h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-B-1004/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Union Biztosító) hivatalból folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban, Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet az Union Biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések tekintetében a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet az Union Biztosítóval szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II. A Felügyelet az Union Biztosítóval szemben a fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó jogszabályi előírás tárgyában jogszabálysértést nem állapított meg. III. A Felügyelet az Union Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabályi előírás tárgyában jogszabálysértést nem állapított meg. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a

2 Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél július 20-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben az Union Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél a ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett az ( ) Biztosítónál 2010-ben, ( ) kötvényszámon. A biztosítás díjfizetésének módja díjlehívás volt, negyedéves díjfizetési gyakorisággal. Ügyfél január 1-jei kockázatviselési kezdettel a fenti forgalmi rendszámú gépjárműre a ( ) ( Alkusz) keresztül az UNION Biztosítónál kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést. Az Union Biztosító április 8-án kelt számlalevelében ( ) Ft fedezetlenségi díjelőírásról tájékoztatta az Ügyfelet, mivel az Ügyfél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése az ( ) Biztosítónál a IV. negyedéves biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg. Az Union Biztosító a április 18-án kelt levelében ( ) Ft biztosítási díjelmaradásról tájékoztatta az Ügyfelet. Az Union Biztosító a május 26-án kelt levelében értesítette az Ügyfelet, hogy a biztosítási szerződése a fedezetlenségi díj és az első díj meg nem fizetése miatt megszűnt. 1. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy az Union Biztosító nem tájékoztatta megfelelően a biztosítási szerződésének díjelőírásairól és a biztosítási szerződésén keletkezett díjelmaradásról. 2. Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy szerződése díjnemfizetéssel történő megszűnése következtében elvesztette B10 bonus besorolását. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE

3 I. A BONUS-MALUS RENDSZERRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLY MEGSÉRTÉSE I.1. Tényállás Az Union Biztosító augusztus 26-án kelt nyilatkozata szerint Ügyfél január 1-jei kockázatviselési kezdettel az Alkuszon keresztül kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött az Union Biztosítónál, negyedéves díjfizetési gyakorisággal. Az Union Biztosító szeptember 21-én kelt nyilatkozatához mellékelt biztosítási ajánlaton a biztosítás negyedéves díja ( ) Ft-ban került megállapításra, amely tartalmazta az Union Biztosító által alkalmazott, ún. ( ) kedvezményt. Ügyfél a első negyedéves biztosítási díjat január 10-én az Union Biztosítónak megfizette. Az Union Biztosító szeptember 21-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél előzményszerződése bonus besorolásának megállapítása céljából március 16-án a BOMA rendszeren keresztül megkeresést indított az Ügyfél előzménybiztosítását kezelő ( ) Biztosító felé. Az Union Biztosító a fenti megkeresésére március 30-án azt a választ kapta az ( ) Biztosítótól, hogy az Ügyfél előzményszerződése szeptember 30-án szűnt meg díjnemfizetés miatt. I.2. Jogszabályi környezet A tárgyidőszakban hatályos, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X.9.) PM Rendelet (továbbiakban: PM Rendelet) 7. (4) és (5) bekezdése rendelkezik a kártörténeti adatok bekérésére vonatkozó kötelezettségről. (4) A biztosító köteles a szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül a gépjármű hatósági jelzésének és a megszűnt biztosítást igazoló okirat (kötvény) számának megadásával az előző biztosítót írásban megkeresni a 6. (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő igazolás bekérése céljából. (5) A biztosító a 6. (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás beérkezését, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek bekövetkezését követő 15 napon belül az igazolás adattartalma, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak alapján a szerződést - a biztosítási időszakra vonatkozó hatállyal - besorolja. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy az Ügyfél kárelőzményi adatainak bekérése céljából az Union Biztosító március 16-án, azaz az Ügyfél biztosítási szerződésének hatálybalépését követő 30 napon túl indított megkeresést az Ügyfél előzménybiztosítását kezelő ( ) Biztosító felé, mely eljárásával megsértette a PM Rendelet 7. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségét. II. A FEDEZETLENSÉGI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE II.1. Tényállás Az Union Biztosító szeptember 21-én kelt nyilatkozatához mellékelt dokumentumok szerint az Union Biztosító az Ügyfél előzményszerződésére vonatkozó, BOMA rendszeren keresztül március 16-án indított lekérdezés alkalmával március 30-án azt a választ kapta az ( ) Biztosítótól, hogy az Ügyfél előzményszerződése díjnemfizetés miatt szeptember 30-

4 án törlésre került, és fedezetlenségi időszakként a október 1. és január 1. közötti időszak került feltüntetésre. Az ( ) Biztosító január 12-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél ( ) Biztosítóval kötött szerződése a január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan díjhiányos volt. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél a IV. negyedéves díjat elmulasztotta befizetni, az ( ) Biztosító az Ügyfél szerződését december 9-én díjnemfizetés miatt, október 1-jei hatállyal törölte. Az ( ) Biztosító az Union Biztosító BOMA rendszeren keresztül indított lekérdezésére március 28-án azt a választ adta, hogy az Ügyfél szerződése szeptember 30-án, díjnemfizetéssel szűnt meg. Az Union Biztosító augusztus 26-án kelt nyilatkozata szerint a október 1. és december 31. közötti időszakra az ( ) Biztosító március 30-ai, BOMA rendszeren keresztül adott válasza alapján fedezetlenségi díjat számolt fel, amiről a április 8-án kiállított számlával tájékoztatta az Ügyfelet. Az Ügyfél a számlát a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez csatolta. Az Union Biztosító a számlán megjelölte, hogy a és a közötti időszakra ( ) Ft fedezetlenségi díjat számolt fel. Az Union Biztosító a április 18-án kelt levelében az Ügyfelet ( ) Ft díjhátralékról tájékoztatta, mely tartalmazta a második negyedéves díj összegét is. Az Ügyfél a díjfelszólító levelet a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez csatolta. Az Union Biztosító szeptember 21-ei nyilatkozata szerint az Ügyfél által január 10-én I. negyedéves díjként befizetett Ft-ot, és a május 19-én II. negyedéves díjként befizetett ( ) Ft-ot fedezetlenségi díjként számolta el. II.2. Jogszabályi környezet A január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 22.. (1)-(6) bekezdései úgy rendelkeznek: (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. (2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. (3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani. (4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható. (5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni. (6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy Union Biztosító az Ügyfél előzményszerződésére vonatkozó, BOMA rendszeren keresztül március 16-án indított lekérdezés alkalmával március 30-án azt a választ kapta az ( ) Biztosítótól, hogy az Ügyfél előzményszerződése díjnemfizetés miatt szeptember 30-án törlésre került, és fedezetlenségi időszakként a október 1. és január 1. közötti időszak került feltüntetésre.

5 Az Union Biztosító a lekérdezés eredménye alapján - az arról történt tudomásszerzést követően - fedezetlenségi díjat számolt fel, amiről a április 8-án kiállított számlával tájékoztatta az Ügyfelet. A Felügyelet megállapította, hogy az Union Biztosító eleget tett a Gfbt. 22. (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének. Az Union Biztosító április 18-án a tárgyi időszakra vonatkozó biztosítási díj és a fedezetlenségi díj vonatkozásában díjfelszólító levelet küldött Ügyfél részére. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító eljárása megfelel a Gfbt. 22. (6) bekezdésének, mely szerint a fedezetlenségi díj megfizetésének elmaradása esetén a Gfbt. 21. (4) bekezdése szerint kell eljárni. III. A DÍJELMARADÁSSAL ÉS A SZERZŐDÉS DÍJNEMFIZETÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG III.1. Tényállás Az Union Biztosító a II. negyedéves biztosítási díjról március 26-án állított ki és küldött számlát az Ügyfélnek. Az Union Biztosító a fedezetlenségi díjról történt tudomásszerzést követően április 18-án kelt díjfelszólító levelében az Ügyfelet a biztosítási díjhátralék és fedezetlenségi díj, összesen ( ) Ft megfizetésére hívta fel. Az Union Biztosító a befizetésre az esedékességtől számított 60 napos türelmi időt jelölt meg. Az Ügyfél a díjfelszólító levelet a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez csatolta. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél január 10-én I. negyedéves díjként befizetett ( ) Ft-ot és május 19-én II. negyedéves díjként befizetett ( ) Ft-ot. Az Ügyfél ezentúl további befizetéseket nem teljesített, a fedezetlenségi díj összegét az Union Biztosító felhívása ellenére nem fizette meg. Az Union Biztosító a befizetéseket a fedezetlenségi díjra könyvelte el, és mivel a befizetet összeg a fedezetlenségi díjat nem fedezte, ezért a Biztosító megállapította, hogy az Ügyfél biztosítási szerződése a díjesedékességet követő 60. napon, március 1-jén megszűnt. A biztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről az Union Biztosító az Ügyfelet a május 26-án kelt levelében értesítette. Ügyfél a törlésértesítő másolatát csatolta a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez. III.2. Jogszabályi környezet A Gfbt. 21. (4) bekezdése úgy rendelkezik: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdése kimondja, hogy a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. III.3. Tényállás minősítése

6 A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során rendelkezésre álló dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az Union Biztosító a BOMA lekérdezésére érkező választ megelőzően március 26-án a II. negyedéves biztosítási díjról számlát állított ki és posztázott az Ügyfél részére. A Felügyelet megállapította, hogy az Union Biztosító a BOMA lekérdezés eredményének megismerését követően - az ( ) Biztosító március 30-ai válasza alapján április 8- án a fedezetlenségi díjról és a tárgyévi, eddig az időpontig esedékes biztosítási díjról is számlát állított ki és postázott az Ügyfél részére. Az eljárás során megállapítható volt, hogy az Union Biztosító április 18-án díjfelszólító levelet postázott a fennálló biztosítási díjhátralékról és fedezetlenségi díjról az Ügyfél részére, amelyben arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a szerződés díjnemfizetés címen történő megszűnését eredményezi, ha a fedezetlenségi díjat és a tárgyidőszakra előírt biztosítási díjat, a díjak esedékességétől számított 60. napig nem fizeti meg, valamint arról is tájékoztatta, hogy a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjjal együtt köteles teljesíteni. A Felügyelet megállapította, hogy az Union Biztosító eljárása megfelelt a Gfbt. 21. (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének, tekintettel arra, hogy Ügyfél részére a díjesedékességtől április 1-jétől számított 30 napon belül, április 18-án díjfelszólító levelet postázott. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy az Union Biztosító az Ügyfél által január 10-én és május 19-én teljesített befizetéseket fedezetlenségi díjként könyvelte le, az Ügyfél részéről további befizetés nem érkezett. Az Ügyfél által teljesített befizetések a fedezetlenségi díjat csak részben, az esedékes biztosítási díjat pedig nem fedezték, amelyre tekintettel Ügyfél szerződése a törvény erejénél fogva március 1-jei hatállyal visszamenőleg megszűnt. A Felügyelet megállapította, hogy az Union Biztosító csak az Ügyfél május 19-én teljesített befizetését követően kerülhetett abba helyzetbe, hogy Ügyfél szerződése tekintetében annak díjnemfizetéssel történő megszűnését megállapítsa, tekintettel arra, hogy csak a türelmi idő alatt befizetett összeg ismeretében látta azt, hogy a díj meddig nyújt fedezetett a kockázatviselésre. A Felügyelet megállapította, hogy az Union Biztosító május 26-án kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy szerződése díjnemfizetés címen március 1-jei hatállyal megszűnt. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél állításával ellentétben, miszerint nem kapott tájékoztatást a Biztosítótól, az Union Biztosító eljárása megfelelt a Gfbt. 22. (6) bekezdése alapján a Gfbt. 21. (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, mivel a fedezetlenségi díjról küldött az Ügyfél részére díjfelszólító levelet és a szerződés megszűnéséről - annak megállapíthatóságát követően - határidőben tájékoztatta Ügyfelet. Ezt az Ügyfél által csatolt dokumentumok is igazolják. IV. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS(EK) A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

7 Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában az Union Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt az Union Biztosítóval szemben Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, az Union Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés az ügyfél biztosítási szerződésének végleges bónusz fokozatának megállapításával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a Biztosító kötelezettségévé teszi, hogy az ügyfél szerződésének hatálybalépését követő 30 napon belül az előző biztosítót írásban megkeresni megfelelő igazolás bekérése céljából. Az ügyfélnek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a Biztosító a jogszabályban foglalt határidőn belül intézkedjen a lekérdezésről, hiszen ügyfél így kerül abba a helyzetbe, hogy szerződése a tényleges végleges bónuszfokozatba kerüljön. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-II-348/2012. számú végzésében az Ügyfél július 20-án érkeztetett beadványa alapján indult eljárást a fedezetlenségi díj jog- és összegszerűségének és a biztosítási szerződés bonusz besorolásának felülvizsgálata tekintetében megszüntette.

8 A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése i) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, május 25. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója