A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Átírás

1 Pest Megyei Bíróság 6.K /2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) alperes ellen telepengedély tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben mely perbe a személyesen eljárt és ( ) a felperes pernyertessége előmozdítása végett és által képviselt alperes pernyertessége előmozdítása végett perbeavatkozott meghozta a következő í t é l e t e t A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest és a felperesi beavatkozókat, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek, alperesi beavatkozónak Ft (azaz huszonöt-huszonötezer forint) perköltséget. A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára Ft (azaz tizenötezer forint) le nem rótt eljárási illetéket. Megállapítja, hogy a Ft szakértői díjat a felperes maga viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek I n d o k o l á s A bíróság a felperes kereseti kérelme, alperes érdemi ellenkérelme, továbbá a rendelkezésre álló közigazgatási iratok, a beszerzett szakértői vélemény és a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg: Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Iroda június napján kelt számú határozatával székhelye: TEÁOR számú nyomdai alágazatba tartozó tevékenységek (egyéb nyomdai termékek nyomása) végzéséhez sz. alatti telephelyre a telepengedélyt megadta azzal, hogy tevékenysége során a szakhatósági állásfoglalásokban előírt kikötéseket, 1

2 Pest Megyei Bíróság 2 így: az ÁNTSZ számú szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötést: nevezetesen: Elsősegélynyújtásra a műhelyben mentődobozt kell elhelyezni. A KDV Környezetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötést, nevezetesen: A keletkező hulladékokat a telephelyen kívül kell gyűjteni, engedéllyel rendelkező átvevőnek kell átadni. A veszélyes hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatást a jogszabályban előírtak szerint kell teljesíteni. Ezen kikötéseket köteles betartani. A telep nyitvatartási idejét köteles feltüntetni és a nyitvatartási időt betartani. A telep a környezetben élők nyugalmát nem zavarhatja. A telepengedélyt a telepengedély jogosultja köteles a telepen tartani, és azt az ellenőrzések során bemutatni. A telepengedély nem mentesíti a telepengedély jogosultját a szükséges más hatósági engedélyek megszerzése alól. Amennyiben a telepen a közműves ivóvízellátásáról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt anyagokat használnak, a szennyvíz közcsatornába vezetésének előfeltétele a vízügyi hatóság által megfelelőnek minősített szennyvíz-előtisztító berendezés megléte. Amennyiben a telepengedély megadását követően a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 4. -ában felsorolt adatokban, körülményekben változás következik be, úgy azt a telepengedély jogosultja köteles a jegyzőnek a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül írásban bejelenteni. Amennyiben a telepengedély jogosultja a tevékenységi körét engedély nélkül megváltoztatja, bővíti a tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy az abban foglalt feltételeknek telepe nem felel meg, felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra a tevékenység telephelyen történő gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható. A meghatározott időtartam eredménytelen eltelte a telepengedély visszavonását vonja maga után. Amennyiben a telepengedély jogosultja a tevékenységét megszünteti, köteles azt a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal mint másodfokú közigazgatási szerv szeptember napján kelt számú határozatával né fellebbezését elutasította, az elsőfokú határozatot pedig helybenhagyta. A másodfokú hatóság határozata indokolásában rögzítette, hogy a perbéli műhely illetve tárgybéli műhely reklám és ajándéktárgy emblémázását folytatja. Erre vonatkozóan jogerős műhelycélú rendeltetésmód változtatási engedéllyel rendelkezik. A 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet 7. alapján az adott tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi és birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja és a szakhatósági hozzájárulások alapján a telepengedély megadásáról helytállóan döntött a jegyző. Rögzítette a másodfokú határozat, hogy a Önkormányzatának Jegyzője számú határozatában nem hivatkozott a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 5. -a alapján arra, hogy az övezeti besorolás alapján folytatható-e az adott tevékenység, ezért jogos a jogi képviselő fellebbezésének ezen észrevétele. Az alperesi hatóság határozatának meghozatala előtt az évi IV. törvény 66. (3) bekezdése alapján megkereste Önkormányzatának Jegyzőjét arra vonatkozóan, hogy által a folytatott tevékenység az övezeti besorolás alapján végezhető-e. A tájékoztatás szerint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdés 2. pontja alapján a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, valamint a 13. (2) bekezdés 4. pontja alapján a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület elhelyezhető. 2

3 Pest Megyei Bíróság 3 A felperes keresetet terjesztett elő közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, kérte, hogy a bíróság a felülvizsgálni kért határozatot helyezze hatályon kívül a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására, valamint a perköltség megfizetésére kötelezze. Arra hivatkozott, hogy a 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet (R.) 4. m.) pontja előírja, hogy a telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a környezetre gyakorolt hatást, és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének a módját. Sem a kérelem, sem a szakhatósági állásfoglalások, sem pedig a sérelmes közigazgatási határozatok nem tesznek eleget ennek a követelménynek, ezért jogszabálysértőek. A tamponnyomás során felhasznált anyagok biztonsági adatlapjait a közigazgatási eljárás során mellékelték, melyből megállapítható, hogy ezen anyagok ártalmasak az egészségre, tűz-és robbanás veszélyesek. Ökotoxicitásuk, azaz lebomlásuk és környezeti hatásuk azonban nem ismert, erre irányuló vizsgálatot a gyártó nem végzett. A határozatok a R. 7. (1) bekezdésébe ütköznek, mert nem állítható, hogy a tamponnyomás a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. Hogy mennyire ártalmasak az egészségre ezek az anyagok, bizonyítják a által felhasznált veszélyes anyagok biztonsági adatlapjaiban leírt megállapítások, továbbá igazságügyi szakértő véleménye, amelyet mellékeltek. A tamponnyomás nem végezhető az adott övezeti előírások szerint. A perbeli területen a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdés 2. pontja szerint a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, a 13. (2) bekezdés 4. pontja alapján, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el. A tamponnyomás nem sorolható egyik kategóriába sem. Ezt igazolandó a telephely engedélyezési eljárás során mellékelték környezetvédelmi igazságügyi szakértő véleményét, továbbá csatolták a Központi Statisztikai Hivatal számú tájékoztatását arról, hogy a tamponnyomás feldolgozóipari tevékenység, tehát az adott övezeti besorolásban nem végezhető. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés 2. sz. melléklet 14. pontja a nyomdai tevékenységre 50 méteres védőövezetet ír elő, mely július 1 napján lépett hatályba szeptember 10-én adta be telephely engedély iránti kérelmét, azaz a hatályba lépést követően. Mindaddig engedély nélkül végezte a tamponnyomást, ezért nem minősíthető már működő üzemnek, hanem új pontforrásnak. A határozatok ezen pontban meghatározott jogszabályt is sértik. Veszélyes anyag felhasználásával járó ipari tevékenység kertes családi házas lakóövezetben jogszabálysértés nélkül nem folytatható. Mindezekre figyelemmel a telephely engedély nem adható ki. A felperes a továbbiakban előkészítő iratában a sérelmes közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezése nélkül. Arra hivatkozott, hogy szeptember 27-én nem tamponnyomásra váltott ki vállalkozói igazolványt, hanem TEÁOR Hirdetés, reklám, propaganda fő tevékenységre és Nem bolti ügynöki kiskereskedelem, Egyéb máshova nem sorolt nem bolti kiskereskedelem, Egyéb művészeti alkotó tevékenység, Vegyes javítás, Egyéb kézmű és háziipari termékek készítése tevékenységekre. A vállalkozói igazolványt F/1. alatt csatolta. Cégtábláján, melyet ugyanebben az időben tett ki, reklám, ajándéktárgyak feliratozása, emblémázás, tamponnyomás szerepelt. Nyomdai tevékenységét nyári konyhájában végezte vállalkozói igazolvány nélkül, rendeltetésmódosítási engedély nélkül. A tamponnyomáshoz TPHI keményítőt, TPV hígítót, TPY, TPR, TPP, TPU, TPT, GL, PP tamponfestéket használt föl. A veszélyes anyagok felhasználását sem nyomdai tevékenységként, hanem Egyéb kézmű és háziipari termékek készítése tevékenységként jelentette be az ÁNTSZ Intézetéhez január 24-én, holott a tamponnyomás a TEÁOR Máshova nem sorolt nyomás 3

4 Pest Megyei Bíróság 4 szakágazatába tartozó feldolgozó ipari tevékenység, amint azt a keresethez mellékelt KSH állásfoglalás is leszögezte. A 78/2001. (V.9.) Kormányrendelettel módosított 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet május 12. napjától telepengedély köteles tevékenységnek minősítette a TEÁOR 22.2 Nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységeket, így a tamponnyomást is. telepengedélyt sem kért augusztusára olyan méreteket öltött a áradó vegyszerszag, hogy a Egyesület panaszt tett ellene 2001.augusztus 21-én a Közép- Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél. Ekkor derült ki, hogy semmilyen, ehhez a tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezett. Nincs veszélyes hulladék elszállítója, sem veszélyes hulladék elszállítására vonatkozó "Sz" kísérőjegye, sem a veszélyes hulladék nyilvántartása, sem anyagmérlege, sem adatszolgáltatása. A Közép- Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek az Önkormányzat megkeresésére, szakhatósági állásfoglalásában meg kellett volna állapítania azt, hogy engedély nélkül, jogszabályellenesen, környezetkárosító módon végzett tamponnyomó tevékenységet, és az abbahagyásra kötelezés mellett meg kellett volna tagadnia a telepengedélyhez való szakhatósági hozzájárulását, ugyanis az a környezethasználó, aki környezetkárosító módon tevékenykedik nem kaphat szakhatósági hozzájárulást. A levegővédelmi rendelet 50 méteres védelmi övezetet tesz kötelezővé a nyomdaipari tevékenységre. Ez eleve kizárja a szakhatósági hozzájárulás megadását. légszennyező pontforrását új pontforrásnak kell tekinteni a telepengedélyezési eljárásban, mivel a szükséges összes engedély nélkül, jogellenesen, környezetkárosító módon végzett tamponnyomást nem lehet meglévő telepnek, illetve pontforrásnak minősíteni, arra jogot alapítani, és kijátszani a védelmi övezet létesítésére vonatkozó kötelező előírást. A környezetvédelmi jogszabályok helyes alkalmazása, az azoknak való megfelelés önmagában kizárja a telepengedély megadását és megalapozza a sérelmes közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, mivel nyári konyhája 5-6 méterre van felperestől. A tamponnyomás pedig nem végezhető az adott övezeti előírások szerint. A felperes perköltséget igényelt. Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálni kért határozatok jogszerűek és megalapozottak. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal határozatával az érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével helybenhagyta Jegyzőjének határozatát és a 80/1999. (VI.11.) Kormányrendelet alapján jogszerűen határozott. A telepengedélyezési eljárásban a jogszabály azért követeli meg számos szakhatóság közreműködését, hogy minden szempontból szakértők vizsgálják meg, hogy az adott telephelyre kiadható-e engedély. A keresetlevélben felvetett valamennyi kérdést az ügyben szakértők vizsgálták és a közigazgatási szervek maradéktalanul figyelembe vették a szakhatósági állásfoglalásokat eljárásuk során. Az alperes perköltséget igényelt. A felperesi beavatkozók kérték, hogy a bíróság vonja vissza engedélyét tekintettel arra, hogy az környezetkárosító. Ingatlanuk határánál helyezkedik el az a családi ház, amelyben kifogásolt ipari tevékenységet folytatja. Az elmúlt évek során a telkükön több növény is kipusztult. A maró vegyszerbűzt rendszeresen érezni az utcában. Nincs biztosítva az 50 méteres védőtávolság. Csak akkor lehetne a jelenlegi tevékenységet folytatni, ha az ingatlant átminősítik és a telekszomszédok is beleegyezésüket adják ehhez. Ez nem történt meg. Ezen tevékenységet családi házak közvetlen környezetében nem lehet végezni, mert mérgező anyagokat bocsátanak ki, aminek az elviselésére egyetlen egy háztulajdonos sem kötelezhető. 4

5 Pest Megyei Bíróság 5 Felperesi beavatkozók perköltséget nem igényeltek. Az alperesi beavatkozó kérte a felperesi kereset elutasítását. Teljes terjedelmében csatlakozott az alperesi előadáshoz. Perköltséget igényelt. Felperes keresete nem alapos. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosított évi IV. törvény (Áe.) 72. (1) bekezdése szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. A közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíróság a keresettel támadott határozat törvényességét vizsgálja a tekintetben, hogy az megfelel-e a vonatkozó anyagi jogszabályok, továbbá az eljárási jogszabály rendelkezéseinek a felperes keresetében foglaltakra tekintettel. A bíróság a határozat jogszerűségét a határozat meghozatalakor fennálló tények, körülmények alapján vizsgálja felül. A tényállás tisztázási kötelezettség az Áe a alapján a közigazgatási szervet terheli, a peres eljárásban azonban a Pp ára figyelemmel felperesnek kell bizonyítania, hogy a keresettel támadott határozatok jogszabálysértők-e. A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltatási tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés szerint a jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 18. -ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. (2) bekezdés szerint amennyiben a rendelet hatálybalépésekor már működő telep a létesítésekor érvényes jogszabályok alapján kiadott engedéllyel rendelkezik és az engedélyben foglaltak szerinti tevékenységi körét változtatás nélkül folytatja, a jegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a telep a 6. -ban foglalt előírásoknak megfelel-e, amelynek során a jegyzőnek szükség esetén meg kell határoznia azon feltételeket, amelyekkel a tevékenység továbbra is folytatható. (3) bekezdés szerint amennyiben az (1) bekezdésben foglalt övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik. A jegyző a helyszíni szemléről értesíti a) a kérelmezőt, b) a telep és a közvetlenül szomszédos a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt), 5

6 Pest Megyei Bíróság 6 c) az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetét, d) az illetékes környezetvédelmi szakhatóságot, e) az első fokú építésügyi szakhatóságot, különös tekintettel arra, hogy a telep műszaki szempontból megfelel-e az építésügyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, f) az első fokú vízügyi szakhatóságot, g) az illetékes rendőrkapitányságot, h) a mellékletben *-gal megjelölt esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot, i) védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóságot, j) a folytatni kívánt tevékenységtől függően az illetékes Megyei (Fővárosi) Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, illetve a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást, k) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot, l) a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal illetékes Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőségét, m) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodáját, n) termőföld esetében a területileg illetékes körzeti (fővárosi kerületi) földhivatalt. A telepengedélyezési eljárásban az a) és b) pontban foglalt érdekeltek ügyfeleknek tekintendők. (4) bekezdés szerint a jegyző az értesítést a kérelemben megjelöltek egyidejű megküldésével a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 8 nappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja a (3) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (5) bekezdés szerint a (3) bekezdés b) pontjában megjelöltek esetén, a teleppel közvetlenül szomszédos közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.) a jegyző hivatalból, az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be. (6) A (3) bekezdés c)-n) pontjaiban megjelölt szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják, vagy a szemlét követő 30 napon belül írásban közölhetik. (7) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket és saját megállapításait, a jegyzőkönyv egy példányát a (3) bekezdésben megjelölteknek megküldi. 7. (1) bekezdés szerint a jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep, különösen műszaki szempontból megfelel a környezetvédelmi, a vízügyi és az építésügyi követelményekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. Az építésügyi és a környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleménye alapján az abban foglalt feltételekkel ideiglenes vagy meghatározott időtartamra érvényes telepengedély is adható. (2) bekezdés szerint a jegyző a telepengedély megadásáról, vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közli 6

7 Pest Megyei Bíróság 7 a) a kérelmezővel, b) a telep és a közvetlenül szomszédos a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel, társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak elnökével), c) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal és szervezetekkel, d) az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőséggel, e) az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével. A bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a kérelmező a telepengedély kiadása iránti kérelemhez szükséges mellékleteket csatolta. Helyszíni szemle tartására is sor került az elsőfokú közigazgatási szerv részéről. A döntést alátámasztó hatóságok közül az Hivatásos Tűzoltósága az számú, a KDV Vízügyi Igazgatósága H számú Rendőrkapitányság a számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül az ÁNTSZ a számú a KDV Környezetvédelmi Felügyelőség számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben előírt kikötéssel a tevékenység végzéséhez hozzájárult. A polgári védelem a december 4. napján átvette az értesítést, azonban a helyszíni szemlén nem jelentek meg, figyelemmel arra, hogy ezen szakhatóság szakhatósági állásfoglalása nem érkezett meg. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított évi IV. törvény (Áe.) 21. (2) bekezdése alapján azt a közigazgatási szerv helytállóan megadottnak tekintette. A panaszbejelentés kapcsán a KDV Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma elvégezte a tamponnyomó műhely zajkibocsátási határérték megállapítását megalapozó mérését. Az erről készült számú február 27-én kelt szabvány megállapította, hogy a telephely zajkibocsátása a vonatkozó előírásoknak megfelelt. Mind az első, mind a másodfokú közigazgatási szerv a szakhatósági állásfoglalás figyelembevételével helytállóan ítélte meg a bíróság szerint, hogy a telep megfelel a munka végzésére (műhelyre), valamint a Környezetvédelmi Vízügyi és Építésügyi követelményekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. A bíróság ítélkezése alapjául fogadta el nyomdaipari igazságügyi szakértő szakértői véleményét. A szakértő vélemény rögzítette, hogy gondozott csendes családi házas környezetben egy családi ház melléképületében, amely 10,5 méter távolságra van a felperes házától egy típusú tamponnyomó berendezésen műanyag felületekre (például töltőtoll, kulcstartó) kis méretű (kb. 2x3 cm-es) motívumokat nyomtat. A berendezés felett elhelyezett oldószer elszívó berendezés a kéménybe be van kötve. A nyomtatás szerves oldószer tartalmú festékkel, műanyag nyomóformáról történt. A tamponnyomás a TEÁOR máshová nem sorolt nyomás szakágazatba sorolt feldolgozóipari tevékenység. Megállapítható, hogy a végzett tevékenység megegyezik a telepengedélyben nevesített TEÁOR vel, azon belül tamponnyomtatás. Megállapítható, hogy ezen nyomtatási eljáráshoz használt anyagok közül a festék, a hígító és a tisztító folyadék is tartalmaz szerves oldószereket, amelyek közül némelyik egészségkárosító hatású, tűzveszélyes. Azonban mérlegelendő, hogy ilyen kis mennyiségben történő felhasználás esetén a légtérbe kerülő szerves oldószerek mennyisége eléri-e a károsító határértéket. A bemutatott iratok, a festékmaradék mint átadásra került veszélyes anyag egyéves mennyisége 2 kg, a festékkel, hígítóval, tisztító folyadékkal szennyezett törlőrongy 10 kg volt. A helyszíni szemlén a 7

8 Pest Megyei Bíróság 8 szakértő meggyőződött arról, hogy a telephelyen a keletkezett veszélyes hulladékokat elkülönítve fedővel ellátott fém tartályban, feliratozva tárolják, a veszélyes hulladékok elszállítását dokumentálják. A veszélyes anyagok mennyisége és az ezen mennyiségek alapján feltételezhető tényleges anyagfelhasználás, vagy akár magának a berendezésnek a kapacitása sem tesz lehetővé ipari méretű termelést és ehhez kapcsolódó számottevő környezetszennyezést, légszennyezést, mivel egy-egy tárgy nyomtatásához néhány milligramm festék szükséges. Ha a mért emisszió értékek alapján a megengedettnél nagyobb érték nem volt, akkor ilyen kis anyagmennyiségek felhasználása esetén nem lehet légszennyezésről beszélni. Üzemzavar esetén a gép leáll, amelyben néhány gramm festék van, amit törlőrongy segítségével el lehet távolítani, ami mint veszélyes anyag elszállításra kerül. A telepen tárolt összes festék és egyéb vegyi anyag mennyisége nem éri el a tíz kilogrammot. A bíróság a tárgyalás folyamán meghallgatta személyesen, t tanúként. A bíróság utalni kíván munkavédelmi szakmérnök tanúvallomására, aki június 23-án a Polgármesteri Hivatalhoz címzett a tevékenység végzésének megtiltására vonatkozóan nyújtott be kifogást. A bíróság ugyancsak tanúként hallgatta meg. A tanú vallotta, hogy a mért emisszió határértékekhez viszonyítva megállapítható, hogy a tamponnyomó műhely a környezeti levegőt a megengedett mértéknél nem terheli jobban. A zajkibocsátási normáknak is megfelel a vonatkozó telep. A 150 grammtól 1 literig vonatkozó mennyiségű anyag szükséges a tevékenységhez egy évre vetítve. Hivatkozott jómaga is arra, hogy a szakhatóságok engedélyüket, hozzájárulásukat megadták a tevékenységhez. A bejövő összes méréseket, szakvéleményeket értékelte. Azt nem látta bizonyítottnak, hogy ezen tevékenységtől megbetegedni lehetne. Hivatkozott arra, hogy 1x1 méteres asztali berendezésről van szó. Egy adott anyag megfestése milligrammokat vesz igénybe. Nem nyomdaipari tevékenységről van szó, hanem tamponnyomásról. tanú vallotta, hogy ha a méréseket a hatóságok végezték a ÁNTSZ feladata az volt, hogy a vegyi anyag felhasználásához a hozzájárulást megadják. A biztonsági adatlap alapján lehet eldönteni, hogy egy anyag milyen környezeti terhelést és munkahelyterhelést okozhat. Hivatkozott arra, hogy tárgybéli eljárásban a végzett konkrét méréseket. A mérések alapján voltak olyan anyagok, amelyeknek nem volt környezeti terhelése, nem volt detektálható, nem volt kimutatható és voltak olyan anyagok, amelyek a kimutathatósági határ alatt voltak. tanúk a rendkívüli mértékű szaghatásról és károsító hatásról tettek vallomást. Azonban vallomásuk a bíróság álláspontja szerint a közigazgatási határozatok törvényességét nem tudta cáfolni. A bíróság tanúvallomását is értékelte. Ekörben a bíróság rámutat arra, hogy a közigazgatási bíróság a határozatok meghozatalakor hatályos jogszabályok és az akkori tényállapot vizsgálata alapján hozza meg döntését. A tanú vallomása ugyancsak nem cáfolta a felülvizsgálni kért határozatok jogszerűségét. 8

9 Pest Megyei Bíróság 9 A bíróság igazságügyi szakértőt a tárgyalás folyamán is meghallgatta, aki az írásbeli szakvéleményét minden vonatkozásban fenntartotta. Utalt arra, hogy egy kis berendezésről van szó. Gyakorlatilag 2000 db/órás teljesítmény esetén is grammokról beszélhetünk a festék és oldószer vonatkozásában. Gyakorlatilag 20 %-os az oldószer aránya. A berendezés kapacitása óránként 2100 ciklus. Rendkívül kismennyiségű oldószerről van szó. A bíróság ezen szakértői véleményben foglaltakat fogadta el ítélkezése alapjául. A bíróság a környezetvédelmi szakértő kirendelésére irányuló felperesi bizonyítási indítványt elutasította figyelemmel arra, hogy a bíróság álláspontja szerint a tényállás teljes körűen felderített. Újabb szakértői vélemény beszerzésétől eltérő eredmény nem volt várható a határozatok törvényességét illetően, figyelemmel a felülvizsgálni kért határozatok hozatalakori tényállapotra, az akkor hatályos jogi szabályozásra. A felperes az eljárás során a támadott határozatok jogszabálysértő voltát bizonyítani nem tudta. A bíróság fentiekre tekintettel a felperesi keresetet a Pp (1) bekezdésére figyelemmel elutasította. Kötelezte a bíróság a pervesztes felperest, felperesi beavatkozókat a Pp. 78. (1)-(2) bekezdése és a Pp. 83. (1) bekezdése alapján az alperes perköltségének a megfizetésére, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. (2) bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére, figyelemmel az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 59. (1) bekezdés, az Itv. 43. (3) bekezdésében rögzített rendelkezésekre is. Az ítélet ellen a Pp (1) bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek. Budapest, november 30. A kiadmány hiteléül. Dr. Szivák József sk. bíró Volentné Módra Judit tisztviselő 9