sportolók száma sem növekedne számottevően. Megfelelő képzettségű sport oktatógárda hiányában a helyi sport tehetségek kevésbé tudnának kibontakozni, a helyi sportélet koordinálatlanabb maradna. A javasolt fejlesztések nélkül továbbá stagnálna a helyi kulturális élet, hosszútávon visszaesne a rendezvények száma és színvonala. Végső soron a település népességszámának csökkenése tovább folytatódna, egyre nehezebb helyzetbe hozva ezzel a város szociális ellátórendszerét és gazdaságát. Az elvándorlás különösen magasan végzett, fiatal munkavállalók soraiból felerősödne, ami érzékeny veszteség volna a helyi kulturális színvonal és a demográfiai megújulás szempontjából egyaránt. Nem fejlődik igazi közösség, vagyis bizonyos értelemben nagyvárosiasodik Nagykőrös, elidegenedési folyamatok indulnak meg, nem tudnak együttműködni közös ügyek megvalósítása érdekében, nem fejlődik a lakossági érdekérvényesítés, az emberek nem fogják tudni hatékonyan befolyásolni településük sorsának alakulását, kevésbé érzik otthon magukat saját környezetükben A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktivizálása Nagykőrös a fejlesztések révén növelni tudná a helyi foglalkoztatás arányát. Amennyiben nem megy elébe a történéseknek a tervezett fejlesztésekkel, akkor a jelenlegi folyamatok az inaktívak arányának, valamint az ingázók számának további növekedéséhez, továbbá a település alvóvárosi jellegének kialakulása irányába hatnak, de ezek mellett az elvándorlást is felerősítheti, ami pedig a település népességszámának további csökkenését gyorsítja. E kedvezőtlen erők kompenzálása érdekében nagyon lényeges feladat, a lakosság helyi foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, az inaktívak minél nagyobb arányú aktivizálása, a munka világába történő visszavezetése. Ennek alapfeltétele, hogy a lakosság a helyi igényeknek megfelelő képzettséggel rendelkezzen, melynek érdekében a helyi oktatás, képzés struktúráját jobban összhangba kell hozni a helyi gazdaságfejlesztési elképzelésekkel. Igényszinteknek megfelelően, egészséges arányban szükséges a magas képzettséget igénylő és a szakmunkás képzést egyaránt fejleszteni. Ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt kell fektetni egyrészt olyan piacképes ismeretek oktatására, mint például a turisztikai, menedzsment, logisztikai, vállalkozói tudományok, valamint továbbra is meg kell őrizni az informatikai és 75

76 nyelvi képzés magas színvonalát. Másrészt a célul kitűzött helyi innovatív mezőgazdaság kialakításához és ipartelepítéshez kapcsolódóan az agrár és ipari szakmunkás-képzést is bővíteni szükséges, célirányosabbá, koordináltabbá kell tenni. Nem szabad megfeledkezni a fiatal generációk oktatása mellett a felnőttképzések, átképzések jelentőségéről sem, az egyre gyorsabban és radikálisabban változó igényeknek való sikeres megfelelés érdekében ( élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása). Tekintettel arra, hogy Nagykőrös tradicionális iskolaváros, kiváló, tapasztalt oktatógárdával rendelkezik, ami rendkívül jó alapot teremt a helyi oktatási rendszer fejlesztéséhez. Háttértényezőkként azonban javítani kell az oktatási intézmények infrastrukturális feltételein, az esélyegyenlőség érdekében mindenütt meg kell oldani az akadálymentesítést. Igény volna továbbá az óvodákban és iskolákban állandó pszichológus alkalmazására. A rugalmasabb és teljesebb helyi munkaerőpiac, illetve foglalkoztatás bővítése érdekében, a képzési struktúra javítása mellett törekedni kell a vállalkozói készségek, kultúra, környezet fejlesztésére és minél több alternatív foglalkoztatási forma kialakítására és meghonosítására a településen. Ilyenek például a közmunkák, valamint a részmunkaidős, vagy távmunkában végezhető foglalatosságok. Javasolt fejlesztési programok: A meglévő oktatási intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése (akadálymentesítés, állandó pszichológus alkalmazása óvodákban és iskolákban) Képzési tematika folyamatos alkalmazkodása az igények és lehetőségek tükrében, törekedve a térségben piacképesnek számító ismeretek átadására Szervezett felnőttképzési, átképzési programok a tervezett fejlesztésekhez igazodva A vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói kultúra javítása speciálisan a tervezett projekteknek megfelelően Intézkedési rendszer kidolgozása a rugalmasabb és teljesebb munkaerőpiac megteremtéséért a városban. (alternatív foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, közmunkaprogram) 2.2. A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához A település gyarapodása érdekében a jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása mellett nagyon lényeges a lakosság kikapcsolódásának, rekreációjának, mint a közérzetet, hangulatot alapvetően meghatározó, testi-szellemi egészség megóvásának és javításának tényezője is. Ez a munkaerő megújulásának alapja, és természetesen a betelepülő cégek számára is egyfajta vonzó telepítő tényezőnek tekinthető. A lakossági rekreáció szempontjából előnyös tényezőknek tekinthetők a város jelentős, egyedi kulturális hagyományi, valamint a rendkívül vonzó, szép települési környezet, melyekre a helyi polgárok méltán lehetnek büszkék. Érdemes volna a rekreációs célú fejlesztésekre külön programot készíteni, amely segítségével ezen a területen átgondolt irányvonalak mentén fejlődhetne a település, ráadásul ezzel a megoldással úttörő szerepet játszana a térségben. A program megvalósításába egyéb partnerek 76

77 Bevonása is szükséges, amelynél jól hasznosíthatók lehetnek a külföldi testvértelepülési kapcsolatok. A települési komforthoz hozzátartoznak a kikapcsolódási lehetőségek, melyek számát és feltételeit (műszakit és humán infrastrukturálist egyaránt) javítani szükséges. A helyi rekreációban jelenleg a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház játszik kiemelkedő szerepet, ezért is különösen fontos, hogy a jelenleg fennálló műszaki infrastrukturális problémákat orvosolva, a működés kultúrált, vonzó környezete fenntartható legyenek. Emellett a rendszeresen megtartott helyi rendezvények, valamint a könyvtárak és a sportlétesítmények nyújtanak szórakozási lehetőséget a településen élők számára, de ezek mellett egyéb kikapcsolódási lehetőségeket is biztosítani kellene. A rendezvények számának és színvonalának emelése érdekében fontos feladat, az ehhez kacsolódó humánerőforrás és szervezeti fejlesztések, melyekhez jó alapot teremtene az önkormányzat, illetve az e területen bevonható civil szervezetek, vállalkozók, valamint a településen kívüli és határon túli partnerek együttműködésének javítása, partnerség kialakítása és fenntartása. Nem szabad hagyni, hogy a civil szervezetek aktivitása visszaessen, ezért bevonásuk a szervező munkákba, illetve támogatásuk egyaránt fontos a jövőben is. A sportolás amellett, hogy remek kikapcsolódási lehetőség, az egészséges életmód alapfeltétele is. A minőségi sportolás műszaki és humán infrastrukturális feltételeit egyaránt javítani kell a településen. A visszajelzések alapján növelhető lenne a rendszeresen sportoló helyi lakosok száma, de ehhez mindenek előtt új sportlétesítmények, sportpályák kialakítására, valamit a helyi sportoktatók számának és képzettségi színvonalának emelésére lenne szükség. A meglévő sportkoncepció már elavult, érdemes volna aktualizálni. A rekreációs szolgáltatásokat össze lehetne kötni az idegenforgalmi fejlesztésekkel, amely lehetővé tenné, hogy a lakosság kikapcsolódási lehetőségeinek bővítése mellett a település turizmusa is nagyobb lendületet kapjon. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy Nagykőrösön ne csak a települési környezet és az agrárgazdaság legyen egészséges illetve szolgáltasson egészséges termékeket -, de a lakosság is egészségesen éljen, és a város ezt a nagyon pozitív példát tudja magáról kifelé közvetíteni. Javasolt fejlesztési programok: A rekreációs célú fejlesztések programjának összeállítása, a fejlesztésekbe bevonandó szereplők partnerségének kialakítása A rekreáció infrastrukturális feltételrendszerének javítása A rekreáció humánerőforrás oldala és szervezeti kérdések javítása A rekreációs szolgáltatások kapcsolódása az idegenforgalmi fejlesztésekhez 77

78 2.3. Közösségformálási programok A település népességének fogyása és az egyre fenyegetőbbé váló elvándorlás miatt kiemelt jelentőséggel bírnak a közösségformálással kapcsolatos városi feladatok. A másik nagyon fontos indok ezt a fejlesztési témát előtérbe helyezni, hogy a Nagykőrös által pozitív példaként felvállalható identitás, a kis-középvárosi kategória egyik legfőbb értéke összetartó közössége lehet. Az a közösségi élettér, amely a legvonzóbb tulajdonságot jelentheti természetesen a megélhetés mellett a lakosság megmaradásához. A közösségfejlesztés szempontjából kedvező alapot jelent a helyi lakosok rendkívül erős identitástudata, a lokálpatriotizmus határozott megléte, valamint a kisvárosi településjelleg, mely elősegíti a helyi kapcsolatok kialakulását és intenzív ápolását, a mindenki ismer mindenkit állapot megteremtését (természetesen ezt csak képletesen értjük), ahol még nem jelent meg a nagyvárosi elidegenedés. A közösség formálódását kedvezően befolyásolná a speciálisan, a helyi kultúrát népszerűsítő és közvetítő helyi rendezvények számának és színvonalának növelése, melyek egyúttal kiemelik és megerősítik a település sajátos karakterét is. E megmozdulások szervezésébe törekedni kell a lehető legszélesebb körben bevonni a település szereplőit. Az Arany János hagyomány további éltetése az elkövetkezőkben ebből a szempontból is rendkívül fontos, hiszen ez egy kiváló eszköz a lakosság identitástudatának erősítéséhez, a lakossági kapcsolatrendszer fejlesztéséhez. Érdemes lenne a közös fellépések szorgalmazása a közös célok megvalósítása érdekében, emellett fejlődést hozhatna helyi önszervező köri mozgalmak kialakítása, helyi, jelentős személyiségek közszerepeltetése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi emberi erőforrások feltárására és megjelenítésére, támogatni kell az emberek részvételét az önkéntes tevékenységekben és a közügyek terén, intenzívebb partnerkapcsolatot kell kiépíteni az önkormányzat és a lakosság, vállalkozók és civil szervezetek között, törekedi kell a településen jelentkező különleges igények figyelembevételére és a leginkább rászorultak céltámogatására. Az együttműködést fejlesztő módszerek között említhetjük az önkormányzattal történő rendszeres egyeztetést, adományszervezést, fórumok és ülések tartását. A helyi közösség és az informális lakossági kommunikáció fejlődése érdekében hasznos volna, ha rendelkezésre állna egy rendszeres, nem hivatalos eszmecserére is lehetőséget biztosító közösségi tér, helyszín, ugyanis ilyen jelenleg nincs a településen, de igény volna rá. Mindez a lakossági kommunikáció mellett a közösségi életre is pozitív hatással lenne. Az önkormányzatnak továbbra is támogatnia kell a közösség érdekében végzett tevékenységet, illetve szorgalmaznia kell az emberek részvételét az önkéntes tevékenységekben és közügyekben. Javasolt fejlesztési programok: Közösségi rendezvények, városi ünnepségek szervezése Rendszeres fórumok, ülések tartása, jövőműhelyek szervezése Mozgósítási, közösségfejlesztő programok meghatározott célok érdekében (ezen programok kiválasztása, és megtervezése) 78

79 3. 3. A környezet KÖRNYEZET és ÉS infrastruktúra, INFRASTRUKTÚRA, mint MINT gazdasági GAZDASÁGI hajtóerő, HAJTÓERŐ, és a környezet, ÉS A KÖRNYEZET, mint élettér MINT fejlesztése ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE A célcsoport leírása Az infrastruktúra hivatalos megfogalmazás szerint a termeléshez kapcsolódó azon eszközök és intézmények összessége, amelyek nem részei a közvetlen termelési folyamatnak, viszont annak nélkülözhetetlen feltételei. Az infrastruktúra kiépítettsége és színvonala meghatározó módon befolyásolja a termelés hatékonyságát és a piacon megjelenő termékek minőségét. Ezen okok miatt az infrastruktúra kialakítását és továbbfejlesztését a gazdasági fejlődés mindenkori alakulásának függvényében kell végezni. Nagykőrösön ezért meg kell találni a megfelelő eszközöket arra, hogy a szükséges infrastruktúrával kiszolgáljuk a nagyobb feldolgozó vállalatokat csakúgy, mint a fejlődő KKV szektor igényeit. Ugyanakkor ez az infrastrukturális fejlődés természetesen meghatározza a lakosság ellátásának színvonalát is, azt, hogy milyen körülmények között él, milyen színvonalon tudja az önkormányzat az igényeit kiszolgálni. A települési fejlődés egyik alappillére ezért az infrastruktúrafejlesztés és közvetve természetesen a környezet minőségének javítása. A fejlesztések végső, közvetett kedvezményezettje az itt élő lakosság, a stratégiai célok megvalósítása végső soron a megfelelő életkörülmények és környezet kialakítását szolgálják. Ahhoz hogy az itt élő emberek környezeti helyzete, állapota javuljon, sürgősen szükséges a keletkező szennyvizek szakszerű gyűjtése és kezelése, és a meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos fejlesztése. A mai modern települések egyik fontos meghatározója a gyors információáramlást lehetővé tevő informatika alkalmazhatósága, hozzáférhetősége. Ezért fontos a település intézményfejlesztése ilyen téren is. Ez jelentős indíttatást adhat a lakossági és a helyi vállalkozások hasonló fejlesztési igényének megmutatkozásához is. A gazdaságfejlesztési politikában is nagy hangsúlyt kell helyezni a modern információs társadalom vívmányait használó vállalkozások fokozottabb támogatására, illetve általában a technológiai és műszaki innováció ösztönzésére. A gazdaság fontos szereplői a kis és középvállalkozások, akik számára gyakran gondot okoz a működésük versenyképességéhez szükséges innováció megteremtése, főleg a kezdeti időszakban szorulnak támogatásra. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése megalapozza a település gazdasági versenyképességének növelését, azáltal, hogy javítja a település elérhetőségét. A cél, hogy Nagykőrös minden irányból rövid idő alatt és biztonságosan elérhető legyen a főváros, a szomszédos nagyvárosok és a kistérség településeiről. A program emellett törekszik a lakosság életminőségének javítására, a közlekedési infrastruktúra környezetbarát kialakításával és a közlekedési eredetű szennyezések csökkentésével. Célja, hogy a fejlesztések révén egy egészséges, vonzó élettér alakuljon ki. A célcsoport segíti Nagykőrösnek egyfajta térségi központ szerepének erősítését is, azzal, hogy a fejlesztések által javul város elérhetősége a kistérség településeiről. A nagykőrösi optimális élettér megteremtése során törekedni kell a környezetei és esztétikai szempontok maximális figyelembe vételére, hiszen azok figyelmen kívül hagyása olyan irreverzibilis folyamatokat indíthat el, melyek a későbbiekben már nem orvosolhatók. 79

80 Nagykőrös értékes kül- és belterületi természeti állapota, épített öröksége és hagyományos településszerkezete előnyös adottság. Ennek megőrzése mellett, a kedvező alapokra építkezve azonban a fejlesztésre is nagy gondot kell fordítani. A maximális környezeti igényesség, élhetőség és komfortosság jegyében szükséges a parkok zöldfelületi értéket, a közterületi lehetőségeket növelni, a településképet javítani, az épített örökséget hozzáillő funkciókkal megtölteni, a változatos biodiverzitást elősegíteni. Az érintett önkormányzatok feladata, hogy erejükhöz képest megteremtsék az infrastrukturális helyzet és környezetminőség javításának feltételeit. Ehhez azonban komplex szemlélet és megfelelő ütemterv szükséges. Az anyagi feltételeket, sikeres pályázatok megnyerésével, szakértők bevonásával, illetve megfelelő gazdálkodással tudják megteremteni. A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósítása által nyert előnyök A környezeti elemek minősége közvetett hatással van az emberi egészségre, ezért fontos a felszíni-, a felszínalatti vizek és a talaj szennyezés mértékének csökkentése. A programok megvalósulása estén a település környezeti állapota javulni fog, a település tisztább, egészségesebb és élhetőbb lesz, a város lakói egészségesebb és jobb körülmények között élhetnek. A gazdasági fejlődést megalapozó, de irányított infrastruktúra-fejlesztés egyúttal a környezet minőségének fejlesztését is szolgálja. Az infokommunikációs hálózatok fejlesztése mind az önkormányzat, mind pedig a helyi vállalkozók számára gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. Önkormányzati szinten megvalósulhat az e-közigazgatás, mellyel leegyszerűsödhet, illetve felgyorsulhat a hivatali ügyintézés. Az informatikai rendszer kiépítésével javulhat a vállalkozások versenyképessége, lehetőség lesz a távmunkára. Az inkubátorház megvalósulása esetén a beköltöző vállalkozások minimalizálni tudják a működési költségeiket, így rövidebb periódus alatt lesznek képesek gazdasági megerősödésre és tudnak forrást biztosítani a fejlesztésekre. A célok és programok megvalósulása esetén javul a település nemzetközi, regionális és kistérségi elérhetősége, ami kedvező hatással lesz a térség versenyképességére is. A jó elérhetőség új vállalkozások telepítő tényezője lehet. A lakosság mobilitását a környezet védelmével összehangoltan lehet javítani és a tervezett programok hozzájárulnak a településkép és a lakosság életkörülményeinek javulásához is. A fejlesztések nem csak a város, hanem a környező települések számára is fejlődést hozhatnak. A programok megvalósításával a településen megvalósulhat a korszerű igényeknek is megfelelő, a modern, nyugat-európai színvonalat semmiben sem nélkülöző egészséges és esztétikus lakókörnyezet. Az infrastrukturális fejlesztésekkel megalapozott zöldfelületi és értékmegőrzési fejlesztések egyrészt növelnék a közterületek használati értékét, másrészt egy vonzó településképet, hangulatos lakókörnyezetet eredményeznének. A környzetminőségre irányuló fejlesztések túlmutatnak a praktikum és az esztétikum keretein, hiszen közvetve szolgálják a lakosság elégedettségét, kedvező egészségi állapotát, jó közérzetét, a település vonzerejét, lakosságmegtartó erejét egyaránt. Az önkormányzati példamutatás a lakosság környezetei nevelésének egyik meghatározó tényezője lehet. 80

81 A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósításának elmaradása esetén várható hátrányok A programok elmaradása hátráltatja majd a gazdasági fejlődést, és ezáltal a lakosság megélhetését is rontja, tovább romlik a környezeti állapot, a környezteti elemek további szennyezése az itt élők egészségi állapotát is veszélyeztetheti. Amennyiben az infrastrukturális beruházások elmaradnak az itt élők életminősége lassan romlani kezd, a szennyvíz program elmaradása estén a lakosság egészségi állapota is közvetve károsodhat, illetve szennyeződhet az ivóvízbázis. Az infrastrukturális fejlesztések és a folyamatos karbantartás elmaradásával a város lemarad az országos átlagtól, ez azt eredményezheti, hogy a térségbe érkező potenciális befektetők nem keresik majd. A vállalkozások a különféle támogatások hiányában nem tudják felvenni a versenyt a piacon erősebb társaikkal, ezért nagyon sok KKV elsorvad vagy csak nem képes fejlesztésre. A település a befektetésekért folyó versenyben hátrányba kerülhet, mivel elérhetősége nem javul. A település és a kistérség romló útviszonyai a közeli autópálya elérhetőséget javító hatását csökkentik. A lakosság mobilitását csak a személygépkocsi-közlekedés arányának növelésével sikerül biztosítani, ami fokozódó környezeti károkhoz és a lakosság életkörülményeinek romlásához vezet. Nem sikerül az idegenforgalmi ágazat megerősítése, mivel annak alapinfrastruktúrája nem épül ki. A programok elmaradásával a meglévő kedvező építészeti, településszerkezeti és zöldfelületi adottságok tűnhetnek el a nem megfelelő kezelés, a megőrzés és fejlesztés elmaradása miatt. A települési lakókörnyezetet meghatározó zöldfelületi és építészeti elemek dinamikusan változó tényezők, melyek a hibás, nem megalapozott döntések, és az elhanyagolás következtében maradandó települési sebeket szenvedhetnek. Amennyiben az infrastrukturális és környezeti beruházások elmaradnak, az itt élők életminősége, a település környezetminősége nem változik majd, megáll a jelenlegi igen kedvező fejlődési irányvonal, vagy lassan romlani kezd. Ez a településfejlesztés többi szegmensére is kihat közvetlen vagy közvetett módon Infrastruktúra javítása a lakosság szolgáltatásában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás A településen ki kell építeni a szennyvíz elvezető csatornahálózatot és minél magasabb rácsatlakozási arányt kell elérni. A jelenleg használt egyedi nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknákat meg kell szűntetni, és fel kell lépni az illegális szennyvízleürítések ellen. A tervezett szennyvíztelep terveit felül kell vizsgálni és a jelenlegi igényekhez alakítani, majd a lehetőségekhez mérten mielőbb megvalósítani a beruházást. A meglévő egyéb lakosságot szolgáló infrastrukturális hálózatokat folyamatosan, a lehetőségekhez és a technológiai fejlődésnek megfelelően fejleszteni és karban tartani szükséges. A város esetleges terjeszkedésével párhuzamosan kell bővíteni az infrastrukturális rendszereket is. Az önkormányzat informatikai rendszerét olyan szintre kell fejleszteni, hogy az alkalmas legyen az e-közigazgatás bevezetésére. Az önkormányzat munkatársait folyamatosan képezni 81

82 kell, hogy a magasan kvalifikált informatikai ismereteikkel hatékonyabban végezhessék munkájukat, és a lakosság minél gördülékenyebben jusson hozzá a szükséges információkhoz, illetve minél gördülékenyebben tudja intézni ügyeit, valóban szolgáltató önkormányzat legyen. Javasolt fejlesztési programok: Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése Városi szennyvíztelep meglévő terveinek aktualizálása és a tervek megvalósítása A Duna-Tisza-közi nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer részeként tervezett komposztáló megépítése Nagykőrösön A települési csapadékvíz elvezető csatorna-rendszer kivitelezése A meglévő infrastrukturális hálózatok folyamatos karbantartása, fejlesztése Az e-önkormányzat rendszerének megvalósítása 3.2. Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez A gazdaság nem lehet versenyképes a kiszolgáló infrastruktúra nélkül, illetve nem lehet megfelelő szintű fejlődést elérni azon innovatív elemek bevezetése nélkül, amelyek már nem csak egyszerűen kiszolgálják a megjelenő gazdasági igényeket, de elébe is mennek azoknak. Az önkormányzat az ilyen jellegű fejlesztéseivel nem egyszerűen csak lehetővé teszi a gazdasági fejlődést, de saját maga fejlesztést generál, illetve irányítja a fejlődést. A stratégiai cél egyik része a város ipari parkjának esetleges fejlesztésére vonatkozik, ha olyan beruházó érkezik, vagy helyi vállalkozók települnének be, akiknek a jelenlegi igényeiknek nem biztos, hogy elegendő - infrastruktúra kevésnek bizonyul. A stratégiai cél másik része a fejlődés generálását szolgálja, az innováció terjedését segíti elő, illetve a KKV szektor megerősödését hivatott szolgálni. Ennek részeként a vállalkozások számára létre kell hozni egy információs rendszert, ahol tájékozódhatnak és tájékoztatást adhatnak magukról. Az e-gazdaság kialakulásával gyorsabban tudhatnak meg olyan információkat (pl. pályázati összefoglaló), melyek számukra gazdasági előnyt jelenthet, ezáltal javulhat a vállalkozások versenyképessége. Könnyen bekapcsolódhatnak nem csak az ország, de a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe is. Ehhez természetesen szükséges lesz a nyelvet beszélő, magasabban kvalifikált menedzser réteg kitermelése is. A rendszer működéséhez támogatni kell a gazdasági szervezetek infokommunikációs infrastruktúrájának megteremtését. Ahhoz, hogy a gazdaságot dinamizálni képes KKV szektor jelenjen meg Nagykőrösön feltétlenül szüksége van arra, hogy a kicsi, de fejlődőképes vállalkozókat az önkormányzat közvetlenül is támogatni tudja, pl. egy inkubátorház kialakításának keretében. Itt egyrészt lehetőséget kapnak az első lépések könnyebb megtételére, másrészt olyan üzleti környezetbe kerülnek, ahol már az innovatív, a hatékonyságot és versenyképességet befolyásoló infrastruktúra használatára is rászoktatja őket az önkormányzat, ezzel is befolyásolva a későbbi fejlődés mibenlétét. Javasolt fejlesztési programok: Az ipari park infrastruktúrájának igény szerinti kiépítése A vállalkozások informatikai rendszer-fejlesztésének támogatása Az e-gazdaság kialakulásnak elősegítése Inkubátorház kialakításának infrastrukturális megalapozása 82

83 3.3. Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése A program célja a település és szűkebb környezete elérhetőségének javítása, valamint a lakosság mobilitásának biztosítása a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva. A belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése a lakosság életkörülményeit javítja. A tömegközlekedés fejlesztése a mobilitás biztosításához járul hozzá, a járatok zsúfoltságának csökkentésével és a megállóhelyek kultúráltabbá tételével. A kerékpárút-hálózat kiépítése egyrészt a helyi kerékpárosok közlekedését teszi biztonságosabbá, illetve segíti a környezetbarát és egészséges kerékpározás részarányának növelését, másrészt pedig elősegíti a turizmus fejlesztését. A hiányzó településközi utak kiépítése a kistérségi elérhetőséget javítja és elősegíti a kistérségen belüli kohéziót. A várost érintő gyorsforgalmi utak kiépítése ugyan szerepel a 2015-ig szóló tervekben, de a város érdeke, hogy azok minél előbb megépüljenek, ennek érdekében lobbytevékenységre van szükség. Az M8 és M44 megépülése nem egyszerűen csak elérhetőségi kérdés Nagykőrös számára, ennél sokkal több: a közlekedési korridorok a 21. században a tőkeáramlás, a munkaerőáramlás, az innováció terjedésének meghatározó tényezői. A korridor-hatás kiaknázása több szempontból is megalapozhatja a gazdaság gyorsabb fejlődését, illetve önmagában véve is egy szervező erőt jelent azon települések összefogásához, amelyeket a korridor felfűz. Fontos a 441. sz. főút elkerülő szakaszának megépítése is, ami a belterületen csökkentené a balesetveszélyt és a környezetszennyezést. Természetesen ez nem közvetlenül önkormányzati feladat, de nagyon fontosnak tartjuk a képviselőtestületnek az ügy minél hamarabbi megvalósulása érdekében végzett tervszerű lobbytevékenységét. Javasolt fejlesztési programok: Belterületi úthálózat felújítása és teljes kiépítése, külterületi utak felújítása Tömegközlekedés fejlesztése, autóbuszmegállók kiépítése Kerékpárút-hálózat kiépítése Hiányzó településközi összekötő utak kiépítése és a meglévők felújítása Lobbytevékenység a települést érintő gyorsforgalmi utak (M8, M44) és a 441. sz. főút elkerülő szakaszának minél gyorsabb megépítése érdekében 3.4. Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás A program célja, hogy a kedvező építészeti, településszerkezeti és természeti adottságokkal rendelkező település megjelenése, vonzereje, arculata tovább fejlődjön az értékek megőrzésével a korszerű településképi igények kielégítésével, a közterületi funkciók gyarapodásával és az épített környezet folyamatos fejlesztésével. A jelenleg is barátságos hangulatú városban a minőségi fejlesztésekre kell a legfőbb hangsúlyt helyezni. A környezeti fejlesztések során az esztétikai és a környezet-egészségügyi szempontokat kell figyelembe venni. Az élhető, a városlakók által komfortosnak, míg a látogatók által hangulatosnak tartott települési környezetnek sokszínűnek, valódi kondicionáló hatásúnak, több funkciót is kielégítőnek, vizuális-esztétikai szempontból megnyerőnek és ápoltnak kell lennie ahhoz, hogy az elvárt igényeket a megfelelő színvonalon biztosítsa. Ehhez szükséges a meglévő adottságok továbbgondolása, a közterületek tervszerű, koncepcionális 83

84 minőségi és mennyiségi fejlesztése, a természeti és építészeti örökség állapotjavítása, azok megfelelő színvonalú hasznosításának a kitalálása. Ebben már eddig is jelentős fejlesztési ötleteket/terveket készített elő az önkormányzat, és a megvalósítás is túl van már több lépésen. Javasolt fejlesztési programok: Élhető városközpont programja Zöldfelületi felújítások, új zöldfelületek kialakításának programja Helyi építészeti és természeti értékvédelem Településszerkezet megőrzésének, hangsúlyozásának programja 3.5. A természeti környezet megóvása és fejlesztése A település természeti környezete a lakosság életminőségére, a környezetminőségre és a biodiverzitásra nézve egyaránt fontos. Nagykőrösön a rendkívül kedvező adottságok megtartására, és a további természetvédelmi szempontú fejlesztésre kell törekedni. A mezőgazdasági művelés szempontjából jó minőségű területeken természetesen az intenzív művelés továbbra is támogatható, azonban a kedvezőtlen adottságú területek természetvédelmi szempontból kedvező művelési ág váltása a gazda és a biodiverzitás szempontjából egyaránt előnyös lehet (pl. rosszabb minőségi földterületek újfajta hasznosítása). A jó környezetminőség hosszú távú megtartásához a mezőgazdasági területeken is a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatot kell folytatni. A település külterületén több természetközeli élőhely lenne országos vagy helyi védelemre is érdemes. Javasolt fejlesztési programok: Helyi és országos védelem alá helyezés, a védelem alatt álló területek megőrzésének programja Mezőgazdasági területek természetvédelmi szempontú fejlesztésének programja 84

85 4. Az önkormányzati 4. AZ ÖNKORMÁNYZATI fejlesztések hatékonyságának FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK növelése NÖVELÉSE A célcsoport leírása Az önkormányzat fontos feladata, hogy a település gazdasági fejlődésének kereteit megteremtse. Ebben kiemelt szerep jut az önkormányzat gazdasági alapjainak, valamint egy vállalkozásbarát gazdaságpolitika kialakításának. Fontos szerepet kaphat a fejlesztésekben bizonyos célirányos, és esetenként ideiglenesen kivetett adófajták, amelyek bevételei az átláthatóságot szolgálva közvetlenül egy adott cél megvalósítására fordítódnak. Ugyanakkor a hatékonyságot fokozó tényezőként vehetjük számításba a kapcsolatrendszer bővítését, a térségi együttműködések kialakítását, és természetesen a megfelelő kommunikáció végzését. Az önkormányzat saját tulajdonú vagyonkezelő cégen keresztül látja el vagyongazdálkodási feladatainak egy jelentős részét, amely átgondolt, következetesen végrehajtott vagyongazdálkodási stratégiával, valamint a külső befektetői kör mozgósításával a vagyonkezelés hatékonyságát nagymértékben javítani lenne képes. Természetesen nem nélkülözhető az önkormányzat közvetlen vállalkozáserősítő politikája sem, amelyet elsősorban intézkedéseiben juttathat érvényre. Ezek tartalmazzák egyrészt a vállalkozásbarát adó- és illetékfizetési struktúrát, másrészt aktív eszközökként a korábban nem alkalmazott finanszírozási források bevonását, valamint esetleges saját vállalkozási tevékenységet is. Az önkormányzati hatékonyságnövelés fontos eszköze az intézményrendszer célszerű hasznosítása is, amely a jelen adottságok közepette elsősorban racionalizálást, az erőforrások költségkímélő újraosztását jelenti. Nagykőrös településközi kapcsolatrendszere versenytársaihoz képest is - hiányos, ráadásul ennek fejlesztését alapvetően megnehezíti a megyei és egyben regionális szinten jellemző peremhelyzete. A kommunikációs csatornák fejlődése révén a távolság azonban leküzdhető. Szélesíteni kell a kapcsolatrendszert, valamint törekedni kell a meglévő kapcsolatok intenzívebbé tételére, gazdasági tartalommal is bíró együttműködések kialakítására. A városnak aktívan hozzá kell járulnia a térségi kohézió erősödéséhez, intenzíven be kell kapcsolódnia a térség terület és vidékfejlesztési tervezési és megvalósítási folyamataiba. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a partnerépítési tevékenységre, valamint a velük való közös projektek kialakítására, a közös tervezésre és megvalósításra. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot Cegléddel és Kecskeméttel a sajátos vidéki agglomerációs előnyök hatékonyabb kihasználása érdekében. Tisztázni és folyamatosan gazdagítani kell továbbá a térségen belüli szerepköröket. Ennek érdekében elsősorban intenzívebb külső kommunikációs tevékenységet szükséges folytatni, amiben kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévő kapcsolatokra is annak érdekében, hogy ezeket intenzívebbé és sokoldalúbbá tudja tenni. Emellett javítani kell a település külső megítélésén, mely érdekében intenzívebb marketingtevékenységet kell folytatnia. Mindez nagyban hozzájárulna a helyi értékek népszerűsítéshez és hatékonyabb kihasználásához is. Az együttműködések sokszorozásához lendületet adhat a többcélú társulás megalakulása, amely ideális alapot jelenthet Nagykőrös számára térségi funkcióinak bővítésére és hatékonyabb kihasználására egyaránt. Az együttműködés mellett a tapasztalatok kölcsönös cseréje révén az egész térség gyorsabban és kiegyensúlyozottabban fejlődhet. 85

86 A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósítása által nyert előnyök A javasolt programok megvalósításával megteremtődnének a gazdasági növekedés lehetőségei, amelyek a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett is hatékony döntésekkel támogatnák a település fejlődését. A hatékonyabb vagyongazdálkodás valamint a vállalkozásbarát intézkedések növelnék a település jövedelemtermelő képességét, amely egyrészt a beruházók aktivizálásán, másrészt a saját bevételek gyarapodásán, illetve a működési kiadások csökkenésén keresztül jutna érvényre. Így egy hosszú távon fenntartható önkormányzati gazdálkodási struktúra alakulna ki, amely kiegészülne a település javuló gazdasági versenyképességével, és kitörési pontot jelenthetne a város társadalmi tendenciáiban, amely a munkanélküliség visszaszorításában valamint a korszerkezet lassú javulásában mutatkozna meg. A tervezett fejlesztések megvalósulása útján fejlődne a belső kommunikáció színvonala és intenzitása, ezáltal az önkormányzat, valamint a lakosság, civil szervezetek és vállalkozók közti együttműködés megerősödne, ami nagy segítséget nyújtana a helyi kezdeményezések hatékonyabb kibontakozásához. A tájékoztatás magas színvonalát kihasználva a lakosság még aktívabban bekapcsolhatóvá válna a település életének irányításába. A helyi attrakciók számának bővülése, illetve az ehhez kapcsolódó külső kommunikációs és marketing tevékenység fejlődése révén a város településközi kapcsolatrendszere jelentősen fejlődne, új partnerekre tenne szert, a meglévő együttműködéseket, pedig szorosabbra fűzné, és nagyban elősegítené azok sokoldalúbbá tételét. Emellett jelentősen fejlődne a város imázsa, nagyobb nyilvánosságot és népszerűséget kapnának egyedi, sajátos értékei. Nagykőrös intenzíven bekapcsolódna a térség- és vidékfejlesztési folyamatokba, meghatározott kistérségi szerepkörökre tenne szert, valamint szorosabbra fűzné és sokoldalúvá tenné együttműködését Cegléddel és Kecskeméttel. A helyi értékek közvetítése intenzívebbé válna, ami a turisztikai fogadóképesség fejlesztésével összhangban hozzájárulna a helyi turizmus fejlesztéséhez, ami a település bevételeit jelentősen növelhetné, gazdasági életét dinamikusabbá tehetné. Ugyanakkor a pozitív imázs a beruházókat is jelentősen befolyásolja valamennyi gazdasági ágnál. A külső kommunikáció fejlődése és a partner-centrikus megközelítés előtérbe helyezése révén a megalakuló többcélú társulás intenzív együttműködést és hatékony működést produkálna, ami a város oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetét is nagymértékben fejleszteni tudná. A fejlesztési irányban foglalt célok és programok megvalósításának elmaradása esetén várható hátrányok Amennyiben nem sikerül a vagyongazdálkodásban a fejlesztésorientált koncepciót követni, akkor tovább romlana az önkormányzat ingatlanvagyonának állaga és az ésszerű hasznosítás átgondolása nélkül a befektetők sem aktivizálódnának, amely rontaná a város gazdasági jövedelemtermelő képességét. Az elmaradó beruházók ugyanis nem teremtenek munkahelyeket, amely tovább növelné az ingázni kényszerülő lakosság arányát, az elmaradt gazdasági értékteremtés pedig tovább 86

87 gyengítené a város gazdasági versenypozícióját, és az elmaradt saját bevételeken keresztül az önkormányzat anyagi mozgásterét. A nem megvalósuló intézményi hatékonyságnövelés a kiadási oldalon róna egyre nagyobb és elviselhetetlenebb terhet az önkormányzatra. Az imént vázolt negatív hatások felerősítenék a negatív társadalmi folyamatokat, amelyet az önkormányzat a növekvő munkanélküliségen illetve az elöregedő lakosságszerkezeten keresztül közvetlenül is érzékelni fog. A település kimarad a térségi fejlesztési tervezési és döntési folyamatokból, így érdekeit kevésbé hatékonyan tudja érvényesíteni. Új partnerek bevonása nélkül fejlesztési céljaival magára marad és elszeparálódik. Nagykőrös nem bírja szorosabbra fűzni együttműködését Cegléddel és Kecskeméttel, így kevésbé tudja hasznosítani a sajátosan létrejött agglomeráció előnyeit és egyre jobban leszakad a másik két várostól. Nem sikerül tisztázni a térségi szerepköröket és Nagykőrös nem fogja tudni ezeket sikerrel bővíteni. A külső kommunikáció fejlesztése nélkül a település nem fogja tudni sikerrel bővíteni településközi kapcsolatrendszerét, valamit a meglévő kapcsolataiból kevésbé fog tudni előnyt kovácsolni, ráadásul a megalakuló többcélú társulásban való érdekérvényesítés sem lesz kellőképp hatékony, ami nagy fejlődési lehetőségektől fosztaná meg a várost oktatási, egészségügyi, kulturális, gazdasági, turisztikai területeken egyaránt. Nem fejlődik a város marketing tevékenysége, nem a fejlesztésekhez igazodó kép alakul ki róla a köztudatban. Még ha a turisztikai, illetve gazdasági fejlesztések meg is valósulnak, a kifelé irányuló kommunikációs tevékenység javítása nélkül nem fogja tudni értékeit hatékonyan közvetíteni kifelé a település, így az azokban rejlő lehetőségeket kevésbé tudja kihasználni. Nem fejlődik a város nemzetközi kapcsolatrendszere, a meglévő testvértelepülési kapcsolatai nem bővülnek és gazdagodnak új tartalommal, így továbbra is döntően kulturális alapúak maradnak Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés. Az önkormányzat pénzügyi helyzete - a magyar átlaghoz hasonlóan- csupán korlátozott mértékben teszi lehetővé a szükséges karbantartások, fejlesztések és beruházások saját erőből történő megvalósítását. Bár az anyagi források struktúrája kedvezőnek mondható, amelyben a saját bevételek valamint a központi költségvetési finanszírozási források viszonylagos egyensúlya figyelhető meg, az önkormányzat fejlesztési, beruházási mozgásterét jelentősen behatárolja a fenntartási, működtetési feladatok ellátása. Az önkormányzat mára erősen lecsökkent és leromlott állagú forgalomképes ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyek hasznosítása lehetne a kulcsa az önkormányzat beruházási, valamint likviditási problémái megoldásának is. Ezért az ingatlan vagyontárgyak hasznosítására mindenképp szükséges lenne egy széleskörű konszenzuson alapuló és az önkormányzat által következetesen felvállalt - hosszú távú stratégiai tervet kidolgozni. Ajánlatos lenne megfontolni az önkormányzati gazdálkodásban alternatív pénzügyi források bevonásának lehetőségét is. A PPP konstrukciók révén a magántőke segítségével a 87

88 fejlesztésekhez, beruházásokhoz nagyobb tőkeerő érhető el, amely erősíti az önkormányzat aktív vállalkozásbarát megítélését is. Az önkormányzat jelenleg nem folytat vállalkozói tevékenységet, így nem tesz szert plusz bevételi forrásra sem. Célszerű lenne átgondolni a Körösi Vagyonkezelő Rt. szerepét ebben a lehetőségben. Az Európai Uniós pályázati források az önkormányzatok számára is új és minden eddiginél szélesebb körű finanszírozási lehetőségeket teremtenek. Ezek jó kihasználásához azonban alapos helyzetfeltárás és tudatos tervezés szükséges. Meg kell határozni a fejlesztendő területek közötti prioritási sorrendet, az elérendő célokhoz vezető utat. Az előre eltervezett és átgondoltan végrehajtott cselekvési ütemterv biztosítja az önkormányzat számára, hogy a források a leghatékonyabb módon hasznosuljanak a város számára. Nagykörös eddig is számos sikeres pályázást könyvelhetett el. E tevékenység folytatása, aktív projekt-kidolgozás megvalósítása mindenképpen szükséges. A pályázás egyik feltétele a sajáterő megléte, amelynek előteremtése gondot okoz a településnek. Ezért kell pontosan felmérni a pénzügyi helyzetet és - több évre előretekintve - meghatározni a fejlesztéshez szükséges sajáterő nagyságát és forrásait. Ezáltal biztosítani lehet az aktív pályázás feltételeit. Az önkormányzati bevételek növelése érdekében szükségessé válhat akár újabb adó bevezetéséről is dönteni, ahogyan az önkormányzat munkatársai jelezték, az egyik ilyen függőben lévő kérdés az építményadó bevezetése, vagy az ideiglenes iparűzési adó, amely a helyi piac és vásártér korszerűsítését szolgálná. A operatív program keretében szükséges a sajáterő forrásainak és nagyságának pontos megtervezése, illetve az ezekről történő döntéshozatal. Javasolt fejlesztési programok: Települési fejlesztési beruházások és felújítások több éves tervezésének és ütemezésének meghatározása és végrehajtása a forgalomképes ingatlanvagyon célszerű hasznosításával Aktív projekt-kidolgozási, pályázat-előkészítési és pályázatkészítési tevékenység folytatása A fejlesztésekhez szükséges sajáterő szükségletek nagyságának és forrásainak meghatározása Vállalkozó önkormányzat kialakítása 4.2. Területi kohézió javítása Nagykőrös megyei és regionális szinten tekintve is peremhelyzetű település a földrajzi térben, mely nem kedvez a térségi együttműködési rendszer fejlődésének. A város településközi kapcsolatrendszere bővítésre, fejlesztésre szorul az őt körülvevő szűkebb fejlesztési tér tekintetében is. Regionális jelentőségű szerepkörökben szűkölködik a város, ezért is nagyon lényeges számára a térség együttműködési rendszerébe való intenzív bekapcsolódása, és ezáltal a térségi fejlesztési forrásokból való részesedés, a térségi fejlesztések előnyeinek kiaknázása. Fokozni kell a közös terület és vidékfejlesztési programokban való részvételt, valamint a hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében intenzívebbé kell tenni a térségen belüli kommunikációs tevékenységet. Nagykőrös jelenleg elsősorban kulturális és egészségügyi téren tud bekapcsolódni a térség életébe, de ahhoz, hogy igazán jelentős projektek tudjanak megvalósulni, szükséges a térségi összefogás, és a nagyobb léptékű projekt-előkészítés. 88

89 Kiemelten törekedni kell továbbá a Cegléddel és Kecskeméttel fennálló kapcsolat továbbfejlesztésére, növelni kell a közös pályázati aktivitást, a sajátos vidéki agglomerációban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében. Az egészségügyi ellátás területén már most is hatékonyan együttműködnek a városok, de emellett újabb együttműködési területek kialakítására volna szükség. Nagy lehetőséget jelent a város számára a megalakuló többcélú társulás, mely révén bővítheti kapcsolatrendszerét, funkcióinak körét, külső kommunikációját és aktívabban szerepet vállalhat a térség és vidékfejlesztési folyamatokban. Javasolt fejlesztési programok: Partnerépítési tevékenység a közösen megvalósítandó térségi projektek érdekében Közös térségi rendezvények szervezése Térségi szerepkör kialakításának programja 4.3. A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben A város hazai településközi kapcsolatrendszere ritkás, de nagyszámú határon túli testvértelepüléssel rendelkezik, ami viszont kiváló alapot teremt nemzetközi kapcsolatrendszerének továbbfejlesztéséhez. A testvértelepülésekkel ápolt kapcsolatok intenzitása eltérő és valamennyiben csak a kulturális tartalom jelent meg egyelőre. A hazai kapcsolatrendszerben ugyancsak kevés a gazdasági tartalom. Éppen ezért nagyon lényeges volna a meglévő hazai és nemzetközi kapcsolatok gazdasági tartalommal való feltöltése, melyet mindenképp a helyi gazdaságfejlesztési elképzelésekkel szinkronban kellene megvalósítani. Érdemes volna a nemzetközi kapcsolatok koordinálására egy kontaktszemélyt megbízni az önkormányzatnál, amely által a helyi fogadóképesség mellett jelentősen javulna a közös fejlesztési lehetőségek további felkutatásának folyamata is. A város településközi kapcsolatrendszerének intenzívebbé tétele érdekében hatékonyabban kellene felhasználni az egyre gyarapodó személyes vezetői kapcsolatokat és hatékonyabb lobbytevékenységet kellene kifejteni e téren. Fokozni kell a város partnerépítési tevékenységét új partnerek felkutatása, illetve velük közös PPP-s konstrukciók, pályázatok, projektek megvalósítása érdekében. Javasolt fejlesztési programok: Külföldi kapcsolatok gazdasági síkra terelése Partnerkeresés a nagyobb projektek előkészítéséhez, nemzetközi projektek tervezése Finanszírozási célú partnerkeresés, pl. PPP konstrukciók előkészítése 89

90 4.4. Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában A lakosság megfelelő szintű tájékoztatását fontos feladatnak tekinti az önkormányzat, melyet jól mutat az ennek javítása érdekében hozott rendelet és az ingyenes önkormányzati lap bevezetése is. Emellett továbbra is minden lehetőséget meg kell adni a lakosság számára, hogy álláspontjaikat megosszák az önkormányzattal és egymással, valamint éreztetni kell velük, hogy véleményükre ad a város vezetése, aktívan és hatékonyan részt tudnak venni a település életének irányításában. Tovább javítana a helyzeten egy kommunikációs stratégia kialakítása is. A település külső kommunikációja meglehetősen gyenge, fejlesztésre szorul. Ennek segítségével a regionális jelentőségű szerepkörök és funkciók köreit is bővíthetné a város. Fontos lenne ennek érdekében a település sajátos arculatának, imidzsének meghatározása, - melyhez ideális alapot jelentenek, a város kulturális hagyományai, az intenzíven élő Arany János kultusz, illetve a kisvárosi jelleg és kifelé való intenzívebb közvetítése. Ennek érdekében fokozni kellene a helyi és térségi marketing tevékenységet, melyhez nagy segítséget nyújtana egy marketingstratégia kialakítása. Emelni kellene a népszerűsítő marketing anyagok, kiadványok számát és színvonalát is, fokozatosan igazítva a megvalósuló turisztikai fejlesztésekhez. Hatékony megoldás lehetne a külső kommunikáció javítása érdekében további, nem önkormányzati honlap vagy honlapok kialakítása, melyek karbantartásába és fejlesztésében a település lakossága is aktívan bekapcsolódhatna ötleteivel, észrevételeivel. Javasolt fejlesztési programok: Kommunikációs stratégia kialakítása a fejlesztési célok tükrében valamennyi partneri körre vonatkozóan (lakosság, civil szféra, gazdasági szektor, partner-települések, külföldi partnerek, pénzügyi partnerek, vagy potenciális partnerek, stb.) Városmarketing munkacsoport létrehozása (személyi és infrastrukturális munkafeltételek biztosítása), marketing stratégia kidolgozása (imázs-teremtés, marketing eszközök meghatározása, stb.) A gazdaság élénkítését szolgáló e-nagykőrös megvalósítása (szálláskeresés, befektetési lehetőségek, szolgáltatások kínálata, fejlesztési területek, projektek kiajánlása, partnerkeresés, e-gazdaság, stb.) 90