AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1155/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) ( ) (lakhelye:..., továbbiakban: Ügyfél) február 14-én érkeztetett kérelme alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi

2 Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél február 14-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél beadványában előadta, hogy június 21-én a ( ) frsz.-ú gépjárművére negyedéves díjfizetési gyakoriságú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. Ügyfél a szerződéskötéskor lakcímként a ( ) címet, levelezési címként pedig a ( ) címet adta meg. Ügyfél lakcíme ( ) címről ( ) címre módosult, amelyet Ügyfél január 12-én személyesen bejelentett a Biztosító ( )-i ügyfélszolgálati irodájában, valamint jelezte a Biztosító munkatársának, hogy a biztosítási díjat tartalmazó készpénzátutalásokat a ( ) címre kéri küldeni. Ügyfél a továbbiakban a Biztosítótól készpénzátutalási megbízást nem kapott, ezért február 3-án ismételten megkereste a Biztosító ( )-i ügyfélszolgálati irodáját, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy nyolc havi díjelmaradása van, és Ft összegű díjfizetési kötelezettsége áll fenn, amely az elmaradt díjak összegéből és fedezetlenségi díjból tevődik össze. 1. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító nem küldött részére készpénzátutalási megbízást, amelyen biztosítási díját befizethette volna. 2. Ügyfél beadványában kifogásolta a Biztosító által felszámított fedezetlenségi díjat. 3. Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító a díjhátralékáról, valamint a szerződése törléséről nem értesítette. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.

3 A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A DÍJELMARADÁSSAL ÉS A SZERZŐDÉS DÍJNEMFIZETÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE I.1. Tényállás A Biztosító május 2-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél június 21. napi kockázatviselési kezdettel, ( ) számon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. A szerződésre vonatkozó ajánlaton állandó lakcímként ( ) került rögzítésre, és feltüntetésre került, hogy a levelezési cím azonos az állandó lakcímmel. Az Ügyfél az ajánlaton rögzített adatokat aláírásával megerősítette. A Biztosító május 2-án és július 20-án kelt nyilatkozatai szerint június 28- án a Biztosító rendszerében rögzített adatok, valamint az Ügyfél ajánlati dokumentációján feltüntetett adatok összehangolása során a Biztosító adatbázisában megjelent a ( ) cím. Ekkor a ( ) cím a biztosított levelezési címeként, a ( ) cím pedig a szerződő levelezési címeként került rögzítésre. A ( ) cím egyéni ügyintézői rögzítéssel került be a Biztosító adatbázisába. A Biztosító úgy nyilatkozott, hogy a rögzítés során a címek nem lakcím, valamint levelezési címként kerültek rögzítésre, hanem a szerződő, valamint a biztosított levelezési címeként, annak ellenére, hogy a szerződő és a biztosított személye azonos volt. A Biztosító május 2-án kelt nyilatkozata szerint a Biztosító augusztus 14-én kiállította, és megküldte a ( ) címre az Ügyfél június 21-i kockázatviselési kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésére vonatkozó kötvényt, valamint a biztosítási díj befizetésére szolgáló, első készpénzátutalási megbízásokat. A kötvényen a szerződő levelezési címeként ( )., a biztosított lakcímeként pedig ( ) cím került feltüntetésre. Ezt követően a Biztosító az Ügyfél részére a további leveleket a ( ) címre küldte. A Biztosító május 2-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél részéről a levelezési címet érintő változásbejegyzési kérelem nem került benyújtásra a június 21-i kockázatviselési kezdetű szerződés élettartama során, az Ügyfél a levelezési cím módosítását január 12-én személyesen kérte a Biztosító ügyfélszolgálati irodájában. A Biztosító május 2-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél június 21-i kockázatviselési kezdetű szerződése június 20-ig volt díjjal rendezett, ezt követően az Ügyféltől a szerződésre befizetés nem érkezett. A Biztosító a július 9-én kelt, július 15-én postára adott díjfelszólító levelében értesítette az Ügyfelet a június 21. és szeptember 20. közötti időszakra fennálló díjhátralékáról. Ügyfél a díjhátralékát nem rendezte, ezért a szerződése augusztus 19-i hatállyal díjnemfizetéssel megszűnt. A Biztosító a augusztus 20-án kelt, augusztus 24-én postára adott törlésértesítő levelében tájékoztatta az Ügyfelet szerződése megszűnéséről. A Biztosító a július 9-én kelt díjfelszólító levelet, valamint a augusztus 20-án kelt törlésértesítő levelet is a ( ) címre küldte meg. A Biztosító május 2-án kelt nyilatkozata szerint a Biztosító tévedett a címek tekintetében az Ügyfél esetében.

4 I.2. Jogszabályi környezet A január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (4) bekezdése úgy rendelkezik: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdése kimondja, hogy a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a Biztosító május 2-án és július 20-án kelt nyilatkozatai, valamint a becsatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosítónak már június 28-án szerepelt a nyilvántartásában, hogy az Ügyfél levelezési címe ( ). A Biztosító a augusztus 14-én kelt, Ügyfél részére ugyanazon a napon megküldött kötvényen levelezési címként a ( ) címet tüntette fel, ennek ellenére a Biztosító a július 9-én kelt díjfelszólító levelet, valamint a augusztus 20-án kelt törlésértesítő levelet az Ügyfél lakcímére, azaz a ( ) címre küldte meg. Ügyfél a február 14-i fogyasztóvédelmi beadványában foglaltak szerint a Biztosító díjfelszólító és törlésértesítő levelét sem kapta meg. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél szerződése június 20-ig volt díjjal rendezett, és a Biztosító a július 9-én kelt díjfelszólító, valamint a augusztus 20- án kelt törlésértesítő levelet nem a rendszerében rögzített ( ) levelezési címre küldte meg, így az Ügyfél a Biztosító leveleit nem kaphatta meg, ezáltal a Biztosító megsértette a Gfbt. 21. (4)-(5) bekezdésében foglaltakat. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.

5 Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a Gfbt. sértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítónak a díjtartozás fennállásról való igazolható módon tett értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és igazolható módon tegyen eleget. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-II-739/2012. számú végzéssel Ügyfél február 14-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek (készpénzátutalási megbízás Biztosító által történő

6 rendelkezésre bocsátása), valamint a fedezetlenségi díj jog- és összegszerűségének felülvizsgálata tekintetében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja és a 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, szeptember 05. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója