Assessing Study. InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben. Dr.

Átírás

1 Assessing Study InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben 2012 Dr. Nagy Csaba 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló Bevezetés A tanulmány kidolgozásának háttere A tanulmány főbb tartalmi elemei A tanulmány kialakításának módszertana A partnerség A partnerség fogalma és definíciói A partnerség lehetséges céljai Klaszter Klaszter, mint fogalom Klaszteresedés, az új együttműködési forma Klaszter vagy hálózat? Ágazati és regionális klaszterek Ágazati klaszterek Regionális klaszterek A klaszter-életciklus Az előklaszterek Induló, feltörekvő klaszterek A terjedő (működő) klaszterek Fenntartható, érett klaszterek A hanyatló klaszterek Az Európai klaszterpolitika alapjai Az Európai Unió klasztereket támogató programjai közöt A siker modellje: a Triple helix A klaszter-politikák és a klaszterszervezés közös elemei A vállalkozói hálózatok típusai Vertikális hálózatok Horizontális hálózatok Vállalati innovációs hálózatok A klaszterek Az együttműködésekből származó előnyök a vállalkozások számára Csongrád megye bemutatása Népesség, térszerkeze Infrastruktúra Csongrád megye gazdasága Temes megye gazdasági szemléletű helyzetfeltárása Temes megye bemutatása A megye infrastruktúrája Temes megye gazdasági helyzete

3 5. Csongrád és Temes megyékben tevékenykedő román-magyar kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók tevékenységének elemzése A határon átnyúló klaszterfejlesztéssel húzóágazattá fejleszthető iparágak a magyar-román határtérségben Informatika Megújuló energiaipar A vállalkozói együttműködések jogi és gazdasági lehetőségei Magyarországon és Romániában Jogi és gazdasági lehetőségek Magyarországon Jogi és gazdasági lehetőségek Romániában A stratégia keretei Ágazati fókusz Egészségipar Informatika Megújuló energia és környezetipar, kiemelten az épületenergetika és energianövények termelése, felhasználása A határon átnyúló gazdasági együttműködések akadályozó tényezői és alapfel tételei A stratégia célrendszere Lehetséges beavatkozások a stratégiai célok elérése érdekében A vállalkozói hálózatok nemzetköziesítésének lehetőségei A nemzetköziesítés céljai, motivációi A nemzetköziesítés eszközei Irodalomjegyzék

4 Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány célja, hogy az InterregCluster Projekt keretén belűl feltárja és bemutassa a határon átnyúló vállalkozói hálózatok kialakításának lehetséges területeit, módszereit Csongrád megye és Temes megye kis- és középvállalkozásai között, ezáltal elősegítse a magyar-román határon átnyúló területi kohézió megteremtését és a területi egyenlőtlenségek felszámolását az. A tanulmány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A helyzetelemzések megállapításai A gazdasági szemléletű helyzetfeltárás alapján Csongrád megyéről az alábbi megállapítások tehetők: A térség kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedésű: a Tiszántúl közlekedési főútvonalai átszelik a megyét. A megye könnyen hasznosítható turisztikai potenciálja magas (a gyógyvíz, termálvíz, mint alapvető természeti erőforrás rendelkezésre áll). Jól kiépített, teljes vertikumú oktatási és K+F háttér áll rendelkezésre a humánerőforrás képzéséhez. A megye relatíve nagy távolságra fekszik a fejlett (európai) ipari centrumoktól. Jelenleg kevés vállalkozói együttműködési hálózat működik a térségben. Az egészségipar, az informatika és a megújuló energiaipar klaszterfejlesztéssel húzóágazattá fejleszthető. A magyar klaszter-politika eredményeként ígéretes klaszterkezdeményezések jöttek létre A Temes megyei helyzetelemzés főbb megállapításai A megye kedvező földrajzi elhelyezkedésű: közel fekszik a magyar határhoz, ahonnan az európai piacok a kiépült gyorsforgalmi úthálózat miatt könnyebben elérhetőek; a K- NY-i tranzitforgalom a megye területén áramlik keresztül. Jól kiépített, magas színvonalú ipari parkok jöttek létre az elmúlt tíz évben (Temesvár és Lugos). A humánerőforrás képzéséhez kiépülőben van az intézményi háttér (Temesvári Állami Egyetem karai és műszaki kutatóintézetei). Nagy számban áll rendelkezésre, szabad szakképzett, kedvező bérszínvonalú munkaerő. Az üzleti szolgáltatások színvonala alacsony A regisztrált munkanélküliek és inaktívak száma kiugróan magas. Drága a felsőfokú műszaki végzettségű munkaerő. A megye nagy távolságra fekszik a fejlett európai ipari centrumoktól és fogyasztópiacoktól Jelenleg nem működik vállalkozói együttműködési hálózat a térségben. 4

5 A stratégia A helyzetelemzések során megismertettük azokat a romániai és magyarországi gazdasági feltételeket, amelyekre a határon átnyúló vállalkozói hálózatok fejlesztésének stratégiája alapozható. Jelenleg azonban léteznek olyan tényezők, amelyek figyelembevétele nélkül nem lehetséges egy reális, ténylegesen megvalósítható stratégia megalkotása. Ezek az alábbiak: 1. A vállalkozások közti együttműködési hajlandóság 2004 után mind Magyarországon, mind Csongrád megyében jelentős fejlődés következett be előrelépések vállalkozói kooperációk kialakulásában. A magyar klaszterpolitika hatására a magyarországi vállalkozások egy része felismerte, hogy az együttműködések előnyei már rövid távon is jelentkeznek, és tartós előnyt jelenthetnek az erősödő piaci versenyben. Ezzel szemben Temes megyében és általában véve Romániában a vállalkozók körében mai napig jellemző az egymással és a külföldi partnerekkel szembeni bizalmatlanság. Ezt tovább erősítette az állami gazdaságpolitika is, amely nem ismerte fel időben a vállalkozói hálózatfejlesztés támogatásának fontosságát az ország gazdasági fejlesztésében. Bár az utóbbi időben változások kezdődtek, Temes megyében a vállalkozók nagy része számára a kooperáció csak abban az esetben elfogadható, ha rövid távú megtérülést kínál. 2. A sikeres klaszterkezdeményezések megjelenése Csongrád megyében az elmúlt években megnőtt a vállalkozói hálózati kezdeményezések száma, amelyekből ígéretes klaszterek indultak fejlődésnek. A pénzügyi- és humánerőforrások szétforgácsolását elkerülendő a kooperációk ösztönzése során célszerű a magyarországi klaszterfejlesztési tapasztalatokra, és a már működő, valós alapokkal rendelkező klaszterszerveződésekre építeni. 3. Potenciális húzóágazatok Összhangban az előző tényezővel, az erőforrások hatékony koncentrálása érdekében szükséges meghatározni azokat szektorokat, iparágakat, amelyekben már működik sikeres akkreditált klaszter, vagy jelentős igény illetve lehetőség mutatkozik a határon átnyúló vállalkozói együttműködések kialakítására. Elsősorban ezeken a területeken szükséges az együttműködések ösztönzésére fókuszálni. Ilyenek az egészségipar, az informatika és a megújuló energiaipar. A határon átnyúló gazdasági együttműködések akadályozó tényezői és alapfeltételei A korábbi tapasztalatok alapján beazonosíthatók azok az alapfeltételek is, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozói együttműködések, klaszterek megerősödjenek. Ezek a kulcsfeltételek a következők: 1. Elkötelezett kulcsemberek, döntéshozók felkutatása és motiválása 2. Következetes és következetesen kommunikált klaszterpolitika 3. A klasztermenedzsment - szervezetek létrejöttének, működésének finanszírozása, támogatása 4. Dedikált források klaszterek fejlesztéseinek támogatására 5. A vállalkozói együttműködések kutatás-fejlesztési programokban való részvételének erősítése, ösztönzése 6. Finanszírozó szervezetek bevonása 7. A kutatóhelyek motiválása, aktív bevonása 5

6 A Csongrád megyei és Temes megyei viszonyokat bemutató helyzetelemzés, a projekt során lebonyolított workshopok, a szakmai interjúk és a korábbi tapasztalatok alapján jól azonosíthatók azok az akadályozó tényezők, amelyek a magyar-román vállalkozói együttműködések kialakítását, fejlődését és nemzetköziesedését egyaránt meggátolhatják: 1. Egységes klaszterpolitika hiánya Romániában 2. Pozitív együttműködési kultúra hiánya 3. Bizalomhiány 4. Közös érdekminimum felismerésének hiánya 5. Nyelvi problémák 6. Információ hiány a jogi és üzleti feltételekről 7. Elrettentő bürokrácia 8. Adott ágazaton belül a cégek versenyhelyzete 9. Infrastrukturális fejlettségbeli különbségek 10. Befektetési igények (idő, pénz, infrastruktúra) 11. Rövidtávú profit elvárás a vállalkozások részéről 12. Gyakran a hosszú távú megtérülés sem látszik 13. Egyetemi kutatószféra motivációjának gyengesége 14. Bérszínvonal különbsége Ennek megfelelően a stratégiaalkotás során olyan célkitűzéseket és azokhoz kapcsolódó konkrét beavatkozásokat célszerű megfogalmazni, amelyek: 1. hozzájárulnak a vállalkozói hálózatok kialakulásához szükséges kedvező feltételek megteremtéséhez; 2. valamint közvetve közvetlenül nagymértékben csökkentik az akadályozó tényezők negatív hatásait. A stratégia célrendszere és lehetséges beavatkozásai Távlati cél Csongrád és Temes megyékben a határon átnyúló vállalkozói együttműködések a kisés középvállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül hozzájárulnak a határmenti térség fenntartható gazdasági növekedéséhez. Közeli cél A magyar és román kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a határon átnyúló vállalkozói együttműködések erősítése révén Beavatkozások 1. : Tematikus képzések szervezése a vállalkozók számára a magyar-román együttműködések lehetőségeiről 2. : Legjobb gazdasági hálózatfejlesztési gyakorlatok bemutatása a döntéshozók számára 3. : Az egyetemek, vállalkozások és önkormányzatok közti kapcsolatok erősítése 4. : Klaszter-kisokos klaszterfejlesztési kézikönyv szerkesztése kkv-k számára 5. : A meglévő vállalkozói adatbázisok tartalmi bővítése 6. : Tematikus klaszterhonlap létrehozása 6

7 7. : Döntéshozók és vállalkozók közti kapcsolatok építése 8. : A vállalkozói együttműködési igények folyamatos figyelése, tesztelése 9. : Pályázati projektgenerálás, projektfejlesztési tanácsadás 10. : Ügyintézési támogatás nyújtása az eltérő adminisztrációs rendszerek miatt 11. : Fordítási szolgáltatások biztosítása (magyar, román, angol nyelven) 12. : Fejlesztési és működési hitelkonstrukciók felderítése kkv-k számára, közvetítés a hitelintézmények és a vállalkozások között 13. : A kockázati tőkekonstrukciók megismertetése, kiközvetítése 14. : Jogi tanácsadás az együttműködő szervezetek alapításával kapcsolatosan 15. : A klasztermenedzsment-szervezetek működésének szakmai segítése A stratégia célja emellett az volt, hogy vizsgálja meg a vállalkozói hálózatok, klaszterkezdeményezések nemzetköziesítési lehetőségeit, különösen magyar-román viszonylatban. Erre vonatkozóan a jelenleg működő klaszterek helyzetéből és lehetőségeiből kiindulva a következő nemzetköziesítési szinteket és eszköztárat határozták meg. 1. Bevezetés 1.1. A tanulmány kidolgozásának háttere Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az átalakuló világgazdaság jelentette kihívásra a vállalkozások az egyre szorosabb gazdasági együttműködések kialakításával adhatnak sikeres választ. A kooperáció során kialakuló munkamegosztás, közös értékesítés és marketing jelentős költségelőnyöket generálnak, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A vállalkozói együttműködésen belüli gyorsabb és pontosabb információáramlás a versenytársakról, új piaci igényekről, változásokról pontosabb stratégiai pozicionálást tesz lehetővé. Ezek a tényezők együttesen növelik az együttműködésekben résztvevő vállalkozások versenyképességét. A projekt alapvető céljai az alábbiak: Feltárni a határon átnyúló vállalkozói hálózati együttműködések potenciális területeit, ágazatait a két megye gazdaságában. Elősegíteni a magyar valamint román kis- és középvállalkozások körében a hálózati együttműködés, mint üzleti érdek felismerését. Lehetőséget teremteni a magyar és román vállalkozások számára a határon átnyúló vállalkozói együttműködésekhez szükséges kölcsönös bizalom erősítéséhez. Megismertetni a lehetséges együttműködés jogi és gazdasági formáit mind Magyarországon, mind Romániában (a projekt során elkészülő tanulmányban) Elkészíteni egy magyar-román vállalkozói adatbázist a kapcsolatteremtés megkönnyítésére. A projekt tevékenységei közé tartozik a nyitó- és zárórendezvények lebonyolításán kívül 3 db workshop, 2 Konferencia (egy Temesváron, egy Szegeden), 2 Benchmarking Visit ( egy Temesváron, egy Szegeden), szervezése a magyar és román vállalkozók ismereteinek bővítésének, valamint a vállalkozók közti kölcsönös bizalom érősítésének céljából. A konferenciák, workshopok és a kiállítás céljai hogy elősegítsék a nemzetközi különbségek 7

8 felszámolását. Benchmarking visit céljai a legjobb gyakorlatok megosztása. A megvalósítási fázis alatt az együttes projekt kidolgozása létrehozza az együttműködés fenntartását és a lehetőségeit melyet megvalósítanak úgy mint a közös adatbázist. A projekt másik célkitűzése jelen tanulmány elkészítése, mely feltárja a magyar-román határon átnyúló vállalkozói együttműködések lehetőségeit Csongrád és Temes megyékben A tanulmány főbb tartalmi elemei A tanulmány egy helyzetelemzésből és egy stratégiai munkarészből épül fel. A gazdasági szemléletű helyzetelemzés célja a két megye aktuális gazdasági-társadalmi helyzetének bemutatása a határon átnyúló vállalkozói együttműködések szempontjából. A romániai helyzetelemzést a román Projekt Partner készíttette és fordíttatta; A tanulmányrész elemzi a két megye: Külső környezetének állapotát Gazdasági környezetének állapotát Műszaki infrastruktúrájának állapotát Üzleti környezetének jelenlegi állapotát Ezek mellett ismerteti az európai és magyar klaszterpolitika elemeit, eredményeit, feltárja a határon átnyúló klaszterfejlesztéssel húzóágazattá fejleszthető területeket a két megye gazdaságában. A stratégiai tanulmányrész célja, hogy a helyzetelemzés és a workshopok során feltárt alapfeltételek és akadályozó tényezők figyelembe vételével olyan célokat és beavatkozásokat fogalmazzon meg, amelyek elősegíthetik magyar-román határon átnyúló hálózatok kialakítását. Tartalmi elemei az alábbiak: A stratégia A stratégia keretei Ágazati fókusz A határon átnyúló gazdasági együttműködések akadályozó tényezői és alapfeltételei A stratégia célrendszere Beavatkozások a stratégiai célok elérése érdekében A vállalkozói hálózatok nemzetköziesítésének lehetőségei A nemzetköziesítés céljai, motivációi A magyarországi akkreditált klaszterek nemzetköziesítésének lehetőségei 1.3. A tanulmány kialakításának módszertana A tanulmány elkészítéséhez szükséges információk összegyűjtése szekunder és primer adatok utáni kutatás segítségével történt. Az információ gyűjtés során kiemelten vették figyelembe a hazai fejlesztéspolitikát alapjaiban meghatározó, as időszakra készült tervdokumentumokat. A szekunder információgyűjtést primer személyes interjúkon alapuló kutatás tette teljessé. Ennek során a projekt keretében rendezett workshopokon megjelenő román és magyar vállalkozók mondhatták el kötetlenül véleményüket, meglátásaikat, javaslataikat a magyarromán vállalkozói együttműködésekről. 8

9 A helyzetértékelés elkészítését követően került sor a román-magyar vállalkozói együttműködések kialakítását megalapozó fejlesztések stratégiai irányainak kidolgozására. Ennek során támaszkodtunk a megismert vállalkozói véleményekre, a workshopokon elhangzott előadásokra és észrevételekre, valamint a gazdasági helyzetelemzések eredményeire. Az elkészült tanulmány kijelöli a magyar-román vállalkozói együttműködésének közös fejlesztésének jövőbeli irányait és elemeit. Emellett segíti a döntéshozókat a megfelelő regionális gazdaságfejlesztési döntések meghozatalában, fontos információkkal szolgál a vállalkozások számára a magyar-román együttműködések kialakításhoz A partnerség A partnerség sokféleképpen értelmezhető fogalom. Jelentése eredetileg a kereskedelmi-jogi, mezőgazdasági együttműködések vagy közös képviseleti rendszerek jellemzéséhez kapcsolódott, főképp angolszász, spanyol és németajkú területeken elterjedve. Ebből látszik, hogy már régebben is az együtt végzett, közös tevékenységekben való részvételt és a vele járó kölcsönös bizalmat és tiszteletet fejezte ki. Az 1980-as évektől kezdve a partnerség egyre általánosabb és szélesebb jelentést kapott az által, hogy a transznacionális jellegű azaz országokat is átívelő gazdasági, társadalmi projektek egyik alapvetésévé vált, majd a későbbi évek szakirodalma a partnerséget gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fogalomként is értelmezte A partnerség fogalma és definíciói A partnerség fontosságát mi sem hangsúlyozza jobban, minthogy külön alapelvként szerepel az Európai Unió regionális politikájának okiratában: A partnerség magába foglalja a szoros együttműködést az Európai Bizottság és minden tagország nemzeti, regionális, helyi illetve más szinten felelős hatóságai között, beleértve a tagállam meghatározott gazdasági és társadalmi partnereit is. 1 Partnerség: a különböző érdekcsoportok, érdekképviseletek közreműködése a programok és projektek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. 2 Intézmények viszonylatában a partnerség lényegét leggyakrabban az alábbi kifejezésekkel fogalmazzák meg: a közös cél, az érdekérvényesítés színtere; összefogás; megrendelések és források megszerzésének lehetősége; innovációk, ötletek és új látásmód forrása; visszajelzés saját munkánkról, kritika; bátorítás és sikerélmény. 3 Végül pedig az Ashridge Centre for Business and Society szerint a partnerség: Három vagy több szervezet képviselve a köz, a magán és az önkéntes szektort együttes cselekvése világosan meghatározott célok mentén, különböző erőforrások mozgósításával. A partnerség célja, hogy az egyéni részek összességénél többet szolgáltasson. 4 1 Az Európai Unió Tanácsának június 21-i 1260/1999/EK. rendelete (letöltés: ) 2 Az EU támogatáspolitikája - Tempus Közalapítvány (letöltés: ) 3 Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 7. oldal 4 Nelson, J., Zadek, S. (2000): Partnership Alchemy. Social Partnership in Europe. Copenhagen: The Copenhangen Centre 14. o. valamint Arató Krisztina Bartal Anna Mária Kónya Márton Nizák Péter: AZ 9

10 A partnerség lehetséges céljai A partnerség eszköz egy célhoz. Fogalmának meghatározásánál több definícióban is szerepelt, hogy valamilyen közös céllal pl. leendő együttműködés jön létre. Nézzük meg közelebbről, mik lehetnek ezek a lehetséges célok: egy adott térség vagy ágazat fejlesztési stratégiájának kialakítása és rendszeres felülvizsgálata, továbbfejlesztése; adott terület fejlesztési stratégiájának megalkotásához és véghezviteléhez elengedhetetlen egy széles körű partnerség összefogása. a megvalósítás eredményességének erősítése azáltal, hogy a program teljes életciklusa alatt bevonásra kerülnek azok a szervezetek, amelyek aktív szerepet játszanak a program megvalósításában; ez lehetővé teszi a sokkal összehangoltabb cselekvést, beavatkozást; minden fontos érintettet be kell vonni a partnerségbe. a beavatkozás, az intézkedések megfelelő fókuszálása, hiszen a különböző bevont partnerek jobban ismerik térségük valós szükségleteit, és képesek a beavatkozásokat azokra a területekre koncentrálni, amelyeken arra leginkább szükség van; a magánérdek és a közérdek még a legdemokratikusabb közegben is eltérő hangsúlyt kaphat: biztosítsuk a legnagyobb nyilvánosságot, hogy kiderüljön, valóban mire kell a projektnek összpontosítani. további célja még az (elsősorban helyi) fejlesztési kapacitás erősítése a partnerek bevonásán és aktív közreműködésén keresztül. A fentiekből láthatjuk, hogy a létrejövő partnerség szereplői között lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatnak kell létrejönnie, hiszen az együttműködésnek stratégiai célt kell szolgálnia. Nézzük meg, milyen problémák merülhetnek (merültek) fel a partnerségekben, és következésképp milyen feltételekkel valósul meg sikeres partnerség! A partnerség akkor lesz hatékony és működésében sikeres: ha a felek közt biztosítva van a kétoldalú (kölcsönös), és folyamatos információcsere, ha a közvetlen projekten, és önmagukon túlmutatva a döntések előkészítésében együttműködnek a térségi szereplőkkel, a gazdasági és a civil szervezetekkel, ha kölcsönös bizalommal, együtt, és egyenrangú félként vesznek részt a tervezésben és a végrehajtásban. 5 A partnerség mára már úgy jelenik meg, mint alapvető képesség a sokszereplős intézményközi és/vagy transznacionális együttműködésre, kulcsot adva a résztvevők kezébe a regionális és helyi fejlesztési források megszerzéséhez Klaszter Klaszter, mint fogalom Nem létezik hivatalos, egyetlen és mindenki által elfogadott klaszter-definíció, viszont az szinte minden klaszterre igaz, hogy egy különleges együttműködési forma, sajátos szövetség, partnerség mely egyre népszerűbbé válik Európa-szerte is az Egyesült EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAI ÉS A PARTNERSÉG ELVE MAGYARORSZÁGON (Rejtjel Kiadó Budapest, 2008) 114. oldal. 5 Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 20. oldal 10

11 Államokban már régóta ismert szerveződési modell. A magyar klaszter szó az angol cluster -ből ered, melynek jelentései: csoport, fürt. Hogy jobban megértsük, milyen csoportosulásról is beszélünk, nézzünk meg pár definíciót! Michael Porter klaszter definíciója szerint (1998): Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, szakmai egyesületek) földrajzi koncentrációja melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze 6 Az EU Vállalkozási Főigazgatóságának enterprise cluster definíciója pedig a következő: a klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, melyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak; még intézményesülés előtt állnak vagy már intézményesültek (megfelelő klasztermenedzserrel). Tehát a klaszter a gazdasági szereplők (vállalkozások, szervezetek, intézmények) csoportosulásának, a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében folytatott kooperációjának viszonylag modern formája. A klaszterek közös jellemzői: a klaszterhez tartozó tagok nagy része között mindig megfigyelhető a tartós együttműködés (pl. hálózat, ellátási lánc) erőforrásokat és kompetenciákat megosztják egymás között, kombinálják ezeket intenzív kapcsolat jellemzi őket a helyi intézményekkel földrajzilag koncentrálódnak Klaszteresedés, az új együttműködési forma Ahhoz, hogy bármiféle klaszteresedés megindulhasson gazdasági-politikai valamint technikai átalakulásnak, változásnak is történnie kellett, melyek az alábbiak voltak: deregulációs politika: a 80-as években megszűntek a nagy kereskedelmi határok (vámok), a versenypolitika és a pénzügyi szektor szabályozására vonatkozó szigorú törvények liberalizálódtak (pl. glasznoszty és peresztrojka). A tőke és termelési áramlások szabaddá tétele és a telephelyek létrehozásának támogatása már az új gazdasági szemlélet jelei voltak. információs és kommunikációs technológiák szerepének növekedése és elterjedése: a határtalan információáramoltatás, adattárolás és automatizált banki- pénzügyi műveletek jelentős gazdasági és innovációs területté nőtte ki magát. Az információ s megőrzésére, megosztására létrehozott tudásbázisok szerepe megnövekedett. E kettő elkerülhetetlen következménye lett a világpiaci verseny erősödése az országokon is átívelő nemzetközi vállalatok, - intézmények, és pénzpiacok uralják a gazdasági szerepköröket. Az államok (kormányzatok) e liberalizált gazdasági-piaci versenyben nem korlátozhatnak, vagy protekcionista intézkedésekkel nem védhetik meg a hazai vállalatoknak. Tehát kellett keresni egy megoldást, amivel a hazai gazdasági szereplők 6 Héjj Tibor: Klaszter- új divatszó, vagy valódi értékteremtő? (2008. jan. 17. Proactive Management Consulting) (letöltés: ) 11

12 esélyeit mégis megnövelik a globális folyamatokkal szemben: ez pedig a klaszter-alapú gazdasági szemlélet. 7 A globális verseny összefogásra, együttműködésre késztet és a versenyképesség növelése érdekében minden eszközt és lehetőséget érdemes megragadni. A klaszteresedés pontosan ezt a célt szolgálja: a lokális (földrajzi) alapon és/vagy ágazatonkénti (spontán, bottom-up) csoportosulások erőforrásaik egyesítésével, együttműködéssel, közös hálózat kiépítésével, sokkal hatékonyabban boldogulnak a gazdaságban, mint egy-egy különálló vállalat. Ilyen értelemben valóban újfajta munkamegosztásról beszélhetünk mely az elmúlt évben vált népszerűvé, és nagyon hamar a globális verseny alapegységévé is válhat. Íme néhány példa az iparágak térségi koncentrációjára: - London, New York pénzügy - Hollywood média, filmipar - Dél-Németország, Detroit autógyártás - Stockholm, Finnország telekommunikáció - Észak-Olaszország textil- és divatipar, - valamint a Szilikon-völgyben létesített computer-csúcstechnológia. A piaci versenyt mindig egy adott termék vagy szolgáltatás piacán kell értelmezni, vagyis iparáganként kell feltárni a vállalati versenyelőny lehetséges forrásait is: Porter rombuszmodellje négy determinánsra, azaz meghatározó tényezőre helyezi a hangsúlyt. Ezek pedig a következők: 1. tényező (input) feltételek 2. keresleti feltételek 3. a vállalati versengés és a stratégia összefüggései 4. támogató és kapcsolódó iparágak 8 A modellnek a jelentősége, hogy egyfajta szegmentálást végez a piac összetevői között, pl. a tényezőknél megkülönbözteti az általános tényezőket, amelyek bármilyen iparágban felhasználhatók (pl. képzetlen fizikai munkaerő), valamint a speciális tényezőket, amik mindig lokálisak és iparág-specifikusak. Az iparági versenyelőnyök létrejöttében a minőség és a specializálódás nagyobb szerepet kap ebben a modellben, mint a mennyiség. Esetünkben azért fontos a rombusz modell, mert Porter két tényezőt emel ki, amelyek mindenképp szükségesek a iparági tartós versenyelőnyhöz: a térbeli koncentrációt és az innovációt. Ezek a tényezők pedig a regionális klaszterek sajátjai. 7 Lengyel Imre: A hazai építőipar versenyképességének: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. (Régió Art, Győr 2002). 7. fejezet: A klaszterek fejlesztésének általános tapasztalatai old. 8 Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan (Dialog Campus Kiadó 2004.) old. 12

13 1. ábra: Porter rombuszmodellje Lengyel Imre szerkesztése A piaci verseny lényege, az alkalmazott vállalati stratégiák és a gazdasági alapállás szerint megkülönböztethetünk hagyományos ágazati- és klaszter-alapú szemléletet. A hagyományos nézet elkülönült, egymással versengő piaci szereplőket feltételez, míg a klaszter-alapú szemlélet a térségben működő vállalatok közös érdekéből, a kooperáció elsődlegességéből és a verseny bizonyos önkéntes korlátozásából indul ki egy térségben, régióban működő vállalkozások valamilyen szintű együttműködését tartja szem előtt. Az ágazati szemlélet a hagyományos fordista ciklushoz kötődik, azaz kormányzati és vállalati szinten is centralizált döntéshozatal (top-down) jellemzi. A nagyvállalatokra jellemző szemlélet velejárója a vertikális integráció, gyenge az innovációs hajlam, az együttműködés szinte is alacsony. Az erősen központosított költségvetési forrásokra alapoz. 13

14 A posztfordista más néven neofordista ciklus szemléletét tükrözi a klaszter-alapú együttműködés, amire a hagyományossal ellentétben itt a laposabb (a hierarchia alacsonyabb szereplői is egyre több döntéshozatali joggal rendelkeznek) és rugalmasabb hierarchia, gyakori az outsourcing (kiszerződés) a hálózatok nyújtotta lehetőségeket jobban ki tudják használni, valamint a helyi kis- és középvállalkozókkal (KKV) való intenzív együttműködés. A politika célja, néhány kiválasztott kulcsiparág, vagy klaszter speciális igényeinek kielégítése, átlátható versenyfeltételek teremtése a termelékenység és az innovációképesség javítása érdekében (Rosenfeld 2002). 9 Így lesz a klaszter-alapú szemlélet tulajdonképpen a regionális politika egyik hajtóága Klaszter vagy hálózat? A klaszter és hálózat hasonló fogalmakat jelölő szavak, de mégsem egymás szinonimái: ebben a fejezetben rávilágítunk a különbségekre. A 1. táblázat 10 alapján vizsgáljuk meg, milyen együttműködési eltérések mutatkoznak meg! 2. táblázat: Hálózatok és klaszterek összehasonlítása Rosenfeld (2001) Mindkét fogalomban közös az erős szervezeti kapcsolatrendszer, mivel a vállalatoknál alapvetően meghatározóak a kapcsolatok: összekapcsolják erőforrásaikat és adottságaikat, pl. beszállítókkal, ügyfelekkel való érintkezés. A hálózatok olyan integrációk, melyek tagjai között a kapcsolatok sem csupán piaciak, sem tisztán hierarchikusak és ezekben a kapcsolatokban a szociokulturális elemeknek kitüntetett jelentősége van, melyben a gazdálkodó szervezetek dominálnak, mint tagok. Céljukban is különbözik a klaszterektől, hiszen a profitszerzés mellett nem törekszenek tudatosan közpolitikai célok megvalósítására: regionális- vagy kisvállalkozás-fejlesztési, 9 Grosz András: A klaszter orientált fejlesztési politika külföldi tapasztalatai (Fiatal regionalisták IV. konferenciája, november Győr. Győr: Széchenyi István Egyetem-MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet CD kiadvány.) 9. oldal. 10 Kovács Attila Tamás-Tóth Tamás: Ph.D. hallgatók: Klaszterek létjogosultsága, életképessége Európában és hazánkban, mindezek tükrében az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter és innovatív lehetőségei; a táblázat Rosenfeld (2001) alapján. 14

15 esetleg innovációs politikai eredményekre. A hálózat fogalmának további fejlődése és finomodása hozta létre a klaszter fogalmát. A klaszter tágabb és lazább együttműködési forma, mint a hálózat. Közösen élvezik az adott térségben levő speciális munkaerő-bázist, infrastruktúrát, innovációs lehetőségeket, ugyanakkor maguk is versenytársai egymásnak Ágazati és regionális klaszterek A klaszterek tipizálásánál két alaptípust különböztetünk meg: ágazati és regionális klasztereket. Az eddigi meghatározások lényegében a regionális klasztert írták körbe, melynek lényege a területi koncentráció. Az iparági klaszter definíciója Porter szerint a következő: egy értéknövelő termelési (ellátási) láncban egymáshoz erősen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózataként adható meg, amely kiegészül specializált szolgáltatásokkal és egyéb intézményekkel. 11 Itt nem a lokalitás a lényeg, hanem az ország húzóágazatának vállalatainak összefogása. Mindkét klaszternél 3-3 típust különböztetünk meg (2.táblázat): 2. táblázat: Iparági és regionális klaszterek típusai Lengyel I. (2001) A típusok a klaszter méretei szerint tagolódnak: a megaklaszter tevékenysége az egész nemzetgazdaságot meghatározza, a mezoklaszter az országon belüli adott iparág versengőit mutatja meg, a mikroklaszter pedig adott iparághoz tartozó egy-két vállalat értékláncrendszerét, kereskedelmi hálózatát jelenti. Regionális klasztereknél fontos megemlíteni, hogy mindig a valós kirajzolódott vonzáskörzetet és nem a közigazgatási területeket kell egységnek venni. A makroklaszetek térségi bázisa az egész ország, minden régióban megtalálhatók a beszállítók vagy a partnerszervezetek. A regionális klaszter bázisa kb. egy régiónyi terület, míg a lokális klaszterek leginkább egy-egy település térségében működik. A klaszter vonzáskörzetének megállapítása fontos lehet a közigazgatási intézményekhez kötött működésnél, valamint támogatások pályázatánál Ágazati klaszterek Ebből a típusú piaci szerveződésből mérhetően több van jelen minden országban. Az ágazati klaszterek mindig egy húzó ágazat mentén szerveződő vállalatok, intézmények, szervezetek és önkormányzatok együttese. Fő célja leginkább e húzó ágazat keretei között 11 Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan (Dialog Campus Kiadó 2004.) 181. old. 15

16 történő érdekegyeztetés, közös erőforrások és kutatások valamint -tudásbázis megalapozása. Ágazati klaszterek hazánkban például: ingatlanfejlesztési klaszter, turisztikai klaszter, termálklaszter, autóipar klaszter, szállítmányozási klaszter, élelmiszeripari klaszter, egészségügyi klaszter stb. Ezen klaszterekhez való csatlakozás előnyöket jelent a tagoknak, hiszen együttes erővel valósulnak meg olyan közös beruházások, melyeket egyedül akár több okból sem (pl. pénzügyi, szakmai tudás hiánya) tudna megvalósítani. Kezdetben hazánkban el kellett fogadtatni vállalkozásokkal, akik egy ágazatban tevékenykedtek, hogy ne úgy tekintsenek egymásra, mint a konkurenciára, hanem úgy, mint egymás költséghatékony erőforrásai, kiterjesztett kapcsolatrendszerei. Most már nálunk is egyre intenzívebb klaszteresedésfolyik, ugyanis a vállalatok rájöttek, hogy így olyan előnyökhöz jutnak, mint például közösen használható eszközös, marketing- és értékesítési csatornák, ágazat számára kialkudott kedvezményes beszállítói árakhoz, kedvezményes szolgáltatásokhoz s nem utolsó sorban olyan tudásbázisokhoz, melyekhez egyedül a vállalat önmaga képtelen volna. A klaszterek számára kiírt pályázatok egyedülálló forrást, innovációs katalizátort jelentenek minden egyes klasztertag számára Regionális klaszterek E klaszterek szerveződési célja az adott régióban tevékenykedő vállalkozások, intézmények, szervezetek és önkormányzatok összefogásával a régió üzleti adottságai, és a térségi arculat fejlesztése. Így egyrészt ennek a sokszínű érdekképviseleti együttműködési keretei között vonzóbbá válik a térség a betelepülni vágyó cégek, vállalatok számára; másrészt mivel számos ágazat képviselteti magát egy ilyen klaszterben, sok új szolgáltatás, vállalkozás alakulhat ki, a vállalkozások közötti párbeszéd, a társági együttműködés valamint az egymás számára generált üzleti lehetőségek mind a klaszter sikerességét szolgálják. Regionális klaszterek két esetben alakulnak ki: vagy nagyon fejlett gazdasági adottságokkal rendelkező térségnél, ahol a versenyképesség maximalizálása a cél hazánkban ilyen térség Törökbálint. A másik esetben viszont épphogy az infrastruktúra és az üzleti beruházások kevésbé intenzív volta miatt szükségesek, hogy ösztönözzék ezeket a beruházásokat, invesztálásokat a térség más vállalatok általi jobb megismerése céljául. Ezen klaszterforma keretei között az alapítók és a tagok is számos ágazat fejlesztési lehetőségeivel ismerkednek meg, és közös térségi projektek keretei között, együttesen építkeznek. A klaszterek célja, hogy a regionális szinten összeadódott tudásbázis, kapcsolatrendszer, célkitűzések által a régió versenyképességi mutatói, a betelepülős cégek száma, a helyben kialakított új szolgáltatások megjelenése, önmagában regionális és országos szinten is hozzáadott értéket képviseljen A klaszter-életciklus Mint már említettük, a klaszterek az egyes országok versenyképességének kulcsát jelenthetik, ahogyan a regionális klaszterek a regionális felzárkózás eszközei lehetnek. Az utóbbi évtizedekben egyre több esettanulmány készült a klaszterekről, melyekben a különböző fejlődési fázisokat vizsgálták. A klaszter fejlődési fázisának megállapítása fontos lehet, ha a klaszter már régebb óta megalakult és sikeres az együttműködés a tagok között, mivel a 12 BDM Klaszter dokumentumai: Klaszterek általában a klaszter szervezetek formái (2008) 16

17 legeredményesebb klaszterek egy minősítési eljárás folyamán akkreditált klaszterekké válhatnak, ami előnyt jelenthet a különböző pályázatok elbírálásánál. Többféle elemzés is készült, néhol négy, máshol hat életciklust különböztetnek meg a szakértők: sokszor a vállalkozások meglétét is már külön elő-fázisként említik meg. Bár, ezt az állapotot azonban még nem sorolhatjuk az igazi klaszterek közé, hiszen kialakulások egyrészt évbe is beletelhet, másrészt politikai-gazdasági motivációkra is szükség van egy klaszterkezdeményezés elindításához, mégis most négy fő életciklust különböztetünk meg (2. ábra) e szerint (a hanyatlást nem számolva): Előklaszterek Feltörekvő klaszterek Terjedő/működő klaszterek Felszállóág kialakult klaszterek 2. ábra: Klaszter-életciklusok Netwin Üzleti Tanácsadó Kft (2007) A különböző klaszter-életciklusok, életfázisok megértése segít, hogy még jobban felismerjük a klaszter gazdasági befolyását Az előklaszterek Ez az ún. úttörő vállalkozások meglétének fázisa, azaz a térségben megfigyelhető olyan vállalkozások megalakulása, melyek valamilyen speciális, lokális tudáson alapulnak. Természetesen nem minden ilyen helyzet lép újabb lépcsőfokot egy klaszter elindításához pl. szükséges a kritikus tömeg elérése, de ez a fajta vállalkozás-koncentrálódás mindenképp feltételként szerepel Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon /Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi kara 161.oldal. (letöltés: ) 17

18 Induló, feltörekvő klaszterek A klaszter létrejöttekor még csak kezdetleges szinten rendelkezik intézményi háttérrel. A vállalkozások száma miatt elmondható, hogy a klaszter összetétele még meglehetősen heterogén. Ami viszont lényeges, hogy a vállalatoknak már van hosszú távú víziója a technológiai fejlődés tekintetében, valamint a feltételek már adottak (pl. erős tudományos bázis), mely a most kialakuló klasztert potenciálisan egy kritikus tömeggé teheti. Mi jellemzi az induló klasztereket? Először is az információ megosztása és a kommunikáció megteremtése érdekében rendszeres belső hírlevéllel kell tájékoztatni a klasztertagokat minden fontos eseményről, hírről. Továbbá a klaszternek induláskor gondoskodnia kell regionális (saját) beszállítói láncokról (adott régió termékei, erősségei), vállalati profilok megjelenítéséről, vállalatok és versenytársak (erősségek és gyengeségek) és technológiai trendek feltérképezéséről, technológiák elérhetőségéről, alkalmazhatóságukról. A kezdetekkor szintén fontos minden támogatási lehetőség megragadása - pl. képzési lehetőségek - és a pályázati források figyelése, mely akár tőkeérték bevonásával az innováció kulcsát jelentheti. Az egységes, közös megjelenés érdekében a klaszternek el kell indítania saját honlapját ahol már nem csak a belső érintettek kapnak információkat (pl. hírlevéllel), hanem a külső érintettek is. Evvel együtt jár a közös lógó, közös arculati elemek tervezése. A tagoknak a klaszter lehetőséget nyújthat a klaszter szempontjából fontos képzéseken, szakmai tanulmányutakon, üzletemberi találkozókon való részvételre. Kiállítási/vásári megjelenéseket a klasztertagok immár közös megjelenésként szervezik. Ennek az életciklusnak két dolog vethet véget: az első, hogy növekvő stádiumba lép, amikor is a vállalatok már hálózatban működnek, és képesek kiaknázni a szinergiákat is. Ekkor a klaszter fejlődését leginkább a kialakuló piacfolyamatok viszik előre. A másik véglet pedig, ha a klaszter elveszíti potenciáját arra, hogy működőképessé váljon, és hanyatlásnak indul A terjedő (működő) klaszterek Egyes tanulmányok a terjedő klasztereket még egy szempontból megkülönbözteti a működési éveik szerint. E szerint az első fázisba sorolandók az 1-3 éves, a másodikban pedig a három évnél idősebb klaszterek. Vizsgáljuk meg, mi jellemzi a különböző terjedő klasztereket ezekben a fázisokban! Működő klaszter I. fázis (1-3 év igazolt működés) A termelést közvetetten segíti a technológiai innovációs menedzsment, a beszállítói kapcsolatok felkutatása, fejlesztése (üzleti ajánlatok közvetítése; ki-mit gyárt), a szakmai klubok, benchmarking klub (gyakorlatok összemérése), az információs adatbázis, a szakágazati K+F és egyéb fejlesztési szolgáltatók és szolgáltatásaik adatbázisa, a kapcsolódó termelési szolgáltatók adatbázisa, a képzési intézmények és képzési programok adatbázisa, a pénzügyi szolgáltatók, az információs adatbázis a termelési eszközök beszerzéséről, és rendszerkatalógus készítése A klaszter tréning programok vezet pl. tematikus szemináriumok a releváns gazdasági/technikai kérdésekre, szakmai minősítő és továbbképző programok, vállalatvezetők részvételével megrendezett workshop-ok, vállalatközi képzések valamint gyárlátogatások. A kooperációs projektek generálása és támogatása a következő sorrendben történik: 18

19 1. Projekt megfogalmazása és kitalálása 2. Partner meghatározása 3. párosító szolgáltatás partnerek összehozása, kapcsolatok létrejötte 4. Feladatok és felelősségi körök felosztása, szükséges eszközök meghatározása, és megszervezése a résztvevőkkel folytatott konzultáció alapján 5. Kiegészítő állami vagy nemzetközi forrás felkutatása, pályázati feladatok elvégzése Egyéb innovációs szolgáltatásokkal is bír, mint pl. a pályázati tanácsadás (pályázatfigyelés, pályázatkészítés, partnerkeresés) ezzel támogatja a klasztertagokat is. Továbbá a támogatási források, hitelrendszer felkutatása, piackutatás, szakmai találkozók, bemutatók, tréningek szervezése és a kiadványok készítése is klaszter feladata. A térség egyéb szereplőinek nyújtandó szolgáltatáscsoportok a következők: 1. Vállalkozások támogatási/képzési igényeinek felmérése 2. Befektetés ösztönzési tevékenység végzése 3. Szerződéses kutatási kapcsolatok elősegítése 4. Hallgatók gyakorlati helyeinek, elhelyezkedésének biztosítása 5. Lehetőség biztosítása a felsőoktatási intézményeknek az oktatás-tematikájuknak a tudás-alapú vállalatokkal való informális egyeztetésre 6. Kutatási intézmények ipari kapcsolatainak megteremtése 7. A regionális innovációs politika megvalósításának elősegítése A kezdeti klaszterekkel ellentétben a növekvő (működő) klaszterekben már pontosan látszanak a határok. A klaszter növekedése, a tagok számának bővülése és koncentrációja a klaszter határain belül növeli az innovációs hálózatot és a fogyasztó-szállító közötti kapcsolatok megteremtésének a lehetőségét. Ez a növekedése egyfajta potitív miliőt teremt, mely hatással a már meglévő és újonnan formálódó vállalkozásokra is. Működő klaszter II. fázis (3 éven túli igazolt működés) A termeléshez közvetlenül kapcsolódó legfőbb innovációs szolgáltatások a termékfejlesztés (termékötletek keresése és közvetítése, termékfejlesztési folyamat megszervezése, iparjogvédelem, prototípusok elkészítésének koordinálása, fejlesztő, gyártó és értékesítő konzorciumok szervezése, projekttervek készítése), a gyártástechnológia fejlesztés (pl. csomagolás, anyagvizsgálat), a technológiai transzfer (új eljárások, technológiák átvétele), a minőségirányítás (nemzetközi szabványok, környezetközpontú minőségirányítás stb.), a formatervezés valamint a együttműködések fejlesztése (iparvállalatok és a térség egyéb szereplői között) Fenntartható, érett klaszterek Ebben a ciklusban már nem bővül folyamatosan új tagokkal a klaszter mondhatni a foglalkoztatottak száma szinte stagnál, viszont már kiépített stabil hálózattal rendelkezik. Termékei és szolgáltatásai magasabb minőségűek innovációs termékek, versenyképesek más térségekkel szemben is (régió, nemzeti vagy akár több országot is nézve). Külső vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolata tartja mozgásban, a tudás beemelésére nyitottan. Ebben a fázisba soroljuk a már akkreditált innovációs klasztereket is. Ha kimeríti a technológiai lehetőségeit, akkor a klaszter hanyatlásnak indulhat. Ha viszont a klaszter még időben visszalép egy előző életciklusba pl. új piacokra történő belépés, új növekedési fázisba is érhet. 19

20 A hanyatló klaszterek Mikor a klasztertagok száma erőteljes csökkenésbe kezd, foglalkoztatottjainak száma csökken, akkor elérte hanyatló életciklusát. Radikális változtatásra van szükség, ha a klaszter továbbra is versenyképes akar maradni, három lehetőség adott: a klasztert felszámolják és eltűnik; a fejlődni már nem képes fejlesztési utat felváltja egy új technológia (pl. hagyományos hangszerkészítő klaszter átvált elektronikus hangszerek gyártására); a klaszter egy teljesen új fejlesztési pályát tűz ki célul (pl. a Ruhr-vidéken, ahol a hanyatló acélipari termelésből a klaszter megpróbált elmozdulni a környezetvédelmi technológiák irányába) Az Európai klaszterpolitika alapjai Az EU hivatalos klaszterpolitikájának kezdetei egészen a 90-es évek elejére tehetőek: a klaszterek támogatása kiemelt szerepet kapott az Európai Bizottság 1993-ban kiadott Növekedés, Versenyképesség és Foglalkoztatás című fehér könyvében. Az azóta eltelt időszakban a különböző szintű vállalkozói hálózatok támogatása mind EU-s mind tagállami szinten a gazdaságpolitika fejlesztésének alapelvévé vált. A klaszterfejlesztési folyamat fontos állomása a január án nyilvánosságra hozott Európai Klaszter Memorandum, amelyet eddig 70, Európai Unión belüli és társult országbeli szervezet írt alá. Az Európai Klaszter Memorandum A 2007 végén az Európai Unió megbízásából kidolgozott dokumentum célja, hogy felhívja az Unió tagállamainak és régióinak figyelmét a klaszteresedés támogatásának fontosságára. A dokumentumban az innovációt, a nemzeti és regionális fejlesztést megcélzó 4*5 alapelv került megfogalmazásra a közösségi politika számára: Európában a dinamikus klaszterek a következőkkel jellemezhetőek: 1. az innovációs és gazdasági konjunktúra kulcstényezői, 2. fejlődésük a piacon spontán módon megy végbe, 3. ott fejlődnek, ahol erős a verseny a régiók között, 4. tükrözik az adminisztratív és szervezeti határokon átnyúló együttműködések és összefonódások meglétét, 5. sokkal láthatóbbakká válnak, ha szoros kapcsolat jön létre más országok vagy régiók klasztereivel. A gazdaságfejlesztési ügynökségeknek, végrehajtásért felelős intézményeknek elkötelezettnek kell lenniük az alábbi tevékenységek végrehajtásában: 1. a dinamikus innovációs klaszterek növekedésének támogatása régiókon belül és régióhatárokon kívül, 2. az alapvető stratégiák kidolgozása és a kifejtett hatások felmérése, hatékony értékelése, 3. a klaszterspecifikus célok és stratégiák meghatározása, 4. a klaszterkezdeményezések közti transznacionális, stratégiai, üzleti kapcsolatok és együttműködések megerősítése, 14 Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007) old. 20

21 5. a stratégiai szintű szoros együttműködések kialakítása. A nemzeti és regionális szintű politikákat meghatározó intézmények törekvéseit EU-s szinten támogatni szükséges a következő célok elérésében: a klaszterprogramok és klaszterkezdeményezések tervezése kialakítása, a versenyképes klaszterek számára aktív kormányzati programok kidolgozásának biztosítása, a klaszterpolitika életciklus szerinti igényekre és kompetitív előnyökre építő portfólió szempontú megközelítésének fejlesztése, a klaszterfejlesztési törekvések horizontális klaszterpolitikában való integrálása, az innovációs környezet fejlesztése. Az európai intézményeknek, különösen az Európai Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Befektetési Banknak törekednie kell az alábbi célok végrehajtására: 1. a klaszterek fejlesztését szolgáló támogatási programok folyamatos korszerűsítése, 2. a szerkezetátalakítási és klaszterfejlesztési politikák felülvizsgálata, 3. az eredményorientált nemzetközi klaszter-együttműködések támogatásának fokozása, 4. a klaszterekre, a regionális innovációs kapacitásokra, és a klaszterpolitikának hatására vonatkozó információbázis bővítése és fejlesztése, 5. a nemzetközi együttműködéseket segítő hatékony és nyitott platformok kialakítása. Az Európai Unióban felmérések szerint közel 2000 klaszter működik. A húsz főnél több alkalmazottal rendelkező cégek közül átlagosan minden negyedik tagja klaszternek, amelyek a munkavállalók közel 38%-át foglalkoztatják. Az EU felismerte a vállalkozói hálózatok és klaszterek egyre növekvő szerepét a foglalkoztatás és gazdasági növekedés, valamint a területi kohézió elősegítésében Az Európai Unió klasztereket támogató programjai között A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) A CIP elsősorban kkv-k innovációs tevékenységeit (köztük az ökoinnovációt) támogatja, jobb hozzáférést biztosít a finanszírozási lehetőségekhez, vállalkozástámogató szolgáltatásokat nyújt a különböző régiókon belül. A program teljes költségvetése 3621 millió euro. A CIP három operatív programra oszlik. 1. a kkv-k versenyképességének előmozdítása (Entrepreneurship and Innovation Programme (EIP); az innováció támogatása, ökoinnováció támogatása; 2. a fenntartható információs társadalom fejlődésének felgyorsítása (ICT Policy Support Programme); 21

22 3. az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban (Intelligent Energy Europe Programme (IEE) Az Európai Unió elsődleges nemzetközi kutatásfinanszírozási programja között. Az FP7 négy fő tevékenységcsoportból épül fel, amelyek négy egyedi programot és egy ötödik, nukleáris kutatási programot alkotnak. A folyamatosan frissülő pályázati felhívások a cfm?fuseaction=usersite.fp7callspage&rs webcímen érhetőek el. A vállalkozói hálózatok támogatása a kapacitások elnevezésű programon keresztül valósul meg, azon belül is a kkv-k javára végzett kutatások támogatásán keresztül, mely a program költségvetésének 31,7%-át teszi ki. A források elsősorban olyan vállalkozásokat, illetve vállalkozói szövetségeket céloznak meg, melyek kutatási tevékenységét egyetemekhez vagy kutatóintézetekhez szükséges kiszervezni. A kkv-k számára végzett kutatás két alprogramból áll: Innovatív kkv-k kis csoportjainak támogatása közös vagy egymást kiegészítő problémák megoldásában; kkv közti nagyobb szövetségek és csoportok támogatása annak érdekében, hogy az egyes ipari szektorok és szegmensek vállalkozásainak nagyobb csoportját érintő technológiai problémákra megoldást találjanak. A kapacitások alprogram másik területe tudás régióinak támogatása (Regions of Knowledge), melyet az FP7 program a regionális kutatás-vezérelte klaszterek nemzetközi együttműködéseinek, fejlesztéseinek és integrációjának támogatásán keresztül valósít meg. Célok és támogatott tevékenységek 1. Kutatási klaszterek határokon/országokon átnyúló együttműködésének erősítése közös érdeklődési területeken 2. Regionális hatóságok, kutatóközpontok és vállalkozások közötti kapcsolat erősítése 3. Közös, európai szintű kutatási akciótervek kidolgozása a regionális versenyképesség növelése érdekében 4. Regionális kutatás-vezérelte klaszterek nemzetköziesedésének támogatása 5. A kevésbé fejlett régiók számára mentorálás 2010-től kötelező elem A pályázatokat min. 3 regionális kutatási klaszter konzorciuma 3 különböző tagországból és/ vagy társult országból nyújthatja be 126 millió EUR összköltségvetésű pályázatra A siker modellje: a Triple helix A tudásalapú gazdaság megerősödésével a kutatói szféra, az állam és a gazdasági szereplők viszonya a fejlett országokban fontos változásokon ment keresztül, létrejöttek a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerek. Ennek hátterében az alábbi folyamatok állnak: A tudás gazdasági jelentősége felértékelődött a hagyományos termelési tényezőkkel szemben. Az egyetemek ennek következtében egyre fontosabb szereplői lettek az innovációs rendszereknek. Az állam, a magán (üzleti) és az akadémiai szféra kölcsönösen összefüggő hálózatok rendszerét hozta létre, amelyben egyik szereplő sem képes domináns szerepet betölteni. 22