A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

Átírás

1 Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás Szervezet és a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezete /BVDOSZ/, valamint a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége /FBVSZOSZ/ között abból a célból, hogy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó jogszabályok keretei között rendezze a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket, rögzítse a joggyakorlás és a kötelezettség-teljesítés módját, illetve szabályozza a ollektív Szerz dést köt felek kapcsolatrendszerét.. A ollektív Szerz dés személyi hatálya: ELS RÉSZ A ollektív Szerz dés létrehozására, hatályba léptetésére és hatályban tartására irányuló szabályok I. Fejezet A ollektív Szerz dés hatálya () A ollektív Szerz dés személyi hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtási Szervezet közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi munkavállalójára.

2 () A részmunkaid ben foglalkoztatott közalkalmazottakat e ollektív Szerz désben meghatározott jogok és juttatások foglalkoztatásuk arányában illetik meg és a kötelezettségek is ennek megfelel en terhelik ket. E szabály alól (értelemszer en) kivételt jelentenek az alábbiak: - a költségtérítések, - a jóléti (szociális) juttatások, amelyek a részmunkaid ben foglalkoztatottaknak a teljes munkaid s közalkalmazottakkal egyez feltételek szerint járnak. () A nyugdíjuk mellett tovább foglalkoztatottakra, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakra minden tekintetben a közalkalmazottakra irányadó szabályokat kell alkalmazni.. A ollektív Szerz dés id beli hatálya () Ez a ollektív Szerz dés határozatlan id tartamra jött létre. Rendelkezéseit a helyébe lép új kollektív szerz dés hatályba lépéséig kell alkalmazni. () A ollektív Szerz dés kihirdetésér l a munkáltató gondoskodik. () A tárgyévi juttatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát a felek minden év márciusáig megkezdik, és a változásokat legkés bb a tárgyév június 0-ig átvezetik. A tárgyévi juttatásokat kés bbi id pontban, január -re visszamen hatállyal, csak a munkavállalókra kedvez bb (el nyösebb) feltételek és juttatások biztosításával lehet megváltoztatni.. A rendeltetésszer joggyakorlás A munkáltató és a szakszervezet rögzítik arra irányuló közös szándékukat, hogy minden t lük elvárhatót megtesznek a jöv ben, e ollektív Szerz dés hatályban tartása érdekében, mindaddig, amíg a rendeltetését betölti, azaz amíg a munkáltató rendeltetésszer m ködését, a szakszervezeti oldalon pedig az érdekvédelmi - érdekképviseleti tevékenységet el nem lehetetleníti. Ennek érdekében a felek vállalják, hogy e fenti cél érdekében kötelez en egyeztetnek a ollektív Szerz dés felmondása és a módosítási javaslatok esetében. II. Fejezet A ollektív Szerz dés tervezetének el készítése és aláírása 4. A felek kölcsönösen elismerik, hogy jelen megállapodást a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége készítette el.. A ollektív Szerz dés szövegének elfogadása és aláírása, valamint a szabályok alkalmazásának el segítése () A ollektív Szerz dés végleges szövegét a felek közös ülésen fogadják el. () A ollektív Szerz dést a munkáltató részér l a Büntetés-végrehajtás országos parancsnoka írja alá. () ollektív Szerz dést a szakszervezetek részér l a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezetének, valamint a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének erre képvisel i írják alá. (4) A munkáltató vállalja, hogy a szakszervezetek tisztségvisel it, és a munkaszervezeti egységeket, közalkalmazotti tanácsok tagjait, valamint azokat a vezet ket és munkavállalókat, akiknek

3 munkaköri kötelezettsége a ollektív Szerz dés rendelkezéseinek alkalmazása, ellátja a ollektív Szerz dés példányaival.. A ollektív Szerz dés aláírását követ en bármelyik fél által szükségesnek ítélt szabályozási kérdésekben az érdekegyeztetést folytatni kell. 7. A ollektív Szerz dés módosítása III. Fejezet A ollektív Szerz dés módosítása, megsz nése és felmondása () A ollektív Szerz dést módosítani kell, ha a rendelkezései jogszabályba vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei szabályozásába ütköznek. () A ollektív Szerz dést módosítani lehet bármelyik fél kezdeményezésére. () A ollektív Szerz dés módosítására javaslatot tehet: - a munkáltató, - a szakszervezetek, - bármely közalkalmazott vagy közalkalmazotti közösség, - a közalkalmazotti tanács. (4) A módosítási javaslat a munkáltatóhoz és a szakszervezethez is benyújtható. A javaslatot a másik félnek illetékességb l kell megküldeni. () A módosító javaslatokat érdemben kell elbírálni és megválaszolni. A felek vállalják, hogy a módosítási javaslatot közösen vizsgálják és egyeztetik, és arra vonatkozóan az álláspontjukat kifejtik és írásban rögzítik. () A felek egymást írásban értesítik, és kölcsönösen 0 napon belül egymásnak érdemben válaszolnak. (7) A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív vitákra irányadó szabályok szerint kell elbírálni. (8) A módosítások hatályba lépésér l minden esetben külön kell rendelkezni. 8. A ollektív Szerz dés megsz nése () A ollektív Szerz dés megsz nik: - a felmondási id lejártával, - a munkáltató jogutód nélküli megsz nésével, - a szakszervezet jogutód nélküli megsz nésével. () A munkáltató átalakulása esetében a feleknek a változást rögzít okmányokban rendelkezni kell a kollektív szerz dés hatályáról. 9. A ollektív Szerz dés felmondása () A ollektív Szerz dést bármelyik fél három hónapos határid vel, a tárgyév június 0., vagy

4 december. napjára felmondhatja, a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal. A ollektív Szerz dés a hatályba lépését l számított hónapon belül nem mondható fel. () A felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követ napon belül el készít bizottságot hoznak létre a felmondás okainak megvizsgálására és az új ollektív Szerz dés el készítésének biztosítása érdekében. Az egyeztet bizottság tagjai is részt vesznek a kollektív szerz dést köt felek e cél érdekében folyó tárgyalásain. () A ollektív Szerz dés felmondása esetén a felek megvizsgálják annak lehet ségét, hogy a ollektív Szerz désmódosításokkal, vagy részlegesen nem tartható-e hatályában. 0. A ollektív Szerz dést köt felek megállapodnak abban, hogy a ollektív Szerz dés és a módosításának tervezetét a jöv ben közösen készítik el. () Az el készítést e célra létrehozott, a felek képvisel ib l álló bizottság végzi. () A tervezetben a munkáltató és az érdekvédelmi szervezet eltér véleményét, illet leg javaslatát alternatívaként kell szerepeltetni. () A felek megállapodnak abban, hogy új kollektív szerz dés kötésére irányuló közös szándék esetén már a ollektív Szerz dés hatályának megsz nését megel en megalakítják az () bekezdésben létrehozott bizottságot, az új ollektív Szerz dés el készítésére. (4) Az el készít bizottság feladatai: - a módosítást igényl jogszabályi változások figyelemmel kísérése, - a módosításra irányuló javaslatok összegy jtése és értékelése, jogi és közgazdasági, valamint személyügyi szempontból, - javaslatok készítése a munkáltató és a szakszervezetek részére a módosítás irányaira (az ellenvéleményének feltüntetésével), - a tervezet el készítése, több (lehetséges) szabályozási változatként, - a tervezetre érkez javaslatok, észrevételek gy jtése, értékelése és a megválaszolásuk el készítése, részvétel a tervezet vitáin és a tartalmuk megismertetésére irányuló képzésben, - a szervezet-átalakítással kapcsolatos, kollektív szerz dést érint változások el készítése. () A ollektív Szerz dést aláíró felek vállalják, hogy a bizottság m ködéséhez szükséges feltételeket biztosítják, az információkat rendelkezésre bocsátják, valamint a bizottsággal, illet leg tagjaival történ konzultációk lehet ségét megteremtik. A bizottság m ködésének költségeit a munkáltató fedezi. () A felek a tervezetet közösen terjesztik megvitatásra a munkavállalói közösség elé. A vitát úgy szervezik meg, hogy a közösség számára a tervezet kézhezvételét l számítva legalább kett hét álljon rendelkezésre a vitára való felkészüléshez. A ollektív Szerz dést köt felek a vitáról közös jegyz könyvet készítenek. (7) A felek minden t lük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy a tervezetet a kollektíva tagjai megismerjék és megfelel en értelmezzék. Ennek érdekében szükség esetén szakért t vesznek igénybe. IV. Fejezet A ollektív Szerz dés, a függelékek, a kinevezés, valamint a 4

5 munkaköri leírások kapcsolata. A ollektív Szerz dés és a függelékek kapcsolata () Ez a ollektív Szerz dés a munkáltatói és a közalkalmazotti jogok rendezett kialakítására és a kötelezettségek teljesítésének el segítésére jött létre. A munkaviszonnyal összefügg juttatások és követelmények tekintetében a minimális szinteket és követelményeket határozza meg, amelyekt l a szervezeti egységek függelékeiben a közalkalmazottak javára (el nyére) el lehet térni, kivéve; ha a ollektív Szerz dés ezt kifejezetten megtiltja. () A mellékletek mindenben osztják a ollektív Szerz dés jogi sorsát, azaz annak részeit képezik.. A ollektív Szerz dés, és a kinevezés kapcsolata. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 99. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: jt.). -ban meghatározottak szerint történ kinevezés a ollektív Szerz dés szabályába nem ütközhet. A jt.. () bekezdésének utolsó mondata szerint létrejöv, további megállapodás, a munkáltatóra és a közalkalmazottra e ollektív Szerz désben és a függelékben meghatározott jogosultságtól, juttatásoktól és feltételekt l csak a közalkalmazottra kedvez bb feltételek biztosításával térhet el. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a munkaköri leírásra.. A ollektív Szerz dés módosításának hatása a függelékre és a kinevezésre () A ollektív Szerz dés módosítása esetén a függeléknek a ollektív Szerz désbe ütköz rendelkezését módosítani kell. () A ollektív Szerz dés és a függelék módosítása a közalkalmazott hátrányára nem érintheti a kinevezési okmány tartalmát. () A ollektív Szerz désekben, illet leg a függelékben biztosított egyes juttatásokra és kedvezményekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése esetén a közalkalmazottakat változatlanul megilletik azok a juttatások és kedvezmények, amelyeket a kinevezésben kikötöttek, kivéve, ha jogszabály ezek biztosítását megtiltja. V. Fejezet A ollektív Szerz dést biztosító nyilatkozatok és a felek vállalásai 4. A felek vállalják, hogy haladéktalanul a másik oldal képvisel inek tudomására hozzák az általuk megismert tényeket, ha a ollektív Szerz dés hatályosulását illet en zavaró, gátló tényez k merülnek fel, továbbá a saját hatáskörükben intézkednek, ha a ollektív Szerz dés szabályait nem a szabályozási céloknak megfelel en alkalmazzák a nekik alárendelt szervezeti egységek, illet leg egyes személyek.. A felek kijelentik, hogy e ollektív Szerz déssel elért munkabékét nem kívánják sérteni. MÁSODI RÉSZ A ollektív Szerz dést köt felek együttm ködése I. Fejezet Általános szabályok

6 . A munkáltató és a szakszervezet együttm ködése () A munkáltató kinyilvánítja a szakszervezettel való együttm ködési szándékát, továbbá azt, hogy tevékenységét támogatja, a m ködését el segíti. () A szakszervezet kijelenti, hogy a Munka Törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és egyéb jogszabályokban biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelel en gyakorolja, azaz a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenysége nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszer m ködésének megzavarására, csakis a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére. () A munkáltató el segíti, hogy a szakszervezet tájékoztatni tudja a munkavállalókat az anyagi, szociális, kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érint intézkedésekr l. (4) A szakszervezet tájékoztatja a munkáltatót, a munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatos álláspontjáról, észrevételekr l, ezekkel összefügg kezdeményezésekr l. () A szakszervezet javaslatot tesz a munkáltatóintézkedéssel szembeni vétót és demonstrációt megel egyeztetésre. 7. Az együttm ködés formái a következ k: () A. pontban szabályozott együttm ködés formái a következ k: - tájékoztatók, tervezetek, iratok megküldése a másik félnek, - szakért i egyeztetések, - a vezet k és tisztségvisel k közötti konzultációk és egyeztetések, - el készít bizottság létrehozása, vagy m ködtetése eseti jelleggel, - részvétel (meghívottként) a másik fél ülésein. () A munkáltató vállalja, hogy a szakszervezet képvisel jét a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érint értekezletekre meghívja. () A munkáltatói oldal bevonja a szakszervezetek képvisel it a munkavállalók anyagi, szociális, kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érint kritikus helyzetek rendezésére, illet leg koncepcionális döntések el készítésére. (4) A szakszervezet vállalja, hogy az Mt.-ben biztosított ellen rzési jogokat információ megszerzése érdekében továbbá a kifogásolási jogot (a törvényben meghatározott határid kre is figyelemmel) csak a munkáltatóval történ konzultáció eredménytelensége esetén gyakorolja. Biztosítja továbbá, hogy a munkáltató képvisel i az üléseken az általános jelleg kérdések vitáin a döntés hozatalát kivéve részt vehessenek. 8. A szakszervezeti jogok gyakorlásának szervezeti keretei () A szakszervezeti jogok gyakorlása szempontjából, nagyobb egység alatt kell érteni a munkáltatónál a szervezeti m ködési szabályzatban meghatározott szervezeti egységeket. () A szakszervezet tájékoztatáshoz való joga szempontjából nagyobb csoportot érint nek tekintend az a munkáltatói intézkedés, amely legalább f t, vagy önálló szervezeti egységet érint.

7 () A közalkalmazottak egyéni érdekvédelmi ügyeiben a szakszervezeti tisztségvisel partnere a közalkalmazott irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezet. Együttm ködésük, illet leg egyetértésük hiánya esetén a munkáltató els számú vezet je egyeztet a szakszervezet munkahelyi szervezetének vezet jével. (4) A szakszervezet munkahelyi szervezete tájékoztatja a munkáltatót az átalakulásról, vagy megsz nésér l, továbbá az eljárásra jogosított képvisel it megnevezi, a munkáltató pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttm köd vezet k hatásköri jegyzékét. () A közalkalmazottak egyéni érdekvédelmi ügyeiben a szakszervezeti tisztségvisel partnere a közalkalmazott irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezet. Együttm ködésük, illet leg egyetértésük hiánya esetén a munkáltató els számú vezet je egyeztet a szakszervezet munkahelyi szervezetének vezet jével. 9. A kollektív vitát egyeztet bizottság létrehozása és m ködésének elvei. () A felek között felmerül kollektív viták (jogvita, érdekvita) rendezésére, általuk delegált - l álló egyeztet bizottságot hoznak létre, ad-hoc jelleggel. A bizottságban a felek részér l küls szakért is igénybe vehet. () A bizottság elnökét, a felek bels képvisel i közül, rotációs alapon jelöli ki. () A bizottság megállapításait konszenzussal hozza. (4) Az egyeztet bizottság megállapítása csak akkor kötelez a felekre, ha magukat el re, írásban a bizottság megállapításának alávetik. 0. Munkaügyi egyeztet bizottság létrehozása és a m ködésének elvei. () A felek az egyéni és a kollektív szervek között felmerül jogviták rendezésére munkaügyi egyeztet bizottság felállítását határozzák el amely az Mt.-ben és a jt.-ben el írt határid kön belül jogosult a munkáltató és a közalkalmazott, a munkáltató és a szakszervezet vagy a közalkalmazotti tanács közötti jogviták kötelez el zetes egyeztetésre és az érdekviták nyilvános lefolytatására. () A munkaügyi egyeztet bizottság három f l álló testület. Elnökét a felek közösen jelölik ki. Tagjait, a munkáltató és a közalkalmazotti oldal által el re kijelölt - tagból álló, egyeztet bizottsági tagok listájáról, a felek alkalmanként delegálják. Az elnök akadályoztatása esetén a felek közösen jelölik ki a helyettesít elnököt. () A munkaügyi egyeztet bizottság feladata, hogy nyilvános tárgyalásán megkísérelje a munkáltató és a munkavállaló között felmerült vita peren kívüli rendezését. A munkaügyi egyeztet bizottság a felekre kiható hatályú döntést akkor hozhat, ha a döntésének a felek el re, írásban alávetik magukat. A felek között a munkaügyi egyeztet bizottság el tt létrejött egyezséget az elnök és a tagok tanúként írják alá. (4) A munkaügyi egyeztet bizottság eljárása, jogvita esetén a közalkalmazott vagy a munkáltató kérelmére, egyéni érdekvita esetén a munkáltató, a közalkalmazott, a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács kérelmére indulhat meg. () A munkaügyi egyeztet bizottság akkor is jogosult az eljárást lefolytatni, ha a felek számára 7

8 nyitva álló id n belül a bíróság el tt eljárás indult, feltéve, hogy a felek megegyezésére remény van. () A munkaügyi egyeztet bizottság eljáró elnöke vagy tagja ellen az ügyben érdekelt fél kifogást emelhet, ha az eljárás megindítása el tt felmerült okból a kifogást emel vel szemben a személyes elfogultság nem zárható ki. (7) Az (l)-() bekezdésekben meghatározott eljárást kell alkalmazni a szakszervezet és a közalkalmazott, továbbá ha a közalkalmazotti tanács az eljárást igénybe kívánja venni a közalkalmazotti tanács és a közalkalmazott közötti vitákra, valamint a közalkalmazotti tanács és a munkáltató közötti jogvitát egy el egyeztetésre is (a kötelez dönt bírói eljárásra tartozó ügyek kivételével). II. Fejezet A szakszervezeti jogok gyakorlásának feltételei. A munkáltató biztosítja, hogy a szakszervezet a közalkalmazott munkaviszonyának keletkezése, kinevezése, közalkalmazotti jogviszonyának módosítása és megszüntetése, az utasítási jog gyakorlása és a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek érvényesülése, ide értve a helyettesítés eseteit is, továbbá a rendkívüli munkavégzés és a rendkívüli munkaid ben történ munkavégzés elrendelése, a szabadság kiadása, a munka díjazása, a jóléti, szociális juttatások biztosítása, és a közalkalmazotti felel sség alkalmazása tekintetében a munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottat illet en észrevételezési, javaslattételi jogosultságot gyakoroljon, a szakszervezet alapszabályában meghatározott szervei vagy tisztségvisel i útján. A munkáltató a szakszervezet észrevételét l, illet leg javaslatától eltér döntését érdemben, írásban köteles indokolni. () A felek megállapodnak abban, hogy a szakszervezeti ellen rzési jog, illetve a kifogásolási jog gyakorlása el tt kötelez en egyeztetnek a felmerült vitás kérdések rendezése érdekében, az esetleges demonstrációt megel en, annak elkerülése végett. A felek vállalják, hogy az egyeztetéseket úgy folytatják le, hogy az ne eredményezze a másik fél számára a törvényekben biztosított határid k elmulasztását. () A szakszervezet és a munkáltató rendezett kapcsolatát különös tekintettel az Mt. második rész II. fejezetében meghatározott, nehezen alkalmazható jogosultságokra a felek mellékletben határozzák meg. Ennek keretében a következ pontban meghatározott elvekre figyelemmel a szakszervezeti tisztségvisel k munkaszervezeten belüli helyzetének, munkajogi védelmének és munkaid kedvezményeinek biztosítására irányadó részletes szabályokat is meghatározzák, az együttm ködési hatáskörök pontos rögzítése mellett.. A szakszervezeti tisztségvisel k védelme és a munkaid -kedvezményeik. () A szakszervezet tisztségvisel inek, a közalkalmazotti tanácsok tagjainak munkajogi védelmét tekintve, a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségvisel kkel szemben, e tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz. A szakszervezet pedig kijelenti, hogy az ezzel összefügg jogosultságait a rendeltetésüknek megfelel en gyakorolja. () A szakszervezet választott tisztségvisel je közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történ megszüntetése, a munkáltató részér l, a közvetlen fels bb szakszervezeti szerv egyetértésével lehetséges. A szakszervezet vállalja, hogy ehhez a tisztségvisel k névsorát és az 8

9 ezzel kapcsolatos változásokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. () A szakszervezet választott tisztségvisel it az Mt.-ben meghatározott munkaid kedvezmények illetik meg. Többlet munkaid -kedvezmény illeti meg a tisztségvisel t a. pont () bekezdése szerint a ollektív Szerz dés, illet leg bér tárgyalás id szaka alatt, a megállapodások létrehozásának id szakában a szakért i konzultációk, a felettes szakszervezeti szervvel való kapcsolattartás és a tárgyalásokon való részvétel érdekében, a magasabb választott vezet testület tagjait a munkaid -kedvezmény a testület m ködéséhez szükséges mértékig. (4) A munkaid -kedvezményt a tisztségvisel a szakszervezeti tevékenységének ellátásához használhatja fel, közvetlen vezet je felé történ jelzés útján, amelyet a havi naptári tervben általában szerepeltetni kell. () A szakszervezeti szerv, a távollét okát megjelöl értesítésében, tájékoztatja a munkáltatót a munkaid -kedvezmény igénybevételének id tartamáról úgy hogy ez a szolgálati- és munkarendet ne zavarja a tisztségvisel nek a szakszervezet tagjaival való rendszeres kapcsolattartásához nélkülözhetetlen, és a munkáltató által ismert együttm ködéséhez felhasznált munkaid kedvezmény igénybevételéhez, amelyhez a munkahelyi vezet értesítése szükséges. Utóbbi id tartam nem számít bele a tisztségvisel munkaid kedvezményébe. () Amennyiben a nem függetlenített tisztségvisel t megillet kedvezmény igénybevétele a munkáltató rendeltetésszer m ködését veszélyeztetné, akkor a helyzetet, a kölcsönös érdekeket szem el tt tartva, egyeztetés útján rendezik. (7) A törvényben biztosított munkaid -kedvezménnyel rendelkez, vagy a munkáltatóval történ megállapodás alapján függetlenített tisztségvisel k és a szakszervezet tagságához tartozó munkavállalók (munkajogi, polgári jogi) szempontból jogi helyzetüket tekintve mindenben a szakszervezet által képviselt közalkalmazottakkal esnek egy tekintet alá. (8) A munkáltató vállalja, hogy a függetlenített tisztség megsz nése után, amennyiben függetlenített tisztségében hat hónapot eltöltött az érdemtelenség esetét kivéve a tisztségvisel nek, a képzettségével egyez három munkakört kínál fel, továbbá, a közalkalmazotti jogviszonyát a tisztsége betöltésével összefügg tevékenysége miatt, a tisztség megsz nését követ egy éven belül nem mondhatja fel. ARMADI RÉSZ A foglalkoztatási kérdések közös rendezésének szabályai I. Fejezet A felek együttm ködése foglalkoztatási kérdések rendezésében 4. A munkavállalók nagyobb csoportját (0 f ) érint foglalkoztatási ügyek rendezése () A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató-szervezet, vagy egyes egységeinek átszervezése, illetve megsz nése, valamint a létszámleépítés esetében együttm ködnek a felszabaduló munkaer elhelyezkedésének segítése érdekében. Az ehhez szükséges tájékoztatásokat a munkáltató biztosítja a szakszervezetek részére, a tervezett intézkedést el készít iratok, átszervezési, gazdasági, foglalkoztatási és szociális, stb. tervek megküldésével. 9

10 () A foglalkoztatáspolitikai feladatok végrehajtása és irányítása a személyzeti szervek feladata, ennek végrehajtása érdekében együttm ködik a szakszervezetekkel. () A felek kölcsönösen együttm ködnek egyes hátrányos helyzet rétegek, illet leg védelemre szoruló közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében, különös tekintettel az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés következtében megváltozott munkaképességükre.. Együttm ködés a szervezeti változások rendezésében () A munkáltató biztosítja, hogy a szervezési tervek véleményezéséhez és az alternatív programjavaslatok kidolgozásához a szakszervezetek szakért ket vegyenek igénybe. () A munkáltató támogatja a szociális létesítmények megtartását és a további használatát e kollektív szerz dés hatálya alá tartozó közalkalmazottak, családtagjaik és a munkáltató nyugdíjasai számára is. () A felek megállapodnak abban, hogy közösen támogatják a közalkalmazottak tulajdonhoz jutási esélyeit. Ennek biztosítása érdekében a munkáltatók bevonják a szakszervezeteket az átszervezési és a hasznosítási tervek elkészítésébe. (4) A. pont ()-() bekezdésében szerepl megállapodás nem érinti a munkavállalói közösségek számára jogszabályban biztosított részvételi és egyéb jogosultságokat. II. Fejezet A foglalkoztatási ügyek rendezésének munkajogi eszközei. A közalkalmazott felmentésének megel zése () A felek megállapodnak abban, hogy az aktív foglalkoztatási stratégia kialakítása érdekében foglalkoztatási tervet készítenek a közalkalmazottak képzése, átképzése, átirányítása érdekében. A közalkalmazott jogviszonya elkerülhetetlen megszüntetése, felmentése esetében méltányos és humánus rendszert dolgoznak ki. () A felek megállapodnak abban, hogy a kollektív szerz dés aláírását követ en a munkáltató részér l történ felmentés tekintetében a szakszervezetet véleményezési jog illeti meg, amelyt l eltér döntését a munkáltató köteles érdemben megindokolni. 7. El nyben részesítés és újra alkalmazás a foglalkoztatási célú felmentést követ en. (l) A munkáltató köteles el nyben részesíteni létszámb vítés vagy új munkahely teremtése esetén, illet leg egyéb okból megüresedett munkakörök betöltésénél azokat a közalkalmazottakat, akiknek a munkaviszonya munkáltatói felmentés folytán sz nt meg feltéve, hogy a közalkalmazotti viszonyuk megszüntetése nem a munkavégzésük elleni kifogás miatt történt. () A 7. pont () bekezdés alapján történ újra alkalmazás esetén a közalkalmazott jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha a megszakítás nem következett volna be. () Az átszervezés eredményeként a jöv ben alakuló új szervezeteknél, a kinevezésekben, illetve a jt. /A. -ban szabályozott módon létrejöv szervezetek munkaszerz déseiben, a 0

11 munkáltató köteles rögzíteni a munkaviszony kezd napját, továbbá a végkielégítés megállapításánál is kötelez en figyelembe veend, a munkáltatónál eltöltött és a munkáltató által elismert id tartam. Ezt az el írást az átszervezés feltételeit megállapító és azt jóváhagyó okmányokban is rögzíteni kell. 8. Egyéb megállapodások a foglalkoztatás érdekében () A felmentés esetében el zetesen vizsgálni kell, hogy átképzéssel a közalkalmazott jogviszonya fenntartható-e. () A munkáltató köteles információkkal el re ellátni a szakszervezetet - a foglalkoztatási helyzet várható alakulásáról, - a tervezett változtatásokról, a számszer adatokra is kiterjed en. 9. Az érdekek elismerésének elve NEGYEDI RÉSZ Az Mt. bevezet rendelkezéseinek kiegészítése A ollektív Szerz dés és a munkajogi szabályok alkalmazásánál a munkáltatói és a munkavállalói érdek jogos érdekeknek min sül. 0. A jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kiegészít szabályok. () Az Mt.. () bekezdésében szabályozott együttm ködési kötelezettség kiterjed a munkáltató és a szakszervezetek viszonyára. () Az Mt. 4. () bekezdése szerinti megfelel orvoslás alatt kell érteni: - az eredeti állapot helyreállítását, - a kártalanítását, - a felek által kölcsönösen elfogadott egyéb megoldásokat.. A jognyilatkozatok az Mt.. () bekezdésében szabályozott indokolási kötelezettség minden olyan esetre kiterjed, amelyet a ollektív Szerz dés szabályoz.. El nyben részesítési szabályok ÖTÖDI RÉSZ A közalkalmazotti jogviszony I. Fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítésével összefügg jogi megoldások () a a munkáltatóval közalkalmazotti viszonyban állót a munkáltató más helységben lév telephelyén foglalkoztatják tovább, a munkáltató segíti t annak érdekében, hogy a háztartásában él, munkaképes család tagjai az új telephelyen illetve az új helységben munkát vállalhassanak, illetve közalkalmazotti viszonyt létesíthessenek. () Azonos feltételek esetén el nyben kell részesíteni az állományban lév közalkalmazottat új, illetve megüresedett munkakör betöltése esetén a polgári életb l felvételre kerül dolgozóval

12 szemben. II. Fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése. A próbaid () A közalkalmazotti viszony létesítésekor a kinevezési okmányban próbaid köthet ki, amelynek maximuma hónap. () Áthelyezéssel betöltött munkakör esetében próbaid nem köthet ki. III. Fejezet A közalkalmazotti jogviszony módosítása 4. A ollektív Szerz dés és a közalkalmazottak jogállása () E ollektív Szerz dés szabályai, a közalkalmazottak kinevezésében meghatározott feltételeket és juttatásokat a közalkalmazottak hátrányára nem érinthetik. A ollektív Szerz dés nem csökkentheti az eddig elért közalkalmazotti jogokat és juttatásokat. () a a ollektív Szerz dés, a kinevezésben foglalt jogoknál, juttatásoknál és a feltételeket illet en kedvez bb el írást tartalmaz, akkor a munkáltató köteles e ollektív Szerz dés hatályba lépését követ 0 napon belül a szükséges módosításokat elvégezni.. A dolgozó n t terhessége megállapításától kezd en a gyermek éves koráig kérésére, orvosi vélemény alapján állapotának egészségügyi szempontból megfelel munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételeket ennek megfelel en módosítani, és a keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az el átlagkeresete volt, akkor sem, ha a megfelel munkakör vagy a feltételek átalakításának lehet sége hiányában a munkavégzés alól fel kell menteni.. A munkakör id leges módosítása () a a közalkalmazott id legesen az eredeti munkakörénél alacsonyabb besorolású munkát lát el, vagy id legesen a munkakörébe nem tartozó feladatot teljesít ez a törvényben meghatározott feltételeken túlmen en, az eredeti munkaköréhez, iskolai végzettségéhez képest nem lehet aránytalanul eltér, nem vezethet az emberi méltósága sérelméhez és nem járhat számára keresetveszteséggel. () Amennyiben a közalkalmazottat eredeti munkakörének ellátása mellett más közalkalmazott munkatársa (közalkalmazotti vagy a bels rendelkezéseknek megfelel munkakör) ellátásával bízzák meg a helyettesítésért, díjazás illeti meg. A helyettesítés történhet a munkáltató megbízása alapján, a közalkalmazott beleegyezésével, képzettségének megfelel en. V. Fejezet A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése 7. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének módjai és eljárási szabályai () A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történ megszüntetés lehetséges bármely jöv beni id pontban. Ilyen esetekben lehet ség szerint meg kell állapodni minden vitás

13 kérdésben és követelésben, s meg lehet állapodni a munkavégzés alóli felmentésben és id pontjában. () A közalkalmazott a határozatlan idej jogviszonyáról való lemondását köteles írásba foglalni, de a lemondás okát nem köteles indokolni. () Amennyiben a munkáltató saját hatáskörében a közalkalmazottak %-át vagy legkevesebb 0 f munkaviszonyát kívánja megszüntetni vagy azok csoportjának munkaviszonyát meg kívánja szüntetni (munkakör-, munkahely megsz nése nem szervezeti átalakítás miatt), illetve velük kapcsolatban munkaviszonyukat érint intézkedést tervez, úgy a döntést megel en 0 nappal köteles a szakszervezettel egyeztetést folytatni. 8. A felmentési védelem kiegészítése () A jt.. -ban meghatározott védelem illeti meg azt a közalkalmazottat, aki a munkáltatónál hosszú ideje dolgozik (0 év). Az így védelemben részesül közalkalmazottnak a jogviszonyát csak rendkívül indokolt esetben lehet felmentéssel megszüntetni. () Csak rendkívül indokolt esetben menthet fel a közalkalmazotti jogviszonyából az a közalkalmazott, akit munkáltatói érdekb l, más helységb l irányítottak át a munkáltatóhoz. 9. A felmentési id k () A felek megállapodnak abban, hogy a felmentési id a munkáltató részér l történ felmentés esetén a jt.-ben meghatározott t rvényi felmentési id t hónappal haladja meg. () A munkáltató legalább a felmentési id fele tartamára köteles a közalkalmazottat a munkavégzés alól kérésének megfelel id pontokban felmenteni. () A felmentési id teljes tartamára felmenti a közalkalmazottat a munkavégzés alól, ha a jogviszonyának megszüntetésére a munkáltató részér l az átszervezéssel összefügg okból, illetve csoportos létszámleépítés folytán, valamint nyugdíjazása miatt került sor. 40. A korengedményes nyugdíjazáshoz amennyiben a munkáltató kezdeményezi a dolgozó hozzájárulása és a szakszervezet egyetértése is szükséges. 4. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megsz nése és megszüntetése esetén () a a munkáltató a közalkalmazottak létszámát fél éven belül legalább (0 f vel) tervezi csökkenteni, e döntésér l és annak indokairól a munkaviszony rendes felmondását megel hónappal korábban a szakszervezeteket tájékoztatnia kell, hogy az érdek-képviseleti jogosultságok érvényesülhessenek. () a a munkáltatói felmentés esetén a közalkalmazott új munkahelyen kíván elhelyezkedni, a munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt id ponttal a jogviszony megszüntetéséhez hozzájárulni, vagy azt közös megegyezéssel megszüntetni. () a a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a munkáltató részér l történ felmentés alapján történt, s utóbb a foglalkoztatási körülmények úgy változnak, hogy a korábbi közalkalmazottak foglalkoztatására lehet ség kínálkozik, a munkaviszony létesítésénél azonos feltételek esetén el nyben kell részesíteni azokat a közalkalmazottakat, akik a felmentést

14 követ en nem tudtak elhelyezkedni, feltéve, hogy a munkaviszonyuk megszüntetésére nem fegyelmi okból, vagy a rendkívüli lemondásuk miatt került sor. (4) A munkáltató részér l történ felmentés esetén a nem megfelel munkavégzésre alapozott felmentést kivéve a munkáltató a tanulmányi szerz dés alapján követelést nem támaszthat a közalkalmazottal szemben. 4. A rendkívüli lemondás szabályai () A közalkalmazott rendkívüli lemondással akkor szüntetheti meg a jogviszonyát: a) ha a munkáltató (a nevében eljáró munkáltatói jogkör gyakorlója) az alábbi lényeges kötelezettségeit szegi meg szándékosan és jelent s mértékben: - indokolatlanul nem tartja be a munkaid re és pihen id re vonatkozó szabályokat, - nem biztosítja a munka megfelel és biztonságos végzésének feltételeit, a közalkalmazott figyelem-felhívása ellenére, - nem fizeti meg a megjelölt id pontban a munkabért, vagy az egyéb juttatásokat, illetve járandóságokat, - a közalkalmazottat b ncselekmény elkövetésére utasítja, illetve jogellenes vagy kárt okozó utasítást ad, - jogait célzatosan rendeltetésellenesen gyakorolja. b) az alábbi súlyosan gondatlan kötelezettségszegést követi el (lényeges kötelezettségek jelent s mérték megszegésével): - a munkabiztonság megteremtését gondatlanul elmulasztja, - olyan pénzügyi, bizonylati és számviteli rendszert alakít ki, amely nem garantálja a biztonságos elszámolást, s ebb l a közalkalmazottnak hátránya származhat, - nem teremti meg annak feltételeit, hogy a közalkalmazottat kártól óvja, c) olyan magatartást tanúsít a közalkalmazottal szemben, amely a közalkalmazott részér l a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, így: - emberi méltóságában megalázza, - el menetelét indokolatlanul hátráltatja, - jogainak gyakorlásában törvénysért módon korlátozza. V. Fejezet A munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szabályai 4. A jogszabályokat kiegészít rendelkezések () A ollektív Szerz dést köt felek támogatják a munkáltatói és közalkalmazotti jogosultságok és kötelezettségek megállapodásos rendezését, a szakszervezetek közrem ködésével. () A munkáltatói jogokat a munkáltatói jogkör gyakorlói a közalkalmazottak emberi méltóságát és alkotmányos jogait szem el tt tartva kötelesek gyakorolni, továbbá a vezetés köteles minden olyan tényt, körülményt, vagy adatot közölni a közalkalmazottal, amely közalkalmazotti jogviszonyát érinti. 44. A közalkalmazott kötelezettségei 4

15 () A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a munkáltatót, ha a munkahelyen történ megjelenése akadályba ütközik. () A közalkalmazott köteles a munkaköréhez kapcsolódó el készít és befejez munkákat a törvényes munkaidején belül elvégezni. a ez csupán ezt meghaladó id ben végezhet el, a túlmunkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg, amely lehet szabadid is. () A közalkalmazott különösen indokolt esetben id legesen köteles munkakörébe nem tartozó munkát munkahelyén kívül is végezni, a közalkalmazott ilyen esetekben díjazására a végzett munka alapján jogosult, ez azonban nem lehet kevesebb az eredeti munkaköre szerinti átlagkereseténél. (4) a a közalkalmazott a munkakörébe nem tartozó feladatát, vagy a munkahelyén kívüli munkát úgy látja el, hogy eredeti munkafeladatait is teljesíti, helyettesítési díj illeti meg. 4. A munkáltató kötelezettségei () A munkáltató köteles biztosítani a közalkalmazott jogainak gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feltételeket. () A munkáltató köteles biztosítani a munka biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket. () A munkáltató köteles a közalkalmazottat a munkavégzéshez szükséges információkkal ellátni, irányításáról gondoskodni, ennek keretében a szükséges iránymutatást megadni, a feladatait meghatározni, és a beosztottakat a megfelel munkavégzés érdekében utasítani. 4. A közalkalmazottak képzésére és továbbtanulására irányadó szabályok és a közalkalmazottak kötelességei () A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közalkalmazott a munkavégzéshez szükséges ismereteket megszerezhesse, illetve megszerezze. () A munkáltató a munkabér és a költségek megtérítése mellett kötelezheti a közalkalmazottat, hogy az általa kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésben részt vegyen, és az általa el írt vizsgákat letegye. Mindez azonban a közalkalmazott személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet nem eredményezhet. () A képzésben résztvev dolgozókat megillet kedvezményeket a ollektív Szerz dés. számú melléklete tartalmazza. 47. A munkarend VI. Fejezet A munkaid és a pihen id k megállapítása () A munkáltatónál irányadó munkarendet e kollektív szerz dés. sz. melléklete határozza meg, valamennyi közalkalmazottra kiterjed en, az alábbiakban meghatározott szabályok szerint. () A munkarendt l eltérni csak a jogszabályban, e ollektív Szerz désben és a kinevezésben meghatározott feltételek szerint, illetve a közalkalmazottal történ megállapodás alapján lehet. 48. A törvényes (teljes) munkaid meghatározása

16 () A törvényes napi munkaid a () bekezdéseiben meghatározott eseteket kivéve napi 8 óra, a heti munkanapot figyelembe véve heti 40 óra, amely tartalmazza a napi 0 perc munkaközi szünetet. () A munkaid heti óra az alábbi munkakörök esetében: - egészségügyi ápoló, (IV, fert körlet) - egészségügyi asszisztens (IV, fert körlet) és a munkaid l az egészségre különösen ártalmas, vagy fokozottan veszélyes, alábbi munkák esetén a munkaid n belül az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható id napi óra. 49. A munkaid keretek meghatározása () A munkáltató a közalkalmazottakat napi munkaid tartamának alapulvételével havi munkaid keretben foglalkoztatja. () A munkáltató 8 hetes munkaid keretben foglalkoztatja a rugalmas munkaid ben dolgozókat. 0. A munkaid beosztása () Az. számú melléklet szerint. () A meghatározott munkaid rendt l eltérni a közalkalmazottal történ el zetes megállapodás alapján lehet. El re nem látható, rendkívüli körülmények esetén elrendelhet a ollektív Szerz dés szerinti munkaid rendt l eltér munkavégzés, azonban a közalkalmazott részére lehet séget kell biztosítani ahhoz, hogy a családját err l értesíthesse, a kiskorú gyermekének felügyeletér l gondoskodjon, stb., és meg kell téríteni e rendkívüli munkavégzés miatt felmerült költségeit illet leg a kárát.. A napi (két munkanap közötti) pihen id legalább óra. A napi pihen id be beszámít a munkahelyre és a hazautazás id tartama. VII. Fejezet A rendkívüli munkaid ben végzett munka és ellenértéke. A rendkívüli munkaid ben végzett munka meghatározása és az elrendelésének feltételei. () Rendkívüli munkaid ben végzett munka: - a túlmunka, - a készenlét, - a pihen napon és - a munkaszüneti napon végzett munka. A rendkívüli munkavégzés csak indokolt esetben, írásban rendelhet el, ha annak feltételei biztosítottak. () Túlmunkának min sül: - a munkanapokra elrendelt munkaid t és a m szakid t meghaladó munka, - folytonos munkaid rend esetén, a munkaid beosztás szerinti pihen napra elrendelt, vagy a szakid t meghaladóan elrendelt munkavégzés

17 () Az elrendelhet éves túlmunka maximum 00 óra, amelybe beleszámít a heti pihen napon és a munkaszüneti napon elrendelhet túlmunka is. (4) A készenlét azt jelenti, hogy a közalkalmazott, a törvényes munkaidejét meghaladóan a munkáltató rendelkezésére áll. észenlétnek min sül: meghatározott helyen és ideig munkavégzésre készenlétben állás. Az elrendelt készenlétért illetménypótlék jár: - meghatározott helyen, elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 0 %, - nem meghatározott helyen elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 40 % (pl.: a lakáson történ készenlét). a a készenlét ideje alatt a közalkalmazottat munkára igénybe veszik, erre az id re a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint jár ellenérték. () A rendkívüli munkaid ben történ munkavégzés igazolása a közalkalmazott irányításával megbízott vezet feladata, aki az igazolást köteles jóváhagyás végett a rendkívüli munkavégzést elrendel vezet höz felterjeszteni. Nem túlmunka az engedélyezett távollét ledolgozása, a közalkalmazottal kötött megállapodás alapján.. A szabadság kiadása és igénybevétele VIII. Fejezet A szabadságra, betegszabadságra és az egyéb munkaid -kedvezményekre vonatkozó szabályok () Az alapszabadság felét a közalkalmazott által megjelölt id pontban kell kiadni. () Tartós akadályoztatás esetén a közalkalmazottat a szabadság az általános elévülési id n belül illeti meg. IX. Fejezet A munka díjazásának szabályai 4. A rendkívüli munkavégzés és helyettesítés költségeinek megtérítése () Rendkívüli munkavégzés (szolgálati út, kirendelés), munkakörbe nem tartozó munka végzése, rendkívüli munkaid ben történ munkavégzés esetében a közalkalmazottnak meg kell téríteni az ebb l ered többletköltségét. () A helyettesítési díj a helyettesítés els napjától jár a közalkalmazott részére. A helyettesítési díj mértéke a helyettesített közalkalmazott munkakörére megállapított bér -0 %-a, betöltetlen státus esetén a munkaköri illetménynek megfelel fizetési osztály. fokozat -0 %-a. () Amennyiben a közalkalmazott hivatásos állományú helyettesítésére kap megbízást, a helyettesítési díjazásra a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. () A helyettesítés rendjét munkaköri leírásban kell rögzíteni. 7

18 . A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések () A közalkalmazottnak a jt.. -ban meghatározott várakozási ideje kötelez en csökken az alábbi esetekben: - a öztársasági Elnök, illetve a ormány tagjai által adott kitüntetéssel a várakozási id évvel csökken; - iemelked tevékenység teljesítése estén, a közalkalmazott eredményeinek elismeréseként a várakozási id - hónappal csökken. () A közalkalmazott a munkáltatónál balesetmentes közlekedésért az alábbi nettó pénzösszegre jogosult: km balesetmentes vezetés esetén.000.-ft km balesetmentes vezetés esetén Ft km balesetmentes vezetés esetén Ft km balesetmentes vezetés esetén Ft X. Fejezet Illetménypótlékok. A gépjárm vezet i pótlékra a nem gépjárm vezet i munkakörben foglalkoztatott ügyintéz i igazolvánnyal rendelkez közalkalmazott jogosult, ha rendszeresen de minimum havi alkalommal gépjárm vezetést is ellát, ezáltal külön gépjárm vezet foglalkoztatást feleslegessé teszi. A pótlék mértéke a mindenkori jt. szerinti pótlékalap %-a. 7. eresetkiegészítés () eresetkiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki feladatait a fogvatartottakkal közvetlenül és folyamatosan végzi. () A keresetkiegészítés mértéke folyamatos munkavégzés esetén, havonta a pótlékalap száz százaléka. () A keresetkiegészítés teljesített órákra is megállapítható annak, aki a havi, illetve a napi munkaidejének csak egy részében végzi a keresetkiegészítésre jogosító tevékenységet. XI. Fejezet A költségtérítés, véd ruha juttatás, szociális juttatások 8. A közalkalmazottak részére munka és formaruha helyett ruházati költségtérítés (továbbiakban ruhapénz) adható. Az ellátás fejében a közalkalmazott a szolgálati feladatok ellátása során kultúrált öltözetben köteles megjelenni. A véd ruházat biztosítását külön jogszabály tartalmazza, függetlenül a ruházati költségtérítést l. () Ruházati költségtérítés adható a közalkalmazottnak (részmunkaid sök részére is) a jogviszony id tartamára. () A közalkalmazottat a kapott ruházati költségtérítés vonatkozásában elszámolási 8

19 kötelezettség terheli. () A közalkalmazottat számlával történ elszámolási kötelezettség terheli: a) A ruházati költségtérítés természetbeni juttatásnak min sül, ezért a Büntetés-végrehajtást terheli az adó fizetési kötelezettség. Amennyiben a közalkalmazott nem, vagy csak részben tesz eleget számlakötelezettségének, úgy a kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemként kerül elszámolásra, amelyhez jövedelemadó el leg levonás párosul. b) Id arányosan visszatérítési kötelezettség terheli a közalkalmazottat akinek közalkalmazotti jogviszonya neki felróható magatartás miatt sz nt meg, - akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, - áthelyezés esetén, (IRM szerv kivételével) - próbaid alatti jogviszony megsz nése esetén, - akinek közös megegyezéssel a megegyezés alapján, - lemondása folytán. 9. A gépjárm vezet k egészségügyi alkalmassági vizsgálatának költségtérítését a munkáltató vállalja. 9. A szociális juttatások () A munkáltató és a szakszervezet a közalkalmazottak számára biztosított szociális és jóléti juttatások körét az alábbiakban határozza meg: a) kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagoknak is), rekreáció, b) családalapítási támogatás, d) szociális támogatás, e) illetményel leg, f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás, g) étkezési hozzájárulás, h) a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény. i) A közalkalmazotti állomány szociális jelleg támogatására a hivatásos állományra vonatkozó megfelel szabályokat kell alkalmazni. j) egyéb szociális juttatások és jóléti intézmények használata (klubok és sport-létesítmények). () Az () bekezdésben meghatározott jóléti és szociális juttatások (pénzeszközök) felhasználása és az ilyen jelleg intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében a szakszervezeteket egyetértési jog illeti meg. 0. Egyéb juttatások 9

20 () Amennyiben a munkavégzés helyének közigazgatási határain belül helyi tömegközlekedés ködik, úgy a közalkalmazott a munkavégzés helyére történ utazás céljából helyi közlekedési bérletre jogosult. A közalkalmazott részére a bérletet a munkáltató legkés bb az el évi bérlet érvényességi idejének lejártáig vásárolja meg és adja át. A közalkalmazott jogviszonyának megsz nése esetén a közlekedési bérletet a jogviszony utolsó napján tartozik visszaszolgáltatni. Amennyiben a munkáltató egyedi megállapodás alapján, rendezi a dolgozók munkavégzés helyére történ utazását a helyi közlekedési társasággal, úgy a bérlet helyett a megállapodásban foglalt módon is biztosíthatja a közalkalmazott munkavégzés helyére történ utazását. () A közalkalmazottat kiküldetése esetén napidíj illeti meg, választásától függ en. - igazolás nélkül elszámolható költségként a mindenkori adótörvényben meghatározott mértékig, - számla ellenében (élelmezési költségtérítésként), a számla összegének, de maximum a hivatásos állomány részére járó napidíj mértékéig.. A Felek a Büntetés-végrehajtás szervezetét, létszámát érint átszervezés vagy létszámcsökkentés (a továbbiakban együtt: átszervezés) következtében felmentett dolgozók juttatásait illet en az alábbiakban állapodnak meg: a) Az állományilletékes parancsnokok az átszervezés címén felmentett dolgozókat a felmentésük teljes id tartamára mentesítik a munkavégzés alól, továbbá részükre a hatályos jogszabályok és bels normák szerint az étkezési és ruházati költségtérítést biztosítják. b) Az állományilletékes parancsnokok az átszervezés címén felmentett dolgozóknak folyósított munkáltatói kölcsönöket, támogatásokat nem mondják fel, visszafizetések futamidejét, összegét nem változtatják meg, a dolgozó által állami kezességvállalással felvett hitel két százalékos megváltásának összegét átvállalják, ha a jogszabályi feltételek fennállnak. c) Az állományilletékes parancsnokok az átszervezés címén felmentett dolgozók birtokában lév helyi tömegközlekedési és MÁV bérletet a felmentéskor nem vonják be, azokat a dolgozók csak a jogviszonyuk megsz nésekor kötelesek leadni. d) Az átszervezés címén felmentett dolgozókkal korábban kötött tanulmányi szerz déseket a munkáltató a felmentés közlésének napján mondja fel, azzal a megkötéssel, hogy a szerz felek minden, a tanulmányi szerz désb l származó követelésükr l lemondanak. e) A szolgálati lakásbérleti jogviszonyát ha a jogszabály vagy a lakásbérleti szerz dés másként nem rendelkezik dolgozó folytathatja, vagy elhelyezésre tarthat igényt. f) Az állományilletékes parancsnokok a nyugellátás valamely formájára nem jogosult, vagy a végkielégítés alapjául szolgáló id n belül nyugellátásra jogosultságot nem szerz, 0 évnél id sebb n knek és az évnél id sebb férfiaknak, továbbá a gyermeküket egyedül nevel, vagy három és több gyermeket nevel dolgozónak jogviszonyát átszervezés címén felmentéssel csak szakmailag rendkívül indokolt esetben szünteti meg. ATODI RÉSZ A kártérítési felel sség. A felek Ft-ban határozzák meg azt a mértéket, amelyet meg nem haladó mértékig a munkáltató közvetlenül, kártérítési határozattal kötelezheti a közalkalmazottat kártérítésre. 0

21 ETEDI RÉSZ Záró rendelkezések Budapest, 009. Szakszervezetek részér l: Csurel János elnök a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezete elnöke Fabók Ferenc elnök a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének Munkáltató részér l: Dr. ökényesi Antal bv. altábornagy büntetés-végrehajtási f tanácsos a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

22 számú melléklet Munka Id RENDSZERE I./ ivatali id rendszer ivatali munkaid -rendszerben azok a közalkalmazottak (továbbiakban: dolgozók) teljesíthetnek szolgálatot, akiknek munkaköre csak a nappali id szak meghatározott részében kívánja meg a szolgálat ellátását. - a munkanapok naptári hetenként hétf l péntekig tartanak. - a napi munkaid 8 óra. A munkát hétf l péntekig órától.00 óráig, vagy hétf l péntekig 07.0 órától.0 óráig, vagy hétf l péntekig órától.00 óráig kell letölteni. - a munkaközi szünet napi 0 perc, amely beszámít a napi munkaid be. - heti pihen nap a szombat, a vasárnap. - munkaszüneti napon nincs munkavégzés. II./ Rugalmas munkaid -rendszer - A munkanapok naptári hetenként szombat, vasárnap kivételével a hét. napja. - A munkaid heti 40 óra. etente órát meg nem haladó (munka-) id többlet, vagy hiány azonban a következ hétre átvihet úgy, hogy a munkaid 8 hét átlagában feleljen meg a teljes munkaid nek. - A napi (munka-) id törzsid l és peremid l áll; a törzsid órától.00 óráig tart, ett l az illetékes vezet eltérést engedélyezhet. - eti pihen napok: szombat, vasárnap. - A munkaid nyilvántartása az illetékes titkárságon elhelyezett és a dolgozók által vezetett munkaid -nyilvántartó füzetben történik, amely alapján a közvetlen vezet rendszeresen ellen rzi a munkaid betartását. III./ Több m szakos munkaid rendszerek - Váltásos folytonos munkaid rendszer (váltásonként óra 00 perc munkaid 4 óra szabadid, óra 00 perc munkaid 48 óra szabadid ). izárólag azokon a folyamatos munkavégzést igényl beosztásokban lehet alkalmazni, ahol a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes. - Napi munkaid a váltási rend szerint a szolgálat kezdését l számított folyamatos óra 00 perc, naponta 80 óra. - Munkaközi szünet szolgálati naponként O perc, mely a munkaid be beszámít. (ivéve az Mt. 4. () bekezdés). - eti pihen nap nincs, munkaszüneti napon teljesített munkavégzés esetén a munkabéren felül átlagkeresetet kell biztosítani. IV./ A részmunkaid s rendszer: Részmunkaid s-rendszerben azok a közalkalmazottak teljesítenek szolgálatot, akik a nappali id szak meghatározott részében a kinevezési okmányuk szerint végezhetik hivatali munkarendben a szolgálat ellátását. A részmunkaid ben foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultságaira és juttatásaira a kinevezési okmányban és a ollektív Szerz dés. pont () bekezdésben foglaltak az irányadók.