TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS"

Átírás

1 Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A régióban található 58 gyógy- és termálfürdő alapadatait, forrásallokációit, fejlesztéseit veszi számba. Rendszerezi a végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, ezeket országos és nemzetközi összehasonlításba helyezi. Nem titkolt célja rámutatni a legfontosabb ellentmondásokra és javaslatokat tenni a lehetséges fejlesztési irányokra. A szerzők más szakemberekkel egyetemben az egészségturizmusban látják a régió számára a kitörési pontot, viszont a pontszerűen végrehajtott, területileg nem összehangolt, kurucos fejlesztésekkel nem értenek egyet. Meg vannak győződve arról, hogy ha változatlan formában folyik tovább a fejlesztés, nem csupán nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető lesz országunk, régiónk versenyképességének csökkenése, ennek minden negatív társadalmi és gazdasági következményével együtt. Szinte minden nemzetközi és hazai szakirodalom egyetért abban a tekintetben, hogy válság idején kell fejlesztésekre forrásokat biztosítani. Ekkor kell megalapozni a gazdasági fejlődés főbb mozgatórugóit, ebben a konkrét esetben az egészségturizmust, gyógyhelyfejlesztést. Ebben az értelemben az elérhetőség is, például a repülőtér-fejlesztés is beleértendő, valamint fel kell használni a soros EU-elnökség idejét is lobbizásra (például az egymás közti egészségbiztosítási átjárhatóság, elszámolhatóság könnyítésére). Kulcsszavak: Észak-alföldi régió, egészségturizmus, gyógyturizmus, területfejlesztés, fejlesztéspolitika. 1. Bevezetés Bizonyos időközönként a fejlesztéspolitikában is meg kell állni, számadást kell készíteni, és meg kell próbálni válaszolni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy merre tovább? Ez a hétköznapi életben is fellelhető alaptétel igaz az Észak-alföldi régió turizmusára, azon belül pedig a gyógy- és termálfürdők helyzetére is. S hogy mi teszi szükségessé e számadást? Az elmúlt időszak, a területfejlesztési törvény megalkotása óta eltelt közel másfél évtized hazai turizmusfejlesztési eredményei mindenképpen. A tanulmány megvizsgálja a régió 44, egészségturisztikai szempontból jelentős településén található 58 gyógy- és termálfürdő helyzetét, jellemzőit, eddigi fejlesztéseit és a jövőbeni fejlesztési elképzeléseiket. A vizsgált létesítmények között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor öt fő részből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketingtevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény 1 PhD, igazgatóhelyettes (Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség), egyetemi docens, Eszterházy Károly Főiskola, tanszékvezető, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar, ferenc.mezo@eszakalfold.hu. 2 PhD, tanszékvezető, főiskolai docens, Eszterházy Károly Főiskola, kovacstibor@ektf.hu. 10 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM közül hat nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, sok fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre vonatkozóan szolgáltatott adatot. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése alapján az 58 fürdőlétesítmény kitöltöttségének aránya átlagosan 86%-os volt. Mindössze 18 szolgáltató nyújtott 80%-nál alacsonyabb arányú kitöltöttséget, s a hat létesítmény, amely nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, 0%-osnak minősíthető. A tanulmány a vizsgálatba vont fürdőkből visszaküldött összesen 52 darab kérdőív alapján további elemzéseket végez, s mindezek alapján számba veszi a régió gyógy- és termálturizmusában végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, ezeket országos és nemzetközi összehasonlításba helyezi. Kiegészítő adatok származnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisából és kiadványaiból, illetve a MID-TERM értékelésből, amely a Regionális Operatív Program (ROP) Észak-alföldi régióra vonatkozó félidei értékelését jelenti (ÉAOP). 2. Az eddigi fejlesztések összegzése, a velük kapcsolatban felmerülő kérdések A Széchenyi-terv fürdőfejlesztései, amelyek országosan közel 65 milliárd forintnyi összeget tettek ki, majd az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terven (ÚMFT) belüli Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) volt az a program, amely igen jelentős összegeket fordított az egészségturizmus versenyképességének meg teremtésére (Heti Válasz, 2010). Az eddigi fejlesztések értékelése kapcsán a fő kérdések a következők lehetnek (amelyekre a jelen

2 tanulmány terjedelmi korlátok miatt csak részben tud válaszolni): mit fejlesztettek eddig az Észak-Alföldön az egészségturizmus terén, és milyen forrásokból? Azok jól hasznosultak-e? Ezek a fejlesztések a turizmus alapindikátoraiban, azok változásaiban visszatükröződnek-e? Mit kell még mindenképp fejleszteni, és milyen forrásból? Kell-e a stratégián, célkitűzéseken változtatni? 3. Az egészségturizmus alapjai az Észak-alföldi régióban A turizmus interszektorális jellegéből adódóan számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá, igaz, különböző mértékben. A régiónak Magyarország turizmusában betöltött fontosságára mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók közötti megoszlása is: az Északalföldi régió 10,4% részesedéssel bír, amellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után. Ezen belül az Új Széchenyiterv is kiemelten kezeli a gyógy- és egészségturizmust. Magyarország termálvízkútjainak 16%-a (213 darab) a régióban található. A legtöbb kút 125 Jász-Nagykun- Szolnok megyében lelhető fel, míg Hajdú-Bihar megye településein 64, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 24 ilyen kút van. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél már jóval szerényebb. A minősített gyógyvízzel rendelkező települések száma 34, közülük kettő Debrecen és Hajdúszoboszló az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) országos törzskönyvi nyilvántartása alapján gyógyhely minősítésű. A régió 44 településén található fürdőlétesítmény, 28 fürdőben gyógyvíz van. A fürdőlétesítmények jellegét tekintve a termál- és 1. ábra A régió fürdőlétesítményei jellegük szerint (%) Strandfürdő 28 Élményfürdő 8 Forrás: saját szerkesztés Egyéb 1 Termálfürdő 32 Gyógyfürdő 31 a gyógyjelleg dominál, emellett számos strandfürdő üzemel, és az élményjelleg is jelen van (1. ábra). Az utóbbi évek támogatási forrásainak köszönhetően számos létesítmény komplex fejlesztéseket hajtott végre, amelynek eredményeképpen a többfunkciós (egyszerre gyógy-, termál-, strand- és/vagy élmény-) fürdők turizmusban betöltött szerepe erősödik. A fenti jellemzőkből kitűnik, hogy a szolgáltatók a legnagyobb hangsúlyt a gyógyszolgáltatásokra helyezik, az élményfürdők kivételével minden létesítmény rendelkezik termál gyógymedencével. A gyógyszolgáltatások Gyógyszolgáltatások típusai a régió fürdőlétesítményeiben (darabszám) Termálgyógymedence Termálkádfürdő Iszappakolás, iszapfürdő Súlyfürdő Szénsavas fürdő Orvosi gyógymasszázs Víz alatti vízsugármasszázs Vízben végzett csoportos gyógytorna Komplex fürdőellátás Csoportos gyógyúszás 18 éves kor alattiaknak Balneoterápia Klímaterápia Hidro- és termoterápia Mechanoterápia Elektro- és fototerápia Speciális gyógyászati kezelés Rehabilitációs szolgáltatások, baleseti utókezelés ábra Forrás: saját szerkesztés TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 11

3 előtérbe helyezését elsősorban a kitermelt víz összetétele, gyógyhatása, gyógyászati célokra történő felhasználhatósága hívja életre, valamint a megjelölt célcsoport által támasztott igények (2. ábra). Ugyanakkor a gyógyszolgáltatások többségének kialakítását, költség- és szakértelem-igényes működésének finanszírozhatóságát pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) határozza meg. 4. A régió egészségturisztikai keresletének alakulása A régió kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számából a nemzetközi jelentőségű gyógy tényezővel 65%-kal részesednek, az országos, regionális és helyi jelentőségű gyógy té nyezővel pedig együttesen 29%-kal (3. ábra). A fennmaradó 6%-kal a többi, 345 régióbeli település részesedik, így a települések mindössze 11%-a produkálja a régióban eltöltött vendégéjszakák számának 94%-át. Ez alapján megállapítható, hogy a gyógytényező (termálvíz, gyógyvíz) jelenléte egy településen jelentős vendégéjszakaszámot generálhat a régióban, s bár a fürdővel en más turisztikai attrakció (kulturális, természeti stb.) is megtalálható, a régióban a tíz legtöbb vendégéjszakával rendelkező település közül három (Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő) legfőképp gyógyfürdőjéről ismert. Az Észak-alföldi régió turizmusának motorja egyértelműen Hajdúszoboszló és tőle némileg lemaradva Debrecen kiemelkedő turisztikai teljesítménye. Tekintettel arra, hogy a régió gyógy- és termálvízkészletének összetétele, hatásai hasonlóak, egymásra épülő fejlesztésekkel és összehangolt marketingtevékenységgel a kereslet növekedése érhető el az egészségturizmusban, ami a turizmus más területeire is tovagyűrűző hatást gyakorolhat. Az adatok alapján a települések rangsorából kiemelkedik Hajdúszoboszló: 2008-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek közel harmadát, több mint 200 ezer főt tudhatott magáénak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött kétmilliós vendég éjszakaszámból pedig közel egymillióval rendelkezik (a régió összes vendégéjszakájának a 43%-a). Az átlagos tartózkodási idő jelentősen meghaladta a régió átlagát: ban 3,8 éjszaka volt. Debrecen lemaradva a második, közel 400 ezer vendégéjszakával (a régió összes vendég éjszakaszámának 16%-a). A régió tíz települése bírja a vendégéjszakák 85%-át (és az ÉAOP fejlesztési források 65%-át is). Ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a gyógytényezővel nem en eltöltött vendégéjszakák aránya csupán 5%. Ebből következik, hogy a turisztikai potenciállal túlnyomó többségében az attrakciókínálat egy részét (több helyütt egészét) az egészségturizmus biztosítja. 12 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 3. ábra Vendégéjszakák aránya a gyógytényezővel kereskedelmi szálláshelyein az Észak-alföldi régióban, 2008 (%) Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel (8 település); 17 Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel (3 település); 65 Forrás: KSH, saját szerkesztés Helyi jelentőségű gyógytényezővel (33 település); 12 Többi település (345 település); 6 A régióba látogató belföldiek számát tekintve a mintegy 2,2 millió főből 1,2 millió látogató keresi fel a régió nemzetközi jelentőségű fürdőit, Hajdúszoboszlót, Debrecent és Nyíregyházát. Az országos és regionális jelentőségű fürdőket közel 400 ezren látogatták, s a 32 helyi jelentőségű fürdőt több mint 580 ezren keresték fel (KSH 2009). Az adatok alapján megállapítható, hogy a kiépített infrastruktúrának, a széles kínálatnak és az intenzív marketingtevékenységnek köszönhetően a belföldi turisták körében is a nemzetközi jelentőségű fürdők a leglátogatottabbak. Ugyanakkor a szerényebb kínálati palettával rendelkező helyi jelentőségű fürdők turizmusban betöltött szerepe is markáns: a belföldi látogatók 26%-a keresi fel a régió lokális fürdőit. A külföldi vendégek tekintetében a régió legjelentősebb küldőországa hagyományosan Németország. A német vendégek csökkenő száma mellett a régiónak és Hajdúszoboszlónak hagyományosan a második legfontosabb vendégköre lengyel, és mivel ez leginkább az Északalföldi régióra jellemző, a marketingtevékenység során Lengyelországgal kiemelten érdemes foglalkozni. Nő a régióval is határos két ország, Románia és Szlovákia részesedése az ország turizmusából, ami a régió számára biztató fejlemény. Ebből a két országból érkezik a legtöbb, körülbelül 7-7 millió látogató Magyarországra (Kincses, 2009), bár a számok ezen két ország esetében az egészségturizmus szempontjából kevésbé relevánsak, mivel a látogatók jelentős része nem elsődlegesen turisztikai céllal érkezik (átutazás, rokonlátogatás stb.). A Csehországból és

4 4. ábra A régió fürdőinek látogatottsága a gyógytényezővel rendelkező település típusa szerint, országonként, Németország Lengyelország Románia Ukrajna Szlovákia Egyéb (Hollandia, Ausztria stb.) Forrás: KSH, saját szerkesztés Helyi jelentőségű gyógytényezővel Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel Oroszországból érkezők látogatók száma is fokozatosan növekszik. A fürdők országonkénti látogatottságát elemezve megállapítható, hogy a külföldi vendégek túlnyomó része a nemzetközi jelentőségű fürdőket látogatja. A kérdőívek adatai alapján összeállított saját adatbázisból származó, 2009-re vonatkozó információk szerint az országos-regionális és a helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőiben elsősorban a német vendégek fordulnak elő nagyobb számban, az előbbiben az összes német vendég 12%-a, utóbbiban 10%-a fordul meg. A szomszédos, illetve a kelet-közép-európai országok közül a Romániából, Ukrajnából és Lengyelországból érkező vendégek több mint 90%-a a nemzetközi fürdőket keresi fel, ez alól kivételt képez Szlovákia: az innen érkező látogatók nagyobb arányban fordulnak elő néhány kisebb, helyi jelentőségű fürdőben (például Hajdúböszörmény, Polgár, Tiszacsege, Tiszavasvári) (4-5. ábra). A földrajzi közelségre, valamint a települések közötti partnerkapcsolatokra alapozva a szomszédos országok, illetve a határ menti régiók irányába folytatott intenzív, célirányos marketingtevékenység növelheti a régió helyi jelentőségű fürdőinek látogatottságát. A Világtrendek a turizmus-iparban című tanulmány (Várhelyi, 2009) szerint az egészségturizmus a turizmus egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ága. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás, ma már nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldáscsomagokról. Az egészségturizmus egészséggel kapcsolatos trendjei egyrészt a medical wellness előretörését, másrészt az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Bár a klasszikus gyógyturizmus visszaszorulóban van a wellness terjedéséhez képest, de ez nem vonatkozik a gyógyturizmus egészségügyhöz kapcsolódó részére. Ez Magyarország szempontjából a gyógyturizmuson belül versenyelőny, hiszen mind a hagyományok, mind a rendelkezésre álló humánerőforrás terén az ország helyzete jobb, mint a legtöbb versenytársáé. 5. A korábbi és a jelenleg zajló fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai A régió gyógy- és termálfürdői az elmúlt évtizedben jelentős támogatási összegekhez juthattak hozzá a különböző pályázati lehetőségeken keresztül. A 80-as évek végén, 90-es évek elején gyógy- és termálfürdőink TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 13

5 5. ábra A régió gyógy- és termálfürdőinek látogatottsága országonként, 2008 (%) 6. ábra Az egészségturisztikai támogatási források megoszlása az Észak-alföldi régióban, (%) Románia 4 Lengyelország 5 Németország 8 Ukrajna 1 Szlovákia 1 Egyéb 3 Egyéb EU-forrás (NFT/ÚMFT) 1 Hazai decentralizált források 6 Széchenyi-terv 32 ÉAOP A 58 Magyarország 78 Forrás: saját szerkesztés Forrás: saját szerkesztés PHARE SOP' 97 3 túlnyomó része jobbára helyi jelentőségű, közcélú, jóléti fürdőként üzemelt. A régióba érkező nemzetközi és hazai gyógyturizmus csupán néhány településre koncentrálódott (például Hajdúszoboszló, Nyíregyháza-Sóstó stb.). A kezdeti, elsősorban technológiai fejlesztéseket, medencefelújításokat segítő hazai decentralizált források támogatásai mellett a Széchenyi-terv jelentette az igazi áttörést, amely először tett kísérletet a hazai gyógyturizmus koncepcionális, programalapú fejlesztésének megalapozására. A Széchenyi-terv keretében mintegy négymilliárd forint fejlesztési forrás érkezett a régió tizennégy településére, ekkor indult meg Cserkeszőlő, Debrecen, Túrkeve, Vásárosnamény bevezetése a hazai és nemzetközi gyógyturizmus piacára. Az európai uniós források vonatkozásában a PHARE SOP 97-es, az akkori Északkelet-magyarországi régió 6 megyéjét érintő program tette lehetővé a Vidékfejlesztés komponensen belül két település, Hajdúszoboszló és Túrkeve fürdőinek fejlesztését (6. ábra). A gyógy- és termálfürdő-, valamint strandfürdőfejlesztések teljes támogatási forrásnagyságának több mint 60%-át az EU-s források biztosították, 32%-a a Széchenyiterv pályázati forrásaiból, s csupán mintegy 6% származott a hazai decentralizált forrásokból. Az európai uniós források a nemzetközi és az országos, regionális jelentőségű gyógytényezővel mellett 7. ábra A gyógytényezővel részesedése a régióba érkező egészségturisztikai támogatásokból támogatási források szerint (milliárd forint) Európai Uniós forrás Széchenyi-terv Hazai forrás Összesen Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (3 település) Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel (8 település) Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (33 település) Forrás: saját szerkesztés 14 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

6 számos helyi jelentőségű fürdőlétesítmény fejlesztéséhez nyújtottak támogatást, így például Nyírbátor, Hajdúböszörmény, Kisújszállás, Berettyóújfalu és Balmazújváros fejlesztéseihez (7. ábra). A Széchenyi-terv egészségturisztikai támogatásai elsősorban a nemzetközi jelentőségű fürdők fejlesztéseire helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor jelentős segítséget nyújtottak a kisebb fürdők infrastrukturális és technológiai fejlesztéseihez, szolgáltatásaik bővítéséhez (Mundruczó Szennyessy 2005). Több település fürdője ebből a forrásból kapott lehetőséget a helyi jelentőséget meghaladva az országos, regionális szerepkör kialakításához (Cserkeszőlő, Túrkeve, Kisvárda, Püspökladány, Vásárosnamény). A hazai decentralizált forráskeretek a forráskeretek szűkössége, a változatos célrendszer, valamint a projektek nagyságrendje miatt elsősorban a helyi jelentőségű fürdők fejlesztésében vállaltak szerepet. A decentralizált források elsősorban kisebb infrastrukturális, technológiai beruházásokhoz nyújtottak támogatást, ugyanakkor néhány település fürdője a decentralizált keretekből elnyert támogatás segítségével vált a régió egészségturizmusának tényezőjévé (például Fehérgyarmat, Tisza földvár, Hajdúböszörmény, Jászszent andrás, Jász bol dog háza). A következő évek támogatási forrásainak hatékony felhasználása érdekében feladatként jelentkezik a tematikus és területi fókuszok megfogalmazása a gyógy turizmus további fejlesztési céljait illetően, valamint új piacok elérése, piaci rések felkutatása. A forrásnagyságot tekintve az ÚMFT Észak-Alföldi Operatív Programjának 2. prioritása, a Turisztikai fejlesztések komponensei (2.1.1.A: Gyógy- és termálturizmus feltételrendszerének fejlesztése és E: Kiemelt projektek) biztosítják a legnagyobb elérhető forráskeretet a régió gyógy- és termálturizmusának fejlesztésére, elősegítve a turisztikai piacon megszerzett pozíció megtartását, új piacok megszerzését (8. ábra). 6. Az Észak-Alföld egészségturizmusának (meg)tervezett jövője: mit, merre és hogyan? A régióban az egészségturizmus az egyik legjelentősebb attrakció a turisztikai szektoron belül. A feltárt Egészségturisztikai támogatások az észak-alföldi régióban (millió forint) 8. ábra Forrás: saját szerkesztés TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 15

7 termálvízkészletekhez kapcsolódóan nagyszámú településen épült ki fürdőlétesítmény. Ezeknek a fürdőlétesítményeknek az infrastrukturális ellátottsága, technológiai színvonala, szolgáltatáskínálata, humánerőforrás-jellemzői, marketingtevékenysége, kapcsolati rendszere a hasonló összetételű vízkészlet és a régióra általánosan jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére heterogénnek, igen változatosnak mondható. A régió termálvízkészlettel rendelkező településeinek többsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a munkahelyek leépülése, a lokális jövedelemtermelő források elapadása miatt a gyógy- és termálvízre alapozott turizmusban látja a kitörés esélyét. A külföldi látogatók mellett a belföldi kereslet kedvelt célpontjainak tekinthetők a régió fürdői, amit részben a regenerálódást szolgáló, rekreációs, szabadidős motivációs célok mellett a lakosság egészségi állapota is indokol. Az elsősorban mozgásszervi problémákat javító gyógyhatás mellett a régió gyógyvizei alkalmasak idegrendszeri, nőgyó gyászati, hormonális és bőrgyógyászati panaszok kezelésére (Kincses 2009). Ezekre a szükségletekre való reagálás még nem tekinthető megfelelőnek, a gyógyszolgáltatások a régióban kevés helyen találkoznak az egészségügyi szolgáltatásokkal, ennek oka elsősorban az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási hátterének problémáiban keresendő. A kedvezőtlen tendenciák megfordítása érdekében belső átcsoportosítással módosítani kell az európai uniós források felhasználását, a Széchenyi-terv újraindításával pedig kiegészítő forrást kell bevinni ebbe az egyre fontosabb ágazatba. A gyógyászati cél mellett jelentős motiváció az egészségmegőrző és az élményjellegű céllal érkező belés külföldi turisták száma, amihez kapcsolódóan a régió számos sajátos jellegzetességgel bír. A termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (például mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri stb.) alkalmasak. A régió nemzetközi, országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települései széles körű szolgáltatásokat nyújtanak (például gyógy-, wellness-, gasztronómiai, sport, egyéb stb.). A régióban a szakemberképzés (beléértve az egészségügyet is) magas színvonalú. A nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentős vonzerővel rendelkezik a régió (Hajdúszoboszló, Debrecen). A gyógy- és termálfürdők mellett a régió turizmusának kínálati oldalában meghatározóak a természeti és táji értékek, például a Hortobágy, amely Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, illetve a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak. A folyóvizek az ökoturizmus egyik legfontosabb alapelemeinek tekinthetők, a horgász-, vadász-, lovas turizmus sok látogatót vonz a természetbe. 16 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM A régió a természeti értékek mellett jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: a vallási értékek, a műemlékek, a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg) és a népi kismesterségek fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban (például Virágkarnevál, Nyírségi Ősz, hortobágyi Hídivásár stb.). Ezek a jellegzetességek a nemzetközi trendekhez illeszkedően új termékként jelenhetnek meg a turisztikai piacon (például az egészséges életmódhoz kapcsolódóan az aktív turizmus régióban jellemző ágaival összekötve, a természetgyógyászat kombinálva a régió egyes jellegzetes termékeivel: méz, gyógynövények, biotermékek stb.). A források javasolt felhasználása: A nemzetközi vonzással rendelkező gyógy szol gálta tások bővítésének támogatása. Régiónként indokolt lenne egy nemzetközi vonzással rendelkező településen fejleszteni 4 5 milliárd forint értékben (ROP 2. prioritás kiemelt konstrukcióból, a ből erre elkülönített forrást kell létrehozni). Meggondolás tárgyává kellene tenni az egy ablak több konstrukciós formát. Az egy ablak több konstrukción azt értjük, hogy a pályázók egy pályázat benyújtásával több konstrukcióból tudnának forráshoz jutni, ez nem jelentene nagyobb támogatási intenzitást, de nem kellene külön-külön támogatási tevékenységenként pályázni. Ezzel egyszerűbb lenne az eljárásrend és egy adott pályázaton belül lehetne kezelni az elképzelt fejlesztés komplexitását. Például az érintett városrészt rehabilitálni, funk ció átalakítást végrehajtani (5. prioritásból), ez szolgálná a tágabb környezet fogadókészségének növelését. Az Önkormányzati utak fejlesztése című konstrukcióból a közvetlen helyi kezelésű utak fejlesztését megoldani (ez 3. prioritás, 3.1.2). A Szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése című konstrukcióból meg lehetne oldani a szálláshely-kapacitás növelését vagy minőségi fejlesztését (szintén 2. prioritás, 2.1.2). Térségileg összehangolt komplex fejlesztések ösztönzése (olyan térségi kiemelt turisztikai projektek, amelyek együttműködésre sarkallnak, és élményláncokat, attrakciófejlesztéseket hoznak létre, vagyis szakítanak az eddigi pontszerű fejlesztéssel). Az Alföld Spa nagytérségi együttműködésben részt vevő régiók komplex egészségturisztikai csomagjainak összehangolt fejlesztése. A világtrendek alapján a jövedelem jelentős része, az üzleti eredmény döntő része a spákban realizálódik, ezért szükséges az ezeket kiszolgáló központi és egyéb háttér informatikai fejlesztése, cél az országosan egységes desztinációs adatkezelés megteremtése.

8 Keresletélénkítő eszközök bővítése, látványos multimédiás programok készítése, valamint az elengedhetetlen spafoglalási rendszerek, nemzetközi online promóció fejlesztése. A témához kapcsolódó nemzetközi kutatások támogatása. Olyan nemzetközi kutatási programokat kellene támogatni (kötelező publikálási feltételekkel, konferenciákkal) a hazai és külföldi egyetemekkel, amelyek nemzetközileg klinikailag is tesztelik gyógyvizeink hatékonyságát (német, Benelux, skandináv, orosz, ukrán, olasz, amerikai, japán viszonylatban). Ezt kiegészítendő az egyéb hazai egészségturisztikai kutatások is támogatásra szorulnak, illetve mesterképzést is létre kell hozni (MsC) az egészségturizmusban dolgozók számára, speciálisan az egészségturizmus tárgykörében (amelynek bázisa a Debreceni Egyetem lenne). Természetesen nagy kérdés, hogy miként lehet megoldani, hogy a turizmusból élő kis- és középvállalkozók is fejlesztési forráshoz jussanak. Általános hiba, hogy hajlamosak vagyunk kizárólag nagy cégekben, nagy önkormányzati beruházásokban gondolkodni. Viszont kizárólag a nagy rendszerek nem lesznek képesek a tervezett ezer új munkahelyet megteremteni a turisztikai ágazatban az elkövetkező tíz évben. 7. Összegzés Az értékelésnél nem szabad elfelejteni, hogy társadalmigazdasági szempontból ez a régió az egyik legfejletlenebb, legalacsonyabb GDP-vel rendelkező területi egység nemcsak Magyarországon, hanem az egész EU-ban is. Az Észak- Alföld ugyanakkor egy mezőgazdasági régió is, és gazdaságilag is fontos, hogy helyben fogyasszák el (nem kis mértékben az ide érkező turisták) az itt megtermelt, kiváló minőségű agráripari termékeket (így kisebb lehet a termékek környezeti lábnyoma is). A meglévő természeti adottságok természetesen önmagukban még nem elegendőek: ötvözni kell őket turisztikai látványosságokkal, csomagok kialakításával. Fontos a gyógyfürdő, a wellness/egészségturizmus átjárhatóságának a biztosítása, sőt még ennél is komplexebb kínálatot kell létrehozni, mert csak így növelhető az átlagosan 2,5 éjszakás tartózkodási idő a régióban. Fontos leszögezni, hogy az indikátorokban a külföldi turistaszám túlerőltetett, évenkénti irreális növekedési ütemének megkövetelését nem tartjuk helyesnek. A belföldi turisták, a helyi lakosság fürdőkultúrájának fejlesztését elősegítendő törekvések lekicsinylése nem helyes irány. Nemcsak válságok idején, de akkor főleg és mindenképpen, a belső fogyasztás és a belföldi turista mindenhol fel kell hogy értékelődjön. Sokszor azért nem engednek fürdőfejlesztést, mert eleve feltételezik azok veszteségét (például Szolnok japán termálfürdőjének elutasítása). Pozitív fejlemény, hogy a határ menti kapcsolatok vonatkozásában a centrumvárosok interregionális együtt - működésének földrajzi keretei egyre inkább kirajzolódnak: a Nyíregyháza Ungvár, valamint a Debrecen Berettyóújfalu Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg. Ilyen konkrét együttműködések példájaként említhetjük a Hajdú-Bihar megye Bihor Eurorégió turisztikai együttműködést, az észak-erdélyi autópálya magyarországi autóút-hálózattal való összeköttetésének, valamint a vasúti összeköttetés helyreállításának terveit, amelyek a turizmus fejlődésének fontos segítői lesznek a jövőben. A belföldi turisztikai kereslet élénkítését elősegítő, államilag támogatott kedvezmény, az üdülési csekk a fürdők alig több mint felében érvényesíthető (26 darab), ennek az aránynak a javítása, további fürdők bevonása az elfogadóhelyek közé pozitív hatást gyakorolhat a régió egészségturizmusára. A régió számos települése és szakembere a turizmusban, ezen belül az egészségturizmusban látja a kitörési pontot. Viszont a pontszerűen végrehajtott, területileg nem összehangolt fejlesztések megvalósításával versenytársként találkoznak egymással az egészségturisztikai piacon. Ez nem csupán a nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető, annak minden negatív társadalmi és gazdasági következményével együtt. A további fejlesztések sikerességét hátráltathatja, hogy a fürdők a fejlesztéseiket kevéssé hangolják össze, emellett az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge 3, s a fürdőlétesítmények infrastrukturájának színvonala egyenetlen. A hasonló kínálati struktúra és célcsoport a hazai piacokon való pozicionálás mellett a környező országok piacain való szereplést is negatívan befolyásolhatja, valamint a klasztereken belüli vitákhoz és feszültségekhez vezet. Megállapítható, hogy a fürdőknek nem kell egyen fürdőknek lenniük, ellenkezőleg: piaci szegmentálás, piaci rés keresése és termékfejlesztés csakis úgy képzelhető el, hogy ha az eddigi gyakorlatot megváltoztatjuk. Felhasznált irodalom Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (2008): Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja, Debrecen AZ ÉAOP MID-TERM értékelés (2010): ÉARFÜ, Tervezési és Projektfejlesztési Osztály, Debrecen, 256 p. Az Észak-Alföldi Régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány (2009): ÉARFÜ, Tervezési és Projektfejlesztési Osztály, Debrecen, 76 p. Heti Válasz (2010): Vízivárosok. Budapest (március 16.) 3 A témával kapcsolatban ld. bővebben a Turizmus Bulletin jelen számának 44. oldalán olvasható cikkünket. TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 17

9 KINCSES, GY. (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái egy megújított stratégia ágazati szempontjai. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Tájékoztatás A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatásról, Budapest Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2008): Marketingterv 2009, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2009): Marketingterv 2010, Budapest MEZŐ F. (2009): Gazdasági válság hatásai az Észak-Alföldi Régióban. Polgári Szemle, pp (november) MEZŐ F. KOVÁCS K. (2010): A válság és a KKV szektor az Észak-Alföldi Régióban. Comitatus, pp (január február) MUNDRUCZÓ Gy.-né SZENNYESSY J. (2005): A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Turizmus Bulletin, 9. évf. 3. sz., Budapest Önkormányzati Minisztérium Aquaprofit Rt. (2007): Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, Budapest VÁRHELYI, T. (2009): Világtrendek a turizmus-iparban. Szolnok Adatbázisok: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 18 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen 1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Örömmel üdvözölve az Új Széchenyi Terv megalkotását, a Vitairat véglegesítéséhez alábbi javaslatainkkal kívánunk

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

A Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft. desztináció és turizmusfejlesztési stratégiája* 2016-2020

A Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft. desztináció és turizmusfejlesztési stratégiája* 2016-2020 A Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft. desztináció és turizmusfejlesztési stratégiája* 2016-2020 Készítette: Barcza Attila *A desztináció és turizmusfejlesztési stratégia a "Turisztikai szervezetek

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül

Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Printz-Markó Erzsébet okleveles közgazdász Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS V2 (2005. november 11-i állapot) 2006. február TARTALOMJEGYZÉK 1.1 A DOKUMENTUM BEMUTATÁSA... 3 1.2

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.

Részletesebben

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

Irány Pécs! A pécsi TDM szervezet fejlesztése Fejlesztési Program

Irány Pécs! A pécsi TDM szervezet fejlesztése Fejlesztési Program Irány Pécs! A pécsi TDM szervezet fejlesztése Fejlesztési Program 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. A TDM SZERVEZET BEMUTATÁSA...5 2.1. A TDM Szervezet alapadatai...5

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A.2 HALÁSZAT (1.3) Draft értékelési jelentés - Függelék. Az intézkedés háttere, előtörténete

A.2 HALÁSZAT (1.3) Draft értékelési jelentés - Függelék. Az intézkedés háttere, előtörténete A.2 HALÁSZAT (1.3) Az intézkedés 6 db alintézkedésből áll: Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése, felújítása, halkeltetők korszerűsítése (1.3.1) Halfeldolgozók építése, bővítése,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó G A Z D A S Á G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ 2006 KÉSZÍTETTE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges 1 Tartalomjegyzék GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges veszélyek........................................................

Részletesebben

EGÉSZSÉGTURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGÜNK 2009.

EGÉSZSÉGTURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGÜNK 2009. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGÜNK 2009. Quelle der Gesundheit in Ungarn német nyelvű kiadvány A termékalapú kiadvány célcsoportja a magyarországi termálfürdőket, természeti gyógyerőket meglátogatni, orvosi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva x 1 2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió Kiskunok Vidékéért Egyesület 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva Kiskunfélegyháza, 2016. január 26. Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL (a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának melléklete) 2010. május Tartalomjegyzék Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal átadás-átvételi

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

III. Operatív program

III. Operatív program TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 Operatív programok...2 1.1 Gazdaságfejlesztés operatív programjai...2 1.1.1 Hiányzó üzleti szolgáltatások fejlesztése...2 1.1.2 Az információs gazdaság megalapozása...4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

A controlling integrálódása az oktatási szférában

A controlling integrálódása az oktatási szférában Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Marketing Intézet. A gyógyturizmus helyzete és lehetıségei Magyarországon.

Miskolci Egyetem Marketing Intézet. A gyógyturizmus helyzete és lehetıségei Magyarországon. Miskolci Egyetem Marketing Intézet A gyógyturizmus helyzete és lehetıségei Magyarországon. Nagy Katalin Komenda Réka Miskolc, 2011 Tartalom Bevezetés... 3 1 Magyarország helye az idegenforgalomban... 4

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MARKETING INTÉZET HAJDÚSZOBOSZLÓ, MINT EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MARKETING INTÉZET HAJDÚSZOBOSZLÓ, MINT EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MARKETING INTÉZET HAJDÚSZOBOSZLÓ, MINT EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ Veréb Csaba 2014 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, PROBLÉMAFELVETÉS 4 1.1. A kutatás célja 5

Részletesebben

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár Stratégiai terve 2014-2020

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár Stratégiai terve 2014-2020 Az Országos Idegennyelvű Könyvtár Stratégiai terve 2014-2020 Összeállította az Országos Idegennyelvű Könyvtár Minőségirányítási Testülete Elnök: Dr. Papp Anna Mária Tagok: Engel Judit Horváth István Kiss

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére 1.A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szükségessége Új igényekkel jelentkező, ún. multiopcionális üdülővendégek, globális méretűre tágult piac, gyilkos konkurenciaharc a versenytársak között, belső

Részletesebben