GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Sebő F. Dániel, Tóth Ilona Mária Melléklet: BÜCHL HUNGARIA Kft. KÜJ: KTJ: Hulladékgazdálkodási engedély (gyűjtés és előkezelés) H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a BÜCHL HUNGARIA Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9027 Győr, Csörgőfa sor 8., statisztikai számjel: ; a továbbiakban: Ügyfél) részére e n g e d é l y e z i a 9027 Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok gyűjtését és előkezelését az alábbiak szerint. II. 1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységek megnevezése: 1.1. G0001 Gyűjtés: A hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából 1.2. Előkezelés: E02 04: Tömörítés, bálázás, darabosítás (agglomerálás, regranulálás) E02 05: Válogatás alaki jellemzők szerint (osztályozás) E02 06: Válogatás anyagminőség szerint (osztályozás) 2. A gyűjthető és előkezelhető nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96)

2 Azonosító kód Hulladék megnevezése Mennyiség (tonna/év) Egyidejűleg gyűjthető mennyiség (tonna) Kezelési kód Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Kompozit csomagolási hulladék Vegyes csomagolóanyag 150 E02 04 E02 05 E Papír és karton Műanyagok Fa csomagolási hulladék Fa, amely különbözik a től Üveg csomagolási hulladék G Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia: Tárgyi hulladékgazdálkodási tevékenységgel elérni kívánt környezetvédelmi cél a hulladékok későbbi hasznosítása, melyek így nem kerülnek lerakásra. A bálázás során a hulladékok térfogata a tömörítés hatására csökken, ezért szállításuk is gazdaságosabb. A telephelyre érkező hulladékok szállítását nagyrészt az Ügyfél végzi, aki rendelkezik az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.; a továbbiakban: OKTF) által kiadott veszélyes és nem veszélyes hulladékok országos szállítására vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel, ugyanakkor a beszállítást szerződéses partnerek is végzik, melyek szintén rendelkeznek hatályos szállítási engedélyekkel. A beérkező hulladékok szemrevételezésüket követően hitelesített hídmérlegen mérlegelésre kerülnek. A vegyes csomagolóanyag, valamint szelektíven gyűjtött anyagok mozgatása a LIEBHERR típusú munkagéppel történik A vegyesen beérkezett, válogatást vagy előkezelést igénylő csomagolóanyag-hulladék a felhordó szalag melletti területen a bálázó csarnokban kerül gyűjtésre. A különböző minőségű fóliák és a válogatószalag működését akadályozó, esetleges meghibásodást előidéző darabokat (raklapok, fémdarabok, nagyméretű tárgyak, stb.) kiválogatásra kerülnek. A fa és egyéb, a rendszer által nehezen kezelhető anyagok konténerben kerülnek gyűjtésre. A tovább nem válogatható hulladékok szintén bálázásra kerülnek és az Ügyfél 9027 Győr, Reptéri út 2. (5458/27-29, 31 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén történő darálásukat követően a Duna-Dráva Cementgyárba szállítják azokat energetikai hasznosítás céljából. A válogatás során a hasznosítható anyagokat (fa, műanyag fólia, stb.) a válogatókabinban dolgozó személyzet fajtánként elkülöníti. A laza papír végighaladva a válogatószalagon az automatikusan üzemelő nagyteljesítményű hidraulikus présbe hullik, 2

3 ahol a gép bálákat készít belőle. A műanyagokat a gyűjtőakna telítődése után szintén tömörítik. A folyamat során elválasztásra kerülnek egymástól a hasznosítható és egyéb, zavaró, értékesíthetetlen anyagok. A présgépet ellátó szalagra a hulladék automatikusan kerülhet papír esetében válogatókabin elhordó szalagjáról vagy kézi erővel; műanyaghulladék esetén gyűjtőaknából, illetve géppel a szelektíven gyűjtött anyagok befogadó teréről. A bálázás folyamata automatikusan zajlik, azonban különleges esetekben az automatikus vezérlés kézi vezérlésre is átállítható. A válogató szalag sebességét a hulladék jellegétől függően a műszakvezető szabályozhatja. A munka végzése során a szortírozó szalag műszaknaplóját folyamatosan (napi rendszerességgel) vezeti az Ügyfél. A bálázógép és a hozzátartozó felhordó szalag napi karbantartási feladatait a dolgozók, valamint a műszakvezető folyamatosan végzi, míg a rendszeres karbantartást megbízott alvállalkozó teljesíti. A kész bálákat nedvességtől lehetőség szerint védve, minőségenként elkülönítve, keveredésüket kizáró módon gyűjtik; egymásra legfeljebb négy bála kerül. Az üveg csomagolási hulladékok az üzemcsarnok előtti betonozott területen lévő konténerekben kerülnek gyűjtésre, míg a fahulladékokat az üzemcsarnok melletti betonozott területen ömlesztve gyűjtik; azt követően engedéllyel rendelkező kezelők részére kerülnek átadásra A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: Hulladékgazdálkodás Válogatásból mint hulladék-előkezelésből másodlagosan keletkező hulladékok: a) azonosító kódú papír és karton csomagolási hulladékok b) azonosító kódú műanyag csomagolási hulladékok c) azonosító kódú fa csomagolási hulladékok d) azonosító kódú fém csomagolási hulladék fémbálázó e) azonosító kódú vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok f) azonosító kódú egyéb, a től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) g) azonosító kódú papír és karton vegyes papír hulladékok Karbantartás során keletkező hulladékok: a) * azonosító kódú veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat b) * azonosító kódú veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok A válogatás során keletkező másodlagos hulladékként keletkező azonosító kódú egyéb, a től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) további kezelése szintén az Ügyfél 9027 Győr, Reptéri út 2. (5458/27-29, 31 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén történik darálással. A bálázott hulladékot a betonburkolattal ellátott udvarrészen egymástól elhatároltan gyűjtik; a fedett bálatároló első negyedévben kerül kialakításra. Havária, vészhelyzet: A gépek és berendezések üzemeltetése, valamint karbantartása során előfordulhat káresemény, ami során veszélyes anyag (kenőolaj) elfolyás történhet. A vészhelyzet elhárításához a telephelyen folyamatosan rendelkezésre állnak felitató anyagok (pl. fűrészpor), melyek veszélyes hulladékként kerülnek gyűjtésre. A kárelhárításhoz rendelkezésre álló segédanyagok: lapát, seprű, vegyszerálló kesztyű, vastagfalú nylonzsák, felitató anyag, 200 literes hordó. Tűzeset észlelésekor az Ügyfél a Tűzriadótervben foglaltaknak megfelelően jár el. Felhagyás: Történhet funkcióváltással, illetve részleges, vagy teljes bontással; ekkor építési és bontási (inert) hulladék keletkezésére is számítani kell. A felhagyás során keletkező hulladékok hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező részére kerülnek átadásra Levegőtisztaság-védelem A tevékenység során a szállítójárművek és munkagépek (rakodó-, bálázó- és préselőgép) kipufogógázkibocsátása terheli a környezeti levegőt. Az épületek fűtése hőszivattyú kiépítésével valósul meg. 3

4 Zaj- és rezgésvédelem A létesítmény zajvédelmi hatásterülete zajtól védendő épületet, illetve egyéb területet nem érint. A létesítmény hatásterületével érintett Győr Megyei Jogú Városán belül található ingatlanok helyrajzi számai: 748/12; 748/13; 748/46; 748/62; 5387/9; 5387/65; 5387/168; 5387/ A hulladékkezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk: A hulladékgazdálkodási tevékenység az Ügyfél (székhelyével megegyező) 9027 Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti a Győri Ipari Park területén elhelyezkedő m 2 alapterületű telephelyén valósul meg. A telephely egyes részei: m 2 alapterületű csarnok- és irodaépület, m 2 alapterületű szilárd burkolattal ellátott rész, a terület fennmaradó mintegy 36 %-a zöldfelület. A válogató gépsor és bálázó présfej jelentős energiaigénnyel bír: az elektromos energiaellátás az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (székhely: 9027 Győr, Kandó Kálmán u ) kezelésében lévő hálózatról biztosított. A telephely részét képező csarnok tűzjelző berendezéssel ellátott; a technológia vízfelhasználást nem igényel A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: Tömörítők - PAAL GROUP Kanalballenpresse - KONTI 275H BH automata bálázó (Nr , nyomóerő: 802 kn, 8 órás műszak alatt legfeljebb 30 papír-, illetve műanyagbála előállítására alkalmas) - HSM VL kis (álló kézi) bálázó: pántoló, fehér fólia (Nr V, típus: , nyomóerő: 540 kn, tömörítési idő: 32 másodperc) - HSM 12 Giant kis (fekvő) bálázó: pántoló, fehér fólia (Nr F, nyomóerő 140kN, tömörítési idő: 30 másodperc, 8 órás műszak alatt 3 bála előállítására alkalmas, melyeket a HSM 500 bálázógép szállítható nagyméretű bálává alakít át) ORWAK álló kézi bálázó: (Nr , típus: 3410, nyomóerő 240 kn, tömörítési időt 35 másodperc, 8 órás műszak alatt 5 műanyagbála előállítására alkalmas) Egyéb berendezések - Horstmann papírválogató szalag (típus: , a kiválogatott hulladékot juttatja a bálázóhoz) - CAT targonca DP 35 N (teherbírás: 3,5 tonna) - LIEBHERR-Werk (típus: L 508, típusszám: 1261) - 1 db hitelesített elektronikus hídmérleg (számítógépes mérlegelési rendszerrel) 3.5. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: - Környezetvédelmi megbízott - Telepvezető - Műszakvezető - Segédmunkások, könnyűgépkezelők A hétfőtől szombatig tartó három műszakos munkarendben a szortírozó üzem teljes létszáma 35 fő, akik közül négy fő a válogatókabinban, négy fő pedig a felhordó szalagnál dolgozik, további két-három munkavállaló a rakodást végzi, illetve a gépeket kezeli. A tevékenységet a telepvezető felügyelete mellett a műszakvezető koordinálja A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt ) kötvényszámú környezet-szennyezésre is kiterjedő felelősség-biztosítással rendelkezik. 4

5 III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: 1. Az Ügyfél tevékenységét a legkisebb terhelést előidéző, a környezet veszélyeztetését és szennyeződését kizáró módon végezheti. 2. Jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedély alapján hulladékszállítási tevékenység nem végezhető. 3. A telephelyen a jóváhagyott hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatában meghatározott mennyiségű hulladék gyűjthető egyidejűleg, melynek mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitásaként a 765 tonna mennyiséget. 4. A telephelyen gyűjtött, előkezelt, továbbá a másodlagosan keletkező hulladékok további kezeléséről (hasznosítás, ártalmatlanítás) a környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelő részére történő átadással a keletkezéstől számított 1 éven belül gondoskodni kell. 5. A tevékenység során keletkezett, illetve a kezelésre átvett hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. 6. Az átvett, kezelt és keletkezett hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé. 7. A hulladékkezeléssel kapcsolatosan sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melyet a tevékenység végzése szerinti helyszínen kell tartani és azt az ellenőrző Hatóságnak felhívásra be kell mutatni. Az üzemnapló nem selejtezhető. 8. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 9. A szállítójárművek és munkagépek karbantartását rendszeresen el kell végezni. 10. A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből esetlegesen fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. 11. Az esetlegesen bekövetkező havária elhárításához szükséges eszközöket (havária-terv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. 12. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A képződött veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni; kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. 13. A hulladékok szél általi elhordását műszaki intézkedésekkel meg kell akadályozni. 14. A hulladékok telephelyen belüli mozgatása során az esetleges elszóródást a rakomány takarásával (pl. háló, ponyva) meg kell akadályozni. 15. Amennyiben jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott feltételekben, technológiában, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. 16. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi hulladékot az azok kezelésére engedéllyel rendelkező részére át kell adni. IV. Az Ügyfél köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzatfelhasználási keretszámla megnevezésű sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással, melynek összege ,- Ft, (azaz negyvenezer forint) tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. 5

6 V. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/6736-1/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a BÜCHL HUNGARIA Kft. (székhely: 9027 Győr, Csörgőfa sor 8.) kérelmére a 9027 Győr, Csörgőfa sor 8. (5387/130 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén folytatott nem veszélyes hulladékok gyűjtési és előkezelési tevékenység engedélykérelmére indult hatósági eljárásban megküldött /2015. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint elsőfokú vízügyi hatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal hozzájárulok: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság /2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A BÜCHL HUNGARIA Kft. (székhely: 9027 Győr, Csörgőfa sor 8.) hulladékgazdálkodási (gyűjtés és előkezelés) engedélye ügyében folytatott szakhatósági eljárást a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgált hatásköröm hiányában megszüntetem. Eljárási költség nem merült fel. Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. VI. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol. 6

7 A Hatóság elrendelheti a kötelezettséget tartalmazó határozat végrehajtását, melynek során eljárási bírságot szabhat ki. VII. Jelen nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és előkezelésére vonatkozó engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve szeptember 30. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal. VIII. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfél részére kiadott /2010. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyt visszavonja, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti. IX. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz egyszázhúszezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. X. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az OKTF-hez címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz hatvanezer forint), melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I N D O K O L Á S A BÜCHL HUNGARIA Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9027 Győr, Csörgőfa sor 8., statisztikai számjel: ; a továbbiakban: Ügyfél) által nem veszélyes hulladék gyűjtésének és előkezelésének engedélyezése iránti kérelem érkezett a 9027 Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti ingatlanon lévő telephelyére vonatkozóan a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság), mintegy a részére korábban kiadott /2010. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyének felülvizsgálata tárgyában. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. (1) bekezdése alapján a Hatóság /2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. Fenti kérelemnek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 7. (1) bekezdése és 9. (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán a Ket. 37. (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett: 7

8 Az Ügyfél igazoltan megfizetett ,- Ft, (azaz egyszázhúszezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 5. főszáma alapján. Fentieket követően a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31. (3) bekezdése és 8. sz. mellékleteinek II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták ki: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya /2015. hivatkozási számú augusztus 5. napján érkezett megkeresésével a BÜCHL HUNGARIA Kft. (székhely: 9027 Győr, Csörgőfa sor 8.) 9027 Győr, Csörgőfa sor 8. (5387/130 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén folytatott nem veszélyes hulladékok gyűjtési és előkezelési tevékenység engedélykérelmére indult hatósági eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött környezetvédelmi megbízott Vaszkó Andrea szakértő által összeállított május 20. napján kelt iratok alapján az alábbiakat állapítottam meg: A vállalkozás tevékenységét érvényes hulladékgazdálkodási engedély (H /2010.) alapján végzi. A telephelyen a kommunális vízigényhez szükséges vizet vezetékes vízhálózatról biztosítják, a kommunális szennyvizet közcsatornába vezetik. A csapadékvizek is a csatornarendszerbe kerülnek. Technológiai szennyvíz nem keletkezik. A kérelmező haváriatervvel és környezetvédelmi biztosítással rendelkezik. A tevékenység végzése a cég KIR-MIR rendszerének előírásai szerint történik. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1), (3) és (6) bekezdései alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata; illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33. (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat augusztus 4. napján érkezett levelével a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31. (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján. A megkereséshez csatolt engedélyezési dokumentációt a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgálatuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi tevékenységek Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) ÖK rendeletében; valamint Győr Megyei Jogú Város 8

9 Önkormányzatának a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) ÖK rendeletében; továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GyÉSz) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) ÖK rendeletével jóváhagyott helyi jelentőségű természetvédelmi területet, követelményt nem érintenek, azaz tárgyi eljárásban szakhatósági jogkörrel hatóságunk nem rendelkezik. Fentiekre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárást megszüntettem. Hatáskörömet a Kr. 31. (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján; illetékességemet a Ket. 21. (1) bekezdés b) pontja alapján állapítottam meg. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 98. (2) bekezdése alapján zártam ki. A Hatóság megállapította továbbá, hogy a kibocsátott légszennyezőanyagok mennyisége nem jelentős, így a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. mellékletének pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás következtében várhatóan nem lép fel. A telephelyen folytatni tervezett hulladékkezelési tevékenység környezeti zajkibocsátásáról és zajvédelmi hatásterületéről az ÖKO-RAAB Kft. (székhely: 9028 Győr, Búzakalász u. 33.) által készített R-0625/2/15. sz. zajmérési jegyzőkönyv alapján a Hatóság azt is megállapította, hogy tárgyi telephelynek zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkezni. A Kr. 31. (1) bekezdése és 8. sz. mellékletének I. táblázata alapján népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal közegészségügyi szempontból azt állapította meg, hogy a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezet-egészségügyi és járványügyi követelményeknek megfelel. Fentiek nyomán a Hatóság megállapította, hogy a nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és előkezelésére vonatkozó kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), továbbá a Hr. 7. (1) bekezdésében és 9. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, ezért a Hatóság a Hr. 7. (2) bekezdésének, 9. (2) bekezdésének és 14. (3) bekezdésének megfelelően a Ht. 12. (2) bekezdése, 15. (2) bekezdése, valamint 62. (1) bekezdése és 80. (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 1. pontjában szereplő kezelési műveleteket a Hr. 2. sz. mellékletének 2. pontja szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság. A II. fejezet 2. pontja és alpontja által nevesített kezelhető hulladék körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: 1. Ht Ht. 14. (3) bekezdése és 62. (1) bekezdése 3. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 19. (3) bekezdése; Hr. 7. (2) bekezdés c) pontja 4. Ht. 12. (3) bekezdése, 31. (1-2) bekezdései és 32. (2) bekezdése 5. Ht. 65. (1) bekezdése; A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 3. (1-4) bekezdései, 6. (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 7. (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és 1. sz. melléklete 6. Ht. 65. (5) bekezdése; Hnyr. 10. (1) bekezdés b) pontja, 12. (1) bekezdése, (2) bekezdés a-b) pontjai, (4) bekezdés a) pontja és 3. sz. melléklete 7. Ht. 65. (4) bekezdése; Hlr. 21. (2-3) bekezdései 8-9. Hr. 9. (2) bekezdés c) pontja 10. Ht. 70. (1-2) bekezdései; Hr. 9. (2) bekezdés g) pontja 9

10 11. Ht. 80. (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. (2) bekezdés h) pontja 12. Kvt. 8. ; Ht. 80. (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. (2) bekezdés h) pontja A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. (2) bekezdése 15. Kvt. 82. (1) bekezdése; Hr. 14. (1) bekezdése 16. Ht. 31. (1-2) bekezdései és 32. (2) bekezdése; Hr. 9. (2) bekezdés f) pontja A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. A VI. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. (1-2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 86. (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak; további rendelkezéseit a Ket. 61., 134. d) pontja és 135. (2) bekezdése állapítja meg. A Ht. 79. (1) bekezdése értelmében: Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható. A Hr. 14. (5) bekezdése értelmében: Ha az engedély jogosultja az engedélyezett tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 75 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania. (VII. fejezet) Fentiekkel összefüggésben a Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy új hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét célszerű az időbeli hatály lejárta előtt legalább 120 nappal benyújtania, figyelemmel a Ket. 33. (3) és (7-8) bekezdéseiben, valamint a Ht. 79. (8) bekezdésében foglaltakra. A Hatóság (új) hulladékgazdálkodási engedélyt adott az Ügyfélnek, melyre tekintettel a részére korábban kiadott /2010. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyt a Hr. 15. (2) bekezdés a) pontja alapján visszavonta, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti, ezért a Hatóság jelen határozat VIII. fejezetének megfelelően döntött. Jelen határozat IX. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat fentiek szerint a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. (5) bekezdése alapján határozta meg a Hatóság. (X. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, szeptember 10. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 10