Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K /2014/5. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K /2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/50 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 7254/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K /2014/5. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Papp-Kalász-Tóth Ügyvédi Iroda - dr. Kalász Imre Zsolt ügyvéd - (4024 Debrecen, Szent Anna u. 9., fszt.) által képviselt Harmónia 91. Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 10.) felperesnek a dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5., határozatszám: D.446/14/2014.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő Ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak Ft (huszonegyezer forint) tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek Ft (tízezer forint) perköltséget. 1

2 Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) Pilóta nélküli repülő eszköz és kamerarendszerek beszerzése" tárgyban, a április 25-én feladott részvételi felhívásával a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Kormány rendelet (a továbbiakban: R.) 55. -a szerinti hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indított. Az ajánlatkérő a felhívás 9.d) pontjában többek közt meghatározva a részvételre jelentkező kizárásának, illetőleg teljesítésre alkalmatlanná minősítésének szempontjait előírta, hogy a részvételre jelentkező alkalmatlan, ha nem rendelkezik az előző három évben a beszerzés tárgyára vonatkozóan részenként rendvédelmi vagy katonai szervek részére szerződésszerűen teljesített, szállításra vonatkozó referenciával. A részvételi jelentkezési határidőre ajánlatkérőhöz 5 részvételi jelentkezés érkezett be, köztük a felperesé. Részvételi jelentkezéséhez 3 referenciát mutatott be: a NAV Észak-alföldi Regionális Vám-és Pénzügyőri Főigazgatóságától 8 db kézi hőkamera beszerzésére vonatkozóan illetve 2 darab hídra szerelhető fix hőkamerás rendszer tervezése és szállítása tárgyban; továbbá a Nyugat-magyarországi Egyetemtől Légi felvételezést segítő eszköz (Mikrokopter)" tárgyú beszerzésre vonatkozóan. Az ajánlatkérő, felperes irányában hiánypótlási felhívást bocsátott ki azt kérve, hogy a felperes mutasson be - annak érdekében, hogy a műszaki, szakmai alkalmassága megállapítható legyen -olyan szállítást, ami a részvételi felhívásban foglaltaknak megfelel, figyelemmel az R. 28. (4) bekezdésére. A felperes az Országos Rendőr-főkapitányságtól (Országos Baleset-megelőzési Bizottság, Gazdasági Főigazgatóság) származó referencia igazolásokat mutatott be melyek Fotófelszerelés (digitális fényképezőgép, objektív, fotós táska és fényképezőgép állvány) és kerekes távolságmérő eszközök" illetve Lézertávmérővel ellátott binokuláris távcső" beszerzésekre vonatkoztak. 2

3 Az ajánlatkérői összegezés szerint a felperes részvételi jelentkezése érvénytelen lett az R. 62. (1) bekezdés d) pontja alapján, mivel felperes nem teljesítette az előírt műszaki-szakmai alkalmassági feltételt. A felperes előzetes vitarendezési kérelmét az ajánlatkérő elutasította ezért a felperes, az alpereshez benyújtott jogorvoslati kérelmében a jogsértés megtörténtének megállapítását kérte, a részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés megsemmisítésével. Az alperes a jogorvoslati eljárását megindította és a D.446/14/2014. számú határozatában a felperes jogorvoslati kérelmet elutasította. Alperes a határozata indokolásában elsődlegesen rögzítve, hogy az R a szerint e jogorvoslati eljárásra a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) április 25. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia rámutatott arra, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvénytelenné a felperes részvételi jelentkezését. E tekintetben idézve az R. illetve a Kbt. releváns szakaszait arra mutatott rá, hogy a jogalkotó az R. szabályozási rendszerében az alapvető rendelkezések között határozta meg az alkalmassági követelmények előírására és az alkalmasság megítélésére vonatkozó szabályokat. Így az ajánlatkérőnek a felhívásában kell meghatároznia az alkalmassági követelményrendszerét, az ajánlattevőknek, illetve a részvételi jelentkezőknek akként kell benyújtaniuk ajánlataikat, illetve részvételi jelentkezéseiket, hogy azokban az ajánlatkérő felhívásában meghatározottaknak megfelelően igazolják alkalmasságukat. Az ajánlatkérőt az ajánlatok bírálatának folyamatában az a kötelezettség terheli, hogy a felhívásában előírtaknak megfelelően ítélje meg az ajánlatokban, részvételi jelentkezésekben az adott alkalmassági feltétel igazolására benyújtott dokumentumokat. Amennyiben az ajánlatban részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolására benyújtott iratok alapján nem állapítható meg az adott ajánlattevő részvételre jelentkező alkalmassága, úgy az ajánlatok, részvételi jelentkezések érvényességének előmozdítása érdekében az ajánlatkérőnek alkalmaznia kell a hiánypótlás jogintézményét. Az alperes vizsgálva a felperes által benyújtott referenciákat osztotta az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a felperes által bemutatott referenciák 3

4 a részvételi jelentkezés előírásának nem feleltek meg. Egyrészt, mert azok nem a beszerzés tárgyát képező pilóta nélküli repülőeszközre vonatkoztak, másrészt azért, mert a Nyugat-magyarországi Egyetem nem minősül rendvédelmi, vagy katonai szervnek. Így a felperes által bemutatott referenciák a műszaki, szakmai alkalmasságának igazolására nem voltak alkalmasak, ezért az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a felperes részvételi jelentkezését. A felperes, az alperes határozata ellen keresetet nyújtott be, melyben az alperesi határozat megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy az ajánlatkérő az írásbeli összegzésnek a felperes részvételi jelentkezése érvénytelenségét megállapító részében megsértette az R. 28. (1) bekezdés a.) pontjában foglaltakat, mely okból a bíróság semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott, a részvételi jelentkezése érvénytelenségére vonatkozó döntését. A felperes érvelése szerint az alperes a határozatában nem adta indokát annak, hogy miért nem látta megalapozottnak azon hivatkozását, mely szerint az ajánlatkérő az írásbeli összegzésnek a részvételi jelentkezése érvénytelenségét megállapító részében megsértette az R. 28. (1) bekezdés a.) pontjában foglaltakat. A jogorvoslati kérelmében szereplő indokolás ezen felvetéssel - azaz a jogszabályba ütköző összegzéssel - ugyanis az alperes érdemben egyáltalán nem foglalkozott, csupán annak megállapításával, hogy az ajánlatkérő a saját részvételi felhívásában foglaltaknak megfelelően ítélte meg az általa csatolt referenciákat. Mely okból álláspontja szerint az alperes nem megfelelően értékelte, minősítette az ajánlatkérő eljárását jogszerűnek, mivel a döntése meghozatalánál nem vette figyelembe az R. 28. (1) bekezdés a.) pontjában foglaltakat. Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesi kereset, mint alaptalan elutasítását kérte a határozatában foglaltakat maradéktalanul fenntartva, perköltségigénnyel. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt nem alapos: A közigazgatási per tárgya kizárólag a közigazgatási határozat törvényességének a vizsgálata, azaz a bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és 4

5 szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. (1) bekezdése, és a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339./A alapján azt vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozat a meghozatala idején megfelel-e az ügyre irányadó anyagi és eljárásjogi jogszabályoknak. Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekében sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre is hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogszabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban az nem orvosolható. A Pp (1) bekezdése alapján a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A támadott határozat jogszabálysértő voltát a Pp ára figyelemmel a felperesnek kell bizonyítania. Az alperesi határozat jogszerűségét a Pp a alapján a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátaira figyelemmel vizsgálva azt a bíróság elsődlegesen arra kíván rámutatni, hogy a felperes keresetében helytállóan állította azt, hogy az alperes jogorvoslati eljárását megindító kérelmében az R. 28. (1) bekezdés a) pontjának megsértését is állította. Ezzel összefüggésben jogorvoslati kérelmében többek közt kifejtette, hogy az ajánlatkérő részvételi felhívása túlterjeszkedett az R. ezen előírásán, amikor a műszaki - szakmai alkalmasság körében kizárólag csak a rendvédelmi, illetve katonai szervek részére történő teljesítést, szállítást fogadott el. A bíróság e körben rögzíteni kívánja azt is, hogy a felperes nem állította azt, hogy az általa benyújtott referenciák az ajánlatkérő előírásának megfeleltek. Így keresetében - tartalma szerint -lényegében azt kifogásolta, hogy e kérelmi eleme tekintetében az alperesi határozat választ nem tartalmaz (az alperesi határozat sérti a Ket (1) bekezdését} illetve, hogy az R. ezen 5

6 jogszabályhelyét sérti az ajánlatkérő kiírása, mely okból az az ajánlatát jogtalanul minősítette érvénytelennek. A bíróság a felperes által hivatkozott eljárásjogi jogszabálysértést { Ket (1) bekezdés} azzal összefüggésben vizsgálta, hogy az alperes az ajánlatkérő összegzésének felperesre vonatkozó része tekintetében az R. 28. (1) bekezdés a) pontját helytállóan értelmezte vagy sem. Az R. 26. (1) bekezdése az ajánlatkérő(k) részére azt a kötelezettséget írja elő, hogy az ajánlattételi felhívásban köteles(ek) előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Amelyet kizárólag az R iban meghatározott módon írhat(nak) elő. Felperes e tekintetben az R (1) bekezdés a) pontjára hivatkozott, mely szerint: Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szállításainak, ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével)." Az idézett jogszabály tekintetében a felperes arra hivatkozott, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem részére teljesített eszköze - Légi felvételezést segítő eszköz (Mikrokopter)" - azonos az ajánlatkérő által beszerezni kívánt eszközzel - Pilóta nélküli repülő eszköz - így az ajánlata kizárólag azért lett érvénytelen, mert az ajánlatkérő részvételi felhívásában még az a kitétel is szerepelt, hogy az ajánlatérő csak azt a referenciát fogadja el, amely rendvédelmi, vagy katonai szervek részére történő szerződésszerű teljesítésről szól. Ilyen szűkítő" értelmezési lehetőséget felperesi álláspont szerint az R (1) bekezdése a) pontja nem enged, mivel csak" a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolását írja elő. Az alperes, viszont ezen felperesi jogértelmezés tekintetében fejtette ki azt az álláspontját határozatában idézve az R (2) bekezdését és R át is, hogy az ajánlatkérőnek a perbeli esetben az R és a Kbt. keretei között kell a részvételi felhívást és a dokumentációt összeállítania, azok 6

7 közzététele után a részvételi felhívás és a dokumentáció alapján kellett az ajánlatok érvényességét és a közbeszerzési eljárás eredményét megállapítania. A részvételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményrendszer az ajánlatkérőt kötik, így az abban foglaltak alapján kell döntenie az ajánlatok érvényességéről. Az ajánlattevő pedig csak az abban írt feltételeknek teljes mértékben megfelelő ajánlatával lehet résztvevője az értékelésnek. A perbeli esetben az alperes, a felperes által nem cáfolt tényként rögzítette a határozatában azt, hogy a felperes korábban nem terjesztett elő a jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás ajánlati/részvételi felhívása, illetve a dokumentáció elírása ellen, ezért az ajánlati/részvételi felhívás és dokumentáció elírásaihoz mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők - köztük felperes -kötve voltak. Így az ajánlattételi/részvételi kötöttség beállta miatt a felperes az általa korábban nem támadott részvételi felhívás jogsértő voltára eredményesen, alappal nem hivatkozhat. Tekintettel arra is, hogy a részvételi szakaszban, [a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból áll] az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt - R Ezt a logikai levezetést a bíróság megítélése szerint az alperesi határozat - más indokolással - is tartalmazta, így az alperes a Ket (1) bekezdést sem sértette meg, hiszen a felperes részvételi jelentkezése eredménytelen minősítésének vizsgálata körében az ajánlatkérő részvételi felhívásának az R (1) bekezdése a) pontjába ütközését érdemben nem vizsgálhatta. Összegezve: a bíróság az alperes határozatát a felperes által kifogásolt részben felülvizsgálta, ennek során megállapította, hogy az alperes helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján, törvényes jogi következtetéseket vont le, határozata jogszerű rendelkezéseket tartalmazott így az nem volt jogszabálysértő a felperes által kifogásolt részében, ezért a bíróság a felperes 7

8 keresetét - mint alaptalant - elutasította. A bíróság a Pp a alapján pervesztes felperest kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. (3) bekezdés alapján határozott meg. figyelemmel az alperesi képviselő által kifejtett munka színvonalára, időigényességére, a pertárgy értékére, illetve arra a körülményre, hogy a per az első tárgyaláson befejeződött. A bíróság a felperest kötelezte az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39.. (3) bekezdés a) pontja, illetve a 42. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték megfizetésére, - figyelemmel az Itv (3) bekezdésére - tekintettel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban címet viselő 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.. (2) bekezdésére. Az ítélet elleni fellebbezést a Kbt (5) bekezdése zárja ki. Budapest, év március hó 11. napján dr. Hankó Ferenc s.k. bíró 8