Fejér Megyei Kormányhivatal

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-20303/2015., 36221/2016. Ügyintéző: Demeter Anikó Dr. Bartus Beáta Telefon: (22) , (22) Tárgy: Nak 057/6 helyrajzi számon lévő I. számú sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata Melléklet:1. sz. Zajkibocsátási határérték 2. sz.: Kibocsátási határértékek és levegőtisztaság-védelmi alapadatok a számítógépes nyilvántartás szerint H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes megnevezése, azonosítók: 1.01 Engedélyes megnevezése: Naki Mezőgazdasági Zrt. (továbbiakban: Engedélyes) 1.02 Engedélyes székhelye: 7215 Nak Nosztány puszta 1.03 KSH: Telephelyének címe, amelyre az engedély vonatkozik: 7215 Nak, 057/6 hrsz.-ú telephely; I. sz. Sertéstelep (továbbiakban: I. sz. Sertéstelep) 1.05 EOV koordináták: X= ; Y= Környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ): Környezetvédelmi telephely azonosító (KTJ): Létesítmény KTJ: A tevékenység TEÁOR azonosítója: sertéstenyésztés A tevékenység NOSE-P kódja: E-PRTR kód: 7. (a) II. és 7 (a) III Engedélyes részére jelen határozatomban foglalt feltételekkel egységes környezethasználati engedélyt adok Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kgon felüli) sertések számára, 750 férőhely kocák számára megnevezésű tevékenység végzésére az 1.04 pont szerinti Telephelyen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet c) és d) pontjai és a 2. számú melléklet 11. b) és c) pontjai alapján Székesfehérvár, Szent István tér 9., Tel: 22/ , Fax: 22/ , hivatal@fejer.gov.hu Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137. Telefon: (22) , (22) , Fax: (22) , kozepdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: ; Szerda: és ; Péntek: y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2016\3 - dontes vagy dontesrol szolo hirdetmeny\ doc

2 Az egységes környezethasználati engedély megadásával egyidejűleg megadottnak tekintem az alábbi engedélyeket: Az állattartó telepre a diffúz forrás működtetési engedélyt megadom a határozat 2. sz. mellékletében foglaltak szerint a határozat 7. fejezetében meghatározott előírások betartása mellett A szennyező anyag elhelyezésének engedélye, a telephelyen működő zárt szennyvízgyűjtő, csurgalékvíz gyűjtő aknákban, lagúnákban, 5000 m 3 -es hígtrágya tárolóban, 3500 m 3 es almostrágya tárolóban történő elhelyezésének vonatkozásában (3.03 pont) a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalás alapján A Telephelyre vonatkozóan zajkibocsátási határértéket állapítok meg az 9.00 pontban, valamint az 1. számú mellékletben foglaltak szerint Az egységes környezethasználati engedélyben megadott, külön jogszabályokban meghatározott engedélyek érvényességi ideje: A pont szerinti helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozó működtetési engedély május 31-ig érvényes Az egységes környezethasználati engedély június 30-ig érvényes Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénynek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetést felhasznál. Határidő: legkésőbb május A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 96/B. (1), (4) bekezdésére figyelemmel az Engedélyes éves felügyeleti díjat köteles fizetni, melynek mértéke Ft, azaz százezer forint. Az éves felügyeleti díj megfizetésének határideje: évente, tárgyév február 28. napjáig Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2010. iktatószámon kiadott, majd a /2011., 248-8/2013, /2013. és /2015. iktatószámú határozatokkal módosított egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: alaphatározat) érvényét veszti A telephelyre és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó általános adatok 3.01 A létesítmény elhelyezkedése: A sertéstelep Tolna megyében, Nak község külterületén, a községtől K-i irányba található. A legközelebbi lakóterület a sertéstelep D-i határától DK-i irányban ~ méterre, míg a DNy-i irányban ~ 800 m-es távolságban helyezkedik el. A környező területeken mezőgazdasági termelő tevékenységet végeznek, döntő többségben szántóföldi növénytermesztést A tevékenység célja: sertés hízlalás, tenyésztés 3.03 A tevékenység ismertetése: A Naki Mg. Zrt., Nosztány pusztai I. sz. sertéstelepe az 1970-es évektől működik. A telep tevékenységének célja elsősorban a kocasüldők tenyésztése. A telepen 70%-ban almos, míg 30%- ban hígtrágyás technológiát alkalmaznak.

3 - 3 - Tartástechnológia: Az I. sertéstelep tenyésztelep. Az állatok tartására, nevelésére szolgáló, összesen 13 darab istállóból 3 hígtrágyás, 10 pedig almos rendszerű. Jellemző a zárt, kutricás tartásmód. Tenyészkan tartás: A kanszálláson jelenleg 1 db keresőkan van elhelyezve. Az istálló padozata és a kifutó padozata beton. Az istállóban naponta almoznak, valamint a képződött trágyát naponta takarítják. A kan takarmányozása számítógépes adagolás szerint történik naponta kétszer. Tenyészkoca tartás: A 11.-es sorszámú istálló 49 egyedi kocaállással és 156 csoportos kocaférőhellyel rendelkezik. A 12.-es sorszámú istállóban 174 egyedi kocaállást alakítottak ki. A búgatás után 1 hónapig itt helyezik el a kocákat. A vemhes kocák 13-as sz. kocaszállóban vannak elhelyezve 8-12 férőhelyes kutricákban. A kutricák és a kifutó padozata beton. A kutricákat naponta egyszer almozzák ill. takarítják. A képződött trágyát billenőplatós traktor vontatású pótkocsival szállítják a telep mellet lévő 1000 m 2 -es trágyatérre. A kocák takarmányozása, itatása naponta kétszer történik számítógép vezérlésű nedvesetető berendezés segítségével, csoportosan beton vályúkból. A kocák termékenyítése a 13.-as sz. kocaszállóban történik, majd a vemhességük 110. napján kerülnek a fiaztatóba. Az elletés az 1-es, 2-es és 3-as sz. fiaztató épületekben történik. A 110 napos vemhes kocák a kocaszállókból lemosás, fertőtlenítés és a külső élősködők elleni kezelés után kerülnek, az előzőleg magasnyomású melegvizes takarítógéppel kimosott, kifertőtlenített és kimeszelt férőhelyes fiaztató termekbe. A kocák egyedileg vannak elhelyezve a fiaztató kutricákba, melyeknek padozata Bodit tip. melegpadozat, a kutricák oldalfala fa. A kutricák nyomásgátló rácsokkal vannak ellátva. A fiaztató kutricákat naponta kétszer takarítják és almozzák. A kocák takarmányozása, itatása egyedileg történik számítógép vezérlésű nedvesetető berendezés segítségével. A malacok takarmányozása a malac pihenő téren elhelyezett kis fém vályúkból babystarter táppal történik. A vályú takarítására és a takarmány kiosztására naponta kétszer kerül sor, adagolással. A malacok elválasztása 21 napos korban történik, majd a battériára kerülnek. A fiaztatóból kikerülő trágyát homlokrakodóval pótkocsival rakják és a telepen kívüli betonozott trágyatérre szállítják. Battériás hízlalás: A választott malacok elhelyezésére 12 db férőhelyes utónevelő terem áll rendelkezésre a telepen. A termek padozata beton. A trágya eltávolítása naponta történik. A képződött hígtrágya az épületek mögött elhelyezett 25 m 3 -es tárolókba folyik, míg a képződött szalmás trágya pedig a telepen kívüli trágyatérre kerül. A malacok 60 napot töltenek a battérián és 25 kg-os súlyban kerülnek áttelepítésre a hízó telepre (7215 Nak, 064/2 hrsz.-ú telephely, továbbiakban: II. sz. sertéstelep), ill. a továbbtenyésztésre szánt egyedek a süldőszállóra. Tenyészsüldő nevelés: A továbbtenyésztésre szánt süldőket a 9-es sz. süldőszállóba telepítik 25 kg-os súlyban, és nevelésük itt történik 110 kg-os súlyig. Innen selejtezés után a 10-es sz. süldő istállóba kerülnek, ahol 110 kg-os súlyban és 8 hónapos korukban történik a búgatásuk. Az első ellésig ebben az istállóban maradnak. Mindkét istálló padozata beton, a sertések alá almoznak, a képződött trágyát pedig LLK tip. trágyakivonó segítségével távolítják el az épületekből. A képződött trágyát billenőplatós traktor vontatású pótkocsival szállítják a telep mellet lévő 1000 m 2 -es trágyatérre. A létesítésre kerülő Fiaztató-Battéria-Vemhesítő egység (sorszám: 23.): Az épület folyadékzáró szigeteléssel ellátott vasbeton padozattal rendelkezik, és ún. lagúnás kialakítású lesz. A lagúna az épület alatt kerül kialakításra. A lagúna szigeteléssel ellátott beton medence, ahol a keletkező hígtrágya a teljes tartási ciklus alatt gyűjthető. A kutricák ürítési rendjéhez alkalmazkodva kerülnek a lagúna kazettái ürítésre. A hígtrágya lagúnában tartózkodásának ideje a battéria esetében 36 nap, a fiaztató esetében

4 nap, a vemhesítő esetében 35 nap. A hígtrágyás tartástechnológiában a technológiai szünet 2-3 nap, amely időtartam alatt kerülnek a kutricák, az épületek, ill. a lagúnák tisztításra, ürítésre ill. fertőtlenítésre. A sertések takarmányozását és itatását számítógép vezérlésű nedvesetető berendezéssel végzik. Trágyakezelés technológia: Hígtrágya: Az I. sz. sertéstelepen keletkező hígtrágya és csurgaléklé évi együttes mennyisége: 1800 m 3 /év volt. A telepen keletkező hígtrágya, és csurgalékvíz gravitációs csatornákon át jut el az épületek végében lévő gyűjtőaknákhoz. A telepen 15 db gyűjtőakna található, a fiaztatóknál lévő aknák 25 m 3 -esek, míg a battériáknál lévő aknák 50 m 3 -es zárt, vasbetonból készült, folyadékzáró szigeteléssel rendelkező gyűjtő aknák. Az aknák tároló kapacitása : 3 db 25 m 3 -es és 12 db 50 m 3 -es, összesen 675 m 3. A Naki Mg. Zrt évben pályázati finanszírozást kihasználva megépített a Nosztány pusztai területén egy fóliabélésű 5000 m 3 -es tározókapacitású gyűjtőmedencét a hozzá tartozó szeparátor berendezéssel együtt, amely képes fogadni mind az I. sz. sertéstelepről keletkező, mind a II. sz. sertéstelepről keletkező hígtrágyát. A beruházás eredményeképpen a gyűjtőmedence mind az I. sz. Nosztány pusztai sertéstelepnél keletkező (max. ~ 5500 m 3 /év), mind a II. sz. sertéstelepnél keletkező max. (~ 6000 m 3 /év) hígtrágya mennyiséget képes 6 hónapig tárolni, ill. gyűjteni. Almos trágya: Az I. sz. sertéstelepen keletkező almos trágya mennyisége, az elmúlt évi mennyisége: 600 tonna/év volt. Az istálló épületek napi takarításából származó almos trágyát a telep mellett lévő almos trágya depóra hordják, amely 1000 m 2 területű (tározókapacitása 3500 m 3 ), betonozott, folyadékzáró szigeteléssel rendelkező, három irányból oldalfallal ellátott trágyatér. Innen az almos trágyát rendszeres időközönként (évente 2-3 alkalommal) mezőgazdasági tábla szélére trágyaszarvasba hordják, ahonnan a növénytermesztés igényének megfelelően szántóföldön kiszórásra kerül. Az éves almos trágya mennyiséghez viszonyítva, amely max tonna/év (ami kb.4000 m 3 /év) mennyiség körül mozog, a 6 havi mennyiség biztonságos tárolása (ami 2000 m 3 /6 hónap) a rendelkezésre álló területen (amelynek tározókapacitása 3500 m 3 ) biztosított. Az almos trágyadepó csurgalékvizét egy 75 m 3 -es gyűjtőkapacitású akna gyűjti, ahova a sertéstelepi hígtrágya és csurgaléklé is kerül, majd szeparálást követően a hígfázis a hígtrágya gyűjtő medencébe, a szilárd fázis pedig az almos trágya gyűjtő depóniára. Hígtrágya kapacitás: Az újonnan létesítésre kerülő Fiaztató-Battéria-Vemhesítő egység (sorszám: 23.) folyadékzáró szigeteléssel ellátott vasbeton padozattal rendelkezik, és ún. lagúnás kialakítású lesz. A lagúna szigeteléssel ellátott beton medence, ahol a keletkező hígtrágya a teljes tartási ciklus alatt gyűjthető. A kutricák ürítési rendjéhez alkalmazkodva kerülnek a lagúna kazettái ürítésre. A hígtrágya lagúnában tartózkodásának ideje a battéria esetében 36 nap, a fiaztató esetében 47 nap, a vemhesítő esetében 35 nap. A hígtrágyás tartástechnológiában a technológiai szünet 2-3 nap, amely időtartam alatt kerülnek a kutricák, az épületek, ill. a lagúnák tisztításra, ürítésre ill. fertőtlenítésre. Az új istállóépület alatt kialakításra kerülő lagúna tározókapacitása: 3500 m 3 lesz. Az átépített sertéstelep lagúnás tározókapacitása a keletkező hígtrágyára vonatkoztatva: 3500 m 3 -rel nő. A sertéstelep jelenleg meglévő (és a korszerűsítést követően is megmaradó) gyűjtőaknáinak (675 m 3 ) és lagúnáinak (184 m 3 ) összes gyűjtőkapacitása 859 m 3. Az új Fiaztató-Battéria-Vemhesítő istállóépület mellé kialakításra kerül 1 db 100 m 3 -es tározókapacitású hígtrágya gyűjtő-, és átmelő akna, ahonnan szivattyúval jut át a hígtrágya a telep mellett lévő szeparátor berendezésre, majd onnan a hígtrágya gyűjtő medencébe-, és szeparált szilárd fázis gyűjtő depóra. A korszerűsített telep gyűjtő aknáinak és lagúnáinak gyűjtőkapacitása együttesen: 4459 m 3. A tervezett bővítést, korszerűsítést követően a hígtrágyás sertésnevelő istállóban képződő hígtrágya napi mennyisége előre láthatóan kb. 22 m 3 /nap lesz, azaz a fenti telepen belüli gyűjtőkapacitás 200 napos tárolási időt biztonságosan tud biztosítani.

5 - 5 - A fentiek alapján, a korszerűsített sertéstelep tervezett képződő hígtrágya mennyiségét és a tervezett megépítésre kerülő tározókapacitást (lagúnát) figyelembe véve, a meglévő 5000 m 3 -es hígtrágya gyűjtő medence és a telepen belüli hígtrágya és csurgaléklé gyűjtőaknák gyűjtőkapacitásai együttesen kielégítik, a hígtrágya 6 havi tárolását teszik lehetővé. Trágyahasznosítás Az I. és II. sz. sertéstelepeken keletkező hígtrágya, ill. csurgaléklé hasznosítása szántóföldi kihelyezéssel történik. Az I. sz. sertéstelepen keletkező almos trágya a napi takarítások alkalmával kerül ki az istállókból, és kerül kiszállításra az almos trágya depóniára. A depóról előre meghatározott időközönként kerül kiszórásra a Kft. által művelt földterületekre. Monitoring rendszer: A felszín alatti víz és földtani közeg szennyezettségi állapotának figyelemmel kísérésére az F1 és F2 jelű monitoring kutak kerültek kialakításra 8,0 és 12,0 m-es talpmélységgel. Az I. és II. sz. Sertéstelepet összekötő föld alatti hígtrágya nyomóvezeték nyomvonala mentén évben került telepítésre 4 db monitoring kút (K-8, K-9, K-10 és K11 jelűek), 12 m-es, illetve 14,5 m-es talpmélységgel. Vízellátás: A sertéstelep vízellátása saját tulajdonú fúrt kútból történik, melynek talpmélysége 300,0 m, vízikönyvi száma: S.XXXIII/9. A sertéstelepen belül a vízelosztáshoz szükséges nyomást 50 m 3 -tárolókapacitású hidroglóbusszal biztosítják. A kút vizének minőségét rendszeresen ellenőrzik. Tartalék vízbázisként a községi vízhálózat van rákötve a telep hálózatára. Keletkező szennyvizek: A szociális épület szennyvize egy zárt, folyadékzáró szigeteléssel rendelkező 15 m 3 -es gyűjtő aknába kerül gyűjtésre, ahonnan szippantó kocsival kerül kiszállításra a dombóvári szennyvízkezelő telepre. Éves mennyisége átlagosan kb. 350 m 3 /év. Csapadékvíz-elvezetés: Az I. sz. sertéstelepen trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A tetővizet ereszcsatorna rendszer gyűjti össze. A telep egyéb felületeiről összegyűlő tiszta csapadékvizek, a telepen meglévő csapadékárkokba kerülnek, majd onnan elszikkadnak. A csapadékárkok a telep É-D-i, ill. K-Ny-i vonalaiban helyezkednek el az istállóépületek mellett. Az árkok nem rendelkeznek semmilyen irányú elvezetéssel, tehát az összegyűjtött csapadékvizek innen csupán elszikkadnak. A tervezett beruházás eredményeként a tetővizeket (tiszta övezeti csapadékvizeket) csatornákkal gyűjtik össze, vezetik le az épületekről. Az összegyűjtött tiszta övezeti csapadékvizeket az épület mellett kialakításra kerülő árkok fogadják be, ahonnan a vizek elszikkadnak. Kapcsolódó létesítmények: A sertéstelepi tartástechnológiából eredően a legnagyobb mennyiségben keletkező állati melléktermék az állati hulla. Veszélyes hulladékként keletkeznek a telepen az állattartás velejárójaként a gyógyszeres csomagolási hulladékok, állategészségügyi hulladékok. A telepen dolgozó személyzet szociális ellátásából származik kommunális szennyvíz, illetve szilárd kommunális hulladék, amit a közszolgáltatás keretében szállíttatnak el. A telepi korszerűsítést követően a keletkező hulladékok fajtái nem bővülnek, mennyiségük várhatóan nem nő, kezelésükben változás nem várható. A II. sz. sertéstelepen az alábbi korszerűsítési és bővítési lépéseket tervezik: - Egy 5000 m 3 -es hígtrágyatároló medence építése egy szeparátor berendezéssel. - A 2-es istállóban a meglévő kombinált önetetők cseréje. - A takarmánykonyhában még egy gyógyszerbeoldó egység beépítése.

6 Fiaztató-Battéria-Vemhesítő egység megépítése (Fiaztató: 5 terem, 48 fiaztató box/terem, battéria: 10 terem, 470 férőhely/terem, Vemhesítő: 335 egyedi állás) tömbös rendszerben, lagúnás technológiával. - A telepet ellátó WEDA takarmánykonyha létrehozása. - Kocaszállásokon szükséges felújítási munkák elvégzése. - Szociális épületben több zuhanyzó kialakítása. - Szervestrágya szóró vásárlása. - Telepirányító szoftver vásárlása. - A tenyésztelepen használaton kívülre kerülő épületek bontása, a terület rekultivációja, füvesítése. A tervezett beruházás várhatóan júniusban kezdődik, a befejezés várható időpontja december. A beruházás pontos ütemezése még nem ismert. Az alábbi táblázatban látható a sertéstelepen üzemelő istállók neve, tartástechnológiája és férőhelyszáma: Sorszám Funkció Férőhely 1. Fiaztató (almos) Fiaztató (almos) Fiaztató (almos) Battéria (hígtrágyás) (beteg istállórész) Süldőnevelő (almos) Süldőnevelő (almos) Kan és kocaszállás (almos) Kocaszállás (almos) Kocaszállás (almos) Fiaztató (lagúnás-hígtrágyás) 5x48 (240) 23. Battéria (lagúnás-hígtrágyás) 10x470 (4700) 23. Vemhesítő (lagúnás-hígtrágyás) 335 Összesen Sertéstelep összes férőhelyszáma (30 kg-nál kisebb) Összesen Koca férőhelyszáma (30 kg-nál nagyobb)

7 - 7 - Sertéstelep létesítményei tartástechnológiával: 1. Fiaztató (almos) 2. Fiaztató (almos) 3. Fiaztató (almos) 4. Battéria (bontandó) 5. Battéria (hígtrágyás) 6. Battéria (bontandó) 7. Battéria (bontandó) 8. Battéria (bontandó) 9. Süldőnevelő (almos) 10. Süldőnevelő (almos) 11. Koca-, és kanszállás (almos) 12. Kocaszállás (almos) 13. Kocaszállás (almos) 14. Szalmatároló 15. Iroda 16. Almos trágya tároló tér (1000 m 2 ) 17. Csurgalék gyűjtő akna (75 m 3 ) 18. /a-o. Hígtrágya/csurgalékvíz gyűjtő aknák 19. Kommunális szennyvíz akna 20. Elhullott állati tetem gyűjtőhely 21. Szeparátor berendezés 22. Hígtrágya gyűjtő medence (5000 m 3 ) 23. új Tömbös fiaztató, battéria, vemhesítő épület (hígtrágyás) 24. új Takarmánykonyha m 3 -es hígtrágya átemelő és gyűjtőakna A sertéstelepen tervezett korszerűsítés során megépítésre kerülnek az alábbiak: - 1 db fiaztató-battéria-vemhesítő egység, lagúnás trágyatechnológiával - 1 db takarmánykonyha, fogadó garat és tároló tornyok 4.00 Az eljárásba bevont szakhatóság előírásai: 4.01 A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) részéről: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet. Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet.

8 A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrárszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29., a továbbiakban: FVMr.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai szerint kell végezni A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatását a telep területén található 3 db figyelőkúttal kell ellenőrizni - A figyelőkútban évente kell vizsgálni a talajvíz minőségét a következő komponensekre: fajlagos vezetőképesség, KOIp, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát. A mintavételezést és a talajvíz minőség vizsgálatokat szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni, beleértve a vízmintavétel előtti szivattyúzást. Minőségvizsgálatokat, illetőleg mintavételeket - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 47. -a alapján - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. - Mintavételezéskor a figyelőkutakban meg kell mérni a talajvíz szintjét, és a mérési eredményt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A figyelőkutak vizsgálati eredményeit, mint adatszolgáltatást, meg kell küldeni az Igazgatóságnak. Határidő: tárgyévet követő május 30., majd évente A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságra: - a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásáról a változást követő 15 napon belül, - az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon következő év május 30- ig A szennyező anyag elhelyezését szolgáló új létesítmények vonatkozásában FAVr. 16. (1) bekezdés szerinti részletes bejelentőlapot a használatba vétel előtt be kell nyújtani az Igazgatóságra Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket Az eljárás során vizsgált szakkérdések kapcsán a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály előírása: 5.01 Az üzemeltetés során a levegőterhelési szintre vonatkozó egészségügyi határértékek betartása szükséges Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni. hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe, illetve a közeli lakóterületre. Az almos és a hígtrágya kezelésénél, tárolásnál

9 amennyiben az elérhető legjobb technológia nem áll rendelkezésre a szagemissziót egyéb megoldásokkal a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni A tevékenység végzése során a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések betartása szükséges Évente legalább két alkalommal rovar-rágcsálóírtást kell a telepen végeztetni a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló többször módosított 18/1998 (VI. 3.) NM rendelet alapján. Az ennek igazolását szolgáló dokumentációt a helyszínen kell tartani. Amennyiben a közeli lakóterületeken, illetve Nak község belterületén repülő rovarok nagy számban megjelennek, soron kívüli rovarirtást kell elvégezni Emberi felhasználásra (ivás, tisztálkodás) kizárólag ivóvíz minőségű víz használható fel. A saját kútból származó víz minőségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, így a kút vize ivóvízként nem fogyasztható. Az ivóvíz vizsgálatok elvégzéséről gondoskodni kell, és az önellenőrző vizsgálatok eredményét a Dombóvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának a Humán felhasználású vizek informatikai (HUMVI) rendszeren keresztül meg kell küldeni.amennyiben a kút vizét nem vizsgálják, vagy nem minősül ivóvíznek, és az ivóvizet nem a községi hálózatról biztosítják, úgy a szociális helyiségekben a csapok fölé a "NEM IVÓVÍZ" táblát ki kell helyezni A veszélyes anyagokkal történő munkavégzés során az ember és környezete védelme érdekében be kell tartani a kémiai biztonságról szóló módosított 2000 évi XXV Törvényben és a kapcsolódó. a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000 (XII. 27.) EüM rendeletben foglalt előírásokat, valamint a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló módosított 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet előírásait Az elhullott állati tetemeket zárt, emberi fertőzést kizáró módon kell tárolni Az eljárás során vizsgált szakkérdések kapcsán a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya Erdészeti Osztály előírása: 6.01 A kivitelezés során a környező erdőterületek (felvonulási, tárolási, szállítási, stb. célra) igénybe nem vehetők! Az erdőben építési anyag, szennyező anyag, depónia nem helyezhető el! 6.02 Az erdőt veszélyeztető és a faanyag értékét csökkentő károsító hatás a környező erdőterületeket nem érheti! 7.00 Levegőtisztaság-védelmi előírások 7.01 A diffúz források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell A telephelyen végzett nagy létszámú állattartási tevékenység végzése során kialakuló diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezetének és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető Az üzemeltető köteles a levegőterheléssel járó tevékenység fennállásáig a tényleges légszennyezőanyag kibocsátásról minden év március 31-ig az erre rendszeresített adatlapon (LM) légszennyezés mértéke éves jelentést tenni. Határidő: első alkalommal március 31-ig, majd évente március 31-ig.

10 Az Engedélyes köteles a jelen határozatban meghatározott diffúz forrás és a hozzá tartozó technológiai berendezések üzemviteléről a vonatkozó jogszabályi előírások szerint folyamatosan üzemnaplót vezetni A diffúz forrás üzemnaplóját, valamint az éves jelentéseket az Engedélyes az adatrögzítéstől számított öt évig köteles megőrizni A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar) esetén az Engedélyes köteles a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) haladéktalanul értesíteni, a történteket az üzemnaplóban rögzíteni, és ezzel egyidejűleg a kárelhárítási munkálatokat megkezdeni A levegővédelmi követelmények megsértése (légszennyezés mértéke éves jelentésnek, az adatlap adatainak megváltozása esetén a levegőtisztaság-védelmi változásjelentésnek határidőre való nem teljesítése) esetén a Környezetvédelmi Hatóság az Engedélyes részére levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki Hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások 8.01 A tevékenység során keletkező hulladékok kizárólag az adott hulladék kezelésére engedéllyel és feljogosítással rendelkező szervezetnek adható át további kezelésre Az Engedélyes köteles tevékenysége során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról hulladéktípusonként, anyagmérleg alapján és technológiánként naprakész nyilvántartást vezetni, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni Az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg veszélyes hulladék esetében a 155 kg, nem veszélyes hulladék esetében az 1000 kg mennyiséget a munkahelyi gyűjtőhelyeken összesen A gyűjtési idő miután a hulladék további kezeléséről gondoskodni kell a munkahelyi gyűjtőhelyen legfeljebb 6 hónap lehet Zaj- és rezgésvédelmi előírások 9.01 Engedélyes a Telephely üzemeltetése során az 1. számú mellékletben meghatározott zajkibocsátási határértéket köteles mindenkor betartani A pontban meghatározott zajkibocsátási határérték teljesítési határideje: jelen határozat jogerőre emelkedésének időpontja A zajkibocsátási határérték az érintett telephely működéséig, illetve a zajhatárérték módosulását eredményező változás bekövetkezéséig érvényes A zajkibocsátási határérték teljesítési határidőn túli túllépése zajbírság fizetési kötelezettséget von maga után Amennyiben a zajforrások üzemeltetésében, vagy a telephely környezetében olyan változás áll be, ami a környezeti zajviszonyokat kedvezőtlen irányban megváltoztatva határérték túllépést okozhat, a változást 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak A zajkibocsátás minimalizálása érdekében mind az épületeken üzemelő, mind a szabadtéri zajforrások korszerűségét, műszaki állapotát rendszeresen felül kell vizsgálni, fokozott gondot kell fordítani a domináns zajforrások folyamatos karbantartására, a lehetőség szerinti minimális zajkibocsátású üzemeltetésére. A berendezések, és a zajvédelmi létesítmények folyamatos karbantartásával, szükség szerinti felújításával kell biztosítani, hogy zajkibocsátásuk ne növekedjék Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhető legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani.

11 A szabályozás köre A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, működtetni, ellenőrizni, hogy a telephely kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak Az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, kapacitásában tervezett jelentős változtatásokat a Környezetvédelmi Hatóság részére 15 napon belül be kell jelenteni Tárgyi határozat nem értelmezhető a hatályos jogszabályokkal ellentétesen Az elérhető legjobb technika megvalósítására vonatkozó előírások Az engedélyezett tevékenység a 3.00 pontban meghatározott technológiai, termelési és kapacitásadatok, takarékos vízhasználat és energiafelhasználás mellett, a határozat 4.00, 5.00, 6.00, 7.00, 8.00, 9.00 fejezeteiben szereplő előírások betartása esetén megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának csökkentéséről; a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról Fejlesztés esetén a technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket a vízfelhasználás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani A Telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződjenek Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhető legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani Az Engedélyesnek az elérhető legjobb technikának való megfelelés, az emberi környezetet érő kockázatok csökkentése érdekében folyamatos fejlesztésekkel törekedni kell környezetbarát technológiák alkalmazására, valamint minimalizálnia kell a keletkező hulladékok mennyiségét és a technológia környezetbe történő kibocsátásait Az Engedélyes köteles a telephelyen alkalmazott technológiát az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. A 2.04 pontban előírt felülvizsgálat részeként be kell mutatni, hogy az alkalmazott technológia továbbra is kielégíti-e az elérhető legjobb technika követelményeit. Ismertetni kell, hogy milyen intézkedéseket tettek, illetve milyen intézkedések megtételével kívánják biztosítani, hogy az alkalmazott technológia megfeleljen a mindenkor elérhető legjobb technika színvonalának. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések

12 Az Engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén azonnali beavatkozást tegyen lehetővé a környezeti károk megelőzése, illetőleg amennyiben ez nem lehetséges mérséklése érdekében Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására Készenlét és továbbképzés Az Engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetnie A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie Felelősség Az Engedélyes köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni és biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott akire a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló rendelet előírásai vonatkoznak elérhető legyen a Környezetvédelmi Hatóság felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén Jelentéstétel Az Engedélyes köteles jelen határozatom rendelkező részében előírtakat a megadott határidőkre, a hatályos jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni A fentieken túl indokolt esetben, vagy a hatóság kérésére az Engedélyes köteles ésszerű határidőn belül tájékoztatást nyújtani a tevékenysége környezeti hatásairól Jelen engedélyben előírt mérési kötelezettségek megvalósítása előtt 15 nappal a Környezetvédelmi Hatóság felé a mérés tervezett időpontját be kell jelenteni Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni Lakossági érdeklődésre az Engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól Kártevők elleni védekezés Az Engedélyes köteles megfelelő és folyamatos kártevők elleni védekezésről gondoskodni a telephelyen Értesítés Az Engedélyes köteles értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, illetve a Környezetvédelmi Hatóság által megjelölt hatóságot a lehető legrövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot esetén (indítás, azonnali leállítás, üzemzavar). A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy a talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet.

13 Az Engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az Engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a pontban megjelölt eseményről. A Környezetvédelmi Hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit, és a környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében tett intézkedéseket Minden olyan esemény kapcsán, amelyre a pont hivatkozik, az Engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: a levegő, élővilág, épített környezet, természetvédelem szennyezése, károsítása esetén a Környezetvédelmi Hatóságot (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1., telefon: 22/ , fax: 22/ ) tűz és katasztrófahelyzet esetén a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (7100 Szekszárd, Mikes utca , telefon: (+36-74) ) a talaj, a talajvíz, a felszíni víz szennyezése esetén a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (7607 Pécs, Engel J. u. 1., telefon: 72/ , fax: 72/ ) emberi egészség veszélyeztetése esetén Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát (7100 Szekszárd, Szentgáli Gyula utca 2., telefon: (74) , fax (74) ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Felügyeleti Osztályát (7100 Szekszárd, Tormay Béla utca 18., telefon: (74) , fax (74) ) Erőforrások felhasználása Az Engedélyes köteles minden fő betáplálási pontnál víz- és energia fogyasztásmérőt működtetni, a felhasznált mennyiségekről évente adatszolgáltatást készíteni, és azt a Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni. Határidő: először április 30, majd a tárgyévet követő év április A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenység szüneteltetése vagy felhagyása mellett dönt, úgy azt a tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak Amennyiben az Engedélyes a telephelyen az engedélyben meghatározott tevékenységet nem kívánja folytatni, köteles a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetszennyező anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni. A felhagyáshoz szükséges intézkedések meghatározására vonatkozóan ütemezett és költségbecslést is tartalmazó tervet kell készíteni, amelyet jóváhagyásra a tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését megelőző 30 nappal meg kell küldeni a Környezetvédelmi Hatóságnak Adatrögzítés és adatközlés a Környezetvédelmi Hatóság részére Az Engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni Az Engedélyes a tevékenység végzése során bekövetkező valamennyi rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotot, valamint rendkívüli, váratlan szennyezést, környezetveszélyeztetést, illetve haváriát okozó eseményeket köteles nyilvántartásba venni.

14 Az Engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az Engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Környezetvédelmi Hatósághoz benyújtani Jelen határozat előírásainak megfelelő, valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a Környezetvédelmi Hatósághoz kell benyújtani (1 eredeti és 1 másolati példányban) Műszaki baleset megelőzése és elhárítása Az Engedélyes köteles a telephelyén folytatott tevékenységét a Környezetvédelmi Hatóság által jóváhagyott üzemi terv alapján végezni. Az üzemi terv adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia Az Engedélyesnek rendelkeznie kell a Környezetvédelmi Hatóság által jóváhagyott üzemi tervvel. Benyújtásának határideje: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30. nap A változásokról a Környezetvédelmi Hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. A Környezetvédelmi Hatóság a változásról haladéktalanul értesíti a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti szerveket A tervet a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia A tevékenység során bekövetkező havária eseményt azonnal jelenteni kell a Környezetvédelmi Hatóságnak Rendelkezés a felmerült eljárási költségek viseléséről, valamint az előírt kötelezettségek önkéntes teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeiről Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel A Környezetvédelmi Hatóság jelen határozatban szereplő kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében teszi meg a szükséges intézkedéseket Tájékoztatás egyéb engedélyek beszerzéséről Az egységes környezethasználati engedély nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól A döntés közlése Jelen határozatommal megkeresem Attalai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy jelen határozatom kézhezvételétől számított nyolcadik napon gondoskodjon Nak községben a határozat helyben szokásos módon történő nyilvános közzétételéről és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztassa a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Környezetvédelmi Hatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, illetve az internetes honlapján, valamint a központi rendszeren való közzétételéről Jogorvoslat: Döntésem ellen, a közléstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de hozzám két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

15 Fellebbezés benyújtásának hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton nincs helye A jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a. A díjat az eljárás kezdeményezésekor a előirányzat-felhasználási számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A Naki Mezőgazdasági Zrt. (7215 Nak, Nosztány puszta, a továbbiakban: Ügyfél, Engedélyes) megbízásából a Környezetszakértő Kft. (7636 Pécs, Illyés Gyula u. 16., a továbbiakban: Tervező) benyújtotta a Nak, 057/6 hrsz. alatti I. számú Sertéstelepen, nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat iránti kérelmét és dokumentációját. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2010. iktatószámon egységes környezethasználati engedélyt (továbbiakban: alaphatározat) adott a Nak, 057/6 hrsz.-ú telephelyen lévő sertéstartó telepen folytatott, nagy létszámú állattartási tevékenységre vonatkozóan. Jelen felülvizsgálati eljárás az alaphatározat III., Egyéb előírások fejezetében előírtak okán benyújtott dokumentáció alapján indult a Fejér Megyei Kormányhivatalnál (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a én érkezett kérelem alapján a Nak, 057/6 hrsz. alatti I. számú Sertéstelepen nagy létszámú állattartási tevékenység végzésére, állattartó telep üzemeltetésére vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata tárgyában. A tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének 1. c) és d) pontja, valamint a 2. számú melléklet 11. b) és c) pontja hatálya alá tartozik. A Környezetvédelmi Hatóság 62574/2015. iktatószámú végzésével díjfizetésre és hiánypótlásra szólította fel az Engedélyest atekintetben, hogy a benyújtott dokumentáció tartalmaz-e a környezethasználó szerinti üzleti titkot képező adatokat, illetve minősített adatot, egyúttal kérte a R. szerinti közérthető összefoglaló, és a hatótényezőnként és összesítve megjelenített hatásterület ábrázolását az érintett helyrajzi számok megadásával, valamint a telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolását a TEÁOR-számok megjelölésével, az alkalmazott technológiák rövid leírásával. A Környezetvédelmi Hatóság kérte bemutatni a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosítás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedéseket, a tevékenység felhagyása után teendő intézkedéseket. Az Engedélyes október 6-án érkezett, a Környezetvédelmi Hatóságnál 63622/2015. számon iktatásra került beadványával igazolta a díj befizetését, megküldte a kért adatokat. A Környezetvédelmi Hatóság 66867/2015. iktatószámú hiánypótlásra felszólító végzésében kérte az Engedélyest, hogy igazolja, hogy a veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények kialakítása megfelel a vonatkozó jogszabály előírásainak, illetve kérte a különböző gyűjtőhelyeken gyűjthető hulladékok mennyiségének, a gyűjtőedényzet méretét, és a rendelkezésre álló gyűjtési terület nagyságának megadását. A hiánypótlásra november 17-én válaszul érkezett beadvány a Környezetvédelmi Hatóságnál 71681/2015. számon került iktatásra. A 71810/2015. iktatószámú végzésében a Környezetvédelmi Hatóság kérte a helyhez kötött légszennyező diffúz forrásra, forrásokra vonatkozó alapbejelentést (LAL alap bejelentőlap) valamint a diffúz forrás üzemeltetésére vonatkozó a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Levr.) jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően összeállított engedélykérelem benyújtását, a telep üzemelő légszennyező anyag kibocsátásával járó pontforrásokra

16 vonatkozó, a Levr. 5. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelmény szerinti engedélykérelmet, beleértve a hatásterületnek a Levr pontja alapján történő lehatárolását, valamint az üzemelő pontforrásokra vonatkozó LAL változásjelentés benyújtását elektronikus úton. A Környezetvédelmi Hatóság 71811/2015. iktatószámú végzésével helyszíni szemlét és tárgyalást tűzött ki, melyre november 26-án került sor. A helyszíni szemlén tapasztaltakat a Környezetvédelmi Hatóság jegyzőkönyvben rögzítette, mely 73890/2015. számon került iktatásra. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a I. sz. Sertéstelepen 1. sz. számú technológiához tartozó P6-P13 pontforrásokhoz tartozó tüzelőberendezések teljesítménye nem éri el a 140 kw-ot. Fentiekre tekintettel a Környetervédelmi Hatóság a telephely körbejárása során megtekintette ezen pontforrásokat és a pontforrásokhoz tartozó tüzelőberendezéseket, melyek során megállapítást nyert, hogy a pontforrások a Környezetvédelmi Hatóság álláspontja alapján nem bejelentés-kötelesek. A Zrt. I. számú telephelyén további egy darab pontforrás üzemel, a P4 jelű pontforrás, melyhez tartozó kazán teljesítménye 140 kw-ot meghaladja. A Zrt. nyilatkozata alapján az eljárás során a P6-P13 jelű pontforrások törlését kérelmezi, és erre tekintettel vállalja, hogy a szakmai konzultáció során elhangzottak alapján az aktualizált hiánypótlást benyújtja a Környezetvédelmi Hatóság részére. A LAL változásjelentés november 30-án érkezett, és a Környezetvédelmi Hatóságnál 74401/2015. számon került iktatásra. A Környezetvédelmi Hatóság 26/2016. iktatószámon kérte az Engedélyest a R. 7. számú mellékletének megfelelően a hatásterület megadását, ábrázolását (hatótényezőnként és összesítve) az érintett helyrajzi számok feltüntetésével megfelelő méretaránnyal rendelkező térképi megjelenítésben, melyet a Tervező 3075/2016. számon iktatásra került beadványával megküldött. A Környezetvédelmi Hatóság 66846/2015. iktatószámú, hiánypótlásra felszólító végzésére válaszul benyújtott kiegészítést áttekintve megállapítottam, hogy az abban bemutatott, a tevékenység során keletkező hulladékok és a munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok nincsenek összhangban, melynek megteremtését a 13884/2016. iktatószámon kiírt hiánypótlásra történő felhívással kértem. A hiánypótlást március 7-én érkezett, a Környezetvédelmi Hatóságon 15417/2016. számon iktatásra került beadványukkal teljesítették. A Környezetvédelmi Hatóság a Ket. 29. (6) bekezdésének megfelelően január 22. napján hirdetményt tett közzé a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren keresztül, továbbá a hirdetményt, a kérelmet és a mellékleteit megküldte Kapospula Közös Önkormányzati Hivatal Naki Kirendeltség Jegyzőjének a közterületen és a helyben szokásos módon történő közhírré tétel céljából. A Környezetvédelmi Hatóság 3910/2016. iktatószámú levelével közzétett hirdetményre észrevétel nem érkezett. A Környezetvédelmi Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése szerint eljárva a fenti hirdetmény megküldésével elektronikus úton értesítette az Aranyszarvas Egyesületet, a Dráva Szövetséget, az Egyensúly Környezetvédelmi Egyesületet, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesületet, a Humusz Szövetséget, az Iris Egyesületet, a Kulturált Légiközlekedésért Egyesületet, a Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget, a Mécses Szeretetszolgálatot, a Pécsi Zöld Kört, a Planéta Környezetvédelmi és Városvédő Egyesületet, a Reflex Környezetvédő Egyesületet, a Tudatosan a Környezetünkért Egyesületet, és a Zöld Forrás Környezetvédő Egyesületet. Környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult civil szervezet ügyféli minőségben történő részvételi szándékát a Környezetvédelmi Hatósághoz nem jelentette be. A Környzetvédelmi Hatóság 3911/2016. iktatószámú megkeresésében tekintettel a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. (3) bekezdése alapján, az 5. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén az 5. melléklet II. táblázatára, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésére tekintettel kérte Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását.