TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program április

2 Terra Studio Kft Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: ; fax: ; Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program Készült Algyő Nagyközség Önkormányzatának megbízásából Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Felelős tervező: Galli Károly vezető projektmenedzser Munkatársak: Gajáry Gábor Horváth Kinga Veres László április 2

3 Tartalomjegyzék: A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INDOKLÁSA... 5 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE... 6 ALGYŐ SWOT ANALÍZISE... 8 ALGYŐ SWOT ANALÍZISRE ALAPOZOTT STRATÉGIÁJA ALGYŐ JÖVŐKÉPE PROBLÉMA, ERŐSSÉG CÉL MÁTRIX CÉLFA ALGYŐ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA STRATÉGIAI PROGRAM A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV I. A HELYI GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÉS DIVERZIFIKÁLÁSA I/1. ÚJ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGŰ TELEPHELYEK KIALAKÍTÁSA I/1.1. Az Algyő Park betelepítése, fejlesztése I/1.2. Új ipari-logiszikai területek kialakítása I/2. A HELYI IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK ÉS REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE I/2.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése I/ A fürdő és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése I/ A Tisza-parti rekreációs területek fejlesztése I/2.2. Az idegenforgalmi fogadókapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztése I/2.3. Kiegészítő turisztikai programok fejlesztése I/2.4. Az idegenforgalom helyi intézményi hátterének kialakítása I/3. TELEPÜLÉSI MARKETINGTEVÉKENYSÉG ERŐSÍTÉSE I/3.1. Marketingstratégia kidolgozása I/3.2. A célcsoportban található potenciális partnerek céltudatos keresése I/4. A MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA I/4.1. A mezőgazdasági kistermelők közötti integráció megteremtése, erősítése I/4.2. A termelők informáltságának, szakismeretének javítása, a legkedvezőbb hasznosítási mód támogatása, beruházások ösztönzése II. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE II/1. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE II/1.1. Külső közlekedési kapcsolatok javítása II/1.2. A belterületi út- és kerékpárhálózat fejlesztése II/2. A SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS CSAPADÉKVÍZELVEZETÉS FEJLESZTÉSE II/2.1. A szennyvíztisztítás III. fokozatának kiépítése II/2.2. A csapadékvíz-elevezető rendszer fejlesztése II/3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE II/3.1. Lakásállomány fejlesztése, bővítése II/3.2. Új falufőtér kialakítása II/3.3. A hagyományos építészeti értékek feltárása, védelme, megőrzése II/4. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME, FEJLESZTÉSE II/4.1. Szennyezések feltárása, felszámolása és a megelőző intézkedések hangsúlyának növelése.. 54 II/4.2. Zöldfelületi rendszer elemeinek összehangolt fejlesztése III. A HELYI KULTÚRA, OKTATÁS, SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALÁNAK FEJLESZTÉSE... 56

4 III/1. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE III/1.1. Az óvoda fejlesztése III/1.2. Az általános iskola fejlesztése III/2. A HELYI KULTÚRA FEJLESZTÉSE III/2.1. A Faluház fejlesztése III/2.2. Az Algyői Könyvtár és Tájház fejlesztése III/3. A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSE III/3.1. A szociális ellátás fejlesztése III/3.2. Az egészségügyi ellátás fejlesztése MELLÉKLET: ÖSSZEFOGLALÓ A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV OPERATÍV PROGRAMJAIRÓL 62 4

5 Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény pontja szerint Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INDOKLÁSA Az egyes térségek és települések a globalizálódó világban rendkívül sokrétű társadalmigazdasági kapcsolatok rendszerében működnek. Ahhoz, hogy az egyes települések kapcsolódjanak a globális társadalmi-gazdasági rendszerekbe, meg kell határozzák szerepüket, helyüket és jövőjüket ebben a bonyolult kapcsolati rendszerben, definiálniuk kell egyedi fejlődési irányukat. A településfejlesztési koncepció feladata, hogy feltárja Algyő adottságait, a megoldásra váró problémákat és azokat az erősségeket, melyekre a fejlesztéseket építeni lehet. Meghatározza Algyő távlati jövőképét és az ehhez kapcsolódó fejlesztési céljait és a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. Hosszú távra (10-15 év) megalapozza Algyő társadalmi-gazdasági fejlesztését. A cél az, hogy a fejlesztési elképzelések és irányelvek olyan rendszere kerüljön kidolgozásra, amely valóban hozzájárul a település kiegyensúlyozott fejlődéséhez, és képes a mindenkori képviselő-testület számára iránymutatást nyújtani döntéseinek megalapozásához. A települési koncepció feladata a fentieken túl, hogy a fejlesztési elképzeléseket integrálja, valamint alátámassza a település által benyújtott pályázatokat, mintegy demonstrálja, hogy a fejlesztési igény a település hosszú távú tervének megvalósításához járul hozzá. A beadott pályázatoknak ugyanis nem csak a térségi, megyei, regionális elképzelésekhez való illeszkedés igényének kell megfelelni, hanem a települési szintűekhez való megfelelésnek is. A koncepció feladata, hogy a fejlesztési elképzelések olyan keretben kerüljenek megfogalmazásra, melyek illeszkednek az EU pályázati rendszerébe, illetve megfelelnek az elfogadott magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati ablakainak. 5

6 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE A Településfejlesztési Koncepció megalapozását a Helyzetértékelés munkarész jelenti, melynek lényegi összefoglalása a SWOT 1 analízis. Itt kerülnek meghatározásra a fő gyengeségek és erősségek, és a lehetőségek és a veszélyek, mint a településre jellemző legfőbb problémák és fejleszthető potenciálok. A gyengeségek és erősségek belső jellemzőket takarnak, a helyi adottságokat veszik számba, a gyengeségekre megoldást kell találni, az erősségekre pedig építeni lehet. A lehetőségek és a veszélyek a településre kívülről, a társadalmi-gazdasági környezetből érkező hatásokat jelentenek. A lehetőségeket meg kell ragadni, a veszélyek elkerülésére fel kell készülni. A Helyzetfeltárás alapján, valamint egy ideális jövő igényének figyelembevételével alakítható ki a település hosszú távú jövőképe. A jövőkép fölvázolja a hosszú távon elérendő kívánatos, a településre jellemző jövőbeli állapotot. A SWOT és a jövőkép alapján definiálható a fejlesztés stratégiája. A fejlesztési stratégia célrendszere a SWOT és a jövőkép alapján határozza meg a település céljait a cél-mátrix segítségével, mely a megoldandó problémákat (gyengeségek, veszélyek) és erősségeket (erősségek és lehetőségek) valamint az ezekre választ adó célokat fogalmazza meg. A stratégia célrendszere a cél-mátrixban megfogalmazott célok tematikus csoportosításával átfogó és specifikus célokat határoz meg. A célrendszernek, az átfogó és specifikus céloknak választ kell adniuk a SWOT-ban és jövőképben meghatározott problémákra és potenciálokra. A koncepció része a stratégiai program, mely a célfában lefektetett átfogó és specifikus célok rendezésével 3 fő fejlesztési prioritást határoz meg. A prioritásokhoz hozzárendelésre kerültek a specifikus célok, melyek megvalósulásához az adott prioritás hozzájárul. A prioritások sorrendjét a hozzárendelésre került specifikus célok száma határozza meg, minél több specifikus cél eléréséhez járul hozzá a prioritás, annál előrébb került a prioritások között. A prioritásokon belül intézkedések kerültek megfogalmazásra, ezek a prioritások megvalósulásához vezető eszközrendszert határozzák meg, kijelölve az utat a célok eléréséhez. Az intézkedésekhez konkrét fejlesztési javaslatok, projektjavaslatok kapcsolódnak. Ezek közvetve vagy közvetlenül a célok megvalósulását szolgálják. A fejlesztési javaslatok tulajdonképpen a koncepció végtermékei, olyan konkrét projekteket jelentenek, melyek végrehajtása a stratégiai program valóra váltását képezi. A projektek a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai nyújtotta pályázati lehetőségeken alapulnak. 1 SWOT angol mozaikszó. Jelentése: Erősségek Strengths, Gyengeségek Weaknesses, Lehetőségek Opportunities, Veszélyek Threats 6

7 Visszacsatolás monitoring Terra Studio Kft. ALGYŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE HELYZETÉRTÉKELÉS MI A HELYZET? Mire lehet építeni, és mit kell megoldani? SWOT-analízis JŐVŐKÉP KONCEPCIÓ MIT AKARUNK? Melyek az elérendő célok? HOGYAN? Hogyan érhetők el a célok? ÁTFOGÓ CÉLOK SPECIFIKUS CÉLOK P R I O R I T Á S O K I N T É Z K E D É S E K STRATÉGIAI PROGRAM 7

8 ALGYŐ SWOT ANALÍZISE Erősségek Hazánk legnagyobb szén-hidrogén kitermelő központja, MOL Rt. telephellyel Sok fejlett ipari kis- és középvállalkozás működik, elsősorban a MOL Rt.-hez kapcsolódva A település jó eséllyel gyógyvízzé minősíthető termálvízvagyonnal rendelkezik A magas helyi iparűzési adó bevételek jó gazdálkodási feltételeket teremtenek Alacsony munkanélküliség, magas foglalkoztatottság, nagyszámú, viszonylag biztos ipari munkahely jellemzi a helyi munkaerőpiacot Fejlett a műszaki infrastruktúra (víz, gáz, csatorna) hálózat, és magas a lakossági ellátottság Városi minőségű, de annál a lakosság számára olcsóbb közmű-szolgáltatások jellemzők Kedvező fekvés, közelség és jó közlekedési kapcsolatok a környező megyei jogú városok irányába Új településközpont kialakítása és fejlesztése indult meg Infrastruktúrával ellátott szabad ipari területek állnak rendelkezésre Az önkormányzat aktív telek- és lakáspolitikát folytat Intenzív, támogatottságot élvező kulturális intézményhálózat működik Fiatal, kismértékben növekvő létszámú népesség jellemzi A Tisza-part és a holtágak kínálta környezet alkalmas a rekreációs idegenforgalmi tevékenységre Gyengeségek Az egyoldalú helyi gazdaságszerkezetben alacsony a szolgáltatások aránya A szénhidrogén-bányászat és a feldolgozás miatt jelentős a környezetterhelés, elsősorban talaj- és légszennyezés Nincs kialakult központja a településnek, a településszerkezet két funkcionális központ köré szerveződik A természetes és mesterséges határok miatt szűkek, behatároltak a településfejlesztés területi igényei A településen az idegenforgalmi infrastruktúra, szolgáltatások fejlettségi szintje alacsony Az alapfokú közoktatási hálózat fejlesztésre szorul A mezőgazdasági tevékenység helyi lehetőségei nem kedvezők (kitermelőipar környezetszennyezése, az öntözés és szövetkezés hiánya, kedvezőtlen tulajdonviszonyok) A belterületi úthálózat minősége nem megfelelő Hiányzik a közvetlen összeköttetés Sándorfalva irányába 1-2 évtizeden belül viszonylag rövid időszak alatt az aktív népesség aránya jelentősen lecsökken és megnő az eltartott időskorú népesség létszáma 8

9 Lehetőségek Az EU csatlakozással növekszik a befektetői érdeklődés Dél-Alföld és Algyő, mint célterület iránt A vízi és kerékpáros turizmus világszerte egyre növekvő turisztikai ággá válik A termálturizmus iránti igény növekedése a tervezett fürdő, és Algyő számára új perspektívát teremt Az M5, az M43- és az új Tiszai-híd, valamint az M47 megvalósulásával Algyő közúti elérhetősége tovább javul A szuburbanizációs folyamat továbbra is folytatódik Szeged környékén Veszélyek Az egyoldalú gazdaságszerkezet miatt a település gazdaságát a konjunkturáliságazati változások nagymértékben veszélyeztetik Helyi ipari, és ipari eredetű folyóvízi környezetszennyezés, valamint árvíz haváriák bekövetkezési lehetősége viszonylag magas 9

10 ALGYŐ SWOT ANALÍZISRE ALAPOZOTT STRATÉGIÁJA ALGYŐ JÖVŐKÉPE A település jövőképének meghatározása a jövőbeni fejlődési folyamat eredményének prognózisa, melynek alapját a helyzetfeltárásban megjelölt alapadottságok: az erősségek, gyengeségek és a lehetőségek, veszélyek jelentik. A jövőképnek reálisnak, ugyanakkor merésznek, optimistának is kell lennie, egyszerre kell a valóságon alapulnia, de e mellett az elérhető legmagasabbra kell emelni a mércét, mert csak így ösztönözhető arra, hogy a maximumot hozza ki a település fejlesztéséből. Algyő jövőképe (10-15 év): Algyő gazdaságának gerincét továbbra is a kitermelőipar adja, amelyet kiegészítenek az ipar más, a helyi és közeli munkaerőn és ipari hagyományokon alapuló termelő ágazatai és a Magyarország déli, az EU délkeleti kapujában megtelepedő, a kedvező közlekedésföldrajzi adottságokat kihasználó logisztikai vállalkozások. A település bekapcsolódik a Tisza-menti, illetve a termálvízhez kötődő idegenforgalomba, növekvő lakossága számára pedig fenntartható, magas életminőséget biztosít. A SWOT-analízis, a jövőkép alapján és a cél-mátrix céljainak tematikus csoportosításával a következő átfogó célok kerültek meghatározásra: 1. Ipari hagyományokra alapozott, versenyképes, fenntartható és diverzifikált gazdaság kialakítása 2. A lakosság életminőségének, életkörülményeinek javítása A SWOT tábla elemzésével az átfogó célok további specifikus célokra bonthatók. Az átfogó és a specifikus célok egymással többféle módon kapcsolódnak. Vannak olyan specifikus célok, melyek csak az egyik átfogó cél megvalósításához kötődnek, némelyik specifikus cél azonban mindkét átfogó cél, tehát az ipari hagyományok megőrzéséhez és az egyoldalú iparszerkezet oldásához, valamint a lakosság életminőségének, életkörülményeinek javításához is hozzájárul. A célok rendszerét a Célfa ábrázolja. A stratégiaalkotás során az erősségekre helyeztük a hangsúlyt, a legtöbb specifikus cél az erősségeken alapul. E mellet a gyengeségekre alapozott specifikus célok száma is nagy, azonban a megoldandó problémák több esetben összekapcsolódnak egy erőséggel, potenciállal. (Például mind az a gyengeség, hogy településen az idegenforgalmi 10

11 infrastruktúra, szolgáltatások fejlettségi szintje alacsony, illetve mind az az erősség, hogy a Tisza-part és a holtágak kínálta környezet alkalmas a rekreációs idegenforgalmi tevékenységre azt támasztja alá, hogy a Tiszára alapozott idegenforgalmat fejleszteni szükséges. Sőt ehhez még az a lehetőség is társul, hogy a vízi és kerékpáros-turizmus növekvő turisztikai ágazattá válik.) A specifikus célok megvalósításához, eléréséhez fejlesztési prioritások, fejlesztési célterületek kerültek meghatározásra. Minden prioritáshoz hozzárendelésre kerültek azok a specifikus célok, melyek megvalósulásához az adott prioritás hozzájárul. A prioritások a településfejlesztés több specifikus céljának megvalósításához is hozzájárulnak. A fejlesztési célrendszer alapján az alábbi, a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz harmonikusan kapcsolódó prioritások kerültek meghatározásra: I. A helyi gazdaság versenyképességének növelése és diverzifikálása II. Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése III. A helyi kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztése Az első prioritás a helyi gazdaság fejlesztését célozza. A helyi gazdaság jelenleg is fejlett, különösen más, 5000 fős településsel összehasonlítva. A foglalkoztatásban betöltött szerepe térségi jelentőségű, a MOL Rt. által végzett szénhidrogén-kitermelés és feldolgozás pedig országos jelentőségű. Éppen ebből adódóan ugyanakkor a helyi ipar jelenlegi struktúrája egyoldalú, a kitermelőipar, és a hozzá kapcsolódó iparágak-szolgáltatások dominálnak, ami kiszolgáltatottá teszi Algyő gazdaságát. Ezért a gazdaság színesítésével, diverzifikálásával új szektorok betelepülésének támogatásával kell a lassan, de fokozatosan csökkenő bányászati tevékenységek szerepét kiegészíteni, hogy, egyrészt a helyi gazdaság hosszú távú, fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődését, másrészt a foglalkoztatás magas szintjét biztosítsák. A helyi gazdaság diverzifikálása több elemre épül. Várhatóan még nagy távon is, év, a szénhidrogén kitermelés dominál, ehhez kapcsolódó, de innovatív, magas technológiájú ipari tevékenységet célszerű a MOL területén kijelölt iparterületre telepíteni, elsősorban vegyipari, energiaipari cégek felé célszerű a marketing tevékenységet erősíteni. E mellett az Algyő Park Kft. területe más ipari fejlesztések számára elsőrangú telephelyeket kínál, ahová gépgyártó, műszergyártó, környezetvédelmi ipari, és építőipari cégek, vállalkozások betelepedése kívánatos, melyek részben együttműködhetnek a MOL Rt.-vel is. Az ipari fejlesztéseket indokolja, hogy a környező nagyvárosok elsősorban a kereskedelmi-logisztikai fejlesztések irányába mozdultak el. Az M43 megépülésével, a területek felértékelődésével új ipari-logisztikai bázis kialakítására is mód nyílik. A logisztika számára az M5, M43 és hosszú időtávban 11

12 gondolkodva az M47 csomópont teszi vonzóvá a terület. Természetesen a közeli Szegedi Logisztikai Központtal is együttműködésre kell törekedni a logisztikai funkciók megvalósításához. Elsősorban raktározási, kereskedelmi tevékenységek megtelepedésére van lehetőség, melyet Szeged és Hódmezővásárhely közelsége is alátámaszt. A gazdasági diverzifikáció egy másik eleme az idegenforgalom lehet, melynek fejlesztését a természeti adottságok, a Tisza, és a termálvízkincs teszi lehetővé. Egy Tisza-menti település mindennapi életében igen nagy fontosságú tiszai rekreációs területek, szabadstrand, csónakkikötő, horgászási lehetőségek megteremtése. Ugyanakkor ezek a tiszai területek nem csak a helyi lakosság igényeinek kielégítést szolgálják, hanem megfelelő minőség esetén az idegenforgalom alapjait is megteremtik. A termálkút fejlesztése kezdetben szintén helyi, később térségi, illetve turisztikai igényeket szolgálhat. A fürdőfejlesztés idegenforgalmi fejlesztése esetén jelentős versennyel kell számolni. A mezőgazdaság szintén fontos, bár kevésbé meghatározó területe a helyi gazdaság színesítésének. Az EU szabályozás és támogatási rendszer hatására átalakulás várható, a birtokszerkezetben koncentráció fog lezajlani, illetve a kistermelők összefogásának kell megvalósulnia ahhoz, hogy a mezőgazdaság hosszú távon is a helyi gazdaság egyik kevésbé jelentős, de kiegészítő ágazata maradjon. A helyi iparfejlesztést elsősorban a helyi munkaerőre kell alapozni, olyan tevékenységet célszerű támogatni, amely a lakosság képzettségének és igényeinek legjobban megfelel, vagy átképzéssel kedvezőbb jövedelmi viszonyokat teremt. Ugyanakkor számítani lehet a környező települések, illetve térség munkavállalóira is, a helyi gazdaság volumene már ma is olyan mértékű, hogy jelentős a környékről a beingázás. A MOL Rt., illetve más, helyi cégek ma is nagy számban foglalkoztatnak nem algyői lakosokat. A bejáró, ingázó munkavállalók ma nem jelentenek többlet terheket a település számára, a belterületre általában nem járnak be, de ezáltal helyi piacot sem jelentenek az algyői vállalkozásoknak. A helyi lakosság munkalehetőségeinek biztosítása mellett, azt kiegészítve a közelségre és jó közlekedési kapcsolatokra alapozva a térségi munkaerő kínálat bevonására is lehetőség van. A második és harmadik prioritás a helyi lakosság életminőségének javításához járul hozzá, e mellett a további betelepedéseket is támogatja. Tudomásul kell venni, hogy a településnek kevés értékes területe van, ezért nagyon gondosan, koncepciózusan kell a még szabad területek igénybevételét megtervezni. Az épített környezet fejlesztésében a további, lakóterületi telekkialakítás jelentkezik fő igényként. A városokból kiköltözni szándékozók, illetve remény szerint a jövőben magas technológiájú innovatív termelést irányító és végző szakemberek, menedzserek számára minőségi, jól ellátott lakóterület kialakítása javasolható. Magasan kvalifikált lakossággal a 12

13 település általános igényszintje is növekszik, igényesebb lesz környezetére, műveltségére, foglalkozására, településére. E célt szolgálhatja a természeti környezet védelme, fejlesztése is, mely a helyi lakosság igényei mellett az idegenforgalmi célokat, kellemes lakó és pihenő település képét hivatott szolgálni. Ennek elemei a rendezett településkép, a rendezett, virágos, parkosított közterek, a lakó és az ipari, a lakó és a főközlekedési utakat elválasztó zöld-terület, valamint a nagyon hiányzó Tisza-menti erdősáv. Folytatni kell a megkezdett falufőtér kialakítását, továbbfejlesztését is. A műszaki infrastruktúra fejlesztésében a legfontosabb feladat a belterületi közúthálózat minőségének javítása mellett a Sándorfalva Algyő kapcsolat kiépítése. Az algyői intézményhálózatnak egy gazdaságilag erős, virágzó, vonzó település lakosságának kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi szükségleteit kell kielégítenie. Az intézményhálózat modernizálására és a szolgáltatások, programok minőségének javítására van szükség. A fejlesztésnél azonban figyelembe lehet venni Szeged és Hódmezővásárhely közelségét is, ahol az algyői lakosság a kulturális, oktatás - képzés területén széles skálájú, magasabb szintű szolgáltatást is elérhet. Legsürgetőbb, bár nagy költséggel járó feladatot az új iskolaépület, a tornacsarnok és a tanmedence létrehozása jelenti. A fejlesztési stratégia a prioritásainak sorrendjét a fejlesztési célokhoz való hozzájárulás alakította ki, a több fejlesztési célhoz hozzájáruló prioritások kerültek előbbre a listán. A prioritások közül a helyi gazdaság versenyképességének növelése és diverzifikálása járul hozzá a legtöbb fejlesztési cél megvalósulásához, ez magyarázza első számú prioritását. A célok megvalósításának részletes, tematikus kifejtésére a prioritásokhoz kapcsolódó intézkedésekben kerül sor. A prioritásokhoz csatlakozó intézkedésekben a célok megvalósításának részletes kifejtése a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) pályázati lehetőségeinek figyelembevételével történt. Jellemzően olyan fejlesztési javaslatok, projektjavaslatok kerültek meghatározásra, melyek csatlakoznak az NFT operatív programjaihoz. Az intézkedések végén röviden bemutatásra kerültek a projektjavaslatokhoz tartozó NFT programok pályázati lehetőségei. 13

14 PROBLÉMA, ERŐSSÉG CÉL MÁTRIX A mátrix megmutatja, hogy az Algyőn jelentkező legfőbb Megoldandó Problémák (gyengeségek és veszélyek) megoldását milyen meglévő Erősségek (erősségek és lehetőségek) támogatják, és közös értelmezésükből hogyan definiálhatók a fejlesztés stratégiai céljai. Megoldandó probléma Erősség Stratégiai célok A természetes és mesterséges határok miatt szűkek, behatároltak a terjeszkedési lehetőségek Az egyoldalú helyi gazdaságszerkezetben alacsony a szolgáltatások aránya A természetes és mesterséges határok miatt szűkek, behatároltak a terjeszkedési lehetőségek Az egyoldalú gazdaságszerkezet miatt a település gazdaságát a konjunkturális-ágazati változások nagymértékben veszélyeztetik Az egyoldalú helyi gazdaságszerkezetben alacsony a szolgáltatások aránya A településen az idegenforgalmi infrastruktúra és a szolgáltatások fejlettségi szintje alacsony Ipari környezetterhelés, haváriák bekövetkezési lehetősége viszonylag magas Sok fejlett ipari kis- és középvállalkozás működik, elsősorban a MOL Rt.-hez kapcsolódva Ipari hagyományok Kedvező fekvés, közelség és jó közlekedési kapcsolatok a környező megyei jogú városok irányába Infrastruktúrával ellátott szabad ipari területek állnak rendelkezésre Az EU csatlakozással növekszik a befektetői érdeklődés Dél-Alföld és Algyő, mint célterület iránt Kedvező fekvés, közelség és jó közlekedési kapcsolatok a környező megyei jogú városok irányába Infrastruktúrával ellátott szabad ipari területek állnak rendelkezésre Az M5, az M43- és az új Tiszai-híd, valamint az M47 megvalósulásával Algyő közúti elérhetősége tovább javul Az EU csatlakozással növekszik a befektetői érdeklődés Dél-Alföld és Algyő, mint célterület iránt Sok fejlett ipari kis- és középvállalkozás működik, elsősorban a MOL Rt.-hez kapcsolódva Hazánk legnagyobb szén-hidrogén kitermelő központja, MOL Rt. telephellyel A település jó eséllyel gyógyvízzé minősíthető termálvízvagyonnal rendelkezik A termálturizmus iránti igény növekedése Jó gazdálkodási feltételek A Tisza-part és a holtágak kínálta környezet alkalmas a rekreációs idegenforgalmi tevékenységre A vízi és kerékpáros turizmus világszerte egyre növekvő turisztikai ággá válik Új ipari termelő vállalatok betelepítése, befektetői partnerkeresés A logisztikai szerepkör erősítése, befektetői partnerkeresés Az ipari hagyományok megőrzése, az egyoldalú gazdaságszerkezet oldása Termálvízvagyon hasznosítása, aktív idegenforgalmi marketingtevékenység A Tisza-menti rekreációs, idegenforgalmi adottságok kihasználása, aktív idegenforgalmi marketingtevékenység 14

15 Az alapfokú közoktatási hálózat fejlesztésre szorul A közoktatási hálózat fejlesztése A belterületi úthálózat minősége nem megfelelő, hiányzik Közúthálózat fejlesztése a közvetlen összeköttetés Sándorfalva irányába Nincs kialakult központja a településnek, a Új településközpont kialakítása és fejlesztése indult meg A faluközpont további fejlesztése településszerkezet két funkcionális központ köré szerveződik 1-2 évtizeden belül viszonylag rövid időszak alatt az aktív A szociális infrastruktúra fejlesztése népesség aránya jelentősen lecsökken és megnő az eltartott időskorú népesség létszáma Ipari image: ipari üzemek, talaj- és légszennyezés A szuburbanizációs folyamat továbbra is folytatódik További betelepedések ösztönzése, települési arculat Szeged környékén javítása Alacsony munkanélküliség, magas foglalkoztatottság, nagyszámú, viszonylag biztos ipari munkahely jellemzi a helyi munkaerőpiacot Az önkormányzat aktív telek- és lakáspolitikát folytat Intenzív, támogatottságot élvező kulturális intézményhálózat működik Fiatal, kismértékben növekvő létszámú népesség jellemzi Fejlett a műszaki infrastruktúra (víz, gáz, csatorna) hálózat, és magas a lakossági ellátottság Városi minőségű, de annál a lakosság számára olcsóbb közmű-szolgáltatások jellemzők Helyi ipari környezetterhelés magas, külső környezeti és Helyi és határon átnyúló környezetvédelemi fejlesztések árvíz haváriák bekövetkezési lehetősége viszonylag magas 15

16 CÉLFA Jövőkép: (Algyő fejlesztésének célrendszere) Algyő gazdaságának gerincét továbbra is a kitermelőipar adja, amelyet kiegészítenek az ipar más, a helyi és közeli munkaerőn és ipari hagyományokon alapuló termelő ágazatai és a Magyarország déli, az EU délkeleti kapujában megtelepedő, a kedvező közlekedésföldrajzi adottságokat kihasználó logisztikai vállalkozások. A település bekapcsolódik a Tisza-menti, illetve a termálvízhez kötődő idegenforgalomba, növekvő lakossága számára pedig fenntartható, magas életminőséget biztosít. Átfogó célok: Ipari hagyományokra alapozott, versenyképes, fenntartható és diverzifikált gazdaság kialakítása Specifikus célok: A lakosság életminőségének, életkörülményeinek javítása Új ipari termelő A logisztikai Az egyoldalú Aktív Aktív Termálvíz- A Tisza-menti A közúthálózat Az új A szociális Települési Helyi és vállalkozások szerepkör gazdaság- befektetői idegenforgalmi rekreációs, fejlesztése faluközpont vagyon egészség- arculat javítása határon betelepítése fejlesztése szerkezet partnerkere- marketing hasznosítása idegenforgalmi további ügyi és átnyúló megváltozta- sés tevékenység adottságok fejlesztése közoktatási környezet- tása kihasználása infrastruktúra védelemi fejlesztése fejlesztések 16

17 ALGYŐ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (a stratégiai célok és a fejlesztési prioritások, illetve a közöttük lévő kapcsolatok) Átfogó célok Ipari hagyományokra alapozott, versenyképes, fenntartható és több lábon álló helyi gazdaság kialakítása Specifikus célok Új ipari termelő vállalkozá sok betelepíté se Prioritások I. A helyi gazdaság versenyképességén ek növelése és diverzifikálása II. Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése III. A helyi kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztése A logisztikai szerepkör fejlesztése Az egyoldalú gazdaságs zerkezet megváltozt atása Aktív befektetői partnerker esés Aktív idegenfor galmi marketing tevékenys ég Termálvízva gyon hasznosítása A Tisza-menti rekreációs, idegenforgalmi adottságok kihasználása A lakosság életminőségének, életkörülményeinek javítása A közútháló zat fejlesztése Az új faluközpont további fejlesztése A szociális, egészségügyi és közoktatási infrastruktúra fejlesztése Települési arculat javítása Helyi és határon átnyúló környezetvédelem i fejlesztések 17

18 STRATÉGIAI PROGRAM I. A helyi gazdaság versenyképességének növelése és több lábra állítása I/1. Új ipari-logisztikai telephelyek kialakítása I/1.1. Az Algyő Park betelepítése, fejlesztése I/1.2. Új ipari-logiszikai területek kialakítása I/2. A helyi idegenforgalmi adottságok és rekreációs lehetőségek fejlesztése I/2.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése I/2.2. Az idegenforgalmi fogadókapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztése I/2.3. Kiegészítő programok fejlesztése I/2.4. Az idegenforgalom helyi intézményi hátterének kialakítása I/3. Települési marketingtevékenység erősítése I/3.1. Marketingstratégia kidolgozása I/3.2. A célcsoportban található potenciális partnerek céltudatos keresése I/4. A mezőgazdaság versenyképességének fokozása I/4.1. A mezőgazdasági kistermelők közötti integráció megteremtése, erősítése I/4.2. A termelők informáltságának, szakismeretének javítása, a legkedvezőbb hasznosítási mód támogatása II. Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése II/1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése II/1.1. Külső közlekedési kapcsolatok javítása II/1.2. A belterületi út- és kerékpárhálózat fejlesztése II/2. A szennyvíztisztítás és csapadékvíz-elvezetés fejlesztése II/2.1. A szennyvíztisztítás III. fokozatának kiépítése II/2.2. A csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése II/3. Lakóövezeti fejlesztések II/3.1. Lakásállomány fejlesztése, bővítése II/3.2. Új falufőtér kialakítása II/4. A táj és természeti környezet esztétikumának, tisztaságának védelme, fejlesztése II/4.1. Szennyezések feltárása, felszámolása és a megelőző intézkedések hangsúlyának növelése II/4.2. Zöldfelületi rendszer elemeinek összehangolt fejlesztése III. A helyi kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztése III/1. Az oktatási intézmények fejlesztése III/1.1. Az óvoda fejlesztése III/1.2. Az általános iskola fejlesztése III/2. A helyi kultúra fejlesztése III/2.1. A Faluház fejlesztése III/2.2. Az Algyői Könyvtár és Tájház fejlesztése III/3. A szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése III/3.1. A szociális ellátás fejlesztése III/3.2. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 18

19 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 2 Magyarország Európai Uniós tagságának egyik eredményeként között jogosulttá válik mintegy Mrd forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó fejlesztési forrás felhasználására. A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) köztük Magyarországnak - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kellett dolgozniuk, és az Európai Bizottság elé kellett terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat. Csak ezt követően vehetők igénybe a Strukturális Alapok támogatásai. Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő ún. Operatív Programok fogják össze. Az NFT egy olyan egységes koncepció, mely Magyarország a számára megnyíló Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. Az Operatív Programok csak azon intézkedéseket fejtik ki részletesen, melyek finanszírozására Magyarország uniós forrásokat kíván igénybe venni. A fejlesztési terv helyzetértékeléssel kezdődik, ahol a minisztériumoktól kapott információk alapján a magyar gazdaság és társadalom állapotát vázolja fel a dokumentum. Ez alapján készült a stratégia. Az ún. nemzeti SWOT alapján Magyarország erősségei és gyengéi, lehetőségei és veszélyei kerültek meghatározásra. Ezen elemzés alapján került kialakításra a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, illetve az adott periódushoz kapcsolódó fő célja: az Unióhoz képest mért, illetve az országon belüli területi fejlettségi különbségek csökkentése. Az ezt alátámasztó, ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a termelési környezet fejlesztése, a gazdaság versenyképességének erősítése; a foglalkoztatottság növelése és humánerőforrás-fejlesztés; illetve a környezetvédelem és egészségi állapot javítása. A specifikus célok megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Terv négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni, melyek a következők: Gazdasági verseny-képesség; Emberi erőforrások; Infrastruktúra; Mezőgazdaság és vidék-fejlesztés. A fenti célok elérésére kialakított intézkedés-csomagok 5 Operatív Program keretében fogalmazódnak meg. Ezek a következők: A Humánerőforrás fejlesztése Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A munkaerőpiaci reintegráción belül különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való 2 A fejlesztési koncepció mellékletében bemutatjuk a NFT operatív programjainak struktúráját, pályázati ablakait. 19

20 belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az Operatív Program támogatja továbbá a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület. A Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program (GVOP) a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, és növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatásával. Az Operatív program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) céljai, a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célul tűzi ki környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését. A Regionális Operatív Program (ROP) célja az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térségés településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. Az öt operatív programból négy tehát ágazati jellegű, 1 területi szempontokat érvényesít. Az operatív programok intézkedéseket fogalmaznak meg, ezeken az intézkedéseken alapulnak a 2004 első felében megjelenő pályázati kiírások. 20

21 I. A HELYI GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÉS DIVERZIFIKÁLÁSA Algyő a rendszerváltást követően is megőrizte ipari jellegét. Ez mind a helyi ipar termelékenységében, mind modern technológiák alkalmazásában, mind a foglalkoztatásban megnyilvánul. Az ipar működése és a helyi munkaerő ipari hagyományai ma is komoly értéket képviselnek, melyek a jövő fejlesztéseinek alapját is képezik. Az algyői gazdaság azonban nagyon erősen a kitermelőipartól, illetve a MOL Rt-től függ. A gazdaságszerkezet egyoldalúságát a konjunkturális változások, a technológiai fejlődés új vívmányai, a tulajdonosi érdekek megváltozása, és az esetleges haváriák alapvetően változtathatják meg, veszélybe sodorva a település pénzügyi alapját és a helyi foglalkoztatás bázisát. Ezen negatív forgatókönyvek kiküszöbölése csak a település gazdaságának tudatos fejlesztésével érhető el. A település hosszú távú gazdasági fejlesztése megköveteli a helyi ipar további fejlesztését, diverzifikációját annak érdekében, hogy a foglalkoztatottságot megőrző, vagy növelő, biztos, több lábon álló bázisú termelő szektor jöjjön létre. Ezért szükség van a település gazdasági szerkezetében az egyoldalú függés mérséklésére, a kitermelőipar túlsúlyának oldására, más ipari tevékenységek térségbe vonzására, a szolgáltatási szektor, illetve az idegenforgalom erősödésére. A település vállalkozásainak jövőjében méretüktől, tevékenységi körüktől függően több fejlődési irány képzelhető el. A kitermelőipar, vagy a gázfeldolgozás-tárolás várhatóan továbbra is fontos eleme marad az algyői gazdaságnak, de az energiahordozó készletek kimerülése az elkövetkező időkben egyre inkább érzékelhető lesz. A MOL Rt. a telephelyen elsősorban a gázfeldolgozást, tárolást fejleszti tovább, a jövőben egyre inkább ez fogja jelenti a helyi ipar és foglalkoztatás bázisát. A MOL Rt. és az önkormányzat közös érdeke, hogy a vállalati politikában kinyilvánított, illetve az EU által megkövetelt fenntartható fejlődés elve a gyakorlatban érvényre jusson, és a lehető legkisebb mértékű környezeti terhelés mellett folytassa a vállalat a tevékenységét. A kitermelés fokozatos visszaesése miatt a környezeti terhelés is csökkenni fog. Meg kell kezdeni a kimerült kutak környezeti rekultiválását is. A kitermelés csökkenése a MOL Rt.-hez kötődő vállalkozások között is változásokat fog okozni, a szűkülő szolgáltatási-karbantartási piac növekvő versenyt eredményez. A meglévő kis- és középvállalkozások kénytelenek lesznek vagy tevékenységi profiljaikat, vagy piacaikat bővíteni. Azok a vállalkozások maradhatnak talpon, melyek ezekben a jelenleg biztosnak látszó piacon is növelni tudják versenyképességüket. Ennek feltétele a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, a környezeti szempontok 21

22 figyelembevétele. A legsikeresebb vállalkozások számára továbbra is fontos és biztos piacot jelent majd a MOL Rt., és megbízásaik jelentős részét teszi ki. Ugyanakkor a vállalkozások profiljukat bővítve és a külső piacokra lépve új bevételi forrásokat is szerezhetnek, így erősíthetik piaci helyzetüket. A környezeti kármentesítés a kitermelés csökkenésével párhuzamosan, új helyi piaci lehetőséget teremt a vállalkozásoknak. A környezet-mentesítéssel, rekultivációval foglalkozó cégek növekvő szerepe prognosztizálható. Mivel a Dél-Alföldön számos rekultiválásra váró szén-hidrogén kút található, a betelepülő cégek egyik célcsoportját a rekultivációval foglalkozó cégek alkotják. A helyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi vállalkozások fejlődését veszélyezteteti a közeli Szeged és Hódmezővásárhely élénk gazdasági élete. A helyi kereskedelmi vállalkozásoknak versenyben kell maradni a térség nagy szupermarketjeivel, a bevásárló és szórakoztató központokkal, így csak a kisebb, alapárucikkeket, illetve nagyon speciális árucikkeket árusító üzletek képesek talpon maradni. A helyi ipar fejlesztése a település jövőjének legfontosabb tényezője, fejlesztését megalapozza: A 2x2 sávos 47. sz. főút Az M5 és az M43 tervezett nyomvonala, közlekedési csomópontok (M5-M43, M43-M47) Az algyői ipartelep, vasúti sínnel, szabad, infrastruktúrával ellátott területekkel Ipari hagyományok, képzett munkaerő Valamint, hogy a környező városok a logisztika, a kereskedelem fejlesztésének irányába mozdultak el. Az ipar fejlesztéséhez szükséges innovációt a hagyományok, és a szén-hidrogén iparág biztosítja. E mellett felsőfokú intézményekkel is törekedni kell szorosabb kapcsolatok kialakítására. A helyi ipar szerkezetének változása, a technológiai modernizáció és az ipari innováció előretörése új iparágak megtelepedését követeli meg. Ipari működőtőke beruházások révén jöhet létre a település új, környezetbarát ipara, mely a munkaerő alkalmazásában, elhelyezkedési esélyeiben, jövedelmi viszonyaiban és helyi karrierlehetőségeiben egyaránt a település gazdasági versenyképességének növekedésért eredményezi. A működőtőke beruházások megtelepítésének leghatékonyabb helyi eszköze új ipari-szolgáltató telephelyek létrehozása. Az idegenforgalom fejlesztése is hozzájárul a helyi gazdaság bázisának szélesítéséhez. A Tisza part, rekreációs szolgáltatások vagy a fürdő fejlesztése az idegenforgalom helyi szerepének növekedését, a jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban is növekvő súlyt eredményez a helyi gazdaság szerkezetében. 22

23 A mezőgazdaság kevésbé meghatározó iránya a helyi gazdaság színesítésének, de az EU szabályozások, támogatások hatására, a kistermelők összefogása vagy a birtokkoncentráció megvalósulása esetén a mezőgazdasági ágazat, a vállalkozások hosszú távon is meglévő, de kevésbé jelentős részei lesznek a helyi gazdaságszerkezetnek. I/1. ÚJ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGŰ TELEPHELYEK KIALAKÍTÁSA A helyi ipar fejlesztésének két fő eleme van: az új vállalkozások betelepítése és a meglévő ipar fejlesztése. A meglévő ipar fejlesztése elsősorban a működő iparvállalatok saját üzleti döntéseitől függ, amire közvetett eszközökkel az önkormányzat is befolyással lehet. Az új vállalkozások betelepítése kapcsán a legfontosabb szempont a településfejlesztés hosszú távú érdekeinek előtérbe állítása. Ezen belül a területek fejlesztésében több elvnek is érvényesülnie kell: 1. A helyi gazdaság diverzifikálása 2. Új munkahelyek teremtése 3. Környezetbarát technológiát alkalmazó cégek preferálása Az érdekek előtérbe állítása azt jelenti, hogy a fenti szempontok figyelembe vételével kell döntéseket hozni az egyes potenciális befektetők preferálása, a földterületek esetleges tartalékolása, az ingatlanár meghatározása és kedvezmények biztosítása kérdéseiben. Az elvek indoklása 1. A helyi gazdaság diverzifikálása tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyik fő cél a MOL Rt.-től való egyoldalú (gazdasági, foglalkoztatási, stb.) függés mérséklése, ezért elsősorban támogatható a közepes és nagyvállalkozások minden ágazat (figyelembe véve a 3. prioritást), de kiemelten az ipari hagyományokra és helyi, vagy helyben feldolgozott erőforrásokon alapuló ágazatok (pl.: energiaszektor, vegyipar, gépgyártás, műszergyártás, környezetvédelmi iparszolgáltatás) betelepedése. a kedvező közlekedési helyzetet kiaknázó logisztikai vállalkozások A közép és nagy vállalatok preferálásának indoklása: a közép- és nagyvállalatok megtelepedése igen nagy presztízsnyereséget jelent a településnek, és pozitív hatással van mind további nagyobb cégek, mind kis vállalkozások betelepülésére, illetve a meglévő kisvállalkozások piaci lehetőségeinek bővítésére általában magas szintű technológiát honosítanak meg 23

24 helyi szinten jelentős létszámú új munkahelyet létesítenek élénkítik a belső keresletet, a kereskedelem és a szolgáltatói szektor növekedését eredményezik jelentős helyi adóbevételeket teremtenek. Az ipari hagyományokon és helyi, vagy helyben feldolgozott erőforrásokon alapuló ágazatok preferálásának indoklása: A település egyik legfőbb, dél-alföldi egyedisége az ipar kiemelkedő foglalkoztatási részaránya. Ez a helyi, illetve környékbeli képzett és megbízható ipari munkaerő a betelepülők számára is fontos vonzótényező. A helyi és helyben feldolgozott erőforrások alapján mód nyílik további, a földgázt, és a kőolajat alapanyagként feldolgozó iparágak fejlesztésére. Így például a Magyar Energia Hivatal terveiben szerepel egy kombinált ciklusú, gázos üzemeltetésű, 187 MW kapacitású erőmű létesítése Algyőn. A vegyipar szintén az ásványkincsek egyik felhasználója lehet. E mellett további, az energiaszektort kiszolgáló műszergyártásban, gépgyártásban, vagy folyamatirányításban tevékenykedő vállalkozások betelepedésére is kívánatos. A dél-alföldi kőolaj és földgáz bányászat, a kutak rehabilitációja a környezetvédelmi ipar regionális központi szerepének kialakítására is módot ad. A kedvező közlekedési helyzetet kiaknázó logisztikai vállalkozások betelepedésének indoklása: A Nürnberg-Konstanca irányú, IV-es számmal jelölt úgynevezett Helsinki közlekedési folyosó részét képező M5 autópálya Szegedig történő meghosszabbításával, és az autópályává fejleszthető M43-as gyorsforgalmi út megvalósulásával a település amúgy ma is jó (47. sz. főút) közlekedés-földrajzi helyzete felértékelődik. A közlekedési csomópont a településhez közel lesz. Hosszabb távon gondolkodva az M47 gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése, az Algyő melletti csomópont különösen az 1- vagy 2. nyomvonalváltozat esetén szintén erősíti a logisztikai szerepet. A hármas határ közeli helyzet, amely felértékelődik az EU keleti kibővítését, illetve Magyarország csatlakozását követően. Mivel Románia kimarad az első körös EU csatlakozásból, ún. schengeni határ fog húzódni az EU tag Magyarország és azon kívüli országok, a tagjelölt Románia, illetve a hosszú távon is kimaradó Szerbia között. Algyő az EU délkeleti kapuja közelében, nagyváros mellett, csomópontok közelében fekszik, logisztikai jelentősége megerősödik, mivel az EU a tőlünk keletre, délkeletre fekvő országokkal kapcsolatos áru itt lép először az EU területére, itt történik ezek ellenőrzése. Az EU délkeleti irányú exportja is erre fog áthaladni közúton. Algyő megyei jogú városok közelében, valamint a határon túli nagyváros-hálózatban (Arad, Temesvár, Szabadka, illetve Kikinda, Zenta) központi fekvésű, és közúton is elérhető közelségű helyzetben van. 24

25 2. Új munkahelyek teremtése Az új vállalkozásokkal kapcsolatos munkahelyteremtő elvárást a település helyi és térségi foglalkoztatási szerepe indokolja. A kitermelőipar fokozatos leépülése várhatóan a foglalkoztatásban is érzékelhető lesz. A foglalkoztatásban Algyő helyi és térségi szerepe is kiemelkedő, ezt a szerepet csak a kieső munkahelyek pótlásával, új munkahelyek teremtésével lehet megőrizni. 3. Környezetbarát technológiát alkalmazó cégek preferálása Fontos hangsúlyozni, hogy az új vállalkozások között csak a környezetbarát technológiát alkalmazó cégek betelepülése megengedett. Ennek okai: A már meglévő környezeti gondok, a kitermelésből adódó szennyezések A lakosság és a betelepülők igényei A település idegenforgalmi elképzelései. Ezért a környezetre ártalmas kibocsátásokat produkáló ipari létesítmények közül csak a mindenkori technológiai vívmányokat alkalmazó, a lehető legkisebb mértékű környezetszennyezést folytató üzemek betelepedése megengedett. A szabad ipari-logisztikai területeknek, a közlekedési helyzetnek, a nagyvárosi közelségnek (munkaerő-kínálat) és a települési image javulásának (lásd I/4.) köszönhetően új vállalkozói réteg fog kialakulni Algyőn, mely elsősorban középvállalkozásokból áll, külső piacokra termel. Ez a réteg élénkíti a település gazdaságát, munkahelyeket létesít, és új keresletet is támaszt a helyi vállalkozások számára, így kiegyensúlyozottabbá teszi a település gazdaságát. Az új vállalkozások megjelenésére több helyszín is alkalmas, egyrészt a meglévő, üres, még kihasználatlan ipari telephelyek - az Algyő Park és a MOL Rt. területe - betelepítésével, másrészt a térségi infrastruktúra-rendszerek fejlesztéséhez (M43, M47) kapcsolódva is mód nyílik új, zöldmezős ipari telephelyek kialakítására. I/1.1. Az Algyő Park betelepítése, fejlesztése Algyőn vannak szabad, betelepíthető, infrastruktúrával ellátott, részben önkormányzati tulajdonú vállalkozási (ipari-logisztikai) területek. Elsőként az Algyő Park Kft. mintegy 60 haos barnamezős ipari területe kerülhet betelepítésre. A park infrastruktúrával teljesen ellátott, de vasúti leágazás is vezet a területre. A kiszolgáló épületek nagyobb vállalkozások ellátását, irodákat, szolgáltatásokat, de akár étkeztetést is képesek megoldani, vagy átalakításokkal konferenciák fogadása is megoldható. A meglévő, kihasználatlan ipari terület fejlesztésében az adottságok kialakítása, a kínálati oldal megteremtése nem kizárólag az önkormányzattól függ, de javaslatot tehet a többi tulajdonos felé a település számára legkívánatosabb fejlesztések elérése érdekében. A 25

26 keresleti oldal marketingeszközökkel való befolyásolása szintén nem csupán az önkormányzat feladata a letelepedési döntést természetesen végső soron a beruházó hozza meg. Ezen a területen már rövid távon új vállalkozások megtelepítésére nyílik lehetőség. A betelepítéshez fel kell mérni, hogy a terület infrastruktúrája mely vállalatok igényeit tudja kielégíteni, milyen méretű és profilú vállalkozásokat tud fogadni, vagy milyen többlet infrastruktúra igény kiépítését kell még megoldani. Ezt követően meg kell határozni, hogy mely cégek betelepedése lenne leginkább fontos az önkormányzat számára. Ezek elsősorban a helyi (gáz, kőolaj energiaszektor, vegyipar, környezetvédelmi ipar) vagy térségi (pl.: mezőgazdasági termékek) alapanyagokat feldolgozó, vagy a MOL Rt.-hez kötődő (pl.: műszergyártás, gépgyártás, folyamatirányítás), vagy a nagyobb térség ellátásához (pl.: építőipar, kereskedelem, raktározás) kapcsolódó vállalkozások. Célszerű tehát kedvezményben részesíteni ezeket a tevékenységeket megvalósító iparágakat. A kedvezmények nyújtása a felsorolt tevékenységeket nyújtó vállalkozások esetében a kedvezményes telekértékesítés. Az önkormányzat hosszú távú érdekét (biztos, hosszú távú iparűzési adó bevétel, magas foglalkoztatás), és a többségi tulajdonosok érdekét (egyszeri értékesítésből származó bevétel) össze kell hangolni, meg kell határozni az átlagos értékesítési árat, majd a kedvezmények nagyságát. Közös tulajdonosi érdekek fűződnek ahhoz, hogy az iparterület fejlesztéséhez EU-s források is bevonásra kerüljenek. Ez különösen akkor lehet lényeges szempont, ha a betelepülni szándékozók további infrastrukturális igénnyel lépnek fel. A GVOP 1.2 intézkedés, 1. komponensének a célja illeszthető az Algyő Park fejlesztéséhez, mely szerint az intézkedés célja a vállalkozások versenyképességének javítása, az ipar szerkezeti átalakulásának segítése a vállalatközi együttműködés javításával, a letelepült nagyvállalatoknak a magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrációjával. Ennek eszközeként komplex, minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő telephelyek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztések a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítása céljából, illetve az ipari növekedés fenntartása érdekében. Cél továbbá a meglévő létesítmények továbbfejlesztése oly módon, hogy alkalmasak legyenek a szolgáltatások struktúrájának és mennyiségének növelésére. 26

27 Pályázati ablak GVOP A GVOP B Támogatható tevékenység infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, elektromos energia hálózat, út, parkoló, távközlési és kommunikációs hálózat) fejlesztése, meglévő épületek hasznosítása céljából végzett fejlesztések, átalakítások, ipari parkokban a szolgáltatások skálájának és minőségének fejlesztése, innovatív kis- és közepes vállalkozások betelepülését segítő beruházások megvalósítása. (Alapfeltétel: Ipari Park cím) innovációs központ, inkubátorház megvalósítása (építés, átalakítás), az innovációs központ, inkubátorház szolgáltatásainak megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, eszközök, gépek, berendezések, laboratóriumi eszközök, műszerek beszerzése, informatikai hálózat kiépítése. Támogatott pályázatok száma, támogatás összege db, legfeljebb 100 millió Ft. 7-8 db, legfeljebb 100 millió Ft. Feladatok Infrastruktúrafejlesztés, környezeti állapotfelmérés, szolgáltatások kialakítása, Kis és középvállalkozások támogatása inkubátorház keretében, szolgáltatások fejlesztése 1. A GVOP A pályázati cél esetében a pályázati forrás elnyerésének feltétele az ipari park cím megléte. Ezért megfontolandó az ipari park cím megszerzése. Az ipari park cím pályázat 8 minimális feltételt szab az ipari park megszerzéséhez: a) a beépíthető/beépített alapterület (telek) legkisebb nagysága 10 hektár, további legalább 10 hektáros fejlesztési terület bevonásának lehetőségével teljesül b) a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati, hasznosítási jogával a Pályázó rendelkezzék, igazolva az ingatlan per-, teher- és igénymentességét (telekkönyvi kivonattal és szerződéssel) ha az Algyő Park Kft. pályázik teljesül c) a terület az önkormányzati testület által jóváhagyott Település Rendezési Terv szerint kijelölt iparterület legyen, termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld céljának megfelelő felhasználása esetén a földügyi hatóság engedélye szükséges teljesül d) a Pályázó rendelkezzen megvalósíthatósági tanulmánnyal és legalább hároméves üzleti tervvel nem teljesül, de készült korábban tanulmányterv e) a betelepülő/betelepült vállalkozások száma legalább 10, a létesítendő/meglévő munkahelyek (foglalkoztatottak) száma legalább 500 legyen, de a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás az ipari park területén működjön, vagy öt vállalkozás betelepülésére a Pályázó érvényes szerződéssel rendelkezzen, és ezek foglalkoztatotti létszáma legalább 100 legyen 5 vállalkozás működik, teljesül f) a Pályázó rendelkezzen a teljes beépítetlen terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó dokumentációval, szennyezettség esetén az elsőfokú környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott kármentesítési programmal vagy az eredményes kármentesítés elvégzésének igazolásával;- nem teljesül, teljesíthető 27

28 g) a Pályázó rendelkezzen a helyi önkormányzat egyetértő és támogató nyilatkozatával nem teljesül, de könnyen teljesíthető h) a tervezett ipari park megvalósítása szerepeljen a megye és a régió fejlesztési stratégiájában, a Pályázó rendelkezzen az illetékes megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanács egyetértő és támogató nyilatkozatával konkrétan nem szerepel, de illeszthető a megyei koncepció 1.2. Programjához (A versenyképes ipari vállalkozások erősítése, új ipari termelőbázisok létrehozásának ösztönzése), a támogató nyilatkozat szintén megszerezhető. Ennek alapján az Ipari Park címhez szükséges feladatok jegyzéke: Szervezeti keretek kialakítása A terület környezeti állapotának tényfeltáró tartalmazó dokumentáció összeállítása Megvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv készítése Támogató nyilatkozatok beszerzése Betelepülő vállalkozásokkal szerződések kötése A d), e) f) feltételek teljesítése jelent jelenleg olyan megoldandó feladatot, amely anyagi vonzattal is jár. A szervezeti keretek átalakítása során kell meghatározni azt, hogy milyen tulajdonosi összetételű szervezet nyújtsa be a pályázatot. Javasolt olyan rendszer létrehozása, ahol a magántőke és a helyi önkormányzat társulása, hazai és EU pályázaton elnyert közpénzek bevonásával hozza létre a fejlesztéseket. Ehhez első lépésben konzorciumot kell létrehozni az ipari park fejlesztésére (ez lehet a már létező Algyő Park Kft.). Szintén a szervezeti keretek közé tartozik az ipari park működtető szervezetének a kialakítása. Célszerű főállású menedzser, illetve asszisztens alkalmazása, az ő feladatuk a pályázat előkészítése, a megvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv elkészítése/elkészíttetése, a befektetőkkel való kapcsolattartás, a betelepülőkkel és a szolgáltatásokat nyújtókkal a szerződések előkészítése és megkötése, évi beszámoló készítése a tulajdonosok számára. Az ipari park, mint profitorientált cég működése során bevételeket termel, a hosszú távú nyereségesség biztosítása a menedzsment feladata. A nyereséget az ipari területek értékesítése, a piaci szolgáltatások nyújtása, és irodabérletből (panel irodaház bérleti díjai) származnak. Fejlesztési javaslatok: Ipari cím pályázat elkészítése és benyújtása az Algyő Park területére Ipari park menedzsment szervezet létrehozása GVOP pályázat benyújtása 28

29 I/1.2. Új ipari-logiszikai területek kialakítása A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése az M43 nyomvonal melletti területhasznosítási módokat is át fogja értékelni, várhatóan az igények a mezőgazdasági területek további csökkenésével és az ipari-szolgáltatási területek növekedésével járnak, azaz az övezeti átsorolást fogják célozni. Ez az M43 nyomvonala mentén új, zöldmezős ipari-logisztikai telephelyek kialakítását vetíti előre, amelynek kialakítására csak hosszabb távon lehet számítani. Hosszabb időtávon amennyiben az M47 gyorsforgalmi út nem a jelenlegi 47. sz. főút nyomvonalában fog haladni, ez szintén további övezeti átsorolásokat fog eredményezni. A későbbiekben a gáz- és kőolaj-kitermelés csökkenésével, a kutak rekultivációjával a jelenleg bányászattal érintett területek is gazdasági területekké nyilváníthatók. Ezek szintén új ipari-logisztikai beruházási területként jöhetnek számításba. Logisztikai vállalkozások betelepedésére a közúti csomópontok (M5-M43, M43-M47) és a nagyvárosok közelsége fog lehetőséget teremteni, komolyabb logisztikai bázis kialakulását azonban érdemes összehangolni a Szegedi Logisztikai Központtal. Logisztikai funkciók algyői megtelepedésével megvalósulhat a különböző célpontok felé tartó áruk raktározása, tárolása, rakodása, csomagolása, esetleg feldolgozása, vámkezelése, biztosítása, illetve a közúti teherforgalomhoz kapcsolódó szerelőműhelyek, parkolók kialakítása, valamint további kapcsolódó szolgáltatások kialakítása is elképzelhető. A Szegedi Logisztikai Központtal való együttműködés a földrajzi közelségen alapul. Az együttműködés formája például az ágazati együttműködésen alapulhat (pl.: az építőipari cégek algyői telephelyen működnek, míg az élelmiszeripari vállalkozások Szegeden). Kedvezőbb árral, vagy a kiépített infrastruktúrával, a szegedi központ telítődésével, vagy az együttműködés eredményeképpen Algyő is bekapcsolódhat a logisztikai tevékenységekbe. Nagyobb kereskedelmi-szolgáltatási központok kialakítására is nyílik lehetőség Algyőn, azonban figyelembe véve, hogy az elmúlt évek során Szeged környékén is kiépítésre kerültek a különböző bevásárlóközpontok, plazák, stb. erre kevesebb lehetőség mutatkozik, nem szabad azonban ezt a lehetőséget sem kizárni. Egyes, még nem telített piacú, speciális szórakozási lehetőséget biztosító szolgáltatási központ (pl.: sportközpont - Bowling, fallabda, tenisz, kispályás labdarúgás, stb.) létrehozása a Szegedhez közeli fekvésű vagy jó környezeti (pl.. Tisza-part) területeken valós piaci érdeklődésre tarthat számot. A logisztikai fejlesztésekhez szintén igénybe vehetők pályázati források. A GVOP 1.2 intézkedés, 2. komponense a logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése. Az intézkedés célja az üzleti környezet fejlesztésének részeként a gazdasági tevékenységek infrastruktúráját jelentő logisztikai szolgáltatások fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése, ezen belül: a vállalkozások beszállítói tevékenységének elősegítése; innovációs központban működő vállalkozások működésének elősegítése; 29

30 a kis és közepes vállalkozások részére hatékony, versenyképes működést biztosító elosztó-ellátó szolgáltatás nyújtása; a regionális repülőtereken, a kikötőkben logisztikai szolgáltatási kapacitások fejlesztése. Pályázati Támogatható tevékenység ablak GVOP Logisztikai szolgáltatás, amely a megbízóktól átvállalt logisztikai tevékenységek ellenszolgáltatás (díj) fejében történő elvégzését jelenti. Logisztikai tevékenységek végzéséhez szükséges: - új épület építése, meglévő épületek átalakítása, korszerűsítése, - épületgépészeti beruházások, új gépek, berendezések beszerzése - informatikai hálózat kiépítése számítástechnikai hardver és szoftver eszközök beszerzése - telekhatáron belüli infrastruktúra építése, korszerűsítése Támogatott pályázatok száma, támogatás összege 6-7 db, legfeljebb 100 millió Ft. Feladatok Logisztikai vállalkozások betelepítése, Logisztikai infrastruktúrafejlesztés, logisztikai szolgáltatások kialakítása Az önkormányzatnak az M43 megvalósításakor az akkori piaci helyzet függvényében meg kell vizsgálni további ipari-logisztikai fejlesztések szükségességét. Amennyiben erre mutatkozik piaci igény, akkor meg kell kezdeni új ipari-logisztikai telephelyek kialakítását, az övezetek átminősítésével, majd a területek értékesítésével. Fejlesztési javaslatok: Új ipari-logisztikai övezetek kijelölése az M43, illetve a bányászat által érintett területeken Új ipari-logisztikai telephelyek kialakítása Együttműködés kialakítása a Szegedi Logisztikai Központtal 30

31 I/2. A HELYI IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK ÉS REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE Az idegenforgalom a világon és Magyarországon a terrortámadások ellenére dinamikusan fejlődő gazdasági ágazat. Az utóbbi években a korábban kevésbé frekventált helyek számára is esélyt ad a turizmus fejlesztésére, annak új formái iránt nőtt meg a kereslet. Algyőn elsősorban a hagyományos idegenforgalmi ágazat, a gyógy- és a fürdőturizmus fejlesztésére vannak kiváló adottságok, de a településen és közvetlen környezetében a turizmus új formái számára is kínálnak esélyeket a meglévő jó adottságok. Ilyen új formák Algyő esetében az aktív turizmusra, a szabadidő aktív eltöltésére épülhetnek. Algyőn rövid távon elsősorban a belföldi turizmus fejlődésének vannak meg az alapjai, hosszú távon azonban létre lehet hozni az igényesebb, fizetőképesebb külföldi vendégek fogadására alkalmas kapacitásokat is. Az idegenforgalom fejlesztése közvetett módon hozzájárul a település ismertségéhez, jóhíréhez, amire Algyőn az ipari image oldása miatt különösen szükség van. A település idegenforgalmi ismertsége más ágazatokra is pozitív hatással lehet. A turizmus fejlesztése több lépcsőben mehet végbe. Az első lépcső a kínálat bővítése, minőségének javítása, új attrakciók kialakítása, a turisztikai vonzerők fejlesztése. Ebben az esetben ez nem csak a közvetlen idegenforgalmi fejlesztések közé tartozik, hanem a lakossági életminőség javulásához is hozzájárul. Így elsősorban a fürdő, de részben a Tisza-part fejlesztése is a lakossági igények kielégítését jelentené, főként a helyiek látogatnák a termálmedencét, a tanuszodát, vagy a csónakkikötőt, szabadstrandot. A második lépésben történhet az első lépéssel létrehozott attrakciók továbbfejlesztése, valamint a programkínálat szélesítése. A megélénkülő idegenforgalmi érdeklődésre alapuló szállás- és vendéglátó kapacitás bővítése a harmadik lépcsőben történhet. Az első lépcső a helyi igények kielégítése mellett az idegenforgalmi kínálat, a vonzerők fejlesztését, minőségének javítását, új attrakciók kialakítását is jelenti, megalapozza az idegenforgalmat. Először csak a környező településekről fognak 1 napos vendégek érkezni, akik hallottak az új lehetőségről, és eljönnek megnézni az attrakciókat. A vendégek visszatérni azonban csak akkor fognak, ha elégedetten távoztak. A környező települések lakói is többféle kikapcsolódási lehetőség közül választhatnak, csak a fürdőket vizsgálva mehetnek pl.: Mórahalomra, Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Makóra, stb. Abban, hogy a lehetőségek közül melyiket választják a kapott szolgáltatások, az ár és a megközelíthetőség a fő szempont, ennek alapján ítélik meg elégedettségüket. Nyilván egy délutáni program kedvéért nem utaznak messzire, de egy 1 napos program kedvéért már hosszabb (pl.: akár 31

32 50 km-es) útra is hajlandók. Hosszabb, pl. nyári szabadság esetén viszont elsősorban a kapott szolgáltatások lépnek elő fő motiváló tényezővé, ami mellett a távolság vagy a belépőjegyárak kevésbé meghatározóak. Ezt figyelembe véve reálisan az algyői adottságok rövid és középtávon elsősorban 1-2 napos vendégforgalom fogadására alkalmasak. A Tisza-part, a horgászás, a kerékpározás, a csónakázás egy-egy hétvégére, vagy hosszabb szabadságot feltételezve is 1-2 napos időtartamra tudja Algyőn tartani a turistákat. A fürdő tervek szerinti első ütemű kiépítése szintén 1-2 napos, de nagyobb népességet érintő (gyerektől a nyugdíjas korosztályig) vendégforgalmat generálhat. A gyógyvíz minősítés megszerzése, minőségi szolgáltatások, kúrák kialakítása után várható csak a hosszabb ideig (akár 1-2 hetes kúrákon) maradó turizmus fellendülése. Ehhez azonban minőségi szolgáltatásokra, a programkínálat szélesítésére, hatékony marketingtevékenységre, infrastrukturális fejlesztésekre, a szállásférőhely mennyiségi és minőségi fejlesztésére, azaz mindhárom korábban említett fejlesztési lépcsőre szükség van. Különösen a fürdőturizmus területén erős térségi versennyel is számolni kell. A szükséges kísérő programok, kikapcsolódási lehetőségek kialakítása, programcsomagok kiajánlása partnerségi együttműködésben elsősorban Szegeddel, Ópusztaszerrel valamint a környező településekkel együtt képzelhető el. I/2.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése A település gazdag turisztikai vonzerőkínálattal rendelkezik, melyek kihasználtsága alacsony. A turizmus jövedelemtermelő képessége még jelentősen elmarad a lehetőségektől. A turisztikai vonzerők hasznosításához meg kell teremteni a sokoldalú hasznosítás alapfeltételeit, biztosítani kell a vonzerők látogathatóságát, valamint a színvonalas szolgáltatási hátteret és a bő programkínálatot. A vonzerők sokoldalú és magas költést lehetővé tevő hasznosításához többféle szolgáltatás összehangolt kínálataként megjelenő turisztikai termék- és programcsomagok kínálatának bővítése szükséges. A település turizmusának fenntartható fejlődéséhez a gyógy- és a fürdőturizmus, az öko-sportturizmus, ez utóbbin belül is a kerékpáros-, a víziturizmus, vagy a horgászat fejlesztésére alkalmas. Annak érdekében, hogy a település vonzó turisztikai célterületté váljon, a turisztikai attrakciók fejlesztéséhez kapcsolódóan szükség van színvonalas marketing eszközökre és tudatos marketingtevékenységre (I/3.). A versenyképes turisztikai kínálat kialakításához alapvető fontosságú az igényeket kielégítő, újszerű, színvonalas tájékoztató anyagok elkészítése, illetve azok hatékony terjesztési módszereinek bevezetése, különösen az Internet nyújtotta információterjesztési lehetőségek kihasználása. 32

33 Az intézkedés megvalósításával a turisztikai vonzerők versenyképes turisztikai termékké alakulnak, látogatottságuk nő, a szolgáltatások köre bővül, a településen és a térségben a turisták tartózkodási ideje növekszik, költésük több lesz, ami munkahelyek teremtését és a lakosság jövedelemszintjének emelkedését eredményezi. I/ A fürdő és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése A település kiemelt tervezett fejlesztése a fürdő létesítése. Az első ütemű fejlesztés a helyi igények kielégítését célozza, a termálmedence és a tanuszoda a helyi-térségi idősek és iskolások érdekeit, a helyi lakosság életminőségének javítását szolgálja majd. Pályázati források bevonására az I. ütemű fejlesztéshez nincsen mód, csak meglévő fürdő továbbfejlesztését támogatják a pályázatok. A további ütemek miatt az I. ütem kialakítása során ezért törekedni kell a továbbfejleszthetőségre, a bővíthetőségre. Az elképzelések szerint a további ütemek már idegenforgalmi célokat szolgálnak, már csak tervezett nagyságrendjénél fogva is. Ehhez az adottságok, a termál(-, illetve amennyiben gyógyvízzé nyilvánítható, akkor gyógy-) víz elsősorban az idősek, a gyógyászat, a gyógyszolgáltatások fejlesztését alapozzák meg. A fejlesztés tőkeigénye miatt mindenképpen indokolt magántőke bevonása. Az I. ütemet követő fejlesztésekhez, mivel ebben az esetben már létező fürdő továbbfejlesztéséről van szó, pályázati források is bevonhatók. A termál-gyógyturizmus mellett, a szórakoztató és élményelemek elsősorban kiegészítő szerepet játszhatnak. A családok fogadásához azonban szükségessé válhat különböző élményelemek kialakítása is, sőt a piaci igények változása megkövetelheti ezt a fejlesztést is. A fürdő fejlesztésekor a szükséges térigény és elhelyezés meghatározásakor a bővíthetőség mellett igényes zöldfelületek létrehozására valamint a kapcsolódó szolgáltatások, például parkoló, vendéglátóhelyek, szálláshelyek kialakítására is gondolni kell. A fejlesztéshez a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program 21. (töltő és ürítő rendszerű medencék vízforgatóval való ellátása), és a 2. (a gyógy- és termálfürdőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek kialakítása) pályázati kiírása csatlakozik. A SZTP. 21. programja csak meglévő fürdők fejlesztését támogatja, a támogatás aránya azonban a fejlesztés összköltségéhez viszonyítva csekély mértékű. Pályázati ablak SZTP TU 21. Támogatható tevékenység Támogatás összege; a döntően belföldi kereslet igényeit kielégítő, kisebb kapacitású, regionális vonzáskörrel rendelkező, a vidéki turizmus szempontjából meghatározó szerepet játszó településeken a termál- és gyógyfürdők, termálstrandok töltő-ürítő rendszerű medencéinek vízforgató berendezéssel történő ellátása aránya; saját erő Max. 5 millió Ft; max. Csak támogatás aránya fürdőt önkormányzat, kht. Építési esetén 75%, gazd. Vízjogi társaság 50%; Saját erő min. 25%. Feltételek; feladatok ÁNTSZ szakvélemény megszerzése meglévő támogat; engedély, engedély, 33

34 Fejlesztési javaslatok: Termálmedence és tanmedence létesítése Gyógyfürdő létesítése pályázati és magántőke bevonásával I/ A Tisza-parti rekreációs területek fejlesztése Algyő természeti környezete, a Tisza part kiválóan alkalmas turisztikai célú hasznosításra. Számos területen szükséges azonban fejlesztéseket végrehajtani, hogy valóban vonzóvá váljon a turisták számára. A víziturizmus a vízpartokon és a vizeken folytatható rekreációs tevékenységek széles körét magába foglaló fogalom. A víziturizmusba beleérthetők a vízi sportok legnagyobb része, mint például a vitorlázás, szörfözés, jet-skizés, vízisíelés, rafting, kajakozás és kenuzás, valamint a vízparti időtöltés közül a legnyilvánvalóbb, a strandolás, csónakázás, sétahajózás, de olyan nehezen besorolható tevékenységek is, mint a horgászat is. A fogalom így lefedi az aktív turizmus bizonyos területeit (elsősorban a vízisportokhoz kötődő tevékenységek), illetve a passzív turizmus, pl. a vízparti üdülés, egy részét is. A víziturizmus így rendkívül szerteágazó tevékenységeket takar, tehát fejlesztése is komplex látásmódot kíván meg. A víziturizmus és különösen annak aktív ágai sok esetben kapcsolódnak más aktív idegenforgalmi ágazatokhoz. A víziturizmus az aktív turizmus más területeivel összefonódva tehát különösen hatékony lehet a térségi gazdaság élénkítésében, az idegenforgalom különböző ágazatain belül és a gazdaság más területei között megvalósuló szinergikus kapcsolatokon keresztül. A Tisza-parti rekreációs területek fejlesztése elsősorban a folyó menti üdüléshez, a szabadstrandhoz, a horgászathoz és az aktív turizmushoz, ezen belül a vízisporthoz (evezés, szörf, csónakázás, sporthorgászat, a vízi túrázás, stb.) kapcsolódhatnak. Mindezek fejlesztésének feltétele a kikötőnek, a partnak, valamint a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásoknak a fejlesztése. A Tisza parti területek fejlesztéséhez az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről EK. 1. szám OTFOH közlemény A felszíni vizistrandok vízminőségéről Vízi turizmushoz kapcsolódó pihenőhelyek, sátor- és táborhelyek kialakításához kapcsolódó szabályozások: 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról 34

35 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezésről és építési követelményekről (OTÉK) 46/1999. (III. 18.) Korm. Rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet az országos településrendezésről és építési követelményekről (OTÉK) A évi LXXVIII. törvény és ez a rendelet szabályozza, hogy milyen kötelezően teljesítendő feladatok vannak a fejlesztendő területen, s milyen feltételekkel lehetséges bárminemű épületet elhelyezni rajta. Csónakkikötők fejlesztéséhez kapcsolódó további jogszabályok: 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 2/1985. (III. 28.) OVH rendelkezés a vizeken és a vízilétesítmények vízterületén víziállások létesítéséről és használatáról, valamint a víziállások felülvizsgálatáról A turisztikai vonzerők megfelelő kínálatának biztosításához a vonzerők környezetében lévő szolgáltatás kínálat elsősorban beruházásokon keresztül történő bővítése, például a kikötő vagy a kerékpár-szolgáltatók fejlesztése kiemelt feladat. A vízi turizmus feltételeinek javításához megfelelő csónakkikötőt, tárolót kell kialakítani, rendezni kell a partot, ki kell jelölni, megfelelő színvonalon ki kell alakítani, illetve üzemeltetni kell a kempingezőhelyet. Ezen feladatok ellátására Algyőn vagy a Szabadidőközpont vagy a volt Kócsag szórakoztatóhajó területe lehet alkalmas. A Szabadidőközpont fejlesztésének előnye, hogy a településközponttól távolabb van, így a túrázók, a vízi élet nem zavarja a település hétköznapjait, itt a szálláshelyi adottságok is könnyebben fejleszthetők. A Kócsag szabadidőhajó melletti helyszín a településhez közelebb helyezkedik el (így az esetleges zavaró hatás is nagyobb), táborozási lehetőség nincsen, drágább lenne kiépítése, ugyanakkor itt van kialakított csónakkikötő. A fejlesztésekben a Szabadidőközpont mellett más, piaci szereplő bevonása is javasolt. Ezen kívül a megvalósítandó (Tisza, Körös-Tisza) túra résztvevői és a folyó mentén üdülők vízitúrázásaihoz kísérőket is ki kell képezni, a sátorozási-, természet-, környezet és vízügyi előírásokról tájékoztató kiadványokat kell készíteni, fokozni kell a marketing tevékenységet. Egy Tisza parti település életében a szabadstrandnak fontos szerepe van, ezért azt ki kell építeni, elsősorban mozgatható, mobil infrastruktúrák létrehozásával (büfé, illemhelyek, stb.) A Tiszához kapcsolódó vízisport egy másik szegmensét a motoros vízisportok jelentik. Ebben az esetben sportpályák kijelölése (motorcsónak, jetski, vízisí), fejlesztése és üzemeltetése a feladat, szükségessé válhat a kikötő bővítése is. 35

36 Az aktív turizmus egy másik helyi, a víziturizmushoz is kapcsolódó ága a kerékpáros turizmus, amely egyben környezetbarát közlekedési mód is. Ez a turisztikai ág a növekvő kereslet folytán szintén alkalmas a rövid szezon meghosszabbítására, illetve a csúcsidőszakban a turisták utazási élményének gazdagítására. Algyő az országos kerékpárút hálózat két nyomvonala közelében fekszik. Annak ellenére, hogy a Zemplén- Bodrog-Tisza menti kerékpárútnak (az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része) a Csongád Szeged közötti szakasza nem érinti a települést (a nyomvonal a Sándorfalva- Szeged útvonalat jelöli), de a Dél-Magyarországi kerékpárút Szeged Békéscsaba szakasza átvezet Algyőn. Kerékpározásra jelenleg a 47-es közút nem alkalmas, nincs kerékpársáv. A kijelölt útvonalak mentén a kerékpárutak megvalósítása fontos feladat. Az országos nyomvonalak mellett a kerékpáros turizmus számára a Tisza védtöltése és a környezet ragyogó feltételeket kínál, a megyei rendezési tervben is megjelenik a Tiszai gát, mint térségi jelentőségű kerékpárút. Itt is szükséges lenne azonban összefüggő kerékpárutak megvalósítására, építésére, valamint a kerékpárutak mentén kapcsolódó erdei és települési utak kijelölésére és megvalósítására. Algyőn a belterületi kerékpárút-hálózat kijelölése megtörtént. Algyőt csatlakoztatni kell a tervezett országos törzshálózathoz, illetve meg kell valósítani a terveket. Az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalához való csatlakozásnak legkézenfekvőbb módja a Tisza jobb parti árvízvédelmi töltésén futó kerékpárút-hálózat megvalósítása, amihez elsődlegesen érdekérvényesítésre, lobbyzásra van szükség. A Tisza jobb parti töltése mellett az Euro Velo hálózathoz és Ópusztaszerhez való közvetlen csatlakozás miatt a Küves töltés vagy Sövényházi keresztgát útvonalán szükséges kerékpárutat kiépíteni Sándorfalváig. A Küves töltésen futó kerékpárút közvetlen kapcsolatot teremt a Zemplén- Bodrog-Tisza menti kerékpárút és a Dél-Magyarországi kerékpárút Szeged Békéscsaba szakasza között. A Tisza gáton futó nyomvonal pedig egy alternatív, valóban a Tisza mellet futó idegenforgalmi kerékpárút-hálózat eleme, amely a fontos ópusztaszeri történelmi és egyéb természeti értékek elérését teszi lehetővé. A kerékpárutakon kívül Algyőn, illetve a Tisza mentén hiányzik több, kiegészítő eleme is kerékpáros turizmusnak. A kerékpár-úthálózat teljes kiépítése mellett az útvonalak mentén sajátos turisztikai szolgáltatások megszervezése szükséges, így lehetőleg 8-10 km-enként pihenő és parkolóhelyek kialakítása, szemétgyűjtők kihelyezése, valamint vendéglátóipari szolgáltatások (szálláshelyek, éttermek, üzletek, stb.), amelyek szintén nem állnak rendelkezésre. A vízitúrák fejlesztésének, valamint a kerékpáros turizmus fejlődésének is alapvető követelménye a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések kapcsolódnak a NFT- ROP 1.1. intézkedése 1. turisztikai vonzerők fejlesztéséhez. Az intézkedés célja: olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek; 36

37 Az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése; Az intézkedés keretében támogatott vonzerőkhöz kapcsolódó marketing tevékenységek elősegítése. Az intézkedésen belül az 5. komponens támogatja az aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket különös tekintettel kerékpárutak kiépítésére a fontos turisztikai célpontot képező tavak és folyók mentén (köztük a Tisza mentén). Az intézkedés keretében lehetőség nyílik a turisták tájékozódását és a vonzerők látogathatóságát megkönnyítő helyi információs rendszerek kialakítására, melyek magukban foglalják a vonzerők on-line elérhetőségét biztosító Internet alapú alkalmazások és színvonalas nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is. A támogatás keretében, köztük a Tisza mentén, ott támogathatók beruházások, ahol a kerékpárutak fejlesztését már korábban megkezdték. Ezen térségek esetében támogatható: a befejezésükhöz szükséges még hátralévő kerékpárút-szakaszok megépítése; megállóhelyek, pihenőhelyek kiépítése. A pályázatok befogadásához a kerékpárutaknak csatlakoznia kell a kerékpárosok biztonságos továbbhaladását biztosító egyéb infrastukturális elemekhez, úgymint vasútállomásokhoz, kikötőkhöz, vagy csekély forgalmú közutakhoz, ez Algyő esetében biztosítható. ROP 1.2. intézkedés a turisztikai fogadókészség javítása 2. komponens a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése keretében támogat Infrastruktúra-fejlesztéseket, szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztését a vitorlás-, illetve (ahol az adott jogszabályok engedélyezik) motorcsónak-kikötőkben, továbbá a turisztikai célokra alkalmas nemzeti parki vagy egyéb természetvédelmi területek esetén a védett természeti területek és értékek védelmét nem veszélyeztető csónakkikötőkben, a kikötők férőhelyének megfelelően; a magas színvonalú, komplex hajózási szolgáltatásokat kínáló kikötő-hálózatok megteremtését; a kerékpáros turizmushoz szükséges kerékpáros szolgáltatások létesítését; lovasturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése már működő lovasturisztikai létesítmények esetében. További potenciális pályázati forrást jelent az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (UFC) kerékpárutak építésének támogatására felhasználható kerete. A pályázat keretében az Országos Területrendezési Tervben szereplő országos kerékpárút törzshálózat szakaszainak kiépítése, fejlesztése támogatható, különös tekintettel az EuroVelo magyarországi szakaszain, a nagyvárosok térségében, továbbá olyan egyéb területen, ahol a szabadidő kerékpározás nagysága, illetve biztonsága ezt indokolja. 37

38 Pályázati Támogatható tevékenység Támogatás összege, ablak ROP az aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, a komponens támogatott vonzerőkhöz marketingtevékenységek elősegítése ÚFC Kerékpárút-hálózat fejlesztése Min. 15, max. 50millió Ft, 50% + max. 30% ROP komponens -Infrastruktúra-fejlesztések, szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése a vitorlás-, motorcsónak-, és csónakkikötőkben -a kerékpáros turizmushoz szükséges kerékpáros szolgáltatások létesítése -lovasturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Feladatok aránya minimum 50 max. 300 Kerékpárúthálózattervezése, millió Ft, max. kistérségi támogatás aránya együttműködés 95%. kialakítása, Marketingkiadványok tervezése, készítése Kerékpárúthálózattervezése, kistérségi együttműködés kialakítása, millió Ft, 40 %. Kikötői Infrastruktúra és szolgáltató egységek fejlesztése Fejlesztési javaslatok: Kikötő és szabadstrand létesítése, fejlesztése Csónaktároló létesítése Kempingezőhely kijelölése, fejlesztése Tiszai kerékpárúthálózat fejlesztése (az országos kerékpárút törzshálózat Algyőt érintő Szeged-Algyő-Hódmezővásárhely elemének megvalósítása; csatlakozás a Tisza jobb parti árvízvédelmi töltésén és a Küves töltésen keresztül az Euro Velo 11. sz. útvonalához) Tiszai kerékpárúthálózathoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése I/2.2. Az idegenforgalmi fogadókapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztése A vendégek elhelyezése jelenleg nem megfelelő, bár a Szabadidőközpontban vannak szálláshelyek, ezek ifjúsági szálláshely kategóriájúak, illetve erdei iskolák tartására alkalmasak, de nem elég komfortosak a Tisza-menti turizmus fogadásához, elkerülhetetlen a rekonstrukció. E mellett hiányzik egy kulturált, a kikötőhöz kapcsolódó vízi- valamint kerékpáros vendégforgalom fogadására alkalmas kempingezőhely is. Ez elsősorban a Szabadidőközpont fejlesztéséhez kapcsolódik, mert ez egy tiszai csónaktúra megállóhellyel együtt funkcionálna megfelelően. Kemping kialakítására a szabadstandnál is lehetőség nyílik. A fürdőfejlesztés megvalósulása, és különösen idegenforgalmi célú fejlesztése esetén minőségi szállásférőhelyek további létesítésére lesz szükség, ehhez magántőkés 38

39 fejlesztéseket kell preferálni, de a település kedvezményekkel (pl.: olcsóbb telekár) segítheti egy a fürdőhöz kapcsolódó, központi elhelyezkedésű szálló létrehozását. A lakókocsival érkező vendégek fogadására egy lakókocsis kemping, vagy a kempingben egy lakókocsis terület kialakítása is indokolttá válhat. Amennyiben a kemping a Szabadidőközponthoz, illetve a Tisza-parthoz kapcsolódik, a kocsival, vagy vízi úton érkezők számára a fürdő könnyebb megközelítése miatt kerékpárkölcsönző működtetése is javasolt. A kerékpáros turizmus és a fürdőfejlesztés megvalósulása esetén a vendégforgalom növekedése indokolja a vendéglátóhelyek minőségi fejlesztését, HACCP feltételeinek teljesítését is. Ebben az esetben a beruházásokat magántőkének kell végrehajtani, az önkormányzat feladata a pályázati lehetőségek megismertetése, a részvételre bíztatás, illetve a támogatás deklarálása, esetleg a fejlesztések pénzügyi támogatása. Az idegenforgalmi marketingtevékenység fontos részét képezi, hogy a vállalkozások, a vendéglátóhelyek, a szálláshelyet biztosítók, vagy a vonzerővel rendelkező intézmények internetes megjelenése is biztosítva legyen, ehhez szintén rendelkezésre állnak bevonható pályázati pénzek. A Szabadidőközpont fejlesztéséhez az NFT- ROP I.2., a Turisztikai fogadóképesség javítása intézkedés kapcsolódik, amely a szolgáltatások (elsősorban beruházásokon keresztül történő) bővítését a turisztikai vonzerők környezetében, valamint szükséges a kereskedelmi szálláskapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztését célozza. A minőségi fejlesztések esetében elsősorban az alacsony kategóriájú kereskedelmi szálláshelyeket és szállodákat (egy-három-csillagos) panziókat, kempingeket, turistaházakat preferálja. Az intézkedés fókusza az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott üdülőkörzetek és nemzeti parkokra terjed ki, így Algyő számára is elérhető. A támogatás feltétele, hogy fontos, de jelenleg kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkezzen a pályázó terület, ez Algyőn a Tisza-part miatt teljesül. A fürdőhöz kapcsolódó szálláshelyek fejlesztéséhez a Széchenyi Turizmusfejlesztési Programon (SZTP) belül jelenleg van pályázati kiírás, ezek azonban csak 3-5*-os szállodák létrehozásához nyújt támogatást. A fejlesztéshez a SZTP a 2. (a gyógy- és termálfürdőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek kialakítása) pályázati kiírása is csatlakozik. A SZTP TU-2 pályázati forrása kizárólag az elmúlt években ( ) Széchenyi Terv fürdőfejlesztési pályázaton nyertes fürdőhöz kapcsolódó, 4-5*-os színvonalú szállodaberuházáshoz, vagy meglévő szálloda megfelelő színvonalú fejlesztéséhez igényelhető. Ez utóbbi feltételeknek Algyő nem felel meg. A támogatás formája kamattámogatás. A vendéglátóhelyek fejlesztéséhez, a SZTP 2004 TU 8. pályázati kerete is biztosítja állami forrás bevonását, a vállalkozások interneten való megjelenése a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP)-2004-I pályázati ablakból valósítható meg. Továbbá az AVOP is biztosít forrásokat a Szabadidőközpont fejlesztéséhez. 39

40 Pályázati ablak Támogatható tevékenység Támogatás ROP komponens SZTP SZVP 2004-I AVOP VI. (3.1) A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése összege, aránya Meglévő szálláshelyek millió Ft, kapacitásnövelése és minőségének 40-50% fejlesztése, új szálláshelyek kiépítése (1-3 csillagos szállodák, panziók, kempingek, turistaházak), a szállásokon kínált szolgáltatások bővítése; a szállodai szobák számának növelése és a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális beruházások (például szabadidő, vagy konferencia létesítmények, kerékpárkölcsönzés). TU Mikro-, kis-, középvállalkozások Max. 5 millió Ft, esetében az ételkészítéshez használt, max. 30%. korszerű műszaki eszközök, berendezések beszerzése; a vendéglátóhelyek felújítása, korszerűsítése, Mikro- és kisvállalkozások Interneten történő megjelenésének elősegítése, saját honlap kialakítása Turizmus fejlesztése: - meglévő falusi magánszálláshelyek/ vendéglátóhelyek bővítése, komfortfokozatának fejlesztése. -új falusi magánszálláshelyek/ vendéglátóhelyek kialakítása, 300 e. Ft, max. 40%. Max. 15 millió Ft, 50% Feladatok Szabadidőközpont fejlesztése, új szálláshelyek létesítésének támogatása Pályázatok megismertetése, támogatása Pályázatok megismertetése, támogatása Szabadidőközpont fejlesztése, horgásztanya fejlesztése Fejlesztési javaslatok: Kemping kialakítása a szabadstrandnál Szabadidőközpont szálláshelyeinek fejlesztése, bővítése, kemping kialakítása Lakóautós kemping kialakítása A fürdőhöz kapcsolódó szálláshelyek kialakítása magántőkés beruházásként Vendéglátóhelyek korszerűsítése Idegenforgalmi vállalkozások internetes megjelenésének támogatása I/2.3. Kiegészítő turisztikai programok fejlesztése A vonzerőkhöz kapcsolódó programok, illetve az azt kiegészítő rendezvények jelenleg nincsenek programcsomaggá szervezve, kiajánlva, ezen környező településekkel való együttműködés, a közös fejlesztések, és a szegedi Tourinform Irodával való jobb kapcsolattartás segíthet. Algyő vonzerői jelenleg önmagukban nem, csak térségi összefogásban képesek kellően vonzó turisztikai kínálatot kialakítani. A kiegészítő programok egy része a településen, vagy környező településeken, illetve városokban érhetők el. Célszerű ezekről a program lehetőségekről egyszerre tájékoztatást nyújtani, kiajánlani. 40

41 Algyő és térsége turisztikai fejlesztései alapulhatnak: A természeti értékek, a tiszta és gazdag természeti környezeten. A térség egyik legfőbb értéke a víz, a vizes élőhelyek, természeti értékek, holtágak, a Tisza, a Fehér tó egyedülálló természeti értékei, élővilága, az érintetlen környezet. A Tisza mente természeti kincsei és azok viszonylagos érintetlensége kuriózumot jelentenek nem csak Magyarországon, de Európa-szerte. A természeti értékekre épített ajánlatot konkrét természeti és kulturális programokkal együtt kell kiajánlani, elsősorban gyalogos, vízi és kerékpáros túrázók részére. Aktív szabadidő eltöltésén. A település több jó adottsággal rendelkezik az aktív pihenésre vágyók számára, hogy különböző természeti sporttevékenységeket (kerékpározás, víziturizmus) folytassanak. E lehetőségek jelenleg még nincsenek olyan szinten kifejlesztve, ami komolyabb turizmust tenne lehetővé, de az alapok adottak. Ezeken a területeken egymással összehangolt fejlesztések, közös pályázatok benyújtása javasolt. Algyőt csatlakoztatni kell a tiszai vizitúra és kerékpáros útvonalakhoz, közös térképek, túraútvonalak, táblák, nyomvonaljelzők kialakítását, illetve a megvalósult fejlesztések marketingjét kell megvalósítani. A lovas turizmus útvonalai kialakíthatók az ártéren, a Tisza-mentén és a rendezési tervben megjelölt szabadidős tevékenységű területen (a híd keleti oldalán), valamint a környező településekkel összefogva lehetne ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogatni, nyomvonalat kialakítani. Kulturális értékeken, rendezvényeken. Szeged, vagy Ópusztaszer elérhető közelségben kínálja a hagyományos mesterségeknek, vagy a képzőművészet, az építészet, a népművészet, a gasztronómia, stb. területén a helyi értékeknek magas színvonalú prezentálását. A kulturális turizmus legkiemelkedőbb regionális attrakcióihoz, a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz vagy a Nemzeti Történeti Emlékparkhoz is kapcsolódhat Algyő, közreműködve a művészetek, kulturális értékek bemutatásában. Fejlesztési javaslatok: Turisztikai programcsomagok kialakítása Együttműködés javítása a szegedi Tourinform irodával I/2.4. Az idegenforgalom helyi intézményi hátterének kialakítása A feladat több összetevőből áll: Amennyiben a település az idegenforgalom fokozott fejlesztésére szánja el magát, szükséges az önkormányzaton belül a felelős bizottság működése mellett felelős operatív szervezet kialakítása. A felelős bizottság munkáját célszerűen idegenforgalmi szakemberekkel, a település érintett intézményeinek szakértői 41

42 bevonásával kell támogatni. Az operatív feladatok ellátására a legalkalmasabb szervezet a szabadidőközpont lehet. Az önkormányzat különítsen el egy idegenforgalmi pályázati alapot, mely arra hivatott, hogy a vállalkozói tőkéből megvalósuló beruházások mellé tegyen önkormányzati részt. Ezáltal a vállalkozások nagyobb kedvvel vágnak bele ilyen jellegű fejlesztésekbe, míg az önkormányzat tulajdont szerez profitorientált vállalkozásokban és bevételeit gyarapítja I/3. TELEPÜLÉSI MARKETINGTEVÉKENYSÉG ERŐSÍTÉSE A település külső képének és tartalmi (környezetszennyező kitermelő tevékenység, stb.) jegyeinek megváltozása, a szolgáltatásainak magas szintre történő emelése, a fejlett infrastrukturális ellátottság, az idegenforgalmi adottságok önmagukban még nem elégségesek a sikeres dinamizálódás megvalósításához. A települést el kell adni, hasonlóan bármely más termékhez, azzal a különbséggel, hogy egyrészt a feladat sokkal több tényezőn múlik és bonyolultabb, másrészt a vevő (vagyis a betelepülő vállalkozás, a településre költöző lakó, vagy az Algyőre látogató turista) sokkal több mindent vesz a puszta földterületnél, vagy speciális szolgáltatásnál. (Hiszen megveszi a település társadalmigazdasági adottságait, kultúráját, szellemiségét, természeti és épített környezeti adottságait, stb.). A település részéről ezért intenzív marketing tevékenyég folytatása szükséges. A versenyképes turisztikai kínálat kialakításához alapvető fontosságú az igényeket kielégítő, újszerű, színvonalas tájékoztató anyagok elkészítése, illetve azok hatékony terjesztési módszereinek bevezetése, különösen az Internet nyújtotta információ-terjesztési lehetőségek kihasználása. I/3.1. Marketingstratégia kidolgozása A marketingtevékenység folytatásához szükség van a település marketingstratégiájának kidolgozására. A marketingnek 3 területre kell kiterjednie: a vállalkozásokra, a betelepülőkre, és az idegenforgalom vendégeire. A stratégia fő tartalmi elemei mindhárom esetben a következők: Célcsoport választás, vagyis a településbe leginkább kívánatos vállalkozások csoportjainak, valamint a betelepülők és a látogatók speciális igényeinek és érdeklődésének a meghatározása. Ez a vállalatok esetén történhet tevékenység szerint (preferált tevékenységek, Pl.: vegyipar, építőipar, stb.) és vállalatnagyság szerint (preferálandók a közepes és nagy vállalkozások). A célcsoport választás lényege a vállalkozások felől, hogy a marketingtevékenység célzottan azon iparágak, 42

43 ezen belül pedig nevesített vállalatok, vállalatcsoportok felé irányuljon, melyek betelepítése az ipari területekre a leginkább kívánatos. A beköltözők irányából, hogy azon lakossági rétegek, vagy akár lakóhely, akár korosztály, akár társadalmi gazdasági státusz, akár jövedelem szerint elkülöníthető csoportok irányába történjen, amelyek igényei a leginkább megfelelnek az Algyőn kívánatosnak tartott célcsoportnak, és amelyek számára az Algyőn lakás előnyei valódi értékkel bírnak. A potenciális turisták szempontjából a célcsoport-választás feladata hasonlít a beköltözésekhez, azaz azt kell meghatározni, hogy mely korosztály, társadalmi réteg, fizetőképes kereslet igényeinek a kielégítésére alkalmasak és vonzóak az itteni adottságok. Pozícionálás, vagyis annak meghatározása, hogy hol helyezkedik el Algyő a helyek, versenyében, melyek a fő vetélytársak, és melyek azon előnyök, melyek a verseny más szereplői fölé emelik az itteni lehetőségeket. Célcsoportok A marketingtevékenység célja A célcsoport fő elvárásai Betelepülő lakosság A lakosság megtartása, a Jó munkához jutási, kereseti, karrier bevándorlás élénkítése, az és tanulási lehetőségek, tiszta, elöregedési folyamat megállítása rendezett, kulturált környezet, kulturális, rekreációs, közösségi igények kielégítése, beleszólás a közügyekbe, olcsó, jó minőségű Betelepülő vállalkozások Turisták Új, technológiai modernizációt megvalósító, munkahelyeket teremtő, az egyoldalú gazdaságszerkezetet mérséklő vállalkozások megtelepedése A fizetőképes idegenforgalmi kereslet élénkítése, a turizmusból származó jövedelmek növelése, differenciált gazdaságszerkezet kialakítása lakóingatlan Olcsó, infrastruktúrával ellátott ingatlan, képzett, olcsó munkaerő, jó közlekedési elérhetőség, kedvezmények, kulturált és tiszta természeti és épített környezet, támogatások, vállalkozásbarát környezet, stb. Tiszta és esztétikus környezet, változatos programlehetőségek, színvonalas és olcsó ellátás, barátságos lakosság, stb. Fejlesztési javaslatok: Vállalkozásokat, betelepülőket, és turistákat célzó marketingstratégia elkészítése I/3.2. A célcsoportban található potenciális partnerek céltudatos keresése Aktív partnerkeresés: A vállalkozások esetén a kiválasztott célcsoportokba tartozó bel-és külföldi vállalatok fölkeresése, az Algyő Parkkal, illetve szabad ipari területekkel kapcsolatos letelepedési és kooperációs lehetőségek bemutatása; a meglévő helyi ipar cégkapcsolatainak föltárása és ezek mentén kapcsolatok építése; gazdasági kamarákkal való kapcsolattartás; külképviseletek fölkeresése, terület kiajánlása; 43

44 ITDH 3 -val való kapcsolattartás; potenciális befektetők tevékenység szerinti felkutatása (pl. cégtár, internet) és megkeresése belföldön és külföldön; kooperációs lehetőségek föltárása és tevékenység alapján a potenciális partnerek fölkutatása, az együttműködés kiajánlása; terjeszkedő cégek figyelemmel követése (pl. sajtóból) és megkeresése, a terület kiajánlása; befektetés szervező szakcég alkalmazása, stb. Az idegenforgalom esetén a saját, települési idegenforgalmi marketingkiadványok elkészítése, az idegenforgalmi kiállításokon való személyes vagy képviseleti megjelenés, a szegedi Tourinform irodával való együttműködés, kapcsolattartás, a szálláshelyek és programok közvetlen kiajánlása. Passzív befektető keresés: Vállalkozások esetén rendezvények, vásárok, kiállítások látogatása, a település és a szabad ipari területek megjelenítése és képviselete elsősorban külföldön; rendezvények, befektetői konferenciák szervezése; propagandaanyagok készítése és eljuttatása a potenciális befektetőkhöz; újsághirdetés külföldi szaklapokban, stb. A betelepülők esetén a kiválasztott célcsoportokba tartozó lakossági csoportok hirdetésen (pl.: sajtón, óriásplakáton, szóróanyagon, helyi médiumokban, interneten stb.) keresztül történő megkeresése, a kiajánlható területek, lakások, lakókörnyezet, közlekedési kapcsolatok, szolgáltatások bemutatása; az ingatlanberuházó cégek figyelemmel követése és megkeresése, stb. A turizmus kapcsán az algyői idegenforgalmi attrakciók regionális, megyei, illetve kistérségi kiadványokban, térképeken, csónaktúra-térképeken való megjelenítése, az elkészült kiadványok, szóróanyagok, brossurák terjesztése, helyi és országos médiumokban az új idegenforgalmi attrakciók megismertetése, valamint bevezetése a piacra, a Tourinform iroda-hálózaton keresztül történő országos megjelenés. Fejlesztési javaslatok: Promóciós stratégia kidolgozása Marketingkiadványok készítése Propagandatevékenység folytatása I/4. A MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA Az algyői népességben nem meghatározó a kizárólag az agráriumból élő népesség különösen az iparral összevetett száma, a kiegészítő jövedelemszerzés szempontjából mégis jelentősnek mondható e gazdasági tevékenység súlya. A termőhelyi adottságok megfelelőek, így a piaci átalakulás megvalósulása esetén a mezőgazdaság hosszú távon is a helyi gazdaság egyik ágazata marad. Algyőn és környékén a mezőgazdasági termelés fejlesztése többirányú tevékenységet jelent: 3 ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 44

45 Versenyképes gazdaságok kialakítása, munkahelyek-foglalkoztatottság megtartása (mg-i termelők), kiegészítő jövedelemszerzés biztosítása (pl.: nyugdíjasok, vagy a jövőben az idegenforgalmi tevékenység mellett - falusi turizmus), Versenyképes mg-i termék előállítás a termőhelyi adottságok és a gazdaságossági szempontoknak leginkább megfelelő termékek előállítása (zöldségek, virág, biotermékek, stb.). A mezőgazdasági termelés biztosítja a táji és természeti értékek védelmét is, megteremti a fenntartható gazdálkodást. I/4.1. A mezőgazdasági kistermelők közötti integráció megteremtése, erősítése Algyőn idáig nem jöttek létre új típusú szövetkezések (beszerző-értékesítő szövetkezetek- BÉSZ-ek). A jelenlegi termelők termelési hatékonysága, piaci esélye viszont csak új típusú szövetkezetek létrehozásával növelhető. Olcsóbb beszerzés, a termelési keretek betartása, az eszközök jobb kihasználtsága, minőségi áru előállítása, jobb érdekérvényesítés és értékesítés azok a hasznok, melyek a különböző típusú szövetkezetek kialakulásával jelentkeznek. A szerveződések csak önkéntes alapon jöhetnek létre, de az előzőekben felsorolt okok miatt támogatni szükséges a kis egyéni gazdálkodók önszerveződéseit, illetve elő kell segíteni sikeres pályázatok előkészítését és rentábilis szerveződések létrejöttét. A program sikeréhez elengedhetetlenül szükséges a termeléssel kapcsolatos tájékoztatás és információcsere biztosítása, melyet az I./4.2. fejezet tartalmaz. A szerveződések, a belépők önkéntes vállalása, megegyezése alapján kiterjedhetnek beszerzésre: közös vetőmag, tenyészállat, növényvédő szerek beszerzése, feldolgozásra: termények közös begyűjtése, tárolása, feldolgozása, csomagolása, értékesítésre: közös érdekérvényesítés, marketing szolgáltatásra: könyvelés, növényvédelem, állatorvosi szolgálat, szállítás, javításszervíz géphasználatra (gépkörök): speciális és általános mezőgazdasági eszközök közös beszerzése és használata. Az egyik legfontosabb a közös értékesítés megszervezése, mert csak ebben az esetben, azaz nagyobb értékesítési volumen esetén csökken jelentősen a termelők kiszolgáltatottsága a kereskedők, feldolgozók felé. Fejlesztési javaslatok: Mezőgazdasági BÉSZ -ek és termelői csoportok létrehozása 45

46 I/4.2. A termelők informáltságának, szakismeretének javítása, a legkedvezőbb hasznosítási mód támogatása, beruházások ösztönzése A helyi mezőgazdasági termelőkkel meg kell ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyekkel hosszú távon esély nyílik a profitszerzésre, megélhetésre. Be kell mutatni a termelőknek, hogy területük mely termék előállítására lesz a leginkább alkalmas az EU csatlakozás után, milyen követelményeknek kell majd megfelelni az adott alágazatban, és hogyan, milyen forrásokból tudják a szükséges feltételeket megteremteni. Az Európai Unió közösség agrárpolitikai előírásainak megfelelően egy egységesített információs és nyilvántartási rendszer kialakítása alapfeltétele az agrártámogatások elérésének. Ennek létrehozásához szakemberekre, elhelyezésre, technikára van szükség mely részben a termelők hozzájárulása, részben támogatások révén valósítható meg. Az önkormányzat működjön közre, nyújtson segítséget az agrártermelők ismeretének fejlesztéséhez, az információs rendszer kialakításához, vegyen részt a helyi médiában történő tájékoztatásban. Az önkormányzat szerepe elsősorban koordináló jellegű, ösztönöznie szükséges az együttműködés kialakítását az Agrárkamarával, a falugazdászokkal, a FVM Hivatallal, a kutató helyekkel (Dél-Alföldi Agrárcentrum Kht., Szegedi Gabonakutató Rt.), és a piaci szervezetekkel, termelőkkel-feldolgozókkal. Fontos feladat, hogy az egyes termelők egymással kapcsolatba kerüljenek, információcserére mód nyíljon, mert ekkor várható a termelők közötti együttműködések kialakulása. Törekedni kell az önkormányzat tulajdonában lévő egykori TSZ központ mezőgazdasági hasznosítására, munkahelyi funkcióinak visszaállítására. A mezőgazdasági termelés modernizációja elősegíti a település gazdaságának diverzifikálását, munkahelyeket és kiegészítő jövedelemszerzést biztosít az algyőieknek. Ennek érdekében ki kell használnia a pályázatok nyújtotta lehetőségeket, ösztönözni és támogatni kell a mezőgazdasági modernizációt, a gépbeszerzéseket vagy az épületállomány megújítását. Ez a versenyképes mezőgazdasági termék előállítását, magasabb feldolgozottsági fokú termék előállítását eredményezi. A tervezett AVOP V. pályázati felhívása lehetővé teszi nem csak nemzeti és EU-források, hanem helyi (önkormányzati) források bevonását, a támogatások helyi kiegészítését is. Pályázati ablak Támogatható tevékenység AVOP V. (2.1) - Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése - Korszerűsítés, termelési költségek csökkentése - Nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása - Értékesítési csatornákhoz való alkalmazkodás Támogatás összege, aránya Max. 150 millió Ft, 40% (10% helyi támogatással kiegészülhet!) Feladatok Helyi mezőgazdasági beruházások ösztönzése, támogatása 46

47 Fejlesztési javaslatok: Agrárinformációs fórumok szervezése Helyi mezőgazdasági beruházások, pályázatok ösztönzése Az önkormányzati tulajdonú volt TSZ központ hasznosítása II. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Az épített és természeti környezet valamint a műszaki infrastruktúra a települési életminőség meghatározó elemei közé tartoznak. A területi tervezés, így a településfejlesztés egyik stratégiai elve a fenntartható fejlődés biztosítása. Ennek legfőbb jellemzője, hogy a természeti, az épített környezet és a műszaki infrastruktúra elemei egymással harmóniában legyenek, a lakosság igényeit magas szinten elégítsék ki, minőségi életet biztosító település alakuljon ki. A település versenyképességének fontos eleme a tiszta és rendezett környezet, a karakteres települési arculat, mert ez az idegenforgalmat, és a beköltözéseket közvetlenül, a beruházások vonzását, a vállalkozások megtelepedését közvetetten befolyásoló szempontot jelent. A belterületi és életminőséget meghatározó infrastruktúra rendszerek kiépítettsége szinte teljesnek mondható, a jövőben a vezetékes víz-, csatorna-hálózatot, gázhálózat, valamint a villamosenergia-rendszerek fejlesztésének csak a település növekedésével, új lakó és zöldmezős ipari vállalkozások betelepedésének igényeivel kell lépést tartania. Ezzel szemben, és mivel a közművesítés már befejeződött, tovább javítható a belterületi utak állapota, az útburkolat fejlesztése. E mellett a kistérségi és az országos tervekben szereplő utak megvalósításához, esetleges felgyorsításához elsősorban lobbytevékenység folytatására van szükség. II/1. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE II/1.1. Külső közlekedési kapcsolatok javítása A külső közlekedési infrastruktúra fejlesztésében a település, és a kistérség egyik legfőbb gondja, és fejlesztési feladata a Sándorfalvát és Algyőt összekötő út megvalósítása. Ez egyrészt Algyő kistérségben betöltött szerepét növelné, a nagyvárosok mellet kisebb településsel is közvetlen kapcsolatot hozna létre, ami szélesítené, és a mainál 47

48 rendszeresebbé, mindennapivá tenné Algyő valamint Sándorfalva, Dóc, Szatymaz, valamint Ópusztaszer kapcsolatát. A fürdő fejlesztése esetén az út által növelhető lenne a vendégforgalom is. Ezért az út megvalósítása érdekében közösen kell lobbytevékenységet folytatni. A megyei területrendezési tervben a kiépítendő mellékutak illetve mellékútszakaszai között szerepel a j. út és a j. út között a Sándorfalva Algyő közötti szakasz. A település másik fontos érdeke a 43-as út tervek szerinti gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése. Az ipari és logisztikai beruházások, új telephelyek létrejötte, de legalább is a terület felértékelődése, a település gazdasági szerepének növekedése elsősorban ennek a fejlesztésnek a megvalósulásától várható. Ezért a település céljainak eléréséhez a gyorsforgalmi úttá történő fejlesztés fontosságát minden lehetséges fórumon szükséges hangoztatnia, lobbi tevékenységet kell folytatnia, a megvalósításban érdekelt többi településsel együttműködve. Az M43 megépítésével egy időben gondoskodni kell a település megfelelő megjelenéséről, az algyői befektetési, vagy idegenforgalmi lehetőségeket az átutazók számára is meg kell jeleníteni (táblák: ipari park, Tisza-part, stb.) és így marasztalásra bírni. Az M47 gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése szintén szerepel az országos hosszú távú úthálózat fejlesztések között, ennek megvalósulása valószínűleg csak 2015 után fog megtörténni. Jelenleg a több nyomvonal változat közül még nincsen kiválasztva a végleges, a majdan megvalósuló változat. A 3 nyomvonal közül egy a jelenlegi 47. sz. főút nyomvonala mellett, Algyőtől nyugatra és Hódmezővásárhelyt szintén nyugatról megkerülve haladna, a másik két változat Hódmezővásárhelyt keleti irányból csatlakoztatná, az egyik változat szerint az M43-ról Algyő és Maroslele közötti bekötéssel, Batida mellett, a másik pedig ettől még keletebbre, a Maroslele-Kútvölgy nyomvonalon vezetne. Algyőnek a számára leginkább kedvező nyomvonalváltozat mellett kell lobbyznia, a település érdeke az 1. vagy 2. nyomvonal megvalósulása. A két változat közül az 1. nagyobb gazdaságfejlesztő hatással, de nagyobb környezeti terheléssel is járna. Amennyiben az M47 a jelenlegi 47. sz. főút nyomvonalának felhasználásával épül ki, akkor gondoskodni kell a lassú járművek közlekedési igényeinek kiszolgálásáról párhuzamos mellékút hálózati vonalakkal. Ez esetben szükséges az Algyői-híd bővítése is. A Sándorfalva - Algyő összekötő út kiépítéséhez a ROP 2.1. intézkedés keretében pályázati forrás is bevonásra kerülhet. Az intézkedés célja a négy- és ötszámjegyű, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötő és összekötő utak felújítása a fejletlenebb régiókban és a hátrányos helyzetű kistérségekben, továbbá a települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetőségét javító, hiányzó útszakaszok kiépítése, az ipari területekhez vezető utak építése és felújítása, valamint a turisztikai vonzerők elérését segítő utak építése és minőségének javítása, a ROP 1.1., a Turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedéssel összhangban. 48

49 Pályázati ablak Támogatható tevékenység Támogatás összege, aránya ROP A négy- és ötszámjegyű, valamint millió Ft, önkormányzati bekötő és összekötő utak 90% komponens építése, burkolatának és alépítményének elújítása, szélesítése és megerősítése a nehezen elérhető települések megközelíthetőségének javítása érdekében. A fejlesztések az út alatt és mellett található infrastrukturális elemek korszerűsítését (csapadékvízelvezetés, közvilágítás), a közlekedésbiztonság növelését (biztonsági berendezések, forgalomtechnikai eszközök és jelzések) és a környezet védelmét szolgáló beruházásokat is tartalmazzák (pl. erdősáv telepítése) ROP millió Ft, % komponens - jelentős ipari területek jobb megközelítését szolgáló négy- és ötszámjegyű, valamint helyi közutak építése, felújítása, szélesítése és a burkolat megerősítése, csomópontok építése. - Négy- és ötszámjegyű, valamint helyi közutak építése, felújítása, szélesítése és burkolatának megerősítése a turisztikai vonzerőkhöz vezető utakon, kizárólag a Turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedés által támogatott projektekhez kapcsolódóan támogathatók. Feladatok Sándorfalvával közös pályázat kidolgozása, a településközi kapcsolatok javításának, az ipari területek vagy a turisztikai vonzerők jobb elérhetőségének kihangsúlyozása Fejlesztési javaslatok: A Sándorfalva Algyő (Lénia) út megépítése Lobbytevékenység az M47 kedvező nyomvonalváltozatának elfogadása és mielőbbi megépítése mellett II/1.2. A belterületi út- és kerékpárhálózat fejlesztése Az önkormányzat kezelésében lévő utak pormentesítettek, de felületük még további fejlesztéseket igényel. Ütemezett fejlesztést kell kialakítani, először a felületi lezárás nélküli, kohósalakos utak fejlesztését kell megoldani, ezt követheti a felületileg lezárt, de még nem aszfaltozott utak kiépítése. A települési életminőséghez, egy vonzó településképhez hozzátartozik a biztonságos gyalogos közlekedés is. Ennek megteremtésére járdaprogramot kell kidolgozni, amelybe lakossági források is bevonásra kerülhetnek (önerős járdaprogram). A fürdő megvalósításával párhuzamosan az új faluközpontban, illetve a település frekventált részein a térkőre burkolat kialakítása javasolt. Az EU irányelveinek megfelelően biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek esélyegyenlőségének biztosításához az akadálymentes közlekedést. 49

50 Meg kell valósítani az új faluközpontot, a régi főutcát, a Tisza-partot, a Sportközpontot, összekötő belterületi kerékpárutat. A faluközpont és a vasútállomás közötti kerékpárút, és a vasútállomásnál kulturált kerékpártároló kialakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a település nagyobb lakossága számára váljon vonzó tömegközlekedési eszközzé a vasút. Fejlesztési javaslatok: A belterületi úthálózat minőségi fejlesztése A járdahálózat fejlesztése A belterületi kerékpárút-hálózat kialakítása II/2. A SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS FEJLESZTÉSE II/2.1. A szennyvíztisztítás III. fokozatának kiépítése Az EU irányelve megköveteli, hogy 2005-ig minden főnél magasabb lakosú településen meg kell oldani a teljes körű szennyvízelvezetést és tisztítást. Bár az irányelv igényelte népességszámot Algyő várhatóan hosszabb időtávon sem fogja elérni, ugyanakkor a Tisza mellett, idegenforgalmi szempontok vagy a tervezet erőmű miatt, illetve a fürdőberuházás kapcsán szükségesség válhat a III. fokozatú tisztítást lehetővé tevő technológia (nitrogén és foszfor mentesítés) kiépítése. Fejlesztési javaslat: A szennyvíztisztítás III. fokának kiépítése II/2.2. A csapadékvíz-elevezető rendszer fejlesztése Algyő domborzati jellemzői nem teszi lehetővé a bel- és csapadékvíz gyors levezetését. A csapadék- és belvizek biztonságos levezetése érdekében, valamint településesztétikai okok miatt is indokolt fejleszteni a jelenlegi nyílt elvezető rendszert. Az elkészült felmérési tervek alapján, ahol szükséges és indokolt, ott zárt csapadékvíz-elvezető hálózatot kell kiépíteni, előre gyártott elemek beépítésével. A csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztéséhez kapcsolódva meg kell valósítani a kapubejárók rendezését is. Fejlesztési javaslat: A felmérési tervek alapján zárt csapadékvíz-elevezető rendszer kiépítése II/3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Az önkormányzat fontos és a településszerkezetet is meghatározó befolyásoló feladata, hogy képes legyen hosszú távon is kielégíteni a jelentkező lakásépítési igényeket, de e 50

51 mellett olyan életminőséget befolyásoló fejlesztéseket hajtson végre, melyek a lakosság identitástudatát, a lakosság együvé tartozását is képesek kifejezni. II/3.1. Lakásállomány fejlesztése, bővítése Egy lakosságszám növekedést tervező település életében különösen fontos feladat, hogy a betelepülők és a helyi igényként felmerülő lakásépítéseket, a szükséges területigényt hosszú távon is képes legyen kielégíteni. Algyőn a feladatot különösen is nehézzé teszi a szűkös, nyomvonalak által behatárolt belterület. Az új építési telkek kijelölése a település népességmegtartó képessége és a helyi ingatlanpiac versenyképessége szempontjából egyaránt meghatározó. A település feladata az építkezésre alkalmas területek átminősítése és előkészítése (előközművesítés, útkialakítás). A megvalósítást, a telkek értékesítését már célszerű piaci szereplőkre bízni. A városokból kiköltözni szándékozók, illetve remény szerint a jövőben magas technológiájú innovatív termelést irányító és végző szakemberek, menedzserek számára minőségi, jól ellátott lakóterület kialakítása javasolható. A helyi lakosság számára olyan támogatási programokat javasolt kidolgozni, melyek segítségével az önkormányzat a helyi fiatalokat, családokat segíti az első, algyői lakáshoz jutásban illetve támogatásra javasolt a meglévő lakásállomány fejlesztése, megújítása. A támogatások megvalósulhatnak alanyi jogon, vagy rászorultsági, szociális alapon. A település elképzelései között, valamint a pályázati lehetőségek függvényében szerepet kaphatnak a lakáshelyzet javítását célzó intézkedések, például a szociális bérlakás-építési program, vagy a bérlakás építési program, melyek mindegyike hatással lesz az épített környezetre. E mellett a növekvő időskorú népesség megkövetelheti a szociálisan rászorultak támogatását is. A településen a jövőben növekvő súllyal fognak jelentkezni az időskorúak ellátásával, ápolásával kapcsolatos feladatok, amelyek mind a szociális, mind lakáshelyzetre kihatással lesznek, ennek megfelelően javasolt önkormányzati nyugdíjasház létesítése, például az új iskola esetén felszabaduló régi iskolaépületben Az új lakásfejlesztések területigényét a belterületen a település nyugati részén a 47. sz. főúthoz csatlakozó területeken, illetve a keleti részén a Tisza-gát mellett, Komp u. Nyírfa u. által határolt területen lehet biztosítani. E mellett azonban további belterületbe vonásra is szükség lesz, amelyre csak dél felé, az iparterületek, vagy a 47. sz. főút nyugati oldala irányába történhet. A belterület és az iparterület elválasztására, erdősítésre ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. A kormány lakásépítési prioritásainak megfelelően szükséges a helyi lakáspolitikát is alakítani, így a támogatások figyelembevételével szükséges meghatározni a lakásépítési programokat, vagy a használt lakások felújítását. Fejlesztési javaslatok: Új építési telkek kijelölése 51

52 Támogatási formák kidolgozása a helyi lakosság lakáshoz jutása és a meglévő lakásállomány megújítása érdekében II/3.2. Új falufőtér kialakítása A település új főterének kialakítása egy olyan új része lenne a településnek, mely arculatában, hangulatában megteremtené azt a központi jelleget, ami mind építészetileg, mind a lakosság identitástudatának, településhez kötődésének fejlődése szempontjából rendkívül fontos. Az új faluközpont létrehozásával kapcsolatosan a legfontosabb érvek és gondolatok: Az új falufőtér közvetlenül kapcsolódjon a régi települési főutcához, annak funkcióival képezzen szerves egységet. Építészeti stílusában legyen valóban központi jellegű, a közintézmények, a közszolgáltatások, a település legjellemzőbb attrakciói itt kapjanak helyet. Az épületek egy központi teret fogjanak közre, mely tér legyen alkalmas közösségi rendezvények helyszínéül. A teret övező épületekben illetve a környező utcákban kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásoknak otthont adó üzlethelyiségek is kialakítandók. Az új faluközpont kialakítása összekapcsolódik fontos helyi intézmények fejlesztésével, a tervezett új iskolaépülettel, a fürdővel, és a sportcsarnokkal. E mellett a faluház is a közösségi élet színterét alkotja. Ezáltal olyan dinamikus, új településközpont jön létre, amely a valódi mindennapi közösségi élet központja, a közösségi identitás kialakulásának térbeli színtere lesz. Megfontolandó az új központban egy új községháza-polgármesteri hivatal épületének kialakítása. A településközpont építészeti elképzelésének kialakításához javasolt tervpályázatot hirdetni. II/3.3. A hagyományos építészeti értékek feltárása, védelme, megőrzése A helyi értékvédelem jogi szabályozását, a helyi építészeti értékeket hozzá kell igazítani a mai egységesített műemlékvédelmi kategóriákhoz (2001. évi LXIV. törvény). Az értékek teljes körű felmérése alapján olyan dokumentációt kell készíteni, amely a település térszerkezeti értékeitől az épületrészletekig terjedő teljes skálát képes rögzíteni. A települési kataszter adataira építve, annak felhasználásával ütemezett fejlesztési tervet kell készíteni. Gondoskodni kell a helyi értékvédelmi terület (a Tisza, és a Komp, Bányász, 52

53 Téglás utcák, valamint a kistöltés által határolt terület) védelméről és bemutatásáról. A munkához önkormányzati és pályázati forrásokat is fel kell használni. Az új főtér felújításához és az építészeti értékek védelméhez az AVOP 8. pályázati kiírásából is nyerhető támogatás. Pályázati Támogatható tevékenység ablak AVOP VIII. (3.2) Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése betelepíthető új funkciók 4 - A települési karaktert őrző és erősítő településszerkezet, utcák és közterületek felújítása, egységes falukép kialakítása, a települések idegenforgalmi vonzerejének javítása; - A települések történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek külső és belső helyrehozatala, védelme, revitalizációja, feltárása, és telepítésük gazdaságossági vizsgálata, megszervezése; Támogatás összege, aránya Max. 25, illetve 80 millió Ft, max. 75%. Feladatok Felújítási program kidolgozása, összeállítása megvalósíthatósági tanulmány készítése Fejlesztési javaslatok: Új főtér fejlesztése Helyi értékvédelmi terület védelme II/4. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME, FEJLESZTÉSE A települések természeti környezetének megóvása, fejlesztése hosszú távú településfejlesztési érdek. A működőképes, élhető település létének egyik alapfeltétele a fejlődő gazdaság mellett az esztétikus, vonzó lakókörnyezet megteremtése, megtartása, amely pozitív ökológiai, klimatikus, egészségügyi, hatásai mellett pszichológiailag is igen kedvezően hat a lakosságra. Nem elhanyagolható a megfelelően kialakított és fenntartott zöldterületek idegenforgalmi vonzereje, valamint az ehhez kapcsolódó beruházásokra gyakorolt ösztönző hatása. Algyőn, illetve környezetében törekedni kell a lakosság sokrétű pihenési, rekreációs, igényeit kielégíteni képes, valamint az idegenforgalom számára is vonzó zöldfelületi rendszer tervszerű kialakítására. Rendkívül fontos a környezettudatos oktatás-nevelés folytatása a természeti környezet tisztaságának védelme szempontjából. A térség természeti környezete értékes adottság, 4 Új vállalkozási, vállalkozást segítő, idegenforgalmi szervező, tájékoztató vagy közösségi funkciók (a települési önkormányzat által kötelezően ellátandó közszolgáltatási funkciók elhelyezése kivételével) 53

54 amelynek megóvása a lakosságon is múlik. A környezet korlátozott tűrőképességét tudatosítani kell az emberekben és a vállalkozásokban, a következmények mellett a megelőzés egyszerű, mindennapokban használható módszereit is ismertetni kell. Az elsősorban ipari eredetű környezetszennyeződések felszámolása, a felhagyott területek rehabilitációja mellett az újonnan betelepülő kibocsátók esetében a preventív intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt. Ez rövidtávon esetleg ütközhet a gazdaságfejlesztési érdekekkel, hosszú távon azonban növeli a település versenyképességét is. A táji és természeti környezet védelmével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: Széleskörű lakossági tájékoztatás, környezettudatos oktatás-nevelés, az érintettek közötti kommunikáció. Lakossági és termelési eredetű szennyezések felszámolása, a területek rehabilitációja. A lakossági igények figyelembevételével kialakított tervszerűen fejlesztett zöldfelületi rendszer kialakítása, funkcióbővítés. Természeti, táji értékek megőrzése, fenntartható használat A zöldterületek funkciójuknak megfelelő kialakítása, funkcióbővítés A lakosság életminőségének javítása szempontjából lényeges a közterületek, zöldfelületek, és játszóterek állapotának javítása, fejlesztése. II/4.1. Szennyezések feltárása, felszámolása és a megelőző intézkedések hangsúlyának növelése A települések életképességének alapja az egészséges, esztétikus lakókörnyezet. Ezért a bekövetkezett károk felszámolása és a további szennyezések megakadályozása a fenntartható település programjának egyik alapelemét képezi. Ennek eredményeként csökken a lakosságot is terhelő környezet- és egészségkárosító hatás, a településkép rendezettebbé válik, a rehabilitált területek értéke növekszik. Algyő külterületén környezetszennyező CH-kutak találhatók. A kutak környezetében előforduló szennyeződések végleges felszámolása és a terület rehabilitációja megfelelő technológiával és anyagi ráfordítással az önkormányzatok és a rekultivációra kötelezett tulajdonosok együttműködésével valósítható meg. Az üzemelő, vagy a későbbek folyamán megvalósuló (erőmű) kibocsátók esetében a további emisszió megakadályozását (csökkentését), minimalizálását kell elsődlegesnek tekinteni. Elsősorban a modern, környezetkímélő technológiák alkalmazásának preferálása, másodsorban a kibocsátó bírságolása a megfelelő ösztönző. Ezen túl szükséges a megfelelő monitoring rendszer kidolgozása is. 54

55 A szennyezés kezelésének folyamata: A szennyezett terület feltárása: szennyező forrás, szennyezőanyag, szennyezés típusa (reverzibilis, irreverzibilis), szennyezett közeg, szennyezés mértéke, szennyezés tartama (befejezett/időszakos/folyamatos) stb. Értékelés és döntés. A gazdasági és a környezeti érdekek összevetése, kompromisszumkeresés. Programjavaslatok kidolgozása. (rehabilitáció, stb.) Megvalósítás Pályázati Támogatható tevékenység Támogatás Feladatok ablak Zöld forrás 5.1. Barnamezős beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése összege, aránya Max. 20 millió Ft., 60 % Kármentesítési terv elkészítése II/4.2. Zöldfelületi rendszer elemeinek összehangolt fejlesztése A zöldfelületi rendszerek fejlesztésének első lépése a rendszer egyes elemeinek állapotát, funkcióit leíró, az összehangolt fejlesztés érdekében kialakított kataszter elkészítése, illetve ehhez kapcsolódó feladat a lakossági igények feltárása. Az elsődlegesen védelmi, védő funkciójú területeknél a lakossági igények korlátozottan érvényesülhetnek. Ezekben az esetekben a fejlesztés a korlátozások figyelembe vételével lehetséges. A fejlesztés során hangsúlyos szerepet kell kapjanak az intenzíven fenntartott települési zöldterületek 5. A község zöldfelület-fenntartása, fejlesztése az utak menti zöldfelületekre, temetőre, sportpályákra, játszóterekre, a Tisza partra, valamint a horgásztavakra, a felhagyott bányagödrökre, és a Bartók Béla utcai tó területére terjed ki. A gondozott parkok, temető, az útmenti területek rendszeres kaszálása, egységes fasorok telepítése jelentősen javít a településképen, csakúgy, mint a közösségi funkciót betöltő játszóterek és sportpályák. A településhez tartozó, erdővel borított terület növelése érdekében az erdősültség és a zöldterület további növelésére, a meglévő parkok, közterületeken lévő faállomány folyamatos és szakszerű karbantartására, gondozására kiemelt figyelmet kell fordítani. A zöldfelületek növelése elképzelhetetlen a lakosság támogatása nélkül, ezért a környezeti értékek védelmére irányuló nevelés mellett törekedni kell arra is, hogy kialakításra kerüljenek és megfelelő nyilvánosságot és támogatást kapjanak az önkormányzat és a civil szervezetek 5 Zöldterület: Területfelhasználási egység. Beépítésre nem szánt, állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). 55

56 zöld nap -hoz kapcsolódó (Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetei Világnap) rendezvények, akciók. A játszótereken a fémvázas mászókákat az EU szabványoknak megfelelő, faszerkezetű, szabványos játszóeszközökre kell cserélni. A település környezetében a Tisza mentén megmaradt erdők a terület idegenforgalmi vonzerejének növelésében, máshol a foltokban megmaradt erdőterületek az ipari és lakófunkciók elválasztásában, valamint a porszennyezés mérséklésében játszanak szerepet. Ezért mind idegenforgalmi, mind környezetvédelmi, mind esztétikai megfontolások miatt szükséges további erdők telepítése, különösen is a lakóterület védőgyűrűvel ellátása. A 47. számú út mellett a település lakóövezetét zajvédő falakkal, részben zajvédő erdősávokkal kell ellátni. A zöldfelületi rendszer fejlesztéséhez szintén az AVOP keretéből pályázható támogatás. Pályázati ablak AVOP VIII. (3.2) Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése Fejlesztési javaslatok: Támogatható tevékenység A településekhez tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) revitalizálása, védelme, ökológiai vagy turizmus, stb. céllal. Parkok, játszóterek fejlesztése Támogatás összege, aránya Max. 25 millió Ft, 75%. Természetvédelmi rendezvények támogatása, szervezése Feladatok Tájfelújítási program kidolgozása, összeállítása megvalósíthatósági tanulmány készítése III. A HELYI KULTÚRA, OKTATÁS, SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALÁNAK FEJLESZTÉSE III/1. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE Algyőn jelenleg az alapfokú oktatás biztosított a helyi lakosság számára. Figyelembe véve, hogy a közelben van Csongrád megye két legfontosabb középfokú oktatási, szakképzési központja, ahol sokszínű képzésre nyílik lehetőség. A jelenlegi lakosságszám mellett nem indokolt magasabb, közép, vagy felsőfokú intézmények létrehozása a településen. 56

57 A település csak abban az esetben tud sikeresen helyt állni az alapfokú helyek versenyében, ha tudatosan olyan oktatási intézményeket épít ki, amely a település alapfokú oktatási igényeit a rendelkezésére álló eszközökkel minél magasabb fokon elégíti ki. Az alapfokú oktatási intézmények felkészítenek a továbbtanulásra, meghatározzák a továbbtanulási esélyeket, ezért hosszú távon a helyi gazdaság versenyképességének alapfeltételei. Az alapfokú oktatás szerepet játszik az esélyegyenlőség biztosításában, mivel alapvetően meghatározza a munkaerő munkavállalási esélyeit. Az oktatás-képzés fejlesztése lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók nagyobb eséllyel jelennek meg a munkaerőpiacon, illetve magasabb jövedelemhez jussanak, ami lehetővé teszi életminőségük növekedését. E mellett az oktatási rendszer színvonala, vagy az oktatás körülmények fontos összetevői a lakóhely-választásnak, azaz a betelepülő fiatal családok számára meghatározó jelentőséggel bírnak. Az oktatás-képzés fejlesztés hozzájárul a helyi identitástudat növekedéséhez, azzal, hogy a helyben végzettek érzelmi kötödése a település irányába növekszik. Ezért tanulmányaik befejezése után nagyobb eséllyel keresnek helyben, vagy a térségben munkát, itt maradnak, tanulmányaik befejezése után visszatérnek és Algyőn telepednek le. Az alapfokú oktatás fejlesztésének átfogó céljai tehát: felkészítés a középfokú oktatásra, versenyképes szakmák elsajátítására, esélyegyenlőség biztosítása a helyi identitás növelése. A fenti célok megvalósulása az oktatás színvonalának növelésével és az oktatás körülményeinek, infrastruktúrájának javításával érhető el. Az oktatás színvonala, a továbbtanulási adatok alapján megfelelő, a fő feladatok az oktatás körülményeinek a fejlesztésében jelentkeznek. III/1.1. Az óvoda fejlesztése Jelenleg a Szivárvány óvodában a mozgásfejlesztésnek, a gyógytornának tornaszoba hiányában a foglalkoztató termek, illetve a közös udvar szolgál helyszíneként. Ezért egy külön tornaszoba kialakítása az óvodai fejlesztések között prioritást élvez. A régi óvodaépület bővítése, és korszerűsítése szükséges, ennek keretében mindegyik csoport számára kialakításra kell kerüljenek külön öltözők és mellékhelyiségek, meg kell valósulnia a konyhaépület korszerűsítésének. A gyerekszám elkövetkező években várható a születési számból levezetett - mérsékelt növekedése a még rendelkezésre álló, jelenleg kihasználatlan óvodai kapacitások miatt nem teszi szükségessé az óvoda foglalkoztató termekkel való bővítését. Azonban, nagyszámú 57

58 fiatal családok beköltözése esetén gondoskodni kell a jelenlegi kapacitások további bővítéséről. Fejlesztési javaslatok: Tornaszoba kialakítás Meglévő épületek korszerűsítése III/1.2. Az általános iskola fejlesztése Az iskola épületek hármas megosztottságának megszűntetése mindenképpen kívánatos. Az iskola széttagolt helyzetének részleges, rövidtávú megoldásaként felmerült a hat tantermes felső tagozatos iskolaépület bővítése. Ezen elképzelés megvalósulása az oktatást valamelyest kényelmesebbé tenné, az iskola problémáját azonban csak részlegesen oldaná meg. Ezért az iskola egy új, közös épületben való elhelyezése oldaná meg hosszú távra a helyzetet, javítaná az oktatás hatékonyságát. Olyan közös iskolaépület kialakítása szükséges, melyben egy tágas, közös aula, és a meglévőkön kívül további szaktantermek kapnának helyet. Tekintettel a Tisza közelségére és az iskola emelt szintű testnevelés oktatási profiljára fontos prioritást kell kapjon az iskola fejlesztésében a tornacsarnoknak és a tanuszodának a kialakítása. A jobb kihasználhatóság érdekében a tanuszoda hasznosításába a környező községeket is célszerű lenne bevonni. A fejlesztésekhez támogatásokat, pályázati forrásokat célszerű igénybe venni. Fejlesztési javaslatok: Új iskolaépület építése Tornacsarnok építése Tanmedence építése III/2. A HELYI KULTÚRA FEJLESZTÉSE A település kulturális élete jelenleg is gazdag. A kultúra további fejlesztése a meglévő rendezvények, kiállítások megtartásán és fejlesztésen túl néhány területen mindenképp indokolt. Fontos feladat, hogy a rendezvények megtartásának rendszeressége, az intézmények finanszírozása megnyugtatóan biztosítva legyen. Ehhez továbbra is szükséges az önkormányzat egyértelmű pozitív elkötelezettsége az intézmények és rendezvények támogatására, ismételten le kell szögezni: a jelenlegi kulturális intézményekre és rendezvényekre a településnek szüksége van, azok fenntartását a jövőben is vállalja. 58

59 A település kulturális életének fejlesztésekor folyamatosan szükséges a kulturális infrastruktúra és programkínálat fejlesztése, támogatása, a lakossági kezdeményezések fölkarolása. Mindezek hozzájárulnak az itt élők életminőségének, helyi kötődésének javulásához. Fejlesztési javaslatok: A kulturális intézmények, rendezvények, civil szervezetek további támogatása III/2.1. A Faluház fejlesztése A 10 évvel ezelőtt átadott faluház tervei már az eredeti elképzelések szerint is tartalmazták a bővítés II. ütemét. A II. ütem tervei szerint a kibővített épületben irodák, próbaterem, melegítő konyha, emeleti karzat stb. fognak létesülni. A belső színpadtechnika berendezései és felszerelései is további fejlesztést igényelnek. A bővítéshez és fejlesztéshez mindenképpen pályázati forrás bevonása lenne ideális. A Faluház színes rendszeres és alkalmi programjaival a helyi közművelődés legfontosabb intézménye, a helyi összetartozás szimbóluma. Továbbra is nagy hangsúly kell fektetni arra, hogy a működés során a helyi indíttatású programok helyt kapjanak az épületben. E mellett, különösen Phare pályázati forrás bevonása esetén ki kell bővíteni a határon túli feladatokat, új határon átnyúló programokat is meg kell valósítani. Az idegenforgalom fejlesztése, a vendégforgalom növekedése megköveteli a rendezvények kibővítését, a főszezonban új vonzó rendezvények megszervezését. A fejlesztéshez Phare, illetve Interreg források is bevonásra kerülhetnek, a pályázati kiírások függvényében. Fejlesztési javaslatok: A Faluház II. ütemének megvalósítása A belső színpadtechnika fejlesztése III/2.2. Az Algyői Könyvtár és Tájház fejlesztése A könyvtár és a teleház funkciónak ellátáshoz az ISDN helyett a kábelen történő Internet elérés gyorsabb és olcsóbb megoldást biztosítana. Javasolt ezért a kábelen történő Internet kapcsolat kiépítése. Tovább kell folytatni az állományok számítógépes rögzítését, be kell vezetni a számítógépes kölcsönzést. A könyvtárnak továbbra is részt kell vállalnia rendezvények szervezésével és a helyi hírlap kiadásával a helyi kultúra, közművelődés és identitás erősítéséből. A tájház a helyi értékek gyűjtésével, bemutatásával továbbra is járuljon hozzá a település hagyományainak ápolásához, megőrzéséhez. A tájház az idegenforgalom egyik 59

60 célpontjaként is fontos szerepet játszik, ezért a települési marketing kiadványok biztosítsanak megjelenést számára. Fejlesztési javaslatok: Kábeles Internet elérés kiépítése Számítógépes könyvkölcsönzés bevezetése Tájház idegenforgalmi kiadványokon való megjelenítése III/3. A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSE A modern világban mind fontosabbá válik az emberi erőforrás szerepe, melyben meghatározó szerepet játszik a népesség egészségi állapota. A magyar népesség egészségi állapota nyugat-európai összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. Az egészségügyi ellátás szintje a településen megfelelő mértékű, ennek ellenére a lakosság életminősége és a várható élettartam növekedése érdekében az önkormányzat törekszik a még meglévő hiányosságok kiküszöbölésére, illetve az ellátás szinten tartására, fejlesztésére. A fejlesztésnél azonban figyelembe kell venni Szeged és Hódmezővásárhely közelségét is, ahol az algyői lakosság magasabb szintű szolgáltatást is elérhet Az önkormányzat szociális célú kiadásai fedezik a meglevő intézményhálózat fenntartási költségeit, az időskorú népesség növekedése egyre nagyobb terheket fog rakni az önkormányzat vállára. A szociális problémák megoldásához az önkormányzatnak civil szervezetek, egyházak, karitatív szervezetek segítségét is célszerű igénybe vennie, szükséges lesz bővíteni az ellátandó feladatok körét és kapacitását. III/3.1. A szociális ellátás fejlesztése A szociális ellátások területén a helyi időskorú lakosság növekedésével együtt célszerűnek látszik a szociális célra rendelkezésre álló források átcsoportosítása, koncentrálása. Hosszabb távon várható az étkeztetés, a nappali és a bentlakásos formában szociálisan rászorulók, ellátást igénylők számának növekedése. Egy koncentrált helyen, lehetőleg a főtér közelében létre kell hozni az Egységesített Szociális Intézményt, mely integrálná a gyermekjóléti, nappali és bentlakásos ellátási feladatokat. A szociális problémák megoldásához az önkormányzat civil szervezetek, egyházak, karitatív szervezetek segítségét vegye igénybe, támogassa az ilyen szervezeteket. Fejlesztési javaslatok: Egységesített Szociális Intézmény létrehozása Szociális ellátásban közreműködő szervezetek támogatása 60

61 III/3.2. Az egészségügyi ellátás fejlesztése Algyőn az alapfokú egészségügyi ellátás elemei, a háziorvosi rendszer, a gyermekorvos, a védőnői hálózat működése és a szakorvosi rendelések közül a fogászati rendelés, valamint a sürgősségi ügyelet biztosított. A lakosság életkora miatt a jelenleg működő egészségügyi szervezet fenntartása és részben bővítése középtávon indokolt. A legtöbb szakorvosi rendelés, a kórházi ellátás és a mentőszolgálat esetében Szeged közelsége megfelelő ellátást eredményez. Az ellátási színvonal növelése irányított betegellátó rendszer működtetésével, a szakellátó rendszer együttműködésének fejlesztésével érhető el. Az idősödő népesség reumatikus panaszai különösen a termálmedence megépítését követően megkövetelik, hogy a szakorvosi ellátás kibővüljön a reumatológiai rendeléssel. Tovább kell folytatni az intézmény műszerfejlesztéseit is. Fejlesztési javaslatok: Irányított betegellátó rendszer kialakítása Az eszközállomány fejlesztése 61

62 MELLÉKLET: ÖSSZEFOGLALÓ A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV OPERATÍV PROGRAMJAIRÓL Összefoglaló a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Programról (GVOP) A GVOP struktúrája (prioritások, intézkedések) Beruházás-ösztönzés 1.1 Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 1.2 Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.3 Pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás Kis- és középvállalkozások fejlesztése 2.1 Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése Kutatás-fejlesztés, innováció 3.1 Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása 2.2 Vállalkozói kultúra fejlesztése 3.2 Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és a kooperáció feltételeinek javítása 2.3 Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban 3.3 Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.1 E-gazdaság fejlesztése, e- kereskedelem ösztönzése 4.2 Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 4.3 Az e- közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok) 4.4 A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése Összefoglaló a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Programról (GVOP) A ROP struktúrája (prioritások, intézkedések) Turisztikai potenciál erősítése a régiókban 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése 3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Technikai segítségnyújtás 4.1 KTK Technikai segítségnyújtás 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása 2.2 Városi területek rehabilitációja 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése 3.2 A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése 3.4 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 4.2 ROP technikai segítségnyújtás 62

63 Összefoglaló az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programról (AVOP) Az AVOP struktúrája (prioritások, intézkedések) A versenyképes alapanyagtermelés megalapozása a mezőgazdaságban Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása A vidéki térségek fejlesztése 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása 1.3 A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4 Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1 A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3.2 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.4 Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 3.5 LEADER+ Összefoglaló a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programról (HEFOP) Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése 1.2 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 1.3 A nők munkaerőpiaci részvételének támogatása, a család és a munka összehangolásának segítése A HEFOP struktúrája (prioritások, intézkedések) Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben 2.2 A hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedését elősegítő szakemberek képzésének támogatása 2.3 Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása, különös tekintettel a roma népességre Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 3.1 Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3.3 A felsőoktatás tartalmi és szerkezeti fejlesztése 3.4 Munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések 3.5 A felnőttképzési rendszerének fejlesztése Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.1 Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 4.3 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban 4.4 Egészségügyi IT fejlesztés az elmaradott régiókban 63

64 Összefoglaló a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programról (KIOP) A KIOP struktúrája (prioritások, intézkedések) Környezetvédelem Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 1.1 Vízminőség javítás 2.1 A főúthálózat műszaki színvonalának emelése 1.2 Állai hulladék kezelése 2.2 Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése 1.3 Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 1.4 Környezeti kármentesítés a felszín alatti és az ivóvízbázisok védelme érdekében 1.5 Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem 1.6 A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése 1.7 Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 64