A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot:

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: Ikt. sz.: D. 679/ 8 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot: A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (3527 Miskolc, Szondi Gy. u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Gázolaj beszerzés átmeneti időszakra tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 180. (1) bekezdésére tekintettel a 225. (1) bekezdés e) pontját. A Döntőbizottság ezért megsemmisíti a közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívást, valamint ajánlatkérő ezt követően hozott döntéseit. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a tárgyban korábban lefolytatott hirdetménnyel induló nyílt, valamint jelen hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, és ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg: A jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás előzményét képezi, hogy ajánlatkérő gázolaj szállítása tárgyában augusztus 29-én kötött szállítási szerződést a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-vel (továbbiakban:

2 2 MOL Nyrt.). Ezen szerződés hatálya az aláírás napjától 36 hónapig hatályos, mely a felek közös megegyezésével kétszer egy évre meghosszabbítható. A felek módosították a szerződést két ízben, a 2. számú módosításban augusztus 26-án a szerződés hatályát meghosszabbították augusztus 28-ig. Ajánlatkérő gázolaj beszerzés tárgyában június 03-án a Kbt. V. fejezet szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, mely ajánlati felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010/S számon jelent meg. Ezen közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult a Kbt. 92. b) pontja alapján, mert kizárólag 2 db érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, az OMV Hungária Kft. a pénzügyi, gazdasági alkalmassági feltételeknek nem felelt meg, a MOL Nyrt. az ajánlati biztosítékot nem biztosította az ajánlatkérő által előírt időpontig 1 nap eltéréssel. Ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségét augusztus 2-án hirdette ki. Ajánlatkérő a tárgyban ezt követően a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján augusztus 23-án közvetlen ajánlattételi felhívás küldésével indította meg hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását. A felhívásban rögzítette a beszerzés teljes mennyiségét, a részvételi feltételeket, a bírálat szempontját, mely a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt, a releváns eljárási határidőket, augusztus 30-át jelölte meg az ajánlattételi határidőként, a tárgyalás, eredményhirdetés, szerződéskötés időpontjaként. A szerződés tartamát december 31-ig terjedő időtartamban határozta meg. Ajánlattételre a MOL Nyrt.-t hívta fel ajánlatkérő. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításáról ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét. Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy az érvényes gázolaj szállítási szerződésének hatálya augusztus 28-án lejár. Tekintettel az alapszolgáltatás folyamatos működésének ellátására, vagyis arra, hogy ajánlatkérő kiszolgálja a vállalat gépjárműparkját, továbbá tag vállalatok tulajdonában lévő vagy bérelt gépjárművek részére gázolaj tankolási lehetőséget biztosít, június 03-án a TED-en 2010/S es számon megjelent hirdetménnyel gázolaj beszerzés tárgyában a Kbt. V. fejezet, 13. cím szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az eljárás azonban - melyre 2 db ajánlat érkezett augusztus 2-án, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, a Kbt. 92. b) pontja alapján eredménytelenül zárult. A fent ismertetett alapszolgáltatás folyamatos működésének ellátása augusztus 28-át követően nem megoldott, ezért ajánlatkérő kénytelen volt a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni a vállalat gépjárműparkjának (buszok) folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében.

3 3 Ajánlatkérő álláspontja szerint az eljárástípus kényszerű alkalmazására a Kbt.- ben rögzített kötelezően előírt konjunktív feltételek együttesen fennállnak. A beszerzés ilyen módon történő lefolytatása feltétlenül szükséges, mert ajánlatkérő jelenleg érvényes gázolaj szállítási szerződésének hatálya augusztus 28-án lejár és a gázolaj szükséglet folyamatosan jelentkezik, mert az a gépjárműpark üzemeltetésének alapját képezi. Ajánlatkérő számára nem volt előre látható körülmény, hogy a lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárul. Az előállt rendkívüli sürgősség miatt a 180. (3) bekezdése szerinti eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak tekintettel arra, hogy a jelenlegi érvényes gázolaj szállítási szerződés hatálya augusztus 28-án lejár, az újabb nyílt eljárásra előírt határidők nem tarthatóak, eddig az időpontig egy újabb nyílt eljárás lebonyolítása lehetetlen. Amennyiben ajánlatkérő a tárgybani hirdetmény nélküli eljárás megindításának napján megindítaná az eljárást, figyelembe véve hogy az ajánlattételi határidő legrövidebb időtartama 45 nap, valamint a szerződéskötési moratórium 20 nap, így a szerződéskötésre leghamarabb november közepén (kb. nov. 20. napján) kerülhetne sor, addig azonban ajánlatkérő nem tudna eleget tenni közszolgáltatói feladatainak, üzemanyag nélkül ugyanis autóbuszait nem tudná üzembe állítani. Mindezen előállt rendkívüli sürgős helyzet nem ered ajánlatkérő mulasztásából, mivel a lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelensége nem az ajánlatkérő mulasztásából ered, nem róható fel számára, hogy az eljárásában kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatását indokolja, hogy az előző hatályban lévő szerződésnek a tárgyi közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáig történő meghosszabbítása nem elfogadott, tiltott. Továbbá ajánlatkérő csak és kizárólag a rendkívüli sürgősség által indokolt mértékben, mennyiségben és időtartamra kívánja a beszerzést, ezt meghaladóan ajánlatkérő biztosítva a széles körű versenyt a tárgyban újabb nyílt eljárást bonyolít le, hirdetmény megjelentetésével. Ajánlatkérő előadta, hogy tárgybani hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megelőzően tájékozódott a központosított közbeszerzési rendszer tárgyi vonatkozásairól is. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) és a MOL Nyrt. rendelkezik keretszerződéssel, melynek időtartama október 28-ig terjedő határozott időtartam, így ezen keretszerződés alapján teljesítés legfeljebb ezen időpontig történhet. Azonban ezen időpontig az újabb nyílt közbeszerzési eljárást az ahhoz szükséges határidők betartásával szintén nem tudja lebonyolítani. Ajánlatkérő ezen időpontig továbbá egyéb típusú, pl. gyorsított tárgyalásos eljárást sem tud lebonyolítani, a Kbt (1)-(2) bekezdései szerint a 136. ugyanis nem alkalmazható. Ajánlatkérő megjelölte, hogy az ajánlattételre felkért ajánlattevő, a MOL Nyrt. képes a szerződés teljesítésére a rendkívüli helyzet által megkívánt határidő alatt, emellett a szolgáltatást kedvező áron is tudja vállalni figyelembe véve a

4 4 KSzF által működtetett központosított közbeszerzési rendszer tárgyi vonatkozásait, a Kbt (1) bekezdésében foglaltakat, ajánlatkérő általános piackutatását, a már lebonyolított eredménytelen közbeszerzési eljárás dokumentumait és ajánlatkérő jelenlegi szállítójának személyét. Ajánlatkérő tájékoztatásához mellékelte az ajánlattételi felhívást, valamint a korábbi eredménytelen nyílt eljárás tekintetében készített összegezést, továbbá a KSzF által a MOL Nyrt.-vel -többek között gázolaj szállítása tárgyban- kötött keretszerződést, mely alapján teljesítés legfeljebb október 28-ig történhet. A Döntőbizottság Elnöke DT.1391/2/2010. szám alatt augusztus 27-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen és indítványozta a közbeszerzési eljárás, valamint az ajánlattételi felhívás jogszerűségének a vizsgálatát. A Döntőbizottság augusztus 27-én megindította a jogorvoslati eljárást. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megindítását követően bejelentette, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását az ajánlattételi határidő lejárta előtt a Kbt (3) bekezdése alapján felfüggesztette. Ajánlatkérő észrevételeiben kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. A korábban előadottakon túl hivatkozott arra, hogy a korábbi, tárgyban lefolytatott nyílt eljárás eredményhirdetése után a beszerzés újbóli lebonyolítását kívánta kezdeményezni, ehhez azonban bevárta az eljárást lezáró döntés tekintetében a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő lejártát és a felette tulajdonosi jogkört gyakorló Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának erre vonatkozó döntését. Ajánlatkérő ekkortól számította a rendelkezésre álló időt. Ajánlatkérő ezt követően kereste meg a KSzF-t, hogy nyújtson felvilágosítást a körben, hogy jelen beszerzési tárgykörre vonatkozóan a KSzF és a MOL Nyrt. rendelkezik-e keretszerződéssel annak érdekében, hogy ajánlatkérő annak terhére az újabb nyílt közbeszerzési eljárás eredményes lebonyolításáig megrendeléseket eszközölhessen. A tájékoztatás és a keretszerződés szerint azonban a tárgyban teljesítés legfeljebb október 28- ig történhet, a KSzF az újabb szerződés megkötésére vonatkozó közbeszerzési eljárást ezidáig nem indíthatta meg. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a tárgyban érvényben volt szerződés lejártáig, augusztus 28-ig a nyílt közbeszerzési eljárás újbóli lebonyolítása lehetetlen lett volna akkor is, ha ajánlatkérő az eredményhirdetés napján megindítja tárgybani hirdetmény nélküli eljárást. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy ha az eredménytelen nyílt eljárást követően a KSzF-vel megköti a szerződést október 28-ig, akkor azon időpontig sem fért volna bele egy hirdetménnyel induló eljárás lefolytatása. Ajánlatkérő szerint sem a nyílt eljárásra, sem a többi, Kbt. V. fejezetében meghatározott hirdetményes eljárásfajtákra kötelezően előírt minimális határidők alapulvételével, még a

5 5 határidők rövidítésével sem tudott volna hirdetményes eljárást lefolytatni október 28-ig. Hangsúlyozta, hogy azért is a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett döntött, mert a KSzF-vel való szerződéskötés során gazdaságilag kedvezőtlenebb áron tudott volna beszerezni a korábbi szerződésében lévő áraknál, illetve az eredménytelen nyílt eljárásban érkezett ajánlati áraknál. Ajánlatkérő előadta, hogy végül -a jogorvoslati eljárás megindítására tekintettelmegkötötte a KSzF-vel a szerződést október 28-ig. Ajánlatkérő csatolta a MOL Nyrt.-vel augusztus 29-én kötött szállítási szerződését és annak módosításait. Egyéb érdekelt, a MOL Nyrt. kiemelte azt, hogy ajánlatkérőnek azért is a MOL Nyrt.-t volt lehetősége felhívni ajánlattételre, mert a korábbi nyílt eljárásban az OMV Hungária Kft. ajánlata alkalmatlanság miatt volt érvénytelen, míg a MOL Nyrt. ajánlata kapcsán csak az ajánlati biztosítéknak az érvényességi ideje nem volt megfelelő egy nap tekintetében. Egyéb érdekelt hangsúlyozta továbbá azt, hogy a KSzF-vel való szerződéskötéshez képest ajánlatkérő sokkal jobb árat kapott volna tárgybani eljárásban, ami egy 500 millió Ft becsült értékű beszerzésnél komoly különbséget jelent. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel a hivatalbóli kezdeményezést alaposnak ítélte. Ajánlatkérő a Kbt. V. fejezet szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, a választott eljárásfajta jogalapját a Kbt (1) bekezdés e) pontjára alapította. A Kbt (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a 180. (3) bekezdése szerinti eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Kbt (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A (3) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.

6 6 A Kbt (1) bekezdése szerint a 225. (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A közbeszerzési eljárás célja, hogy nyilvánosan közzétett hirdetménnyel indított eljárás alapján kiválasztott ajánlattevővel kössön ajánlatkérő szerződést az adott tárgyú beszerzése kapcsán. A hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások kivételes jellegűek, ezért a Kbt. konkrétan rögzíti azokat a feltételeket, amelyeknek együttes fennállása esetén van lehetőség hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötésére. A Kbt. kogens szabályozására tekintettel a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás alkalmazása akkor jogszerű, ha az ajánlatkérő által megjelölt jogalap körében a Kbt.-ben rögzített valamennyi feltétel fennállása hiánytalanul, együttesen megállapítható a közbeszerzési eljárás vonatkozásában. A Döntőbizottság megvizsgálta ezért az ajánlatkérő által megjelölt jogalap kötelező feltételeinek fennállását a tárgybani közbeszerzési eljárás kapcsán. A Kbt (1) bekezdés e) pontja szerinti jogalap körében a kötelező feltételek az alábbiak: a beszerzés feltétlenül szükséges, rendkívüli sürgősség fennállása, a 180. (3) bekezdése szerinti -nyílt, meghívásos vagy tárgyalásoseljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak, rendkívüli sürgősségnek az ajánlatkérő által előre nem látható okból kell előállnia, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Bármelyik feltétel hiánya esetén az eljárásfajta választása jogsértő. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő tárgybani közbeszerzési eljárása során a kötelezően előírt konjunktív feltételek mindegyike nem állt fent, nevezetesen hogy a Kbt (3) bekezdése szerinti hirdetményes eljárás lefolytatására ne lett volna lehetősége ajánlatkérőnek, továbbá az előre nem láthatóság feltétele és ajánlatkérő mulasztásának hiánya. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő számára rendelkezésre álló időtartam alatt lehetőség lett volna hirdetménnyel induló eljárás lefolytatására.

7 7 Ajánlatkérő hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást csak akkor alkalmazhat, ha hirdetményes eljárás lefolytatására semmilyen módon nincs lehetősége. Tárgybani esetben ajánlatkérő gázolaj szállítása tárgyában augusztus 29- én megkötött szállítási szerződése augusztus 28-ig volt érvényben. Ezen tárgyban lefolytatott nyílt eljárása eredménytelenségét augusztus 2-án hirdette ki. Ajánlatkérőnek azonban lehetősége volt a KSzF által megkötött keretszerződés terhére kielégítenie a tárgybani beszerzését október 28-ig terjedő időtartamig. Ajánlatkérőnek élnie kellett volna a KSzF által megkötött keretszerződés lehetőségével annak érdekében, hogy azáltal lehetővé váljon egy hirdetménnyel induló eljárás lefolytatása, valamint hogy ajánlatkérőt mulasztás ne terhelje a rendkívüli sürgős helyzet előálltában. Ebből fakadóan ajánlatkérőnek augusztus 2-tól október 28-ig terjedő időtartam állt rendelkezésére egy, a Kbt (3) bekezdése szerinti hirdetményes eljárás lefolytatására. A nyílt eljárásra vonatkozó Kbt (1) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő 45 nap, mely rövidíthető, ha ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tett közzé, 29 napra, sürgősség esetén 22 napra. Mindezen határidő rövidíthető 5 nappal akkor, ha ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától. A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló, vagy időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén a Kbt és a szerint a részvételi határidő 30 nap, sürgősség esetén 15 napra rövidíthető. Az ajánlattételi határidő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén a Kbt (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők megállapodásában rögzített időtartam, amennyiben nem tudnak megállapodni 24 nap, sürgősség esetén 10 nap, az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén a Kbt g) pontja alapján ajánlatkérő által meghatározott időtartam. A Kbt (1) bekezdése szerint valóban nem alkalmazható a gyorsított eljárás a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén, azonban ez arra tekintettel került így előírásra, mivel ezen eljárásfajtában a Kbt. külön rögzíti sürgősség esetére a rövidítésnek a lehetőségét, időtartamát. Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén a Kbt szerint a részvételi határidő 37 nap, rendkívüli sürgősség esetén 22 nap, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus

8 8 úton küldi meg az ajánlatkérő, 15 nap. Az ajánlattételi határidő a Kbt f) pontja alapján ajánlatkérő által meghatározott időtartam. A fentiekben ismertetett, a Kbt (3) bekezdésében meghatározott hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárásban irányadó határidők alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álló 87 nap elegendő lett volna egy hirdetményes eljárás lefolytatására. A nyílt eljárás ajánlattételi határideje rövidítés nélkül 45 nap, emellett a szerződéskötési moratórium 20 nap, mely időtartamokat figyelembe véve további 22 napja marad ajánlatkérőnek az egyéb közbeszerzési eljárás során végzendő eljárási cselekményekre. Ennél akár rövidebb idő alatt lefolytatható a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, melynek a részvételi határideje sürgősség esetén 15 napra rövidíthető, az ajánlattételi határidő a felek megállapodásán alapul, vagy sürgősség esetén lehet 10 nap. Ezen eljárásfajta minimális határidőivel (15+10 nap) számolva, figyelembe véve a 20 napos szerződéskötési moratóriumot, ajánlatkérő részére több mint 45 nap marad az egyéb eljárási teendőkre. Így a fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérőnek lehetősége volt hirdetményes eljárás lefolytatására. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló időtartam és határidők vizsgálata során nem tudta figyelembe venni ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy meg kellett várnia a tulajdonosi jogokat gyakorló Miskolc Holding Zrt. döntését az új közbeszerzési eljárás lefolytatásához, mert a becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy ezen döntést július 30-án meghozta a Miskolc Holding Zrt., a tárgyban korábban lefolytatott nyílt eljárás eredménytelenségének megállapításával együtt. A Döntőbizottság nem látta megállapíthatónak azon feltétel fennálltát sem, hogy a rendkívüli sürgősségnek az ajánlatkérő által előre nem látható okból kell előállnia. Ajánlatkérő tudatában volt annak, hogy a gázolaj szállítása tárgyában a szerződése augusztus 28-ig van érvényben. Ajánlatkérő tekintetében az előre nem láthatóságot nem alapozza meg egy a tárgyban lefolytatott hirdetménnyel induló eljárás eredménytelensége. Ajánlatkérőnek a beszerzése érdekében lefolytatandó közbeszerzési eljárás ütemezése tekintetében figyelembe kell vennie és számítania kell arra, hogy a közbeszerzési eljárása esetlegesen eredménytelen lesz. Így ez nem alapozza meg az előre nem láthatóság feltételét. A Kbt. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás közbeszerzési eljárás alkalmazásának körében a gazdaságossági szempontokat nem veszi értékelési körébe. Így ezen körülményre való hivatkozás nem bír jelentőséggel a

9 9 kötelezően előírt feltételek vizsgálata kapcsán. A kialakult bírósági gyakorlat szerint a gazdaságossági, célszerűségi szempontok ezen jogalap alkalmazását nem alapozzák meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság nem ítélte jogszerűnek a Kbt (1) bekezdés e) pontjára alapított hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által megjelölt jogalap tekintetében nem áll fenn a Kbt.-ben előírt feltételek összessége, ezért a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja tekintetében jogsértést állapított meg. Erre tekintettel az ajánlattételi felhívás jogszerűsége vonatkozásában vizsgálatot nem végzett. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a Kbt (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontjában megjelölt jogkövetkezményt, megsemmisítette a közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívást, valamint ajánlatkérő ezt követően hozott döntéseit. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem ítélte szükségesnek tekintettel arra, hogy ajánlatkérő felfüggeszttette közbeszerzési eljárását, így a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság az eljárási költségek viseléséről a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, szeptember 28. Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1 Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (3527 Miskolc, Szondi Gy. u. 1.) 2 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) 3 Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 4 Irattár