I n d o k o l á s AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II/FB 337/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Magyar Posta Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (Ügyfél) szeptember 13-án érkeztetett kérelme alapján a Magyar Posta Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1022 Budapest, Bég u. 3-5., a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a Biztosítóval a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 I n d o k o l á s Ügyfél szeptember 13-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Az Ügyfél a Biztosítónál rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, amelynek terhére a Biztosító egy májusi 12-i káresemény kapcsán összesen ( ) Ft kárkifizetést teljesített. Az Ügyfél nyilatkozata szerint augusztus 08-án és szeptember 8- án kelt leveleiben a Biztosítótól a kárkifizetésre vonatkozó tételes elszámolást kért, amelyet a Biztosító augusztus 16-án és szeptember 16-án kelt leveleiben megtagadott a biztosítási titok megtartási kötelezettségére hivatkozva. 1. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a kárügy személyi sérüléssel nem érintett részében sem küldte meg részére a kárkifizetéssel kapcsolatos elszámolás dokumentumait. 2. Ügyfél kérte továbbá a Biztosító által kifizetett kártérítés összegének felülvizsgálatát. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA I.1. Tényállás A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél augusztus 8-án a Biztosítóhoz fordul annak érdekében, hogy gépjárműjével okozott káreseményre kifizetett ( ) Ft összegű kártérítéssel kapcsolatos adatokról részére nyújtson a Biztosító tájékoztatást. A Biztosító augusztus 16-ai tájékoztatása szerint az Ügyfél által kért adatok biztosítási titoknak minősülnek, így

3 azokhoz Ügyfél csak abban az esetben férhet hozzá, hogyha a biztosítási titok megtartása alól az arra jogosult személy felmentést ad. Ügyfél szeptember 8-án kelt levelében ismételten a Biztosítóhoz fordult, mivel álláspontja szerint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 157. (1) bekezdés n) pontja alapján károkozóként jogosult a kárrendezési jegyzőkönyvben a balesetben érintett jármű javítási adataihoz hozzáférni. Ügyfél ismételten kérte a Biztosítót, hogy a kárrendezési jegyzőkönyvben az erre vonatkozó adatokat bocsássa rendelkezésre. A Biztosító szeptember 16-án kelt levelében arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy tekintettel arra, hogy az általa okozott közlekedési baleset során nem kizárólag gépjárműkár, hanem személyi sérülés is keletkezett, mindaddig, amíg a felek részéről a biztosítási titok kiadásához szükséges nyilatkozat nem érkezik meg, az Ügyfél által kért információ biztosítási titoknak minősül, melyről nem áll módjában tájékoztatást nyújtani. A Biztosító november 30-i nyilatkozata szerint korábbi álláspontját felülvizsgálva a november 30-án kelt levele mellékleteként megküldte az Ügyfélnek a balesetben érintett gépjárműről készített kárfelvételi jegyzőkönyvet és az annak mellékletét képező kárszámítást. A Biztosító december 23-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél által okozott balesetben résztvevő másik gépjármű javítási adatainak kiadását azért tagadta meg augusztus 16-án és szeptember 16-án kelt leveleiben, mert az erre vonatkozó jogszabályt túl szigorúan értelmezte. I.2. Jogszabályi környezet A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 157. (1) bekezdésének n) pontja szerint: (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint: Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés alapján: (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés

4 meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés értelmében: A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontja szerint: 6. (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 2. h) pontja alapján E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet egyúttal megállapította, hogy nem vitatható az, hogy a személyi sérüléssel kapcsolatos kárösszeg vonatkozásában a Biztosító által kezelt, a károsult személy személyes adataira vonatkozó információ megtekintésére a Bit (1) bekezdés n) pontja sem ad felhatalmazást. Megállapítható ugyanakkor az, hogy jelen ügyben a Biztosító által fizetett kárrendezési összeg nem csak a személyi sérülésre, hanem a gépkocsiban keletkezett kárra is vonatkozott, amellyel kapcsolatos információk megtekintésére Bit (1) bekezdés n) pontja a károkozó önrendelkezési jogán lehetőséget biztosít. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Biztosító nem a valóságnak megfelelően nyújtott az Ügyfél részére tájékoztatást akkor, amikor arról tájékoztatta, hogy nem jogosult az adatok megismerésére, hiszen nem csupán a személyi sérülésből származó kárösszeg kiszámításul szolgáló adatok kiadását tagadta meg, hanem a gépjárműkárból eredő kárösszeg megismeréséhez szükséges információk megismerését sem biztosította az Ügyfél számára. Nyilvánvaló egyúttal, hogy a kárfelvételi jegyzőkönyv Ügyfél általi megtekintésére vonatkozó tájékoztatás az Ügyfél jogszabályban biztosított jogának a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz való hozzáférési jogosultsága gyakorlását, így ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy az ezen paraméterekre vonatkozó tájékoztatás téves megadása sem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. A Felügyelet a fentiek szerinti jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet arra vonatkozó tájékoztatása, miszerint a Bit (1) bekezdése alapján

5 a kárrendezés során felvett kárfelvételi jegyzőkönyvet, illetőleg a gépjárműkár kiszámításának alapjául szolgáló adatokat nem ismerheti meg, nem tekinthető valós információnak, figyelemmel arra, hogy a másik jármű javítási adataival kapcsolatos ismeretek, a gépjárműkár kiszámítására vonatkozó információk Ügyféllel való megosztása a Bit (1) bekezdése szerint nem minősül a biztosítási titok sérelmének. A Biztosító tehát azzal a magatartásával, hogy Ügyfelelet több alkalommal is arról tájékoztatta, hogy a kért adatok megküldésére, ismertetésére nincs módja, megszegte a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, tehát olyan valóságnak nem megfelelő információt adott Ügyfél számára, amely kihatással volt ügyleti döntésére, hiszen az az általa gyakorolni kívánt, a számlák megtekintésére vonatkozó jogában való korlátozására volt alkalmas. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító téves tájékoztatása Ügyfél döntésére azon okból is befolyásoló hatással bírt, hogy az Ügyfélnek ahhoz, hogy a Biztosító által megállapított kárösszeg vitatásához, felülvizsgálatához fűződő gyakorolja, abban a helyzetben kell lennie, hogy a visszafizetés gazdaságosságáról, ezzel összefüggésben a kárösszeg megalapozottságáról megfelelő és hiteles információk birtokában legyen. A kért adatok ismerete nélkül az Ügyfél nem tudja érvényesíteni ahhoz fűződő jogát, hogy a kárösszeg megalapozottságáról meggyőződhessen, és ennek birtokában eldönthesse, hogy a megállapított kárösszeg jogalapjával, összegszerűségével való egyet nem értése esetén további lépéseket tegyen-e meg igénye érvényesítése érdekében. A megtévesztésre való alkalmasság megállapítása vonatkozásában nem bír relevanciával, hogy az Ügyfél a konkrét esetben a biztosítási titokra irányadó jogszabályi előírásokkal tisztában volt, hiszen ezzel együtt is az ügyleti döntés tisztességtelen befolyásolására a tájékoztatás alkalmas volt. A Felügyelet a Biztosító fentiek szerinti tájékoztatását az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától.

6 Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet az adatok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a pénzügyi szervezetnek eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet egyúttal enyhítő körülményként vette számba, hogy a Biztosító korábbi álláspontját felülvizsgálva, az Ügyfél részére megküldte a kért jegyzőkönyvet, illetőleg a mellékleteit képező számításokat.

7 A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet az FK-II-12148/2012. számú végzéssel Ügyfél szeptember 13-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a Biztosító által kifizetett kártérítési összeg felülvizsgálata tekintetében megszüntette, tekintettel arra, hogy az nem a Psztv ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a Biztosító szerződésszegésének megállapítására irányul, ami nem hatósági ügy, ezen kérdésekben való döntésre közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra polgári bíróság jogosult. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a aiban, valamint az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, február 27. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója