h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II/B-1505/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Uniqa Biztosító Zrt., a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a CIB Biztosítási Alkusz Kft. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján az Uniqa Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1134 Budapest, Róbert Károly krt , továbbiakban: Uniqa Biztosító) és a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: Groupama Biztosító) valamint a CIB Biztosítási Alkusz Kft.-nél (székhelye: 1027 Budapest, Medve u , továbbiakban: alkusz) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t 1. A Felügyelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettséget előíró rendelkezés megsértése miatt az Uniqa Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi, hogy az irányadó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettségének. 2. A Felügyelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítés határidejére vonatkozó rendelkezés megsértése miatt az Uniqa Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi, a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítés határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására. 3. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Groupama Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi, hogy tartózkodjon a megtévesztő tájékoztatás nyújtásától. 4. A Felügyelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Groupama Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását és kötelezi a jogszabályban foglalt előírások betartására. 5. A Felügyelet az alkusz vonatkozásában lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárást jogszabálysértés hiányában- intézkedés alkalmazása nélkül zárja le. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden

2 naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél augusztus 10-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2009-ben a Groupama Biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel a ( ) frsz-ú gépjárműre november 30-án a fenti rendszámú gépjárműre az alkuszon keresztül gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot az Uniqa Biztosítónak. A biztosítás díjfizetési módjaként csoportos beszedési megbízással történő féléves fizetési gyakoriság került megjelölésre. Ügyfél telefonos érdeklődésére az Uniqa Biztosító arról tájékoztatta, hogy a szerződése díjnemfizetés jogcímén megszűnt. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy az Uniqa Biztosítótól a díjelmaradásra vonatkozó értesítést nem kapott. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében megkereste az alkuszt, az Uniqa Biztosítót és a Groupama Biztosítót, tájékoztatást kért az üggyel kapcsolatban és a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást állapította meg: 1. Ügyfél január 1-jei kezdettel kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kötött alkuszon keresztül az Uniqa Biztosítóval a ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre. A szerződés díjfizetési módjaként csoportos beszedési megbízás került megjelölésre. Az Uniqa Biztosító háromszor kísérelte meg a díjlehívást (2010. február 10-én, március 10- én és április 8-án) a díjlehívás azonban fedezethiány miatt visszautasításra került.

3 Az Uniqa Biztosító szeptember 24-i nyilatkozata szerint nyilvántartási rendszere három sikertelen banki lehívást követően automatikusan átállítja a szerződést csekkes díjfizetési módra. Az Uniqa Biztosító nyilatkozata szerint Ügyfél részére április 19-én díjfelszólító levelet küldött ( ) Ft biztosítási díj elmaradásáról. A január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (4) bekezdése szerint Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Az Uniqa Biztosító a díjelmaradásra vonatkozó értesítést a jogszabályban meghatározott díjesedékességtől számított harmincadik nap elteltéig nem küldött az Ügyfél részére, ezzel megsértette a Gfbt. 21. (4) bekezdésének rendelkezéseit. A jogsértés annak alapján állapítható meg, hogy az Ügyfél már február 10. napjával fizetési késedelembe esett, így számára a Gfbt. 21. (4) bekezdése szerinti díjfizetési felszólítást március 10. napjával meg kellett volna küldenie. Az Uniqa Biztosító a október 20-i nyilatkozata szerint a díjnemfizetéssel történő szerződésmegszüntetés tényéről az Ügyfél részére törlésértesítő levelet nem küldött, amelynek következtében nem tett eleget a Gfbt. 21. (5) bekezdésében foglalt ügyfél tájékoztatási kötelezettségének, amely szerint a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. 2. Ügyfél január 1-jei kezdettel, ( ) számon rendelkezett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződéssel a Groupama Biztosítónál. A szerződést január 1-jei hatállyal felmondta, tekintettel arra, hogy az új szerződését évfordulóra az Uniqa Biztosítóval kívánta megkötni. A Groupama Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban szeptember 24-én arról nyilatkozott a Felügyeletnek, hogy az Ügyfél augusztus 3-án a Groupama Biztosítót kereste fel szerződéskötési szándékkal. Az új szerződés ( ) szerződésszámon jött létre ( ) bonus fokozat mellett - a Groupama Biztosítónál. A Gfbt. 5. (2) bekezdése kimondja: Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. A Groupama Biztosító az Ügyfél szerződéses ajánlatát nem volt jogosult és köteles elfogadni, tekintettel arra, hogy az Ügyfél szerződése díjnemfizetéssel az Uniqa Biztosítónál szűnt meg. Azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél szerződéses ajánlatát a Groupama Biztosító augusztus 3-án elfogadta, megsértette a Gfbt.-ben foglaltakat. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy Groupama Biztosító a feltárt magatartásával megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

4 kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimeríti az Fttv. 7. (1) bekezdését. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerinti jelentős információk körét az Fttv. 7. (3) bekezdése a következők szerint határozza meg: E alkalmazásában a) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, b) kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve c) az 1. (4) bekezdésének a)-d) pontja, valamint (5) bekezdésének b) pontja szerinti külön jogszabályi rendelkezésekben meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős. Az Fttv. 1. (4) bekezdése szerint külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében. A fentiek alapján a Gfbt. szerinti tájékoztatási követelményekben foglaltak az Fttv. vonatkozásában jelentős információnak tekintendőek. A Groupama Biztosító az Ügyfél szerződéses ajánlatát a évben nem lett volna jogosult és köteles elfogadni tekintettel arra, hogy a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. Azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél szerződéses ajánlatát a évben a Groupama Biztosító elfogadta, megsértette a Gfbt. 5. (2) bekezdésében foglaltakat. A Groupama Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet tévedésben tartotta, nem tájékoztatta a gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, azaz arról, hogy a szerződés megkötésére irányuló ajánlatát nem fogadhatja el, megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben a fogyasztó a valós információkról kap tájékoztatás a Groupama Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, s előzményi biztosítójához fordulhatott volna kötelező biztosítási ajánlatával.

5 3. Ügyfél a november 30-án kelt, az alkusszal létrejött megbízási szerződés és biztosítási ajánlat alapján kötötte meg a gépjármű felelősségbiztosítási szerződését a fenti gépjárműre az Uniqa Biztosítóval. A biztosítási ajánlatot a csoportos beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazással együtt az alkusz továbbította az Uniqa Biztosító felé. Az alkusz szeptember 27-i nyilatkozata szerint a szerződés szabályszerűen létrejött, amelynek igazolására az Uniqa Biztosító fedezetigazolást állított ki. A Felügyelet a fentiekre tekintettel az alkusz vonatkozásában jogszabálysértést nem tartott megállapíthatónak. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az Uniqa Biztosítót a díjfelszólító levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés és a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítés határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt Ft és Ft, mindösszesen ,- Ft, azaz Ötszázezer Forint összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítók díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosítóknak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben tegyen eleget. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy az Uniqa Biztosító ugyanazon Ügyfél vonatkozásában két jogszabálysértést is megvalósított. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Groupama Biztosítót eltiltotta a jogsértő magatartástól, továbbá Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet az eset összes körülményei között értékelte, hogy a Groupama Biztosító azon mulasztásával, hogy nem értesítette az Ügyfelet a szerződéskötés akadályáról, Ügyfelet megtévesztette és tévedésben tartotta. Ennek alapján Ügyfél a Gfbt. foglalt kötelezettségének nem tudott eleget tenni, hogy biztosítás év közben díjnemfizetéssel megszűnt szerződésére az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést az Uniqa Biztosítónál kösse meg érvényesen. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Groupama Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás során nem vizsgálta felül álláspontját. A gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó foglalt jogszabályi rendelkezések be nem tartása miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Groupama Biztosítót eltiltotta a jogsértő magatartástól, továbbá Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a szerződéskötési joggal kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást. E rendelkezés garanciális szabályt fogalmaz meg, amikor egy adott biztosítási évben az Ügyfél szerződését egy biztosító társasághoz köti. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként

6 értékelte, hogy a Groupama Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás során nem vizsgálta felül álláspontját. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, továbbá arra, hogy az alkusz vonatkozásában a Felügyelet hatáskörébe eső fogyasztóvédelmi jogszabálysértés nem történt, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az alkusz vonatkozásában az eljárás felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül való lezárása mellett döntött. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a 48/A. - 48/J. -aiban, továbbá az Fttv. 10. (2) és (4) bekezdésében, 7. (3) bekezdésében és 1. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, február 11. Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke