Jogesetek a földhasználat köréből

Átírás

1 FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében ezidág nem alakult ki következetes bírói joggyakorlat, holott a jogalkalmazás számos megválaszolatlan kérdéssel néz szembe. Ezt elősegítendő válogattunk néhány bírói döntést, melyek bemutatásával tükörképet kaphatunk a formálódó joggyakorlatról. Tulajdonos javára földhasználati jog bejegyzésének elutasítása egy már bejegyzett, határozott időre szóló földhasználó földhasználati joga miatt A tényállás szerint a felperes által augusztus 2-án és a december 10-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolt külterületi termőföld ingatlanra január 1-től december 31-ig egy Kft. földhasználati joga volt bejegyezve. A Kft júniusában és júliusában kelt szerződésekkel bejelentette, hogy a földhasználatot január 1-től december 31-ig a tulajdonosokkal kötött haszonbérleti szerződések alapján meghosszabbították. A földhivatal a földhasználati nyilvántartásban július 30-án bejegyezte a Kft. meghosszabbított földhasználatát. A felperes az általa vásárolt ingatlanra mint családi vállalkozó kérte a földhasználati nyilvántartásba vételét. Az első fokon eljáró földhivatal hiánypótlás keretében tájékoztatta felperest arról, hogy a Kft. földhasználati joga 255,83 AK illetőségre december 31-ig be van jegyezve, ezért ahhoz, hogy felperes a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, csatolnia kell a haszonbérlet megszüntetéséről szóló okiratot. A körzeti földhivatal arról is tájékoztatta felperest, hogy az ingatlan fennmaradó 12,88 AK értékű területére a földhasználati jogának bejegyzéséhez vázrajz csatolása szükséges. Felperes válaszában arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a Kft.-nek nincs érvényes haszonbérleti szerződése és utalt arra is, hogy az eladó per-, teher- és igénymentes ingatlant értékesített számára. Tájékoztatta a körzeti földhivatalt, hogy a haszonbérleti szerződéseket azonnali hatállyal felmondta és a szerződés érvénytelenségével kapcsolatban peres eljárást kezdeményezett. A polgári per befejezését követően kérte a felfüggesztett földhivatali eljárás folytatását. Az első fokú földhivatal a felperes földhasználati jog bejegyzésére irányuló kérelmet határozattal elutasította, mely határozat ellen felperes fellebbezéssel élt. Másodfokon a földhivatal az első fokú határozatot helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy a földhasználati nyilvántar-

2 84 RES IMMOBILES tás szerint az ingatlan használója január 1-től december 31-ig a Kft. volt. A 2003-ban kelt haszonbérleti szerződésekkel azonban a bérlet időtartamát módosították, így a Kft. használata december 31-ig áll fenn. A nyilvántartásba vétel a termőföldről szóló évi LV. törvény (Tft.) 24/A. (1) bekezdése, 25/A-25/D. -ai, továbbá a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján történt. Az, hogy felperes a tulajdonszerzés idején az eladótól milyen tájékoztatást kapott, a bejegyzést nem érinti, mert erre nézve a földhivatalnak hatásköre nincs. A Kft. használati joga december 31-ig már a tulajdonszerzés időpontjában be volt jegyezve, így erről felperes megfelelő információhoz juthatott. A szerződés érvénytelenségével kapcsolatos polgári perben a felperes keresetét elutasították, ezért a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos hivatkozását a földhivatal nem vehette figyelembe. Felperes keresetében kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát és a másodfokú döntés hatályon kívül helyezése mellett új eljárás elrendelését azzal, hogy a bíróság kötelezze az első fokú hatóságot felperes földhasználati jogának bejegyzésére. A tulajdonostól felperes úgy vásárolta meg az ingatlant, hogy arról volt tudomása, hogy december 31-ig áll fenn a Kft. földhasználati joga. Ettől eltérő és hosszabb tartamú használatról sem felperesnek, sem a jogelődnek tudomása nem volt. Értelmezése szerint a földhivatalnak a késedelmesen benyújtott haszonbérleti szerződések alapján el kellett volna utasítania a Kft. regisztráció iránti kérelmét, mert ez a szerződés érvénytelenségét vonta maga után. A törvény kötelező rendelkezésétől a földhivatal nem térhet el. Álláspontja szerint a felperes használati jogának bejegyzését nem akadályozta az, hogy a vázrajzot nem csatolta, mivel azt a Kft.-től sem kérték, noha a használati jogának bejegyzése nem a teljes területre történt. Álláspontja szerint a felperesi kérelem elutasításának oka az volt, hogy a Kft.-nek bejegyzett földhasználati joga van, ebből következően az ügyféli jogosultsága nem kérdőjelezhető meg és vitathatja jelen eljárásban a korábbi földhasználati nyilvántartás jogszerűségét is. Alperes földhivatal a jogszerű határozatra hivatkozva kérte a kereset elutasítását és perköltség megállapítását. A földhasználati regisztráció során a R.-ben foglalt rendelkezéseket kellett alperesnek alkalmaznia, mely alapján a Kft. használatában lévő termőföldekről a záradékolt szerződések megküldésével a hatályos jogszabályok szerint értesítették a földhasználót. Alperes utalt arra, hogy a szerződések érvényességével kapcsolatban a jogerős bírósági ítélet az irányadó. A Kft.-nek élő földhasználati lapja volt, amikor a meghosszabbított szerződések alapján a módosítást átvezették. A megyei bíróság ítélete szerint felperes keresete nem alapos. A R. 6. (1) bekezdése értelmében a termőföld használatát a földhasználó által benyújtott szerződés, ha pedig annak írásba foglalása elmaradt, a föld használatára vonatkozó szóbeli megállapodásnak a földhasználó által bejelentett tartalma alapján kell nyilvántartásba venni. A Kft. használati jogának bejegyzésekor hatályos jogszabályi rendelkezés értelmében [R. 14. (2) bekezdés] a nyilvántartásba vételt a földhivatal a szerződés záradékolt eredeti példányának megküldésével közli a földhasználóval. A 15. értelmében a használt

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 85 termőföld és a földhasználó adataiban, illetve a szerződés tartalmában bekövetkezett változásokat bejelentés alapján a földhivatal átvezeti a földhasználati nyilvántartáson, amit a földhasználóval közöl. A megyei bíróság megállapította, hogy a földhivatalnak a fenti előírásokat kellett követnie, amikor az érintett ingatlanra a Kft. földhasználati jogát bejegyezte. Felperes hivatkozott arra, hogy az eladó és a földhasználó által kötött haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt polgári pert indított. A bíróság megállapította, hogy felperes érvelése, miszerint a földhasználatot érvénytelen szerződés alapján jegyezte be a földhivatal, jelen eljárásban irreleváns, mivel a Kft. földhasználati jogának 2004-ben történt bejegyzése ellen az akkori érintettek, így a földhasználó, a használatba adó, illetve a tulajdonosok nem éltek jogorvoslattal. A Kft. használati jogának bejegyzésekor felperesnek az ingatlanon semmilyen joga nem volt, felperes tehát nem ügyfél a tulajdonszerzését megelőzően indult, illetve folyamatban volt földhivatali eljárásokban. Tulajdonosnak csak a tulajdonjog bejegyzését követően minősül és nem támadhatja az ezt megelőzően hozott és jogerős határozatokat. A földhivatalnak a nyilvántartásba vétel érdekében benyújtott haszonbérleti szerződések értelmezésével kapcsolatban hatásköre nem volt. A R.14. (4) bekezdése kimondja, hogy a földhivatali eljárás nem terjedhet ki a földhasználó és az ingatlan használatba adója közötti jogviszony vizsgálatára. A szerződések érvénytelenségére, illetve a haszonbérleti szerződés felmondására alapított keresetet pedig a bíróság jogerősen elutasította. A R. 16. (1) bekezdése értelmében a termőföld használata nyilvántartásba vételének megszüntetése hivatalból vagy a földhasználó, illetve a használatba adó bejelentése alapján történhet. A (2) bekezdés szerint a földhivatal hivatalból szünteti meg a termőföld használatának nyilvántartását, ha a szerződés megszűnése a földhasználati nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. A 16. (3) bekezdése szerint, ha a használat felmondással vagy a felek megegyezésével szűnik meg, a bejelentéshez az írásbeli felmondást vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell. Az így megszűnt földhasználat nyilvántartásból való törléséről szóló határozatot a földhivatal közli a földhasználóval és az ingatlan használatba adójával. A R. 10. (1) bekezdése értelmében, ha a használat nem a teljes földrészletre, vagy nem a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészletére vonatkozik, a bejelentéshez a használattal érintett terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető, a földhasználó által aláírt vázlatot is mellékelni kell. Ennek elkészítéséről a földhasználó gondoskodik. A felperes a földhasználati nyilvántartásból való törléshez szükséges írásbeli felmondást vagy a szerződést közös megegyezéssel megszüntető okiratot, valamint vázlatot nem nyújtott be a földhivatalhoz, így a földhivatali elutasító határozat jogszerű volt. Felperes hivatkozott arra, miszerint a Kft. meghosszabbított idejű földhasználati jogáról tudomása nem volt. A bíróság utalt arra, hogy a bejegyzés július 30-án megtörtént, míg a felperes tulajdonszerzése augusztus 2-i, illetve december

4 86 RES IMMOBILES 10-i. A R a rendelkezik arról, hogy a földhasználati nyilvántartásról és az annak alapjául szolgáló szerződésekről, illetőleg bejelentésekről az Tft. 25/B. -ának (2) bekezdésében felsoroltak részére milyen másolatot és adatot kell szolgáltatni. Ettől a felperes sem volt elzárva. A bírói döntés szerint megalapozottan hivatkozott alperes arra, hogy felperes nem minősül ügyfélnek és nincs kereshetőségi joga a tulajdonszerzését megelőzően hozott és jogerős földhivatali határozatokkal kapcsolatban, melynek felülvizsgálatára jelen eljárásban lehetőség nincs. A bíróság az alaptalan keresetet a Pp (1) bekezdése alapján elutasította. 1 A felperes felülvizsgálati kérelme alapján indult eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét a R. 6. (1) bekezdésére, 14. (1)-(4) bekezdésére, a 16. (1) és (3) bekezdésére hivatkozással, a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a megyei bírósággal egyezően megállapította, hogy felperes a Kft. bejelentésével kapcsolatos eljárásban nem volt ügyfél. A rendkívüli perorvoslat során született döntés szerint a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a Kft. földhasználati jogának bejegyzése jogerősen megtörtént. Helyesen hivatkozott a jogerős ítélet a R. 14. (4) bekezdésére, amikor megállapította, hogy a felperes bejelentése és a Kft. földhasználati jogának megszüntetése iránti kérelme csak akkor lehetett volna alapos, ha a Kft.-vel kötött haszonbérleti szerződések jogszerű felmondását, vagy a szerződések érvénytelenségét igazolja. Ezt kísérelte meg felperes polgári per indításával, amely per azonban felperesre nézve kedvezőtlenül zárult. A fentiekből következik, hogy a Kft. földhasználati jogával nem érintett területek vonatkozásában a földhasználati jog bejegyzésre kerülhetett volna, de a R ának (1) bekezdése értelmében mivel ebben az esetben csak földrészletekről lehet szó valóban vázrajz csatolására lett volna szükség. Így felperes e körben előterjesztett érvelése is csak akkor lett volna helytálló, ha a Kft. földhasználati joga nem lenne bejegyezve. 2 Eljárási kérdések a határidőn túl érkezett fellebbezésekre vonatkozóan A földhivatal határozatával törölte felperest a földhasználati nyilvántartásból, miután a földrészlet új tulajdonosa megszüntette a korábbi tulajdonos és a földhasználó által kötött haszonbérleti szerződést azzal az indokkal, hogy a területet tulajdonosként maga kívánja művelni és a földhivatal felé ezt bejelentette. Felperes e határozat ellen fellebbezéssel nem élt. Ezt követően a körzeti földhivatal az új tulajdonos földhasználatát bejegyezte és a változásokat a nyilvántartáson átvezette. Az erről szóló határozatot szabályszerűen kézbesítették. Felperes e határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyre tekintettel a földhivatal visszavonta korábbi határozatát és a felperest földhasználóként visszajegyezte. Döntését a Tft ával, valamint a Ptk. 430., 432., 461. és aival indokolta. Megállapította, hogy érvénytelen a haszonbérlet megszüntetése és ennek alapján a felperes használati jogának törlése is. Ezért elrendelte a határozat visszavonását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. (1) bekezdése alapján. 1 Veszprém Megyei Bíróság 2.K /2009/7. sz. ítélete 2 Legfelsőbb Bíróság Kfv.III /2009/6. sz. ítélete, mely a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 87 E határozat ellen alperesi beavatkozó nyújtott be fellebbezést a törvényes határidőn belül. Másodfokon a földhivatal megsemmisítette az első fokú hatósági határozatot és új eljárásra utasított, mivel ugyan az első fokú hatóság helyesen állapította meg, hogy a haszonbérleti szerződésre vonatkozó felmondás érvénytelen és a földhasználót nem lehetett volna a nyilvántartásból törölni, azonban a határozat ellen a törvényes határidőn belül jogorvoslattal nem éltek. A visszavonó határozat a jogorvoslati határidő megnyíltától számított 1 éven túl született, ezért a Ket (2) bekezdés alapján a visszavonásra nem lett volna lehetőség. Felperes keresetében kérte a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és perköltség megállapítását. Hivatkozott arra, hogy a tulajdonosváltozásról a felperest értesítették, azonban jelezték a tulajdonos felé, hogy a Ptk (1) bekezdése és a 432. (2) bekezdése alapján a felmondás nem érvényes. Felperes ezt követően folytatta a gazdálkodást, majd az elvetett terményét a tulajdonos férje betakarította. Felperes fellebbezési jogával nem élt a határozat ellen, noha az álláspontja szerint súlyosan jogszabálysértő volt a Ket. 2. (3) és 3. (2) bekezdése alapján. Jogszabálysértően utasították el a méltányossági kérelmét is azzal az indokkal, hogy a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát nem csatolta. Álláspontja szerint már ekkor vissza kellett volna vonnia a hatóságnak a jogszabálysértő döntést. Hivatkozott arra is, hogy az eljárás a felperes kezdeményezésére már 1 év előtt megindult, így a Ket a alapján a határozat viszszavonásának akadálya nem volt. Alperes földhivatal a jogszerű határozatra hivatkozva kérte a kereset elutasítását és perköltség megállapítását. A megyei bíróság ítélete szerint a kereset nem alapos. Hangsúlyozta, hogy a per tárgya kizárólag a másodfokú határozat felülvizsgálata, így nincs jelentősége annak a felperesi hivatkozásnak, miszerint az első fokú hatóság jogszerűtlenül törölte a felperes földhasználati jogát. A határozat ellen önálló jogorvoslati lehetőség volt, amit felperes nem vett igénybe. A jogerőre emelkedett határozatok utólagos bírósági felülvizsgálatára nincs jogszabályi lehetőség. Jelen eljárásban kizárólag azt vizsgálhatta a bíróság, hogy az első fokú hatóság jogszerűen intézkedett-e az általa megállapított jogsértő határozat visszavonása iránt. A Ket (1) bekezdése kimondja, hogy ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljárt bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indított eljárás kivételével a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A bíróság a másodfokú földhivatali határozatot helybenhagyta és kimondta, hogy a döntés-felülvizsgálati jogkör csak akkor gyakorolható, ha a Ket.-ben írt együttes feltételek [114. (1) - (2) bekezdés] fennállnak. Bármelyik feltétel hiánya kizárja a saját hatáskörben történő hivatalbóli döntés módosítást, illetve a visszavonás gyakorlását. Kiemelte a bíróság, hogy a felperes jelölte meg a méltányossági eljárás iránti kérelmét, amit a Ket (1) bekezdése rögzít.

6 88 RES IMMOBILES Eszerint a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti az ügyfél, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. Fenti eljárás tehát a nem jogszabálysértő határozattal kapcsolatos eljárás azzal, hogy a kérelem tárgyában hozott határozat a Ket (4) bekezdése alapján jogorvoslattal megtámadható. A bíróság a jogszerű határozatra figyelemmel az alaptalan keresetet a Pp (1) bekezdése alapján elutasította. 3 A földhasználat kezdetének meghatározása a nyilvántartásba vételkor Felperes a szántó művelési ágú külterületi ingatlanokra április 19-én határozott időre, december 31-ig terjedően haszonbérleti szerződést kötött. A szerződéseket az előhaszonbérleti jogra tekintettel megküldték az illetékes jegyzőnek, aki május 7., illetve május 8. napjáig kifüggesztette. A szerződésekre nyilatkozat nem érkezett az előhaszonbérletre jogosultaktól. Ezt követően felperes a szerződések, a kifüggesztési záradék, illetve a földhasználati bejelentési adatlap csatolása mellett kérte a földhasználati jogának bejegyzését. Kérelme május 27-én érkezett az első fokú ingatlanügyi hatósághoz. A körzeti fölhivatal határozatával felperest aranykoronánként 1.000,- Ft földhasználati bírság megfizetésére kötelezte az ingatlanok használatára vonatkozó bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt. Felperes fellebbezéssel élt a határozat ellen, amit másodfokon alperes megyei földhivatal határozatával helybenhagyott. Döntését a Tft. 25/A-25/F. -aival indokolta. Aki termőföldet használ, a Tft. 25/B. (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén köteles a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Az (5) bekezdés szerint a földhasználat bejelentését elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, amelynek mértéke a mulasztással érintett termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona értékének ezerszerese. E rendelkezések szerint a földhasználó a termőföld használatát felszólítás nélkül köteles nyilvántartásba vétel céljából a használatba vétel megkezdésétől számított 30 napon belül bejelenteni. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a szerződés alapján jogosult a haszonbérlet tárgyát képező földterületet használni és művelni, e szerint a szerződéskötés napjától, azaz április 19-től kezdődően a haszonbérlő jogszerűen használta az ingatlanokat. Ezen időponttól a haszonbérleti szerződésből adódó jogok és kötelezettségek fennálltak, csupán a haszonbérlet ideje azzal a függő hatállyal kezdődött meg, hogy amennyiben az előhaszonbérletre jogosult élni kíván a jogával, úgy elfogadó nyilatkozatával a haszonbérlő és haszonbérbe adó szerződése megszűnik. A használat idejéhez, április 19-hez képest 30 napon belül, vagyis május 19-ig kellett volna a használatot a földhivatal felé bejelenteni. Ennek elmulasztása miatt kellett a bírságot kiszabni. Felperes keresettel kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a határozatok jogszabálysértőek, mert a 3 Veszprém Megyei Bíróság 2.K /2009/6. sz. ítélete

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 89 Tft. 25/B. (2) bekezdése szerint a használat megkezdésétől kell a határidőt számítani. E rendelkezést a évi CXXIV. törvény 7. -a iktatta be, amelynek indokolása is utal arra a jogalkotói szándékra, hogy nem a szerződés megkötésének napja, hanem a használat kezdete az irányadó. Utalt felperes a Ptk (3) bekezdésére is, amely szerint a szerződés érvényessége hatósági jóváhagyástól függött. A Tft. 21. (1) bekezdésének megfelelő sorrendben előhaszonbérleti jog gyakorolható, melyhez a 16/2002. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően közlés és hirdetmény kifüggesztése szükséges. A hirdetmény levétele május 7., illetve május 8. volt. Érvénytelen szerződésen nem alapulhat a földhasználat, csak ekkor jöhetett létre érvényesen a haszonbérlet, vagyis az ingatlan használatát is ekkor lehetett megkezdeni. A szerződést alperes tévesen értelmezte. Alperes a kereset elutasítását és perköltség megállapítását kérte. Utalt arra, hogy a szerződés érvényessége nem függ az előhaszonbérleti jog érvényességétől, az a megkötés napján érvényesen létrejött a felek között. A jogszabály-módosítás indoka az volt, hogy a használat a szerződéskötéstől eltérően a jövőre nézve is megállapítható, így ezen időpontok eltérhetnek egymástól, azonban jelen esetben a szerződés 3. és 4. pontja szerint felperes a szerződéskötéstől jogosult volt a használatra. Hivatkozott alperes arra is, hogy a szerződés érvényessége hatósági jóváhagyástól sem függött. A megyei bíróság ítélete szerint a kereset nem alapos. A Tft. 25/B. (2) bekezdése alapján aki termőföldet használ, s annak területe a földrészletek számától függetlenül az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (bejelentési adatlapon) bejelenteni. Fenti jogszabályi rendelkezés alapján tehát felperest bejelentési kötelezettség terhelte a földhasználat megkezdésétől számított 30 napon belül. A bíróság a felperes érvelése alapján azt vizsgálta, hogy a földhasználat mikortól kezdve illette meg a felperest, ennek megfelelően a 30 napos bejelentési kötelezettség mikortól terhelte. A bíróság szerint felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a fenti jogszabály december 30-tól hatályos rendelkezésével kapcsolatban a jogalkotó arra utalt, hogy a törvény pontosította a földhasználati nyilvántartás rendeltetését, tartalmát és az új szabályozás szerint a földhasználati bejelentési kötelezettség teljesítésének kezdő időpontjaként a törvény nem a földhasználati szerződés megkötésének időpontját jelöli meg, hanem a használat kezdetét. A bíróság azonban kifejtette, hogy a jogalkotó emellett azt is hangsúlyozta, hogy ennek az volt az indoka, mivel a felek a szerződésben annak keltezésétől függetlenül jövőre nézve is megállapodhatnak a földhasználat kezdő időpontjáról, azaz a szerződés létrejötte és a használat kezdete eltérhet egymástól. A bíróság fenti rendelkezés alapján azt vizsgálta, hogy jelen esetben a szerződés létrejötte és a használat kezdete eltért-e egymástól. A szerződés 3. pontja értelmében a haszonbérlet határozott időtartamra

8 90 RES IMMOBILES szól, nevezetesen jelen szerződés aláírásától december 31. napjáig. A 4. pont értelmében a haszonbérlő jelen szerződés alapján jogosult a haszonbérlet tárgyát képező földterületet használni, megművelni és annak hasznait szedni. A bíróság megállapította, hogy a szerződés nem a jövőre nézve, későbbi időpontban állapította meg a használat kezdetét, hanem a szerződés aláírásával egyidőben. Megalapozatlannak ítélte a bíróság felperes azon hivatkozását, hogy csak a kifüggesztést követően léphetett birtokba és illette meg a használat. Felperesnek a földhasználati bejelentési adatlapon kellett a szükséges nyilatkozatát megtenni és felperes az adatlapon a használat kezdő időpontjaként az 1. és 2. oldalon is április 19. napját, tehát a szerződéskötés napját jelölte meg és nem későbbi időpontot. Az ítélet szerint felperes tévesen hivatkozott a szerződés érvényességével kapcsolatban hatósági jóváhagyásra. A Ptk (3) bekezdése szerint mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges: jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Jelen esetben az illetékes jegyzőnek a szerződés érvényességével kapcsolatban semmilyen jogosítványa a jóváhagyással kapcsolatban nem volt, kizárólag a Korm. rendelet 1. (3) bekezdésében írt kötelezettségének tett eleget, amely szerint az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a jegyzőség hirdetőtáblájára kifüggesztette, majd a határidő letelte után a 3. (5) bekezdésében írtaknak megfelelően a kifüggesztésről szóló igazolást átadta. A szerződés a felek között a szerződés megkötésének napján érvényesen létrejött, amennyiben határidő alatt az arra jogosult elővásárlási jogával él, azt eredményezte volna, hogy nyilatkozata alapján a felperes helyébe lépett volna. A bíróság megállapította, hogy a szerződésben foglaltak és a felperesi nyilatkozat alapján is a használat kezdő időpontja a szerződéskötés napja volt, melyhez képest felperes május 27-én elkésetten nyújtotta be a kérelmet. Megalapozottan hivatkozott arra is alperes, hogy egyébként a kifüggesztés levételéhez, május 7. és május 8. napjához képest sem volt akadálya annak, hogy felperes határidőben a kötelezettségének eleget tegyen. A földhivatal a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően késedelem esetén köteles a bírság kiszabása iránt intézkedni, méltányosságot nem gyakorolhat. A bíróság a fenti indokok alapján megállapította, hogy a határozat jogszerű és megalapozott, ezért a keresetet a Pp (1) bekezdése alapján elutasította. 4 * * * 4 Veszprém Megyei Bíróság 2.K /2009/6. sz. ítélete