ELŐTERJESZTÉS. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére

Átírás

1 Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (2011. évi CLXXXIX. törvény 46. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére Tárgy: a Szabadidősport Központ, mint önálló költségvetési szerv megszűntetése és a Hegyvidéki Szabadidősport Korlátolt Felelősségű Társaság alapítása Tisztelt Képviselő-testület! Jelen előterjesztés célja a Szabadidősport Központ, mint önállóan működő költségvetési szerv megszűntetése, a Hegyvidéki Szabadidősport Korlátolt Felelősségű Társaság gazdasági társaság alapítása, valamint a megszűnő költségvetési szerv által ellátott közfeladatoknak a gazdasági társaság részére történő átadása, valamint ezzel összefüggésben a Szabadidősport Központ által foglalkoztatott munkavállalók átvétele. I. A Szabadidősport Központ - mint önállóan működő költségvetési szerv 1991-ben került megalapításra. A szerv elsősorban a jogszabályban meghatározott, valamint a kerület sport és oktatási koncepciójában megfogalmazott közfeladatok ellátására jött létre. Ezen felül a kerület gyógytestnevelési, szociális és egészségügyi programjának szervezése, valamint a testnevelésben és a sportban érdekelt szervezetek tevékenységének koordinálása tartozik feladatai közé. A több mint 20 éves koncepció, a jelenlegi formájában meghaladottá vált, ezért a feladatok hatékonyabb ellátása, valamint a költségek racionalizálása érdekében, indokolt a költségvetési szerv, megszűntetése és egy új gazdasági társaság létrehozása. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25/A. (8) bekezdése alapján a közalkalmazottakat a Hegyvidéki Szabadidősport Kft. továbbfoglalkoztatja. A jogutód nélküli megszüntetésre kerülő költségvetési szerv összes foglalkoztatottjának közalkalmazotti jogviszonya a munkajogi szempontból átvevő szervezetnek minősülő kft-vel történő munkaszerződés megkötésével folyamatos jogviszonynak minősül; foglalkoztatásukat a Hegyvidéki Szabadidősport Kft. a költségvetési szerv megszűnését követő naptól vállalja. A költségvetési szervként működő Szabadidősport Központ gazdasági társasági formában történő továbbműködése összhangban áll a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat által képviselt sportkoncepcióval, mely szerint a sportágazati feladatokat ellátó gazdasági társaság létrehozását az is indokolja, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nincs lehetőség növelni a sportra fordított támogatásokat, miközben a sportszolgáltatások iránti

2 igény folyamatosan növekszik. Ezt az ellentmondást képes feloldani egy 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, amely szolgáltatás-közeli jellegével képes pluszforrásokat termelni és azt visszaforgatni az önkormányzati sportéletbe. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 15. pontja értelmében a sporttal kapcsolatos feladatok ellátása a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körébe tartozik. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint megszűnt annak közvetlen lehetősége, hogy a közfeladat-ellátás végző költségvetési szerv intézményi formaváltással egy lépésben gazdasági társasággá kerüljön átalakításra, amely ilyen módon jogutódként viszi tovább az egyes jogokat és kötelezettségeket, ideértve a közfeladat ellátásának kötelezettségét. Figyelemmel az Áht.-ban foglalt szabályozásra, a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnésének szabályait lehet csak alkalmazni, a megszűnő költségvetési szerv(ek) feladatellátásának, és tevékenységének további biztosítását szolgáló Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti forma létrehozása, alapítása a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) rendelkezései alapján lehetséges. A hatályos szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a két külön jogszabály- Áht. és Gt.- szabályainak maradéktalan betartása mellett, a korábbi gyakorlatnak megfelelően a költségvetési szervnek egy meghatározott időpontban történő jogutód nélküli megszüntetésével összehangoltan kerüljön sor az ugyanazon közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezet alapítására. A koncepció lényege, hogy a jogszabályváltozásokat figyelembe véve, a fenntartó vezetői döntésnek megfelelően, alkalmazkodva a piaci és szolgáltatói szemléletű működés követelményeihez gazdasági társasági formában kívánja folytatni az adott intézmények által eddig ellátott sport közfeladat ellátását. Az Áht. szerint a költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) részletezi a megszüntető okirat tartalmi kellékeit. A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. A megszüntető okirat tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját. Az Áht. 11. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén a megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit - ideértve a vagyonkezelői jogot is - az alapító szerv gyakorolja és teljesíti. 2

3 Ebben az esetben nem lehet szó jogutódról, ugyanakkor - mivel itt nem kerül sor a gazdasági társaságokhoz hasonló végelszámolásra - szükséges biztosítani a szerzett jogok védelmét. Ennek megfelelően a törvény alapján a jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv magánjogi jogai és kötelezettségei (lényegében: szerződései) helyébe az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv lép. Ezen viszonyok továbbvitele tehát folyamatos, ha az átvevő szerv azokat szükségtelennek tartja, a magánjog általános szabályai szerint kell intézkednie megszüntetésükről. A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az alapító szerv felel. Az előterjesztéssel érintett, jelenleg költségvetési szervként működő sportintézménynek az Áht. és az Ávr. rendelkezéseiben foglaltak szerinti megszüntető okiratát az előterjesztés 1.sz. melléklete tartalmazza. A költségvetési szerv- az Áht ában szabályozott- törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból. A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől számított tizenöt napon belül törli a költségvetési szervet a törzskönyvi nyilvántartásból. A költségvetési szerv megszűnésével összefüggésben gondoskodni kell az érintett intézmények költségvetési elszámolási számláinak megszüntetéséről az Ávr ában foglaltak szerint. A megszűnő költségvetési szervek vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 13/A. (1)-(6) bekezdései szerinti beszámolót és a vagyonátadásátvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Áhsz. rendelkezéseinek megfelelően a megszűnő költségvetési szerv a megszűnés napjával - az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül készíteni. Az államháztartási szervezetet megszüntető szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves elemi költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (előirányzat maradvány-kimutatást), a vállalkozási maradvány-kimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események - könyvvitelben rögzített - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. A megszűnő költségvetési szerv vagyona a megszűnés napjára készített beszámoló mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra az alapítón keresztül a létrejövő gazdasági társaság részére. A záró beszámolót és a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyvet a megszüntető szerv hagyja jóvá. 3

4 A megszűnő Sportközpont feladatainak átvételével együtt a munkavállalók továbbfoglalkoztatására az átvevő gazdasági társaság keretein belül kerül sor. A közalkalmazottaknak a munkáltató személyének megváltozása következtében történő továbbfoglalkoztatására, illetve az ilyen esetben alkalmazandó eljárásra vonatkozó szabályokat a Kjt. 25/A. és 25/B. -át kell alkalmazni. Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat az átadás időpontjáról, okáról, a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről A tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. Ha a tájékoztatáskor az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli. Amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a Kjt. 25/B. rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni. Mivel az intézménynél dolgozó közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya június 30. nappal megszűnik és az új munkáltatóval az Mt. szerinti jogviszony létesül, ezért a megszűnés napjával rendezni szükséges a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyból származó ki nem vett szabadságát. II. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) pontjának rendelkezése szerint a Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az intézmény alapítása. Magyarországon gazdasági társaság csak a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényben (továbbiakban: Gt.) szabályozott formában alapítható, ezért előterjesztésemben az Önkormányzat sportfeladatait is ellátó Kft. alapítására e jogszabályi háttérre figyelemmel az alábbiak szerint teszek javaslatot. 1) A Gt. 3. -a alapján gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak. 4

5 2) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést - vagy annak kft. rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. (Gt (1)-(2) bekezdése) 3) A Gt (1)-(2) bekezdése lehetővé teszi, hogy társaságot egy tag is alapíthat, ez az úgynevezett egyszemélyes társaság. Az egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetén a társasági szerződés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. (Gt. 11. (4) bekezdése). 4) A társaság törzstőkéjének összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. (Gt (1)-(2) bekezdése) 5) Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. (Gt. 22. (1) bekezdése). 6) A Gt. 33. (2) bekezdés c) pontja kötelezővé teszi a felügyelőbizottság létrehozását, a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény 4. (1) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. ( Gt. 34. (1) bekezdése) 7) A Gt. 40. (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelele a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. Javasolom, hogy a fent írtak alapján Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat alapítsa meg a Hegyvidéki Szabadidősport Korlátolt Felelősségű Társaságot az előterjesztés 2. sz. mellékletét képező Alapító Okiratban foglaltak szerint Ft összegű törzstőkével. 5

6 A évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény 4. (1) bekezdése rögzíti a köztulajdonban lévő gazdasági társaságnál a Felügyelőbizottság kötelező megválasztását, és a kötelező létszámot - 3 fő. Könyvvizsgáló választása is kötelező. Javaslom a Hegyvidéki Szabadidősport Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjének Buranits Ildikó Editet február 4. napjáig, a Felügyelő Bizottságába december 31. napjáig - Sikota Krisztina Anna - Dr. Bácsy Zsolt - Dr. Vincze Géza képviselőket, valamint könyvvizsgálónak Vecsera Jánosnét megválasztani. A társaság vezetését Buranits Ildikó Edit, jelképes öt forintos megbízási díjért vállalja, míg a felügyelőbizottság tagjai a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény 6. (4) bekezdése alapján nem részesülnek javadalmazásban a társaságnál betöltött tisztségükkel összefüggésben. III. A Hegyvidéki Szabadidősport Kft. megalapításának egyik alapeleme, hogy az eddigiekben az Önkormányzat által a sportintézményekre fordított pénzeszközöket továbbra is maradéktalanul az ágazat működtetésére fordítsuk. Ezen célkitűzés megvalósítása érdekében a pénzeszközöknek a társaság részére történő átadására Közszolgáltatási Keretszerződés keretében kerül majd sor. Az Önkormányzat július 1-től december 31-ig terjedő időszakra tőketartalék formájában biztosít pénzeszközt a Hegyvidéki Szabadidősport Kft. számára sporttal kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében. Ez az összeg a megszüntetésre kerülő sportintézmény részére jóváhagyott évi eredeti költségvetési előirányzat időarányos részének felel meg. Az alapító január 1. napjától a Közszolgáltatási Keretszerződésben meghatározottak szerint, támogatás formájában bocsátja a gazdasági társaság rendelkezésére az eredményes működéshez szükséges pénzeszközöket. Az Önkormányzat és a Kft. közötti Közszolgálati Keretszerződést a Képviselő-testület következő ülésére terjesztem elő. A Hegyvidéki Szabadidősport Kft. közszolgáltatási feladatainak részletes felsorolását ugyancsak a Közszolgáltatási Keretszerződés fogja tartalmazni. E feladatok a sport közintézmény eddigi feladat- és tevékenységi körének figyelembevételével kerülnek megállapításra. A Hegyvidéki Szabadidősport Kft. a közszolgáltatási szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítése ellentételezéseként ún. kompenzációra lesz jogosult. A Kompenzáció mértékét a Közszolgáltatási Keretszerződésben kerül majd meghatározásra A Kft. előzetes pénzügyi tervében évre az alábbi bevételeket tervezi: bérleti, üzemeltetési díj, átszámlázott közmű, uszoda, csarnok, focipálya, egyéb bérbeadás, tanfolyamok, táborok, rendezvények, parkoló. 6

7 A kiadási tételei: bérleti díj, közművek, bank, bankkártya költségek, bérek, járulékok, takarítás, kertészet, őrzés, karbantartás, oktatók, könyvelés, könyvvizsgálat, jogi szolgáltatás, telefon, internet, szemétszállítás, tömörítő, rendezvény költségek, uszoda karbantartás és üzemeltetés, formaruha, marketing, kiállítás installáció, részvétel, fenntartás és egyéb költségek. A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetre, valamint arra tekintettel, hogy egy új társaságot kell a piacon elindítani és felépíteni, várhatóan hosszabb időt vesz igénybe az, hogy a sporttal kapcsolatos közfeladat ellátása mellett a piaci bevételek realizálása is elinduljon. Ennek okán évben előzetes számítások szerint a május 23-i pénzügyi zárás adatai alapján hozzávetőleg ,- Ft tőketartalékot szükséges a Kft. rendelkezésére bocsátani. Természetesen amennyiben a költségvetési szerv június 30-i megszűnéséig további szükséges kiadások keletkeznek, úgy azok összege a tőketartalék összegét csökkenti. Összegezve elmondható, hogy a megalapításra kerülő társaság koncentrálja és ésszerűsíti a Hegyvidéki Önkormányzat sporttal kapcsolatos humán és reál erőforrásait. Az egyszerűbb és átláthatóbb struktúra gyorsabb és felhasználó közeli feladatellátást tesz lehetővé. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 4. (1) bekezdése alapján létrehozásra kerülő gazdasági társasági forma nagyobb lehetőséget nyújt a szolgáltatások értékesítéséből külső források bevonására a sportfeladat ellátás fejlesztéséhez, nagyobb lehetőség nyílik hazai és Európai Uniós pályázati támogatások elérésére. A költségvetési környezethez képest önállóbb, rugalmasabb feladatellátás lehetősége alakítható ki. A megszüntetésre kerülő költségvetési szerv használatában lévő ingatlan és ingó vagyon átadásáról a következő testületi ülésen kívánok előterjesztést tenni. Az előterjesztést véleményezésre megküldtem a Jogi és Ügyrendi, a Tulajdonosi és Városfejlesztési, Oktatási és Kulturális, valamint a Pénzügyi Bizottságnak. A Bizottságok véleményéről a testületi ülésen adok tájékoztatást. Kérem a Képviselő-testületet az alábbi határozati javaslatok elfogadására. Határozati javaslatok: 1. A Képviselő-testület a Szabadidősport Központot (1122 Budapest, Városmajor út 29.) június 30. napjával, jogutód nélkül megszünteti és az erről rendelkező, az előterjesztéshez 1. szám alatt mellékelt megszüntető okiratot kiadja. (Döntéshozatal módja: minősített többség) 2. A Képviselő-testület úgy határoz, hogy az előterjesztéshez 2. szám alatt mellékelt Alapító Okiratban foglalt feltételekkel megalapítja a Hegyvidéki Szabadidősport Korlátolt Felelősségű Társaságot, és egyben felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat aláírására. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert arra is, hogy intézkedjen a Hegyvidéki Szabadidősport Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselő útján történő cégbejegyezésére, az ezzel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. 7

8 (Döntéshozatal módja: minősített többség) 3. Az Önkormányzat ,- Ft összegű tőketartalékot bocsát a Kft. rendelkezésére, amely összeget a Kft. a Sportlétesítmények fenntartására köteles fordítani. (Döntéshozatal módja: egyszerű többség) Budapest Hegyvidék, május Dr. Váczi János alpolgármester Láttam: dr. Gámán Tünde aljegyző Pokorni Zoltán polgármester Melléklet: 1. Szabadidősport központ megszüntető okirata 2. A Hegyvidéki Szabadidősport Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okirata 8