Soproni Járásbíróság P /2014/6. számú ítélete

Átírás

1 Soproni Járásbíróság P /2014/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/47 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 6874/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Soproni Járásbíróság P /2014/6. szám A Soproni Járásbíróság Kádár Attila jogtanácsos /1525 Budapest, Pf.: 166./ által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság /1026 Budapest, Riadó u. 5./ felperesnek -Dr. Barkó Péter jogtanácsos által képviselt Nyugat-magyarországi Egyetem /9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4./ I. r., Róbert BOSCH Kft. /1103 Budapest, Gyömrői út 120./ II. r. alperesek ellen -szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET. A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. r. alperes között szeptember 25. napján megkötött szerződés érvénytelen és azt a bíróság határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek Ft (azaz kettőszáz-ezer forint) bírságot. Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy 15 napon fizessen meg a felperesnek Ft (azaz ötvenezer forint) perköltséget. A feljegyzett Ft (azaz négyszáznyolcvanhatezer-hétszáznyolcvan forint) eljárási illeték az állam terhén marad. 1

2 A bíróság a fentieken túl a felperes keresetét elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Soproni Járásbíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Győri Törvényszékhez címezve. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezést csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását. Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni. Indokolás: A bíróság a lefolytatott eljárás adatai, a csatolt szállítási és vállalkozási szerződés, Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának D.554/11/2013 számú határozata és az eljárás egyéb iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az I. és II. r. alperes szeptember 25. napján 2 darab Buderus típusú kazánberendezés szállítása és üzembe helyezése érdekében kötött szállítási és vállalkozási szerződést. A szerződés szerinti díj, mely magába foglalta a szállítandó Buderus kazán és egyéb termékek árát, a meglévő kazán bontását új kazán tagosítását, a kazán savazását, átmosatását, a kazánűr kezelt vízzel való feltöltését, beüzemelését, mindösszesen Ft + áfa volt. Az I. r. alperes a két kazán leszállítását és üzembehelyezését követően megfizette a vállalkozói díjat. A beszerzés értéke elérte a Magyarország évi Központi Költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény 70 (1) bekezdés a) és d) pontjában rögzített Ft-os értékhatárt, erre figyelemmel az I. r. alperesnek a tárgyi beszerzés tekintetében közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az I. r. alperes a törvényi feltételek fennállása ellenére nem folytatta le a közbeszerzési eljárást. A felperes a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által hivatalból kezdeményezett 2

3 jogorvoslati eljárásban a D.554/11/2013 számú január 30-án kelt határozatában megállapította, hogy az I. r. alperes megsértette a Kbt. 5 -át azzal, hogy a Kbt.-ben meghatározott törvényi feltételek fennállása ellenére nem folytatott le közbeszerzési eljárást a II. r. alperessel szeptember 25-én a fenti tárgyban megkötött szerződés megkötését megelőzően. A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.554/11/2013 számú határozatában az I. r. alperest Ft pénzbírság megfizetésére is kötelezte. A határozat ellen egyik fél sem élt fellebbezéssel, így az jogerőre emelkedett. A felperes módosított, pontosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. r. alperes és II. r. alperes által szeptember 25-én 2 darab Buderus típusú kazánberendezés szállítása és üzembe helyezése tárgyában megkötött szerződés érvénytelen a Kbt. 164 (5) bekezdés 2. fordulata alapján. Kérte, hogy a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá és szabjon ki az I. r. alperessel szemben Ft bírságot. Akként nyilatkozott, hogy a felperes az eset körülményeire tekintettel az eredeti állapot helyreállítását nem kéri. Hivatkozott arra, hogy az I. r. alperes terhére kell a bírságot megállapítani a bíróságnak, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 5 szerint az I. r. alperes, mint ajánlatkérő lett volna köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatására, amely kötelezettségének az I. r. alperes nem tett eleget, így mulasztása kapcsán a Kbt. 164 (5) bekezdés értelmében kiszabandó bírság is az I. r. alperest terheli. Kérte, hogy a bíróság a perköltség viselésére az I. és II. r. alpereseket egyetemlegesen kötelezze. Az I. r. alperes módosított ellenkérelmében a kereseti kérelemben foglaltak teljesítését nem ellenezte, nem ellenezte, hogy a bíróság a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítsa. Kérte, hogy a bíróság a felperes perköltség iránti igényét az ügyvédi jogtanácsosi munkadíj vonatkozásában utasítsa el, hiszen a felperes kereseti kérelmében ügyvédi munkadíjat konkrétan nem kért, mindössze perköltséget, mely álláspontja szerint az ügyvédi munkadíjat nem foglalja magába. A II. r. alperes felhívás ellenére nem nyilatkozott, a tárgyalásokon szabályszerű idézés ellenére 3

4 nem jelent meg. A felperes keresete az alábbiak szerint részben alapos. Magyarország évi Központi Költségvetésről szóló évi CLXXXVIII. törvény 70 (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 10 (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési ért ékhatár, (kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre) június 1-től december 31-ig árubeszerzés esetén Ft, szolgáltatás megrendelése esetén Ft. Az Államháztartásról szóló évi CXLV. törvény 2 b) pontja szerint az ajánlatkérő, az I. r. felperes központi költségvetési szerv. A Kbt. 5 -a alapján a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket az ajánlatkérőket közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség terheli a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó visszterhes beszerzéseikre, amennyiben azok értéke eléri legalább a nemzeti értékhatárt. A bíróság tényként állapította meg, hogy a törvény alanyi hatálya alá tartozó I. r. alperes megsértette a Kbt. 5 -át azzal, hogy a Kbt.-ben meghatározott törvényi feltételek fennállása ellenére nem folytatott le közbeszerzési eljárást a II. r. alperessel szeptember 25-én a fenti tárgyban megkötött szerződés megkötését megelőzően. A Kbt. rendelkezése szerint a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés esetén a Kbt. 164 (1) bekezdése szerint a felperes köteles érvénytelenségi pert indítani. A törvény a Közbeszerzési Döntőbizottságot eljárás indítási joggal és kötelezettséggel ruházza fel arra az esetre, amikor a törvény 127 (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti jogsértést állapít meg az ügy érdemében hozott határozatában. Ebben az esetben pert indít a szerződés érvénytelenségének és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Kbt a a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Az (1) és (3) bekezdések a 2007/66/EK irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogba. A Ptk.-nak a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályai részben speciálisan érvényesülnek a közbeszerzési szerződéseknél. Az irányelvbe foglalt rendelkezések átültetésekor a jogalkotó a semmisség kategóriáját alkalmazta oly módon, hogy ha a bíróság a perben megállapítja a szerződés Kbt. 127 (1) bekezdés a) és c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve az 4

5 érvénytelenné válik. A Ptk. szövegezése alapján a semmisség megállapításához külön eljárásra nem lenne szükség, a semmis szerződés ipso iure érvénytelen a Kbt. azonban mégis úgy rendelkezik, hogy irányelv által előírt esetekben az érvénytelenséget a bíróságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy a szerződés érvénytelennek minősüljön. A Kbt. 127 (1) bekezdése szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték. A bíróság az eljárás irataiból, illetve az alperes ellenkérelmére is figyelemmel tényként állapította meg, hogy a perbeli szerződést a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, tehát az a Kbt. 127 (1) bekezdése szerint semmis, azaz érvénytelen. A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a bíróság a szerződés érvénytelenségét megállapította. A Kbt. 164 (1) bekezdése szerint ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127 (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Kbt. 164 (4) bekezdése szerint ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A Kbt. 164 (5 bekezdés 2, fordulata szerint ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, melynek összege az eset összes körülményeit figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének 10 %-a. A Ptk. 237 (1) bekezdése szerint érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A (2) bekezdés szerint ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. A bíróság tényként állapította meg a peres felek egyező kérelmére, és a szolgáltatás tárgyára tekintettel, hogy az eredeti állapot helyreállításának 5

6 helye nincs. A 2 darab Buderus kazánt a II. r. alperes beépítette az I. r. alperes által üzemeltetett Savaria Egyetemi Központ (9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. számú) épületegyüttesébe, ahol a kazán m2 nagyságú épületben a használati melegvíz szolgáltatást, és a komplett fűtést látja el most már több, mint 2 éve. A fentiekre figyelemmel a bíróság a szerződést a Kbt. 164 (5) bekezdésére is tekintettel határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította. A hatályossá nyilvánításnak, illetve a szerződés érvénytelenségének, illetve a szerződés határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánításának egyéb jogkövetkezményeit a Kbt. 164 (5) bekezdése tartalmazza. Ezen bekezdés összhangban a 2007/66/EK irányelv rendelkezéseivel, biztosítja alternatív szankció alkalmazását arra az esetre is, amikor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. A törvény ekkor bírság alkalmazását irányozza elő. A bírság összegének megállapításakor a bíróság mérlegelni jogosult a jogsértés súlyát, illetve az eset összes körülményét. A bíróság a bírság kiszabása tekintetében figyelemmel volt arra, hogy a felperes Ft bírság kiszabását indítványozta, melyet az alperes nem ellenzett. Ezen bírság megfelelő szankció annak figyelembevételével, hogy a beszerzés relatív alacsony értéket képviselt, hogy a szerződés megkötésére és teljesítésére tekintettel a jogsértés nem reparálható, és hogy a két kazán beszerzésére szükség volt, amiatt is, hogy a felsőoktatási intézményben a zavartalan oktatás biztosítható maradjon. A bíróság a felperes kérelmére figyelemmel az I. r. alperes terhére állapította meg a bírságot, hiszen a Kbt. 5 szerint az I. r. alperes, mint ajánlatkérő lett volna köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatására, amely kötelezettségének az I. r. alperes nem tett eleget. A bíróság a perköltség megfizetésére is az I. r. alperest kötelezte a fentiekre figyelemmel, hiszen a felperes mulasztása kapcsán a törvényi kötelezettségére figyelemmel volt kénytelen a felperes a per megindítására. A bíróság a perköltség keretében megállapította, hogy a felperest jogtanácsos képviselte. A Pp. 75 (1) bekezdése szerin perköltség a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű 6

7 pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár bíróságon kívül merült fel. A (2) bekezdés szerint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, a jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. A 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3 (1) bekezdése szerint ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2), (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével állapítja meg. A (2) bekezdés szerint polgári perben az I. fokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő költsége, a Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5 %-a, de legalább Ft. A (6) bekezdés szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság megállapította, hogy jelen perben a pertárgyérték magas, azonban a felperesi jogi képviselő 2 előkészítő iratot nyújtott be a bíróság részére, a tárgyalásokon személyesen nem jelent meg, így a bíróság a megállapítható ügyvédi munkadíjat Ft-ra mérsékelte, mely arányban áll a ténylegesen elvégzett jogi tevékenységgel is. A Soproni Járásbíróság illetékességét a Pp. 30 (1) bekezdése alapján a Pp. 29 (1) bekezdése szerinti általános illetékességre vonatkozó szabályok alapozták meg, hiszen közigazgatási per nem volt folyamatban a felperes D.554/11/2013 számú határozatával szemben, így a Kbt. 164 (6) bekezdés szerinti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékessége nem állapítható meg. A bíróság a felperes azon kérelmét utasította el, melyben az I. r. és II. r. alperest egyetemlegesen kérte kötelezni a perköltség megfizetésére. A bíróság a perköltség megállapításánál ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy az I. r. alperes kötelezettsége lett volna a közbeszerzési eljárás lefolytatása, ennek mellőzésére figyelemmel az I. r. alperes adott okot a perre. A Kbt. 64 (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. Az évi XCIII. törvény (Itv.) 5 (1) bekezdés c) pontja alapján az I. r. alperest, mint központi költségvetési szervet teljes személyes illetékmentesség illeti meg. 7

8 Az Itv. 56 (1) bekezdése szerint nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet vagy a törvény szerint illetékmentességet élvez. Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel állapította meg azt a bíróság, hogy az illetékköltség, mint perköltség az állam terhén marad. A fellebbezési jogra történő kioktatás a Pp án alapszik. Sopron, január 27. Dr. Fodróczy Marianna s.k. Bíró 8