h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-301/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés kiszabását tartalmazó határozata Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) ( ) (Ügyfél) szeptember 2-án érkeztetett kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt , továbbiakban: Allianz Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet az Allianz Biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések tekintetében a kártörténeti adatok lekérdezésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II. A Felügyelet az Allianz Biztosítónak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél szeptember 2-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben az Allianz Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél beadványában előadta, hogy az ( ) frsz.-ú gépjárműre február 9-ei kockázatviselési kezdettel ( ) kötvényszámon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött az Allianz Biztosítóval, éves díjfizetési gyakorisággal. Az Ügyfél szerződésére vonatkozó ajánlaton az Allianz Biztosító előzménybiztosítóként az ( ) Biztosító jelölte meg, valamint B1 bonus fokozatot tüntetett fel. Ügyfél a biztosítási díjat díjlehívás útján kívánta rendezni, ezért február 17-én csoportos beszedési megbízást adott az Allianz Biztosító részére. Az Allianz Biztosító március 11-én ( ) Ft összegű díj lehívását kezdeményezte az Ügyfél bankszámlájáról, azonban a lehívás fedezethiány miatt nem teljesült. Ezt követően az Allianz Biztosító az Ügyfél szerződését április 11-ei hatállyal, díjnemfizetés miatt megszüntette, azonban az Ügyfél a szerződés törléséről értesítést nem kapott május 12-én az Allianz Biztosító az Ügyfél szerződésére ( ) Ft összegű díjat hívott le, így az Ügyfél tekintettel arra, hogy törlésértesítőt nem kapott abban a tudatban volt, hogy szerződése továbbra is élő állapotú. Ügyfél a ( ) Város Önkormányzata által küldött, május 11-én kelt határozatból értesült arról, hogy ( ) frsz.-ú gépjárművére nem rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ügyfél a május 31-én kelt levelével megkereste az

2 Allianz Biztosítót, amelyben kifogásolta, hogy az Allianz Biztosító a szerződését április 11-én törölte, annak ellenére, hogy az Ügyfél február 17-én csoportos beszedési megbízást adott az Allianz Biztosító részére. Az Allianz Biztosító a június 6-án kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a március 12-ei díjlehívási kísérlete fedezethiány miatt visszautasításra került, az Ügyfél szerződésére a díj esedékességétől számított 60 napon belül befizetés nem történt, ezért a szerződés április 11-ei hatállyal díjnemfizetés miatt megszűnt. Továbbá az Allianz Biztosító tájékoztatta az Ügyfelet, hogy díjnemfizetéssel megszűnt szerződését nem áll módjában újra érvénybe helyezni. Ügyfél június 1-jei kockázatviselési kezdettel ( ) kötvényszámon új kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződést kötött az Allianz Biztosítóval. 1. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a április 11. és június 1. közötti időszakra ( ) Ft összegű fedezetlenségi díjat kellett fizetnie. 2. Ügyfél kifogásolta, hogy az Allianz Biztosító az ajánlaton tévesen az ( ) Biztosító helyett az ( ) Biztosítót jelölte meg előzménybiztosítóként, valamint B3 bonus fokozat helyett B1 bonus fokozatot tüntetett fel, és az adatok módosítása a későbbiekben sem történt meg. 3. Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy az Allianz Biztosító a február 9-ei kockázatviselési kezdetű szerződésének törléséről értesítő levelet nem küldött, valamint május 12-én bankszámlájáról ( ) Ft összegű díjat hívott le, így az Ügyfél abban a tudatban volt, hogy kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződése élő állapotú. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A BONUS-MALUS ÁTVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS, VALAMINT A KÁRTÖRTÉNETI ADATOK LEKÉRDEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉG I.1. Tényállás A Felügyelet a szeptember 19-én kelt, /3/2011. számú végzésében felhívta az Allianz Biztosítót, hogy az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vizsgálja meg, az abban feltett valamennyi kérdést válaszolja meg. Az Allianz Biztosító a október 19-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél február 9-ei kockázatviselési kezdettel, ( ) kötvényszámon az ( ) frsz-ú. gépjárműre kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződést kötött. Az ajánlaton ( ) Ft összegű fedezetlenségi díj, valamint bonus besorolásként B1 bonus fokozat került feltüntetésre. A biztosítási ajánlaton az Ügyfél által közölt adatok alapján éves gyakoriságú díjlehívás, valamint előzménybiztosítóként az ( ) Biztosító került megjelölésre. Az ajánlaton az Ügyfél által közölt adatok kerültek feltüntetésre, amely adatokat az

3 Ügyfél aláírásával megerősített. A biztosítás éves díja az Ügyfél által mellékelt dokumentumok szerint évi ( ) Ft volt. Az Allianz Biztosító december 12-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél ( ) számú biztosítási ajánlatának rögzítésekor az Allianz Biztosító üzletkötője hibásan nem átkötést jelölt meg a rendszerben, így a téves jelölés miatt az Allianz Biztosító az Ügyfél kártörténeti adataira vonatkozóan nem tudott a BOMA rendszeren keresztül lekérdezést indítani. I.2. Jogszabályi környezet A tárgyidőszakban hatályos, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (továbbiakban: PM Rendelet) 7. (1) bekezdése szerint: a biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, illetőleg a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek bekövetkezéséig - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 8. (3) bekezdése szerinti, üzemben tartó által benyújtott tájékoztatás, vagy az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ezek hiányában a szerződést előzetesen az A00 bonus-malus osztályba sorolja. A PM rendelet 7. (4) és (5) bekezdése rendelkezik a Biztosító kártörténeti adatok bekérésére vonatkozó kötelezettségéről: (4) A biztosító köteles a szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül a gépjármű hatósági jelzésének és a megszűnt biztosítást igazoló okirat (kötvény) számának megadásával az előző biztosítót írásban megkeresni a 6. (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő igazolás bekérése céljából. (5) A biztosító a 6. (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás beérkezését, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek bekövetkezését követő 15 napon belül az igazolás adattartalma, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak alapján a szerződést - a biztosítási időszakra vonatkozó hatállyal - besorolja. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a február 9-én kelt, ( ) számú biztosítási ajánlaton feltüntetett adatok szerint az Ügyfél előzménybiztosítója az ( ) Biztosító volt, valamint bonus besorolása B1 fokozaton került rögzítésre. Az Ügyfél az ajánlaton szereplő adatokat aláírásával megerősítette. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az ajánlaton feltüntetésre került az Ügyfél előzményszerződésének száma, valamint az előzménybiztosító neve, amely alapján az Allianz Biztosítónak az Ügyfél kártörténeti adataira vonatkozó lekérdezése céljából írásban meg kellett volna keresnie az előzménybiztosítót, azaz az Aegon Biztosítót, azonban az Allianz Biztosító a kártörténeti adatokra vonatkozó lekérdezési kötelezettségét nem teljesítette, ezáltal megsértette a PM Rendelet 7. (5) bekezdését. II. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSE II.1. Tényállás Az Allianz Biztosító október 19-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél szerződése április 11-ei hatállyal díjnemfizetés miatt megszűnt. Az Allianz Biztosító május 12-én az Ügyfél bankszámlájáról az előírt ( ) Ft összegű fedezetlenségi díjat lehívta. Ezt követően június 17-én az Ügyféltől késedelmesen ( ) Ft befizetés érkezett, amelyből levonta a kockázatban állás idejére őt megillető díjat, majd a fennmaradó ( ) Ft összegű túlfizetést szeptember 7-én visszautalta az Ügyfél bankszámlájára.

4 Az Allianz Biztosító október 19-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél május 31-én kelt levelében a ( ) számú szerződés hatályba helyezését kérte, amelyet az Allianz Biztosító a június 6-án kelt levelében díjfizetés hiánya miatt elutasított. Az Ügyfél június 1-jén ( ) kötvényszámon, ( ) Ft összegű fedezetlenségi díj megállapításával, negyedéves díjfizetési gyakorisággal új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött június 1-jén az Ügyfél a fedezetlenségi díjat, valamint az első féléves időszakra vonatkozó biztosítási díjat befizette. A január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (5) bekezdése kimondja, hogy a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. Az Allianz Biztosító október 19-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfelet szerződése április 11-ei hatályú törléséről a április 19-én kelt és április 20-án postára adott levelében tájékoztatta. Az Allianz Biztosító a október 19-én kelt nyilatkozatához mellékelte az ( ) nyomda levelét, amely szerint április 19-én az Allianz Biztosító az ( ) állományt amely 3821 darab levelet tartalmazott az nyomdának átadta, amelyet az nyomda április 20-án kiszállított. Ügyfél a beadványában foglaltak szerint a törlésértesítő levelet nem kapta meg. Az Allianz Biztosító a törlésértesítő levél megküldését Ügyfélre vonatkozóan egyedileg igazolni nem tudta. A Felügyelet a április 5. napján kelt kiértesítő levél alapján a Biztosító működésének átfogó ellenőrzésére hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) folytatott le az Allianz Biztosítónál, ahol a Felügyelet egyebek között a vizsgálat tárgyává tette, hogy az Allianz Biztosító tevékenysége megfelel-e a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény 21. (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak. A Felügyelet az eljárást a JÉ-II/B-162/2011. számú határozattal zárta le, melyben értékelte a Biztosító fenti gyakorlatát is. A Felügyelet a fentiekre tekintettel jelen ügy kapcsán a törlésértesítő levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a jogsértés megállapítását és így fogyasztóvédelmi bírság kiszabását valamint intézkedés alkalmazását mellőzte, azonban a fogyasztóvédelmi eljárásban az Allianz Biztosító azon magatartását, hogy elmulasztotta tájékoztatni az Ügyfelet a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnéséről, valamint azt, hogy az Ügyfél által teljesített befizetést a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnését követően befogadta, és a túlfizetést késedelmesen utalta vissza, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg. II.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ).

5 Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Az Fttv. 2. h) pontja értelmében az, hogy Ügyfél szerződése élő állapotú vagy megszűnt-e, milyen intézkedések megtétele válik szükségessé kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése újrakötése érdekében, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. Az Allianz Biztosító azzal a magatartásával, hogy a szerződés megszűnésének tényéről igazolható módon az Ügyfelet nem tájékoztatta, az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló lényeges információt hallgatott el. Az Allianz Biztosító azáltal, hogy a megszűnt szerződés vonatkozásában az Ügyfél által teljesített befizetést fogadott be, majd a június 17-én teljesített befizetésből fennmaradó túlfizetést csak szeptember 7-én utalta vissza, az Ügyfelet tévedésben tartotta szerződése állapotát illetően. Mindennek alapján az Ügyfél nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy valós szerződéses helyzetéről tájékozódjon, s ennek alapján dönthessen arról, hogy a kötelező felelősségbiztosítási szerződése vonatkozásában intézkedéseket tegyen, felelősségbiztosításáról megfelelő módon gondoskodjon. A Biztosító mulasztása alapján az Ügyfél nem ismerhette fel azt, hogy az általa teljesített díjak, illetőleg a díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés okán új szerződés megkötésére jogosult, egyben kötelezett-e. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az Allianz Biztosító megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 7. (1) bekezdésében foglalt előírásokat. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel, c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. III.1.

6 Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában az Allianz Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a bonus-malus rendszerre és a kártörténeti adatok lekérdezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre. III.2. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt az Allianz Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy az Allianz Biztosító a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. A Psztv. 61. (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében a Felügyelet úgy ítélte meg, hogy a Biztosító által elkövetett jogsértés reparálásához a rendelkező rész szerinti intézkedés szükséges és elégséges. A rendelkező rész szerinti intézkedést a Felügyelet elegendőnek tartotta arra, hogy a Biztosítót a jövőre nézve visszatartsa a hasonló típusú jogsértés megvalósításától, továbbá ösztönözze a Biztosítót a jogszabálysértést megvalósító körülményei megváltoztatására, valamint hogy a többi piaci szereplő számára jelezze azt, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó kereskedelmi gyakorlatainak meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályoknak, valamint hogy a többi piaci szereplő számára jelezzem azt, hogy a fogyasztói érdeksérelem elkerülése érdekében a megsértett jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagyó gyakorlat nem folytatható. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet az FK-II-11979/2012. számú végzéssel Ügyfél szeptember 2-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a fedezetlenségi díj jog- és összegszerűségének felülvizsgálata, valamint a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnésével kapcsolatos értesítési kötelezettség felülvizsgálata tekintetében megszüntette, tekintettel arra, hogy az nem a Psztv ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem az Ügyfél által jogszabály alapján fizetendő fedezetlenségi díj jog- és összegszerűségének vizsgálatára irányul, ami nem hatósági ügy, ezen kérdésekben való döntésre közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra polgári bíróság jogosult, valamint a Psztv. 67. a) pontja alapján a Felügyelet azt korábbi vizsgálatában már vizsgálat tárgyává tette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, február 29. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója