AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1033/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a K&H Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (Ügyfél) december 19-én érkeztetett kérelme alapján az K&H Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt Ft azaz egyszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 I n d o k o l á s Ügyfél december 19-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél az ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre 2008 októbere óta rendelkezik a Biztosítónál casco biztosítási szerződéssel. A casco biztosítási szerződés éves díjfizetési gyakoriságú, a biztosítási szerződés évfordulója október 1-je. A Biztosító a augusztus 16-án kelt levelében értesítette az Ügyfelet a casco biztosítás megújítására vonatkozó javaslatáról, továbbá a casco biztosítási szerződés évre várható díjáról (( ) Ft). Az Ügyfél nem jelezte a Biztosítónak, hogy a Biztosító szerződésmódosítási javaslatát nem fogadja el. A Biztosító szeptember 22-én kelt levelében megküldte az Ügyfélnek a casco biztosítási kötvényt és a casco biztosítás éves díjáról kiállított díjesedékességi értesítőt. A kötvény és a díjesedékességi értesítő ( ) Ft éves biztosítási díjat tartalmazott. Ügyfél ezt követően telefonon kereste meg a Biztosítót, amely tájékoztatta, hogy a díjemelkedés oka a dolgozói kedvezmény visszavonása. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a augusztus 16-án kelt levelének megküldésekor tisztában volt azzal, hogy az Ügyfél nem jogosult a dolgozói kedvezményre, azonban mégis annak figyelembevételével megállapított díjról tájékoztatta. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLY MEGSÉRTÉSE I.1. Tényállás

3 A Felügyelet a január 13-án kelt, 9225/2/2012. iktatószámú végzésében felhívta a Biztosítót, hogy az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vizsgálja meg, az abban feltett valamennyi kérdést válaszolja meg, és válaszához csatolja az állításait alátámasztó dokumentumokat, valamint a kapcsolódó szabályzatok vonatkozó részeit. A Felügyelet a fenti végzésében felhívta továbbá a Biztosítót, hogy nyilatkozzon arról, hogy mi volt az oka annak, hogy a augusztus 16-án kelt levelében alacsonyabb díjról tájékoztatta az Ügyfelet. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által január 26-án érkeztetett válaszlevelében tett eleget. Ügyfél október 20-ai kockázatviselési kezdettel casco és balesetbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval az ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre, éves díjfizetési gyakorisággal. A casco biztosítási szerződés évfordulója október 1-je volt. A Biztosító a augusztus 16-án kelt levelében értesítette az Ügyfelet a szerződésmódosítási javaslatáról, amely szerint a október 1-jétől hatályos éves díja összesen ( ) Ft. A Biztosító a augusztus 16-án kelt levele szerint a ( ) Ft biztosítási díj ( ) Ft gépjármű casco biztosítási díjat és ( ) Ft gépjármű balesetbiztosítási díjat tartalmazott. A Biztosító augusztus 16-ai levele szerint a ( ) Ft-os casco díj megállapításánál ( ) % kármentességi engedményt, és ( ) % díjfizetési gyakoriság szerinti kedvezményt vett figyelembe. A Biztosító a szeptember 22-én kelt díjesedékességi értesítő levelében ( ) Ft éves biztosítási díjról tájékoztatta az Ügyfelet, továbbá ugyanezt a díjat tartalmazta a Biztosító által szeptember 22-én kelt és az Ügyfél részére szeptember 28-án megküldött biztosítási kötvény is. A Biztosító fogyasztóvédelmi eljárásban tett, január 24-én kelt nyilatkozata (továbbiakban: nyilatkozat) szerint az Ügyfél a casco biztosítási szerződés megkötésekor dolgozói kedvezményben részesült. A Biztosító a nyilatkozatához csatolta a október 14- én kelt, az Ügyfél által aláírt dolgozói kedvezményes biztosítás kötésére vonatkozó igénybejelentőt. Az igénybejelentőn az Ügyfél az alábbiakról nyilatkozott: Tudomásul veszem, hogy a dolgozói kedvezmény igénybevételére való jogosultságom az annak alapját képező munkaviszonyom megszűnésének időpontjával megszűnik. Hozzájárulok, hogy a Biztosító a dolgozói kedvezmény nélkül számított biztosítási díjat érvényesítse szerződése(i)men a munkaviszonyomat követő biztosítási évfordulótól. Az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló beadványában tett nyilatkozata szerint az Ügyfél munkaviszonya március 18-án szűnt meg, így a Biztosító augusztus 16-án kelt levelében nyújtott tájékoztatása időpontjában már nem állt fenn a dolgozói kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló munkaviszony. A Biztosító nyilatkozata szerint a dolgozói kedvezményt szeptember 15-én szüntette meg, amely alapján az évfordulós biztosítási kötvény és a díjesedékességi értesítő a dolgozói kedvezmény megjelölése nélküli díjjal került az Ügyfélnek megküldésre. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél az emelt összegű éves biztosítási díjat október 25-én a Biztosítónak megfizette. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a Biztosítónak a casco biztosítási szerződés díjával kapcsolatos tájékoztatását a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg és értékelte.

4 I.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdésének a) pontja szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Biztosító által a szerződés díjára vonatkozó megtévesztő tájékoztatása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ügyfél azon döntése, hogy elfogadja-e a Biztosító által meghatározott díjajánlatot, vagy szerződését évfordulóra felmondja, ezek vonatkozásában joggyakorlásra jogosult, az Fttv. 2. h) pontja alapján ügyleti döntésnek minősül. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító a augusztus 16-án kelt levele azt tartalmazta, hogy a Biztosító a casco biztosítási díj megállapításánál ( ) % kármentességi engedményt, továbbá ( ) % díjfizetési gyakoriság szerinti kedvezményt vett figyelembe, azonban a Biztosító a fenti levelében nem jelölte meg

5 azt, hogy a biztosítási díj megállapításakor a dolgozói kedvezményt figyelembe vette-e, annak ellenére, hogy az Ügyfélnek a dolgozói kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonya március 18-án megszűnt. A Biztosító a szakmai gondosság követelményeinek nem tett eleget, így a casco biztosítási szerződés díjára vonatkozó téves tájékoztatása miatt az Ügyfél abban a tudatban volt, hogy az éves biztosítási díja a dolgozói kedvezmény figyelembe vétele nélkül összesen ( ) Ft, amely ( ) Ft casco biztosítási díjat, és ( ) Ft gépjármű balesetbiztosítási díjat tartalmazott. A Biztosító a casco biztosítási szerződés díjával kapcsolatos, Ügyfélnek nyújtott tájékoztatása során a tájékoztató levélen azt jelölte meg, hogy a casco biztosítás várható díja a kármentességi és a díjfizetési gyakoriság szerinti díjat tartalmazza. A Biztosító tájékoztatása alapján az Ügyfél joggal volt abban a tudatban, hogy a Biztosító október 1-jétől a dolgozói kedvezményt nem érvényesíti a biztosítási szerződésén, egyrészt mivel a dolgozói kedvezmény igénybevételét megalapozó munkaviszonya március 18-án megszűnt, másrészt mivel a dolgozói kedvezmény a Biztosító augusztus 16-án kelt díjértesítő levelén nem került feltüntetésre. A Biztosító téves tájékoztatása az Ügyfelet az ügyleti döntésének meghozatalában korlátozta. Amennyiben a Biztosító a dolgozói kedvezmény nélkül megállapított, magasabb összegű biztosítási díjról tájékoztatja az Ügyfelet, abban az esetben az Ügyfél dönthetett volna arról, hogy a Biztosító díjajánlatát elfogadja, vagy az évfordulót megelőző harminc napon belül gondoskodhatott volna a casco biztosítási szerződésének Biztosítónál történő felmondásáról, továbbá casco biztosítási szerződés megkötésére más biztosítótársaságnak adhatott volna ajánlatot. Fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6. (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS(EK) A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezésekre. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

6 A Psztv. 71. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Biztosító azzal, hogy téves tájékoztatást nyújtott Ügyfélnek a casco biztosítási szerződés díjával kapcsolatosan, az Ügyfelet a tájékozott ügyleti döntése meghozatalában korlátozta. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak az eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges valós információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-II-223/2012. számú végzéssel Ügyfél december 19-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a díj mértékének felülvizsgálatára és a biztosítási díj visszafizetésére irányuló részében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a

7 Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, május 02. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója