A távmunka és a távdolgozók jellemzői
|
|
- Viktória Biróné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai alapján azt vizsgálták, hogy a technológia ösztönzést ad-e a távmunkának. Minthogy a definíció egyes kategóriáinak jellegzetes társadalmi jellemzői vannak, úgy tűnik, hogy a távmunka inkább hagyományos foglalkozási szokásokat tükröz, mint egy nagy technológiai változást. Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A New Technology, Work and Employment c. szaklap nemrég megjelent különszámában egy sor problémát vetettek fel a távmunka definíciójával és felmérésével kapcsolatban. A jelen cikk első része ezek közül ismertet néhányat, második része hozzászólás a vitához, idevágó adatok alapján elemezve a távmunka elterjedtségét és jellemzőit. A cikk szerzői felhasználták az említett különszám több megállapítását a definíció és a felmérés témájában. Egyetértenek azzal a következtetéssel, miszerint az a döntés, hogy a távoli munka különféle formáinak felmérésekor mit vegyenek figyelembe, a kutatók érdekeitől és attól függ, hogy milyen kérdésekkel akarnak foglalkozni. A különböző érdekek részben tükrözik a távmunka mint társadalmi felépítmény történetét és jellegét, ami további kételyeket vet fel a konszenzus lehetőségéről. A távmunka eddigi tanulmányozása során számos eszmecserére került sor, köztük a távdolgozók különböző fajtáiról, azokról a problémákról, amelyekre a távmunka jelenti a megoldást, és a különféle nézőpontokról, amelyekből ez a jelenség értékelhető. A távmunka témájával az 1970-es évek eleje óta foglalkoznak intenzíven tudományos körökben, amikor az energiaválság hatására a kutatók a hálózaton keresztül végzett munkát az ingázás alternatívájának kezdték tekinteni. Mivel a környezetvédelmi érdeklődés fennmaradt, az es években ismételten napirendre tűzték a koncepciót. Az
2 1980-as években külön elemző szak fejlődött ki a menedzseri és üzleti iskolákból, különösen a személyzetirányítás területén. Ebből a nézőpontból a távmunkát a rugalmas munkavégzés egyik formájának tekintették, amely abból a nyilvánvaló igényből ered, hogy a cégek könnyebben tudjanak alkalmazkodni a piaci változásokhoz. A távmunka kérdése ezért a rugalmas foglalkoztatásról szóló általánosabb vita részét képezi. Ennek a munkafajtának a gyakorlati megvalósítását és elterjedését elvileg befolyásolhatják a technológiai fejlesztések, mint az internet, a harmadik generációs mobiltelefonok és egyéb hordozható eszközök. A szakszervezetek és más testületek számára dolgozó kutatók kritikusabban közelítették meg a távmunkát, kifejezve aggodalmukat, hogy a távmunka kizsákmányoló jellegű foglalkoztatási feltételeket idézhet elő. Főképpen feminista befolyás hatására néhány szerző rámutatott arra, hogy bár a távmunka megoldást jelenthet a nők kettős, otthoni és munkahelyi szerepéből adódó problémákra, de semmi esetre sem ideális megoldás. Számos szakszervezeti kutatásban volt egy rejtett feminista irányzat, amely párhuzamot vont a távmunka és a nők hagyományos házi munkájával kapcsolatos negatív tapasztalatok között. A különféle kutatócsoportokon kívül a távmunka koncepciója létezik a köztudatban is. A média gyakran foglalkozik a profi távmunkával, és ezzel esetleg befolyásolja a nézeteket arról, hogy a távmunka mit ölel fel és mit nem. Másfelől kihathat arra, hogy az emberek távdolgozónak tekintik-e magukat. Valóban, sok szabad foglalkozású munkavállaló, aki főként otthon dolgozik, nem gondolja, hogy távmunkát végez. A távmunka ösztönzést adott arra, hogy a hatóságok és állami intézmények is foglalkozzanak kutatással, politikai irányultságú dokumentumok kiadásával, szimpóziumok szervezésével, amelyek mind hozzájárultak a közfelfogás kialakításához a munkavégzésnek erről a formájáról. Végül, a távmunkáról alkotott elképzeléshez néhány vállalat is hozzájárult saját kutatásaival, különösen az informatikai és távközlési technológiák szállítói, amelyek érdekeltek a távmunka előmozdításában. Az otthoni irodák bemutatói érthető módon hangsúlyozzák a technológia szerepét, és gyakran mutatnak be az ismertnél korszerűbb csúcstechnológiai modelleket. Bár a távmunka összes lehetséges megközelítését nem meríti ki, az alábbi összefoglalásnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a tényre, hogy a távmunka társadalmi felépítmény, amellyel kapcsolatban a különféle intézményeknek és tudósoknak saját érdekük van. Nem meglepő ezért, hogy a távmunka kutatóinak megállapítása szerint nincs egyetértés abban, hogyan kellene meghatározni és felmérni ezt a jelenséget.
3 A távmunka meghatározásának elemei A távmunka definíciójának legismertebb elemei: technológia, helyszín, szerződéses megállapodás és idő. A technológiát illetően az egyik sokat vitatott kérdés, hogy az a távmunka lényegi, stratégiai vagy szükséges része-? A korábbi tanulmányok nem vették figyelembe ezt az elemet, a távmunkát az otthon végzett munka tartalma miatt tekintették új jelenségnek, olyannak, amely különbözik a szokásos, rosszul fizetett bedolgozástól. Az 1980-as évek vége felé kezdték fenntartani a távmunka kifejezést azokra az otthon dolgozókra, akik új technológiát használnak. A számítógép-használat a gyakorlatban a definíció része lett, már csak a technológia szerepének a meghatározása a probléma. A Brit Statisztikai Hivatal meghatározása szerint a távdolgozók azok a fizetett vagy nem fizetett munkavállalók, akik telefont és személyi számítógépet használnak, és vagy teljes munkaidőben, vagy csak alkalmanként otthon dolgoznak (de legalább heti egy napot). Meghatároztak egy szűkebb, TC-távmunkásoknak nevezett csoportot is, akiknek a munkájához a telefon (T) és a számítógép (C mint computer) alapvetően lényeges. A megkérdezett emberek ritkán tudtak pontos meghatározást adni a távmunkára. Kívánatos lenne az információ- és kommunikációtechnológia (IKT) használat szintjének mérése, azonban kérdés, hogyan kellene mérni ezt a szintet : idő, intenzitás vagy a technológia komplexitása alapján? A távközlési kapcsolat természetét tekintve a minimalista definícióhoz elégséges a telefon, de egyesek úgy érvelnek, hogy a távmunkának bonyolultabb elektronikus kapcsolattal kell együtt járnia, mint pl. a modem vagy az utóbbi években az internet, majd a harmadik generációs mobilberendezések használata. Ezek figyelembevétele jelentősen megváltoztatná a megfigyelt távdolgozók számát. Célszerű talán elfogadni a technológiát a távmunka meghatározásának részeként, de differenciálni kell a különböző típusú IKT-k használata szerint. A távdolgozót nem valamely sajátos technológia definiálja, az alkalmazott technológiák a távmunka különféle formáit jelentik. A definícióról szóló eszmecserék második fő eleme a helyszín, az, hogy vajon a távmunka csak otthon végzett munkát jelenthet, vagy a távoli munka más fajtáit is, mint pl. a teleházban vagy kihelyezett irodában végzett munka. A problémát az jelenti, hogy miként határozzuk meg a munkavégzés helyét. Kérdés, hogy vajon egy irodából végzett távegyüttműködés interakció másokkal, elektronikus formában a távmunka egyik formáját jelenti-e? Ez a probléma segít annak megértésé-
4 ben, hogy miért részesítik előnyben az olyan fogalmakat, mint az e- munka vagy az elosztott munka, amelyek a munkavégzési szokások határtalanul széles skáláját tárják fel. Jelentős tényező azonban a mobilitás. Az USA-ban megfigyelhető az a tendencia, hogy a nomád vagy mobil dolgozókat már nem sorolják a távdolgozók közé, míg Európában még igen. A több helyen végzett munkák nagy része nem számít távmunkának, tipikusan ilyen pl. a kamionsofőrök és az építőmunkások tevékenysége. Egyesek szerint a mobil munka különbözik a távmunkától, míg mások szerint a két kategória átfedi egymást. Az egyik definíció szerint a távmunka a minimum öt órában otthon végzett munka, míg a mobil munka az otthonon és a munkáltató központi irodáján kívül minimum öt órában végzett munka. Az egyik európai tanulmány úgy határozza meg a mobil távdolgozókat, hogy részben otthon, részben más helyen dolgoznak, beleértve a központi munkahelyet. Van, aki úgy látja, hogy maga a munkavégzés helye, ahol az információ- és kommunikációtechnológiát használják, nem határozza meg, hogy távmunkáról van-e szó, csak azt, hogy hogyan végzik a munkát. A szerződésben rögzített megállapodás tekintetében néhány kutató a szabad foglalkozásúakat nem szokta bevenni ugyanabba a kutatásba, mint az alkalmazott távdolgozókat, mások szerint viszont az előbbiek a távdolgozók jelentős részét alkotják. Ez a kérdés még tisztázandó, de itt is vannak problémák a definícióval. Egy angol tanulmány például ideszámítja azokat a szabad foglalkozású személyeket, akik csak egy ügyfélnek dolgoznak, de kizárja azokat, akik többnek. Az alábbiakban ismertetetésre kerülő kutatás mintáiban figyelembe vették mind a szabad foglalkozású, mind az alkalmazott dolgozókat. A távmunka definíciójának utolsó eleme az idő, pontosabban a munkaidő. Vannak, akik főként az irodában dolgoznak, de utána este vagy hétvégén otthon is. Ez a túlmunka általában nem tartozik bele a távmunka definíciójába, bár gyakori és általában együtt jár az információés kommunikációtechnológia használatával. Ennek a túlmunkának főleg akkor van jelentősége, amikor az elemzés tárgya a potenciális munkavállaló-kereslet felmérése teljes idejű, otthonról végzett IKT-közvetítésű munkára. Az ilyen felmérésnek magában kell foglalnia a hatékony otthoni munkához szükséges IKT-berendezések iránti igény becslését vagy az otthoni munka kihatását a dolgozók életmódjára és háztartására. A különböző tanulmányokban a távmunka definíciójához a munkaidő 20%-a és 50%-a között változik annak az időnek az aránya, amelyet a távolban, pontosabban otthon végzett munkával töltenek. Így ezek a küszöbök nagyrészt kizárják az alkalmanként otthon végzett munkát, bár
5 ez valószínűleg jelentős részarányt képvisel a távmunkán belül. A távmunka intenzitása szerint a távdolgozókat be lehet sorolni, pl. kiegészítő, változó és állandó alcsoportokba, aszerint, hogy heti egy napnál kevesebbet, legalább egy napot vagy az idő nagy részében dolgoznak otthon. Mindez aláhúzza, hogy nincs egységes elhatárolás a különféle alternatívák között, és lehetetlen egyetlen abszolút számot megadni a távdolgozókra. A távmunka osztályokba sorolása Az alábbi adatok az e-living projektből származnak, amelyet az Európai Unió IST programja finanszíroz. A projekt egy hat országot átfogó, 1750 háztartást magában foglaló vizsgálaton alapul, amelyet 2001 vége felé készítettek. A hat ország: Nagy-Britannia, Bulgária, Németország, Izrael, Olaszország, Norvégia. A cél az volt, hogy összehasonlító információt szolgáltassanak egy sor EU tagállamban vagy társult országban azokról a fő magatartásvonásokról, amelyek kapcsolatban lehetnek a jelenlegi vagy jövőbeli IKT-használattal, továbbá hogy megvizsgálják a későbbi, pl. a környezeti kihatásokat. A távmunka definíciójának megközelítéséhez néhány alkotóelemből levezetett rugalmas osztályozást alakítottak ki. A helyszínnel kapcsolatban a vizsgálat kérdőíve a fizetett dolgozók fő munkavégzési helyére kérdezett rá. A lehetséges válaszok a következők: főleg otthon, a munkahely területén, vezetés vagy utazás közben, egynél több helyen. A két utolsó kategória nem lett része a végleges osztályozásnak, mivel a mobil telefonkapcsolatot a munkavégzéshez a mobil munka megjelölésére használják. A kialakított séma legfontosabb része abból az adatsorból származik, amely az otthon végzett munka napi, esti és hétvégi gyakoriságára vonatkozik, valamint arra, hogy a munkához milyen gyakran használják a számítógépet vagy az internetet. Tehát a rendszer a helyszínt, az alkalmazott technológiát és az időtényezőt foglalja magában. Ez a dolgozók következő kategóriáit eredményezi: 1. azok, akik otthon dolgoznak valamennyit, és ehhez az internetet használják, 2. azok, akik otthon dolgoznak valamennyit, és ehhez személyi számítógépet használnak, 3. azok, akik azt mondják, hogy munkájukhoz fontos a mobiltelefon, de nem használnak internetet vagy számítógépet, 4. azok, akik otthon dolgoznak a szokásos munkaidőben, de nem használnak számítógépet vagy internetet, és munkájukhoz nem tekintik fontosnak a mobiltelefont,
6 5. azonos a 4. kategóriával, de esténként vagy hétvégeken dolgoznak, 6. azok, akik egy vagy több munkahelyen dolgoznak, de nem otthon. Az alábbi elemzés nagy része összevonja a 4. és 5. kategóriát. Ezeket más definíciókkal ellentétben a fenti rendszer nem távdolgozókként, hanem otthon dolgozókként kezeli, egyébként az 1 3. kategóriába tartoznának. Mivel az adatok azt mutatják, hogy az 5. csoportba kevesen tartoznak, és mivel a munka rugalmasságát mind a 4., mind az 5. kategória magában foglalja, ésszerűnek látszik ezeket összevonni. Azonban bizonyos egybeeséseknél különbséget tesznek köztük, amennyiben az helyénvaló. Bár az otthon végzett munka intenzitását fontosnak tartják, ezt mégsem építik be az osztályozási rendszerbe. Az 1 4. kategóriák mindegyike jelenthet akár nagy időtartamú, akár nagyon korlátozott idejű munkát, ellenben az 5. kategóriát inkább az ütemezés ( mikor ) határozza meg, mint az intenzitás ( mennyit ). A távmunkát a technológia és a helyszín alapján kellene meghatározni, az ütemezés alapján pedig minősíteni. Nagy-Britannia 60 Bulgária Olaszország csak otthon dolgozók legalább hetente egyszer otthon dolgozók valamennyit otthon dolgozók Izrael Németország Norvégia 1. ábra Az otthon dolgozók százalékos megoszlása az otthoni munkavégzés gyakorisága szerint Megfigyelhető, hogy az otthon végzett munka, amikor az otthon a munkavégzés egyedüli helyszíne, számszerűleg nagyon kicsi kategória, de változó intenzitású (1. ábra). Az országok között kevés az eltérés,
7 míg a kategóriák között lényegesek a különbségek. Ez azt sugallja, hogy a különböző típusú gazdaságokban nagyjából hasonló tényezők mozgatják ezeket a különbségeket. A teljes képet, beleértve a helyszín és a technológiai különbségek hatását, a 2. ábra mutatja. Ehhez két megjegyzést kell fűzni. Az egyik, hogy 30 és 70 százalék között szóródik azoknak az aránya, akik csak a munkahelyen dolgoznak, de ha Bulgáriát kihagyjuk, a felső határ 50 százalék. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden országban a munkaerő több mint felének van másfajta munkája is. Nagy-Britannia, Németország és Olaszország között nagyon kicsi az eltérés. Norvégiában és Izraelben a legalacsonyabb a munkahelyen dolgozók részaránya, ami Norvégiában a magasabb nemzeti jövedelmet és a földrajzi korlátokat, Izraelben a biztonsági problémákat tükrözheti. A második megjegyzés az országok közötti eltérésre vonatkozik, az otthon végzett munka és a távmunka osztályozásának elemeit illetően. Izraelben és Norvégiában a legnagyobb a PC-t használó otthon dolgozók részaránya, Norvégiában és Nagy-Britanniában a legnagyobb az internetet használóké % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael Bulgária internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók hagyományos munkahelyen dolgozók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 2. ábra A távmunka, otthon végzett munka és a hagyományos munka elterjedtsége A fentiek néhány jelentős dolgot nem mutatnak ki: a szabad foglalkozásúak szerepét, a távmunkával töltött idő hosszát és azt az időt, amennyit a távdolgozók a technológia használatával töltenek. Ami a
8 szabad foglalkozásúak illeti, Nagy-Britanniában csökken ugyan túlsúlyuk a távmunkában, de részarányuk továbbra is jelentős. A legtöbb vizsgált országban nagy az arányuk az internetet, PC-t és mobilt használók kategóriáiban, és inkább kapcsolódnak a távmunkához, mint az otthon végzett munkához. A hetente legalább egy alkalommal otthon végzett munka az esetek több mint 20%-ában fordul elő. Tehát akik otthon dolgoznak valamennyit, többnyire ilyen rendszerességgel teszik. Néhány ilyen munka nagyon intenzív, pl. az internetet használók heti átlagos óraszáma 8 (Norvégia) és 19 (Németország) között szóródik, de mivel a legtöbb ember nem végez távmunkát, a távmunka hozzájárulása a dolgozók összes munkaórájához kicsi. Végül, ha a technológiák használatának terjedelmét nézzük, Nagy-Britanniában az internetet és PC-t használó távdolgozók 50%-a otthoni munkájához legalább a fele időben használ PC-t. Ez arra enged következtetni, hogy a távmunka alapvetően otthon végzett munka, amelyhez a technológia fontos, de nem mindig szükséges. Összefoglalva, a távmunka szigorú definíciója erősen alulbecsüli az otthon végzett munka tényleges elterjedtségét. Teljesebb, változatosabb képet ad a helyszínre és technológia formájára alapozott meghatározás. A munka intenzitása fontos, bár a végleges definíciónak nem feltétlenül kell, hogy alapvető részét képezze. A távdolgozók jellemzői A továbbiakban a távmunka kategóriái és a hozzájuk tartozó távdolgozók megkülönböztető jegyei közötti kapcsolat vizsgálata következik. Lehetséges pl., hogy a távmunka módozatai a foglalkoztatási státusz közvetlen tükörképei, ezért nincs különösebb hatása a szervezeti vagy technológiai tényezőknek. Az elemzés alapjául szolgáló adatsor egy háztartási felmérésből származik, ezért ellentétben a munkáltatói szintű felmérésekkel nem szolgáltat információt a szervezeti hatóerőkről. Lehetséges azonban, hogy a szervezeti tényezőknek van némi jelentősége. A foglalkozás befolyását pl. az a gyakran megfigyelt tény jelzi, hogy a távdolgozók nagy része magas beosztású. Valószínű, hogy rendszeresen dolgoznak otthon, és ehhez esetenként IKT-t használnak. A felmérés adataiból azt állapították meg, hogy a kor szerinti megoszlás nagyjából azonos a különböző kategóriákban, de a nemek szerint jelentős különbségek vannak (3. ábra). Az internet alapú távmunkát főleg férfiak végzik, Izrael kivételével az összes országban. A számítógépet használó otthoni munkában általában szintén a férfiak vannak túl-
9 súlyban, de az előzőnél kisebb mértékben. A mobiltelefon használata a munkához a férfiak hasonló arányú dominanciáját mutatja, mint az internet alapú munka. Azok az otthon dolgozók, akik nem használnak IKT-t a munkájukhoz, feltehetően nők. A munkahelyen dolgozók nemek szerinti megoszlása (nem szerepel az ábrán) kb. egyenlő. Ezeket a differenciákat nem magyarázza az a tény, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel szabad foglalkozásúak, és a szabad foglalkozásúak nagyobb valószínűséggel távdolgozók. Ezt a csoportot kizárva, a férfiak túlsúlya továbbra is erős ebben a három kategóriában. Egy 2002 évi tanulmány bebizonyította, hogy Angliában a férfiak és nők foglalkoztatási és iparági megoszlása nem ad kielégítő magyarázatot a távdolgozók nemek szerinti különbségére. 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 % 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 3. ábra A távmunka és az otthon végzett munka nemek szerinti aránya (bázis = 0, a szemléletesség érdekében a férfi/nő arány alapját 1 helyett 0-nak vették) A nemek szerinti eltérés vajon azt jelenti-e, hogy a távmunka professzionális, jól fizetett munka, míg az otthon végzett, döntően női munka ennek az ellenkezője? Ez a 4. ábra alapján vizsgálható, amely bemutatja a diplomával, oklevéllel rendelkezők arányát az egyes kategóriákban. Ez az arány a mintában Nagy-Britanniában 26%, Olaszországban 13%, Németországban 24%, Norvégiában 42%, Bulgáriában 33% és Izraelben 46%. Az ábrából kiderül, hogy az internetes, valamint a számító-
10 gépes otthoni munkát mindegyik országban nagyrészt a felsőfokú végzettségűek végzik. A munkájukhoz mobiltelefont használók között olyan arányban lehetnek diplomások, mint a munkaerő-állomány összességében (kivéve Izraelt). Az otthon dolgozók magasabb végzettségűek, mint az átlag. A nem IKT-alapú otthoni munkákat alacsony végzettségű emberek vállalják, ami annak a következménye, hogy azok rosszul fizetett és rutin munkának számít % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 4. ábra Diplomás távdolgozók és otthon dolgozók aránya A végzett munka jellegét vagy színvonalát tekintve a Nagy- Britanniában készített tanulmány megállapította, hogy a távmunkában túlsúlyban vannak a menedzserek, szellemi foglalkozásúak, szakértők és műszaki szakemberek. A legtöbb e-living (elektronikus életformájú) országban az internetet használó otthon dolgozók kereken háromnegyede menedzser vagy szakértő (5. ábra). A PC-t használó otthon dolgozók között a menedzserek és szakértők aránya kevésbé domináns, de mindegyik országban még mindig jóval meghaladja az átlagot. Hasonló a helyzet az otthon dolgozók körében, míg a munkájukhoz mobil telefont használók összetétele nagyjából ugyanolyan, mint a többi dolgozóé. A menedzsereken és szakértőkön kívül nincs más olyan foglalkozási csoport, amely következetesen az átlagosnál magasabb arányt képviselne akár a távdolgozók, akár az otthon dolgozók között. A technikusok
11 aránya pl. nagyjából ugyanolyan az internetet vagy PC-t használó otthon dolgozók között, mint az összmunkaerőn belül. Az irodai dolgozók alulreprezentáltak a távmunka és az otthon végzett munka minden formájában. Ez azt sugallja, hogy a távmunka nem a legjobb lehetőség erre a többnyire rutinmunkára. A mobiltelefon bizonyos jelentőséggel bír a mesteremberek (craft worker) számára, akik ennek a technológiának a szilárd foglalkozási bázisát képezik % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 5. ábra Szakértő és menedzser távdolgozók és otthon dolgozók aránya Összegezve, az internet alapú távmunkát túlnyomórészt menedzserek és szakértők végzik. Ez azt sugallná, hogy a távmunka társadalmi státuszt tükröz. Azonban az a tény, hogy az otthon dolgozók is többnyire diplomások, szintén arra utal, hogy ez a munkaforma bár kétségtelenül erősen heterogén nem alacsony státuszú és nem is rutinmunka, de a számok azt mutatják, hogy nincs abszolút összefüggés a távmunka és a szakmai vagy vezetői státusz között. Fizetés tekintetében pozitív összefüggés van az otthon végzett munka és a dolgozók munkateljesítményének értékelése között, bár a női alkalmazottak annál kevésbé hatékonyak, minél több napot dolgoznak otthon.
12 A következő elemzés szerint a fizetési különbségek kétféleképpen magyarázhatók. Ha a távdolgozók magasabb fizetést kapnak, mint a többiek, ennek vagy az az oka, hogy a távmunka hatékonyabbá teszi őket, vagy pedig olyan szakértők és menedzserek, akiknek mindenképpen magas a fizetése, és csak bizonyos ideig kell távmunkát végezniük. Ugyanakkor más távdolgozók fizetése lehet alacsony, amennyiben hagyományos otthon dolgozók, akik az IKT-t csupán munkaeszközként használják (pl. telefonos értékesítés otthonról). Az egyes távmunkafajtákkal járó fizetés értékeléséhez, egyéb munkákkal összehasonlítva a kategóriák munkabérein kívül figyelembe vettek egy sor jellemzőt, pl. a végzettséget és foglalkozást. Az volt a feltevés, hogy a kategóriák közötti differenciák sokkal inkább annak a hatását tükrözik, hogy a dolgozók melyik kategóriában vannak, mint az őket foglalkoztatók jellemzőinek hatását. A regressziós elemzés során a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazták. A 6. ábra adatai azt mutatják, hogy az egyes otthoni és távmunka-kategóriákban dolgozók keresete (euró/óra) mennyivel több, mint amennyit kereshetnének nemük, életkoruk, végzettségük, számítógépes ismereteik, foglalkozásuk és iparáguk szerint. (A szabad foglalkozásúakat nem vették figyelembe, mert fizetési adataik nem reálisak). Izrael Nagy-Britannia Olaszország Norvégia Németország internetet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) számítógépet használó otthon dolgozók 6. ábra A távmunkafajták hozzájárulása az otthon dolgozó munkások órabéréhez (euró) (regressziós koefficiensek)
13 A kép nagyon változatos. A munkahelyen dolgozókat kihagyták, mivel ők képezik azt a csoportot, amelyhez a többi csoportot hasonlították. Négy országban az internetes távdolgozók keresete lényegesen magasabb, függetlenül végzettségüktől és a munka jellegétől. Norvégia kivételével ez kitűntetett kategóriának tűnik. Lehetséges, hogy ezeket a távdolgozókat munkáltatóik hatékonyabbnak tekintik, vagy pedig ez a tevékenység kiváltságosan jól fizetett munka. A legtöbb országban a számítógéppel otthon dolgozók kevesebbet keresnek, mint az otthon dolgozók és az internetes távdolgozók. Tehát nem az a helyzet, hogy a távmunka minden fajtája magas fizetéssel járna. A számítógépes otthoni munka a többi kategóriához viszonyítva nem valami jól fizetett, sőt még a sima otthon végzett munkánál is alacsonyabb a fizetés. Mindent összevetve valószínűleg azoknak van igazuk, akik kétségbe vonják a távmunka és a többi munkaforma közötti különbségtétel megalapozottságát. Tovább kell azonban folytatni a távmunkafajták kidolgozását, mivel a különféle formák összefüggnek a különböző munkaviszonyokkal, a munkába való visszatéréssel és szociális sajátosságokkal. Természetesen az internetes távdolgozók akiket számos értekezésben azonosítanak a távdolgozókkal sok tekintetben kitűnnek, de léteznek más távmunkaformák is, és ezeket is tanulmányozni kell. Az elemzésekben figyelembe kell venni a technológiát. Amennyiben a technológiai különbségek nem járnak együtt foglalkoztatási vagy szociális sajátosságokkal, akkor talán kijelenthető, hogy a távmunka fogalma már nem fontos kérdés, mivel a technológia jelentősen át fogja rendezni minden ember munkáját. Addig is, a tapasztalatok azt sugallják, hogy a távmunka inkább a létező munkaviszonyokat tükrözi, nem pedig újakat hoz létre. Összeállította: Kaposi Mária Haddon, L.; Brynin, M.: The character of telework and the characteristics of teleworkers. = New Technology, Work and Employment, 20. k. 1. sz márc. p ework 2000: Status report on new ways to work in the information society. = Brüszszel, Európai Bizottság.
A távmunka és a távdolgozók jellemzői
TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,
RészletesebbenTÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI
TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI KIVONAT A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma a távmunka szabályozásában az osztott munkavédelmi felelősség elvét képviseli. Ez a tanulmány ennek az álláspontnak az érvényességét
Részletesebben12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával
12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának
RészletesebbenSzakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
RészletesebbenÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:
A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint
RészletesebbenBudapest 2011. április
TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
RészletesebbenSzegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)
Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések
RészletesebbenLehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?
Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,
RészletesebbenDigitális írástudás, társadalmi szegmentáltság
Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Bernát Anikó Fábián Zoltán 1. Bevezetés Az 1990-es évek óta egyre szélesebb körben használatos a digitális írástudás fogalma, amely a digitális infokommunikációs
RészletesebbenBácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás
Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az
RészletesebbenÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenIfjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN
AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET
PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése
1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenOnline kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében
389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenAz atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt
RészletesebbenÖregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások típusai)
.v r ^ ACTA UNIVERSrMTIS SZEGVg&IJENSIS ^ DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET POLITICA Tomus XXVI. Fasciculus 1. CZŰCZOTTÓ Öregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus
RészletesebbenTájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről
Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről
RészletesebbenInternet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés -
Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés - 2007. július www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. - Az NRC-TNS 2007 I. féléves gyorsjelentése
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenVÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE
VIZIKÖZMŐ ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG MAGYAR VÍZIKÖZMŐ SZÖVETSÉG VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VÍZIKÖZMŐ ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006. évi módosítás (Az 1992-ben megkötött
RészletesebbenA MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA
A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenA nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1
Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN
RészletesebbenFOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.
FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenA controlling integrálódása az oktatási szférában
Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni
RészletesebbenGeambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1
Geambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1 A tanulmány a közép- és kelet-európai női részidős foglalkoztatás tágabb kérdésköréhez
RészletesebbenMUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS E
SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 IPSOS ZRT. 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS E HELYSÉG:
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
RészletesebbenHASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól
HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-
RészletesebbenA Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése
Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás
RészletesebbenAKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására
AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
RészletesebbenFelhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan
C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket
RészletesebbenTanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen
HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés
RészletesebbenÚtközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:
Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László
RészletesebbenAz Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás
A főtitkár 09/01/2009 D(2009)143 Feljegyzés az Elnökség tagjai részére Tárgy: Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások Összefoglalás A 2010-es év intézményünk tevékenységét illetően
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:
RészletesebbenA nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerı-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra
Dél-Dunántúli Humánerıforrás Kutató és Fejlesztı Közhasznú Nonprofit Kft. TÁMOP 2.5.2. A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása keretében megvalósuló
RészletesebbenA teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében
Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez
RészletesebbenGyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban
46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenSZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM
tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenKHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása
KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.18. COM(2012) 763 final 2012/0354 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő
RészletesebbenAtradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár
Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...
RészletesebbenA NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
RészletesebbenA kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag)
Dr. Németh Jenő A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) A kistérségi közigazgatási alrendszer szervezeti és intézmény rendszerének kialakítását három alapvető funkciónak
RészletesebbenDévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről (módosításokkal egységes szerkezetben) Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenÉrettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
Részletesebben2014/30. SZÁM TARTALOM
2014/30. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 58/2014. (VI. 16 MÁV-START Ért. 30) sz. vezérigazgatói utasítás a Szervezettel (G4S Készpénzlogisztikai Kft. - vel) történő készpénzbeszállítás szabályozásáról...
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenVertikális portálok és látogatóik. 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52.
Vertikális portálok és látogatóik 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. Vertikális portálok és látogatóik 2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 3 2.
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenTARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb
TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ
RészletesebbenAZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN
AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET
RészletesebbenA SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006
A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Gyerekesély füzetek 3. Bass László, Darvas Ágnes, Dögei Ilona, Ferge Zsuzsa, Tausz Katalin A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Budapest, 2007
RészletesebbenTisztelt Közép/Nagyvállalati Ügyfelünk!
Tisztelt Közép/Nagyvállalati Ügyfelünk! Alaptarifa módosítás 1. Ezúton értesítjük Közép- és Nagyvállalati tarifacsomaggal rendelkező Előfizetőket, hogy kezdeményezzük az Üzleti Általános Szerződési Feltételek
RészletesebbenTársadalompolitika és intézményrendszere
Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a
RészletesebbenAllianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag
www.allianz.hu Allianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag Otthonbiztosítások Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 1/41 Tartalomjegyzék Ügyfél-tájékoztató...3 A biztosítási csomagokhoz kapcsolódó
RészletesebbenElőterjesztés. a Képviselő-testület 2008. szeptember 25-én tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!
Előterjesztés a Képviselő-testület 2008. szeptember 25-én tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK
KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította
Részletesebben(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban
A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22. Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét
RészletesebbenHallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
Részletesebben1.oldal. Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE
1.oldal Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE Létrehozva: 2011.05.02 Hatályba lépés: 2012.05.01. Utolsó módosítás:2012.03.21 Utolsó Módosítás:2014.09.01
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenJOGI ADATBANK CompLex.hu. Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten.
JOGI ADATBANK CompLex.hu Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten. BEVEZETŐ Tisztelt Ügyfelünk! Dr. Ződi Zsolt szerkesztőség igazgató A 21. század új kihívásokkal néz szembe. A változások
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE
A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenA hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei
A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei Kutatási összefoglaló a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részére 2006. július TARTALOM BEVEZETÉS 2 A MINTA BEMUTATÁSA
RészletesebbenAz építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével
Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci
RészletesebbenKollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum
Kollektív szerződés Hatályos: 2014. január 1-jétől Preambulum A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és a Színházi Dolgozók Szakszervezete Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza helyi alapszervezete
RészletesebbenMentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében
Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó
RészletesebbenIDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2
2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenAz informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben
Tanulmányok 1 Erd s Ferenc Nyéki Lajos Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben Bevezetés Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelent
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenGyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben
Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben A szociális ágazat információs fejlesztéseit tekintve évtizedes lemaradásban van az egyéb humán ágazatokhoz
Részletesebben