h a t á r o z a t o t A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7357/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt , a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s

2 Az Ügyfél február 28-án érkeztetett és április 5-én kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél a Biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. Ügyfelet a Biztosító a január 21-én kelt február 11-én kézbesített levelében arról tájékoztatta, hogy ( )- Ft elmaradása van, és a hátralékos díj kiegyenlítésére szólította fel. Ezt követően az Ügyfél telefonon megkereste a Biztosítót, ekkor azt a tájékoztatást kapta, hogy a első félévi biztosítási díj befizetése késedelmesen, a második félévi díj befizetése pedig egyáltalán nem történt meg, ezért a Biztosító az elmaradt díj, valamint fedezetlenségi díj megfizetésére hívta fel az Ügyfelet. Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító évben díjfelszólító levelet nem küldött részére, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése törléséről nem tájékoztatta, valamint a évi díjfelszólító levelet is késedelmesen kapta meg. Ügyfél előadta továbbá, hogy a első félévére vonatkozó, késedelmesen befizetett biztosítási díjat a Biztosító csak február 28-án utalta vissza részére. Ügyfél kifogásolta továbbá a felszámított fedezetlenségi díj jog- és összegszerűségét, és kérte az összeg megfizetése alóli felmentését. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). Jogsértés megvalósulásának megállapítására az alábbi tényállás figyelembevételével került sor: A Biztosító június 1-jén és június 27-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötötte meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését a Biztosítónál. Az Ügyfél a biztosítás díját féléves gyakorisággal, készpénzátutalási megbízáson keresztül kívánta rendezni.

3 A Biztosító nyilatkozata szerint a első félévére vonatkozó díj lehívását először január 4-én, majd február 3-án kezdeményezte, de fedezethiány miatt a lehívás nem teljesült. A Biztosító január 19-én kelt díjfelszólító levelet küldött az Ügyfélnek, amelyben elmaradása rendezésére szólította fel, azonban az Ügyfél a hátralékos díj befizetését a rendelkezésre álló határidőn túl, május 12-én teljesítette. A Biztosító a január 1- jén esedékes díj meg nem fizetése miatt a szerződést március 3-án megszüntette, amiről a március 12-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet. A Biztosító a január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötött kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződést illetően a január 21-én kelt levelével az esedékes biztosítási díj, valamint fedezetlenségi díj megfizetésére hívta fel az Ügyfelet. A Biztosító az Ügyfél évre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését díjnemfizetés miatt megszüntette, és erről a március 12-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet. A január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (4) bekezdése szerint Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdésében szerint a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a Biztosítónak igazolható módon kell a díjelmaradásról szóló értesítést és a szerződés megszűnéséről szóló törlésértesítőt az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor igazolható, ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő a biztosítón kívül álló személynek minősülő szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről ( -visszaigazolás, fax OK jelzés, postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is. A Biztosítónak tehát az értesítést oly módon kell megküldenie az Ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. Mindezért nem felelhet meg a jogszabályi követelménynek az, ha a Biztosító csupán olyan feladójegyzékkel rendelkezik, amely a konkrét címzettek feltüntetése nélkül tartalmazza adott esetben több ezer levél kiküldését, hiszen ez minden kétséget kizárólag nem igazolhatja azt, hogy adott ügyfél küldeménye valóban megküldésre is került az ügyfél részére. Éppígy nem elégséges bizonyítása az elküldésnek az, amikor a Biztosító azt tudja csak igazolni, hogy a postázást végző szervezeti egységének a küldeményt átadta.

4 A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító nem tudta igazolni, hogy a díjelmaradásra vonatkozó, illetőleg a szerződés díjnemfizetéssel történő megszüntetéséről szóló értesítéseket az Ügyfél részére megküldte, ezzel megsértette a Gfbtv. 21. (4)-(5) bekezdéseit. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a díjfelszólítással és a szerződés megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. A díjfelszólítással és a szerződés megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítót ,- Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosító díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosító alapvető kötelezettsége, hogy a megszűnésről való tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott módon tegyen eleget. A felszólító levél, és a szerződés megszűnésről való értesítés vonatkozásában a jogalkotó amiatt rendelkezik a megküldés igazolható módon való teljesítéséről, mert e tájékoztatási kötelezettségek célja az, hogy az Ügyfél tudomást szerezzen arról, hogy a jogszabályi rendelkezések által kötelezően előírt biztosítása vonatkozásában milyen szerződéses helyzetben van, és így a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodni tudjon. A jogszabály által előírt igazolható módon való értesítési kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek tájékoztatására szolgáló küldemények megküldésére úgy kerüljön sor, hogy utólag a megküldés ténye bizonyítható legyen, így ezen előírás betartására minden szerződő tekintetében megvalósuljon. Különösen fontos szerepe van ezen előírás szerinti magatartásnak akkor, amikor ehhez kapcsolódó jogvita során a kötelezettség betartásának bizonyítása, illetőleg a Felügyelet által folytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a megküldés tényét a Biztosítónak igazolnia szükséges. A Felügyelet megjegyzi, hogy a FK-II-7356/2011. számú végzésével az eljárást fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel a kérelemnek a fedezetlenségi díj jog- és összegszerűségének felülvizsgálatára irányuló részében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, 64. -ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való

5 alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, augusztus 12. dr. Kolozsi Sándor s.k., ügyvezető igazgató