Tárgy: KÜJ: KTJ: HATÁROZAT

Átírás

1 Ügyiratszám: /2015. Ügyintéző: Geresics Angéla dr. Ötvös Tünde Telefonszám: 72/ Tárgy: KÜJ: KTJ: Inke, 072 hrsz. alatti ingatlanon majorközpont létesítésének előzetes vizsgálati eljárása HATÁROZAT Berkes Gábor (8724 Inke, Rákóczi u. 131., a továbbiakban: Környezethasználó) meghatalmazása alapján eljáró Balogh Bálint (7512 Mike, Hunyadi u. 19.; a továbbiakban: Tervező) által a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy az Inke, 072. hrsz. alatti ingatlanon tervezett major-központ megvalósításával kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez építési engedély, vízjogi engedély, valamint levegőtisztaságvédelmi létesítési engedély megszerzése szükséges. I. A közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 36800/5257-1/2015.ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: Berkes Gábor (8724 Inke, Rákóczi u. 131.) részére, az Inke 072 hrsz. alatti ingatlanon létesítendő major-központ előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: 1. A telephelyen folytatott tevékenységből adódóan a felszíni, felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. 2. A tervezett mélyfúrású kút és vízellátó hálózat jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában, az abban foglalt előírások betartásával építhető ki. 3. A 800 m 3 -es hígtrágyatároló lagúna, a 85 m 3 -es átemelő akna, és az 1200 m 3 -es hígtrágyatároló vízzáró, tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű), valamint szulfátálló betonból készíthető, amelyet a kivitelezőnek igazolnia kell. Élettartama legalább 20 év legyen. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf.: kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Honlap:

2 2 4. A hígtrágyatároló kapacitását legalább 6 havi hígtrágyamennyiség befogadására kell alkalmassá tenni. 5. A hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítása az illetékes talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. 6. A trágyatároló műtárgyakat felszíni víztől, valamint ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől legalább 100 m-es távolságban kell megépíteni. 7. A tiszta csapadékvizek trágyalével nem szennyeződhetnek. 8. A hígtrágyatároló létesítményekről használatbavételig a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) 16. -a szerinti (FAVI) adatszolgáltatást kell hatóságom felé teljesíteni. 9. A tervezett tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak nyomon követésére a talajvíz áramlási irányának megfelelően 1 db monitoring kutat kell létesíteni. A monitoring kút vízjogi létesítési engedély birtokában, az abban foglalt előírások betartásával építhető ki. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és eljárási illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) nem rendelkezett. A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) mint II. fokú hatósághoz címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása, illetve végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz forint, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal számú előirányzat-felhasználási számlára kell a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a bezensek.erika@baranya.gov.hu címen.

3 3 INDOKOLÁS A tárgyi ügyben a Környezethasználó meghatalmazása alapján a Tervező július 6. napján előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Környezetvédelmi Hatósághoz, melyhez csatolta az általa készített előzetes vizsgálati dokumentációt. A Tervező az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott kérelem alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (7) bekezdése és a 3. számú melléklet 6. pontja ( Intenzív állattartó telep ) alapján előzetes vizsgálatot folytatott le. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. sz. mellékletének 35. pontja szerinti forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat a Környezetvédelmi Hatóság felhívására megfizette. A Környezethasználó a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti forint összegű eljárási illetéket a Környezetvédelmi Hatóság felhívására lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a R. 3. (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes jegyzőnek. Az Iharosberényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a október 13. napján kelt levelében arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény augusztus 19. napján kifüggesztésre került Inke községben, a helyben szokásos módon, a kérelembe és mellékleteibe történő betekintési lehetőséget az Iharosberényi Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben biztosította. A Környezetvédelmi Hatóság figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésében foglaltakra a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 36800/5257-1/2015.ált. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: A Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztálya (7621 Pécs, Papnövelde u , a továbbiakban: Főosztály) /2015. számú szeptember 2. napján érkeztetett megkeresésével az Inke 072 hrsz. alatti ingatlanon létesítendő major-központ előzetes vizsgálati eljárására irányuló hatósági

4 4 eljárásában a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 28. (3) bekezdése, illetve 5. mellékletében foglalt II. táblázat 3. sora alapján az előzetes vizsgálati eljárásban a vízgazdálkodási és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A rendelkezésemre álló adatok, továbbá a Főosztály honlapjára feltöltött az Agrár-Környész Kft. (7512 Mike, Hunyadi út 19.) által június-július hónapban készített előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg: Az állattartó telep vízellátását saját fúrt kútról tervezik biztosítani. A sertéstartás mellett szemestermény szárítás, -tisztítás, -tárolás és takarmánykeverés tevékenységeket is terveznek, az állatok ellátásához nélkülözhetetlen takarmány előállítása is a telephelyen történik, a tároló épületben. A takarmányozási technológia részeként az állattartó épület oldala mellett kerülnek elhelyezésre a silótornyok. Az istállóépületben 765 db, 25 kg-os élőtömegű, választott malac hizlalását tervezik, hígtrágyás tartástechnológiával. A keletkező hígtrágyát az istálló alatti pinceszinten kialakított 800 m3-es, 1,2 m mélységű szulfátálló betonból kialakított lagúnában, majd egy 85 m3-es átemelő aknát követően 1200 m3-es hígtrágyatárolóban tervezik tárolni. Az 1200 m3-es kapacitású, szigetelt, vízzáró betonos kialakítással tervezett hígtrágyatároló 1081 m2 alapterületen 1,5 m fenékszinttel kerül megvalósításra, amely 80 %-ig tölthető. A keletkező hígtrágyát mezőgazdasági területeken tervezik hasznosítani. A szociális szennyvizek gyűjtésére zárt akna létesül, melyből a szennyvizet befogadói nyilatkozat alapján a nagykanizsai szennyvíztisztító telepre szállíttatják. A telek földes úton közelíthető meg, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A terepfelszín közel sík, nyugati irányba enyhén lejt. A felszíni csapadékvizek nagyobb része a talajba elszivárog, kisebb része a felszínen szabadon folyik el a vízfolyásvölgy irányába. A zárt állattartó technológia sajátosságaiból fakadóan a csapadékvíz trágyával való szennyeződésére nincs lehetőség. A tárgyi terület nem érinti sérülékeny ivóvízbázis védőterületét, védőövezetét, vízfolyás parti sávját, vagy nagyvízi medrét, az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A tervezett major-központ Ny-i oldalán, annak határvonalától 110 m-re fut a Zala-Somogyi-határárok, ami a Balatonba gyűjti a vizet. A hizlaló-istálló Ny-i oldala és a Zala-Somogyi-határárok távolsága 160 m, a tervezett 1200 m3-es kapacitású hígtrágyatároló medence távolsága a vízfolyástól 140 m. Amennyiben a tervezett trágyatároló létesítmények megfelelő műszaki védelemmel készülnek el, a felszín alatti víz felé belőlük kibocsátás nincs, arra hatást nem gyakorolnak. Az Agrolabor-Z Kft. (8900 Zalaegerszeg, Kinizsi u. 81.) által elvégzett feltáró fúrás időpontjában a talajvíz szintje 3,8 m mélységben helyezkedett el, áramlási iránya ÉNy-i. A vízminőségvizsgálati eredmények ammónium és nitrát-szennyezést nem mutatnak, a talajvíz foszfát-tartalma (18,1 mg/l) meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéket (0,5 mg/l).

5 5 Inke közigazgatási területe a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdése által nevesített térkép és a 2. számú melléklet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet) 5. (1) bekezdés e) pontja alapján a trágyatárolók területe nitrátérzékeny területnek minősül. A tevékenység felszín alatti vizekre kifejtett hatásának nyomon követésére monitoring rendszer kiépítése szükséges. A megkeresés és a Főosztály honlapjára feltöltött, az Agrár-Környész Kft. (7512 Mike, Hunyadi út 19.) által június-július hónapban készített előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Feltételeim 1. és 7. pontjaiban foglaltakat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdésében, 8. c) pontjában és a 10. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése, és 5. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően írtam elő. Feltételeim 2. pontjában foglaltakat a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: évi LVII. törvény) 28. (1) bekezdése alapján írtam elő. A vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. -a, valamint 2. számú mellékletében meghatározottak szerint összeállított tervdokumentációt. Feltételeim 3. és 4. pontjaiban foglaltakat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. (3) - (5) bekezdése, valamint 5. számú mellékletének 5.2. pontja alapján írtam elő. Feltételeim 5. pontjában foglaltakat a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 49. (1) bekezdés d) pontja alapján írtam elő. Feltételeim 6. pontjában foglaltakról a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. (3) bekezdés b) pontja alapján rendelkeztem. A 8. pontban foglaltakat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. -a alapján írtam elő. A 9. pontban foglaltakat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (10) bekezdése, valamint az évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése alapján írtam elő. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 6. pontja, valamint 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése, illetve 5. mellékletében foglalt II. táblázat 3. sora, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 6. pontja állapítja meg. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem elbírálásába bevonta továbbá a Kr. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdések tekintetében a vélemények megadása céljából a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal

6 6 Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát és a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályát. A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya a BAF/2663-2/2015. ügyiratszámon a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján adott véleményében rögzítette, hogy a beruházással kapcsolatban talajvédelmi szempontból kizáró ok nem merül fel, az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Véleményében előadta továbbá: A dokumentációból megállapításra került, hogy: a beruházás termőföldet közvetve és közvetlenül (Inke 072/1 hrsz.) is érint. a major építése és működése a környező mezőgazdasági területek minőségére nincs kimutathatóan kedvezőtlen hatással. az érintett ingatlan nitrátérzékeny, így a Hegyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait különös tekintettel a trágyatárolásra és az adatszolgáltatásra - kötelező betartani m 2 -es 765 férőhelyes sertéshizlalda lagúnás rendszerű, hígtrágyás technológiájú lesz. A telepen belül 1200 m 3 -es hígtrágya tároló épül. A beruházó saját területein tervezi hasznosítani a hígtrágyát. A hígtrágya termőföldön történő hasznosítását a talajvédelmi hatóságnál engedélyeztetni kell. a telephelyen képződő csapadékvizeket esővíz-gyűjtő tartályban gyűjtik össze, így a környező mezőgazdasági területekre nem jelent veszélyt. az ingatlan végleges más célú hasznosításához humuszos termőréteg mentését megalapozó talajvédelmi tervet, az építési engedélyezési eljáráshoz humuszgazdálkodási tervet kell készíteni. A benyújtott dokumentációban ismertetett technológia maradéktalan betartása biztosítja a talajvédelmi követelmények érvényre juttatását, ezért talajvédelmi szempontból a környezetvédelmi engedély kiadásának a fenti feltételek figyelembe vételével nincs akadálya. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a BAR/006/ /2015. ügyiratszámú véleményében a tervezett tevékenység megvalósításához közegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel hozzájárult: 1. A dolgozók számára megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet, illetve tisztálkodási vizet kell biztosítani. Amennyiben a tervezett kútról kívánják biztosítani az ivóvizet és/vagy a szociális (tisztálkodási) vizet, abban az esetben az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 1.. (3) bekezdése szerint a területileg illetékes járási hivatal népegészségügyi osztálya rendelkezik a kút üzemeltetése és ellenőrző vízvizsgálatainak feltételeiről, attól függően, hogy csak szociális víz vagy ivóvíz ellátásra is használják a kutat. Ennek érdekében a telep üzemeltetője vegye fel a kapcsolatot az illetékes járási hivatal népegészségügyi osztályával, mivel a víz biztonságos felhasználásáról csak az előírt vízvizsgálatok eredményeinek ismeretében nyilatkozhatnak. A tervezett rétegvíz kút (a telep víz ellátását biztosító kút) megvalósítása vízjogi létesítési engedély köteles, majd az elkészültét követően vízjogi üzemeltetési engedély köteles a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján.

7 7 Amennyiben a kútról nem kívánnak ivóvizet szolgáltatni, akkor a dolgozók számára egyéb módon (pl. palackos víz) kell biztosítani a telephelyen a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet. A Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet mellékletének 1.09 pontja szerint a munkahelyeken a tisztálkodáshoz megfelelő minőségű és mennyiségű vizet (szükség szerint fertőtlenítőszert) kell biztosítani. Amennyiben nem ivóvíz minőségű a víz, akkor NEM IVÓVÍZ feliratú táblát kell elhelyezni a csapokra. 2. A rovar- és rágcsálóirtás elvégzését a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletnek megfelelően kell végezni az üzemeltetett telephelyeken és ennek igazolását kérjük a helyszínen tartani. 3. Veszélyes anyagokkal/keverékekkel (pl. fertőtlenítőszerek, takarítószerek, stb.) való tevékenység bejelentését a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 9 (1) és (2) bekezdése és 13. számú melléklete szerint elektronikus úton kell megtenni az Országos Szakmai Információs Rendszerbe (OSZIR). Az elektronikus bejelentést az illetékes Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete felé kell megtenni és ennek igazolását kérjük a helyszínen tartani. 4. Biztonsági adatlapokat a helyszínen szükséges tartani. 5. A foglalkoztatottak egészségvédelme érdekében eleget kell tenni a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendeletben foglalt munkáltatóra kötelező érvényű előírásoknak és ennek igazolását kérjük a helyszínen tartani. Véleményében rögzítette továbbá: Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 14. (5) bekezdésében foglalt rendelkezések és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm.rendelet 28. (1) bekezdése, valamint 5. melléklet I. táblázat, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet; a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet; a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 03.) NM rendelet; a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján hoztam. A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a BA-04D/EO/732-2/2015. ügyiratszámú nyilatkozatában megállapította, hogy a tervezett munkák jelenlegi adatai szerint sem műemléket, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti érdekű területet nem érintenek. A Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya BAG/5128-2/2015. ügyiratszámú véleményében megállapította, hogy a tervezett létesítéssel kapcsolatban erdészeti szempontból kizáró ok nem merült fel, továbbá a tervezett beruházás kapcsán az alábbiakra hívta fel a figyelmet:

8 8 1. A kivitelezés során a környező erdőterületek (felvonulási, tárolási, stb. célra) igénybe nem vehetők! 2. A létesítés és a működés során a környező erdőterületeket, az erdők talaját károsodás, károsító hatás nem érheti. Az erdőben hulladék, talajszennyező anyag nem helyezhető el. Állásfoglalásában rögzítette továbbá: A tárgyi ügyben megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció és a Magyarországi Erdészeti Webtérkép alapján Hivatalom megállapította, hogy a tervezett létesítmény nem érint az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületeket. A kivitelezés és a telep működése során az erdőt károsító hatások, így különösen az erdőt és az erdő talaját veszélyeztető tevékenység esetén az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) vonatkozó előírásai nem sérülhetnek, ezért a szomszédos erdőállományok védelme érdekében felhívtam engedélyes figyelmét az erdőtörvény rendelkezéseire (Evt. 56., ). A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya /2015. ügyiratszámú véleményében a tervezett beruházáshoz az alábbiak szerint hozzájárult: A fenti számú megkeresés mellékletét képező tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a major-központ intenzív állattartó telep és kiszolgáló létesítmények - kiépítése termőföldterületen történik. Az előzetes vizsgálati dokumentáció értelmében az igénybevétellel érintett terület végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX.törvény (Tfvt.) ban foglaltak értelmében engedélyezte. A kivitelezési munkák megkezdését a Tfvt.10/A. (2) bekezdése értelmében, az igénybevevő a más célú hasznosítás megkezdését, az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére. A kivitelezés során törekedni kell arra, hogy az eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza. Véleményében előadta továbbá: A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás termőföld-területen történik, amelynek végleges más célú hasznosítását az illetékes ingatlanügyi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX.tv. (Tfvt.) ok alapján engedélyezte. A rendelkezésemre álló információk alapján a környezetvédelmi hatósági engedély megadásának a termőföld mennyiségi védelme szempontjából akadályát nem láttam - a rendelkező részben foglaltak betartása mellett - az előzetes hatósági engedély megadásához hozzájárulok. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. (6b) bekezdése alapján figyelemmel a Ket. 26. (1) bekezdés c) pontjára a /5/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a területileg érintett település jegyzőjét, és kérte, adja meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy a jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. Az Iharosberényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a /2015. számú végzésében a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette:

9 9 A Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály megkeresésére Balogh Bálint (Mike, Hunyadi u. 19.) kérelme alapján Berkes Gábor (8724 Inke, Rákóczi u. 131., környezethasználó) meghatalmazásával indult eljárásban a becsatolt előzetes vizsgálati dokumentációban leírtakra vonatkozóan az alábbi nyilatkozatot teszem: a kérelemben foglaltak összhangban vannak Inke Község Önkormányzata Képviselőtestületének Inke helyi építési szabályzatáról szóló 9/2006. /IV. 13./ számú rendeletében foglalt környezet- és természetvédelmi előírásokkal, valamint településrendezési követelményekkel. Tájékoztatásul közlöm, hogy a 072. hrsz-ú ingatlan Inke Község Önkormányzata Képviselőtestületének Inke helyi építési szabályzatáról szóló, 9/2006. /IV. 13./ számú rendelete alapján régészeti érdekű terület, ezért az építési engedélyezési eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. Belföldi jogsegély iránti kereste meg Hivatalomat a Baranya megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály, Berkes Gábor inkei lakos meghatalmazása alapján eljáró Balogh Bálint kérelmére indult előzetes vizsgálati eljárás során, és mellékelte a tervezett tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. Választ kért arra vonatkozóan, hogy a tervezett tevékenység összhangban van-e a helyi környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A kérésnek megfelelően a rendelkező rész szerint a tájékoztatást megadtam a 314/2005. /XII. 25. / Korm. rendelet b/ pontja, valamint a évi CXL. törvény ( továbbiakban: Ket. ) 26.. /4/ - /5/ bekezdései alapján. A Környezetvédelmi Hatóság a Tervezőt /215. iktatószámú végzésében hiánypótlásra hívta fel, melynek a Tervező október 29. napján eleget tett. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg: A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: A tervezett telephelyen 765 db hízósertés számára alakítanak ki hígtrágyás technológiájú, beton taposórácsok alatti trágya-tárolóval rendelkező istállót. A cél évente 3 turnusban, 3 x 765 db vágásra kész hízósertés 110 kg élőtömeg feletti értékesítése. A tervezett tevékenység helye és területigénye: Tervezett létesítmények: 1 db 765 m 2 -es, 110 kg élőtömegig 1177 hízóférőhelyes, 110 kg élőtömeg felett 765 hízóférőhelyes istálló, 1 db terménytároló raktár, 1 db takarmány-tároló raktár, takarmánykeverővel, 1 db terményszárító-tisztító berendezés, gáztartály,

10 10 hídmérleg, fúrt kút és vízmű, 1 db hígtrágya tároló medence, 1 db hígtrágya átemelő akna, 1 db tűzivíz tározó medence, szociális épület és iroda, kommunális szennyvíz aknával, betonozott útburkolat. A tervezéssel érintett m 2 -es ingatlan Inke külterületén (072 hrsz.) található. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: A tervezett tevékenység földrészlete nem tartozik a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 53. (3) bekezdés b) pontban meghatározott nemzeti ökológiai hálózatba. A tájképvédelmi előírások figyelembevételével a tájképi potenciált nem csökkenti. A tervezett építmények külön hatósági engedélyezési eljárásban előírt feltételekkel természetés tájvédelemi szempontból megvalósíthatók. A Környezetvédelmi Hatóság a természet- és tájvédelmi álláspontját a Tvt. 7. (2) bekezdés c) pontja figyelembevételével alakította ki. Zajvédelmi szempontból megállapítható: A Környezethasználó az Inke, 072 hrsz. alatti ingatlanon sertésistállót, takarmánytárolót, keverőüzemet, termény síktárolót és szárítóüzemet kíván létesíteni. A terület Inke külterületén, a zajvédelmi szempontból védett belterületi ingatlanoktól kb. 600 m-es távolságban található. Az építési munkálatokból eredő és az üzemelés időszakában fellépő, az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzített technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke a megengedett követelményértékeket nem haladja meg. A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tervezett majorközpont nem okoz jelentős többletterhelést az érintett területek levegőminőségében. A tervezett majorközpont létesítését követően a dokumentációban bemutatott várható levegőterhelő hatásokra elvégzett számítások figyelembe véve a dokumentáció kiegészítésében foglaltak szerint a hígtrágya tároló befedését bizonyítják, hogy a tevékenység végzése során a technológiai előírások betartása mellett jelentős levegőminőségi változás nem várható, így a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban:

11 11 VMH) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség, lakosságot zavaró bűzhatás a telephelyen végzett tevékenységből adódóan nem alakulhat ki. A dokumentációban foglaltak szerint a majorközpontra tervezett terményszárító berendezéshez kapcsolódóan létesítendő Denis NSD 2 típusú tisztítóberendezés P1 azonosítószámú légszennyező pontforrása (ciklonkürtő) a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 22. alapján engedélyköteles légszennyező pontforrásnak minősül. A P1 azonosítószámú légszennyező pontforrásra vonatkozóan az Lr. 22. (2) bekezdés b) pontja alapján az építési engedélyezési eljárásban levegőtisztaság-védelmi létesítési engedély iránti kérelmet kell benyújtani az Lr. 5. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően. A Környezetvédelmi Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat levegőtisztaság-védelmi szempontból a VMH és az Lr. 4. -a és 22. -a figyelembevételével vizsgálta. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: - A tevékenység végzéséhez hulladékgazdálkodási engedély nem szükséges. - Az építés, valamint az üzemeltetés során keletkező hulladékok kezeléséről a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. -a szerint kell gondoskodni, továbbá a hatályos jogszabályok szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatot kell szolgáltatni. - A benyújtott dokumentáció szerint a létesítés és az üzemeltetés során keletkező hulladékok tervezett kezelése megfelelő. - A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkodási szakági vélemény kialakítása során a Ht. 4. -át, valamint a 31. (1) és (5) bekezdéseit vette figyelembe. Összességében megállapítható, hogy a Környezetvédelmi Hatóság és az eljáró kormányhivatalnak az egyéb szakkérdéseket vizsgáló szakértői, valamint az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem talált a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélte jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta szükségesnek. A Környezetvédelmi Hatóság a beruházáshoz kapcsolódó konkrét előírásait az építési engedélyezési eljárás során adja meg. E határozat jogerőre emelkedését követően az építésügyi eljárás lefolytatható. Az üggyel kapcsolatban a Környezetvédelmi Hatósághoz, továbbá az eljárásban részt vett jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. (1) bekezdése és a R. 5. (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntést a Ket. 71. (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta.

12 12 A határozatot a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja: november 18. A határozat levételének napja: december 3. Továbbá a R. 5. (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett jegyzővel, aki a Ket. 80. (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatja a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak (tulajdonos, használó, vagyonkezelő, stb.) engedélyének, hozzájárulásának beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Kr. 2. számú mellékletének 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) és a 99. (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása és végzése ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a Díjr. 2. (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pontja, valamint a 2. (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, november 16. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta: Schwarcz Tibor főosztályvezető

13 13 Kapják: 1. Berkes Gábor (8724 Inke, Rákóczi u. 131.) tv 2. Balogh Bálint (7512 Mike, Hunyadi u. 19.) tv 3. BAMKH Pécs Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (hiv.sz.: BA-04D/EO/732-2/2015) 4. Iharosberényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tv 8725 Iharosberény, Rákóczi u. 6.. (hiv.sz.: /2015.) (közzététel céljából is) 5. HNYR (helyben) 6. Zöld Pont Iroda (helyben)/web (közzététel céljából: 7. Irattár Hivatali kapun keresztül tájékoztatásul kapják: 1. BAMKH NF Közegészségügyi Osztály (hiv.sz.: BAR/006/ /2015.) 2. BAMKH ÉBNTF Növény- és Talajvédelmi Osztály (hiv.sz.: BAF/2663-2/2015.) 3. BAMKH FEF Erdészeti Osztálya (hiv.sz: BAG/5128-2/2015.) 4. BAMKH Pécsi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya (hiv.sz: /2015.) 5. Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya (hiv.sz: 36800/5257-1/2015.ált.) 6. Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság