centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések
|
|
- Kristóf Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben utolsó éves jelentése. Összefoglaljuk benne a projekt eredményeit, és levonjuk politikai végkövetkeztetéseinket a régió erősségeinek és gyengeségeinek, lehetőségeinek és a rá irányuló potenciális veszélyeknek SWOTelemzése segítségével, amelyet a rendelkezésre álló irodalom és a projekt eredményeinek felhasználásával állítottunk össze. Jelen kiadvány összefoglalja a centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 eredményeit. A teljes jelentés ingyenesen letölthető az alábbi weboldalról: A centrope erősségei és az előtte álló lehetőségek A centrope az EU egyik legmagasabb szinten integrálódott és legfejlettebb határokon átívelő régiójává fejlődhet. A SWOT-elemzést hét, a projekt körében elemzett terület vonatkozásában készítettük el (makrogazdasági fejlődés, demográfia és elhelyezkedés, a nemzetközi munkamegosztásba történő betagozódás, gazdasági szerkezet és strukturális változás, humántőke és oktatás, kutatás és fejlesztés, munkaerőpiacok és szolgáltató ágazatok lásd az eredményeket részletező melléklet A1-es táblázatát és az 1. ábrát összefoglalásul). Az eredmények azt mutatják, hogy a centrope összességében fontos makrogazdasági és strukturális erősségekkel rendelkezik, és a jövőben az EU egyik legmagasabb szinten integrálódott és legfejlettebb határokon átívelő régiójává válhat. Az európai összehasonlítás azt mutatja, hogy a régió magasan fejlett és gyorsan növekvő gazdasággal és stabil intézményi környezettel rendelkezik, amely sok elemző várakozásával szemben a 2008-as gazdasági válságnak is meglehetősen jól ellenállt. Az utóbbi évtizedben az átlagos gazdasági fejlődés jelentősen meghaladta az EU átlagát, a válság kirobbanása után eltelt időszakban (2009-től 2011-ig) pedig átlagosan 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint az EU-átlag. Így, a 2004 és 2008 között tapasztalttól jelentősen elmaradó növekedési adatok ellenére is, a régió növekedési teljesítménye még a válság időszakában is kedvező maradt. Ez a fejlődés várhatóan a
2 2 jövőben is folytatódik. Az aktuális előrejelzések szerint a centrope régióban a nemzetgazdasági hozzáadott érték (GVA) aggregált növekedése 2012-ben várhatóan 2,3%-os lesz, az ezt követő két évben pedig 2,4% várható. A régió kiváló előfeltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy a tudásgazdaság központjává váljon, de emellett a nemzetközi munkamegosztásba történt jelentős mértékű integrálódásával is büszkélkedhet. Konkrétan bizonyított, hogy ez Európa egyik legvonzóbb külföldi működőtőke-befektetési (FDI) célpontja, de emellett nagyszámú egyetemnek (58) és kutatóintézetnek is otthont ad: A centrope régiói az Európai Unió legvonzóbb külföldi működőtőke-befektetési célpontjai közé tartoznak. A 261 NUTS-2 régió EU-szintű összehasonlítása alapján Pozsony volt a legkeresettebb FDI-célpont a 2003-tól 2010 elejéig terjedő teljes időszak során, Bécs pedig még mindig a 13. helyen áll. Továbbá Nagyszombat, Győr-Moson-Sopron megye és Dél-Morvaország is az EU-27 NUTS-3 régióiba történő külföldi működőtőke-befektetés mértékét tekintve a fölső negyedbe sorolható. Az egyetemi hallgatók egy lakosra eső számaránya a régióban meghaladja az EU átlagát (a centrope lakosságának mintegy 5%-a, ezzel szemben az EU lakosságának 4%-a tanul egyetemen), és az utóbbi évtized során a régió egyetemi centrumként a régión kívül is egyre növekvő jelentőségre tett szert. 1. ábra: a centrope SWOT analízise eredményeinek összefoglalása ERŐSSÉGEK Erős és stabil gazdasági és politikai fejlődés Jó előfeltételek tudásalapú tarsadalmi központ kialakításához Mély világgazdasági integráció Gyártó- és háttériparágak terén elért specializáció Számos komparatív előny Magas életszínvonal és sok természeti látnivaló LEHETŐSÉGEK Arányon felül profitálni az európai integrációból A komparatív előnyök terén fennálló különbségek eredményes együttműködéshez szolgálnak alapul Számos politikai területen jelentős a forrásbevonási potenciál A régió több területe ambiciózus fejlesztési tervekkel rendelkezik GYENGESÉGEK A régió belső összeköttetései rosszak, a régión belüli mobilitás alacsony A humántőke-vonzás terén fennmaradt problémák A régió egyes területein fennmaradt strukturális problémák Az infrastruktúrafejlesztés terén meglévő szűk keresztmetszetek VESZÉLYEK Az európai dezintegráció fenyegetheti a gazdasági fejlődést Az alacsony szintű elkötelezettség a regionális politikai koordináció mellett növekvő egoizmushoz vezethet A kutatóintézetek elismertségének alacsony foka akadályozza a régióban a kutatási együttműködést A régió egyes részeiben fennálló tartós
3 3 makrogazdasági kihívások A régió pusztán csak méretéből fakadóan is a meglehetősen változatos gazdasági szerkezettel bír, a nagyméretű alrégiók számos eltérő komparatív előnnyel rendelkeznek (olyanokkal, mint a nagy városi központok, az iparvidékek, vagy akár a merőgazdasági területek által kínált előnyök), és a turizmusfejlesztéshez is igen változatos természeti környezetet kínálnak. Ez lehetővé teszi a kölcsönösen kedvező többoldalú cserekapcsolatok kialakítását, ösztönzőket kínál a vállalkozási hálózatok kialakításához, és klaszteralakítási lehetőségeket kínál a gyártóvállalatok számára, de a különféle turisztikai együttműködések számára is előnyös. Bár az elmúlt években a jelentős külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően a régió egészében a járműipari specializáció került a fókuszba, az egyes alrégiók városi központjai számos további specializált tudásintenzív és üzleti szolgáltatási központtal rendelkeznek (Bécs, Pozsony, Brünn), az iparosodottabb régiókban pedig elektromos felszerelések, számítástechnikai, elektronikai és optikai termékek gyártóközpontjai találhatók. Hasonló megfigyeléseket tehetünk a turizmus vonatkozásában is. E tekintetben a centrope a városi turizmus klasszikus vonzerőinek (találkozók, ösztönző programok, konferenciák és rendezvények), és olyan régióknak a kombinációját kínálja, ahol a rekreációs, wellness és fürdőturizmus gyorsan fejlődött az utóbbi évtizedek során. Sok lehetőség is felmerül e helyzet kapcsán, mivel kicsi és nagyon nyitott gazdaságok csoportja lévén a centrope egyes régiói továbbra is jelentős mértékben profitálnak a regionális és nemzetközi munkamegosztásba történő folyamatos bekapcsolódásuk révén. Amennyiben ezeket a lehetőségeket sikerül megragadni, az lehetővé fogja tenni a régiók számára, hogy arra a területre specializálódjanak, amelyen komparatív előnyökkel bírnak, és forrásbevonás segítségével elérjék a regionális fejlődésükhöz szükséges kritikus tömeget, amellyel megalapozzák a folyamatos gazdasági növekedésük és fejlődésük lehetőségét. A régió továbbá a regionálisan megkülönböztethető vonalak mentén zajló, határokon átívelő klaszterizációs folyamatok terén a gyártóipar és a szolgáltató ágazatok tekintetében egyaránt is komoly lehetőségeket mutathat fel. Gyengeségek és veszélyek A centrope még mindig viszonylag csekély belső kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és jelentős belső egyenlőtlenségek jellemzik.
4 4 Van ugyanakkor a centrope régiónak néhány olyan gyengesége is, amelyből arra következtethetünk, hogy jelenleg a régió nem a legjobban használja ki ezeket a lehetőségeket. Különösen, és az európai munkamegosztásba való mély integrációja ellenére, a belső integráció (a régió belső részei között) még mindig fejletlen, és strukturális szempontból gyakran meglehetősen hierarchikus. Ez a megfigyelés a külkereskedelem kivételével szinte a projekt keretében megfigyelt összes határon átívelő tevékenységre igaz (külföldi működőtőke-befektetés, migráció, kereskedelem, diákmobilitás és szabadalmi hálózatok). Néhány példa: Bár Ausztria a harmadik legfontosabb befektető a centrope régióban, a Cseh Köztársaságból, Magyarországról vagy Szlovákiából más centrope régiókba sokkal ritkábban irányul tőkebefektetés. Egyedül a Cseh Köztársaság hajtott végre jelentős befektetéseket, amelyek keretében összesen 15 FDI projektet hoztak létre a centrope régióban, amelyek nagy része az elmúlt évtized során a pozsonyi régióban valósult meg. Csupán a centrope valamely NUTS-2 régiójában lakó emberek körülbelül 1,2%-a született más centrope országban, mint ahol lakik, és a centrope két NUTS-2 régiójának valamelyikében foglalkoztatott embereknek összesen 1,8%-a ingázott a határon keresztül 2009-ben; ezek a számok azóta, a migráció nemrégiben történt (2011. május) liberalizációja ellenére is, csak elenyésző mértékben növekedtek. A határokon átívelő szabadalmazási együttműködés is meglehetősen kismértékű. Különösen az Ausztria és a centrope más részei közötti együttműködés marad el jelentősen attól a szinttől, ami egy mélyen integrált határokon átívelő régióban elvárható lenne. A közös szabadalmi kérelmek tekintetében osztrák partnerek a 2000-től 2008-ig terjedő nyolc év folyamán sohasem működtek együtt más, Ausztrián kívül a centrope régióban működő partnerrel. A határokon átívelő diákcserét úgy tűnik, hogy korlátozza a centrope egyetemeinek mérsékelt elismertsége. Az osztrák centrope területén meginterjúvolt diákok csupán 16,6%-a, a szlovák centrope diákjainak 15,8%-a, a cseh centrope diákjainak pedig 10,5%-a tervezte, hogy más centrope országban tanulna, bár a diákok 43%-a tervezi, hogy külföldre megy tanulni. A centrope régióban a diákok nagy száma ellenére a munkaerő képzettségi struktúrája általánosságban a középiskolai és technikumi oktatási szint dominanciáját tükrözi, miközben a munkavállalók körében a felsőoktatásban végzettek aránya elmarad az EU átlagától. Ez azt mutatja, hogy a régióban sokan a felsőfokú tanulmányaik befejeztével végül valahol máshol állnak munkába, és a centrope ezért jelentős agyelszívás veszélyével néz szembe. Ezt megerősítik a migrációs adatok is,
5 5 amelyek szerint a felsőoktatásban végzettek számaránya a centrope országokból külföldre távozók körében majdnem kétszer olyan magas, mint az ide érkezők között. Végezetül mind a centrope Regionális Fejlődési Jelentés projekt, mind pedig a kapcsolódó irodalom jelentős része kiemeli, hogy még mindig vannak a régióban tartósan fennmaradó gyengeségek a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések terén. Különösen az észak-déli közlekedési útvonalak maradtak alulfejlettek, és a meglévő infrastruktúra-fejlesztési tervek meglehetősen lassan valósulnak meg. A gazdasági szerkezet tekintetében továbbá a centrope néhány mezőgazdasági régiója az ilyen régiók tipikus gyengeségeivel küzd. A K+F és innovációs rendszer tekintetében nyilvánvaló jelei látszanak a régió nagyvárosai (Pozsony, Brünn és Bécs) és más centrope régiók közötti szerkezeti különbségeknek, más szavakkal tehát a szektorszerkezetet nézve a modern, tudásintenzív és üzleti szolgáltatások még mindig egyaránt alulfejlettek a centrope inkább mezőgazdasági jellegűnek mondható vidékein. Ezen gyengeségeket tekintve, és figyelmen kívül hagyva az eurozóna dezintegrálódásának potenciális kockázatát, ami pedig Európa többi részéhez hasonlóan, szintén negatívan befolyásolhatná a régió gazdasági fejlődését, a régióban a legnagyobb veszélyforrást jelenleg az jelenti, hogy a határokon átívelő cserekapcsolatok és a gazdaságpolitika terén a régiót még mindig viszonylag gyenge kapcsolatok fűzik egymáshoz, és inkább jelentős belső eltérésekkel jellemezhető. Ez magában rejti az egyes régiók túlzott egoizmusának veszélyét, ami lehetetlenné teszi, hogy realizáljuk azokat a kölcsönös előnyöket, amelyekre az erőteljesebb integráció és együttműködés révén szert tehetnénk. Az ilyen kockázatok közé sorolhatjuk például a régiók közötti meglehetősen erős versengést a tekintetben, hogy külföldi működőtőke-beruházásokat vonzó régiókká váljanak, vagy a K+F és innováció terén fennálló lehetőségek figyelmen kívül hagyását azért, mert inkább távolabbi, gyakran magasabb presztízsűnek ítélt partnerekkel kívánnak együttműködni. Ez a kockázat különösen fontos tekintettel arra a tényre, hogy a gazdasági válság következtében 2009-től a regionális fejlesztésekre fordítható közösségi források általánosságban megcsappantak, és a centrope egyes régiói jelentős makrogazdasági kihívásokkal néznek szembe. Ez pedig néhány régiót belesodorhat abba, hogy az erőteljes versengéssel nyerhető rövidtávú eredményeket részesítsék előnyben a régiók közötti együttműködéssel nyerhető hosszú távú előnyökkel szemben.
6 6 Politikai következtetések A határokon átívelő együttműködési politika tervezése tehát kiemelt fontossággal bír a centrope régióban. A centrope regionális fejlődési jelentés projekt eredményei, valamint a más régiók határokon átívelő együttműködését bemutató esettanulmányok alapján jelen tanulmány javaslata, hogy a centrope régióban a határokon átívelő politikai kezdeményezések a következő feladatok betöltésére összpontosítsanak: a) a más régiókban folyó tevékenységekre, fejlesztésekre vonatkozó információ összeállítása és átadása, b) a területi politika összehangolása a közigazgatási területhatárokon, c) a versenyképesség javítását célzó erőforrás-bevonás és saját projektfejlesztések a gazdaságpolitika különféle irányvonalai mentén és d) lobbizás a résztvevő régiók közös érdekében. Jelen jelentés ajánlja továbbá, hogy a határokon átívelő együttműködés központi területei azok legyenek, amelyeken a mobilitás korlátainak, a kölcsönös információátadás hiányának és a regionális szereplők közötti koordináció hiányának a hatása feltehetően a legsúlyosabb következményekkel járhat. Részletesebben tehát a jelentés azt ajánlja, hogy a centrope régió határokon átívelő politikái lássák el információval, koordinálják, egészítsék ki és erősítsék az országos stratégiákat a következőkben összefoglalt prioritások mentén, amelyek azután az egyéni célokba is beépíthetők: 1. prioritás: A határokon átívelő politikaalkotás és a határokon átívelő területi tervezés intézményi feltételeinek kialakítása és fejlesztése Ezt a prioritást kifejezetten a centrope intézményi szerkezetének olyan tartós szervezeti formává történő fejlesztésének kell szentelni, amely az EU alapokon kívül saját pénzügyi erőforrásokhoz történő hozzájutást is biztosít, továbbá a hatékony és eredményes határokon átívelő területi politikához és területfejlesztéshez szükséges infrastruktúra biztosításának és fejlesztésének, valamint annak, hogy a közvéleményben tudatosítsuk a centrope kezdeményezés és régió létét. Ezen prioritás központi célterületei lehetnek: 1. A határokon átívelő területi tervezés és határon átívelő politika irányvonalait meghatározó stratégiák és víziók felülvizsgálata Ennek a célterületnek a részeként fontos feladat lenne annak kiértékelése, hogy az elkészült centrope vízió 2015 még mindig tükrözi-e az egyes centrope projektben résztvevő régiók stratégiai célkitűzéseit, és végül, amikor csak szükség mutatkozik rá, aktualizálni kellene a stratégiát egy megfelelő előretekintő dokumentum segítségével. Az ilyen előretekintő dokumentumoknak hosszabb időtávra kellene összpontosítaniuk
7 7 (például 2020-ig vagy 2025-ig terjedően), és ideális esetben a részt vevő régiókkal történő széleskörű egyeztetésen kellene alapulniuk, illetve a regionális közigazgatási szervek által demokratikus formában legitimációt kellene szerezni ezeknek annak érdekében, hogy megszerezzük hozzájuk a politikaalkotók lehető legnagyobb mértékű támogatását. 1. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek 1. prioritás Funkció Célterület Konkrét politikai példák Határokon átívelő területi tervezés, intézményszervezés és tudatosítás Koordináció & közvetítés A centrope jelenlegi fejlesztési víziójának - Előretekintő dokumentum készítése a aktualizálása ig terjedő időszakra Információ Tartós intézmény létrehozása a centrope projektjeinek irányítására Az infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztési tevékenységek koordinálása Információnyújtás a határokon átívelő területi tervezési tevékenységekről Határokon átívelő monitoring-eszközök fejlesztése A centrope régióban megrendezendő kulturális vagy turisztikai rendezvényekről információ nyújtása Tömegközlekedési információk összeállítása Lobbizás Közös pozíció kialakítása a fontos európai infrastrukturális projektek vonatkozásában Lobbizás az infrastruktúra-fejlesztési projektek gyorsabb megvalósítása érdekében Erőforrás-bevonás & A centrope nyilvánosságának megteremtése, és a saját projektfejlesztések régió határokon átívelő jellegének nagyobb mértékű tudatosítása regionális vagy helyi jelentőségű kulturális rendezvényeken - A határokon átívelő területi tervezéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport tartós felállítása - Interregionális közösségi közlekedési társulás létrehozása - Állandó munkacsoportok vagy magas szintű munkacsoport felállítása - A meglévő munkaerő-piaci monitoringeszközök továbbfejlesztése - Hasonló eszközök fejlesztése más területeken - Tanulmányok megrendelése - az olyan meglévő koordinációs projektek folytatása és kiterjesztése, mint a CENTROPE MAP (térkép) projekt - A meglévő infrastruktúra (mint a centrope weboldala vagy hírlevele) felhasználása - A menetrendeket és tömegközlekedési módokat tartalmazó internetalapú információs rendszer kidolgozása - Pozíció és érvek kidolgozása a TEN hálózatok kapcsán - Közös pozíció kialakítása a nemzeti kormányok viszonylatában - Az ilyen jellegű eseményekhez társszponzorálási eszköz teremtése 2. Tartósabb szervezeti keretrendszer kiépítése Talán még sürgetőbb szükségletnek tekinthetjük, hogy az egymást követő projektekre épülő jelenlegi centrope együttműködést az állandóbb és tartós együttműködés kialakítása felé mozdítsuk előre. Az egyik megoldási lehetőség az lenne, ha stabilabb szerkezetet hoznánk létre a centrope központi koordinációs intézménye formájában. Egy ilyen magas szintű csoport a számos más határon átívelő régióban is működő titkárságok vagy tanácsok mintájára épülhetne fel. Továbbá, szintén a legfejlettebb határokon átívelő régiók között megfigyelhető példáknak megfelelően, ez az intézmény a partnerrégiók finanszírozásával (pl. a tagrégiók rendszeres hozzájárulásával) működhetne, és felelősséggel tartozna a) a közös vízió
8 8 megvalósításáért, b) a lent részletezett határokon átívelő politika különféle irányvonalainak koordinálásáért, c) az EU-s vagy más források bevonásával finanszírozott projektek életre hívásáért, és d) a különféle politikai szereplők között egyedi munkacsoportok segítségével történő közvetítésért. 3. A határokon átívelő területi tervezés intézményi helyzetének javítása Függetlenül attól, hogy létrejött-e egy ilyen jellegű intézmény hiszen ennek létrehozása némi időbe telhet, e célterület keretében egy részcélunk lehetne, hogy a területi tervezés terén tartósabb intézményeket hozzunk létre. E tekintetben kiemelkedő fontosságú a területi tervezés jelenlegi helyzetét előrevivő magas szintű munkacsoport vagy konzultációs mechanizmus létrehozása. Ez az intézmény szolgálhatná egyrészt a partnereknek a területi tervezési kezdeményezések vonatkozásában történő kölcsönös informálását. Másrészt színtérként szolgálhatna, ahol a partnerrégiók közös érdekei (például az infrastruktúrafejlesztés vagy az EU iniciatívái tekintetében) kiforrhatnak. 4. Konkrét infrastruktúrafejlesztési tevékenységek Ezen célterület körében intézkedéseket kellene hoznunk a) a regionális szereplők által az egyes régiókat érintő infrastruktúra-fejlesztési tervekről nyújtott információ megszerzése érdekében, b) a régió közlekedési infrastruktúrájáról a nagyközönség számára történő információnyújtásról, c) a centrope közlekedési társulás megalakítási előkészületeinek koordinálásáról és előkészítéséről, és d) a centrope régiók közös álláspontjának kialakítása és a TEN hálózatok fejlesztése kapcsán az EU szintjén történő lobbizás, továbbá a folyamatban lévő infrastruktúra-fejlesztési projektek gyorsított ütemű befejezése érdekében az egyes nemzeti kormányzatoknál való lobbizás tekintetében. 5. A tényalapú politikaalkotás eszközéül szolgáló, a határokon átívelő gazdasági fejlődést monitorozó eszközök kialakítása Egy ilyen intézménynek ugyanakkor a határokon átívelő politikaalkotás és -értékelés terén fennálló komoly adatkorlátokkal is szembe kellene néznie. Jelenleg az elérhető adatok elsősorban az aggregált indikátorokra korlátozódnak, amelyek jelentős része nem tartalmazza a területi fejlesztési folyamatokhoz szükséges részleteket. Bizonyos indikátorok ugyanakkor csak nagyon kevés régióban állnak rendelkezésre, és még ha be is szerezhetők, gyakran nem összemérhetők. Az olyan, egyszerre aktuális és összehasonlítható adatok forrásainak kialakítása, amelyek hasznosíthatók lennének az operatív döntéshozáshoz, így nagy kihívás marad a centrope számára. Azok a kezdeményezések, amelyek jelenleg az ilyen adatok kialakítása terén folynak (például a munkaerő-piaci monitoring eszköz, amelyet jelenleg folyamatban lévő projektben, illetve a centrope MAP projekt során alkalmaztunk),
9 9 azt mutatják, hogy ilyen eszközök kialakíthatók. Az ilyen irányú kezdeményezéseket tehát folytatni, ösztönözni kellene, és ki kellene szélesíteni a körüket. A cél az lenne, hogy öt év alatt a centrope olyan helyzetet alakítson ki, amelyben minden politikai vállalást megbízható, összemérhető és megfelelő lebontású adatok alapján lehet értékelni. 6. A határon átívelő régió tudatosítása Végül, ezen intézményi fejlesztés velejárójaként a centrope szereplői több erőforrást fektethetnének be a határon átívelő politikák közösségi támogatottságának erősítésébe, és a határon átívelő régió létének tudatosításába. Bár nyilvánvaló, hogy jelenleg nem ezek a kérdések állnak a centrope projekt középpontjában, a leginkább költséghatékony és eredményes módja, hogy legalább részben segítsük ennek a célnak a megvalósulását, hogy a meglévő regionális és helyi rendezvényeket (például kiállításokat, konferenciákat és fesztiválokat) használjuk fel arra, hogy a régió határokon átívelő jellegét tudatosítsuk. 2. prioritás: A centrope régiót erőteljesen integrálódott tudásrégióvá fejleszteni Ezen prioritás körében, és eltekintve a kutatási és fejlesztési tevékenységeknek juttatott támogatásoktól, a központi cél, hogy a centrope-ot erőteljesen integrált, nyitott régióvá tegyük, amelyben a diákok, kutatók és munkavállalók szabad áramlása nem ütközik korlátokba, és amely inkább a folyamatos agycsere által ágyazódik be a globális tudásgazdaságba, mintsem az agyelszívás révén. Ennek a központi célnak az elérése érdekében tett lépéseink a következők lehetnek: 1. Egyetemek közötti együttműködési tevékenységek kiépítése a centrope szereplői törekedhetnének arra, hogy növeljék a régióban a diákmobilitást, például azáltal, hogy informálnák a diákokat a centrope régióban felvehető létszámokról és a külföldi tanuláshoz nyújtható pénzügyi támogatási lehetőségekről, ösztönzőkkel támogathatnák a kutatók áramlását (mobilitási ösztöndíjakkal, vagy speciális centrope egyetemi tanszékekkel, amelyek nemzetközi hírnévre szert tett professzorokat hívhatnának meg, hogy a centrope különféle egyetemein kurzusokat tartsanak), támogathatnák a centrope kutatóinak a nemzetközi kutatási hálózatokba való integrálódását, koordinációt biztosíthatnának az EU-s kutatási projektekhez nyújtott határon átívelő konzultációhoz, saját intézkedéseket foganatosíthatnának annak érdekében, hogy a centrope kutatási terület jellege több nyilvánosságot kapjon (például a centrope tekintetében releváns témájú workshopok és konferenciák szervezésével vagy pénzügyi támogatásával), és közös tananyagot fejleszthetnének bizonyos területek vonatkozásában (például egy virtuális centrope Egyetem létrehozásával).
10 10 2. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek 2. prioritás Funkció Célterület Konkrét politikai példák Egyetemi rendszer Koordináció & Modulrendszerű, határokon átívelő tananyagok - Virtuális centrope egyetem felállítása közvetítés fejlesztése az egyetemi diplomákhoz A diákok áramlását segítő országos ösztöndíjakhoz megszerezhető pénzügyi források koordinálása - centrope munkacsoport létrehozása a diákok és kutatók határokon át történő vándorlásának támogatására Kutatói ösztöndíjak koordinációja a centrope régiók és országok körében - centrope munkacsoport létrehozása a K+F és innovációs politika területére A kutatási projektekhez kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások koordinációja Információ Információnyújtás a centrope régió diákjai számára Információnyújtás a centrope régióban dolgozó kutatók számára A centrope vonzóbbá tétele a külföldről érkező diákok számára Lobbizás Lobbizás azon kutatási területek európai finanszírozási támogatásáért, amelyeken a centrope komparatív előnyökkel rendelkezik Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések Klaszter-támogatás Koordináció & közvetítés A kutatók mobilitását segítő ösztönzők biztosítása Nagyobb nyilvánosság elérése a centrope kutatási helyszín jellegének A centrope kutatóinak integrációjához nyújtott támogatás Az országos klaszter-támogatási programok koordinálása Információ A klaszterekre és potenciális partnerekre vonatkozó információ nyújtása a centrope-ban klasztervállalkozások számára Lobbizás Lobbizás a határokon átívelő klasztereknek az országos és EU szintű határokon átívelő klasztertámogatási programok forrásaiból történő támogatásáért Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések A határokon átívelő együttműködéshez szükséges infrastruktúra létrehozása A klaszterekhez szükséges humánerőforrás bázis létrehozása - A centrope számára kapcsolati pontok létrehozása az európai kutatási programokhoz (a meglévő országos kapcsolati pontok felhasználásával) - általános centrope diáktájékoztató anyagok összeállítása - Tájékoztató anyag összeállítása centrope legfontosabb kutatási helyszíneiről - centrope diáktájékoztató anyag összeállítása - Információnyújtás a centrope régió angol nyelvű oktatási programjairól - Középpontban az információs és kommunikációs technológia, az egészségügy, a környezetvédelem, a közlekedési kutatás, a társadalomtudományok és a humán tárgyak - Nemzetközileg elismert tudósok által tartott centrope előadások szervezése - Workshop, szeminárium vagy konferenciasorozatok szervezése a centrope szempontjából kiemelt fontosságú területek vonatkozásában - Saját alapok képzése a centrope partnerség keretében létrehozott kutatási projektekhez - centrope klasztermegfigyelő központ létesítése - Tájékoztatás a regionális klaszter-támogatási politikák kapcsán - Partner-workshopok szervezése - Az egyes klaszterekre vonatkozó tanulmányok rendelkezésre bocsátása - A határokon átívelő klaszterek létrehozásának témájához kapcsolódó tanulmányok megrendelése (pl. piackutatás) - Határokon átívelő legjobb gyakorlati tapasztalatcserék szervezése - Klasztermenedzsment képzés szervezése (centrope klasztermenedzsment akadémia) Vállalkozási kutatás Koordináció & közvetítés Az innovációs politika irányításának koordinálása és kapcsolódó tanácsadás - A legjobb tapasztalatok megosztása - Benchmark innovációs politikák A jelenlegi koordináció fenntarthatóságának - A legjobb tapasztalatokra épülő útmutatás javítása biztosítása Információ A határokon átívelő együttműködés erőteljesebb - Újságok, hírlevelek, internetes fórumok, tudatosítása vásárokon történő megjelenés, saját rendezvények szervezése - Saját kutatói adatbázis kialakítása Erőforrás-bevonás & Pénzügyi ösztönzők nyújtása a határokon átívelő - A jelenlegi határokon átívelő kutatási csekk
11 11 saját projektfejlesztések K+F együttműködéshez program folytatása - Pénzügyi források nyújtása az EU projektek előkészítéséhez Egyetemeken kívüli oktatási rendszer Koordináció & A diákmobilitást segítő országos ösztöndíjak - Munkacsoportok létrehozása közvetítés pénzügyi forrásainak koordinációja A diplomák kölcsönös elismerésének javítása - Közös oktatási validációs központ felállítása Határokon átívelő moduláris felnőttoktatási - centrope virtuális felnőttoktatási egyetem tananyag fejlesztése létrehozása Információ Információ nyújtása a centrope-ban a tanulók - Általános centrope diáktájékoztató számára összeállítása Információnyújtás a centrope régióban működő - Iskolai partnercsere-eszköz létrehozása iskolák közötti partnerkapcsolatokról Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések Határokon átívelő tanulórégió programsorozatok létrehozása és koordinálása - Helyi projektek létrehozása és támogatása a tanulórégiók kialakításáért 2. A vállalkozói szféra kutatási és innovációs kapacitásának fejlesztése Ezt a célkiűzést a centrope klaszterpolitikái támogatásának szentelhetnénk azáltal, hogy a régióban megtalálható potenciális együttműködő partnerekről információval szolgálunk, megteremtjük a klaszter jellegű együttműködéshez szükséges infrastruktúrát, az országos és regionális klasztertámogatási programokról információt nyújtunk, és lehetőség szerint a programok koordinációját is ellátjuk, valamint hozzájárulunk a klaszterek humánerőforrás-bázisának megteremtéséhez. Ezeken kívül cél lehet nemcsak a régióban befektetők számának növelése, de a szabadalmakért folyamodók számának növelése is azáltal, hogy erőforrásokat vonunk be és erősítjük az együttműködést a régióban. Ezt pénzügyi ösztönzők segítségével is el lehet érni (például a határokon átívelő kutatási csekk program folytatásával, amelyet a centrope_tt projekt keretében fejlesztettünk ki és vezettünk be), de a célzott tudatosítással és információnyújtással, valamint az innovációs politika irányításának fejlesztésével és a meglévő határon átívelő K+F együttműködési vállalkozások fenntarthatóságának növelésével is. 3. A felsőoktatási szegmensen kívüli oktatási együttműködés A fentiek mellett a felsőfok alatti oktatási szinteken tanuló diákok mobilitását is támogatni kellene. Ezen a területen a centrope szereplői segíthetnének azáltal, hogy ötleteket adnak a határokon átívelő kétnyelvű tananyagok összeállításához, amelyekben például a közös terület bizonyos aspektusait (mint a közös történelmet például) fel lehetne tárni. Ezen kívül a határon túlra irányuló kirándulásokat és tanulmányi utakat, a határon túli ösztöndíjakat, amelyekhez a regionális és helyi önkormányzatok pénzügyi támogatásokkal járulnak hozzá, szintén fel lehet arra használni, hogy a határon túli tanulást még vonzóbbá tegyük. Az, hogy az egész életen át tartó tanulásban való részvétel számaránya számos centrope régióban alacsony, azt mutatja, hogy a képzést nyújtók (pl. iskolák és felnőttképző intézmények) közötti együttműködés a határokon átívelő politika másik központi eleme lehetne. Ezen a
12 12 területen az ausztriai vidékfejlesztési program keretében kialakított és megvalósított oktatási stratégiák egész sorának példáját fel tudnánk használni hasonló helyi tevékenységeknek határon átívelő kontextusban történő megtervezéséhez. 3. prioritás: Határokon átívelő munkaerőpiacok integrálása Ezt a prioritást közvetlenül a régióban dolgozó emberek mindennapi problémáinak megoldására lehetne szentelni. Részletezve tehát a régió más országaiban történő munkavállalás iránt érdeklődő emberek előtt álló mobilitási korlátok felszámolására és az információhiány megszüntetésére fókuszálhatna, segítve a határokon át ingázókat és az aktív és passzív munkaerő-piaci politika kapcsán történő tapasztalatcserét. A prioritás keretében megfogalmazott központi célok a következők lehetnek: 1. A határokon átívelő mobilitás megkönnyítésére irányuló jelenlegi kezdeményezések erősítése, és a határon túli munkába állítási tevékenységek fejlesztése E tekintetben a centrope szereplői törekedhetnének az állami foglalkoztatási szolgálatok (PES) a határokon átívelő munkaerőpiacon játszott szerepének és megbízhatóságának megerősítésére azáltal, hogy segítenék a határon túli munkába állítás rugalmasabb és kevésbé bürokratikus formáinak kifejlesztését a regionális állami foglalkoztatási szolgálatokkal történő együttműködés segítségével (mint például az EURES Pannonia projekt esetében), a határon túli munkába állítást segítő eszközök aktív fejlesztésével és működésük javításával, és a szaktudás határokon keresztüli átadásának elősegítéséhez való hozzájárulással (például közös szakmai képzési vagy szakmai validációs központ segítségével). 3. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek 3. prioritás Funkció Célterület Konkrét politikai példák Munkaerő-piaci politika Koordináció & közvetítés Információ Támogatás nyújtása a határon túli munkába állítási tevékenységek koordinációjához A diplomák centrope régión belüli kölcsönös elismerésének javítása Támogatás nyújtása a kiválóság-cseréhez az aktív munkaerő-piaci politika keretében, illetve a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokkal A migránsok számára nyújtott szolgáltatások koordinációja Információ nyújtása a centrope régióiban fennálló munkakörülményekről Projektek létrehozása a határon túli munkavállalókkal történő konzultáció és a - Workshopok szervezése és külön projektek szervezése - Határokon átívelő foglalkoztatási paktumok létrehozása - Közös oktatási validációs központ létesítése - Workshopok szervezése - A legjobb gyakorlatot bemutató tájékoztató anyagok készítése - A szakértőcsere megszervezése - Tapasztalatcsere szervezése a fogadóközpontok között, stb. - Információs kiadvány és tréningkezdeményezések az állami foglalkoztatási központok (PES) szociális dolgozóival - Az osztrák-magyar határtérségben megvalósult IGR Jövő a határtérségben
13 13 Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések számukra nyújtandó támogatás céljából elnevezésű projekthez hasonló projektek inspirációs célú felvázolása Információnyújtás a különböző országokban a - Kiadványok és projektek ilyen célú felnőttoktatás keretében szerzett végzettségekről felhasználásra - A centrope felsőoktatási szakmai validációs központjának létrehozása A külföldre vándorlók segítségével integrálni a centrope régiót a nemzetközi hálózatokba Információ nyújtása a régióba várhatóan betelepülő (magas szintű szaktudással rendelkező) emberek számára Közös érdekeltségű célcsoportok számára speciális projektek kezdeményezése - A centrope kivándorlói hálózatának (expat network) létrehozása - A potenciális hazatelepülők számára információ nyújtása a munkaerő-piaci feltételekről - A régióban működő angol tanítási nyelvű iskolák és a migránsok számára nyújtott szolgáltatások listájának rendelkezésre bocsátása - A határon túli munkavállalók, kisebbségek, a más centrope országból érkező migránsok célcsoportjaira történő összpontosítás - A határokon átívelő gyakornoki programok kialakítása és kiterjesztése Közös kiegészítő képzési programok létrehozása - Határokon átívelő igényalapú képzés nyújtása az aktív munkaerő-piaci politikákon keresztül a külföldi működötőkebefektetésekre adandó válaszul 2. Az időszakos és körkörös migrációt támogató rendszerek létrehozása az agyelszívás elkerülésére és annak érdekében, hogy a régiót a magas szakmai képzettséggel rendelkező migránsok számára vonzóbbá tegyük. Ezt el lehet érni például a határokon átívelő tanulási vagy gyakornoki programok nyújtásával éppúgy, mint olyan projektekre való ösztönzéssel, amelyek a célja a határon túli munkavállalóknak a fogadó országbeli jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos konzultáció biztosítása (ahogy jelenleg az osztrák-magyar határ mentén megvalósított IGR projektben jelenleg is történik), vagy a kitelepültek révén azáltal, hogy külföldi hálózatokhoz való kapcsolatot biztosítanak. 3. A legjobb gyakorlati tapasztalatok megosztása, és az aktív munkaerő-piaci politikák koordinációja a munkaerőhiány elkerülése érdekében, és az egyes célcsoportok helyzetének javítása céljából A munkaerő-piaci integrációt a régióban támogatni kell majd ugyanakkor megfelelő aktív munkaerő-piaci intézkedések segítségével is. A centrope szereplői megszervezhetnék a legjobb gyakorlati tapasztalatok cseréjét a kevésbé képzett és idősebb munkavállalókat sújtó munkanélküliség elleni küzdelem és a munkavállalási kilátások javítása érdekében, mivel az ezeket a munkaerő-piaci csoportokat sújtó problémák azonosak a centrope régió több területén. Erőforrásokat kellene továbbá fordítani eredeti centrope projektek létrehozására, amelyek az aktív munkaerő-piaci politikákra összpontosítanak a bizonyos célcsoportokat érintő területeken, és amelyek terén a határon túli résztvevők különös kompetenciával bírnak (például határon túli munkavállalók, a több országban élő kisebbségi csoportok, és valamely centrope országból érkező, és egy másik centrope országban lakó bevándorlók). Végezetül, a meglévő
14 14 infrastruktúra használatára vonatkozó kiemelt koordináció (például képzési centrumok) szintén termékeny talajává válhatna a munkaerő-piaci politika szereplői közötti együttműködésnek. 4. prioritás: A centrope régió nemzetközi versenyképességének biztosítása A centrope sajátosságai okán egyrészt arra kellene hangsúlyt fektetni, hogy a régióknak, mint a külföldi működőtőke-befektetések célterületének a pozícióját biztosítsuk és javítsuk, hiszen a külföldi működőtőke-befektetés kiemelt fontosságú a centrope számára. Másrészt szintén fókuszpontba kellene állítani a határokon átívelő kis- és középvállalkozói hálózatok támogatását, mivel jelentős mennyiségű dokumentum rögzíti a kis- és középvállalkozások problémáit, amelyek a tevékenységük nemzetközivé tétele és a határokon átívelő kapcsolati hálójuk kialakítása során felmerülnek; illetve az együttműködési kezdeményezések létrehozását a turizmus terén, mivel ez a határokon átívelő együttműködés egyik klasszikus területe; továbbá az exportalap erősítését a tudásintenzív és értékesíthető szolgáltatások terén, mivel a legtöbb centrope ország csak minimális mértékben exportál ilyen szolgáltatásokat. Ezen a területhez kapcsolódó fő céljaink a következők lehetnek tehát: 1. A centrope régiónak az itteni gazdaságokba történő külföldi működőtőkebefektetésekre gyakorolt vonzerejének megtartása és fokozása Először is folytatnunk kell az arra irányuló próbálkozásunkat, hogy a centrope régiónak, mint külföldi működőtőke-befektetési (FDI) célterületnek közös marketingstratégiáját megalkossuk. Továbbá, és konkrétabban, szintén szükség lenne rá, hogy az igényalapú képzési intézkedések, az aktív munkaerő-piaci politika (azokban az esetekben, amikor a kvalifikált munkaerő-kínálat valamely régióban nem elégséges az új FDI által felvetett igények kielégítésére), vagy előzetes információs eszközök bevezetése terén (azokban az esetekben, ahol valamely FDI elhelyezése magával vonja a határokon átívelő területi tervezés és/vagy infrastruktúrafejlesztés igényét más centrope régiókban) az új fejlesztéseket koordináljuk. Végezetül, a centrope régió erőteljesebb integrációját támogathatná a határokon átívelő ipari vagy vállalati hálózatok kialakítása, és a vállalkozások (multinacionális és helyi) közötti együttműködés megerősítése a határokon átívelő klaszterizációs politikák segítségével, illetve a bizonyos kiválasztott vezető vállalatok számára szervezett speciális információs rendezvények által (különösen, amennyiben ezek újonnan települtek a régióba). 2. A meglévő és új KKV-hálózatok mélyebb integrációjának elősegítése Ezt az országos és regionális KKV-támogatási programok koordinációjához történő
15 15 hozzájárulással, a nemzetközivé válás fontosságának a KKV-k körében történő tudatosításával, a KKV-k számára a nemzetközivé válás érdekében tett erőfeszítéseiket segítő információnyújtással, és új támogatási és képzési eszközök bevezetésével lehetne elérni. 4. táblázat: A centrope résztvevői által potenciálisan felvállalható politikai területek és tevékenységek 4. prioritás Funkció Célterület Konkrét politikai példák FDI politikák Koordináció & Előzetes információ nyújtása a nagy potenciális - Területi tervezési tanács felvázolása közvetítés befektetések vonatkozásában Nagymértékű külföldi működőtőke-befektetések - Az igényalapú képzési intézkedések esetén hozzájárulás a munkaerő-piaci politika koordinációja koordinálásához Információ Információ nyújtása a határon átívelő régióban - Részvétel workshopokon és található potenciális beszállítókról és vevőkről szemináriumokon - Fókuszjelentések készítése pl. a régió járműipari beszállítóiról - Tanulmányutak szervezése Lobbizás A centrope régió FDI védjegyének" bevezetése - Közös marketing-kezdeményezések létrehozása a régióban Koordináció & közvetítés Információ Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések Hozzájárulás a kis-középvállalkozói támogatási programok koordinációjához A nemzetközivé válás fontosságának tudatosítása a KKV-k körében Információnyújtás a KK_V-k tervezési és nemzetközivé válási törekvéseinek támogatására Új támogatási és képzési eszközök fejlesztése a KKV-k nemzetközi porondra lépésének segítésére Tudásintenzív szolgáltatások Koordináció & A tudásintenzív szolgáltatásokkal kapcsolatos közvetítés országos politikák koordinációjához történő hozzájárulás Információ Információ nyújtása a tudásintenzív szolgáltatások terén megvalósítandó tanácsadói projektekre vonatkozó tenderek kapcsán Információnyújtás a nemzetközi porondra lépést tervező szolgáltató cégek számára Lobbizás Lobbizás tudásintenzív szolgáltatási klaszterek létrehozásáért (különösen a nagyvárosokban) Erőforrás-bevonás & Saját határon átívelő klaszterek létrehozása saját tudásintenzív ágazatokban (különösen projektfejlesztések nagyvárosokban) Turisztikai politika Koordináció & közvetítés A magán-, állami- és civilszféra szereplőinek nyújtott segítség határokon átívelő ajánlatok készítéséhez a MICE és fürdőturizmus célközönsége számára itt-tartózkodásuk idejének kiterjesztése érdekében A jobb turisztikai ajánlatok kialakítására irányuló kezdeményezések koordinációja és támogatása Információ nyújtása turisztikai látnivalókról a rövid ideig tartózkodó üdülők és a centrope régióból egy napra érkező turisták számára - Szakértői munkacsoportok létrehozása - A legjobb tapasztalatok megosztása - Sikertörténetek közzététele, és konzultációs szolgáltatások nyújtása és koordinációja - A centrope KKV-k nemzetközi porondra lépését támogató ügynökségének megalapítása - Tanácsadó biztosítása a nemzetközivé válás segítésére - Képzés nyújtása a KKV menedzserek számára - A tapasztalatcserének és a legjobb gyakorlat megosztásának megszervezése - A centrope szolgáltatási tenderfigyelőközpont létrehozása - A centrope szolgáltató cégek nemzetközi porondra lépését támogató ügynökségének megalapítása - A tanácsadó cégekre, kreatív ágazatokra vagy üzleti szolgáltatásokra történő összpontosítás - A centrope turisztikai tanácsának létrehozása - Közös turisztikai stratégia kidolgozása - A legjobb tapasztalatok megosztásának megszervezése Információ - Az olyan kezdeményezések folytatása, mint amilyen a centrope turisztikai portál - Speciális információs eszköz biztosítása az iskolai kirándulások és nyári táborok megszervezéséhez Lobbizás A centrope turisztikai védjegyének bevezetése - Közös marketing-kezdeményezések indítása
16 16 Erőforrás-bevonás & saját projektfejlesztések Projektek generálása a turisztikai ajánlatok minőségének javítása érdekében Projektek generálása a helyi, határokon átívelő turisztikai fórumok, illetve a speciális érdekcsoportokra összpontosító klaszterek és a regionális turisztikai erőforrások előremozdítása érdekében a régió érdekében - Turisztikai minőségfejlesztő szemináriumok szervezése - Projektek létrehozása a regionális turizmus infrastruktúrájának és attrakcióinak fejlesztése érdekében - A közös történelemre, a határon átívelő identitástudatra és a közös természeti értékekre történő összpontosítás 3 Határokon átívelő hálózatok kiépítése a tudásintenzív szolgáltatási ágazatokban Ezt ugyanazoknak az eszközöknek a felhasználásával el lehetne végezni, mint amelyek a KKV támogatási politikák vagy a klaszterfejlesztések esetében alkalmazhatók, de az ilyen klaszterek fejlesztésének kezdeményezésével, illetve a centrope szolgáltatási tendermegfigyelő-állomásának létrehozásával is amely összegyűjthetné a szolgáltatási tendereket, amelyeket a centrope régióban és más európai országokban írtak ki, illetve azokat, amelyeket az Európai Bizottság írt ki a tudásintenzív szolgáltatók nemzetközi porondra lépésének és hálózatépítésének támogatására és speciális tanácsadói szolgáltatások kialakításával, amelyek a centrope tudásintenzív szolgáltatási szektorának nemzetközi porondra lépését támogatják. 4 A turisztikai politikák koordinációjához történő hozzájárulás Ez elérhető lehet olyan intézmények létrehozásával, amelyek előmozdítják a helyi és regionális hatóságok, illetve a magán-, állami- és civilszféra közötti együttműködést a centrope régión belül annak érdekében, hogy létrehozzuk a centrope turisztikai stratégiáját, amely kiegészíti a centrope vízióját; közös marketingeszközök létrehozásával éppúgy, mint a határokon átívelő termékfejlesztésre és továbbfejlesztésre vonatkozó kezdeményezések megerősítésével; és a határokon átívelő turizmus fejlesztéséhez szükséges stratégiai dokumentumok fejlesztésével (például. centrope turisztikai marketingstratégia, centrope turizmusfejlesztési stratégia). 5 A turisztikai szolgáltatások minőségének, infrastruktúrájának és belső struktúrájának fejlesztése Ebben az esetben is a centrope szereplői által vállalható politikai kezdeményezés lehet a legjobb gyakorlati módszerek megosztása a turisztikai vállalkozások támogatása érdekében, illetve specializálódott tanácsadó szolgáltatások kialakítása. A határon átívelő turisztikai kínálat létrehozása és megfelelő belső szerkezet létrehozása érdekében a centrope szereplőinek még aktívabban kellene sürgetni a tematikus turizmus multilaterális fórumainak, vagy klasztereinek a létrehozását (például történelmi és kulturális alapok, bortermelés, hagyományos konyhaművészeti specialitások,
17 17 rekreáció és sportturizmus, és egyebek), és támogatni a határokon átívelő üdülési csomagajánlatok, illetve a közös koncepcióval és marketingtevékenységgel rendelkező rekreációs célpontok létrehozását.
18 18 A1 táblázat: A centrope SWOT analízisének eredményei Erősségek Lehetőségek Gyengeségek Veszélyek Stabil intézményi környezet Stabil makrogazdasági környezet Nagymértékű gazdasági növekedés Alacsony munkanélküliségi ráta és magas foglalkoztatottság Erőteljes növekedésű régió Jelentős piacra jutási lehetőséget kínáló régiók közelében található A gyorsan növekvő kelet-európai piacok közelsége Számos természeti- és potenciális turisztikai érték A városi központokban jelentős arányban nemzetközi a lakosság összetétele Magasan fejlett telekommunikációs infrastruktúra, és a technikai infrastruktúra magas szabványi követelményei A természeti-, a környezeti- és életszínvonal magas A külföldi működőtőke-befeketetések egyik legvonzóbb terepe Európában Kereskedelmi szempontból erős világgazdasági beágyazottság Feltárt komparatív előny a magasabb és alacsonyabb középfokú szaktudást kívánó gyártmányok terén A járműszektorban és a háttérágazatokban növekvő specializáció Jelentősen diverzifikált (a fókusz jelentős mértékben a gyártóiparra helyeződik) A válsággal szembeni ellenállóság erősítette a komparatív előnyt A megbízható makrogazdasági stratégiák növelik a régió vonzerejét Széttartó makrogazdasági fejlődés a centrope egyes területein Nagy regionális eltérések mutatkoznak minden indikátor alapján Gyorsan növekvő munkaerőhiány a magas képzettséget igénylő foglalkozások esetén a nagymérvű növekedés időszakában Elhelyezkedés, infrastruktúra és népesség Fontos európai közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el Az előrejelzések szerint lassú népességcsökkenés, és dinamikus népességnövekedés a városi központokban Megfelelő politikai intézkedések hiányában a munkaerő-állomány csökkenésének veszélye Az infrastruktúra-hálózat tartós gyengeségei A közlekedési és infrastrukturális tervezés terén és a fejlesztési politika terén alacsony szintű az együttműködés A nagy városi központok környékén a közlekedési infrastruktúra kapacitásproblémákkal küzd Jelentős különbségek vannak a törvények és a regionális fejlesztéseket irányító intézmények működése között Jelentős különbségek vannak az infrastruktúra és a környezetvédelmi szabványok között Területi tervezés és nemzetközivé válás Arány felett profitálhat a folyamatos európai integrációból Jelentős behatolási lehetőség a nem EU-s kelet-európai piacokra A határokon átívelő klaszterek létrehozására jelentkezik némi készség A nemzetközivé válás viszonylag kis területen lehetséges (a KKV-k számára) A belső integráció alacsony, és gyakran inkább hierarchikus jellegű A határon átívelő mobilitás csekély A határon átívelő vállalkozási hálózatok létrehozásához nyújtott intézményi támogatások alacsony mértékű koordinációja Szektorszerkezet Általában kevés területen erős a specializáció A magas szintű üzleti szolgáltatások csekély aránya (a fővárosok kivételével) Az utóbbi évek lassúbb termelékenység-növekedése lefaraghatja a komparatív előnyt A régió egyes részein makrogazdasági kihívások jelentkeznek A más (határon átívelő) régiók erősebb versenyének nyomása A meglévő infrastrukturális befektetési tervek lassan valósulnak meg Várható közlekedési infrastruktúra problémák, különösen az észak-déli összeköttetések szempontjából A sok különféle nyelv és néha a határon átívelő kompetencia hiánya akadályozza a határon átívelő területi tervezést és politikát Európa dezintegrációja a növekedésre kedvezőtlen hatással lehet Valamely nagy külföldi működőtőkebefektetés áthelyezése Agyelszívás veszélye A gyors szerkezetváltás növelheti a munkaerő-piaci problémákat A regionális specializáció hiánya az egyes helyszínek közötti versenyre túlzott hangsúlyt helyezhet
19 19 A fővárosok magas szintű üzleti szolgáltatásoknak adnak otthont A régiók közötti eltérések lehetőséget nyújtanak a specializációra és a vállalkozói hálózatok kialakulására Gyors strukturális változás a szolgáltatásközpontú szektorokban A termelékenységi szintek tekintetében gyors felzárkózás tapasztalható Erős ipari bázis A funkcionális specializációnak nem sok jele mutatkozik a régiókban A1 táblázat folytatása: A centrope SWOT elemzése eredményeinek elemzése Erősségek Lehetőségek Gyengeségek Veszélyek Oktatási rendszer Az oktatás terén jelentős Kevés világhírű felsőfokú forrásbevonzási potenciál oktatási intézmény Jelentősen fejlett egyetemi rendszer A diákok és nemzetközi diákok összesített számának gyors növekedése Manifesztálódott mobilitási törekvések a centrope diákjainak körében A középfokú végzettségű és jól képzett kétkezi munkások magas részaránya Az EU27-ek átlagát meghaladja a tudományos és technológiai szakterületen foglalkoztatottak számaránya A feltalálói szabadalmak részaránya a régióban magas A szabadalmazás jelentős integrációja a nemzetközi hálózatokba Nagyszámú kutatóintézetnek ad otthont Alacsony munkanélküliség és magas foglalkoztatási ráták Magas szintű állományi stabilitás Az alkalmazott kutatási és mérnöki szaktudás terén jelentkező magas potenciál Magas egyetemi és vállalati kutatási együttműködési potenciál Egyes régiókban ambiciózus fejlesztési projektek (pl. Brünnben ) A nagyobb mobilitás hozzájárulhatna a munkanélküliség csökkenéséhez Élethosszig tartó tanulásban kevesen vesznek részt A centrope egyetemeinek alacsony elismertsége a potenciálisan mobil diákok körében A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő alacsony részaránya Innovációs rendszer Munkaerőpiac Meglehetősen heterogén regionális innovációs és K+F kapacitás Alacsony szintű együttműködés a régión belüli szabadalmaztatás terén A K+F finanszírozásának alacsony szintje a legtöbb régióban Gyenge kapcsolatok az egyetemi és oktatási rendszer felé A régiók között nagy funkcionális távolság Kevés nemzetközileg elismert kutatóintézet van A szabadalmi kérvények száma a régióban alacsony Az idősebb munkavállalók alacsonyabb részvétele Magas szintű szaktudással rendelkezők számának csökkenése a munkanélküliek és munkavállalók között egyaránt Jelentős regionális eltérések a határon átívelő mobilitás A híres oktatási intézmények hiánya gátolja az interregionális együttműködést Az innováció irányítása terén egyes országokban instabil politikai környezet; ez negatívan hathat a régió fejlődésére Az innovációs rendszerek központjai sokszor a centrope régión kívül találhatók Magas hosszú távú munkanélküliség néhány régióban, és a munkanélküliek szakmai lemaradásának veszélye
20 20 A fővárosok a magas szintű üzleti szolgáltatások számára teret adnak A turizmus különféle típusainak előmozdításához rendelkezésre álló természeti alapadottságok A turisztikai igények növekedése és színvonala tekintetében egyaránt kulcsfontosságú piacok közelében való elhelyezkedés hiánya miatt Tudásintenzív szolgáltatások és turizmus Határokon átívelő turisztikai termékek fejlesztése Közös marketingtevékenységekre való törekvések, információ- és know-how-csere Az együttműködésnek köszönhető szinergia-hatások A nagyvárosokon kívül a magas szintű üzleti szolgáltatások aránya csekély Az aktuális turisztikai ajánlatok színvonala egyes régiókban alacsonyabb Heterogén infrastruktúra és struktúra biztosítása a turizmus számára Különféle nézetek a különféle turisztikai formák fejlesztésének fontosságáról Kevés pénzügyi/személyzeti erőforrás áll rendelkezésre a határokon átívelő turizmus- és szolgáltatás-fejlesztés céljára A távolabbi turisztikai célpontok által generált erősödő verseny
Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE
SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenNAGYKŐRÖS VÁROS részére
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése
1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Régió fejlődési lehetőségei a tudásalapú gazdaságban
Rózsás Árpád: A Közép-Magyarországi Régió fejlődési lehetőségei a tudásalapú gazdaságban Vitaanyag IDEA Projekt 2005. június Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3 BEVEZETŐ...4 1. A KMR VERSENYKÉPESSÉGE
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet
HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...
RészletesebbenA SZERENCSI KISTÉRSÉG
A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program
RészletesebbenÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu
RészletesebbenA NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet
A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.
BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenTurisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért
Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Örömmel üdvözölve az Új Széchenyi Terv megalkotását, a Vitairat véglegesítéséhez alábbi javaslatainkkal kívánunk
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenA PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA
A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az
RészletesebbenII. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia
TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...
RészletesebbenGAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS
GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú
RészletesebbenÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM
ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI
RészletesebbenÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET
ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI
RészletesebbenEgységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató
ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:
RészletesebbenSopron, 2015. május 11.
Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma
RészletesebbenFADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenBudapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól
Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. SZEPTEMBER 11. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: +(32) 417-255/163 Honlap: www.salgotarjan.hu
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi
RészletesebbenAZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenGYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV
I 2015. SZEPTEMBER GYŐRI JÁRÁS Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A győri járás rövid bemutatása... 5 III. Bevezetés és illeszkedés... 10 Pályázati háttér, a megvalósításról átfogóan... 10
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség
RészletesebbenA tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján
A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség
RészletesebbenFelhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan
C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket
Részletesebbena Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére
TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához
A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu
RészletesebbenA MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI
MAKÓ Csaba - KESZl Roland - POLYÁNSZKY T. Zoltán A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI (A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÉLDÁJA) A szerzők dolgozatukban a közép-dunántúli régió mikro-, kis- és középvállalkozásainál
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenElemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben
Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
RészletesebbenMezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát
RészletesebbenA régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók 1
A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési 1 Piskóti István A hely-marketing, egy régió avagy egy város fejlesztése érdekében folytatandó marketing tevékenységnek meghatározó
RészletesebbenBABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata
HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
Részletesebben6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon
Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenAZ ADAPTEM MÓDSZER. Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács
AZ ADAPTEM MÓDSZER Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács 1. MI AZ ADAPTEM? Az ADAPTEM egy olyan Tanácsadási Szolgáltatás cégek részére, mely
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.
RészletesebbenA munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)
ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenVI. MELLÉKLETEK. Tartalomjegyzék. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com
VI. MELLÉKLETEK Tartalomjegyzék 6.1. melléklet Jelentkezési, tájékoztatási lap...217 6.2. melléklet Előzetes tudásszint felmérő lap...220 6.3. melléklet Tanulási forgatókönyv...221 6.4. melléklet Önellenőrző
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030
A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció
Részletesebben- Új esély Debrecennek!
DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenA KKV SZEKTOR SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
Oktatási Nonprofit Kft. Felnıttképzési nyilvántartási szám: 01-0133-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-2055 A KKV SZEKTOR SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEK A tanulmány
RészletesebbenCSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.
CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális
Részletesebben(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'
SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenBIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Készítette: Közigazgatási Igazgatósága Budapest, 2010. március 5. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul
RészletesebbenA SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA
KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe
Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM
IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A
RészletesebbenFeladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár
Feladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár 2010. November 11. Városfejlesztésselkapcsolatos feladatok ésv álaszok Közösségi Kormányzati Önkormányzati Atelep
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenHATÁROZAT. 61. FŐIGAZGATÓI TALÁLKOZÓ VILNIUS, 2013. december 5-6.
1 HATÁROZAT 61. FŐIGAZGATÓI TALÁLKOZÓ VILNIUS, 2013. december 5-6. 1. Általános megfontolások Az Európai Unióban és az Európai Bizottságban közigazgatásért felelős főigazgatók 2012. december 5-6-án Vilniusban
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat
RészletesebbenAssessing Study. InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben. Dr.
Assessing Study InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben 2012 Dr. Nagy Csaba 1 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló...3 1. Bevezetés...7
RészletesebbenSZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS
Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város
Részletesebben