Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés felülvizsgálata másodfokú eljárásban

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1605-3/2011. Üi: Bérces Tamás :(06-1) Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés felülvizsgálata másodfokú eljárásban RUDAGIPSZ-MIX Zrt Budapest Gizella út H A T Á R O Z A T A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a RUDAGIPSZ-MIX Zrt. (továbbiakban: Bányavállalkozó) által törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezése alapján felülvizsgálta a Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) Bányavállalkozót eljárási bírsággal sújtó MBK/3822-2/2011. számú végzését és a döntést megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a fellebbezést elutasítja és a Bányakapitányság végzésének rendelkező részét az alábbiak szerint megváltoztatja. A végzés rendelkező részének 2. pontjában foglaltak változatlan helybenhagyása mellett a Bányakapitányság 3277/4/2010. számú határozatában előírt cselekmények végrehajtási határidejére új időpontot állapít meg március 31-i teljesítéssel. A meg nem fizetett bírság, valamint késedelmi kamatai adók módjára kerül behajtásra. A Bányavállalkozó a kiszabott bírság részletekben történő teljesítését az első fokon eljárt Bányakapitányságnál kezdeményezheti. A határozat jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Miskolci Törvényszéktől keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 I N D O K O L Á S A Bányakapitányság július 20-án hatósági ellenőrzést tartott a Bányavállalkozó bányászati jogosultságába tartozó Alsótelekes I.-dolomit, Alsótelekes II.-gipszkő és a Kánó I.-mészkő és dolomit védnevű bányatelkeken működő bányaüzemekben. Az ellenőrzés megállapításait a 3277/2/2010. számú feljegyzésben rögzítette. Az ellenőrzés megállapításai alapján a Bányakapitányság képviselői az alábbiakra hívták fel a bányavállalkozó képviselőinek figyelmét: 1. Ingatlan igénybevételi jogosultság hiányában, a bányaüzemekben a szüneteltetéssel összefüggő tevékenységek kivételével bányászati tevékenység nem végezhető. 2. A Bányakapitányság tudomásul veszi a bányaüzemek szünetelését, de felhívja a bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a vonatkozó előírások szerint műszaki üzemi terv nélkül a bányaüzemeket legfeljebb 6 hónapig lehet szüneteltetni. 3. Alsótelekes II-gipszkő bányaüzemben a szüneteltetés mellett is haladéktalanul meg kell kezdeni a bányagödör víztelenítését és gondoskodni kell a műszaki üzemi tervtől eltérő, szabálytalan állapot mielőbbi megszüntetéséről. 4. A bányavállalkozó korábban elfogadott biztosíték-ajánlatainak megfelelően július 31- ig köteles a biztosítékok meglétét igazolni. 5. A Kánó I.-mészkő és dolomit bányaüzem a Bányakapitányság nyilvántartása szerint jelenleg nem rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel. A bányavállalkozó a környezetvédelmi engedély megszerzését követően az engedély másolati példányát köteles benyújtani a Bányakapitányságra. Mivel a Bányavállalkozó a fenti intézkedési kötelezettségeknek a továbbiakban sem tett eleget, ezért a Bányakapitányság szeptember 28-án kelt 3277/4/2010. számú határozatában az alábbiak végrehajtására kötelezte a Bányavállalkozót: 1. Kötelezi a bányavállalkozót, hogy az Alsótelekes II.-gipszkő bányaüzemben azonnal kezdje meg a bányagödör víztelenítését és azt folyamatosan végezze a műszaki üzemi tervtől eltérő veszélyes állapot megszüntetéséig. 2. Kötelezi a RUDAGIPSZ-MIX Zrt-t, hogy a hivatkozott három bányaüzemében fennálló jogszerűtlen állapotot haladéktalanul szüntesse meg. 3. Kötelezi a bányavállalkozót, hogy jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül a korábban elfogadott biztosíték-ajánlatainak megfelelő biztosítékok rendelkezésre állását igazolja. 4. A Miskolci Bányakapitányság a határozat 1. pontjában foglalt előírást fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja. A Bányakapitányság iratellenőrzés során a megállapította, hogy a Bányavállalkozó határidőre nem tett eleget a kötelezésben előírtaknak, mert nem teljesültek az alábbiak: - Az Alsótelekes II.-gipszkő bányaüzemben a bányagödör víztelenítését a mai napig nem végezték el, melynek következtében az élet- és balesetveszélyes állapot továbbra is fennáll, továbbá jelen állapot veszélyezteti az állam tulajdonát képező megkutatott ásványi nyersanyagok további kitermelésének lehetőségét. - A bányavállalkozó jogosultságába tartozó mindhárom jóváhagyott és érvényes kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bányaüzem 6 hónapot meghaladó időtartam óta szünetel. A bányaüzemekben ezen időtartamon túli szüneteltetési tevékenység csak szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján végezhető. A bányavállalkozó mindeddig a Miskolci Bányakapitányságon nem kezdeményezett eljárást a bányák szüneteltetési műszaki üzemi terveinek engedélyeztetésére. - 2/8 -

3 - A Miskolci Bányakapitányság a 2940/2/2009. számú határozatában, továbbá a 472/2/2010. számú határozatában rendelkezett a bányavállalkozó biztosítékadási kötelezettségéről. A bányavállalkozó többszöri előírás ellenére mindeddig az elfogadott mértékű és módú biztosítékok rendelkezésre állását nem igazolta. Tekintettel arra, hogy a 3277/4/2010. számú határozat ellen fellebbezés nem érkezett, illetve a határozat rendelkező részének 1. pontját egyébként is fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandónak minősítette a Bányakapitányság, a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá vált. A határozat kötelezésében előírtak teljesítése azonban elmaradt és a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható volt, ezért az előírt cselekmények teljesítésének kikényszerítése érdekében a Bányakapitányság a Bányavállalkozót a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 61. (1) és (2) bekezdései alapján a kötelezettség felróható módon történő megszegése miatt a november 4-én kelt, MBK/3822-2/2011. számú végzésében ,- Ft eljárási bírsággal sújtotta, továbbá a szeptember 28-án kelt kötelezésben előírt jogszerűtlen állapot teljesítésére december 31-ében új határidőt állapított meg. A Bányakapitányság döntése ellen a Bányavállalkozó nevében XXXXXXX XXXXXXXXX (a továbbiakban: Fellebbező) én keltezett fellebbezésében elsősorban kérte a Bányakapitányságot döntése visszavonására, másodsorban pedig a fellebbezés MBFH-hoz történő továbbítását. Fellebbező kérelmét az alábbiakkal indokolta: Amint az a T. Miskolci Bányakapitányság előtt is ismeretes, a Társaságunk jogosultságába tartozó 3 bányát, ill. bányatelkeket - hasonlóan a XXXX XXXXXXX XXX tulajdonát képező többi ingatlanhoz július 7-én kora reggel XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX őrző-védő alkalmazottai megszállták, birtokba vették. Azóta a társaságunk, mint ezen ingatlanok jogszerű használója, ill. a társaságunk dolgozói sem az üzembe, sem a bányák területére belépni máig sem tudnak, azokat előlük az őrző-védők elzárták. Hiába kaptunk birtokvédelmet a bányák vonatkozásában XXXXXXXX város címzettes főjegyzőjétől a /2010. sz. határozattal, a felszámoló a társaságunk dolgozóinak még a bányák állagmegóvását is megtiltotta, őket oda nem engedte be. Erről a tényről a T. Miskolci Bányakapitányságnak is hivatalos tudomása kell, hogy legyen, hiszen július 20-án, ugyanezen bányák vonatkozásában hivatalos bejárás történt dr. Izsó István és Barancsi Péter munkatársak részvételével. Az erről készült 3277/2/2010. sz. feljegyzés hatósági ellenőrzésről c. okirat másolatát a jelen beadványunkhoz csatoljuk. Csatoljuk továbbá azt 2 db jegyzőkönyvet, amelyek Alsótelekesen szeptember 21. és október 20. napján kerültek felvételre, ill. amelyekben a társaságunk megbízásából eljáró személyek: XXXXXXX, XXXXXXXXX és XXXXXXXXXXXXXX megpróbáltak a bányaterületre bejutni azzal a céllal, hogy a T. Miskolci Bányakapitányság 3277/4/2010. sz. kötelezést tartalmazó határozatának érvényt szerezve a bányagödrökben fellépő életveszélyes helyzetet szivattyúzással megszüntessék. Hiába hivatkoztak azonban nevezettek úgy a fenti birtokvédelmi határozatra, mint - az október 20-i jkv. vonatkozásában - a T. Miskolci Bányakapitányság kötelezést tartalmazó határozatára, a bányákat védő őrség továbbra sem engedélyezte a veszélyes állapot megszüntetését. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kötelezést tartalmazó határozat rendelkező részének megsértésére nem a társaságunknak felróható okból került sor, ezért a cselekmények - 3/8 -

4 teljesítésének elmaradása miatt a társaságunkat sújtó eljárási bírság jogellenesen, megalapozatlanul került kiszabásra. Tekintettel arra, hogy a fellebbezéssel támadott végzés jogerős és végrehajtható határozaton alapul, ezért a Bányakapitányság a fellebbezést továbbította az MBFH-hoz elbírálás céljából. Fellebbező a Bányakapitányság végzése szerinti eljárási illetéket a Bányakapitányság hiánypótlási felhívásának megfelelően igazoltan lerótta. A fellebbezés nem megalapozott. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. I. A Bányakapitányság eljárási cselekménye hatósági ellenőrzést követően indult, tekintettel a hatósági szemlén tapasztalt jogszerűtlen állapotra. A Bányakapitányság ez alapján határozatban kötelezte a Bányavállalkozót a jogszerűtlen és a műszaki üzemi tervtől eltérő veszélyes állapot haladéktalan megszüntetésére. A Bányakapitányság továbbá határozatában helyesen fel is hívta a Bányavállalkozó figyelmét, hogy ha tevékenysége a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) 41. (2) és (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, bányászati bírsággal, ha pedig tevékenysége a 3277/4/2010. számú határozattal kiadott kötelezés előírásaiba ütközik, a Ket (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási bírsággal sújthatja. A kötelezést tartalmazó határozat a hatósági helyszíni szemlén tapasztaltak alapján született, amelyen jogszerűtlen és a jóváhagyott műszaki üzemi tervtől eltérő, veszélyes állapotot tapasztalt a hatóság, melynek megszüntetésére a Bt. 43. (2) bekezdése alapján intézkednie kellett. Meg kell jegyezni, hogy a szemlén tapasztaltak ellen a Bányavállalkozó szemlén résztvevő képviselői kifogást nem emeltek. Egy fennálló jogellenes állapot megszüntetéséhez mindenképpen szükséges a hatóság beavatkozása és az eljárás lefolytatása során a megfelelő kötelezés megállapítása, továbbá a kötelezés teljesítésének elmaradása esetén szankció alkalmazása is. A kötelezés és a szankció elmaradása a jogszabályok megkerülésére hív fel és a jogkövető magatartás ellen ösztönöz, azt a látszatot kelti, hogy az egyébként szigorú szabályok szerint végezhető bányászati tevékenység következmények nélkül, szabályellenesen végezhető. A Bányakapitányság helyesen állapította meg, hogy a műszaki üzemi tervtől eltérő, jogellenes, valamint veszélyes állapot keletkezett, ezért annak megszüntetésére irányuló, kötelezésben történő felhívása jogszerű volt. A határozat jogszabályt nem sértett, a szemlén tapasztalt veszélyes állapot azt szükségessé tette. A Fellebbező által kifogásolt eljárási bírsággal kapcsolatban az előbbiekben rögzítettek alapján megállapítható, hogy a kötelezést tartalmazó határozatban előírtak teljesítésének elmaradása volt az az ok, amely maga után vonta az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát. - 4/8 -

5 A másodfokú döntés megalapozottsága és a tényállás kellő tisztázása érdekében az MBFH az aktuális állapot megtekintésére én hatósági helyszíni szemlét tartott az Alsótelekes II.-gipszkő védnevű bányatelken lévő bányaüzemben. A szemle célja annak megállapítása volt, hogy a Bányakapitányság július 20-án tartott hatósági ellenőrzését követően kiadott 3277/4/2010. számú határozat rendelkező részének 1. sz. pontjában megfogalmazott, fellebbezésre tekintet nélkül azonnali végrehajtással elrendelt kötelezés teljesült-e. Vagyis nevezetesen az, hogy a bányavállalkozó az Alsótelekes II. - gipszkő bányaüzemben azonnal kezdje meg a bányagödör víztelenítését és azt folyamatosan végezze a műszaki üzemi tervtől eltérő veszélyes állapot megszüntetéséig szóló előírást végrehajtotta-e. A másodfokú hatósági szemléről készült MBFH/1605-2/2011. számú jegyzőkönyvben az alábbiak rögzítésére került sor: A bányatelek határán lévő kapun keresztül lehet a bányaüzem területére bejutni. A kaput zárva tartják, a bejárást őrség biztosítja. A helyszíni szemlére az őr a bányafelügyelet képviselőit beengedte. A bányaüzemben az őrségen kívül személyek nem tartózkodtak. A kérdéses bányagödör megtekintése során megállapítható, hogy a bányagödör vízzel telt. Az MBK képviselőjének véleménye szerint a július 20-i szemléhez képest - legalább egy bányaszintnyi magasságot meghaladó mértékű vízszintemelkedés tapasztalható (az osztószintek 8-10 méter magasak), így a vízszintemelkedés nagymértékű. A bányagödör víztelenítéséhez semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre, kiépítve nincs a helyszínen. A helyszínen tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a kötelezésben előírtak végrehajtására nem került sor. A Bányakapitányság eljárási bírságot megállapító határozata jogszerű, hiszen a korábban kiadott, jogerős és végrehajtható kötelezést előíró határozatban rögzítettek nem teljesültek, a Bányavállalkozó tehát a kötelezésnek nem tett eleget, amely alapján a Bányakapitányság által is hivatkozott jogszabály szerint [Ket (1) bekezdés d) pont] eljárási bírság szabható ki. II. A fellebbezésre indult felülvizsgálati eljárás során az MBFH továbbá megállapította, hogy - a Rudagipsz-Mix Zrt., 2009-ben szerzett bányászati jogot az Alsótelekes I. dolomit, az Alsótelekes II. gipszkő és a Kánó I. mészkő és dolomit védnevű bányatelkeken; - a bányatelkek jogosítottja, vagyis a bányavállalkozó a Bányakapitányság 2940/2/2009. számú határozatában történt hozzájárulása alapján a RUDAGIPSZ-MIX Zrt. lett. A bányászati jog átadója a XXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXX volt; - a Felszámoló a Bányakapitányságon 3277/2010. számon iktatott levélben tájékoztatta a Bányakapitányságot, hogy a bányászati jog átruházásával egyidőben a bányatelkekkel érintett egyes, a XXXXXXXXXXXXXXX tulajdonában álló ingatlanok átruházására kötött szerződéstől elállt, mert a vételár nem került kifizetésre. Az elállás jogkövetkezménye, hogy a Bányavállalkozó XXXXXXXX XXXXXXXXXXXXX tulajdonába tartozó ingatlanok igénybevételi jogosultságával nem rendelkezik. A bányászati jog 2009-ben történt jogerős átruházását követően a XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXX az átruházástól való elállása ellenére a jelenlegi bányavállalkozó a RUDAGIPSZ-MIX Zrt., aki a fellebbezés szerint XXXXXXXXXX város címzettes főjegyzőjétől a /2010. sz. határozattal bírtok védelmet is kapott. - 5/8 -

6 A Bt pont szerinti fogalom alapján: Bányavállalkozó a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (a továbbiakban együtt: személy). Előbbi megállapítások alapján helytálló a Bányakapitányság döntése abban a tekintetben, hogy a Bányavállalkozóval szemben alkalmazott eljárási bírság szankciót, hiszen a bányászati jog és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek a Bányakapitányság hozzájárulásával történt jogátruházást követően a Bt. szerinti új bányavállalkozót, vagyis a RUDAGIPSZ-MIX Zrt.-t terheli. Nem helytálló tehát a Fellebbező azon kifogása, hogy a kötelezést tartalmazó határozat rendelkező részének megsértésére nem a társaságunknak felróható okból került sor. III. A fellebbezés egyik indokaként Fellebbező arra hivatkozik, hogy a kötelezésnek azért nem tudott eleget tenni, mert a bányaüzemeket a XXXXXXX alkalmazottai megszállták, birtokba vették, oda a Bányavállalkozó alkalmazottait nem engedték be, és amelyről a Bányakapitányságnak is hivatalosan tudnia kellett. Ennek alátámasztására csatolta a Feljegyzés hatósági ellenőrzésről dokumentumot. Az MBFH megjegyzi, hogy a feljegyzés nem tartalmaz olyan adatokat, szövegrészt, amelyek a Fellebbező által ismertetett állapotra utalna. A Bányakapitányság képviselői a helyszíni szemléket az érintett bányaüzemekben személyes jelenlétükkel hajtották végre, a tapasztalt jogszegéseket a feljegyzésben rögzítették és ezek okán indították meg az eljárást, amelyben egyrészt kötelezte a Bányakapitányság a Bányavállalkozót a jogszerűtlen és veszélyes állapot megszüntetésére, másrészt pedig eljárási bírsággal sújtotta, mert a kötelezésnek a Bányavállalkozó nem tett eleget. A fellebbezésben felsorolt indokok nem mentesíthetik Bányavállalkozót a mulasztásából eredő állapottal kapcsolatos felelősség alól, hiszen a jogszabálysértő állapot a Bányavállalkozónak felróható. XXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXX korábban egyébként is arról tájékoztatta a Bányakapitányságot (4159/2010.), hogy a kialakult jogszabálysértő állapot kizárólag Fellebbező szerződésszegő magatartására vezethető vissza. Erre alapozta a XXXXXXXXX a korábban kötött szerződésektől való elállását, amelyeknek elbírálása nem zárult le. Nem releváns a Fellebbező arra való hivatkozása, hogy a Bányakapitányságnak hivatalos tudomása kellett legyen a bányaüzemek XXXXXXXX megszállásról és birtokba vételről, mivel a Bányakapitányságnak a jogerős és végrehajtható határozat Bányavállalkozóval szembeni kikényszerítése a feladata. Az MBFH megjegyzi, hogy ha a Bányakapitányságnak tudomása is lett volna arról, hogy a Bányavállalkozó a bányaüzemeiben a jogszabályokból fakadó kötelezettségének birtokháborítás miatt nem tud eleget tenni, akkor sem lenne más lehetősége, mint a jogszabály szerinti kötelezés kikényszerítése, amelynek egyik jogi aktusa a jelen eljárási bírság megállapítása. - 6/8 -

7 Az eljárási bírság címzettjeként a Bányakapitányság helyesen a Bányavállalkozót jelölte meg, hiszen az előbbi, I.-II. pontokban részletezettek alapján a jogszerűtlen állapot megszüntetésének kötelezettje a Bányavállalkozó. A Fellebbezőnek a Feljegyzés hatósági ellenőrzésről megnevezésű dokumentumra, illetve az abban rögzítettekre való hivatkozása érdemben nem vehető figyelembe a Bányavállalkozó jogosultsága és kötelezettsége tekintetében, ezért a Bányakapitányság döntésének megváltoztatását a dokumentumra való hivatkozás nem alapozza meg. IV. A Fellebbező által is becsatolt, 3277/2/2010. számú Feljegyzés hatósági ellenőrzésről megnevezésű dokumentum egyébként a Bányakapitányság részletes, mindenre kiterjedő eljárását támasztja alá. E szerint a Bányakapitányság a július 20-i hatósági ellenőrzése során többek között meggyőződött arról is, hogy az ingatlan-igénybevételi jogosultság hiánya kihat a bányaüzemek műszaki üzemi terveinek végrehajtására, a bányászati tevékenység végzésére, vagyis az érintett ingatlanokon a bányászati tevékenységet a Bányavállalkozó nem folytathatja, ezért erre külön is felhívta a Bányavállalkozó figyelmét. A hatósági szemle során tájékoztatta továbbá a Bányavállalkozót, hogy tudomásul veszi a bányaüzemek szüneteltetését, de felhívta a figyelmet arra, a Bt. előírása értelmében bányászati tevékenység csak a bányafelügyelet engedélyével, hozzájárulásával végezhető. A tevékenység folytatásától való tartózkodás, vagyis annak felfüggesztése, szüneteltetése a hatályos jogszabályok értelmében [Bt. 30. (1) bekezdés] mindösszesen 6 hónapos időtartamig végezhető jogszerűen, ezt követően csak a Bányakapitányság engedélyével, a Bányavállalkozó kérelme alapján. Az MBFH megjegyzi, hogy jogszerűtlenül végzett bányászati tevékenységet a Bányakapitányság csupán a műszaki üzemi tervtől való eltérés és az ebből fakadóan kialakult veszély (a bányagödörben felhalmozódott nagy mennyiségű víz élet- és balesetveszélyes állapot kialakulásának okozása) miatt tapasztalt. Az igénybevételi jogosultsággal nem rendelkező ingatlanok tekintetében bányászati tevékenység végzését nem tapasztalta, így e tekintetben szabálytalan bányászati tevékenység miatt a Bányavállalkozóval szemben szankciót alkalmazni nem is kellett, amely a helyszíni szemlén történő figyelemfelhívásnak is köszönhető. Az MBFH a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. A Bányakapitányság által kiszabott 300 ezer forintos bírság mértéke a maximálisan kiszabható összeg alsó harmadába esik, amely nem kirívó, a bírságolási gyakorlatnak megfelel. A Bányakapitányság által a Ket. 94. (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból indított eljárása szabályos volt, a Bányavállalkozóval szemben hozott kötelezése, valamint az azt követő, a Ket. 61. előírása szerinti eljárási bírság kiszabása helyes bányakapitánysági intézkedés volt. A fentiek alapján az MBFH a Bányakapitányság végzésének 2. pontját jelen határozat rendelkező része szerint változatlanul helybenhagyta, míg a végzés 1. pontjában szerepeltetett határidejét tekintettel annak lejártára megváltoztatta. - 7/8 -

8 Eljárási illeték visszafizetésére jelen döntés ügyintézési határidőn belül történő kiadására tekintettel intézkedni nem kellett. A részletfizetési kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezés a Ket. 74. (1) bekezdésén alapul. Az MBFH felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy a részletfizetés iránti kérelem elbírálása az ügy keletkezése időpontjában hatályos jogszabályok szerint történik. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 5. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében költségvetési bevételek különösen a közhatalmi adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek bevételek. A törvény 42. (3) bekezdése alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében figyelemmel a Bt pontjára és a Ket (1) bekezdés d) pontjára a Ket (1), (3) és 105. (1) és (7) bekezdése alapján járt el. A Miskolci Törvényszék illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. határozza meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, január 06. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) 2. Bányakapitányság útján tértivevénnyel - Címzett 3. MBFH Gazdasági Főosztálya intézkedésre 4. MBFH Irattár - 8/8 -