h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-I/B-8373/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata Bobák Norbert számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) a január 19-én megindított, Bobák Norbert (lakhelye: 2660 Balassagyarmat, Arany J. u em. 1., a továbbiakban: Közvetítő) közvetítői tevékenységének ellenőrzése tárgyában lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján, Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása szerint az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Közvetítővel szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Közvetítővel szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A Felügyelethez december 06. napján a Közvetítő hitelközvetítésre irányuló tevékenységét kifogásoló egyedi fogyasztói kérelem érkezett. Kérelmező előadta, hogy május 21-én hitelközvetítésre szerződést kötött a Közvetítővel, azonban a megbízási díj, valamint az értékbecslési díj megfizetését követően hitelszerződés nem került megkötésre.

2 A Kérelmező által csatolt dokumentumokból ugyanakkor a Felügyelet az alábbiakat észlelte: Közvetítő a megbízási szerződésen a Hitel-Ász elnevezést használta, annak ellenére, hogy a Kft. (székhelye:...) elnevezésű hitelközvetítővel nem áll kapcsolatban, a megbízási szerződés szerint a szerződés megbízó által történő felmondása esetén a megbízó az addig felmerülő költségeket/munkadíjat, szerződésszegésért járó minimum Ft-ot köteles megfizetni (melyből a befizetett regisztrációs díj levonásra kerül), mely felmondási díj tulajdoni lapra történő terhelésére is lehetőség van a megbízási szerződés alapján, a fenti felmondási díjat a megbízó a felmondás napján köteles megfizetni, késedelmes fizetés esetén %-os napi késedelmi díj felszámítása mellett. Fentiekre tekintettel a Felügyelet január 19. napján fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indított Közvetítő közvetítői tevékenységének vizsgálata tárgyában, azaz annak ellenőrzése céljából, hogy Közvetítő tevékenysége mennyiben felel meg a Psztv. 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban Fttv.) rendelkezéseinek. A Psztv. 64. (1) bekezdése szerint a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A tényállás teljeskörű tisztázása érdekében a Felügyelet április 20-án meghallgatta a Közvetítőt. Közvetítő április 20-án jegyzőkönyvben foglaltan vállalta, hogy április 26-ig a Felügyelet rendelkezésére bocsátja az alábbi iratokat: a teljes évi ügyféllista név- lakcím, telefonszám adatokkal, 2 féle megbízási szerződés minta, banki/végrehajtóknak címzett megkereső levelek mintája, állandó meghatalmazás minta. Közvetítő az iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget. A Felügyelet FK-I-5533/2011. számú végzésében felszólította Közvetítőt, hogy küldje meg a április 20-án kelt jegyzőkönyvben

3 foglalt iratokat, mely felszólításnak ismételten nem tett eleget, így a Felügyelet megállapításait a rendelkezésre álló dokumentumok alapján tette meg. A Felügyelet rendelkezésére álló nyilvántartás szerint jelenleg Közvetítő nem áll közvetítői kapcsolatban egyetlen hitelintézettel, vagy pénzügyi vállalkozással sem. A vizsgált időszakban az alábbi pénzügyi intézmények bejelentett közvetítője volt: Közvetítő április 20-án tett nyilatkozata szerint korábban egyéni vállalkozóként hitelközvetítő volt b) típusú ügynökként. Nyilatkozata szerint az alábbi társaságokkal állt ügynöki kapcsolatban: Zrt.,, Zrt., Zrt. Nyrt. Bank Zrt., Nyrt., Zrt. Jelenleg Közvetítő függő ügynökként nem tevékenykedik, mivel nincs meg a szükséges képesítése, így 2010 májusát követően minden ügyféllel elszámolt. Most válságkezelési tevékenységet végez, azaz a szerződések újratárgyalásában, a végrehajtás felfüggesztésében nyújt segítséget. Az ügyfelei egy részét egyéni vállalkozóként szerezte, mely ügyfeleket a Kft. (székhelye: ) részére állomány átruházás keretében adott át. Van olyan ügyfele továbbá, akinek korábban hitelt közvetített és most válságkezelésre szorul. Tevékenységét több internetes honlapon és újságban hirdeti. Jelenleg nincs saját honlapja, de szerkesztése folyamatban van. A hirdetések teljeskörű válságkezelésről, végrehajtás felfüggesztéséről, és hitelkiváltásról szólnak. Közvetítő nyilatkozata szerint hitelkiváltást nem végez, ilyenkor átirányítja az ügyfelet az arra jogosult személyhez. A Felügyelet rendelkezésére álló dokumentumok szerint Közvetítő, mint egyéni vállalkozó a Hitel-Ász elnevezést használta közvetítői tevékenysége során. A Felügyelet a rendelkezésre álló nyilvántartásból megállapította, hogy Kft. a vizsgálat alá vont időszakban, szeptember 30-ig közvetítői tevékenységet folytatott a Nyrt.-nek, az Zrt.-nek, valamint az Nyrt.-nek, továbbá az Nyrt.-nek. A Felügyelet rendelkezésére álló dokumentumok szerint ugyanakkor a Kft. nincs kapcsolatban a Közvetítővel. Közvetítő április 20-án tett nyilatkozata szerint a Hitel-Ász elnevezés egy fantázianév, a Kft.-vel nem áll kapcsolatban. Ezt az elnevezést vállalkozóként, 2010 év elejéig a megbízási szerződéseken, levelekben, hirdetéseken is használta. A Felügyelet megállapította, hogy Közvetítő - nyilatkozata szerint május hónapig végzett hitelközvetítői tevékenységet. Ezt igazolja az a körülmény, hogy Kérelmezővel kötött megbízási szerződésében is hitel közvetítését vállalta, amely szerződés aláírására május 21-én került sor. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I pontja szerint ügynöki tevékenység: a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése

4 érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelik és a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy Közvetítő május hónapig végzett tevékenysége a Hpt. 2. számú melléklet I pontja szerinti ügynöki tevékenységnek tekinthető, amely a Psztv. 4. (1) bekezdésének c) pontja értelmében felügyelt tevékenységnek minősül. Közvetítő nyilatkozata szerint év elejéig használta a Hitel-Ász elnevezést, mely tényt nem igazolja azon körülmény, miszerint a Kérelmezővel május 21-én kötött szerződésen is ezen elnevezés került feltüntetésre. Arra való figyelemmel, hogy Közvetítő a Felügyelet FK-I- 5533/2011. számú végzése szerinti nyilatkozattételi felhívására nem szolgáltatott adatot, így a Felügyelet elfogadottnak tekintette azt a rendelkezésre álló iratok alapján levont következtetést, hogy Közvetítő az elnevezést ügynöki tevékenysége során kötött szerződéseknél állandó jelleggel használta. A Fttv. 3. (1)-(3) bekezdése szerint (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdés g) pontja szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: g) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, jellemzői és jogai, így különösen az ilyen minősége, a jogállása, társulásokban való részvétele és kapcsolatai, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, engedélye, képesítései, díjai és kitüntetései. Az Fttv. 2. h) pontja alapján E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy az az információ, hogy a megbízási szerződés során a fogyasztó mely vállalkozással kerül kapcsolatba, a szerződés megkötésére kiható jelentős információnak minősül, hiszen ezen adat valós megadásával van lehetősége a fogyasztónak arra, hogy eldönthesse, hogy az adott vállalkozással kíván-e szerződéses kapcsolatba lépni. Erre való tekintettel megállapítható, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztatás tehát az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy az ezen paraméterre vonatkozó tájékoztatás téves megadása sem értékelhető másként, mint az ügyfelek ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. Az Fttv. 2. a) pontja szerint fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A Felügyelet a Közvetítő nyilatkozata alapján megállapította, hogy Közvetítő ügynöki tevékenysége során fogyasztónak minősülő természetes

5 személyekkel is kötött szerződést, így tájékoztatása során az Fttv. előírásait figyelembe véve kellett eljárnia. A Felügyelet megállapította, hogy a használt Hitel-Ász megnevezés feltüntetésével a Közvetítő azt az üzenetet közvetíthette a fogyasztók felé, hogy tevékenységét az azonos cégnevű társaság nevében végzi, és Közvetítő a fogyasztókkal a szerződést e társaság megbízásából eljárva köti meg. E tényt igazolja az, hogy Közvetítő elektronikus elérhetőségként is a, illetőleg a címeket adta meg, illetőleg a Kérelmező által leírtak szerint a Kérelmező is azt feltételezte, hogy a Kft.-vel kötötte meg a megbízási szerződést. Fentiek alapján a Közvetítő az Fttv. 6. (1) bekezdés g) pontját megvalósító tevékenysége során megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését, mivel megbízási szerződésen feltüntetett Hitel-Ász elnevezés alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztókat, hiszen az elnevezés a Kft.-vel való összetévesztésre vezethet. A Kft.-vel összetéveszthető elnevezés használata alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztót olyan ügyleti döntés így szerződéskötés meghozatalára késztesse, amelyet egyébként megfelelő, nem megtévesztő elnevezés esetén nem hozott volna meg, figyelemmel arra, hogy amennyiben a fogyasztók tisztában lettek volna arról, hogy a Közvetítő nem minősül e társaság képviseletében eljáró személynek, úgy dönthettek volna arról, hogy a saját nevében eljáró személlyel nem kötik meg a szerződést. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Közvetítő az Fttv. 6. (1) bekezdés g) pontját megvalósító tevékenysége során megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését, mivel megbízási szerződésen feltüntetett Hitel-Ász elnevezés alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztókat, mivel az elnevezés a Kft.-vel való összetévesztésre vezethet. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Közvetítő a továbbiakban tevékenysége során legyen figyelemmel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezésekre. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Közvetítővel szemben. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. (1) bekezdését vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a jogsértés az ügyféltájékoztatással kapcsolatos fontos információ fogyasztók felé történő valótlan feltüntetéssel valósult meg. Az ügyfelek érdekeinek védelme tekintetében hangsúlyos jelentőséggel bír az a körülmény, hogy a hitelközvetítők a fogyasztóknak megfelelő tájékoztatást adjanak arról, hogy a fogyasztók a szerződés aláírásakor mely személlyel, illetőleg vállalkozással lépnek szerződéses jogviszonyba. Ezen tájékoztatás tehát kiemelt jelentőséggel bír a fogyasztók számára avégett, hogy minden szükséges információ rendelkezésükre állhasson ahhoz, hogy a szerződés megkötésére vonatkozó szándékukat megfelelően mérlegelhessék, és dönthessenek arról, hogy a hitelközvetítés nyújtására vonatkozó szolgáltatást az adott személlyel szerződve igénybe vegyéke.

6 Annak megjelölése tehát, hogy a Közvetítő kinek a képviseletében jár el, a fogyasztók számára hangsúlyos szerepet tölt be, mivel ezen információ megadása alapján szerezhetnek a fogyasztók előzetesen tudomással arról, hogy a megbízási szerződés megkötésekor pontosan kivel kötnek majd szerződést. E vonatkozásban ezen tájékoztatás tehát különösen fontos információnak tekinthető a fogyasztók számára avégett, hogy megfelelő információk birtokában dönthessék el azt, hogy a közvetítői szolgáltatást nyújtóval akarnak-e egyáltalán szerződést kötni, illetőleg előzetesen tájékozódhassanak e személy tevékenységéről, illetve az általa nyújtott szolgáltatás részletes feltételeiről. A Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy Közvetítő a fogyasztóvédelmi eljárás során nem tanúsított együttműködő magatartást. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. a-p) pontjaiban, valamint a aiban, illetőleg az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés e) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, augusztus 16. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója