h a t á r o z a t o t hozom:

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-4035/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (lakhelye:..., továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 52., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 I n d o k o l á s Ügyfél február 2-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél a Biztosítónál kezelt kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződését (a továbbiakban: KGBF) november 19-én a kampányidőszakban felmondta. Az Ügyfél december 15-ig nem kapott értesítést a felmondás elfogadásáról. ( ), a Biztosító függő ügynöke (a továbbiakban: Üzletkötő) december 31-én arról értesítette az Ügyfelet, hogy az új KGFB szerződését rögzítette és a régi szerződését törölte. Az új szerződés éves díja ( ) Ft, amelyből ( ) Ft kedvezményt kap az Ügyfél, így összesen ( ) Ft biztosítási díjat kell fizetnie. Az Ügyfél január 31-én megkereste a Biztosító ügyfélszolgálatát, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy nincsen új szerződése, hanem a régi szerződése él. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból és biztosító március 18-án és június 11-én érkeztetett nyilatkozata alapján megállapította, hogy az Ügyfél január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötött ( ) számú előzmény szerződésének felmondása november 24-én érkezett meg a Biztosítóhoz. Az Ügyfél december 30-án kérte az Üzletkötőt a évre vonatkozó KGBF biztosítási ajánlat felvételére. Az Üzletkötő december 31-i elektronikus levelében az alábbiakról tájékoztatta az Ügyfelet: A szerződést berögzítettem, a mai napon postázom (szerződést, díjigazolást nyomtatott formában). A régi szerződést töröltetem, a felmondó nyilatkozat alapján, így amit kaptak levelet az Allianztól, kérem tartsák meg, ha a későbbiekben szükséges lesz rá, de tegnaptól van új szerződésük. Csatolom az első negyedéves díjigazolást. Ezt kell betenni a forgalmiba! A biztosítás éves díja: ( ) Ft lett, ebből lejön ( ) Ft kedvezmény => tehát amit Önöknek KGFB-re fizetniük kell 2010-es évben ( ) Ft! A szerződéssel együtt mellékelve küldöm, hogy ezen összeget mikor és hová kell utalniuk.. Az Üzletkötő az új, ( ) számú ajánlat alapján kiadta az Ügyfél részére a biztosítási fedezet március 31-ig terjedő fennállásáról szóló igazolást.

3 A Biztosító március 18-án érkeztetett nyilatkozata szerint az ( ) számú ajánlat nem került aláírásra, a biztosítási szerződés nem jött létre. A Biztosító június 11-én érkeztetett nyilatkozata szerint az ( ) számú előzményszerződést a biztosítási évfordulóra nem törölte rendszeréből, ezért az új, ( ) számú ajánlat nem került rögzítésre, ( ) Ft/év biztosítási díjjal. A Biztosító nyilatkozata szerint, a felmondás törlését ügyviteli hiányosság miatt nem tudta végrehajtani. A törlés elmulasztása miatt az Ügyfél ( ) számú szerződése így hatályban maradt, emiatt a pénzügyi szervezet informatikai rendszere az új, ( ) számú ajánlatot nem engedte rögzíteni, tekintettel arra, hogy ugyanarra a gépjárműre egyszerre két KGBF szerződés nem lehet hatályban. A Felügyelet a vizsgálat során megállapította, hogy az Üzletkötő december 31-i elektronikus levelében az Ügyfélnek megküldött tájékoztatása nem felelt meg a valóságnak, vagyis az Ügyfél régi szerződése az Üzletkötő tájékoztatásának időpontjában még hatályban volt, és az Üzletkötőnek nem volt felhatalmazása a pénzügyi szervezet meghirdetett díj tarifájától eltérő kedvezményes díj kiajánlására sem. Az Üzletkötő a ( ) Ft kedvezményt saját költségére ajánlotta fel az Ügyfélnek. A Biztosító az Ügyfél a panaszát kezelte, és március 11-én kelt levelében értesítette az Ügyfelet a KGFB szerződésének rendezéséről. A levél szerint az Ügyfél a Biztosító ajánlatát elfogadta, és az ( ) számú szerződésre az Ügyfél az éves biztosítási díjat, ( ) Ft-ot, február 2-án befizette. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a Biztosító Üzletkötője az Ügyfél tájékoztatása során tanúsított magatartásával megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállást. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. -a szerint: 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 6. (1) bekezdése c) pontja szerint:

4 Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte,... Az Fttv. 2. h) pontja szerint ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító Üzletkötője az Ügyfelet az előzmény szerződése felmondása sikerességéről, az új KGFB szerződése létrejöttéről és az éves díj kedvezményéről megtévesztően tájékoztatta. A Biztosító Üzletkötője a tájékoztatásával az Ügyfélben azt tudatosította, hogy az Ügyfél régi szerződésének felmondását a pénzügyi szervezet elfogadta. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél előzményszerződését azért mondta fel, hogy az új kedvezőbb díjú szerződését megkösse, az üzletkötő azon tájékoztatása, miszerint a felmondás sikeres volt, az Ügyfél december 30-án a pénzügyi szervezetnél újabb szerződés megkötését kezdeményezte, az üzletkötő által közölt biztosítási díj ismeretében. A Felügyelet megállapította, a Biztosító Üzletkötője a jelen vizsgálat keretében elbírált magatartásával megvalósította az Fttv. 3. (2) bekezdése a) és b) pontjában, valamint a 6. (1) c) pontjában foglaltakat, és ezzel a magatartással megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítót Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet a bírság kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a Biztosító az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított, továbbá, hogy a jogsértésből eredően az Ügyfél érdekkörében keletkezett hátrányt helyreállította. A Felügyelet a bírság mértékének a meghatározásakor figyelembe vette, hogy az Ügyfél biztosítottsága folyamatos volt és a Biztosító a téves tájékoztatásból kialakult hátrányért az Ügyfelet kompenzálta, az Ügyfél panaszát kezelte, az Ügyfelet kár nem érte és az Ügyfél a Biztosító által felajánlott éves szerződéses díjat elfogadta és befizette. A Felügyelet a bírság kiszabásakor nem lehetett

5 tekintettel arra, hogy a Biztosító által megvalósított jogszabálysértő magatartás ügyviteli hibával állt összefüggésben, hiszen a megtévesztés szempontjából a megvalósítás technikai módja nem lehet releváns, mivel a jogsértés szempontjából az ügyfélre kifejtett hatás vizsgálandó. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdéséein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, június 20. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője