h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6320/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (lakhelye: ( ), továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt , továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a díjfizetésre vonatkozó felszólítási, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettségének megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II. II/A. III. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz háromszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. III/A. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. IV. A Felügyelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályaira vonatkozó rendelkezéseket illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

2 A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél február 4-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél évre a Biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, B02 fokozatban, éves, csekkes díjfizetéssel. A díj befizetésének határideje március 2. napja volt. Az Ügyfél a befizetést csak április 2-án teljesítette, ezért szerződése március 3. napján díjnemfizetés miatt megszűnt. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a szerződés megszűnéséről a Biztosító nem küldött értesítést. A Biztosító az Ügyfél részére december 6-án visszautalt ( ) Ft-ot. Tekintettel arra, hogy a szerződés megszűnéséről az Ügyfél nem kapott értesítést, és a befizetett díjat is csak 2010 decemberében utalta vissza a Biztosító, az Ügyfélnek nem volt tudomása arról, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással március 3-át követően nem rendelkezett. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a december 29-én írt, en küldött beadványára a Biztosító nem válaszolt. Az Ügyfél évre vonatkozóan ismételten a Biztosítónál kötötte meg kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződését. A kötvény átvételekor szembesült azzal, hogy a kötvényen a bónusz besorolása helytelenül került feltüntetésre, B03 helyett B02. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

3 I. A Biztosító március 25-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél a ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre január 1-jei kezdettel kötött kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződést ( ) számon. A szerződés éves díjfizetési gyakorisággal, csekkes díjfizetés mellett jött létre. A Biztosító e nyilatkozatához mellékelte az Ügyfélnek küldött, ( ) számú szerződés kapcsán február 24-én kelt, március 4-én postázott díjfelszólító és a március 22-én kelt és március 24-én postázott törlésértesítő levél másolatát. A január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 21. (4) bekezdése szerint Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdésében szerint továbbá a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében az ( ) számú szerződés esetében a díj teljesítésére vonatkozó felszólítást a Biztosítónak január 30-áig, a szerződés megszűnéséről szóló értesítés március 18-áig kellett az Ügyfél részére megküldenie. A Gfbt. fent hivatkozott fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében továbbá a Biztosítónak igazolható módon kell a díjelmaradásról szóló értesítést és a szerződés megszűnéséről szóló törlésértesítőt az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor igazolható, ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő a biztosítón kívül álló személynek minősülő szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről ( -visszaigazolás, fax OK jelzés, postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is. A Biztosítónak tehát az értesítéseket oly módon kell megküldenie az Ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. Mindezért nem felelhet meg a jogszabályi követelménynek az, ha a Biztosító csupán olyan feladójegyzékkel rendelkezik, amely a konkrét címzettek feltüntetése nélkül tartalmazza adott esetben több ezer levél kiküldését, hiszen ez minden kétséget kizárólag nem igazolhatja azt, hogy adott ügyfél küldeménye valóban megküldésre is került az ügyfél részére. Éppígy nem elégséges bizonyítása az elküldésnek az, amikor a Biztosító azt tudja csak igazolni, hogy a postázást végző szervezeti egységének a küldeményt átadta. A Biztosító fent hivatkozott nyilatkozata szerint a díjfelszólító és törlésértesítő késedelmesen került kiküldésre, azonban a Biztosító nem tudta igazolni, hogy a törlésértesítő és díjfelszólító leveleket az Ügyfél részére igazolható módon megküldte.

4 A évre vonatkozó ( ) kötvényszámú szerződés esetében annak ellenére, hogy a díjat a Biztosító fedezethiány miatt az Ügyfél számlájáról lehívni nem tudta, a Biztosító az Ügyfél részére díjfelszólító levelet nem, csak egy fizetési emlékeztetőt küldött ben február 24-én. A fizetési emlékeztető tartalma a jogszabály szerinti díjfelszólító levél tartalmának nem felelt meg, mert sem a befizetés póthatáridejét, sem a díjbefizetés elmaradásának következményeit nem tartalmazta. Az ( ) kötvényszámú szerződésre vonatkozó törlésértesítőt március 17-én küldte meg a Biztosító az Ügyfélnek. Az ( ) kötvényszámú szerződés esetén a díjfelszólító levél megküldésének határideje január 30. napja, a törlésértesítő megküldésének határideje március 18. napja volt. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél részére nem, vagy nem a jogszabályban foglalt határidőn belül küldött díjfelszólító és törlésértesítő levelet, valamint azok postára adását nem tudta az Ügyfélre vonatkozóan egyedileg igazolni. A Biztosító ezzel megsértette a Gfbt. 21. (4) és (5) bekezdésében foglalt előírásokat. II. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél díjfizetésre történő felszólításának és a szerződés díjnemfizetés miatt történt megszűnéséről szóló tájékoztatás nem igazolható módon történt megküldésével, valamint az Ügyfél által befizetett biztosítási díj késői december 6-án történt - visszautalásával megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállásokat. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél sem a szerződés megszűnéséről szóló értesítő levelet sem a késedelmesen befizetett díjat nem kapta meg december 6. napjáig, így e időpontig joggal feltételezhette, hogy szerződése érvényes és hatályos. A Biztosító a szakmai gondosság követelményének nem tett eleget, így tájékoztatások elmulasztása miatt az Ügyfél számára nem tette lehetővé azt, hogy a szerződés valós állapotát ismerje, azaz nem volt lehetősége arra, hogy megfelelő ügyleti döntést hozzon, amely miatt a szerződés újrakötése és a fedezetlenségi díj megfizetésének szükségessége a vagyoni érdekeit érintik. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

5 Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A Felügyelet fentiek alapján megállapította továbbá, hogy a Biztosító az Ügyfelet tévedésben tartotta a szerződés állapotát illetően. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy a díjfelszólító levelet és a törlésértesítő levelet nem igazolható módon küldte meg az Ügyfél részére, valamint, hogy a biztosítási díj visszautalására is csak késedelmesen került sor, az Ügyfelet abban a téves feltevésben tartotta, hogy szerződése élő állapotú. Tekintettel arra, hogy a Biztosító tájékoztatási kötelezettséginek nem tett eleget, az Ügyfelet megtévesztette és nem tette számára lehetővé, hogy kockázat mérséklése érdekében intézkedéseket tegyen. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy a szerződés valós állapotára vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának megvalósítása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet tévedésben tartotta, megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben a fogyasztó a valós információkról kap tájékoztatás a Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, hiszen szembesülhetett volna azzal, hogy a gépjármű felelősségbiztosítás szerződése díjhiányos valamint az a díjhátralék megfizetésének hiánya következtében megszűnt. III. A Biztosító március 25-én, a Felügyeletnek tett nyilatkozatában elismerte, hogy az Ügyfél december 29-én kelt, és ugyanezen a napon, en továbbított panaszbeadványát csak március 8-án kelt levelében válaszolta meg. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 167/B. (7) bekezdése szerint a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

6 A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy az Ügyfél december 29-én kelt panaszbeadványát a 30 napos válaszadási határidőn túl, március 8-án kelt levelével válaszolta meg, megsértette a Bit. 167/B. (7) bekezdésében foglalt válaszadási határidőt. A Biztosító március 25-én kelt nyilatkozata szerint, a évre kötött ( ) számú szerződés besorolása B2 fokozatú volt kártörténeti előzményadatoknak megfelelően. Miután az Ügyfél elmulasztotta a szerződés január 1-jén esedékes éves díjának befizetését, a Biztosító a szerződést törölte. A évre vonatkozóan az Ügyfél a ( ) Alkusz Zrt. közvetítésével kötött e-gfb szerződést, amelyet szintén B02 besorolással vett a Biztosító szerződési állományba, ( ) kötvényszámon. IV. A 19/2009. (X.9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól (továbbiakban: PM rendelet) az alábbiak szerint rendelkezik: 3. (4) A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos és a teljes időszakban kármentes volt. A Felügyelet a Biztosító március 25-én kelt nyilatkozata alapján megállapított, hogy az Ügyfél szerződése a évben nem volt 9 hónapig hatályos, ezért a biztosító a PM rendelet 3. (4) bekezdésében foglalt, a szerződés besorolására vonatkozó szabályokat nem sértette meg. A szerződés besorolása ugyanis csak akkor emelkedik egy díjosztályt, ha az előzmény szerződés a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos és a teljes időszakban kármentes volt. Psztv. 71. (1) szerint: Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a Biztosítónak a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tegyen eleget a vonatkozó jogszabály szerinti díjfizetésre vonatkozó felszólítási, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettségének. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítónak a díjtartozás fennállásról való igazolható módon tett értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és igazolható módon tegyen eleget. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás

7 további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. A Felügyelet emellett a jogsértés miatt Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. E körben a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy az ügyfelek teljeskörű tájékoztatása a Biztosító jogszabályi kötelezettsége. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy a Biztosító azon mulasztásával, hogy nem értesítette igazolható módon az Ügyfelet a szerződés megszűnéséről, a biztosítási díjat több, mint fél év késedelemmel utalta vissza, Ügyfelet megtévesztette és tévedésben tartotta. Ennek alapján Ügyfél csak december 6- án értesült arról, hogy nem rendelkezik élő szerződéssel, mivel szerződése március 3-án díjnemfizetéssel megszűnt. A Biztosító az Ügyfél megfelelő tájékozódásához fűződő jogát mulasztás megvalósításával sértette meg, amellyel alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására. Ennek alapján a jogsértés az Ügyfél vagyoni érdekeit is sértette. A Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a határozat rendelkező része III. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban a panaszok kezelése során maradéktalanul tegyen eleget jogszabályban előírt válaszadási kötelezettségének. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A válaszadási határidő elmulasztása tekintetében a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 64. -ban, továbbá az 7. (3) bekezdésében és 1. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja.

8 A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, június 27. Balogh László s.k. a PSZÁF alelnöke