h a t á r o z a t o t A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-8239/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az K&H Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a K&H Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1068 Budapest, Benczúr u. 47., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetésére vonatkozó felszólítási kötelezettség megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. II. II/A. III. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetésére vonatkozó felszólítási kötelezettség megsértése miatt Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt szemben Ft, azaz százötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Biztosító panaszkezelését illetően jelen ügy vonatkozásában jogszabálysértést nem állapított meg. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszegek után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

2 A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél május 26-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél január 2-án segédmotort vásárolt, amelyre még aznap kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött a ( ) Alkusz Zrt. (továbbiakban: Alkusz) közvetítésével a Biztosítónál. Az Ügyfél nyilatkozata szerint telefaxon január 2-án megküldte az Alkusznak a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat, majd két hét múlva az Alkusz kérésére ismételten elküldte azokat. 1. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a részére megküldött kötvényen a tulajdonszerzés dátumát tévesen tüntette fel, mivel a valós január 2. napja helyett január 2-ai dátum szerepelt a kötvényen, így az Ügyfélnek a kötvény kiküldésével együtt fedezetlenségi díj megfizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízást is küldött. 2. Az Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy bár a szerződés éves díját befizette, a Biztosító szerződést díjnemfizetésre hivatkozással törölte. 3. Az Ügyfél beadványában kifogásolta továbbá, hogy a Biztosítótól nem kapott választ panaszleveleire. 4. Az Ügyfél a Felügyelethez július 2-án érkezett elektronikus levelében a Biztosítótól kártérítés kifizetését kérte. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 2

3 I. A Biztosító július 28-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél január 17-én kötötte kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződését interneten, éves díjfizetéssel. Az ajánlathoz csatolt adásvételi szerződés alapján az Ügyfél a gépjárművet január 02-án vásárolta. A január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 3. (7) bekezdése értelmében az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díj nemfizetés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj. Az üzembentartó a Gfbt. 22. (1) bekezdése értelmében köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni, valamint a (2) bekezdés szerint a teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A Biztosító a Gfbt. fenti rendelkezései alapján ( ) Ft fedezetlenségi díjat állapított meg az Ügyfél szerződésére vonatkozóan, aminek befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízást küldött az Ügyfél részére február 13-án. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél csak a ( ) Ftos biztosítási díjat fizette meg március 2-án, a Biztosítónak ezen összeget fedezetlenségi díjként kellett könyvelnie, így az Ügyfél szerződésén díjhiány mutatkozott. A Gfbt 21. (4) bekezdése szerint Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Biztosító július 26-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfélnek április 10-én díjfelszólító levelet küldött. A Biztosító a levél feladása vonatkozásában csatolta a postaküldemények feladójegyzéke megnevezésű dokumentumokat, azonban azokon csupán a feladott küldemények darabszáma szerepel, ugyanakkor azokból a címzett nem állapítható meg. A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a Biztosítónak igazolható módon kell a díjfelszólító levelet az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor igazolható, ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő a biztosítón kívül álló személynek minősülő szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről ( -visszaigazolás, fax OK jelzés, postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is. 3

4 A Felügyelet álláspontja szerint a Biztosítónak a díjfelszólító levelet oly módon kell megküldenie az Ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. A díjnemfizetéssel történő szerződés megszűnésről szóló levél (a továbbiakban: küldemény) hagyományos postai küldeményként történő kiküldése esetében olyan dokumentáció rendelkezésre állása biztosítja az igazolhatóságot, amellyel bizonyítható, hogy a posta az értesítéseket kézbesítés érdekében ténylegesen átvette. A dokumentációnak tételesen tartalmaznia kell az ügyfél azonosítását lehetővé tevő adatokat (például név, szerződésszám), illetőleg a kiküldött értesítés fajtáját is. Ebből következik, hogy önmagában az, hogy a biztosító a küldeményeket nyomtatásra átadta, nem bizonyítja azt, hogy a küldemények a kézbesítés érdekében is átadásra kerültek a postai szolgáltató részére. Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban nem tudta igazolni, hogy a díjfelszólító levelet az Ügyfél részére igazolható módon megküldte. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító a fenti magatartásával megsértette a Gfbt. 21. (4) bekezdésében foglaltakat. A Gfbt. 21. (5) bekezdése szerint a Biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. A Biztosító tekintettel arra, hogy Ügyfél részéről további befizetés nem érkezett, a szerződést a Gfbt. fent idézett 21. (4) bekezdése alapján április 27-i dátummal törölte, amiről május 13-án kelt törlésértesítő levelében értesítette az Ügyfelet. Tekintettel arra, hogy Ügyfél kérelmében elismeri, hogy a Biztosító a szerződés megszüntetéséről értesítette, a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a Gfbt. 24. (5) bekezdésében foglalt előírásnak eleget tett. II. Az Alkusz augusztus 19-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél február 19-én jelezte az Alkusz telefonos ügyfélszolgálatán, hogy az adásvételi szerződésen és ebből adódóan az ajánlaton is elírásra került a kockázatviselés kezdete, így február 24-én a helyes tulajdonszerzési dátumot igazoló adásvételi szerződés beérkezését követően az Alkusz február 24-én és április 2-án megkereste a Biztosítót, és kérte az Ügyfél szerződésének módosítását. Az Alkusz nyilatkozata szerint a Biztosítótól egyik megkeresésére sem kapott választ. A Biztosító július 28-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél szerződésén a kockázatviselés kezdetét az Ügyfél által április 15-én ismételten megküldött adásvételi szerződés alapján, július 7-én módosította. A Felügyelet a megállapított tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) alábbi rendelkezéseivel is összevetette. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, 4

5 a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A Biztosító által a valós adatok alapján kiszámított fedezetlenségi díj összegére vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának megvalósítása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül, figyelemmel arra, hogy ezen információ birtokában van lehetősége az Ügyfélnek arra, hogy a valós adatok alapján kiszámított, jogosan kiterhelhető fedezetlenségi díjra vonatkozó tájékoztatás alapján teljesíthessen befizetést, illetőleg e befizetéssel kötelezően fenntartani rendelet szerződése érvényességét biztosíthassa. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél szerződését, a helyes adattartalommal rendelkező adásvételi szerződés február 24-ei beérkezése ellenére csak július 7-én módosította, és időközben a szerződést díj nem fizetésre hivatkozással megszüntette. A Biztosító ezzel a magatartásával Ügyfél számára nem tette lehetővé azt, hogy szerződése valós állapotát ismerje, azaz nem volt lehetősége arra, hogy megfelelő ügyleti döntést hozzon, mivel nem volt lehetősége arra, hogy a szerződésén keletkező valós összegű fedezetlenségi díjat befizesse, így szerződését életben tartsa. 5

6 A Biztosító a szakmai gondosság követelményeinek nem tett eleget azzal, az Ügyfél szerződését az adásvételi szerződés február 24-i beérkezése ellenére csak július 07-én módosította, így az Ügyfélnek nem volt tudomása fedezetlenségi díjának valós mértékéről. Mindezek alapján a Felügyelet a Biztosító fent részletezett mulasztását az Fttv. 7. (1) bekezdésében foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. (1) bekezdésének tilalmába ütköző tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. III. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél április 15-i elektronikus levelét aznap, a május 20-án és 21-én kelt elektronikus leveleit május 25-én kelt levelében, az Ügyfél július 2-án kelt panaszlevelét pedig a július 7-én kelt levelében válaszolta meg. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B. (1) bekezdésében foglaltak szerint a biztosító és a független biztosításközvetítő (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A Bit. 167/B. (7) bekezdése szerint a a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, továbbá arra, hogy a Biztosító Bit.-ben előírt válaszadási kötelezettségének eleget tett a Felügyelet megállapította, hogy Biztosító panaszkezelése során jogszabálysértést nem követett el. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a rendelkező rész I. pontjában foglaltak szerint és megtiltotta a Biztosítónak a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a biztosító a továbbiakban tegyen eleget kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. A Felügyelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a határozat rendelkező része I/A. pontjában Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésre kötelezte a Biztosítót. E körben a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók megfelelő tájékozottságához fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a díjfelszólító levél kiküldésére 6

7 vonatkozó határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A díjfelszólító levél időben történő kiküldése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy szerződése díjrendezettségét, illetőleg állapotát illetően tájékozott legyen. A jogszabály által előírt igazolható módon való értesítési kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek tájékoztatására szolgáló küldemények megküldésére úgy kerüljön sor, hogy utólag a megküldés ténye bizonyítható legyen, így ezen előírás betartására minden szerződő tekintetében megvalósuljon. Különösen fontos szerepe van ezen előírás szerinti magatartásnak akkor, amikor ehhez kapcsolódó jogvita során a kötelezettség betartásának bizonyítása, illetőleg a Felügyelet által folytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a megküldés tényét a biztosító egyesületnek igazolnia szükséges. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítót a határozat rendelkező része II/A. pontjában Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Biztosító azzal, hogy a fedezetlenségi díj összegével kapcsolatosan Ügyfél részére nem nyújtott megfelelő információt, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így mulasztása alkalmas volt az ügyféli (fogyasztói) döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet megjegyzi, hogy a FK-II-1788/2011. számú végzésével az eljárást fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel a kérelemnek a Biztosító általi kártérítés megállapítására vonatkozó részében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, 48/A. - 48/J. -aiban, valamint az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. 7

8 A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, augusztus 31. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója 8