h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1038/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (Ügyfél) képviseletében ( ) (Képviselő) november 25-én érkeztetett kérelme alapján az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1091 Budapest, Üllői út 1., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I./A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II. A Felügyelet a Biztosítónak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. III. A Felügyelet a Képviselő kérelmére lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket illetően jogszabálysértést nem tárt fel, a kérelem ezen részét jogszabálysértés megállapítása hiányában elutasítja. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési

2 kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Képviselő november 25-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél az ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval, negyedéves díjfizetési gyakorisággal. Az Ügyfél a biztosítás díjait átutalással fizette meg a Biztosítónak. Képviselő beadványa szerint az Ügyfél július 3-án és augusztus 13-án - két alkalommal közlekedési balesetet okozott. Az Ügyfél a Biztosítót nevezte meg felelősségbiztosítójaként, a birtokában lévő igazolókártya alapján, amely szerint augusztus 31-ig biztosítási szerződése fennáll. Képviselő beadványa szerint az Ügyfél december 21-én, május 16-án és augusztus 29-én teljesített díjfizetést a Biztosító részére. Ügyfél a Biztosító szeptember 5-én kelt levelének szeptember 8-án történt kézhezvételekor értesült arról, hogy biztosítási szerződése június 21-én díjnemfizetés miatt megszűnt. Ügyfél ekkor felhívta a Biztosító munkatársát, aki arról tájékoztatta, hogy a káreseményekért a Biztosító helytáll. Ügyfél ezt követően szeptember 15-én telefaxon küldött levelében is kérte a Biztosítót szerződésének felülvizsgálatára. Képviselő beadványa szerint a augusztus 13-án történt káreseményben érintett károsult arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a Biztosító úgy nyilatkozott, hogy nincsen helytállási kötelezettsége, mivel 2011 nyarán nem volt érvényes az Ügyfél kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződése. Képviselő beadványában kifogásolta, hogy az Ügyfél a Biztosítótól a díjelmaradásra vonatkozóan nem kapott díjfelszólító levelet, valamint azt, hogy a Biztosító - az Ügyfél díjfizetése ellenére - a biztosítási szerződésének megszűnéséről tájékoztatta az Ügyfelet. Képviselő kifogásait október 26-án kelt levelében a Biztosítónak is megküldte, valamint azt kérte, hogy a Biztosító ismerje el fizetési kötelezettségét a károsultak felé és erről az Ügyfelet is tájékoztassa. A Képviselő december 14-én kelt kiegészítő beadványa szerint a Biztosító november 24-én kelt levelében arról tájékoztatta, hogy a Biztosító a fizetési kötelezettségét elismeri. Képviselő kiegészítő beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a fizetési kötelezettség elismerése mellett arról tájékoztatta, hogy a kártérítési felelősség megállapíthatóságának még

3 nincsenek meg a feltételei. A Képviselő március 28-án kelt kiegészítő beadványa szerint a Biztosító helyt állt a beadványban megjelölt káresemények kapcsán. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A DÍJELMARADÁSSAL ÉS A SZERZŐDÉS DÍJNEMFIZETÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG I.1. Tényállás A Felügyelet a január 5-én kelt végzésével arra irányuló nyilatkozattételre hívta fel a Biztosítót, hogy a Képviselő fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vizsgálja meg, az abban feltett valamennyi kérdést válaszolja meg. A Felügyelet ezen végzésében felhívta továbbá a Biztosítót, hogy igazolja a díjfelszólító levél kiküldésének tényét. A Biztosító február 9-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél november 25-én kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést negyedéves díjfizetési gyakoriság megjelölése mellett - az ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre, melynek díjfizetési kezdete január 1-je volt. A Biztosító tájékoztatása szerint az Ügyfél évre vonatkozó éves biztosítási díja ( ) Ft, így a szerződés negyedéves díja ( ) Ft volt. A Biztosító fenti nyilatkozata szerint az Ügyfél december 22-én ( ) Ft-ot, majd - a II. negyedévre április 1-jén esedékes díjat május 17-én is ( ) Ft biztosítási díjat fizetett meg. Fentiek miatt az Ügyfél biztosítási szerződésén az első és második negyedévre vonatkozóan összesen ( ) Ft díjhiány keletkezett. A Biztosító február 9-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél által befizetett összesen ( ) Ft így nem a második negyedév végéig, azaz június 30-ig, hanem június 21-ig tette az Ügyfél biztosítási szerződését díjrendezetté. A Biztosító úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfélnek címzett díjfelszólító levél kiküldését nem tudja igazolni. Ezt követően a Biztosító február 9-én kelt nyilatkozata szerint a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről szeptember 6-án postázott törlésértesítő levelet az Ügyfélnek. A Biztosító fenti nyilatkozata szerint az Ügyfél biztosítási szerződését június 21-ei hatállyal a részdíjakkal fedezett időszak utolsó napján - szüntette meg díjnemfizetéssel.

4 Képviselő beadványában rögzítette, hogy az Ügyfél szeptember 8-án a törlésértesítő levelet kézhez vette. Biztosító fenti nyilatkozata szerint a szerződés III. negyedéves díját - amely július 1-jén volt esedékes az Ügyfél augusztus 29-én fizette meg átutalással, azonban a szerződés ekkor már törölt volt, így a Biztosító a díjat szeptember 9-én az Ügyfél részére visszautalta. I.2. Jogszabályi környezet A január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. A Gfbt. 21. (4) bekezdése úgy rendelkezik: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdése szerint a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet állásfoglalása szerint a biztosítási szerződés szerződő felének díjfizetési kötelezettsége a biztosítási díj esedékességekor annak teljes összegére áll fenn, azonban ha az esedékes biztosítási díjat csak részben fizetik meg, ez olyan részteljesítésnek minősül, amelyet a biztosító köteles elfogadni, miután mind a szerződő fél pénzszolgáltatása, mind pedig a biztosító szolgáltatása - a kockázatviselés időtartamának arányosíthatósága alapján osztható. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénynek (Ptk.) a biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályai ennek megfelelően a vagyon-, és így a felelősségbiztosítás esetében külön rendelkezést (Ptk (1) bek.) tartalmaznak arra az esetre, ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg. Ennek alapján, ha a kötelezett csak részben teljesít, akkor a szerződés változatlan biztosítási összeggel a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A Biztosító a Gfbt. 21. (1) és (4) bekezdése alapján köteles az Ügyfél részére díjfelszólítót küldeni, így a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosítónak kötelezettsége áll fenn, hogy az előírt ( ) Ft és a befizetett ( ) Ft között mutatkozó díjkülönbözetről igazolható módon díjfizetési felszólítást küldjön az Ügyfél részére. A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás során a díjfelszólító levél küldését igazolni nem tudta és nem is nyilatkozott arról, hogy küldött volna díjfelszólítót az Ügyfél részére. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító ezzel megsértette a Gfbt. 21. (4) bekezdésében foglaltakat. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította továbbá, hogy az Ügyfél a első és második negyedévre esedékes ( ) Ft biztosítási díjkülönbözetet nem fizetette meg, így az Ügyfél által a első és második negyedévre befizetett biztosítási díjakkal a biztosítási szerződés június 21-ig vált díjrendezetté.

5 Az iratok alapján megállapítható, hogy Ügyfél biztosítási szerződése már az első negyedévben díjhiányos volt, mivel a ( ) Ft előírt díj helyett csak ( ) Ft megfizetése történt meg, ugyanakkor a Biztosító az Ügyfél részére 60 napos póthatáridő tűzésével díjfelszólító levelet nem küldött. Megállapítható az is, hogy az Ügyfél a II. negyedéves díjat késve április 1-jei esedékesség helyett május 17-én fizette meg. Az Ügyfél által május 17-én megfizetett - díjjal a szerződés június 21-ig vált díjjal rendezetté. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a június 21-ei díjrendezettségi dátumot tekintve a Biztosító késedelmesen, szeptember 5-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet a szerződés megszűnéséről, így arra - a Biztosító által megjelölt megszűnési időponthoz képest - 15 napon túl került sor. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító a fenti magatartásával megsértette a Gfbt. 21. (5) bekezdésében foglaltakat. II. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSE A SZERZŐZÉS HATÁLYBAN TARTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN II.1. Tényállás A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél által második negyedévre vonatkozóan május 17-én - átutalással - befizetett biztosítási díjat befogadta, valamint igazolókártya - az Ügyfél szeptember 15-én kelt beadványa szerint május végén vagy június elején történt - megküldésével az Ügyfelet a következőkről tájékoztatta Jelen igazolás augusztus 31-ig igazolja a szerződés fennállását. Fentiek alapján a Biztosító az Ügyfél biztosítási szerződésének a díjnemfizetéssel történő megszűnését követően az Ügyfél befizetését befogadta, továbbá annak fennállásáról Ügyfelet tájékoztatta. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a Biztosító azon magatartását, hogy a Biztosító a első negyedévben már ismerten díjhiányos szerződés vonatkozásában az Ügyfél által a második negyedévre befizetett biztosítási díjat befogadta, valamint a szerződés érvényességének augusztus 31-ig történő fennállását igazolta a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg. II.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontja szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze

6 a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössöne, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Az Fttv. 2. h) pontja alapján az, hogy Ügyfél szerződése milyen státuszú, élő-e, azaz díjjal rendezett-e, vagy megszűnt-e, ennek vonatkozásában ügyfélnek további intézkedéseket kell-e megtennie, nyilvánvalóan az Fttv. hatálya alá tartozó ügyleti döntésnek minősül. A Biztosító által kiállított igazolás szerint a szerződés augusztus 31. napjáig fennállt. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító által kiállított igazolás téves dátumot tartalmazott, tekintettel arra, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére május 17-én befogadott díjjal is csak június 21. napjáig volt díjjal rendezett az Ügyfél szerződése. Az Ügyfél ugyanis a Biztosító megtévesztő tájékoztatásának következtében joggal volt abban a hiszemben, hogy a biztosítási szerződése augusztus 31. napjáig díjrendezett. A Biztosító a megtévesztő tájékoztatás miatt az Ügyfél számára nem tette lehetővé azt, hogy megfelelő ügyleti döntést hozzon, azaz a biztosítási szerződése díjfizetéséről határidőben és szerződésszerűen gondoskodjon. A Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet megtévesztő módon tájékoztatta a biztosítási szerződésének díjrendezettsége tekintetében, megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben az Ügyfél a valós információkról kap tájékoztatást a Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, hiszen gondoskodhatott volna a biztosítási díj megfizetéséről, és nem lett volna abban a hiszemben, hogy a szerződése díjrendezett. A Felügyelet a fentiek figyelembe vételével megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, mivel magatartása kimerítette Fttv. 6. (1) bekezdésének i) pontjában foglalt előírásokat. III. A KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG III.1. Tényállás A Biztosító február 9-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél tulajdonában lévő ( ) forgalmi rendszámú gépjármű július 3-án és augusztus 13-án is kárt okozott. Képviselő december 16-án érkeztetett kiegészítő beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító nem tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy az Ügyfél által 2011 nyarán okozott két közlekedési baleset bekövetkezése miatti kártérítési felelősséget elbírálta-e.

7 A Biztosító február 9-én kelt nyilatkozata szerint a július 3-án történt káresemény bejelentésére december 1-jén került sor és a kártérítési összeget január 28-án megfizette. A Biztosító fenti nyilatkozata szerint a augusztus 13-án történt káresemény miatt a károsult augusztus 15-én jelentette be kártérítési igényét. A Biztosító szeptember 20-án arról értesítette a károsultat, hogy az ( ) forgalmi rendszámú gépjármű a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel ezért a kárt a saját casco szerződésére rendezhető. A Biztosító ezt követően kézhez vette a Képviselő október 26-án kelt levelét. A Biztosító az ügy össze körülményeit mérlegelve november 24-én kelt válaszlevelében arról tájékoztatta a Képviselőt, hogy a Biztosító az ( ) forgalmi rendszámú gépjármű által okozott mindkét kárban a fizetési kötelezettségét elismeri. A Biztosító részére - a károsult jármű casco biztosítási szerződését kezelő biztosítótól - a káriratok január 3-án érkeztek meg, amely alapján január 10-én teljesítette a kártérítési összeg kifizetését. III.2. Jogszabályi környezet A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 31. -a rendelkezik a károsult felé fennálló tájékoztatási kötelezettségről, amely szerint: a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy b) indokolással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg. A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 7. (1) bekezdése szerint: Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse. III.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során rendelkezésére bocsátott nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél nem károsultja, hanem károkozója a nyarán bekövetkezett káreseményeknek ezért a Biztosítót az Ügyfél felé a Gfbt ában foglalt tájékoztatási kötelezettség nem terheli. A Felügyelet a fentiek miatt a fogyasztóvédelmi eljárásban nem vizsgálta, hogy a Biztosító az Ügyfél által okozott kárigények elbírálása során megsértette-e a Gfbt ában foglalt tájékoztatási kötelezettségét. A Képviselő március 28-án kelt kiegészítő beadványához mellékelte a Biztosító Ügyfélnek címzett február 17-én és március 13-án kelt leveleit. A Biztosító fent megjelölt leveleiben arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a július 3-án és a augusztus 13-án bekövetkezett káresemények miatt ( ) Ft és ( ) Ft kártérítést fizetett meg, amelyek az

8 Ügyfél bonus besorolását érintik. A Biztosító felhívta az Ügyfél figyelmét arra, hogy az írásbeli értesítést követő 45 napon belül a bonus besorolás megtartása érdekében lehetősége van teljes kárösszeg visszafizetésére. A Felügyelet a Képviselő március 28-án kelt beadványához mellékelt dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító az NGM rendelet 7. (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, tekintettel arra, hogy az Ügyfelet a kártérítési összegek kifizetéséről és annak a Biztosító részére történő visszafizetési lehetőségéről tájékoztatta. IV. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó rendelkezésére tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre jogszabály megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.

9 A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítónak a díjtartozás fennállásról való igazolható módon tett értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és igazolható módon tegyen eleget. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Biztosító azzal, hogy a biztosítási szerződés megszűnése ellenére az Ügyfelet arról tájékoztatta, hogy az augusztus 31-ig érvényes, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul.

10 A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, május 14. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója