A controlling integrálódása az oktatási szférában

Átírás

1 Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni teljes egészében a felsőoktatási intézményeknél, amíg az intézmények irányítási szintje ezt nem kényszeríti ki. Véleményünk szerint a teljesítmény ellenőrzési és előirányzott termelési rendszerüket még nem hasznosítják úgy, ahogy azt a controlling módszertana megkívánná, tehát a controllingban lévő lehetőségek költséghatékonyság, teljesítménymérések, információs szolgáltatások, fenntartói finanszírozás stratégiák még nem tudnak teljes mértékig hasznosulni. A magyar gazdaság fejlődésének egyik meghatározó eleme a versenyképes és a tudásátadásban eredményes felsőoktatás megteremtése. A tudásgazdaság kialakításához elengedhetetlen feltétel az ágazat egésze és egyes intézményei szintjén a működés szervezeti korszerűsítése, valamint a szakmai és gazdasági stabilitás egyidejű megteremtése. A felsőoktatás reformlépéseinek két legfontosabb kihívása: a finanszírozási háttér biztosításához növekvő mértékben kell külső erőforrásokat bevonni, emellett folyamatosan keresni kell a költségek csökkentésének lehetőségét; a költséghatékony és teljesítményorientált működés elengedhetetlenné válik a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. Ez alapján a hazai felsőoktatási szervezetek előtt álló főbb feladatok a következőkben összegezhetők: világos célrendszer kialakítása, a célok éves szinten megragadható akciókká formálása, teljesülésük nyomon követése; a források átlátható felhasználását, a költségek tudatos kontrollját és a nyújtott szolgáltatások árazását biztosító belső elszámolási rendszerek, azaz controlling rendszerek kialakítása; korszerű informatikai támogatás biztosítása mind az alap-, mind pedig a támogató tevékenységek esetében. A felsőoktatási intézmények gazdálkodását illetően kevés publikus információ jelenik meg. Szakmai berkekben azonban köztudott, hogy jó néhány intézmény pénzügyi nehézségekkel,

2 forráshiánnyal küzd. Az intézmények szinte mindegyike csak különböző forrásokból képes tevékenységét finanszírozni, valamint a rendelkezésre bocsátott központi, normatívforrásokkal is szigorú gazdálkodást kell folytatniuk. Az előbbiekből következően a felsőoktatási intézményeknél is szükség van a controlling tevékenység bevezetésére. A controlling centrumába azokat a gazdálkodási tevékenységeket célszerű állítani, amelyekre ezen intézményeknek közvetlen ráhatása lehet, elsősorban munkájuk ésszerű alakításával, megfelelő döntések meghozatalával. A felsőoktatási intézmények ilyen jellegű tevékenységeik körébe természetesen ezek a forráslehetőségek, felsőfokú intézménytípusonként eltérő módon és mértékben érhetők el a következők sorolhatók: nem központi (normatív) jellegű bevételi, forrásszerzési lehetőségek feltárása, kiaknázása; kapott, illetve megszerzett források ésszerű, takarékos felhasználása; ésszerű gazdálkodást elősegítendő elszámolási, felelősség központok kialakítása. Az intézmények bevételeinek főbb forrásai általában a következők: oktatási, oktatásszervezői tevékenység; kutatás-fejlesztés; szaktanácsadás; szakértői tevékenység; szakmai profilba illő termelési, szolgáltatási, értékesítési tevékenység; nyelvi továbbképzési és nyelvi vizsgáztatási tevékenység. A kapott és a megszerzett pénzügyi források takarékos, ésszerű felhasználása az előirányzott, és a tényleges felhasználás folyamatos figyelemmel kísérésével történhet. A gyakorlat még többnyire az volt, hogy a gazdasági terület vezetője évente egy két alkalommal számolt be az illetékes intézményi vagy kari tanácsnak az előző évi előirányzatok teljesítéséről és a következő év előirányzatainak tervezetéről. A gazdasági rendszer változásának köszönhetően ez az előirányzat követés már sokkal szorosabb, szinte havi szintűvé vált. Az előzőekben érintett gazdálkodási követelmény érvényesülését kimondottan jól elősegítheti az elszámolási, felelősség központok kialakítása. A felsőoktatási intézményekben a felelősség központok következő típusait célszerű kialakítani, alkalmazni: Keretgazdálkodó központ (expense center) melynek során a felhasznált források jó előre jelezhetők, de a költségek és a teljesítmény közötti kapcsolat nehezen

3 mérhető. A költségkeret betartása az egyik legfontosabb jellemző. Tipikus alkalmazási területek lehetnek az intézményi és kari vezetés, K+F központok, központi PR. A gazdálkodás szempontjából legegyszerűbb a központi igazgatás (rektorátus), ahol automatikusan az állami normatíva tervezhető,mint költség keret. Szolgáltató központ (service center) egyik fontos jellemzője, hogy az igénybevevők teljesítménye jól tervezhető, ez alapján pedig a szükséges erőforrás felhasználás is. Az esetleges elszámolás alapja a kalkulált egységre jutó szolgáltatási díj lehet. Kiemelt szerepet kap a költséghatékonyság. A tényleges teljesítmény és a tényleges erőforrás felhasználás közötti viszony. Összehasonlítás a tényleges és tervezett (optimális) értékek alapján. Az alkalmazási területeknél megemlíthető: Számítástechnika, Informatika, TO, Könyvtár részlegek. A szolgáltató központok esetében már ne mondjunk le a teljesítménymérés lehetőségéről, a teljesítmény és az erőforrás felhasználás közötti viszony folyamatos ellenőrzéséről, elemzéséről. Eredményközpont (profit/loss center) mind a bevétel mint input, mind pedig az outputhoz szükséges erőforrás felhasználás befolyásolható. Az értékelés alapja, a bevétel és a felhasznált erőforrás költségek és ráfordítások közötti különbség. Szakok, továbbképző központok. A gazdálkodás egyre inkább előtérbe kerülő központtípusai az eredményközpontok. Ennél a típusnál szerzett források nem egy intézményben a költségek mintegy felét fedezik. Ezen központok működésének kézbentartására külön gazdálkodási szabályzatokat célszerű készíteni. Ilyen fontos terület például a bevételek elszámolása, miszerint minden bevétel függetlenül annak forrásától a bevételt szerzőegység alszámláján kerüljön könyvelésre. Központtípusonként szükséges megállapítani: az adott központ fő jellemzőit; a működés értékelésének alapjait; a tipikus alkalmazási területeket. A controllingrendszer gyakorlati bevezetése előtt mindenképpen tisztázni és deklarálni kell egy-két fontos alapelvet: az intézményben minden feltétel rendelkezésre áll-e a controlling bevezetéséhez; mi a controllingrendszer bevezetésének célja és melyek a rendszerrel kapcsolatos elvárások;

4 mekkora a szervezet intézményi mérete; az értékteremtő folyamatnak mi a költségviselő terméke (pl.: tanult emberfő, stb). 2. CONTROLLING OKTATÁSA A HAZAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Az oktatás keretében megtörténik a controlling-szemléletmód tudatosítása, a módszertani, a szakmai alapok elsajátításának elősegítése. Ezek az alapok a megfelelő gyakorlati ismeretekkel kibővülve, igen fontosak lehetnek a későbbi működtetés szempontjából. Az oktatásban történő szerepeltetésnek a szükségességet a következők támasztják alá: kapcsolódik a gazdasági-műszaki, vállalatgazdasági, számviteli-pénzügyi, informatikai tantárgyak anyagához, azok ismereteit szintetizálja és integrálja; hozzájárul a hallgatók gyakorlatias képzéséhez, amely a későbbi elhelyezkedésük szempontjából meghatározó lehet; nagy jelentőséggel bír annak gazdasági aktualitása, ezért is fontos, hogy az oktatás szervezés részévé váljon; a gyakorlati munka szinte minden területén hasznosítható tudást nyújt át a hallgatóknak. A fentiek ellenére azonban megjegyzendő, hogy a speciálisan controlleri szakképesítést adó intézmények száma ma még igen kevés, de remélhetőleg, a controlleri szakma egyre több képzési forma szerves részévé fog válni. Ezt igazolja a bolognai folyamat is, mert több szak (gazdaságtudományi) törzstantárgyává vált. Felmérést végeztünk az Oktatási Hivatal honlapján található információk felhasználásával, amelynek eredményei a következők: Államilag támogatott egyetemek esetében: 19 intézményből 11 intézményben oktatnak legalább egy félév keretében controllingot; Nem államilag támogatott egyetemek esetében: 7 intézményből 1 intézményben oktatnak controllingot; Államilag támogatott főiskolák esetében: 9 intézményből 6 intézményben oktatnak controllingot; Nem államilag támogatott főiskolák esetében: 32 intézményből 8 intézményben oktatnak controllingot.

5 Megjegyzendő, hogy a felsorolt 67 intézmény esetében 25 intézményben folyik minimum egy féléves controlling oktatás, amely a vizsgált intézmények 37%-a. Ugyancsak meg kívánjuk jegyezni, hogy mindössze 7 felsőoktatási intézmény bocsát ki controlling képzettségű szakembereket (controlling szakközgazdász). Az oktatás mellett az egyetemek, főiskolák fontos szerepet vállalnak és töltenek be az egyes részterületeinek oktatásában is. A controlling ilyen jellegű megközelítésével intézményi (gazdaságtudományi) szinten a következő megoszlást tapasztaltuk (lásd 1. számú ábra) A controlling informatikai támogatását is oktatók 15% A különböző szervezetek controllingját is oktatók 5% Az operatív és a stratégiai controlling feladatait, funkcióit oktató 65% A controlling speciális területeit is oktatók 15% 1. számú ábra: A controlling területeinek megoszlása a gazdaságtudományi oktatási területen belül Forrás: saját szerkesztésű ábra Elemzésünkben külön hangsúlyt fordítottunk arra, hogy a controlling mely területei kapnak hangsúlyt az oktatásban. Ezek közül az operatív és a stratégiai controlling feladatai és funkciói kapják a döntő szerepet. Több helyen foglalkoznak a controlling informatikai támogatásával is (15%-ban). Szintén megközelítőleg ilyen nagyságrendet képvisel a controlling speciális területeivel foglalkozók száma is (15%-ban). Legkevésbé a különböző szervezetek controllingjának az oktatása jelenik meg, összesen 5 %-ban. Ezekből jól látható, hogy a gyakorlati tapasztalatok ilyen formájú tolmácsolására szakirodalomban történő átültetésére igen nagy szükség van hiszen ezek a prezentációk már az oktatásban elősegíthetik az egyes speciális szakterületek jellemzőinek az elsajátítását.

6 A controlling kutatásban betöltött szerepét a 2. számú ábra szemlélteti. A kontrollinggal - mint kutatási témával - foglalkozó 65% A kontrollinggal - mint kutatási témával - nem foglalkozó 35% 2. számú ábra: A controlling kutatásban betöltött szerepe Forrás: saját szerkesztésű ábra Örvendetes tény, hogy a hazai piacgazdaság kialakulásával szinte azonos időben több felsőoktatási intézményünk ismerte fel a controlling tudományág gazdasági jelentőségét és kezdte meg mind graduális, mind pedig posztgraduális formában annak oktatását. A statisztikai adatokból levonható következtetés alapján a controlling tantárgyat oktató felsőoktatási intézmények elsősorban a posztgraduális képzés keretében már adnak önálló controlleri képesítést, diplomát (pl. controllermérnök, controllerközgazda, controllerüzemgazdász vagy controllermenedzser stb.) A Bolognai folyamat eredményeképpen létrejövő szakstruktúrákból kitűnik, hogy több intézmény mind graduális, mind pedig posztgraduális formában is oktatja a controlling tantárgyat. Támogatandó az a célkitűzés (és az a controlling esetében különlegesen is igaz), hogy a posztgraduális képzési forma mind nagyobb teret kapjon az egyetemeken, főiskolákon. Összegező tapasztalatok a controlling felsőoktatás területén Több éves oktatási tapasztalataink alapján személyes véleményként is elmondhatjuk, hogy a controllingot posztgraduális formában sokkal hatékonyabb és célirányosabban lehet oktatni, mint a nappali tagozatokon. A magyarázat igen kézzelfogható, a controllingnak, mint a szervezetek belső irányítási rendszerét integráló alrendszerének megértéséhez, valamint az ehhez kapcsolódó napi gazdálkodási, finanszírozhatósági problémák érzékeléséhez, azok hatásainak átláthatóságához mindenképpen előnyt jelent a vállalkozásoknál, intézményeknél

7 eltöltött több-kevesebb gyakorlati idő, és természetesen ezt a középiskolákból közvetlenül az egyetemekre, főiskolákra kerülő nappalis hallgatóktól nemigen lehet még elvárni. Talán ezzel magyarázható az is, hogy az egyetemek, főiskolák nappalis jegyzetei elsősorban a controlling módszertanának elméleti kérdéseit, a vezetői számvitel kalkulációs modelljeinek számítási feladatait emelik ki, és kevesebb hangsúlyt helyeznek a standard controllingmetodikának az egyes szervezeteknél való megjelenésének specifikumaira, valamint a szervezeteken belüli funkcionális sokrétűségére. Mindenképpen elgondolkoztató ez az arány, hiszen a nemzetgazdaság és ezen belül is az utóbbi időkben már a költségvetés bizonyos területei, ágazatai sem nélkülözhetik a korszerű vezetési ismeretekkel, így a controlling szaktudással rendelkező szakembereket, vezetőket. A fenti igénynek megfelelően célszerűnek látszik, főleg az államigazgatási, a kereskedelmi és mezőgazdasági felsőoktatás területein a controllingképzést intenzifikálni, és ahol az eddig még nem szerepelt az oktatási tematikában, ott felgyorsítani annak bevezetését. FELHASZNÁLT IRODALOM Miskolczi Tibor - Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán :Napjaink hazai controlling helyzete és annak felsőoktatási vetületei Controller Info Copy&Consulting II.évf. 1. szám pp Körmendi Lajos Tóth Antal (1998): Controlling a hazai szervezetek gazdálkodási gyakorlatában, WEKA Szakkiadó Kft. Körmendi Lajos- Tóth Antal (2011): a controlling alapjai, SALDO Zrt. Tóth Antal (szerkesztő) ( ): Gyakorlati controlling Kézikönyv, RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. Zéman Zoltán (1998): A controlling szerepe a magyar vállalkozásokban (phd értekezés) GATE Gödöllő