Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a évi I. törvény rendelkezései alapján

Átírás

1 Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a évi I. törvény rendelkezései alapján Időállapot: Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: :03:46 Tartalomjegyzék: 1. A munkaviszony létesítésének legfontosabb szabályai 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A munkaviszony tartalmát a munkaszerződés határozza meg. Az anyag bemutatja a munkaszerződéssel szemben támasztott alaki követelményeket és a munkaszerződés tartalmi elemeit. Az anyag részletesen leírja a munkaviszony és az egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok közötti elhatárolás szempontjait. 1. A munkaviszony létesítésének legfontosabb szabályai A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződéssel jön létre határozott vagy határozatlan időre. A munkaszerződés határozza meg a munkaviszony tartalmát. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, melyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Ilyen megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő napon kell munkába állnia a munkavállalónak. 1. oldal

2 Amennyiben a felek nem állapodnak meg határozott idejű munkaviszonyban, a törvény szerint főszabályként határozatlan időre jön létre a munkavállaló munkaviszonya. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt az öt évet meghaladhatja. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A határozott idejű munkaviszony tartama legfeljebb 5 év. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető. Ha a munkaviszony létesítése hatósági engedélyhez kötött, az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony és a korábban létesített munkaviszony együttes tartama meghaladhatja az öt évet A munkaviszony alanyai A munkaviszony alanyai a munkavállaló és a munkáltató. A törvényi definíció szerint munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ezen szabály alól két kivétel van: az egyik kivétel a tizenötödik életévét betöltött tanulók iskolai szünet ideje alatt történő foglalkoztatása. A tanulónak utóbbi esetben nappali rendszerű képzés keretében kell folytatni a tanulmányait. A másik kivétel: a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a 2. oldal

3 munkaviszonnyal összefüggésben cselekvőképességében részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. 18 év alatti személyek nevelését, felügyeletét, gondozását ellátó, gyógykezelését ellátó munkáltatónál nem létesíthet munkaviszonyt az, aki: - a bűntettesek nyilvántartásában élet elleni, személy elleni erőszakos, nemi erkölcs elleni, kiskorú sérelmére elkövetett, vagy kábítószerrel összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt szerepel, - ellen a fenti bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult, az eljárás befejezéséig, - foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, - a fenti bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés hatálya alatt áll. Az a személy, akivel szemben a fentiekben körülírt szándékos bűncselekmények valamelyike miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, nem foglalkoztatható 18 év alattiak nevelését, gondozását magában foglaló munkakörben a törvényi mentesítés beálltát követő legalább öt évig. (Ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén 8 évig) Amennyiben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására került sor, a mentesítés beálltát követő 3 évig nem foglalkoztatható a terhelt 18 év alattiak gondozásával, felügyeletével foglalkozó munkáltatónál. Ha közérdekű munka, vagy pénzbüntetés kiszabására került sor a fentiekben körülírt szándékosan elkövetett bűncselekmények valamelyike miatt, a törvényi mentesítés beálltától számított két év elteltével létesíthet munkaviszonyt a terhelt 18 év alattiak gondozását, felügyeletét ellátó munkáltatónál. A munkavállaló hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, a 18 év alattiak gondozására irányuló munkakör ellátásával kapcsolatos feltételeknek megfelel Külföldi személyek magyarországi munkavállalásának főbb szabályai: Foglalkoztatási tekintetben a magyar állampolgárokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik: 3. oldal

4 - a harmadik országból származó munkavállalót, aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, - a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyt, továbbá - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt. Utóbbiak alatt az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárait, valamint a velük azonos jogállású személyeket értjük, azaz a belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén, állampolgárok és állampolgárságtól függetlenül hozzátartozóik. Utóbb felsorolt külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásához nincsen szükség munkavállalási engedélyre. A foglalkoztató köteles bejelenteni az illetékességgel rendelkező munkaügyi központnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. Harmadik országbeli állampolgárok Magyarország területén az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedély alapján létesíthetnek munkaviszonyt Magyarországon. Amennyiben nem összevont kérelmezési eljárásban került sor a tartózkodási engedély kiadására, a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély szükséges a munkaviszony létesítéséhez. Harmadik országbeli állampolgár: az, aki nem magyar állampolgár, nem EGT állampolgár illetve velük azonos jogállású, továbbá a hontalan személyeket is ide sorolja a törvény. A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - törvényben meghatározott kivételekkel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. Az előzetes megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Az előzetes megállapodás kötelező tartalmi elemei az alábbiak - a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység, munkakör (FEOR), - a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú 4. oldal

5 szakmai képesítésének megnevezése, - a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértéke, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölése - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható időtartama A munkáltatóra vonatkozó szabályok áttekintése Munkáltató az lehet, akinek jogképessége van, vagyis akit jogok illetnek meg, ugyanakkor kötelezettségek terhelnek. Ennek megfelelően munkáltató lehet természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az állam. Amennyiben a munkáltató nem természetes személy, a munkáltatói jogokat valamely természetes személy, vagy szerv gyakorolja. A munkáltató a munkaviszony létesítésekor köteles a dolgozó tudomására hozni, hogy a munkáltatónál mely természetes személy vagy szerv gyakorolja vele szemben a munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogkör kiterjed a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonnyal összefüggő utasítási jogra vagy bármely intézkedés megtételére. A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét a jogszabályok keretei között a munkáltató határozza meg. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. Fontos tudni, hogy nem jön létre munkaviszony, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos A munkaszerződéssel szemben támasztott alaki követelmények A munkaszerződést írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni. A munkáltató köteles a munkaszerződés egy példányát átadni a munkavállaló részére. 5. oldal

6 Írásbelinek kell tekinteni az olyan nyilatkozatot, melyet olyan elektronikus dokumentumba foglaltak, ami a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas. Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, - amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, - amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy - az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat. Fontos tudni, hogy a törvény értelmében az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt ha e törvény eltérően nem rendelkezik a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. (A munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző, a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály megkerülésével kötött, továbbá a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző megállapodás semmis. A semmis megállapodás érvénytelen.) Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg A munkaszerződés tartalmi elemei 6. oldal

7 A felek a munkaszerződésben bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés azonban nem lehet ellentétes jogszabállyal vagy kollektív szerződéssel, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Így pl. az Mt-ben meghatározott végkielégítéstől nagyobb mértékű végkielégítésben is megállapodhatnak a felek a munkaviszony megszűnésének esetére. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a következők: - a felek neve, megnevezése és munkaviszony szempontjából lényeges adataik - a munkavállaló alapbére, - munkakörének megnevezése. Amennyiben a felek a munkaviszony tartamáról a munkaszerződésben nem rendelkeznek, a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkavállaló munkahelyét szintén a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. Ha a felek másban nem állapodnak meg, a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A munkaszerződésben a felek legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ha a kikötött próbaidő rövidebb, mint három hónap, a felek egy ízben meghosszabbíthatják azt. De a próbaidő tartama meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Fontos tudni azonban azt, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama meghaladhatja a három hónapot, de nem lehet több mint hat hónap A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót - a napi munkaidőről, - az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, 7. oldal

8 - a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, - a munkakörbe tartozó feladatokról, - a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint - a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá - arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint - a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, valamint a fentiekben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége alóli kivételek Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség ha a munkaszerződés alapján: - a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy - a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. A munkáltató azonban a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről való tájékoztatást ezen esetekben sem mellőzheti! 1.5. A munkaviszony elhatárolása más munkavégzésre irányuló jogviszonytól, a színlelt munkaszerződés A munkaviszony fogalmát a törvény nem határozza meg, ezért adott esetben nehéz lehet eldönteni, hogy az adott foglalkoztatásra irányuló jogviszony ténylegesen munkaviszonynak, vagy megbízási, illetve vállalkozási jogviszonynak minősül-e. A feleket megilleti a szerződési szabadság joga, amelynek alapján, szabadon választhatják meg az általuk kötendő szerződés típusát, és határozhatják meg a szerződés tartalmát. A munkavégzés nem csak munkaszerződés, hanem vállalkozási, illetve megbízási 8. oldal

9 szerződés alapján is történhet. Így előfordulhat, hogy a felek a munkaviszonyt vállalkozási, vagy megbízási jogviszonnyal leplezik. Egy megnevezése alapján vállalkozási szerződés tartalma alapján valójában munkaszerződésnek minősülhet, hiszen a szerződéseket nem megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni. A színlelt szerződések jogellenesek és semmisek. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei jogosultak a munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyok minősítésére a megállapított körülmények alapján. A színlelt szerződés munkaszerződéssé való átminősítése esetén a felügyelő megállapítja a munkaviszony munkába lépés napjától való fennállását és kötelezi a munkáltatót a munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására. Ezen túlmenően, munkaügyi bírságot is kiszabhatnak, hiszen egy színlelt szerződés sérti a munkavállalók garanciális jogait. Az adóhatóság ellenőrei nem minősíthetik át a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket, de ha a megbízási, vagy vállalkozási szerződés szerinti foglalkoztatás a munkaviszony tartalmi elemeit tükrözi, az adóhatóság kötelezheti a munkáltatót az elmaradt közterhek megfizetésére. A jogalkotó irányelvben határozta meg azokat a feltételrendszereket, melyek alapján a jogviszonyokat minősíteni lehet és főbb jellemzőik alapján elhatárolható egymástól a munkaviszony és a megbízási, illetve vállalkozási jogviszony. Az elsődleges minősítő jegyek általában önmagukban is alátámasztják az adott jogviszony fennállását, a másodlagos jegyeket azonban csak az elsődleges minősítő jegyekkel együtt lehet értékelni A munkaviszonyt minősítő feltételrendszer Elsődleges minősítő jegyek (ezek önmagukban elegendőek lehetnek a munkaviszony fennállásának megállapítására): - mind a tevékenység jellege, mind az elvégzendő feladat közvetlenül és konkrétan kerül meghatározásra, - az elvégzendő feladat folyamatosan ismétlődően jelentkezik, vagyis rendszeres, - a munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladatok ellátására, 9. oldal

10 - a munkavállaló személyes munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége - alá-fölé rendeltségi viszony, - a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységben, beosztottként látja el, - a munkavállalót a munkáltató egyoldalúan utasítja Másodlagos minősítő jegyek - a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára fennáll, és a részletekre is kiterjed, az ellenőrzés és egyeztetés folyamatos - a munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg, - a munkavégzés helye a munkáltató székhelye, telephelye, - az elvégzett munka díjazása rendszeresen, havonta esedékes, - a munkavégzés a munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal, nyersanyagokkal történik, és nem a munkavállaló saját eszközeivel A megbízási és vállalkozási jogviszonyt minősítő feltételrendszer Elsődleges minősítő jegyek: - a megbízás általában egy konkrét munkára, megrendelésre szól, eseti jellegű, rendszertelenül jelentkező, - a szerződéstől a felek csak közös megegyezéssel térhetnek el, - nem feltétel a személyes közreműködés, a megbízott, a vállalkozó helyettest, alvállalkozót vehet igénybe, - a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, az eredmény létrehozása van a középpontban, nem a rendelkezésre állás, mint a munkaviszonynál, - mellérendeltségi viszony áll fenn Másodlagos minősítő jegyek: - az irányítási, utasítási, ellenőrzési jog nem terjed ki minden részletre, 10. oldal

11 - a díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését követően kerül sor, jellemzően egyszeri díjként (tartós megbízás esetén azonban a díjazás rendszeres lehet), - a megbízott, a vállalkozó saját eszközeit használja tevékenysége során 1.6. Munkakör megosztása és a több munkáltató által létesített jogviszony A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben megállapodhat abban, hogy a munkavállalók egy munkakörbe tartozó feladatokat közösen látnak el. Ilyen esetben valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére. A munkabér a munkavállalókat eltérő megállapodás hiányában egyenlő arányban illeti meg. A munkavállaló több munkáltatóval is köthet munkaszerződést egy munkakörbe tartozó feladatok ellátására. Ebben az esetben meg kell határozni a munkaszerződésben azt, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkaviszonyt eltérő megállapodás hiányában bármely munkáltató vagy a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti A munkaviszony módosítása A munkaviszony módosítása a munkaviszony tartalmát meghatározó munkaszerződés módosítással lehetséges. A munkaszerződés módosítása csak a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésével történhet. A módosítás a másik félhez intézett ajánlattétel útján kezdeményezhető. A törvény értelmében a munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozni köteles. A kisgyermekes munkavállalók védelmében a törvény speciális rendelkezést tartalmaz: a munkáltató a kisgyermekes munkavállaló ajánlatára köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidőre módosítani. Kollektív szerződés nem módosíthatja a munkaszerződést a munkavállalóra nézve hátrányos módon. A munkaszerződés módosítását írásba kell foglalni, és alá kell írni. A törvény értelmében a fizetés nélküli szabadság, illetve a szülési szabadság lejártát követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Az ajánlat megtételekor a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók javára megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul 11. oldal

12 venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó Munkaviszony létesítésének bejelentése A munkaviszony létesítését a munkáltató köteles bejelenteni az adóhatóságnak. A bejelentés a következőképpen történhet: elektronikus úton, vagy az erre a célra szolgáló nyomtatvány felhasználásával. Az elektronikus úton való bejelentés az Ügyfélkapun (magyarorszag.hu) keresztül történik. Ehhez a T1041 számú adatlapra és egy nyomtatványkitöltő programra van szükség, ami az adóhatóság honlapjáról tölthető le. A nyomtatványkitöltő program segítségével ki kell tölteni a nyomtatványt, majd be kell jelentkezni az Ügyfélkapu rendszerébe. Ezt követően a kész fájlt fel kell tölteni, majd a feltöltést követően ellenőrizni kell a bejelentésről küldött visszaigazolást az Ügyfélkapu értesítési tárhelyén. Ha az adatlap sikeresen megérkezett az adóhatóság ebev rendszerébe, a beküldő nyugtát fog kapni az e- mail címére, ami igazolja a bejelentés megtörténtét. Egy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot von maga után. Amennyiben a foglalkoztató több foglalkoztatottat nem jelent be, a mulasztási bírság felső határa a be nem jelentett foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra vonatkozó legmagasabb összegének szorzata lesz. Ha az adózó a bejelentési kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság vagy nem szab ki mulasztási bírságot, vagy az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem értelmezhető. 2.2 Társasági adó Nem értelmezhető. 12. oldal

13 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem értelmezhető Magánszemély Nem értelmezhető. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem értelmezhető Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem értelmezhető. 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem értelmezhető. 3.3 Szja szerinti adózás Nem értelmezhető. 13. oldal

14 4. Iratminták, nyomtatványok Munkaszerződés határozatlan időre (doc KiB) Munkaszerződés határozatlan időre Munkaszerződés határozott időre (doc - 21 KiB) Munkaszerződés határozott időre. Munkaszerződés meghatározott feladatra (doc KiB) Munkaszerződés meghatározott feladatra. Munkaszerződés távmunka végzésére (doc KiB) Munkaszerződés távmunka végzésére. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi IV. törvény a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (1) (2) 7. (1) (7)-(9) 2. (1) A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg. (2) A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg. (3) Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként 14. oldal

15 való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. 7. (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén a 2. (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. (2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg. (7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a (9) bekezdésben foglalt kivétellel az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen. (7a) A megállapodás a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év, b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves, c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló oldal

16 évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves, d) a Harmtv. 29. (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos, e) a Harmtv. 29. (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. (8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR), b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését, c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét, d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, valamint e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható időtartamát. (9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 3. (1) b), h); 6/A. (1) a), b); (2) 3. (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed: b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség, h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, 6/A. (1) A felügyelő a 6. (1) bekezdésének f) pontjától és a 7. -ban foglaltaktól eltérően köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása kötelező, ha a foglalkoztató a 3. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések közül a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok 16. oldal

17 alakszerűségével összefüggésben követett el jogsértést [Munka Törvénykönyve 76. -ának (2) bekezdése, valamint 75/A. -a], b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 16. (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 11. -ában foglalt bejelentési kötelezettségének. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem szabható ki bírság, ha a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy b) a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a teljesítéséhez szükséges adatokat teljeskörűen átadta évi XCII. törvény az Adózás rendjéről 172. (2); (5)-(6); (21) 172. (2) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Ha az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság a (6) bekezdésben, illetőleg a (21) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. (6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 17. oldal

18 (21) A mulasztási bírság kiszabásánál - különös tekintettel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekre - az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 1. (1) 1. (1) Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGTállampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGTállampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, db) - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, 18. oldal

19 vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGTállampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 2. a) 2. E törvény alkalmazásában a) harmadik országbeli állampolgár: az 1. (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan; évi I. tv. 6. ; 10. ; (2), (3), (6),(7); 23. ; 27. ; ; ; 50. (4); ; 192. ; (1) A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni,és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. 19. oldal

20 (2) A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. 20. (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. (2) A munkáltatói joggyakorlás rendjét a jogszabályok keretei között a munkáltató határozza meg. (3) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. (4) A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, ha a munkavállaló a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára. 21. (1) A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell. (2) A munkáltatónak a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha a munkavállaló és az (1) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozata eltérnek. (3) A munkavállaló, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott, nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el. (4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a 20. oldal

21 munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. (5) A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot. 22. (2)Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor; b) a 93. (4) bekezdésében, a 97. (4) bekezdésében, a 108. (1) bekezdésében, a 110. (5) és (6) bekezdésében, a 138. (4) bekezdésében, 193. (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. (3) A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet. (6) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, a) amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, b) amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy c) az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. (7) Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. 23. (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. 21. oldal

22 A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait. 27. (1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. (2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. (3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. 29. (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt ha e törvény eltérően nem rendelkezik a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni. (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. (5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége 22. oldal

23 esetén a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve a ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 30. A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni. 44. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat. 44/A. 23 (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a) a bűntettesek nyilvántartásában aa) a június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: évi IV. törvény) 166. (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. (1)-(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény /A. ), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. ), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont], ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 146. (3) bekezdés], emberölés [Btk (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk ), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális 23. oldal

24 kényszerítés [Btk (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk ), kerítés [Btk (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk ), gyermekpornográfia (Btk ), szeméremsértés [Btk (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk ), gyermekmunka (Btk ), családi jogállás megsértése [Btk (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetése miatt szerepel, b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, c) a Btk. 52. (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy d) az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll. (2) Nem foglalkoztatható, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig; b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig; c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig. (3) Azt a tényt, hogy a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy megfelel az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett a) a munkaviszony létrejötte előtt, vagy b) a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (4) Ha a munkavállaló igazolja, hogy megfelel az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkavállaló részére megtéríti. (5) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott a) feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy 24. oldal

25 b) kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut, a 29. (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (6) A munkáltató az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a) a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy, b) a munkavállaló azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - munkaviszony létesítése esetén - annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli. 25. A munkaszerződés tartalma 45. (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony eltérő megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. 46. (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, 25. oldal

26 b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) Az (1) bekezdés a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. (3) Ha a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a 80. (2) bekezdésében meghatározott időpontban köteles teljesíteni. (4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. (5) Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség az (1) bekezdés h) pontját kivéve -, ha a munkaszerződés alapján a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. 47. A tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a 46. -ban foglaltakon túlmenően a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, 26. oldal

27 c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá d) a hazatérésre irányadó szabályokról. 48. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. 49. (1) A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Az (1) bekezdésben meghatározott tartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. 50. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap. 58. A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 59. A munkáltató a ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. 60. (1) A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében 27. oldal