VI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM MÁJUS 8.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2014. MÁJUS 8."

Átírás

1 VI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM MÁJUS 8. Az Oktatási és Kulturális Közlöny évi 8. számának tartalmából: teljes tematikus összeállítás a köznevelés és a felsőoktatás, illetve kulturális élet szabályozására vonatkozó aktuális jogszabályokból, az oktatási ágazati álláspályázatok, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által, illetve támogatásával meghirdetett verseny-, és ösztöndíj pályázati felhívások, közlemény a nyilvános könyvtárak jegyzékéről, közlemény a szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzékéről, pályázat az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételre. Az Oktatási és Kulturális Közlöny a változó igényeknek megfelelően megújult formában, 2014-ben már kizárólag elektronikus felületen jelenik meg. Az éves előfizetés díja 4500 Ft+áfa.

2 3735 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám Tartalomjegyzék Felsőoktatás Köznevelés Kultúra Felnőttképzés Szociális Oldalszám Jogszabályok 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról /2014. (III. 25.) Korm. rendelet a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról /2014. (III. 31.) NGM rendelet a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól 3748 Határozatok 101/2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) KE határozat kitüntetés adományozásáról /2014. (III. 18.) Korm. határozat a Tempus Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról /2014. (III. 20.) Korm. határozat az állami tankönyvfejlesztés és kiadás feltételeinek megteremtése érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról /2014. (III. 25.) Korm. határozat a tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti bibliográfiai adatbázis létrehozatalával kapcsolatos egyes feladatokról /2014. (III. 26.) Korm. határozat a Czinka Panna Vidékfejlesztő Roma Fiatalok ösztöndíjprogram új elemeinek finanszírozása, valamint a Műcsarnok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működéséhez szükséges fedezet biztosítása érdekében költségvetési fejezetek közötti előirányzatátcsoportosításról /2014. (III. 28.) Korm. határozat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiemelt kategóriájú koncertjeinek szervezése, a Concerto Akadémia Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság támogatása, továbbá a magyar komolyzenei koncepció kidolgozása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról 3805

3 3736 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám Felsőoktatás Köznevelés Kultúra Felnőttképzés Szociális Oldalszám Közlemények Álláspályázatok Pályázati felhívás felsőoktatási intézmény vezetői, oktatói és egyéb álláshelyének betöltésére 3807 Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére 3812 Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb álláshely betöltésére 3892 Ösztöndíj- és versenyfelhívások Felhívás Szakképző Iskolák IX. Országos vers- és prózamondó versenyére 3895 Értesítések Pályázat az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételre 3896 Közlemény a nyilvános könyvtárak jegyzékéről 3901 Közlemény a szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékéről 3906 A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások 3908

4 3737 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám Jogszabályok A Kormány 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 94. (4) bekezdés g) pontjában, a 10. tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 85. (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 1. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A rendelet IV. fejezetének hatálya a 12. és a 14. alcím, valamint a 32. (5) (6) bekezdése kivételével csak a közalkalmazottakra terjed ki. 2. Az Ép. r. 7. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A tanár minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagjának végzettsége és szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével. Szakképző iskolában foglalkoztatott pedagógus esetében, ha ez a feltétel nem teljesíthető, a minősítő bizottság egyik tagja olyan személy kell, hogy legyen, aki az Nkt ában vagy 3. mellékletében, vagy a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényben meghatározottak szerint taníthatja az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésben megjelölt tantárgyát. 3. Az Ép. r. 9. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére vonatkozó eljárásban a pedagógus a portfólióvédés alkalmával bemutatja önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását, a minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. 4. Az Ép. r a helyébe a következő rendelkezés lép: 10. (1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozóan a lebonyolításra kerülő minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a továbbiakban: minősítési keretszám), a minősítő vizsgák és minősítési eljárások szervezésének központi szabályait és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. (2) A miniszter a minősítési keretszámot a kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások száma, a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg. (3) A kötelező minősítő vizsga, minősítési eljárás időpontját az intézményvezető a kinevezést, a munkaszerződés megkötését, a kinevezés, munkaszerződés módosítását követő egy munkanapon belül, a foglalkoztatási jogviszony megszűnését vagy szünetelését a megszűnést vagy a szünetelés kezdetét követő öt munkanapon belül rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. (4) A pedagógus figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a nem kötelező minősítési eljárásra történő jelentkezését az adott év április 30-áig kezdeményezi az intézményvezetőnél, megjelölve a minősítés során elérni kívánt fokozatot, tanár esetén a minősítési eljárásra kijelölt tantárgyként a jelentkezés tanévében általa legmagasabb óraszámban tanított tantárgyat. Minősítő vizsga esetén a jelentkezést az intézményvezető (3) bekezdés szerinti adatrögzítése helyettesíti azzal, hogy ez esetben is meg kell jelölni a gyakornok által a jelentkezés tanévében legmagasabb óraszámban tanított tantárgyat.

5 3738 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám (5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10-éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely informatikai támogató rendszer a jelentkezéshez való hozzáférést a kormányhivatal számára lehetővé teszi. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg. (6) A beérkezett jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és az adott év május 31-éig jóváhagyja az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. (7) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év június 20-áig dönt a tárgyévet követő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a döntésről legkésőbb minden év június 30-áig az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti a pedagógust, az intézményvezetőt és a kormányhivatalt a döntésről. (8) A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint az Nkt. 97. (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása a fővárosban és megyénként, továbbá munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik. (9) Abban az esetben, ha a köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, a (8) bekezdés alkalmazása során erre a tényre a köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni. (10) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor. (11) Az intézményvezető köteles a jelentkező minősítő vizsgán, minősítési eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítő vizsgán, a minősítési eljárásban való részvétel napját munkaidőként kell figyelembe venni. 11. (1) A kormányhivatal az OH által működtetett informatikai támogató rendszer segítségével kijelöli a minősítő bizottság elnökét és 7. (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti köznevelési szakértő (a továbbiakban: szakértő) tagját. A kormányhivatal megkeresi a minősítő bizottság 7. a) pont aa) alpont, b) pont ba) alpont és c) pontja szerinti tagjainak delegálása érdekében a 7. (4) bekezdés szerint kijelölt felsőoktatási intézményt és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. (2) A kormányhivatal minden év július 31-éig az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az (1) bekezdés szerint kijelölt szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények vezetőit. (3) Az intézményvezető a kijelölt szakértők tekintetében az adott év szeptember 1-jéig az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 4. (5) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti. (4) A kormányhivatal az adott év szeptember 30-áig meghatározza a minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítési eljárás esetében a portfólióvédésének időpontját, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, majd erről az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az érintett pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetőjét. (5) Az érintett pedagógus, a szakértő, valamint a pedagógust, a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni a kormányhivatalt minden olyan körülményről, amely a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontját, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak kijelölését a kormányhivatal indokolt esetben, az érintettekkel történő egyeztetést követően módosíthatja, erről haladéktalanul értesíti az érintetteket. (6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban, a kormányhivatal új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására. (7) A minősítő bizottság elnöke a (4) bekezdés szerint kijelölt időpont előtt tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógussal, a minősítő bizottság tagjaival, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetőjével, és egyezteti a minősítő vizsga, minősítési eljárás részletes menetét. (8) A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.

6 3739 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám (9) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei: a) a portfólió előzetes vizsgálata, b) a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatása, értékelése, megbeszélése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése, d) az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése, e) az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint f) a portfólióvédés lebonyolítása. (10) A minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vett pedagógus az értékelést követő tizenöt napon belül értékelő lapot tölthet ki a minősítő bizottság elnökéről és a szakértőkről az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer az értékelő lapot elérhetővé teszi a pedagógus, a szakértő, a minősítő bizottság elnöke, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője és a kormányhivatal számára. (11) A minősítő bizottság a minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül döntést hoz. Az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését, a döntést követő öt napon belül, de legkésőbb a minősítő vizsga, minősítési eljárás évének utolsó munkanapjáig a minősítő bizottság elnöke rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. (12) A kormányhivatal a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki, amelyet a minősítő bizottság elnöke és a kormányhivatal megbízott vezetője állít ki. 5. (1) Az Ép. r. 12. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. (2) Az Ép. r a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10. (7) bekezdése szerinti értesítést követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. A díjfizetés elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen, és a kormányhivatal törli a jelentkezést a minősítési tervből. 6. Az Ép. r. 14. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 13. (1) bekezdése szerinti jogviszonyban megszerzett két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben a 13. (1) bekezdésében foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. 7. Az Ép. r a helyébe a következő rendelkezés lép: 15. (1) Az ban foglaltakat alkalmazni kell a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott esetében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a 13. (1) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban, b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, valamint c) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel is megszerezhető.

7 3740 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám 8. (1) Az Ép. r. 17. (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében) 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint (rendelhető el.) (2) Az Ép. r. 17. (1) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki: (A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében) 22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára (rendelhető el.) (3) Az Ép. r. 17. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra. 9. Az Ép. r a helyébe a következő rendelkezés lép: 27. A 22. (2) bekezdése, a 26. (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot. 10. (1) Az Ép. r. 32. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az e -ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a B D fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél. (2) Az Ép. r. 32. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap. (3) Az Ép. r. 32. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint. 11. (1) Az Ép. r. 36. (1) (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján megfelelt minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (2) A szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során szeptember 1. és június 30. között a 3. (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.

8 3741 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám (2) Az Ép. r. 36. (6) (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki a) rendelkezik legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával, b) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint c) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában. (7) A pedagógust a (6) bekezdés szerinti sikeres pályázat alapján, a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott továbbképzés sikeres elvégzése esetén, miután pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen a jogszabályban meghatározottak szerint jelentkezett és felvételt nyert az Országos szakértői névjegyzékre vagy a szaktanácsadói névjegyzékre, a Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni. (3) Az Ép. r a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: (7a) A (7) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben önhibájából nem tesz eleget a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni. (4) Az Ép. r. 36. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a pedagógus, aki nem rendelkezik a (6) bekezdés a) pontjában előírt tizennégy év szakmai gyakorlattal, de szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken, december 31-ig részt vehet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. (5) Az Ép. r a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése előtt kikötött gyakornoki idő esetében a minősítő vizsgára vonatkozó a Módr. 4. -ával módosított 10. (3) bekezdése szerinti adatrögzítést a Módr. hatálybalépését követő harminc napon belül el kell végezni. 12. Az Ép. r a helyébe a következő rendelkezés lép: 37. (1) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.5/12 és TÁMOP kiemelt projekt keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógus a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének a 11. (11) bekezdése szerinti rögzítését követő harminc napon belül az OH által kiadott tanúsítványt kap, amely alapján a pedagógus a) gyakornok esetén két év gyakornoki idő leteltével az azt követő év január 1-jén, b) próbaminősítési eljárásban részt vevő pedagógus esetén az eljárást követő év január 1-jén a tanúsítványnak megfelelő fokozatba kerül besorolásra. (2) 2014-ben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezésével összefüggésben a ban a kormányhivatal számára meghatározott feladatokat a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása mellett az OH látja el az (1) bekezdés szerinti kiemelt projektek keretében. 13. Az Ép. r. a) 2. (7) bekezdés a) pontjában a legalább két szakórájának vagy foglalkozásának szövegrész helyébe a legalább két foglalkozásának, tanórájának szöveg, b) 2. (8) bekezdés b) pontjában a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás szövegrész helyébe a meglátogatott foglalkozás, tanóra szöveg, c) 2. (8) bekezdés c) pontjában a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése szövegrész helyébe a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése szöveg,

9 3742 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám d) 2. (10) bekezdés c) pontjában, 3. (8) bekezdés c) pontjában, 9. (3) bekezdés b) pontjában és 36. (3) bekezdésében a kialakított és üzemeltetett szövegrész helyébe a működtetett szöveg, e) 9. (5) bekezdésében az értékelik szövegrész helyébe az értékelik, és értékelésüket az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben dokumentálják szöveg, f) 13. (2) bekezdésében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát szövegrész helyébe a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát szöveg, g) 30. (2) bekezdésében A pedagógust szövegrész helyébe Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat szöveg, h) 35. (1) bekezdésében és a 3. melléklet címében A nevelési-oktatási intézményekben szövegrész helyébe Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben szöveg, i) 35. (4) bekezdésében a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi szövegrész helyébe a klinikai, a pedagógiai és tanácsadó szakpszichológusi szöveg lép. 14. Hatályát veszti az Ép. r. a) 3. (6) bekezdése, b) 9. (2) bekezdése, c) 17. (1) bekezdés 20. pontjából a valamint szövegrész. 15. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 5. az e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

10 3743 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám A Kormány 104/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 93. (1) bekezdés f) pontjában, a 2. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 93. (1) bekezdés g) pontjában, a 3. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 93. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A nemzeti emlékhelyek használati rendjéről szóló 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 1. A nemzeti emlékhelyek használati rendjéről szóló 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3. A használati terv a következő elemeket tartalmazza: a) a nemzeti emlékhely és a hozzá fűződő nemzeti érték ismertetése és annak bemutatása, hogy mely tényezők indokolták a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást; b) a nemzeti emlékhely helyrajzi számokkal történő lehatárolása, területi jellemzői (kiterjedés, méret) és a beazonosíthatóság, megközelíthetőség ábrázolásához megfelelő méretarányú térképmelléklet; c) a nemzeti emlékhely valamennyi tulajdonosának megjelölése, elérhetőségének megadása; d) a nemzeti emlékhely fennálló állapotának leíró és képi bemutatása; e) a nemzeti emlékhelyen fennálló valamennyi országos védettség ismertetése; f) a nemzeti emlékhely egyes használati céljaihoz kapcsolódó, a használatra vonatkozó ajánlások, jogszabályi rendelkezések, így különösen fa) a fennálló egyéb védettségből következő előírások ismertetése, fb) a nemzeti emlékhelyet érintő építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendeletek megjelölése, valamint fc) a nemzeti emlékhely használatával kapcsolatosan kialakult szokások, hagyományok ismertetése; g) a nemzeti emlékhelyhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához rövid, közép és hosszú távon tervezett intézkedések azok időbeli ütemezését is bemutató ismertetése; h) a nemzeti emlékhely fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében meghatározott elsődleges célkitűzések és a rövid, közép és hosszú távra előkészített tervek, programok, projektek azok időbeli ütemezését is bemutató ismertetése; továbbá i) a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban követendő, jogszabályban rögzített intézkedések és védelmi előírások ismertetése. 2. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) A miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján minden év január 15-éig közzéteszi a Kötv. 61/D. (1) bekezdés d) pontja szerinti, a nemzeti emlékhelyek fenntartható használatát elősegítő tárgyévi támogatásokra rendelkezésre álló keretösszeget. (2) A Kötv. 61/D. (1) bekezdés d) pontja alapján nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) a nemzeti emlékhelyek védelmével, megóvásával, fenntartásával, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatosan felmerülő működési vagy felhalmozási jellegű kiadások fedezetét biztosító, nem visszatérítendő támogatás. (3) A rendelet alapján kizárólag az Európai Bizottság SA (2012/N-2) számú, a minisztérium költségvetési fejezetének fejezeti kezelésű előirányzataiból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott határozatával összhangban nyújtható támogatás. 3. Az R1. a következő 5/A. -sal egészül ki: 5/A. (1) A Kötv. 61/D. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatási szerződés (a továbbiakban: támogatási szerződés) alapján nyújtandó támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: támogatási kérelem) a nemzeti emlékhely tulajdonosa, vagyonkezelője vagy használatra jogosultja (a továbbiakban együtt: kérelmező) minden év február 15-éig írásban nyújtja be a miniszternek.

11 3744 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám (2) A támogatási kérelem tartalmazza a) a nemzeti emlékhelyen tervezett állagmegóvás, felújítás, fejlesztés, a nemzeti emlékhely bemutatását, megismertetését, népszerűsítését szolgáló rendezvény megszervezése vagy egyéb, a nemzeti emlékhely bemutatását célzó tevékenység (a továbbiakban: tervezett tevékenység) ismertetését, céljait, várható eredményeit, annak közösségi és kulturális hatását, és b) közzétett használati terv esetén a használati terv azon pontjának, alpontjának megjelölését, amelynek teljesítését a tervezett tevékenység célozza. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell a) a feladatokra és költségnemekre lebontott részletes költségvetést, valamint a pénzügyi ütemezést, és b) a nemzeti emlékhely valamennyi tulajdonosának, vagyonkezelőjének és használatra jogosultjának a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó egyetértő nyilatkozatát, vagy ha a tervezett tevékenység kizárólag egy meghatározott, a nemzeti emlékhely részét képező ingatlanra, ingatlanrészre vagy felépítményre irányul, akkor az érintett ingatlan, ingatlanrész vagy felépítmény tulajdonosának, vagyonkezelőjének és használatra jogosultjának a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó egyetértő nyilatkozatát. (4) A hiányos kérelmet benyújtó kérelmezőt a miniszter felhívja a kérelem 8 napos határidővel történő hiánypótlására. (5) A miniszter minden év március 31-éig dönt a támogatási szerződés megkötéséről, és döntéséről a kérelmezőt a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban értesíti. (6) A miniszter a kedvezményezettel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak kezeléséről és felhasználásáról szóló rendeletben meghatározott, a szerződéskötéshez szükséges nyilatkozatok és dokumentumok kedvezményezett általi benyújtását követően legkésőbb május 31-éig megköti a támogatási szerződést. 4. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. Az Intézet szükség szerint, de legalább minden év december 10. napjáig beszámol a miniszternek a nemzeti emlékhely állapotáról, beleértve a használati tervben foglaltak megvalósításának állását is. 5. Az R1. a következő 9. -sal egészül ki: 9. E rendeletnek a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. -át a július 31-ét követően a 2. (3) bekezdése alapján benyújtott használati terv javaslatok esetében kell alkalmazni. 6. Az R1. a) 2. (3) bekezdésében a 60 napon belül szövegrész helyébe az egy éven belül, b) 2. (4) bekezdésében a 30 napon belül szövegrész helyébe a hatvan napon belül, c) 2. (5) bekezdésében a 30 napon belüli szövegrész helyébe a kilencven napon belüli szöveg lép. 2. A történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 7. A történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 3. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról szóló 310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása 8. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról szóló 310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. (1) bekezdés a) pontja a következő 13. alponttal egészül ki: (A Műtárgyfelügyeleti Iroda a Kormány által kijelölt első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként ellátja: a kulturális javak vonatkozásában a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat, melyek különösen) 13. a Kötv. 53/A. -a alapján az eltűnt kulturális javak körözésének elrendelése. 9. Az R2. 2. (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Műtárgyfelügyeleti Iroda a Kormány által kijelölt első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként ellátja:) g) a Kötv. 71. (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti közhiteles hatósági nyilvántartás vezetését.

12 3745 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám 10. Az R2. 9. f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Központ a kulturális javakkal kapcsolatos tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:) f) vezeti a Kötv. 71. (2) bekezdésében szereplő, a Kötv. 72. (1) bekezdése alapján közhiteles hatósági nyilvántartásnak nem minősülő nyilvántartásokat; 11. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 10. (1) A Központ szakmai tanácsadó testületként működteti a Kulturális Javak Bizottságát, amely a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Központ munkáját. (2) A Kulturális Javak Bizottsága nyolctagú testület, amelynek egy-egy tagját a) a Magyar Tudományos Akadémia, b) a Magyar Művészeti Akadémia, c) a Magyar Nemzeti Múzeum, d) az Országos Széchényi Könyvtár, e) a Szépművészeti Múzeum, f) a Magyar Nemzeti Levéltár, g) a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége, valamint h) a Műtárgyfelügyeleti Iroda jelölése alapján 2 évre a Központ elnöke kéri fel. 12. Az R2. a következő 12/A. -sal egészül ki: 12/A. E rendeletnek a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 10. (2) bekezdése nem érinti a Kulturális Javak Bizottsága tagjainak a Módr. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyát. A 10. (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését követő felkérések során kell alkalmazni. 13. Az R2. 2. (1) bekezdés a) pont 5. alpontjában a Kötv. 63. (2) bekezdése szövegrész helyébe a Kötv. 63. (3) bekezdése szöveg lép. 4. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 2. és a január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

13 3746 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám 1. melléklet a 104/2014. (III. 25.) Korm. rendelethez 1. melléklet a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez A B Történelmi emlékhely megnevezése Cím 1. Balassagyarmat, Vármegyeháza Balassagyarmat, Civitas Fortissima tér Budapest I. kerület, Szilágyi Dezső téri Budapest, Szilágyi Dezső tér református templom 3. Budapest V. kerület, Batthyány-örökmécses Budapest, Báthory u. és Hold u. kereszteződése 4. Budapest V. kerület, Magyar Tudományos Budapest, Széchenyi István tér 9. Akadémia 5. Budapest VI. kerület, Andrássy út 60. Budapest, Andrássy út Budapest VII. kerület, Wesselényi utcai Hősök Budapest, Dohány u temploma és Hősök sírkertje 7. Budapest VIII. kerület, Corvin köz Budapest, Corvin köz 1. Corvin mozi épülete és a Corvin köz (az épületek által közrefogott terület) 8. Budapest VIII. kerület, Ludovika Akadémia Budapest, Ludovika tér Budapest IX. kerület, Kálvin téri református Budapest, Kálvin tér 7. és Ráday u. 28. templom, kripta és a Ráday Gyűjtemény 10. Budapest XI. kerület, Eötvös József Collegium Budapest, Ménesi út Csurgó, református kollégium és nagykönyvtár Csurgó, Csokonai u. 24. és Széchenyi tér Drégelypalánk, vár Drégelypalánk 13. Eger, vár Eger, Vár Esztergom, vár Esztergom, Szent István tér Fertőd, Esterházy-kastély Fertőd, Joseph Haydn u Gödöllő, Grassalkovich-kastély Gödöllő, Grassalkovich-kastély 17. Győr, a vár megmaradt részei Győr, a történelmi belváros 18. Gyula, vár és honvédtiszti emlékhely Gyula, Várkert 1. és Várkert 19. Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház Hajdúböszörmény, Kossuth Lajos u Jászberény, jászkun kerületi székház Jászberény, Lehel vezér tér Kehidakustány, Deák-kúria Kehidakustány, Kúria u Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon Keszthely, Kastély u. 1. és Bercsényi u Komárom, erődrendszer Komárom, Duna-part 1. és Térffy Gyula u., valamint Sport u. 24. Kőszeg, vár Kőszeg, Rajnis József u Máriapócs, kegytemplom és bazilita monostor Máriapócs, Kossuth tér Mezőtúr, református kollégium és könyvtár Mezőtúr, Kossuth Lajos út Miskolc, diósgyőri vár Miskolc, Vár u Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér Mosonmagyaróvár, Határőr u. 10. előtti tér 29. Muhi, Muhi Csata Emlékmű Muhi, a település határában, a 35-ös főút mellett 30. Nagycenk, Széchenyi-kastély Nagycenk, Kiscenki út Nyírbátor, a Báthori-várkastély fogadópalotája és Nyírbátor, Vár u. 1. és Báthori István u. 22. a református templom 32. Pápa, református kollégium és ótemplom Pápa, Petőfi Sándor u. 13. és Fő u Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem 34. Recsk, egykori munkatábor Recsk, Kőbányai út Pécs, Szent István tér 23. és a székesegyház, valamint az Aradi vértanúk útja közötti terület

14 3747 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám 35. Sárospatak, vár, református kollégium és Sárospatak, Szent Erzsébet út 19. és Rákóczi u. 1. nagykönyvtár 36. Sárvár, vár Sárvár, Várkerület u Sopron, Tűztorony Sopron, Fő tér 38. Sóly, református templom Sóly, Árpád köz Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi Szarvas, Malom u. középpontja és Trianon-emlékhely 40. Szatmárcseke, Kölcsey-kúria helye Szatmárcseke, Kölcsey-kúria helye 41. Szeged, Dóm tér Szeged, Dóm tér 42. Szécsény, Forgách-kastély és a ferences kolostor Szécsény, Ady Endre út 7. és Haynald u Szigetvár, vár Szigetvár, Vár u Tihany, bencés apátság Tihany, I. András tér Vác, Hétkápolna és honvédemlékmű Vác, Derecske dűlő 2. és a Szent László út Gödöllői út kereszteződése 46. Veszprém, Vár utca Veszprém, Vár u. 47. Visegrád, vár Visegrád, Várhegy és Fő u

15 3748 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám A nemzetgazdasági miniszter 14/2014. (III. 31.) NGM rendelete a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény 28. (2) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői szakterületek 1. (1) A felnőttképzési szakértői szakterületek: a) felnőttképzési igazgatás, b) nyelvi szakterület. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakterület rész-szakterületekből áll, melyek megnevezése azonos a nyelv megnevezésével. (3) A felnőttképzési programszakértői szakterületek azonosak a) az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendeletben foglalt Országos Képzési Jegyzék szerinti képzés szakmacsoportjának, b) a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló kormányrendelet ba) 1. számú melléklete szerinti képzési ágak, bb) 2. számú melléklete szerinti teljes alapképzési szak beszámításával induló mesterképzési szakok, vagy egységes, osztatlan képzések, vagy bc) 3. számú melléklete szerinti tanári szakképzettségek, vagy c) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendelet 1. melléklete szerinti tanárszakok megnevezésével. 2. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának feltételei 2. (1) Felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatása a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) meghatározott feltételeken túl annak engedélyezhető, aki rendelkezik a kérelmében szereplő szakterülethez a) felnőttképzési szakértői tevékenység esetén a (2) vagy (3) bekezdésben, b) felnőttképzési programszakértői tevékenység esetén a (4) bekezdésben előírt szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal. (2) Az 1. (1) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési szakértői szakterülethez előírt szakmai képesítés és szakmai gyakorlat: a) szakmai képesítés, amely lehet aa) felsőfokú végzettségi szint és pedagógus szakképzettség, ab) felsőfokú végzettségi szint és pedagógiai jellegű így különösen szociálpedagógus, pedagógiai szakos előadó, pedagógiai szakos tanár, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész, neveléstudomány szakos bölcsész, pszichológus, viselkedéselemző szakképzettség, ac) andragógus vagy jogász vagy a felsőoktatásban a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ágában szerzett szakképzettség, vagy ad) felsőfokú végzettségi szint, és b) szakmai gyakorlat, amely ba) az a) pont aa) ac) alpontja szerinti szakmai képesítés esetén legalább négyéves, a kérelemben megjelölt felnőttképzési szakértői szakterületen, bb) az a) pont ad) alpontja szerinti szakmai képesítés esetén legalább hatéves felnőttképzési irányítási, oktatási, minőségbiztosítási, oktatásszervezési vagy mérési-értékelési területen megszerzett gyakorlat lehet.

16 3749 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám (3) Az 1. (1) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési szakértői szakterülethez előírt a) szakmai képesítés aa) a kérelemben megjelölt felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből szerzett nyelvtanári végzettség, ab) nyelvtanári végzettség és a kérelemben megjelölt felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből KER-C1 szintű, okirattal igazolt nyelvismeret, vagy ac) pedagógus szakképzettség és ha a kérelemben megjelölt rész-szakterület nyelvéből nincs felsőfokú végzettségi szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés a felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből KER-C1 szintű, okirattal igazolt nyelvismeret, és b) legalább négyéves nyelvoktatási, nyelvi programkészítési, nyelvi mérés-értékelési vagy nyelvi lektorálási területen szerzett szakmai gyakorlat. (4) Az 1. (3) bekezdés szerinti felnőttképzési programszakértői szakterületekhez előírt szakmai képesítés és szakmai gyakorlat: a) pedagógiai felsőfokú végzettségi szint vagy andragógiai így különösen andragógus, emberi erőforrás tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező közművelődési szakember felsőfokú végzettségi szint, vagy két éves felnőttképzési oktatási gyakorlat, b) a kérelemben megjelölt felnőttképzési programszakértői szakterülethez igazodó szakirányú felsőfokú végzettség, és c) felnőttképzési programkészítési, oktatási, gyakorlatvezetési, oktatásszervezési, tananyag fejlesztési, mérési-értékelési, kutatási vagy lektorálási területen szerzett legalább két éves szakmai gyakorlat. (5) E rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzés területén munkavégzésre irányuló bármely jogviszony keretében, vagy egyéni vállalkozóként folytatott, a (2) bekezdés b) pontjában, a (3) bekezdés b) pontjában vagy a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység. (6) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában felnőttképzési oktatási gyakorlatnak minősül a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési területen munkaviszony, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében folytatott oktatási tevékenység, vagy a felsorolt területeken munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében két éven belül legalább kétszáz igazolt órában folytatott oktatási tevékenység. 3. (1) A felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (a továbbiakban együtt: szakértő) első alkalommal az engedély megadásától számított fél éven belül, ezt követően kétévenként továbbképzésen köteles részt venni és eredményes vizsgát tenni. A felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének az engedélyében szereplő valamennyi szakterület vonatkozásában szakterületenként külön-külön köteles eleget tenni, míg a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettsége az engedélyezett szakterületek számától független. (2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést és vizsgát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH) szervezi az Fktv. 9. -a szerinti Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: FSZB) javaslatainak figyelembe vételével. (3) A továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el. 4. (1) A szakértő továbbképzéséhez szükséges, húsz óra időtartamú továbbképzési programra a rendelet mellékletében foglalt témakörök alapján az FSZB tesz javaslatot évente, melyet az NMH hagy jóvá. (2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon legalább nyolc, legfeljebb tíz óra időtartamú komplex szakértői gyakorlatot. (3) A továbbképzést záró vizsga tematikáját, időpontját és a vizsgaszabályzatot az NMH állapítja meg, és honlapján évente közzéteszi. (4) A továbbképzést egymást követő napokon kell megszervezni, melynek az (1) bekezdésben meghatározott időtartamába nem számít be a vizsga egy órás időtartama. (5) A továbbképzést záró vizsgára való jelentkezéshez a továbbképzés (1) bekezdésben meghatározott óraszámának legalább nyolcvan százalékán való részvétel szükséges. A továbbképzést záró vizsga eredményes teljesítéséről tanúsítványt kell kiállítani. (6) A 3. (1) bekezdés szerinti továbbképzésen és vizsgán kizárólag szakértő vehet részt.

17 3750 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám 3. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának engedélyezése 5. (1) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelmet az NMH-hoz, felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelmet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (a továbbiakban: Kamara) kell benyújtani (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság). (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza a) a kérelmező aa) nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, ab) lakcímét, ac) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét, ad) elérhetőségét, valamint a szakértői tevékenységével összefüggő és közzétenni kívánt egyéb adatát, ae) iskolai végzettségét az oktatási intézmény megjelölésével és af) iskolai végzettségét igazoló dokumentum számát és keltét és b) a választott szakterület megnevezését, valamint az 1. (1) bekezdés b) pontja szerinti szakterület megnevezése esetén az 1. (2) bekezdés szerinti rész-szakterület megnevezését. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakmai képesítést igazoló okirat hiteles másolatát, honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás hiteles másolatát, b) a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló okiratot vagy annak hiteles másolatát, mely tartalmazza ba) az igazolást kérő (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában foglalt adatait, bb) az igazolást kérő által betöltött munkakör vagy végzett tevékenység megnevezését, bc) a 2. (5) vagy (6) bekezdés szerinti jogviszony megnevezését és a jogviszonyban töltött időtartamot és bd) a munkáltató, foglalkoztató vagy a bb) alpont szerinti tevékenység teljesítését igazoló szerv vagy személy megnevezését, címét és cégszerű aláírását, c) a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványát, vagy az Fktv. 6. (3) bekezdése szerinti, a bűnügyi nyilvántartó szervnek címzett kérelmét, és d) az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illeték (a továbbiakban: eljárási illeték) a benyújtott kérelmen illetékbélyeggel történő lerovását, vagy elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az eljárási illeték banki átutalással történő megfizetését bizonyító, bank által kiadott igazolás eredeti példányát vagy az átutalást igazoló bizonylat másolatát. (4) Ha a kérelemhez a szakmai gyakorlat (3) bekezdés b) pontjában foglalt tartalmú igazolása a munkáltató, foglalkoztató vagy a (3) bekezdés b) pontja bb) alpontjában foglalt tevékenység teljesítését igazoló szerv jogutód nélküli megszűnése, vagy egyéb ok miatt nem mellékelhető, a szakmai gyakorlat az igazolást kérő (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában szereplő adatait tartalmazó munkaszerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas más dokumentum (3) bekezdés a) pontjában foglalt módon történő benyújtásával is igazolható. (5) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmező olyan munkakört tölt be, amelynek feltétele a büntetlen előélet igazolása, a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak helyett a kérelmező a munkáltató ilyen tartalmú igazolását is mellékelheti kérelméhez. (6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem több az 1. (1) (3) bekezdése szerinti szakterületre és rész-szakterületre is benyújtható. 6. (1) A felnőttképzési szakértői tevékenység és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatására irányuló engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) az engedélyező hatóság határozatlan időre adja ki. (2) A szakértői engedély a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza annak az 1. (1) (3) bekezdésében foglalt szakterületnek és rész-szakterületnek a megnevezését, amelyre az engedély kiterjed.

18 3751 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám 4. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartás 7. (1) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők közhiteles hatósági nyilvántartása (a továbbiakban: nyilvántartás) az Fktv.-ben, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza a szakértő a) 1. (2) bekezdése szerinti rész-szakterületének megnevezését, b) továbbképzése teljesítésének tényét a teljesítést igazoló tanúsítvány számának és a teljesítés időpontjának feltüntetésével, vagy a továbbképzés teljesítésének hiányát, c) tevékenysége felfüggesztésének vagy szünetelésének tényét, és annak kezdő és befejező időpontját. (2) A szakértő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető NMH-hoz vagy a Kamarához, amely a bejelentéstől számított öt munkanapon belül intézkedik a) a nyilvántartás adatainak bejelentés szerinti módosításáról, vagy b) ha a bejelentés érinti a szakértői tevékenységre való jogosultságot ba) a szakértői engedély módosításáról, bb) a szakértői engedély visszavonásáról és a szakértő névjegyzékből való törléséről. (3) A felnőttképzési programszakértő a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a 3. (1) bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettsége teljesítését a továbbképzést záró vizsga időpontjától számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a Kamarának. 5. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység szünetelése 8. (1) A szakértő tevékenysége szünetel, ha a szakértő az engedélyező hatóságtól legfeljebb két év időtartamra kéri tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. (2) A szünetelés idejére a szakértő Fktv. 7. (1) bekezdés szerinti adatainak feltüntetetését mellőzni kell a nyilvántartás Fktv. 7. (3) bekezdésében foglalt közzététele során. (3) A szünetelés időtartama a szakértő 3. (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettségét nem érinti. 6. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység ellenőrzése és a szakértő nyilvántartásból történő törlése 9. (1) Az engedélyező hatóság a szakértőt figyelmeztetésben részesíti, ha a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tevékenysége végzésére vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban szereplő előírásokat megsértette. (2) Az engedélyező hatóság legfeljebb egy évi időtartamra határozatban rendeli el a szakértői tevékenység felfüggesztését, ha a szakértő a 3. (1) bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettségét az ott meghatározott időtartamon belül nem teljesíti. (3) Az engedélyező hatóság a szakértői engedélyt visszavonja és ezzel egyidejűleg a szakértőt törli a nyilvántartásból, ha a szakértő az engedélyező hatóság figyelmeztetése ellenére az (1) bekezdésben foglalt előírásokat ismételten megszegte. (4) Ha az engedélyező hatóság az engedélyt a (3) bekezdés szerint visszavonja, és a szakértőt ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból, a visszavonó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított öt évig engedély kiadása iránti kérelem nem nyújtható be. (5) Az engedélyező hatóság a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az engedélyt visszavonja és ezzel egyidejűleg a szakértőt törli a nyilvántartásból, ha a) a szakértői engedély feltételei annak kiadásakor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek, b) a szakértő a 3. (1) bekezdésében előírt továbbképzési kötelezettségét a 9. (2) bekezdés szerinti időtartamon belül sem teljesíti, c) a szakértő bejelenti, hogy szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, vagy d) a szakértő elhalálozott.

19 3752 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám 7. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 13. a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 11. (1) Aki e rendelet hatálybalépésének napján felnőttképzéssel kapcsolatos igazgatás, irányítás vagy felnőttképzési intézményi akkreditáció szakterület megnevezéssel szerepel a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban, azt olyannak kell tekinteni, mint aki megfelel a felnőttképzési szakértői tevékenység 1. (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületen történő folytatásának engedélyezéséhez előírt feltételeknek. Az NMH e felnőttképzési szakértőket haladéktalanul felveszi a felnőttképzési szakértői nyilvántartásba, ha a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a szakértő nyilatkozik a felnőttképzési szakértői tevékenység 1. (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületen történő folytatásának szándékáról. (2) Aki e rendelet hatálybalépésének napján felnőttképzési programakkreditáció szakterület megnevezéssel szerepel az R. szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban, annak a felnőttképzési szakértői tevékenység 1. (1) bekezdés b) pont szerinti szakterületen történő folytatására vonatkozó engedélyezési eljárás során kérelméhez nem kell mellékelnie a 2. (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat igazolását. (3) Aki e rendelet hatálybalépésének napján a felnőttképzési programakkreditáció vagy a felnőttképzési szakmai, módszertani terület szakterület megnevezéssel szerepel az R. szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban, azt olyannak kell tekinteni, mint aki megfelel a felnőttképzési programszakértői tevékenység 1. (3) bekezdés a) c) pontja szerinti szakterületen történő folytatásának engedélyezéséhez előírt feltételeknek. A Kamara e felnőttképzési programszakértőt haladéktalanul felveszi a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásba, ha a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a szakértő nyilatkozik szakterületének az 1. (3) bekezdés a) c) pontja szerinti megnevezéséről. (4) Aki az (1) (3) bekezdés alapján nyilvántartásba kerül, az a 3. (1) bekezdésben meghatározott, első alkalommal előírt továbbképzési kötelezettségét teljesíti azzal, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből támogatott, az Fktv. szerinti felnőttképzési engedélyezési és ellenőrzési rendszer szakértői feladataira felkészítő, szeptember 30-ig befejezésre kerülő képzésen részt vesz, és sikeres vizsgát tesz. 12. (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és 13. cikkeinek való megfelelést szolgálja. (2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. 13. A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről szóló 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet 2. (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja (a továbbiakban: jogorvoslati díj)] c) az Fktv. szerinti felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során meghozott döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetén forint. 14. A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. (1) bekezdés nyitó szövegrészének helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer (a továbbiakban: keretrendszer) alapján a felnőttképzést folytató intézmény létrehozza saját minőségbiztosítási rendszerét, melynek során 15. Hatályát veszti a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter

20 3753 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY évi 8. szám Melléklet a 14/2014. (III. 31.) NGM rendelethez A szakértői továbbképzés témakörei I. Felnőttképzési szakértő felnőttképzési igazgatás szakterület 1. Szabályozási ismeretek 1.1. A közigazgatási eljárás és szolgáltatás szabályozása területén: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai Az ügyfél fogalma Az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei A tényállás tisztázása Az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer A határozat tartalma és közlése A jogorvoslati lehetőségek 1.2. A felnőttképzés szabályozása területén: A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezése Engedély kiadása, az engedély feltételei A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása A felnőttképzési szakértői rendszer Vagyoni biztosíték Felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer A felnőttképzési információs rendszer A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok A felnőttképzést folytató intézmények tájékoztatási kötelezettsége A képzési program tartalma Felnőttképzési programkövetelmények A felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatok A felnőttképzés támogatásának forrásai 1.3. A szakképzés szabályozása területén: Az állam által elismert szakképesítések (Országos Képzési Jegyzék) A szakképzés kimeneti követelményei (szakmai és vizsgakövetelmények, modulokról szóló kormányrendelet) A komplex szakmai vizsga, a modulzáró vizsga A szakképzési kerettantervek 1.4. A minőségbiztosítás területén: A minőségbiztosítás fogalma, jelentősége, célja (a képzés minőségét befolyásoló folyamatleírások) A minőségirányítási rendszer jogszabályi követelményei A minőségpolitika és a tárgyévi minőségcélok tartalma, összefüggései Az önértékelési rendszer és az önértékelés alapján készített helyesbítő tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum 1.5. A meghatározott időszakban bekövetkezett a szakértői tevékenységet érintő jogszabályváltozások: A megváltozott jogszabályok gyakorlati alkalmazása a szakértői tevékenység folytatása során 2. Az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályok 2.1. A szakértői tevékenység normái 2.2. Az összeférhetetlenség fogalma, esetei a szakértői tevékenység során 2.3. Az összeférhetetlenség esetén követendő eljárás szabályai 2.4. A szakértői tevékenységet végzők tapasztalatai 2.5. A szakértői tevékenység ellenőrzésének tapasztalatai