TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Átírás

1 Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A régióban található 58 gyógy- és termálfürdő alapadatait, forrásallokációit, fejlesztéseit veszi számba. Rendszerezi a végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, ezeket országos és nemzetközi összehasonlításba helyezi. Nem titkolt célja rámutatni a legfontosabb ellentmondásokra és javaslatokat tenni a lehetséges fejlesztési irányokra. A szerzők más szakemberekkel egyetemben az egészségturizmusban látják a régió számára a kitörési pontot, viszont a pontszerűen végrehajtott, területileg nem összehangolt, kurucos fejlesztésekkel nem értenek egyet. Meg vannak győződve arról, hogy ha változatlan formában folyik tovább a fejlesztés, nem csupán nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető lesz országunk, régiónk versenyképességének csökkenése, ennek minden negatív társadalmi és gazdasági következményével együtt. Szinte minden nemzetközi és hazai szakirodalom egyetért abban a tekintetben, hogy válság idején kell fejlesztésekre forrásokat biztosítani. Ekkor kell megalapozni a gazdasági fejlődés főbb mozgatórugóit, ebben a konkrét esetben az egészségturizmust, gyógyhelyfejlesztést. Ebben az értelemben az elérhetőség is, például a repülőtér-fejlesztés is beleértendő, valamint fel kell használni a soros EU-elnökség idejét is lobbizásra (például az egymás közti egészségbiztosítási átjárhatóság, elszámolhatóság könnyítésére). Kulcsszavak: Észak-alföldi régió, egészségturizmus, gyógyturizmus, területfejlesztés, fejlesztéspolitika. 1. Bevezetés Bizonyos időközönként a fejlesztéspolitikában is meg kell állni, számadást kell készíteni, és meg kell próbálni válaszolni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy merre tovább? Ez a hétköznapi életben is fellelhető alaptétel igaz az Észak-alföldi régió turizmusára, azon belül pedig a gyógy- és termálfürdők helyzetére is. S hogy mi teszi szükségessé e számadást? Az elmúlt időszak, a területfejlesztési törvény megalkotása óta eltelt közel másfél évtized hazai turizmusfejlesztési eredményei mindenképpen. A tanulmány megvizsgálja a régió 44, egészségturisztikai szempontból jelentős településén található 58 gyógy- és termálfürdő helyzetét, jellemzőit, eddigi fejlesztéseit és a jövőbeni fejlesztési elképzeléseiket. A vizsgált létesítmények között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor öt fő részből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketingtevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény 1 PhD, igazgatóhelyettes (Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség), egyetemi docens, Eszterházy Károly Főiskola, tanszékvezető, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar, ferenc.mezo@eszakalfold.hu. 2 PhD, tanszékvezető, főiskolai docens, Eszterházy Károly Főiskola, kovacstibor@ektf.hu. 10 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM közül hat nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, sok fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre vonatkozóan szolgáltatott adatot. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése alapján az 58 fürdőlétesítmény kitöltöttségének aránya átlagosan 86%-os volt. Mindössze 18 szolgáltató nyújtott 80%-nál alacsonyabb arányú kitöltöttséget, s a hat létesítmény, amely nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, 0%-osnak minősíthető. A tanulmány a vizsgálatba vont fürdőkből visszaküldött összesen 52 darab kérdőív alapján további elemzéseket végez, s mindezek alapján számba veszi a régió gyógy- és termálturizmusában végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, ezeket országos és nemzetközi összehasonlításba helyezi. Kiegészítő adatok származnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisából és kiadványaiból, illetve a MID-TERM értékelésből, amely a Regionális Operatív Program (ROP) Észak-alföldi régióra vonatkozó félidei értékelését jelenti (ÉAOP). 2. Az eddigi fejlesztések összegzése, a velük kapcsolatban felmerülő kérdések A Széchenyi-terv fürdőfejlesztései, amelyek országosan közel 65 milliárd forintnyi összeget tettek ki, majd az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terven (ÚMFT) belüli Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) volt az a program, amely igen jelentős összegeket fordított az egészségturizmus versenyképességének meg teremtésére (Heti Válasz, 2010). Az eddigi fejlesztések értékelése kapcsán a fő kérdések a következők lehetnek (amelyekre a jelen

2 tanulmány terjedelmi korlátok miatt csak részben tud válaszolni): mit fejlesztettek eddig az Észak-Alföldön az egészségturizmus terén, és milyen forrásokból? Azok jól hasznosultak-e? Ezek a fejlesztések a turizmus alapindikátoraiban, azok változásaiban visszatükröződnek-e? Mit kell még mindenképp fejleszteni, és milyen forrásból? Kell-e a stratégián, célkitűzéseken változtatni? 3. Az egészségturizmus alapjai az Észak-alföldi régióban A turizmus interszektorális jellegéből adódóan számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá, igaz, különböző mértékben. A régiónak Magyarország turizmusában betöltött fontosságára mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók közötti megoszlása is: az Északalföldi régió 10,4% részesedéssel bír, amellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után. Ezen belül az Új Széchenyiterv is kiemelten kezeli a gyógy- és egészségturizmust. Magyarország termálvízkútjainak 16%-a (213 darab) a régióban található. A legtöbb kút 125 Jász-Nagykun- Szolnok megyében lelhető fel, míg Hajdú-Bihar megye településein 64, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 24 ilyen kút van. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél már jóval szerényebb. A minősített gyógyvízzel rendelkező települések száma 34, közülük kettő Debrecen és Hajdúszoboszló az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) országos törzskönyvi nyilvántartása alapján gyógyhely minősítésű. A régió 44 településén található fürdőlétesítmény, 28 fürdőben gyógyvíz van. A fürdőlétesítmények jellegét tekintve a termál- és 1. ábra A régió fürdőlétesítményei jellegük szerint (%) Strandfürdő 28 Élményfürdő 8 Forrás: saját szerkesztés Egyéb 1 Termálfürdő 32 Gyógyfürdő 31 a gyógyjelleg dominál, emellett számos strandfürdő üzemel, és az élményjelleg is jelen van (1. ábra). Az utóbbi évek támogatási forrásainak köszönhetően számos létesítmény komplex fejlesztéseket hajtott végre, amelynek eredményeképpen a többfunkciós (egyszerre gyógy-, termál-, strand- és/vagy élmény-) fürdők turizmusban betöltött szerepe erősödik. A fenti jellemzőkből kitűnik, hogy a szolgáltatók a legnagyobb hangsúlyt a gyógyszolgáltatásokra helyezik, az élményfürdők kivételével minden létesítmény rendelkezik termál gyógymedencével. A gyógyszolgáltatások Gyógyszolgáltatások típusai a régió fürdőlétesítményeiben (darabszám) Termálgyógymedence Termálkádfürdő Iszappakolás, iszapfürdő Súlyfürdő Szénsavas fürdő Orvosi gyógymasszázs Víz alatti vízsugármasszázs Vízben végzett csoportos gyógytorna Komplex fürdőellátás Csoportos gyógyúszás 18 éves kor alattiaknak Balneoterápia Klímaterápia Hidro- és termoterápia Mechanoterápia Elektro- és fototerápia Speciális gyógyászati kezelés Rehabilitációs szolgáltatások, baleseti utókezelés ábra Forrás: saját szerkesztés TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 11

3 előtérbe helyezését elsősorban a kitermelt víz összetétele, gyógyhatása, gyógyászati célokra történő felhasználhatósága hívja életre, valamint a megjelölt célcsoport által támasztott igények (2. ábra). Ugyanakkor a gyógyszolgáltatások többségének kialakítását, költség- és szakértelem-igényes működésének finanszírozhatóságát pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) határozza meg. 4. A régió egészségturisztikai keresletének alakulása A régió kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számából a nemzetközi jelentőségű gyógy tényezővel 65%-kal részesednek, az országos, regionális és helyi jelentőségű gyógy té nyezővel pedig együttesen 29%-kal (3. ábra). A fennmaradó 6%-kal a többi, 345 régióbeli település részesedik, így a települések mindössze 11%-a produkálja a régióban eltöltött vendégéjszakák számának 94%-át. Ez alapján megállapítható, hogy a gyógytényező (termálvíz, gyógyvíz) jelenléte egy településen jelentős vendégéjszakaszámot generálhat a régióban, s bár a fürdővel en más turisztikai attrakció (kulturális, természeti stb.) is megtalálható, a régióban a tíz legtöbb vendégéjszakával rendelkező település közül három (Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő) legfőképp gyógyfürdőjéről ismert. Az Észak-alföldi régió turizmusának motorja egyértelműen Hajdúszoboszló és tőle némileg lemaradva Debrecen kiemelkedő turisztikai teljesítménye. Tekintettel arra, hogy a régió gyógy- és termálvízkészletének összetétele, hatásai hasonlóak, egymásra épülő fejlesztésekkel és összehangolt marketingtevékenységgel a kereslet növekedése érhető el az egészségturizmusban, ami a turizmus más területeire is tovagyűrűző hatást gyakorolhat. Az adatok alapján a települések rangsorából kiemelkedik Hajdúszoboszló: 2008-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek közel harmadát, több mint 200 ezer főt tudhatott magáénak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött kétmilliós vendég éjszakaszámból pedig közel egymillióval rendelkezik (a régió összes vendégéjszakájának a 43%-a). Az átlagos tartózkodási idő jelentősen meghaladta a régió átlagát: ban 3,8 éjszaka volt. Debrecen lemaradva a második, közel 400 ezer vendégéjszakával (a régió összes vendég éjszakaszámának 16%-a). A régió tíz települése bírja a vendégéjszakák 85%-át (és az ÉAOP fejlesztési források 65%-át is). Ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a gyógytényezővel nem en eltöltött vendégéjszakák aránya csupán 5%. Ebből következik, hogy a turisztikai potenciállal túlnyomó többségében az attrakciókínálat egy részét (több helyütt egészét) az egészségturizmus biztosítja. 12 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 3. ábra Vendégéjszakák aránya a gyógytényezővel kereskedelmi szálláshelyein az Észak-alföldi régióban, 2008 (%) Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel (8 település); 17 Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel (3 település); 65 Forrás: KSH, saját szerkesztés Helyi jelentőségű gyógytényezővel (33 település); 12 Többi település (345 település); 6 A régióba látogató belföldiek számát tekintve a mintegy 2,2 millió főből 1,2 millió látogató keresi fel a régió nemzetközi jelentőségű fürdőit, Hajdúszoboszlót, Debrecent és Nyíregyházát. Az országos és regionális jelentőségű fürdőket közel 400 ezren látogatták, s a 32 helyi jelentőségű fürdőt több mint 580 ezren keresték fel (KSH 2009). Az adatok alapján megállapítható, hogy a kiépített infrastruktúrának, a széles kínálatnak és az intenzív marketingtevékenységnek köszönhetően a belföldi turisták körében is a nemzetközi jelentőségű fürdők a leglátogatottabbak. Ugyanakkor a szerényebb kínálati palettával rendelkező helyi jelentőségű fürdők turizmusban betöltött szerepe is markáns: a belföldi látogatók 26%-a keresi fel a régió lokális fürdőit. A külföldi vendégek tekintetében a régió legjelentősebb küldőországa hagyományosan Németország. A német vendégek csökkenő száma mellett a régiónak és Hajdúszoboszlónak hagyományosan a második legfontosabb vendégköre lengyel, és mivel ez leginkább az Északalföldi régióra jellemző, a marketingtevékenység során Lengyelországgal kiemelten érdemes foglalkozni. Nő a régióval is határos két ország, Románia és Szlovákia részesedése az ország turizmusából, ami a régió számára biztató fejlemény. Ebből a két országból érkezik a legtöbb, körülbelül 7-7 millió látogató Magyarországra (Kincses, 2009), bár a számok ezen két ország esetében az egészségturizmus szempontjából kevésbé relevánsak, mivel a látogatók jelentős része nem elsődlegesen turisztikai céllal érkezik (átutazás, rokonlátogatás stb.). A Csehországból és

4 4. ábra A régió fürdőinek látogatottsága a gyógytényezővel rendelkező település típusa szerint, országonként, Németország Lengyelország Románia Ukrajna Szlovákia Egyéb (Hollandia, Ausztria stb.) Forrás: KSH, saját szerkesztés Helyi jelentőségű gyógytényezővel Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel Oroszországból érkezők látogatók száma is fokozatosan növekszik. A fürdők országonkénti látogatottságát elemezve megállapítható, hogy a külföldi vendégek túlnyomó része a nemzetközi jelentőségű fürdőket látogatja. A kérdőívek adatai alapján összeállított saját adatbázisból származó, 2009-re vonatkozó információk szerint az országos-regionális és a helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőiben elsősorban a német vendégek fordulnak elő nagyobb számban, az előbbiben az összes német vendég 12%-a, utóbbiban 10%-a fordul meg. A szomszédos, illetve a kelet-közép-európai országok közül a Romániából, Ukrajnából és Lengyelországból érkező vendégek több mint 90%-a a nemzetközi fürdőket keresi fel, ez alól kivételt képez Szlovákia: az innen érkező látogatók nagyobb arányban fordulnak elő néhány kisebb, helyi jelentőségű fürdőben (például Hajdúböszörmény, Polgár, Tiszacsege, Tiszavasvári) (4-5. ábra). A földrajzi közelségre, valamint a települések közötti partnerkapcsolatokra alapozva a szomszédos országok, illetve a határ menti régiók irányába folytatott intenzív, célirányos marketingtevékenység növelheti a régió helyi jelentőségű fürdőinek látogatottságát. A Világtrendek a turizmus-iparban című tanulmány (Várhelyi, 2009) szerint az egészségturizmus a turizmus egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ága. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás, ma már nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldáscsomagokról. Az egészségturizmus egészséggel kapcsolatos trendjei egyrészt a medical wellness előretörését, másrészt az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Bár a klasszikus gyógyturizmus visszaszorulóban van a wellness terjedéséhez képest, de ez nem vonatkozik a gyógyturizmus egészségügyhöz kapcsolódó részére. Ez Magyarország szempontjából a gyógyturizmuson belül versenyelőny, hiszen mind a hagyományok, mind a rendelkezésre álló humánerőforrás terén az ország helyzete jobb, mint a legtöbb versenytársáé. 5. A korábbi és a jelenleg zajló fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai A régió gyógy- és termálfürdői az elmúlt évtizedben jelentős támogatási összegekhez juthattak hozzá a különböző pályázati lehetőségeken keresztül. A 80-as évek végén, 90-es évek elején gyógy- és termálfürdőink TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 13

5 5. ábra A régió gyógy- és termálfürdőinek látogatottsága országonként, 2008 (%) 6. ábra Az egészségturisztikai támogatási források megoszlása az Észak-alföldi régióban, (%) Románia 4 Lengyelország 5 Németország 8 Ukrajna 1 Szlovákia 1 Egyéb 3 Egyéb EU-forrás (NFT/ÚMFT) 1 Hazai decentralizált források 6 Széchenyi-terv 32 ÉAOP A 58 Magyarország 78 Forrás: saját szerkesztés Forrás: saját szerkesztés PHARE SOP' 97 3 túlnyomó része jobbára helyi jelentőségű, közcélú, jóléti fürdőként üzemelt. A régióba érkező nemzetközi és hazai gyógyturizmus csupán néhány településre koncentrálódott (például Hajdúszoboszló, Nyíregyháza-Sóstó stb.). A kezdeti, elsősorban technológiai fejlesztéseket, medencefelújításokat segítő hazai decentralizált források támogatásai mellett a Széchenyi-terv jelentette az igazi áttörést, amely először tett kísérletet a hazai gyógyturizmus koncepcionális, programalapú fejlesztésének megalapozására. A Széchenyi-terv keretében mintegy négymilliárd forint fejlesztési forrás érkezett a régió tizennégy településére, ekkor indult meg Cserkeszőlő, Debrecen, Túrkeve, Vásárosnamény bevezetése a hazai és nemzetközi gyógyturizmus piacára. Az európai uniós források vonatkozásában a PHARE SOP 97-es, az akkori Északkelet-magyarországi régió 6 megyéjét érintő program tette lehetővé a Vidékfejlesztés komponensen belül két település, Hajdúszoboszló és Túrkeve fürdőinek fejlesztését (6. ábra). A gyógy- és termálfürdő-, valamint strandfürdőfejlesztések teljes támogatási forrásnagyságának több mint 60%-át az EU-s források biztosították, 32%-a a Széchenyiterv pályázati forrásaiból, s csupán mintegy 6% származott a hazai decentralizált forrásokból. Az európai uniós források a nemzetközi és az országos, regionális jelentőségű gyógytényezővel mellett 7. ábra A gyógytényezővel részesedése a régióba érkező egészségturisztikai támogatásokból támogatási források szerint (milliárd forint) Európai Uniós forrás Széchenyi-terv Hazai forrás Összesen Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (3 település) Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel (8 település) Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (33 település) Forrás: saját szerkesztés 14 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

6 számos helyi jelentőségű fürdőlétesítmény fejlesztéséhez nyújtottak támogatást, így például Nyírbátor, Hajdúböszörmény, Kisújszállás, Berettyóújfalu és Balmazújváros fejlesztéseihez (7. ábra). A Széchenyi-terv egészségturisztikai támogatásai elsősorban a nemzetközi jelentőségű fürdők fejlesztéseire helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor jelentős segítséget nyújtottak a kisebb fürdők infrastrukturális és technológiai fejlesztéseihez, szolgáltatásaik bővítéséhez (Mundruczó Szennyessy 2005). Több település fürdője ebből a forrásból kapott lehetőséget a helyi jelentőséget meghaladva az országos, regionális szerepkör kialakításához (Cserkeszőlő, Túrkeve, Kisvárda, Püspökladány, Vásárosnamény). A hazai decentralizált forráskeretek a forráskeretek szűkössége, a változatos célrendszer, valamint a projektek nagyságrendje miatt elsősorban a helyi jelentőségű fürdők fejlesztésében vállaltak szerepet. A decentralizált források elsősorban kisebb infrastrukturális, technológiai beruházásokhoz nyújtottak támogatást, ugyanakkor néhány település fürdője a decentralizált keretekből elnyert támogatás segítségével vált a régió egészségturizmusának tényezőjévé (például Fehérgyarmat, Tisza földvár, Hajdúböszörmény, Jászszent andrás, Jász bol dog háza). A következő évek támogatási forrásainak hatékony felhasználása érdekében feladatként jelentkezik a tematikus és területi fókuszok megfogalmazása a gyógy turizmus további fejlesztési céljait illetően, valamint új piacok elérése, piaci rések felkutatása. A forrásnagyságot tekintve az ÚMFT Észak-Alföldi Operatív Programjának 2. prioritása, a Turisztikai fejlesztések komponensei (2.1.1.A: Gyógy- és termálturizmus feltételrendszerének fejlesztése és E: Kiemelt projektek) biztosítják a legnagyobb elérhető forráskeretet a régió gyógy- és termálturizmusának fejlesztésére, elősegítve a turisztikai piacon megszerzett pozíció megtartását, új piacok megszerzését (8. ábra). 6. Az Észak-Alföld egészségturizmusának (meg)tervezett jövője: mit, merre és hogyan? A régióban az egészségturizmus az egyik legjelentősebb attrakció a turisztikai szektoron belül. A feltárt Egészségturisztikai támogatások az észak-alföldi régióban (millió forint) 8. ábra Forrás: saját szerkesztés TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 15

7 termálvízkészletekhez kapcsolódóan nagyszámú településen épült ki fürdőlétesítmény. Ezeknek a fürdőlétesítményeknek az infrastrukturális ellátottsága, technológiai színvonala, szolgáltatáskínálata, humánerőforrás-jellemzői, marketingtevékenysége, kapcsolati rendszere a hasonló összetételű vízkészlet és a régióra általánosan jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére heterogénnek, igen változatosnak mondható. A régió termálvízkészlettel rendelkező településeinek többsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a munkahelyek leépülése, a lokális jövedelemtermelő források elapadása miatt a gyógy- és termálvízre alapozott turizmusban látja a kitörés esélyét. A külföldi látogatók mellett a belföldi kereslet kedvelt célpontjainak tekinthetők a régió fürdői, amit részben a regenerálódást szolgáló, rekreációs, szabadidős motivációs célok mellett a lakosság egészségi állapota is indokol. Az elsősorban mozgásszervi problémákat javító gyógyhatás mellett a régió gyógyvizei alkalmasak idegrendszeri, nőgyó gyászati, hormonális és bőrgyógyászati panaszok kezelésére (Kincses 2009). Ezekre a szükségletekre való reagálás még nem tekinthető megfelelőnek, a gyógyszolgáltatások a régióban kevés helyen találkoznak az egészségügyi szolgáltatásokkal, ennek oka elsősorban az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási hátterének problémáiban keresendő. A kedvezőtlen tendenciák megfordítása érdekében belső átcsoportosítással módosítani kell az európai uniós források felhasználását, a Széchenyi-terv újraindításával pedig kiegészítő forrást kell bevinni ebbe az egyre fontosabb ágazatba. A gyógyászati cél mellett jelentős motiváció az egészségmegőrző és az élményjellegű céllal érkező belés külföldi turisták száma, amihez kapcsolódóan a régió számos sajátos jellegzetességgel bír. A termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (például mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri stb.) alkalmasak. A régió nemzetközi, országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települései széles körű szolgáltatásokat nyújtanak (például gyógy-, wellness-, gasztronómiai, sport, egyéb stb.). A régióban a szakemberképzés (beléértve az egészségügyet is) magas színvonalú. A nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentős vonzerővel rendelkezik a régió (Hajdúszoboszló, Debrecen). A gyógy- és termálfürdők mellett a régió turizmusának kínálati oldalában meghatározóak a természeti és táji értékek, például a Hortobágy, amely Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, illetve a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak. A folyóvizek az ökoturizmus egyik legfontosabb alapelemeinek tekinthetők, a horgász-, vadász-, lovas turizmus sok látogatót vonz a természetbe. 16 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM A régió a természeti értékek mellett jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: a vallási értékek, a műemlékek, a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg) és a népi kismesterségek fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban (például Virágkarnevál, Nyírségi Ősz, hortobágyi Hídivásár stb.). Ezek a jellegzetességek a nemzetközi trendekhez illeszkedően új termékként jelenhetnek meg a turisztikai piacon (például az egészséges életmódhoz kapcsolódóan az aktív turizmus régióban jellemző ágaival összekötve, a természetgyógyászat kombinálva a régió egyes jellegzetes termékeivel: méz, gyógynövények, biotermékek stb.). A források javasolt felhasználása: A nemzetközi vonzással rendelkező gyógy szol gálta tások bővítésének támogatása. Régiónként indokolt lenne egy nemzetközi vonzással rendelkező településen fejleszteni 4 5 milliárd forint értékben (ROP 2. prioritás kiemelt konstrukcióból, a ből erre elkülönített forrást kell létrehozni). Meggondolás tárgyává kellene tenni az egy ablak több konstrukciós formát. Az egy ablak több konstrukción azt értjük, hogy a pályázók egy pályázat benyújtásával több konstrukcióból tudnának forráshoz jutni, ez nem jelentene nagyobb támogatási intenzitást, de nem kellene külön-külön támogatási tevékenységenként pályázni. Ezzel egyszerűbb lenne az eljárásrend és egy adott pályázaton belül lehetne kezelni az elképzelt fejlesztés komplexitását. Például az érintett városrészt rehabilitálni, funk ció átalakítást végrehajtani (5. prioritásból), ez szolgálná a tágabb környezet fogadókészségének növelését. Az Önkormányzati utak fejlesztése című konstrukcióból a közvetlen helyi kezelésű utak fejlesztését megoldani (ez 3. prioritás, 3.1.2). A Szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése című konstrukcióból meg lehetne oldani a szálláshely-kapacitás növelését vagy minőségi fejlesztését (szintén 2. prioritás, 2.1.2). Térségileg összehangolt komplex fejlesztések ösztönzése (olyan térségi kiemelt turisztikai projektek, amelyek együttműködésre sarkallnak, és élményláncokat, attrakciófejlesztéseket hoznak létre, vagyis szakítanak az eddigi pontszerű fejlesztéssel). Az Alföld Spa nagytérségi együttműködésben részt vevő régiók komplex egészségturisztikai csomagjainak összehangolt fejlesztése. A világtrendek alapján a jövedelem jelentős része, az üzleti eredmény döntő része a spákban realizálódik, ezért szükséges az ezeket kiszolgáló központi és egyéb háttér informatikai fejlesztése, cél az országosan egységes desztinációs adatkezelés megteremtése.

8 Keresletélénkítő eszközök bővítése, látványos multimédiás programok készítése, valamint az elengedhetetlen spafoglalási rendszerek, nemzetközi online promóció fejlesztése. A témához kapcsolódó nemzetközi kutatások támogatása. Olyan nemzetközi kutatási programokat kellene támogatni (kötelező publikálási feltételekkel, konferenciákkal) a hazai és külföldi egyetemekkel, amelyek nemzetközileg klinikailag is tesztelik gyógyvizeink hatékonyságát (német, Benelux, skandináv, orosz, ukrán, olasz, amerikai, japán viszonylatban). Ezt kiegészítendő az egyéb hazai egészségturisztikai kutatások is támogatásra szorulnak, illetve mesterképzést is létre kell hozni (MsC) az egészségturizmusban dolgozók számára, speciálisan az egészségturizmus tárgykörében (amelynek bázisa a Debreceni Egyetem lenne). Természetesen nagy kérdés, hogy miként lehet megoldani, hogy a turizmusból élő kis- és középvállalkozók is fejlesztési forráshoz jussanak. Általános hiba, hogy hajlamosak vagyunk kizárólag nagy cégekben, nagy önkormányzati beruházásokban gondolkodni. Viszont kizárólag a nagy rendszerek nem lesznek képesek a tervezett ezer új munkahelyet megteremteni a turisztikai ágazatban az elkövetkező tíz évben. 7. Összegzés Az értékelésnél nem szabad elfelejteni, hogy társadalmigazdasági szempontból ez a régió az egyik legfejletlenebb, legalacsonyabb GDP-vel rendelkező területi egység nemcsak Magyarországon, hanem az egész EU-ban is. Az Észak- Alföld ugyanakkor egy mezőgazdasági régió is, és gazdaságilag is fontos, hogy helyben fogyasszák el (nem kis mértékben az ide érkező turisták) az itt megtermelt, kiváló minőségű agráripari termékeket (így kisebb lehet a termékek környezeti lábnyoma is). A meglévő természeti adottságok természetesen önmagukban még nem elegendőek: ötvözni kell őket turisztikai látványosságokkal, csomagok kialakításával. Fontos a gyógyfürdő, a wellness/egészségturizmus átjárhatóságának a biztosítása, sőt még ennél is komplexebb kínálatot kell létrehozni, mert csak így növelhető az átlagosan 2,5 éjszakás tartózkodási idő a régióban. Fontos leszögezni, hogy az indikátorokban a külföldi turistaszám túlerőltetett, évenkénti irreális növekedési ütemének megkövetelését nem tartjuk helyesnek. A belföldi turisták, a helyi lakosság fürdőkultúrájának fejlesztését elősegítendő törekvések lekicsinylése nem helyes irány. Nemcsak válságok idején, de akkor főleg és mindenképpen, a belső fogyasztás és a belföldi turista mindenhol fel kell hogy értékelődjön. Sokszor azért nem engednek fürdőfejlesztést, mert eleve feltételezik azok veszteségét (például Szolnok japán termálfürdőjének elutasítása). Pozitív fejlemény, hogy a határ menti kapcsolatok vonatkozásában a centrumvárosok interregionális együtt - működésének földrajzi keretei egyre inkább kirajzolódnak: a Nyíregyháza Ungvár, valamint a Debrecen Berettyóújfalu Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg. Ilyen konkrét együttműködések példájaként említhetjük a Hajdú-Bihar megye Bihor Eurorégió turisztikai együttműködést, az észak-erdélyi autópálya magyarországi autóút-hálózattal való összeköttetésének, valamint a vasúti összeköttetés helyreállításának terveit, amelyek a turizmus fejlődésének fontos segítői lesznek a jövőben. A belföldi turisztikai kereslet élénkítését elősegítő, államilag támogatott kedvezmény, az üdülési csekk a fürdők alig több mint felében érvényesíthető (26 darab), ennek az aránynak a javítása, további fürdők bevonása az elfogadóhelyek közé pozitív hatást gyakorolhat a régió egészségturizmusára. A régió számos települése és szakembere a turizmusban, ezen belül az egészségturizmusban látja a kitörési pontot. Viszont a pontszerűen végrehajtott, területileg nem összehangolt fejlesztések megvalósításával versenytársként találkoznak egymással az egészségturisztikai piacon. Ez nem csupán a nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető, annak minden negatív társadalmi és gazdasági következményével együtt. A további fejlesztések sikerességét hátráltathatja, hogy a fürdők a fejlesztéseiket kevéssé hangolják össze, emellett az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge 3, s a fürdőlétesítmények infrastrukturájának színvonala egyenetlen. A hasonló kínálati struktúra és célcsoport a hazai piacokon való pozicionálás mellett a környező országok piacain való szereplést is negatívan befolyásolhatja, valamint a klasztereken belüli vitákhoz és feszültségekhez vezet. Megállapítható, hogy a fürdőknek nem kell egyen fürdőknek lenniük, ellenkezőleg: piaci szegmentálás, piaci rés keresése és termékfejlesztés csakis úgy képzelhető el, hogy ha az eddigi gyakorlatot megváltoztatjuk. Felhasznált irodalom Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (2008): Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja, Debrecen AZ ÉAOP MID-TERM értékelés (2010): ÉARFÜ, Tervezési és Projektfejlesztési Osztály, Debrecen, 256 p. Az Észak-Alföldi Régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány (2009): ÉARFÜ, Tervezési és Projektfejlesztési Osztály, Debrecen, 76 p. Heti Válasz (2010): Vízivárosok. Budapest (március 16.) 3 A témával kapcsolatban ld. bővebben a Turizmus Bulletin jelen számának 44. oldalán olvasható cikkünket. TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 17

9 KINCSES, GY. (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái egy megújított stratégia ágazati szempontjai. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Tájékoztatás A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatásról, Budapest Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2008): Marketingterv 2009, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2009): Marketingterv 2010, Budapest MEZŐ F. (2009): Gazdasági válság hatásai az Észak-Alföldi Régióban. Polgári Szemle, pp (november) MEZŐ F. KOVÁCS K. (2010): A válság és a KKV szektor az Észak-Alföldi Régióban. Comitatus, pp (január február) MUNDRUCZÓ Gy.-né SZENNYESSY J. (2005): A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Turizmus Bulletin, 9. évf. 3. sz., Budapest Önkormányzati Minisztérium Aquaprofit Rt. (2007): Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, Budapest VÁRHELYI, T. (2009): Világtrendek a turizmus-iparban. Szolnok Adatbázisok: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 18 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM