Fejér Megyei Kormányhivatal

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-20303/2015., 36221/2016. Ügyintéző: Demeter Anikó Dr. Bartus Beáta Telefon: (22) , (22) Tárgy: Nak 057/6 helyrajzi számon lévő I. számú sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata Melléklet:1. sz. Zajkibocsátási határérték 2. sz.: Kibocsátási határértékek és levegőtisztaság-védelmi alapadatok a számítógépes nyilvántartás szerint H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes megnevezése, azonosítók: 1.01 Engedélyes megnevezése: Naki Mezőgazdasági Zrt. (továbbiakban: Engedélyes) 1.02 Engedélyes székhelye: 7215 Nak Nosztány puszta 1.03 KSH: Telephelyének címe, amelyre az engedély vonatkozik: 7215 Nak, 057/6 hrsz.-ú telephely; I. sz. Sertéstelep (továbbiakban: I. sz. Sertéstelep) 1.05 EOV koordináták: X= ; Y= Környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ): Környezetvédelmi telephely azonosító (KTJ): Létesítmény KTJ: A tevékenység TEÁOR azonosítója: sertéstenyésztés A tevékenység NOSE-P kódja: E-PRTR kód: 7. (a) II. és 7 (a) III Engedélyes részére jelen határozatomban foglalt feltételekkel egységes környezethasználati engedélyt adok Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kgon felüli) sertések számára, 750 férőhely kocák számára megnevezésű tevékenység végzésére az 1.04 pont szerinti Telephelyen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet c) és d) pontjai és a 2. számú melléklet 11. b) és c) pontjai alapján Székesfehérvár, Szent István tér 9., Tel: 22/ , Fax: 22/ , [email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137. Telefon: (22) , (22) , Fax: (22) , [email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: ; Szerda: és ; Péntek: y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2016\3 - dontes vagy dontesrol szolo hirdetmeny\ doc

2 Az egységes környezethasználati engedély megadásával egyidejűleg megadottnak tekintem az alábbi engedélyeket: Az állattartó telepre a diffúz forrás működtetési engedélyt megadom a határozat 2. sz. mellékletében foglaltak szerint a határozat 7. fejezetében meghatározott előírások betartása mellett A szennyező anyag elhelyezésének engedélye, a telephelyen működő zárt szennyvízgyűjtő, csurgalékvíz gyűjtő aknákban, lagúnákban, 5000 m 3 -es hígtrágya tárolóban, 3500 m 3 es almostrágya tárolóban történő elhelyezésének vonatkozásában (3.03 pont) a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalás alapján A Telephelyre vonatkozóan zajkibocsátási határértéket állapítok meg az 9.00 pontban, valamint az 1. számú mellékletben foglaltak szerint Az egységes környezethasználati engedélyben megadott, külön jogszabályokban meghatározott engedélyek érvényességi ideje: A pont szerinti helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozó működtetési engedély május 31-ig érvényes Az egységes környezethasználati engedély június 30-ig érvényes Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénynek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetést felhasznál. Határidő: legkésőbb május A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 96/B. (1), (4) bekezdésére figyelemmel az Engedélyes éves felügyeleti díjat köteles fizetni, melynek mértéke Ft, azaz százezer forint. Az éves felügyeleti díj megfizetésének határideje: évente, tárgyév február 28. napjáig Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2010. iktatószámon kiadott, majd a /2011., 248-8/2013, /2013. és /2015. iktatószámú határozatokkal módosított egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: alaphatározat) érvényét veszti A telephelyre és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó általános adatok 3.01 A létesítmény elhelyezkedése: A sertéstelep Tolna megyében, Nak község külterületén, a községtől K-i irányba található. A legközelebbi lakóterület a sertéstelep D-i határától DK-i irányban ~ méterre, míg a DNy-i irányban ~ 800 m-es távolságban helyezkedik el. A környező területeken mezőgazdasági termelő tevékenységet végeznek, döntő többségben szántóföldi növénytermesztést A tevékenység célja: sertés hízlalás, tenyésztés 3.03 A tevékenység ismertetése: A Naki Mg. Zrt., Nosztány pusztai I. sz. sertéstelepe az 1970-es évektől működik. A telep tevékenységének célja elsősorban a kocasüldők tenyésztése. A telepen 70%-ban almos, míg 30%- ban hígtrágyás technológiát alkalmaznak.

3 - 3 - Tartástechnológia: Az I. sertéstelep tenyésztelep. Az állatok tartására, nevelésére szolgáló, összesen 13 darab istállóból 3 hígtrágyás, 10 pedig almos rendszerű. Jellemző a zárt, kutricás tartásmód. Tenyészkan tartás: A kanszálláson jelenleg 1 db keresőkan van elhelyezve. Az istálló padozata és a kifutó padozata beton. Az istállóban naponta almoznak, valamint a képződött trágyát naponta takarítják. A kan takarmányozása számítógépes adagolás szerint történik naponta kétszer. Tenyészkoca tartás: A 11.-es sorszámú istálló 49 egyedi kocaállással és 156 csoportos kocaférőhellyel rendelkezik. A 12.-es sorszámú istállóban 174 egyedi kocaállást alakítottak ki. A búgatás után 1 hónapig itt helyezik el a kocákat. A vemhes kocák 13-as sz. kocaszállóban vannak elhelyezve 8-12 férőhelyes kutricákban. A kutricák és a kifutó padozata beton. A kutricákat naponta egyszer almozzák ill. takarítják. A képződött trágyát billenőplatós traktor vontatású pótkocsival szállítják a telep mellet lévő 1000 m 2 -es trágyatérre. A kocák takarmányozása, itatása naponta kétszer történik számítógép vezérlésű nedvesetető berendezés segítségével, csoportosan beton vályúkból. A kocák termékenyítése a 13.-as sz. kocaszállóban történik, majd a vemhességük 110. napján kerülnek a fiaztatóba. Az elletés az 1-es, 2-es és 3-as sz. fiaztató épületekben történik. A 110 napos vemhes kocák a kocaszállókból lemosás, fertőtlenítés és a külső élősködők elleni kezelés után kerülnek, az előzőleg magasnyomású melegvizes takarítógéppel kimosott, kifertőtlenített és kimeszelt férőhelyes fiaztató termekbe. A kocák egyedileg vannak elhelyezve a fiaztató kutricákba, melyeknek padozata Bodit tip. melegpadozat, a kutricák oldalfala fa. A kutricák nyomásgátló rácsokkal vannak ellátva. A fiaztató kutricákat naponta kétszer takarítják és almozzák. A kocák takarmányozása, itatása egyedileg történik számítógép vezérlésű nedvesetető berendezés segítségével. A malacok takarmányozása a malac pihenő téren elhelyezett kis fém vályúkból babystarter táppal történik. A vályú takarítására és a takarmány kiosztására naponta kétszer kerül sor, adagolással. A malacok elválasztása 21 napos korban történik, majd a battériára kerülnek. A fiaztatóból kikerülő trágyát homlokrakodóval pótkocsival rakják és a telepen kívüli betonozott trágyatérre szállítják. Battériás hízlalás: A választott malacok elhelyezésére 12 db férőhelyes utónevelő terem áll rendelkezésre a telepen. A termek padozata beton. A trágya eltávolítása naponta történik. A képződött hígtrágya az épületek mögött elhelyezett 25 m 3 -es tárolókba folyik, míg a képződött szalmás trágya pedig a telepen kívüli trágyatérre kerül. A malacok 60 napot töltenek a battérián és 25 kg-os súlyban kerülnek áttelepítésre a hízó telepre (7215 Nak, 064/2 hrsz.-ú telephely, továbbiakban: II. sz. sertéstelep), ill. a továbbtenyésztésre szánt egyedek a süldőszállóra. Tenyészsüldő nevelés: A továbbtenyésztésre szánt süldőket a 9-es sz. süldőszállóba telepítik 25 kg-os súlyban, és nevelésük itt történik 110 kg-os súlyig. Innen selejtezés után a 10-es sz. süldő istállóba kerülnek, ahol 110 kg-os súlyban és 8 hónapos korukban történik a búgatásuk. Az első ellésig ebben az istállóban maradnak. Mindkét istálló padozata beton, a sertések alá almoznak, a képződött trágyát pedig LLK tip. trágyakivonó segítségével távolítják el az épületekből. A képződött trágyát billenőplatós traktor vontatású pótkocsival szállítják a telep mellet lévő 1000 m 2 -es trágyatérre. A létesítésre kerülő Fiaztató-Battéria-Vemhesítő egység (sorszám: 23.): Az épület folyadékzáró szigeteléssel ellátott vasbeton padozattal rendelkezik, és ún. lagúnás kialakítású lesz. A lagúna az épület alatt kerül kialakításra. A lagúna szigeteléssel ellátott beton medence, ahol a keletkező hígtrágya a teljes tartási ciklus alatt gyűjthető. A kutricák ürítési rendjéhez alkalmazkodva kerülnek a lagúna kazettái ürítésre. A hígtrágya lagúnában tartózkodásának ideje a battéria esetében 36 nap, a fiaztató esetében

4 nap, a vemhesítő esetében 35 nap. A hígtrágyás tartástechnológiában a technológiai szünet 2-3 nap, amely időtartam alatt kerülnek a kutricák, az épületek, ill. a lagúnák tisztításra, ürítésre ill. fertőtlenítésre. A sertések takarmányozását és itatását számítógép vezérlésű nedvesetető berendezéssel végzik. Trágyakezelés technológia: Hígtrágya: Az I. sz. sertéstelepen keletkező hígtrágya és csurgaléklé évi együttes mennyisége: 1800 m 3 /év volt. A telepen keletkező hígtrágya, és csurgalékvíz gravitációs csatornákon át jut el az épületek végében lévő gyűjtőaknákhoz. A telepen 15 db gyűjtőakna található, a fiaztatóknál lévő aknák 25 m 3 -esek, míg a battériáknál lévő aknák 50 m 3 -es zárt, vasbetonból készült, folyadékzáró szigeteléssel rendelkező gyűjtő aknák. Az aknák tároló kapacitása : 3 db 25 m 3 -es és 12 db 50 m 3 -es, összesen 675 m 3. A Naki Mg. Zrt évben pályázati finanszírozást kihasználva megépített a Nosztány pusztai területén egy fóliabélésű 5000 m 3 -es tározókapacitású gyűjtőmedencét a hozzá tartozó szeparátor berendezéssel együtt, amely képes fogadni mind az I. sz. sertéstelepről keletkező, mind a II. sz. sertéstelepről keletkező hígtrágyát. A beruházás eredményeképpen a gyűjtőmedence mind az I. sz. Nosztány pusztai sertéstelepnél keletkező (max. ~ 5500 m 3 /év), mind a II. sz. sertéstelepnél keletkező max. (~ 6000 m 3 /év) hígtrágya mennyiséget képes 6 hónapig tárolni, ill. gyűjteni. Almos trágya: Az I. sz. sertéstelepen keletkező almos trágya mennyisége, az elmúlt évi mennyisége: 600 tonna/év volt. Az istálló épületek napi takarításából származó almos trágyát a telep mellett lévő almos trágya depóra hordják, amely 1000 m 2 területű (tározókapacitása 3500 m 3 ), betonozott, folyadékzáró szigeteléssel rendelkező, három irányból oldalfallal ellátott trágyatér. Innen az almos trágyát rendszeres időközönként (évente 2-3 alkalommal) mezőgazdasági tábla szélére trágyaszarvasba hordják, ahonnan a növénytermesztés igényének megfelelően szántóföldön kiszórásra kerül. Az éves almos trágya mennyiséghez viszonyítva, amely max tonna/év (ami kb.4000 m 3 /év) mennyiség körül mozog, a 6 havi mennyiség biztonságos tárolása (ami 2000 m 3 /6 hónap) a rendelkezésre álló területen (amelynek tározókapacitása 3500 m 3 ) biztosított. Az almos trágyadepó csurgalékvizét egy 75 m 3 -es gyűjtőkapacitású akna gyűjti, ahova a sertéstelepi hígtrágya és csurgaléklé is kerül, majd szeparálást követően a hígfázis a hígtrágya gyűjtő medencébe, a szilárd fázis pedig az almos trágya gyűjtő depóniára. Hígtrágya kapacitás: Az újonnan létesítésre kerülő Fiaztató-Battéria-Vemhesítő egység (sorszám: 23.) folyadékzáró szigeteléssel ellátott vasbeton padozattal rendelkezik, és ún. lagúnás kialakítású lesz. A lagúna szigeteléssel ellátott beton medence, ahol a keletkező hígtrágya a teljes tartási ciklus alatt gyűjthető. A kutricák ürítési rendjéhez alkalmazkodva kerülnek a lagúna kazettái ürítésre. A hígtrágya lagúnában tartózkodásának ideje a battéria esetében 36 nap, a fiaztató esetében 47 nap, a vemhesítő esetében 35 nap. A hígtrágyás tartástechnológiában a technológiai szünet 2-3 nap, amely időtartam alatt kerülnek a kutricák, az épületek, ill. a lagúnák tisztításra, ürítésre ill. fertőtlenítésre. Az új istállóépület alatt kialakításra kerülő lagúna tározókapacitása: 3500 m 3 lesz. Az átépített sertéstelep lagúnás tározókapacitása a keletkező hígtrágyára vonatkoztatva: 3500 m 3 -rel nő. A sertéstelep jelenleg meglévő (és a korszerűsítést követően is megmaradó) gyűjtőaknáinak (675 m 3 ) és lagúnáinak (184 m 3 ) összes gyűjtőkapacitása 859 m 3. Az új Fiaztató-Battéria-Vemhesítő istállóépület mellé kialakításra kerül 1 db 100 m 3 -es tározókapacitású hígtrágya gyűjtő-, és átmelő akna, ahonnan szivattyúval jut át a hígtrágya a telep mellett lévő szeparátor berendezésre, majd onnan a hígtrágya gyűjtő medencébe-, és szeparált szilárd fázis gyűjtő depóra. A korszerűsített telep gyűjtő aknáinak és lagúnáinak gyűjtőkapacitása együttesen: 4459 m 3. A tervezett bővítést, korszerűsítést követően a hígtrágyás sertésnevelő istállóban képződő hígtrágya napi mennyisége előre láthatóan kb. 22 m 3 /nap lesz, azaz a fenti telepen belüli gyűjtőkapacitás 200 napos tárolási időt biztonságosan tud biztosítani.

5 - 5 - A fentiek alapján, a korszerűsített sertéstelep tervezett képződő hígtrágya mennyiségét és a tervezett megépítésre kerülő tározókapacitást (lagúnát) figyelembe véve, a meglévő 5000 m 3 -es hígtrágya gyűjtő medence és a telepen belüli hígtrágya és csurgaléklé gyűjtőaknák gyűjtőkapacitásai együttesen kielégítik, a hígtrágya 6 havi tárolását teszik lehetővé. Trágyahasznosítás Az I. és II. sz. sertéstelepeken keletkező hígtrágya, ill. csurgaléklé hasznosítása szántóföldi kihelyezéssel történik. Az I. sz. sertéstelepen keletkező almos trágya a napi takarítások alkalmával kerül ki az istállókból, és kerül kiszállításra az almos trágya depóniára. A depóról előre meghatározott időközönként kerül kiszórásra a Kft. által művelt földterületekre. Monitoring rendszer: A felszín alatti víz és földtani közeg szennyezettségi állapotának figyelemmel kísérésére az F1 és F2 jelű monitoring kutak kerültek kialakításra 8,0 és 12,0 m-es talpmélységgel. Az I. és II. sz. Sertéstelepet összekötő föld alatti hígtrágya nyomóvezeték nyomvonala mentén évben került telepítésre 4 db monitoring kút (K-8, K-9, K-10 és K11 jelűek), 12 m-es, illetve 14,5 m-es talpmélységgel. Vízellátás: A sertéstelep vízellátása saját tulajdonú fúrt kútból történik, melynek talpmélysége 300,0 m, vízikönyvi száma: S.XXXIII/9. A sertéstelepen belül a vízelosztáshoz szükséges nyomást 50 m 3 -tárolókapacitású hidroglóbusszal biztosítják. A kút vizének minőségét rendszeresen ellenőrzik. Tartalék vízbázisként a községi vízhálózat van rákötve a telep hálózatára. Keletkező szennyvizek: A szociális épület szennyvize egy zárt, folyadékzáró szigeteléssel rendelkező 15 m 3 -es gyűjtő aknába kerül gyűjtésre, ahonnan szippantó kocsival kerül kiszállításra a dombóvári szennyvízkezelő telepre. Éves mennyisége átlagosan kb. 350 m 3 /év. Csapadékvíz-elvezetés: Az I. sz. sertéstelepen trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A tetővizet ereszcsatorna rendszer gyűjti össze. A telep egyéb felületeiről összegyűlő tiszta csapadékvizek, a telepen meglévő csapadékárkokba kerülnek, majd onnan elszikkadnak. A csapadékárkok a telep É-D-i, ill. K-Ny-i vonalaiban helyezkednek el az istállóépületek mellett. Az árkok nem rendelkeznek semmilyen irányú elvezetéssel, tehát az összegyűjtött csapadékvizek innen csupán elszikkadnak. A tervezett beruházás eredményeként a tetővizeket (tiszta övezeti csapadékvizeket) csatornákkal gyűjtik össze, vezetik le az épületekről. Az összegyűjtött tiszta övezeti csapadékvizeket az épület mellett kialakításra kerülő árkok fogadják be, ahonnan a vizek elszikkadnak. Kapcsolódó létesítmények: A sertéstelepi tartástechnológiából eredően a legnagyobb mennyiségben keletkező állati melléktermék az állati hulla. Veszélyes hulladékként keletkeznek a telepen az állattartás velejárójaként a gyógyszeres csomagolási hulladékok, állategészségügyi hulladékok. A telepen dolgozó személyzet szociális ellátásából származik kommunális szennyvíz, illetve szilárd kommunális hulladék, amit a közszolgáltatás keretében szállíttatnak el. A telepi korszerűsítést követően a keletkező hulladékok fajtái nem bővülnek, mennyiségük várhatóan nem nő, kezelésükben változás nem várható. A II. sz. sertéstelepen az alábbi korszerűsítési és bővítési lépéseket tervezik: - Egy 5000 m 3 -es hígtrágyatároló medence építése egy szeparátor berendezéssel. - A 2-es istállóban a meglévő kombinált önetetők cseréje. - A takarmánykonyhában még egy gyógyszerbeoldó egység beépítése.

6 Fiaztató-Battéria-Vemhesítő egység megépítése (Fiaztató: 5 terem, 48 fiaztató box/terem, battéria: 10 terem, 470 férőhely/terem, Vemhesítő: 335 egyedi állás) tömbös rendszerben, lagúnás technológiával. - A telepet ellátó WEDA takarmánykonyha létrehozása. - Kocaszállásokon szükséges felújítási munkák elvégzése. - Szociális épületben több zuhanyzó kialakítása. - Szervestrágya szóró vásárlása. - Telepirányító szoftver vásárlása. - A tenyésztelepen használaton kívülre kerülő épületek bontása, a terület rekultivációja, füvesítése. A tervezett beruházás várhatóan júniusban kezdődik, a befejezés várható időpontja december. A beruházás pontos ütemezése még nem ismert. Az alábbi táblázatban látható a sertéstelepen üzemelő istállók neve, tartástechnológiája és férőhelyszáma: Sorszám Funkció Férőhely 1. Fiaztató (almos) Fiaztató (almos) Fiaztató (almos) Battéria (hígtrágyás) (beteg istállórész) Süldőnevelő (almos) Süldőnevelő (almos) Kan és kocaszállás (almos) Kocaszállás (almos) Kocaszállás (almos) Fiaztató (lagúnás-hígtrágyás) 5x48 (240) 23. Battéria (lagúnás-hígtrágyás) 10x470 (4700) 23. Vemhesítő (lagúnás-hígtrágyás) 335 Összesen Sertéstelep összes férőhelyszáma (30 kg-nál kisebb) Összesen Koca férőhelyszáma (30 kg-nál nagyobb)

7 - 7 - Sertéstelep létesítményei tartástechnológiával: 1. Fiaztató (almos) 2. Fiaztató (almos) 3. Fiaztató (almos) 4. Battéria (bontandó) 5. Battéria (hígtrágyás) 6. Battéria (bontandó) 7. Battéria (bontandó) 8. Battéria (bontandó) 9. Süldőnevelő (almos) 10. Süldőnevelő (almos) 11. Koca-, és kanszállás (almos) 12. Kocaszállás (almos) 13. Kocaszállás (almos) 14. Szalmatároló 15. Iroda 16. Almos trágya tároló tér (1000 m 2 ) 17. Csurgalék gyűjtő akna (75 m 3 ) 18. /a-o. Hígtrágya/csurgalékvíz gyűjtő aknák 19. Kommunális szennyvíz akna 20. Elhullott állati tetem gyűjtőhely 21. Szeparátor berendezés 22. Hígtrágya gyűjtő medence (5000 m 3 ) 23. új Tömbös fiaztató, battéria, vemhesítő épület (hígtrágyás) 24. új Takarmánykonyha m 3 -es hígtrágya átemelő és gyűjtőakna A sertéstelepen tervezett korszerűsítés során megépítésre kerülnek az alábbiak: - 1 db fiaztató-battéria-vemhesítő egység, lagúnás trágyatechnológiával - 1 db takarmánykonyha, fogadó garat és tároló tornyok 4.00 Az eljárásba bevont szakhatóság előírásai: 4.01 A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) részéről: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet. Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet.

8 A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrárszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29., a továbbiakban: FVMr.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai szerint kell végezni A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatását a telep területén található 3 db figyelőkúttal kell ellenőrizni - A figyelőkútban évente kell vizsgálni a talajvíz minőségét a következő komponensekre: fajlagos vezetőképesség, KOIp, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát. A mintavételezést és a talajvíz minőség vizsgálatokat szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni, beleértve a vízmintavétel előtti szivattyúzást. Minőségvizsgálatokat, illetőleg mintavételeket - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 47. -a alapján - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. - Mintavételezéskor a figyelőkutakban meg kell mérni a talajvíz szintjét, és a mérési eredményt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A figyelőkutak vizsgálati eredményeit, mint adatszolgáltatást, meg kell küldeni az Igazgatóságnak. Határidő: tárgyévet követő május 30., majd évente A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságra: - a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásáról a változást követő 15 napon belül, - az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon következő év május 30- ig A szennyező anyag elhelyezését szolgáló új létesítmények vonatkozásában FAVr. 16. (1) bekezdés szerinti részletes bejelentőlapot a használatba vétel előtt be kell nyújtani az Igazgatóságra Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket Az eljárás során vizsgált szakkérdések kapcsán a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály előírása: 5.01 Az üzemeltetés során a levegőterhelési szintre vonatkozó egészségügyi határértékek betartása szükséges Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni. hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe, illetve a közeli lakóterületre. Az almos és a hígtrágya kezelésénél, tárolásnál

9 amennyiben az elérhető legjobb technológia nem áll rendelkezésre a szagemissziót egyéb megoldásokkal a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni A tevékenység végzése során a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések betartása szükséges Évente legalább két alkalommal rovar-rágcsálóírtást kell a telepen végeztetni a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló többször módosított 18/1998 (VI. 3.) NM rendelet alapján. Az ennek igazolását szolgáló dokumentációt a helyszínen kell tartani. Amennyiben a közeli lakóterületeken, illetve Nak község belterületén repülő rovarok nagy számban megjelennek, soron kívüli rovarirtást kell elvégezni Emberi felhasználásra (ivás, tisztálkodás) kizárólag ivóvíz minőségű víz használható fel. A saját kútból származó víz minőségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, így a kút vize ivóvízként nem fogyasztható. Az ivóvíz vizsgálatok elvégzéséről gondoskodni kell, és az önellenőrző vizsgálatok eredményét a Dombóvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának a Humán felhasználású vizek informatikai (HUMVI) rendszeren keresztül meg kell küldeni.amennyiben a kút vizét nem vizsgálják, vagy nem minősül ivóvíznek, és az ivóvizet nem a községi hálózatról biztosítják, úgy a szociális helyiségekben a csapok fölé a "NEM IVÓVÍZ" táblát ki kell helyezni A veszélyes anyagokkal történő munkavégzés során az ember és környezete védelme érdekében be kell tartani a kémiai biztonságról szóló módosított 2000 évi XXV Törvényben és a kapcsolódó. a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000 (XII. 27.) EüM rendeletben foglalt előírásokat, valamint a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló módosított 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet előírásait Az elhullott állati tetemeket zárt, emberi fertőzést kizáró módon kell tárolni Az eljárás során vizsgált szakkérdések kapcsán a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya Erdészeti Osztály előírása: 6.01 A kivitelezés során a környező erdőterületek (felvonulási, tárolási, szállítási, stb. célra) igénybe nem vehetők! Az erdőben építési anyag, szennyező anyag, depónia nem helyezhető el! 6.02 Az erdőt veszélyeztető és a faanyag értékét csökkentő károsító hatás a környező erdőterületeket nem érheti! 7.00 Levegőtisztaság-védelmi előírások 7.01 A diffúz források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell A telephelyen végzett nagy létszámú állattartási tevékenység végzése során kialakuló diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezetének és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető Az üzemeltető köteles a levegőterheléssel járó tevékenység fennállásáig a tényleges légszennyezőanyag kibocsátásról minden év március 31-ig az erre rendszeresített adatlapon (LM) légszennyezés mértéke éves jelentést tenni. Határidő: első alkalommal március 31-ig, majd évente március 31-ig.

10 Az Engedélyes köteles a jelen határozatban meghatározott diffúz forrás és a hozzá tartozó technológiai berendezések üzemviteléről a vonatkozó jogszabályi előírások szerint folyamatosan üzemnaplót vezetni A diffúz forrás üzemnaplóját, valamint az éves jelentéseket az Engedélyes az adatrögzítéstől számított öt évig köteles megőrizni A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar) esetén az Engedélyes köteles a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) haladéktalanul értesíteni, a történteket az üzemnaplóban rögzíteni, és ezzel egyidejűleg a kárelhárítási munkálatokat megkezdeni A levegővédelmi követelmények megsértése (légszennyezés mértéke éves jelentésnek, az adatlap adatainak megváltozása esetén a levegőtisztaság-védelmi változásjelentésnek határidőre való nem teljesítése) esetén a Környezetvédelmi Hatóság az Engedélyes részére levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki Hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások 8.01 A tevékenység során keletkező hulladékok kizárólag az adott hulladék kezelésére engedéllyel és feljogosítással rendelkező szervezetnek adható át további kezelésre Az Engedélyes köteles tevékenysége során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról hulladéktípusonként, anyagmérleg alapján és technológiánként naprakész nyilvántartást vezetni, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni Az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg veszélyes hulladék esetében a 155 kg, nem veszélyes hulladék esetében az 1000 kg mennyiséget a munkahelyi gyűjtőhelyeken összesen A gyűjtési idő miután a hulladék további kezeléséről gondoskodni kell a munkahelyi gyűjtőhelyen legfeljebb 6 hónap lehet Zaj- és rezgésvédelmi előírások 9.01 Engedélyes a Telephely üzemeltetése során az 1. számú mellékletben meghatározott zajkibocsátási határértéket köteles mindenkor betartani A pontban meghatározott zajkibocsátási határérték teljesítési határideje: jelen határozat jogerőre emelkedésének időpontja A zajkibocsátási határérték az érintett telephely működéséig, illetve a zajhatárérték módosulását eredményező változás bekövetkezéséig érvényes A zajkibocsátási határérték teljesítési határidőn túli túllépése zajbírság fizetési kötelezettséget von maga után Amennyiben a zajforrások üzemeltetésében, vagy a telephely környezetében olyan változás áll be, ami a környezeti zajviszonyokat kedvezőtlen irányban megváltoztatva határérték túllépést okozhat, a változást 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak A zajkibocsátás minimalizálása érdekében mind az épületeken üzemelő, mind a szabadtéri zajforrások korszerűségét, műszaki állapotát rendszeresen felül kell vizsgálni, fokozott gondot kell fordítani a domináns zajforrások folyamatos karbantartására, a lehetőség szerinti minimális zajkibocsátású üzemeltetésére. A berendezések, és a zajvédelmi létesítmények folyamatos karbantartásával, szükség szerinti felújításával kell biztosítani, hogy zajkibocsátásuk ne növekedjék Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhető legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani.

11 A szabályozás köre A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, működtetni, ellenőrizni, hogy a telephely kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak Az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, kapacitásában tervezett jelentős változtatásokat a Környezetvédelmi Hatóság részére 15 napon belül be kell jelenteni Tárgyi határozat nem értelmezhető a hatályos jogszabályokkal ellentétesen Az elérhető legjobb technika megvalósítására vonatkozó előírások Az engedélyezett tevékenység a 3.00 pontban meghatározott technológiai, termelési és kapacitásadatok, takarékos vízhasználat és energiafelhasználás mellett, a határozat 4.00, 5.00, 6.00, 7.00, 8.00, 9.00 fejezeteiben szereplő előírások betartása esetén megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának csökkentéséről; a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról Fejlesztés esetén a technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket a vízfelhasználás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani A Telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződjenek Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhető legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani Az Engedélyesnek az elérhető legjobb technikának való megfelelés, az emberi környezetet érő kockázatok csökkentése érdekében folyamatos fejlesztésekkel törekedni kell környezetbarát technológiák alkalmazására, valamint minimalizálnia kell a keletkező hulladékok mennyiségét és a technológia környezetbe történő kibocsátásait Az Engedélyes köteles a telephelyen alkalmazott technológiát az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. A 2.04 pontban előírt felülvizsgálat részeként be kell mutatni, hogy az alkalmazott technológia továbbra is kielégíti-e az elérhető legjobb technika követelményeit. Ismertetni kell, hogy milyen intézkedéseket tettek, illetve milyen intézkedések megtételével kívánják biztosítani, hogy az alkalmazott technológia megfeleljen a mindenkor elérhető legjobb technika színvonalának. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések

12 Az Engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén azonnali beavatkozást tegyen lehetővé a környezeti károk megelőzése, illetőleg amennyiben ez nem lehetséges mérséklése érdekében Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására Készenlét és továbbképzés Az Engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetnie A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie Felelősség Az Engedélyes köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni és biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott akire a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló rendelet előírásai vonatkoznak elérhető legyen a Környezetvédelmi Hatóság felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén Jelentéstétel Az Engedélyes köteles jelen határozatom rendelkező részében előírtakat a megadott határidőkre, a hatályos jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni A fentieken túl indokolt esetben, vagy a hatóság kérésére az Engedélyes köteles ésszerű határidőn belül tájékoztatást nyújtani a tevékenysége környezeti hatásairól Jelen engedélyben előírt mérési kötelezettségek megvalósítása előtt 15 nappal a Környezetvédelmi Hatóság felé a mérés tervezett időpontját be kell jelenteni Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni Lakossági érdeklődésre az Engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól Kártevők elleni védekezés Az Engedélyes köteles megfelelő és folyamatos kártevők elleni védekezésről gondoskodni a telephelyen Értesítés Az Engedélyes köteles értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, illetve a Környezetvédelmi Hatóság által megjelölt hatóságot a lehető legrövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot esetén (indítás, azonnali leállítás, üzemzavar). A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy a talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet.

13 Az Engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az Engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a pontban megjelölt eseményről. A Környezetvédelmi Hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit, és a környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében tett intézkedéseket Minden olyan esemény kapcsán, amelyre a pont hivatkozik, az Engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: a levegő, élővilág, épített környezet, természetvédelem szennyezése, károsítása esetén a Környezetvédelmi Hatóságot (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1., telefon: 22/ , fax: 22/ ) tűz és katasztrófahelyzet esetén a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (7100 Szekszárd, Mikes utca , telefon: (+36-74) ) a talaj, a talajvíz, a felszíni víz szennyezése esetén a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (7607 Pécs, Engel J. u. 1., telefon: 72/ , fax: 72/ ) emberi egészség veszélyeztetése esetén Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát (7100 Szekszárd, Szentgáli Gyula utca 2., telefon: (74) , fax (74) ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Felügyeleti Osztályát (7100 Szekszárd, Tormay Béla utca 18., telefon: (74) , fax (74) ) Erőforrások felhasználása Az Engedélyes köteles minden fő betáplálási pontnál víz- és energia fogyasztásmérőt működtetni, a felhasznált mennyiségekről évente adatszolgáltatást készíteni, és azt a Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni. Határidő: először április 30, majd a tárgyévet követő év április A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenység szüneteltetése vagy felhagyása mellett dönt, úgy azt a tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak Amennyiben az Engedélyes a telephelyen az engedélyben meghatározott tevékenységet nem kívánja folytatni, köteles a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetszennyező anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni. A felhagyáshoz szükséges intézkedések meghatározására vonatkozóan ütemezett és költségbecslést is tartalmazó tervet kell készíteni, amelyet jóváhagyásra a tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését megelőző 30 nappal meg kell küldeni a Környezetvédelmi Hatóságnak Adatrögzítés és adatközlés a Környezetvédelmi Hatóság részére Az Engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni Az Engedélyes a tevékenység végzése során bekövetkező valamennyi rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotot, valamint rendkívüli, váratlan szennyezést, környezetveszélyeztetést, illetve haváriát okozó eseményeket köteles nyilvántartásba venni.

14 Az Engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az Engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Környezetvédelmi Hatósághoz benyújtani Jelen határozat előírásainak megfelelő, valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a Környezetvédelmi Hatósághoz kell benyújtani (1 eredeti és 1 másolati példányban) Műszaki baleset megelőzése és elhárítása Az Engedélyes köteles a telephelyén folytatott tevékenységét a Környezetvédelmi Hatóság által jóváhagyott üzemi terv alapján végezni. Az üzemi terv adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia Az Engedélyesnek rendelkeznie kell a Környezetvédelmi Hatóság által jóváhagyott üzemi tervvel. Benyújtásának határideje: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30. nap A változásokról a Környezetvédelmi Hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. A Környezetvédelmi Hatóság a változásról haladéktalanul értesíti a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti szerveket A tervet a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia A tevékenység során bekövetkező havária eseményt azonnal jelenteni kell a Környezetvédelmi Hatóságnak Rendelkezés a felmerült eljárási költségek viseléséről, valamint az előírt kötelezettségek önkéntes teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeiről Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel A Környezetvédelmi Hatóság jelen határozatban szereplő kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében teszi meg a szükséges intézkedéseket Tájékoztatás egyéb engedélyek beszerzéséről Az egységes környezethasználati engedély nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól A döntés közlése Jelen határozatommal megkeresem Attalai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy jelen határozatom kézhezvételétől számított nyolcadik napon gondoskodjon Nak községben a határozat helyben szokásos módon történő nyilvános közzétételéről és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztassa a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Környezetvédelmi Hatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, illetve az internetes honlapján, valamint a központi rendszeren való közzétételéről Jogorvoslat: Döntésem ellen, a közléstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de hozzám két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

15 Fellebbezés benyújtásának hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton nincs helye A jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a. A díjat az eljárás kezdeményezésekor a előirányzat-felhasználási számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A Naki Mezőgazdasági Zrt. (7215 Nak, Nosztány puszta, a továbbiakban: Ügyfél, Engedélyes) megbízásából a Környezetszakértő Kft. (7636 Pécs, Illyés Gyula u. 16., a továbbiakban: Tervező) benyújtotta a Nak, 057/6 hrsz. alatti I. számú Sertéstelepen, nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat iránti kérelmét és dokumentációját. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2010. iktatószámon egységes környezethasználati engedélyt (továbbiakban: alaphatározat) adott a Nak, 057/6 hrsz.-ú telephelyen lévő sertéstartó telepen folytatott, nagy létszámú állattartási tevékenységre vonatkozóan. Jelen felülvizsgálati eljárás az alaphatározat III., Egyéb előírások fejezetében előírtak okán benyújtott dokumentáció alapján indult a Fejér Megyei Kormányhivatalnál (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a én érkezett kérelem alapján a Nak, 057/6 hrsz. alatti I. számú Sertéstelepen nagy létszámú állattartási tevékenység végzésére, állattartó telep üzemeltetésére vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata tárgyában. A tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének 1. c) és d) pontja, valamint a 2. számú melléklet 11. b) és c) pontja hatálya alá tartozik. A Környezetvédelmi Hatóság 62574/2015. iktatószámú végzésével díjfizetésre és hiánypótlásra szólította fel az Engedélyest atekintetben, hogy a benyújtott dokumentáció tartalmaz-e a környezethasználó szerinti üzleti titkot képező adatokat, illetve minősített adatot, egyúttal kérte a R. szerinti közérthető összefoglaló, és a hatótényezőnként és összesítve megjelenített hatásterület ábrázolását az érintett helyrajzi számok megadásával, valamint a telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolását a TEÁOR-számok megjelölésével, az alkalmazott technológiák rövid leírásával. A Környezetvédelmi Hatóság kérte bemutatni a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosítás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedéseket, a tevékenység felhagyása után teendő intézkedéseket. Az Engedélyes október 6-án érkezett, a Környezetvédelmi Hatóságnál 63622/2015. számon iktatásra került beadványával igazolta a díj befizetését, megküldte a kért adatokat. A Környezetvédelmi Hatóság 66867/2015. iktatószámú hiánypótlásra felszólító végzésében kérte az Engedélyest, hogy igazolja, hogy a veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények kialakítása megfelel a vonatkozó jogszabály előírásainak, illetve kérte a különböző gyűjtőhelyeken gyűjthető hulladékok mennyiségének, a gyűjtőedényzet méretét, és a rendelkezésre álló gyűjtési terület nagyságának megadását. A hiánypótlásra november 17-én válaszul érkezett beadvány a Környezetvédelmi Hatóságnál 71681/2015. számon került iktatásra. A 71810/2015. iktatószámú végzésében a Környezetvédelmi Hatóság kérte a helyhez kötött légszennyező diffúz forrásra, forrásokra vonatkozó alapbejelentést (LAL alap bejelentőlap) valamint a diffúz forrás üzemeltetésére vonatkozó a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Levr.) jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően összeállított engedélykérelem benyújtását, a telep üzemelő légszennyező anyag kibocsátásával járó pontforrásokra

16 vonatkozó, a Levr. 5. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelmény szerinti engedélykérelmet, beleértve a hatásterületnek a Levr pontja alapján történő lehatárolását, valamint az üzemelő pontforrásokra vonatkozó LAL változásjelentés benyújtását elektronikus úton. A Környezetvédelmi Hatóság 71811/2015. iktatószámú végzésével helyszíni szemlét és tárgyalást tűzött ki, melyre november 26-án került sor. A helyszíni szemlén tapasztaltakat a Környezetvédelmi Hatóság jegyzőkönyvben rögzítette, mely 73890/2015. számon került iktatásra. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a I. sz. Sertéstelepen 1. sz. számú technológiához tartozó P6-P13 pontforrásokhoz tartozó tüzelőberendezések teljesítménye nem éri el a 140 kw-ot. Fentiekre tekintettel a Környetervédelmi Hatóság a telephely körbejárása során megtekintette ezen pontforrásokat és a pontforrásokhoz tartozó tüzelőberendezéseket, melyek során megállapítást nyert, hogy a pontforrások a Környezetvédelmi Hatóság álláspontja alapján nem bejelentés-kötelesek. A Zrt. I. számú telephelyén további egy darab pontforrás üzemel, a P4 jelű pontforrás, melyhez tartozó kazán teljesítménye 140 kw-ot meghaladja. A Zrt. nyilatkozata alapján az eljárás során a P6-P13 jelű pontforrások törlését kérelmezi, és erre tekintettel vállalja, hogy a szakmai konzultáció során elhangzottak alapján az aktualizált hiánypótlást benyújtja a Környezetvédelmi Hatóság részére. A LAL változásjelentés november 30-án érkezett, és a Környezetvédelmi Hatóságnál 74401/2015. számon került iktatásra. A Környezetvédelmi Hatóság 26/2016. iktatószámon kérte az Engedélyest a R. 7. számú mellékletének megfelelően a hatásterület megadását, ábrázolását (hatótényezőnként és összesítve) az érintett helyrajzi számok feltüntetésével megfelelő méretaránnyal rendelkező térképi megjelenítésben, melyet a Tervező 3075/2016. számon iktatásra került beadványával megküldött. A Környezetvédelmi Hatóság 66846/2015. iktatószámú, hiánypótlásra felszólító végzésére válaszul benyújtott kiegészítést áttekintve megállapítottam, hogy az abban bemutatott, a tevékenység során keletkező hulladékok és a munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok nincsenek összhangban, melynek megteremtését a 13884/2016. iktatószámon kiírt hiánypótlásra történő felhívással kértem. A hiánypótlást március 7-én érkezett, a Környezetvédelmi Hatóságon 15417/2016. számon iktatásra került beadványukkal teljesítették. A Környezetvédelmi Hatóság a Ket. 29. (6) bekezdésének megfelelően január 22. napján hirdetményt tett közzé a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren keresztül, továbbá a hirdetményt, a kérelmet és a mellékleteit megküldte Kapospula Közös Önkormányzati Hivatal Naki Kirendeltség Jegyzőjének a közterületen és a helyben szokásos módon történő közhírré tétel céljából. A Környezetvédelmi Hatóság 3910/2016. iktatószámú levelével közzétett hirdetményre észrevétel nem érkezett. A Környezetvédelmi Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése szerint eljárva a fenti hirdetmény megküldésével elektronikus úton értesítette az Aranyszarvas Egyesületet, a Dráva Szövetséget, az Egyensúly Környezetvédelmi Egyesületet, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesületet, a Humusz Szövetséget, az Iris Egyesületet, a Kulturált Légiközlekedésért Egyesületet, a Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget, a Mécses Szeretetszolgálatot, a Pécsi Zöld Kört, a Planéta Környezetvédelmi és Városvédő Egyesületet, a Reflex Környezetvédő Egyesületet, a Tudatosan a Környezetünkért Egyesületet, és a Zöld Forrás Környezetvédő Egyesületet. Környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult civil szervezet ügyféli minőségben történő részvételi szándékát a Környezetvédelmi Hatósághoz nem jelentette be. A Környzetvédelmi Hatóság 3911/2016. iktatószámú megkeresésében tekintettel a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. (3) bekezdése alapján, az 5. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén az 5. melléklet II. táblázatára, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésére tekintettel kérte Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását.

17 A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/2256-1/2016.ált. számú végzése szerint a Környezetvédelmi Hatóság szakhatósági megkeresését áttette az illetékességgel rendelkező Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35200/2508-1/2016. ált. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély kiadásához a 4.01 pontban szereplő előírásokkal hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalásának indokolásában az alábbiakat rögzítette: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és az 5. melléklet II.3. pontja alapján az egységes környezethasználati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjának (készítette: Kérelmező, készült: szeptemberében) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt és az alapállapot jelentést áttanulmányoztam és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. Az állattartó telep területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékenység végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenységi besorolása a FAVr. 7. (l) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítása a TMK Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által 26.2/626-7/2014. iktatószámon kiadott engedély alapján történik. Az I. sz. sertéstelepen elsősorban tenyészkoca, süldők tenyésztése történik. A sertéstelepen, az állatok nevelésére, tartására összesen 13 darab istálló áll rendelkezésre 3 hígtrágyás, 10 pedig almos rendszerű. A telepen keletkező hígtrágya, és csurgaléklé mennysége a évben 1800 m 3 /év volt. A telep területén található 15 db gyűjtőakna, együttes térfogatuk: 675 m 3 (3x25 m x50 m 3 ), illetve 2 db gyűjtő lagúna, melyeknek térfogata: 184 m 3 (44 m m 3 ). Az I. sz., illetve a II. sz. állattartó telep, földalatti csővezetékkel került összekötésére, s a keletkező hígtrágyát egy 5000 m 3 -es központi gyűjtőmedencébe juttatják. A trágyatárolók együttes befogadó képessége elegendő az FVMr-ben előírt, a telepen várhatóan keletkező trágya legalább 6 havi mennyiségének befogadására. Az I. sz. sertéstelepen 10 istállóban almos trágya keletkezik (kb. 600 t/év), melyet egy 1000 m 2 -es (3500 m 3 ) betonozott három oldalról oldalfallal ellátott trágyatárolóra tolnak ki. A trágyatároló csurgalékvizét, egy 75 m 3 -es betonozott csurgaléklé gyűjtő aknában gyűjtik, ahova a sertéstelepi hígtrágya is kerül, majd a szeparálást követően a hígfázis a hígtrágya gyűjtőbe, a szilárd fázis az almos trágya gyűjtőre kerül. Az állattartó telep vízellátása vonatkozásában /1977. iktatószámon kiadott, majd az /1983., az / ,a z / , a H/3180-5/ , a H/3180-7/ , és a / számon módosított S.XXXIII/9. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra, mely június 30. hatályos. Az engedélyezett víztermelés 50 m 3 /nap. A keletkező szociális szennyvizet 1 db, zárt, vízzáró aknában gyűjtik, ahonnan szippantó kocsival kerül elszállításra. A kommunális szennyvíz éves mennyisége 350 m 3 /év. Az istállók tetővizeit az istállók között kialakított földárokba vezetik, ahol elszikkadnak.

18 A évi mintavételi eredmények, és talajvízben vizsgálandó komponensek a R. 2. és 3. számú melléklete szerint a talajvízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékek. Szennyező anyag (B) szennyezettségi F-1 jelű F-2 jelű K-8 jelű határérték monitoring kút monitoring kút monitoring kút Nitrit mg/dm 3 0,5 0,01 0,20 0,06 Ammónium mg/dm 3 0,5 0,01 0,05 0,01 Nitrát mg/dm Szulfát mg/dm Foszfát mg/dm 3 0,5 0,05 0,67 0,05 A telephely területén 2 db monitoring kút üzemel, melyet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: DDKTVF) / iktató- S.XXXIII/45- a. vízikönyvi számon engedélyezett. Az engedély napjáig hatályos. A két állattartó telepet összekötő, földalatti csővezeték nyomvonala mentén 4 db monitoring kút került kialakításra, melyek közül a K-8 jelű a telep területén található. A monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélyét a DDKTVF a / iktató, és S.XXXIIIII/42. vízikönyvi számon engedélyezte. Az engedély napjáig hatályos. A monitoring kutakban és években végzett mintázások alkalmával, a foszfát és az ammónium koncentráció egy-egy esetben, míg a nitrát komponens esetében a vizsgálati időszak végéig (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációt mutattak. Az Igazgatóság a felszín alatti víz évente 1 alkalommal történő vizsgálatát, és ennek teljesülése érdekében a figyelőkút ellenőrzését írta elő. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzátartozó, elérésre biztosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A figyelőkutak üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a FAVr. 8. b) pontja és a 47, -a alapján adta meg az Igazgatóság. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. (1) bekezdés a) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. (l) bekezdése szerint az lgazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A FAVr. l4. (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Felhívom az Engedélyes figyelmét, hogy a monitoringgal összefüggő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Igazgatóság a FAVr. 36. előírásai szerint felszín alatti vízvédelmi bírságot szab ki. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és,(6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44 (9) bekezdése zárja ki. Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.44.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont c) alpontja állapítja meg. Az engedélyezési eljárásba a Korm. rendelet 28. (1) bek. alapján az 5. sz. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdések tekintetében 3914/2016. iktatószámú levelemmel a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály, 3913/2016. iktatószámú levelemmel a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, a Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály véleményének megadását kértem, amelyek véleményüket az alábbiak szerint adták meg:

19 A Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya TOF/53/46-2/2016. iktatószámon a következőket nyilatkozta: A Naki Mezőgazdasági Zrt. (7215 Nak, Nosztány puszta) kérelmére a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának fenti számú megkeresése alapján a részemre megküldött iratok felülvizsgálata után, mint az adott ügyben szakkérdés elbírálására kijelölt szervezeti egység a tárgyi eljárásban az alábbi véleményt adom: a Nak 057/6 hrsz-ú I. sz. Sertéstelepen folyó nagy létszámú állattartási tevékenységre vonatkozóan egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárás tárgyában elkészült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat talajvédelmi szempontból megfelelő, a környezetvédelmi engedély kiadható. 1.) A szakkérdés elbírálásához az alábbi dokumentáció ált a rendelkezésemre: A Naki Mezőgazdasági Zrt. Nak 057/6 hrsz. alatti I. sz. Sertéstelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és egységes környezethasználati engedélykérelme, (Készítette: Környezetszakértő kft Pécs, Illyés Gy. u. 16.) Felelős szakértők: Schváb Hajnalka környezetmérnök, Böszörményi Krisztina okl. tájés kertépítész, környezetvédelmi szakmérnök, készítés ideje: augusztus-szeptember) 2.) A dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: - A sertéstelepen új korszerűsítési és bővítési munkákat terveznek, melynek során egy új Fiaztató- Battéria-Vemhesítő egység kerül kiépítésre tömbös rendszerben, lagúnás technológiával. - A beruházás a telephely területén történik, mely korszerűsítés során a gyűjtőaknák és lagúnák gyűjtőkapacitása együttesen: 4459 m 3. - Meglévő 5000 m 3 -es hígtrágya gyűjtő medencével együtt, ez 9459 m 3 -es kapacitást jelent. - A fejlesztést követően éves szinten m3 hígtrágya keletkezik. - A hígtrágya valamint csurgaléklé hasznosítás szántóföldi kihelyezéssel történik a talajvédelmi hatóság engedélyével (Engedély száma: 26.2/626-7/2014.), mely az I. és II. sz. Sertéstelepeken keletkező hígtrágya kijuttatását engedélyezi. Az engedélyezett terület évente m 3 -nyi hígtrágya kijuttatására elegendő. Mivel a II. sz. Sertéstelepen max m 3 /év mennyiségű hígtrágya keletkezik, ezért az I. sz. Sertéstelepen keletkező m 3 /év hígtrágyával együtt az engedélyezett területek nem elegendőek. - A keletkező almos trágya mennyisége 600 t/év, mely előre meghatározott időközönként kiszórásra kerül a Naki Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában álló földterületekre. - Az almos trágya depó 1000 m2 területű (tárolókapacitása 3500 m3) betonozott, folyadékzáró szigeteléssel rendelkezik, valamint három irányból oldalfallal ellátott. - A sertéstelepen szennyezett csapadékvíz nem keletkezik, összegyülekezés után a telephelyen belül elszikkad. - A szociális épület szennyvize egy zárt aknába kerül, ahonnan szippantó kocsi elszállítja a dombóvári szennyvízkezelő telepre. - A keletkező hulladékokat az arra engedéllyel rendelkező szervezetnek adják át. Fentiek alapján a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatban részletezett módon végzett beruházás és az üzemeltetés talajvédelmi érdekeket nem sért. 3.) A benyújtott dokumentáció a talajvédelmi érdekek figyelembevételével készült, ezért a talajvédelmi szakvélemény kiadásra került.

20 A szakkérdés elbírálását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése, 6. melléklet I. táblázatának felhatalmazásával végeztem, figyelembe véve a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tftv.) előírásait. A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015 (III. 30.) Korm. rendelet 18. (1) bekezdése alapján a Tftv. szerint talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal jár el, illetékességét a fővárosi és a megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi, kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése állapítja meg. A szakkérdés elbírálása a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 26. -a, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának TOB/21/420-2/2016. ikt. számú utasítása jogosít fel. A Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. ügyiratszámon a következőket nyilatkozta: A Nak Mezőgazdasági Zrt Nak Nosztály puszta alatti ügyfél tárgyi ügyében indult eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015 (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 7. pontjában foglaltak alapján földvédelmi szakkérdés vonatkozásában TMKH Dombóvár Járási Hivatal Földhivatali Osztálya az alábbiak szerint nyilatkozik: Nak 057/6 hrsz. alatti ingatlan egységes környezet használati engedély felülvizsgálata tárgyában a benyújtott dokumentációk és án tett helyszíni szemle alapján földvédelmi szempontból kikötések nélkül hozzájárulunk. A szakkérdés vizsgálata ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretén belül gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslat jogát. Indokolás. A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (8000 Székesfehérvár Hosszúsétatér 1. Pf:137.) KTF-20303/2015, 3913/2016 iktatószámú én kelt levelében szakkérdés vizsgálata ügyében állásfoglalást kért hivatalunktól a Nak Mezőgazdasági Zrt. (7215 Nak Nosztály puszta) Nak 057/6 hrsz. telephelyen lévő I. sz. Sertéstelepen folyó nagy létszámú állattartási tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában. A szakkérdés elbírálása során rendelkezésre álló dokumentáció: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 7. pontja alapján: Ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint, földvédelmi szakkérdés vizsgálata szükséges termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. A rendelkezésre álló dokumentáció áttanulmányozása, a 2016, án tett helyszíni szemle és a hatásterületek ingatlan-nyilvántartási térképpel való összevetésével alapján megállapításra került, hogy Nak 057/6 hrsz.-ú telephelyén folytatott állattartási tevékenység környezeti hatásterülete Nak 054/12, Nak 054/13, Nak 058/6 hrsz-ú termőföld területet érint, ahol a tevékenység során más célú hasznosításra nem kerül sor, így nincs szükség a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény értelmében a Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvár Járási Hivatal Földhivatali Osztályának hatósági engedélyére. A szakkérdés vizsgálata, valamint az állásfoglalás megadása a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet 1. táblázat 7. pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL tv a (1) bekezdése alapján történt.

21 Az ügyfél a szakkérdés vizsgálata elleni jogorvoslatát a Ket. 44. (9) bekezdése alapján az érdemi határozat ellen irányuló fellebbezésében gyakorolhatja. Hatáskörömet a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet (4) bekezdése, illetékességemet a 3. (1) bekezdés b) pontja, valamint az 1. sz. melléklet pontja határozza meg. A Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály TO/70/ /2016. iktatószámon adta meg véleményét az 5.00 pontban tett előírások betartása mellett, a következő indoklás szerint: A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán (továbbiakban Környezetvédelmi Hatóág) Nak, 057/6 hrsz-ú telephelyen lévő I. sz. Sertéstelepen folyó nagy létszámú sertéstartási tevékenység tárgyában 20303/2015 ügyszámon indult egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásban a Naki Mezőgazdasági Zrt (7215 Nak Nosztány puszta) által benyújtott kérelem és a Környezetszakértő Kft (7636 Pécs, Illyés Gy. u 16) által elkészített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján az alábbi közegészségügyi véleményt adom: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015 (III. 30.) Korm. Rendelet 5. melléklete I. táblázatának megfelelően a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya által vizsgált szakkérdések az alábbiakra terjedtek ki: A környezet- es település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére. A szakkérdések vizsgálatának eredményeképpen megállapítottam, hogy a vizsgált tevékenység a bemutatott technológiával, a bővítések következtében közvetlen és közvetett módon is közegészségügyi érdekeket sérthet a sertéstelep közelében élő Nosztány pusztai lakosok esetében Nak belterületi részén sem zárható ki zavaró hatás. Ezért a fent felsorolt szakkérdésekre vonatkozóan további intézkedéseket tartok indokoltnak. [jelen határozat 5.00 pont előírásai] INDOKOLÁS A megküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a vizsgált szakkérdések tekintetében a sertéstelep működése, és tervezett bővítése közegészségügyi szempontból csak feltételekkel lehetséges. A sertéstelep Nak Község belterületétől kb. 800 m-re délnyugatra helyezkedik el, így a településen élők életkörülményeit az elérhető legjobb technika alkalmazása, és normál üzemeltetési időjárási körülmények esetén alapvetően nem befolyásolja a folytatott tevékenység. Az ivóvíztermelő kút adatai alapján megállapítottuk, hogy a kút mély vízadó rétegre telepített, feltehetően a külső szennyeződésektől védett. A dokumentáció azon megállapítása, hogy a kútból kitermelt víz ivóvíz minőségű, nem jelölhető ki, mivel a vízminőségre vonatkozó adatokat nem ismertettek. Bár a dokumentáció szerint a kút vizét rendszeresen vizsgálják, ezeket az adatokat a Dombóvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya nem kapta meg. Ezért az ivóvíz termelő kút vízminőség ellenőrző vizsgálatait el kell végezni, és az adatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 5/B (1) bekezdése értelmében a Humán felhasználású vizek informatikai rendszerébe (HUMVI) fel kell tölteni. Bár az állattartó telep viszonylag távol (800 m) helyezkedik el a lakott területtől, a repülő rovarok elterjedése szempontjából ez nem jelentős tényező, amennyiben nagy számban elszaporodnak. A lakosság egészségének védelme, és a járványügyi kockázat csökkentése érdekében szükséges a közegészségügyijárványügyi előírások betartása, betartatása, a rendszeres rovar és rágcsáló irtás, olyan gyakorisággal, hogy a közeli lakóterületen a repülő rovarok száma járványügyi kockázatot ne okozzon.

22 Környezet- és telep-egészségügyi véleményemet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 28. (1) bekezdése, és 5. melléklete I. táblázat 3. pontja alapján határoztam meg. Hatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés c) pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapította meg. A Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály BAG/896-3/2016. ügyiratszámon adott szakvéleményében a 6.00 pontban tett előírásokat az alábbiakkal indokolta: Naki Mezőgazdásági Zrt. (7215 Nak, Nosztány puszta) kérelmére a 7215 Nak, 057/6 hrsz-ú telephelyen lévő I. sz. Sertéstelepen folyó nagy létszámú állattartási tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata ügyében a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.) hivatkozott számú ügyiratában megkereste Hivatalomat szakkérdés megválaszolása érdekében a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. (1) bekezdése és 5. sz. melléklet I. tábla 6. pontja alapján. A tárgyi ügyben megküldött dokumentáció alapján Hivatalom megállapította, hogy a telephely korszerűsítése és bővítése következtében várható levegővédelmi és zajvédelmi hatásterület magába foglalja a Nak 057/1 hrsz.-ú ingatlanon fekvő, Országos Erdőállomány Adattárban szereplő Nak 8B erdőterület. A kivitelezés, és a tervezett új létesítmények előírásoknak megfelelő üzemeltetése számottevő hatást nem gyakorol a környező erdőterület állapotára, ezért erdészeti szempontból a beruházásnak akadálya nincs. Az erdőállományok védelme érdekében azonban felhívtam engedélyes figyelmét az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) rendelkezéseire. Fentiekre tekintettel a rendelkező rész szerinti hozzájárulás adtam. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 153. és 154. (1) bekezdése alapján mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól. Az eljárás során egyéb költség nem keletkezett. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a 68/2015. (III. 30.) Kormányrendelet állapítja meg. A Környezetvédelmi Hatóság 20649/2016. iktatószámon belföldi jogsegély keretében kereste meg a Kapospulai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét atekintetben, hogy a tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van-e, továbbá, hogy a tevékenység a településrendezési eszközökkel összhangban van-e, valamint a tevékenységgel érintett terület vonatkozásában folyamatban van-e a településrendezési terv módosítása. Az Attalai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője április 15-én érkezett, 171/2016/Ált. számon a megkeresésre a következőket nyilatkozta: A KTF-20649/2016. számú belföldi jogsegélyt kérő végzésének eleget téve a Naki Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság (7215 Nak, Nosztány-puszta, KÜJ: , KSH szám: ) által benyújtott kérelem alapján, a 7215 Nak, 057/6 hrsz-ú telephelyen lévő I. sz.

23 sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata tárgyában az alábbi nyilatkozatot teszem: 1.) A tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van. 2.) A tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel összhangban van: a terület besorolása ipari terület, jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági ipari terület. A telep új beépítése során amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani. A területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők. Övezeti jele Beépítési módja Legkisebb telekterület Legkisebb telekszélessége Legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelületi aránya m 2 m % % M GIPZ SZ ,5* (K) Legnagyobb építménymagassága * Amennyiben a telepítendő technológia azt megkívánja az elsőfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet. A településrendezési terv módosítása nincs folyamatban. A benyújtott dokumentáció és annak kiegészítései alapján, a telephelyen folytatni kívánt nagylétszámú állattartási tevékenység környezeti elemekre gyakorolt hatását vizsgálva az alábbiakat állapította meg a Környezetvédelmi Hatóság: A levegőtisztaság-védelem területén: A tervezési terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. I. sz. Sertéstelepén az alábbi légszennyezőanyag terhelések jellemzőek: - fűtésből, szellőztetésből eredő légszennyezőanyag terhelés - állattartásból származó bűzterhelés - közlekedés eredetű légszennyezőanyag-terhelés A telep valamennyi épületében természetes világítás van. Az istállók hűtése, légcseréje természetes úton, szellőzéssel és tetőventillációs rásegítéssel is biztosított. Tenyészkoca tartás: Az istállók szellőztetése gravitációs úton történik, világítás természetes módon, ablakokon át, valamint mesterséges módon az istálló középvonalában és a falakon elhelyezett világító testekkel történik. Battériás hízlalás esetében a battériás termek fűtésére hőlégbefúvás ill. melegvizes kazánok állnak rendelkezésre. A szellőztetés túlnyomásos rendszerű, a ventilátorok egy része az oldalfalak síkjában, másrészük a mennyezet síkjában van elhelyezve. A termek világítását három sorban elhelyezett világító testek szolgálják. Minden battéria épület fűtése melegvizes termoventillátoros. A 4.-es és 5.-ös épület fűtése a meglévő PB-gáztüzelésű kazánokkal történik. A 6.,7.,8.-as épületek fűtését, Immergas gyártmányú Victrix 75 tip. 75 kw-os névleges hőteljesítményű kondenzációs PB-gáztüzelésű kazánokkal biztosítják. Tenyészsüldő nevelés esetében az istállók szellőzése gravitációs úton történik. A sertéstelep szociális épületének fűtését 1 db Saunier Duval típusú gázkazán látja el, ahol a hőleadók melegvizes radiátorok. A kazán névleges bemenő hőteljesítménye 38,5 kw. A használati melegvíz előállítását magyar gyártmányú LBBK 120 típusú gázboiler biztosítja, amelynek névleges bemenő hőteljesítménye kb. 40 kw. Mivel a fenti tüzelőberendezések névleges hőteljesítménye, ill. az egy légtérben üzemelő tüzelőberendezések együttes névleges hőteljesítménye nem eléri a vonatkozó rendeletben

24 meghatározott 140 kw-os küszöbértéket, ezért a hozzájuk tartozó kémények nem minősülnek bejelentésre kötelezett pontforrásoknak. Az I. sz. sertéstelepen üzemelő fiaztató és battéria épületek fűtését 2 db Komfort tip. (névleges hőteljesítmény: 300 kw), 6 db Victrix 75 tip. (névleges hőteljesítmény: 75 kw), 2 db Victrix 115 tip. (névleges hőteljesítmény: 115 kw) PB-gáztüzelésű berendezés látja el. Mivel a tüzelőberendezések névleges hőteljesítménye nem éri el a vonatkozó rendeletben meghatározott 140 kw-os küszöbértéket, ezért a hozzájuk tartozó kémények bejelentésre nem kötelezett pontforrásoknak minősülnek (P6-P13). A P4 jelű pontforráshoz tartozó pontforráshoz tartozó kazán teljesítménye meghaladja a 140 kw-ot, ezért ezen pontforrás bejelentésre kötelezett. Az istállók hűtése, légcseréje természetes úton, szellőzéssel és ventillációs rásegítéssel biztosított. A trágyakezelési technológiát vizsgálva megállapítható, hogy a helyes almos trágya-, és a zárt rendszerű hígtrágya kezeléssel nem alakulhat ki a trágya berohadása és a bűzterhelés fokozódása. A hígtrágyatároló medence évente többszöri ürítése miatt a bűzképződéssel járó folyamatok nem indulnak be, és a tárolók ürítési technológiája sem teszi intenzívebbé a terhelést. Az almos trágya tároló depónia rendszeres ürítésével a bűzképződéssel járó folyamatok nem indulnak be. Az állattartótelep működéséből származó bűzterhelés okozta lakossági panaszbejelentés idáig nem történt. A hígtrágya gyűjtésére és tárolására épített medence és az istállókhoz tartozó aknák, lagúnák együttes tárolókapacitása, az almos trágya gyűjtésére és tárolására épített depónia tárolókapacitása, tervezett hígtrágya gyűjtésére és tárolására szolgáló medence tárolókapacitása 6 hónap. Fűtés: A battériába tervezett fűtés kondenzációs gázkazánokkal megvalósuló padló fűtés lesz, amelynek kiegészítése lehet igény szerint a szintén kondenzációs gázkazánok segítségével üzemelő hőlégbefúvók alkalmazása. Gázkazánok tervezett db-száma és névleges bemenő hőteljesítménye: 5 db kw-os. A fiaztatóban tervezett fűtés melegvízzel üzemelő melegítőlapok lesznek, amely kiegészül infralámpákkal. A melegvizet kondenzációs gázkazánnal állítják elő. A vemhesítő esetében fűtést nem terveznek. A tervezett új istállóépületbe 5 db kondenzációs gázkazán elhelyezését tervezik, melyek névleges leadott hőteljesítménye kw/kazán. a kazánok füstgázait kivezető kémények nem kerülnek összekötésre, a kémények külön-külön kerülnek kiépítésre az új istállóépületben. - P4 kémény, bejelentés köteles pontforrás: Az I. sz. sertéstelepen lévő U-alakú battéria épület (4. sorszám) fűtését két darab Komfort típusú PBgáztüzelésű kazán biztosítja. A kazánokhoz csatlakozó acél füstgázcsövek összekötésre kerültek, és így közösítve csatlakoznak egy falazott kéménybe (P4). A kémény a kazánok füstgázait az épület tetőszintje felett vezeti a szabadba. A pontforrások emisszió méréseit a Volumix Kft. (7636 Pécs, Illyés Gy. u. 16. akkreditációs okirat száma: NAT /2013.) végezte el november 10., december 5., december 29., június 27. mérési időpontokon. A vizsgált terület légszennyezettsége kén-dioxid, nitrogénoxidok, szén-monoxid és benzol tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb között van, szálló por esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A tervezett istálló bővítéssel együtt vizsgált sertéstelep diffúz légszennyezésének hatásterülete a sertéstelep emissziós szempontjából vett súlypontjától számított 200 méter sugarú környezeten belülre tehető, várhatóan azon kívül zavaró mértékű bűzhatást nem okoz. Adatszolgáltatás: Az üzemeltető köteles a levegőterheléssel járó tevékenység fennállásáig a tényleges légszennyezőanyag kibocsátásról minden év március 31-ig az erre rendszeresített adatlapon (LM) légszennyezés mértéke éves jelentést tenni a 7.06 pontban előírtak szerint. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lev.r.) pontja alapján diffúz forrásnak minősül az olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg. Fentiek alapján a nagy létszámú állattartási tevékenység esetén az istállók, ólak és trágyatárolók diffúz forrásnak minősülnek. A bejelentési kötelezettség az istállók, ólak, trágyatárolók összegzett alapterületén kibocsátott ammónia és metán légszennyező anyagokra vonatkozik.

25 A Lev.r. 31. (1) bekezdése alapján az üzemeltetőnek legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg a Lev.r. 4. számú melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL változásjelentés) kell tenni. A telephelyen végzett tevékenység a Lev.r. hatálybalépését megelőzően már egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezett, ezért a Lev.r. 5. (3) bekezdésében meghatározott védelmi övezet kijelölése nem indokolt. A határozat pontjaiban a levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos előírásokat a Lev.r. 4., 5. (2) bek., 26. (2) bek. és 30. (1) bekezdése alapján írtam elő. A Lev.r. 31. (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a Környezetvédelmi Hatóság részére a Lev.r. 7. számú melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM bejelentés) nyújt be, amelyről a határozat 7.06 pontjában rendelkeztem. A határozat pontjaiban a pontforrások ellenőrzésének dokumentálására vonatkozóan a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 18. (1) és 19. (6) bekezdései alapján tettem előírást. A pontokban az üzemzavar esetén végzendő feladatokat valamint a levegővédelmi követelmények megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Lev.r. 6. számú melléklete és a 34. (1) bekezdése alapján írtam elő. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg megadottnak tekintem a határozat pontja szerint az egységes környezethasználati engedélyhez kötött nagy létszámú állattartási tevékenységre tekintettel a diffúz forrás működtetési engedélyt, a Lev.r. 26. (3) bekezdése alapján, a pontban megadott érvényességi idővel. Hulladékgazdálkodás: A telepi korszerűsítést követően a keletkező hulladékok fajtái nem bővülnek, mennyiségük várhatóan nem nő, kezelésükben változás nem várható. A veszélyes hulladékok az állattartáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységek hulladékai, az állattenyésztés során szükséges orvosi beavatkozások eredményeképpen keletkező veszélyes hulladékok, szikék, fecskendők, kesztyűk, gyógyszeres csomagolóanyag ( *, * azonosító kódú hulladékok). Gyűjtésük a többi hulladéktól elkülönítve történik fóliával bélelt papír vagy műanyag gyűjtőedényekben. A sertéstelepen a veszélyes hulladékok gyűjtésére két munkahelyi gyűjtőhely került kialakításra, 2 db önálló helyiségként, melyeket jól látható felirattal jeleznek. A telepen dolgozó személyzet szociális ellátásából szilárd kommunális hulladék származik, amit szemeteszsákokban gyűjtenek össze, majd a napi takarítások alkalmával ezek ürítésre kerülnek a szociális épület mellett elhelyezett 1 db 120 literes hulladékgyűjtő edénybe. A kommunális hulladék elszállítását heti rendszerességgel közszolgáltató végzi. A sertéstartási technológia során papír, műanyag ill. egyéb csomagolási hulladékok ( , azonosító kódú hulladékok) is keletkeznek, amelyeket sertéstelep raktárépületében kialakított, különálló, zárt munkahelyi gyűjtő helyiségében gyűjtik szelektíven. A telephelyen keletkező hulladékok további kezeléséről a vonatkozó, hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően gondoskodnak. A pontban szereplő előírást a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. alapján tettem. A pontban a nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.nyilv.r.) 3. (1) bekezdése alapján tettem. A nyilvántartás tartalmi követelményeit a hull.nyilv.r- 1. melléklete

26 tartalmazza. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a hull.nyilv.r. 11. (2) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni. A pontban szereplő előírást az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: LétesítményR.). 13. (9) bekezdése indokolja. Az egyidejűleg gyűjthető hulladékmennyiséget az Engedélyes nyilatkozata alapján rögzítettem, mely szerint a gyűjtőhelyeken egyidejűleg maximum 155 kg veszélyes és 1000 kg nem veszélyes hulladék gyűjtésére van lehetőség. A LétesítményR. 13. (10) bekezdése alapján a pontban fogalmaztam meg előírást. Környezeti zajhatások A Naki Mg-i Zrt. Nak-Nosztány pusztai I. sertéstelepe a község közigazgatási területén belül, a belterülettől északkeletre található, Nosztány puszta a 057/6. hrsz-ú területen. A sertéstelepet a hatályos szabályozási terv szerint északi és részben keleti irányból Má jelű általános mezőgazdasági terület, nyugati és déli irányból a Nosztány pusztai major Gipz jelű gazdasági területe határolja, illetve északkeleti irányban a telep területének sarka mellett a temető Kt jelű különleges területe található. A temetőben jelenleg már temetést nem végeznek, területe meglehetősen elhanyagolt, egyes részeit kegyeleti parkként használják. A legközelebbi lakóépület déli irányban a gazdasági terület mögött, Nosztány puszta Lf jelű falusias lakóterületén a Nosztány 1. sz. (094/1. hrsz.) telken található, a legközelebbi ól végétől 200 méterre. Az I. sz. sertéstelep tenyésztelep, célja tenyészkoca süldők tenyésztése. A sertéstenyésztés zárt állattartó telepen történik, ahonnan állatforgalom csak a telepről kifelé észlelhető. Az épületek egy része lebontásra kerül, a jelenlegi épületektől délre, azok tengelyvonalára merőlegesen építik fel az új istálló épületét, illetve annak keleti oldala mellé a takarmánykonyhát, ami a telep sertés állományának takarmány szükségletét elégíti ki. Az új épületben lévő battériába tervezett szellőzés oldalsó légbeejtőkön és a tetőgerincen lévő ventillátor kürtőkön keresztül történik. Termenként 2 db légbeejtőt (összesen 10 db terem lesz, azaz 20 db légbeejtő) terveznek és a folyosón 6 db elszívó ventillátor kürtőt. A fiaztatóban gépi szellőzés kialakítását nem tervezik, az istálló tetőteréből temperált friss levegőt vezetnek a kocák orra közelébe. Az új épületben lévő vemhesítő esetében a szellőzést légbeejtőkkel és pillangószelepes elszívó kürtőkkel tervezik megoldani, aminek várható száma 6 db. A telep takarmányellátó rendszere korszerűsítésre kerül, WEDA takarmánykonyha létrehozásával. Ennek használatbavételével a régi takarmánysilók működtetését felhagyják. A lakóterület zajhelyzetét domináns módon befolyásolja a közút forgalmából eredő zajterhelés. A telephely jelenlegi működéséhez kapcsolódó forgalom mértéke nem haladja meg a határértéket, a telep forgalma a közlekedési zaj mértékét érdemben nem befolyásolja. Az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata keretében Schváb Hajnalka szakértő augusztus 6-án végzett műszeres méréssel ellenőrizte a Telephely környezeti zajkibocsátását. A telephely üzemeltetése és az átépítést követően határértéket meghaladó környezeti zajterhelést nem okoz, így a zajkibocsátás a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel. A felülvizsgálat keretében megküldött szakértői véleményben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet.) 6. szerint műszeres mérésekkel alátámasztott számítással lehatárolásra került a Telephely zajvédelmi hatásterülete. A szakértői véleményben foglaltak szerint a telephely hatásterülete a védendő lakóterület irányában zajforrástól mért 339 m távolságra terjed ki. A szakértői véleményben megállapításra került, hogy a hatásterület Nak, közigazgatási területén védendő létesítményt is érint. Nak település jóváhagyott szabályozási terve szerint a Telephely zajvédelmi hatásterületén lévő védendő létesítmény területének településrendezési terv szerinti besorolása: Lf falusias lakóterület. A Telephely zajvédelmi hatásterületén lévő védendő létesítmény: Építményjegyzék szerinti besorolás szerint 1110 egylakásos épületek: - a Nak, Nosztály puszta 1.,094/1hrsz.szám alatti egylakásos lakóház - a Nak, Nosztály puszta 2.,094/2hrsz.szám alatti egylakásos lakóház

27 A Telephely hatásterületén lévő lakóépület a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet (továbbiakban: Zaj.hat.R.) 1. sz. melléklete szerinti zajvédelmi besorolása: Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület. Az itt megengedett zajterhelés: nappal (06-22 óráig) 50 db(a) éjjel (22-06 óráig) 40 db(a) A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj és rezgéskibocsátás ellenőrzésnek módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (továbbiakban: Zaj.KvVM.r.) 1. sz. melléklet 1 pontja szerint az üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterületével. A 2. pont szerint, ha több, zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterülete fedésben áll. akkor a zajkibocsátási határértéket az L KH = L TH K N db képlet segítségével kell megállapítani, ahol K N = 10 lgn, de legfeljebb 5 db (N-azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárás tárgyát képező zajforrást is, amelyek közvetlen hatásterülete az üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll). A 3. pont szerint amennyiben határértékkel rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterülete fedésben áll a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem tárgyát képező üzemi, vagy szabadidős zajforrással, a kérelmező részére megállapított határérték L KH = L TH 5 db. A tevékenység nem áll fedésben más, hasonló típusú tevékenységgel. A zajkibocsátási határértéket fentiek figyelembe vételével, a Zajrendelet. 10. (4) bekezdése, valamint 11. (2) bekezdése alapján, a Zaj.KvVM.r. 1. -a és 1. sz. melléklete szerint, a Zaj.hat.R. 2. (1) bekezdése és 1. számú melléklete, továbbá az R. 20. (4) bekezdése alapján az 1. pont szerint az 1. számú mellékletben állapítottam meg. A zajkibocsátási határérték teljesítési határidejét a műszeres mérések eredményének figyelembe vételével határoztam meg. A Zajrendelet (1) bekezdés a) pontja szerint a környezetvédelmi hatóság zajvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zajforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított zajkibocsátási határértéket a határozatban megállapított teljesítési határidőt követően túllépi. A 26.. (2) bekezdése értelmében azonban a zajbírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki. A zajbírság összegét a Zajrendelet. 3. sz. melléklet 1. pontja szerint kell meghatározni. A Zajrendelet 11.. (5) bekezdése alapján a környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentőlapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A változásjelentést a Zaj.KvVM.r. 3. sz. melléklet szerinti bejelentőlapon kell teljesíteni. Ezen jogszabályhely a jogalapja a pontban tett előírásomnak. Az R. 11. számú melléklet 3. a) pontja értelmében az egységes környezethasználati engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen a levegő, a felszíni illetve a felszín alatti vizek, a talaj védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére. Fentiek alapján az pontban a zajkibocsátás mérséklésére vonatkozó intézkedéseket írtam elő. A pontban foglalt előírás jogalapja a a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 6.. (1) bekezdése, miszerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A 6.. (3) bekezdése értelmében a az

28 megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. Táj és természetvédelemi szempontból: A Nak 057/6 hrsz-ú ingatlan nem érint védett természeti területet, Natura 2000 területet. A környezethasználati engedély felülvizsgálata során táj- és természetvédelmi szempontból kifogást nem emelek. Az elérhető legjobb technika (BAT) területén: Az alkalmazott technológiának az elérhető legjobb technika követelményeivel történő összehasonlításakor figyelembe kell venni a nemzetközi és a magyar gyakorlatban közzétett információkat, útmutatókat. Az elérhető legjobb technikának való megfelelést a Környezetvédelmi Hatóság az Integrált Szennyezésmegelőzési és Környezet-egészségügyi Főosztály által évben összeállított, Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagy létszámú sertéstelepek esetében című dokumentum (továbbiakban: Útmutató) tartalmaz előírásokat, az üzemeltetés kritériumait a fenti dokumentum határozza meg. Az elérhető legjobb technika értékelése a trágyakezelés szempontjából: Az elérhető legjobb technika valósul meg azáltal, hogy a keletkező hígtrágya egy tisztító rendszerbe kerül, ahonnan a kiépített öntöző rendszeren át mezőgazdasági területek öntözésére, trágyázására, azaz tápanyag utánpótlásra használják fel, továbbá a hígtrágyából leválasztás és szeparálás után száraz anyagként jelentkező trágya elhelyezése is a környező földterületeken történik tápanyag javítási céllal, így ezeket nem tekintjük hulladéknak, melynek eredményeképpen kevés hulladék keletkezik. A telepen keletkező almos trágya elhelyezése szintén a környező földterületeken történik tápanyag javítási céllal. Az elérhető legjobb technika értékelése levegőtisztaságvédelmi szempontból: A trágyakezelési technológiát vizsgálva megállapítható, hogy a helyes almos trágya-, és a zárt rendszerű hígtrágya kezeléssel csökkenthető a bűzterhelés. A hígtrágyatároló lagúnák és puffer gyűjtő akna évente többszöri, rendszeres ürítése miatt a bűzképződéssel járó folyamatok nem indulnak be, és a tárolók ürítési technológiája sem teszi intenzívebbé a terhelést. Az almos trágya tároló depónia rendszeres ürítésével a bűzképződéssel járó folyamatok nem indulnak be. Az állattartótelep működéséből származó bűzterhelés okozta lakossági panaszbejelentés idáig nem történt. Az elérhető legjobb technika értékelése hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen keletkező hulladékok jogszabályi körülményeknek megfelelő gyűjtése, további kezelésre történő átadása megoldott. A tevékenység csekély mennyiségű hulladék keletkezésével jár. Az elérhető legjobb technika értékelése zajvédelmi szempontból: Zajvédelmi szempontból az elérhető legjobb technika kritériuma, hogy a kibocsátott zajnak meg kell felelnie a helyi hatóságok által támasztott zajvédelmi követelményeknek. A Schváb Hajnalka szakértő által augusztus 6-án végzett műszeres vizsgálatról készült vizsgálati jegyzőkönyv szerint a telephely üzemeltetése határértéket meghaladó környezeti zajterhelést nem okoz, így a zajkibocsátás a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel. A dokumentációban foglaltak alapján a sertéstelep elérhető legjobb technikának való megfelelése zajvédelmi szempontból elfogadható. A határozat fejezetében az elérhető legjobb technika (továbbiakban: BAT) alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a R. 17. (1) bekezdése alapján tettem. Előírásaim a BAT-nak megfelelő működés általános és speciális feltételeit tartalmazzák az Útmutató figyelembevételével.

29 A benyújtott dokumentációt és a kiegészítéseket a rendelkezésre álló adatok alapján, valamint a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak figyelembevételével elfogadtam, a rendelkező részben szereplő előírások betartása mellett, valamint a Kvt. 66. (1) bekezdés b) pontja és a R. 20/A. (12) bekezdés a) pontja alapján az egységes környezethasználati engedélyt megadtam. A dokumentációban rögzítettek alapján megállapítható, hogy a telephelyen folytatott nagy létszámú állattartási tevékenység kielégíti az elérhető legjobb technikára vonatkozó előírásokat. A pontban a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet alapján tettem előírást. Az alkalmazott személyére vonatkozó rendelkezést a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet írja elő. A pontba foglalt bejelentési kötelezettséget a Kvt. 81. (2) bekezdése és 81. (1) bekezdés d) pontja alapján írtam elő. Az Üzemi kárelhárítási tervet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: kárelhárításr.) 9. (1) alapján a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. A kárelhárítás R. 7. (2) bekezdése szerint az üzemi terveket 5 példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányt a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, továbbá egy-egy példányát a környezetvédelmi hatóságnak és a működési területe szerinti érintett Vízügyi Igazgatóságnak és Nemzeti Park Igazgatóságnak meg kell küldeni. A kárelhárítás R. 8. (1)-(2) bekezdése alapján tettem a pontokba foglalt előírásokat. A pontban a kárelhárításr. 9. (1) bekezdése alapján előírást tettem. A pontban szereplő előírást a Kvt. 6. (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján tettem. A R. 20. (3) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság hatáskörébe tartozó külön jogszabályban meghatározott engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A határozat érvényességi idejét a 2.03 pontban foglaltak szerint a R. 20/A. (1) bekezdésére figyelemmel állapítottam meg. A határozat pontjában a pont szerinti engedély érvényességi idejét a Lev.r. 26. (8) bekezdés alapján állapítottam meg. A R. 20/A. (4) bekezdése alapján az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint - az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. Az előzőek figyelembevételével a felülvizsgálati dokumentáció benyújtásának időpontját a fenti jogszabályi előírás alapján május 31. napjában határoztam meg. A Kvt. 96/B. (1) bekezdése szerint, aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó, vagy a 66. (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat - kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének időtartama a 30 napot nem haladja meg -, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését vagy a bejelentést követő 30 napon belül. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése értelmében, a felügyeleti díj mértéke tevékenységenként - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kétszázezer forint. A fentiekre figyelemmel jelen határozatom 2.05 pontjában rendelkeztem. Az alkalmazott technológiának az elérhető legjobb technika követelményeivel történő összehasonlításakor figyelembe kell venni a nemzetközi és a magyar gyakorlatban közzétett információkat, útmutatókat.

30 A telepen jellemző főbb, energiafogyasztással járó tevékenységek a következők: fűtés, szellőztetés, szociális épületekben (öltözők, irodák) folytatott tevékenységek, tér- és istállóvilágítás, a takarmányok előkészítése és kiosztása, valamint a trágya és csurgalékvizeinek kezelése. A határozat pontjában előírásokat tettem a R. 11. sz. mellékletének 4.e) pontja alapján, mely szerint az egységes környezethasználati engedélynek tartalmaznia kell az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát. Az eljárási költség viseléséről a határozat rendelkező részének pontjában a Ket. 72. (1) bekezdés dd) és de) pontja, valamint pontja alapján rendelkeztem. A Ket. 72. (1) bekezdés df) pontja alapján jelen határozat pontjában foglaltak szerint biztosítottam tájékoztatást az engedélyben szereplő kötelezettségek önkéntes teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeiről. A határozat 2.06 pontjában a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 21-32/2010. egységes környezethasználati engedély visszavonásáról döntöttem, a felülvizsgálat alapján jelen engedély tartalmazza a tevékenység végzéséhez szükséges előírásokat. A határozat pontjában az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: A határozat rendelkező része tartalmazza a döntés tárgyát, ügyszámát, az eljáró hatóság megnevezését, indokoló része pedig a tevékenységgel érintett hatásterületet. A R. 21. (8) bekezdésére figyelemmel határozatom pontjában rendelkeztem arról, hogy Attalai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a határozat kézhezvételétől számított 8. napon gondoskodjon a határozat közzétételéről, a határozat kifüggesztésének és levétele napjainak megjelölésével az erről szóló értesítés megküldésével. Kérem a T. Jegyzőt, hogy a határozat közlésének, azaz a hirdetmény levételének időpontjáról hatóságomat tájékoztatni szíveskedjenek. A Ket. 80. (4) bekezdése alapján a határozat pontjában elrendeltem a határozatnak a hirdetőtáblán történő kifüggesztését, a központi rendszeren, illetve a honlapon való közzétételét. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a Ket. 80 (3) bekezdése, összhangban a 29. (7) bekezdésének előírásával. A határozat pontjában az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: A határozat elleni fellebbezést a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosítottam, a fellebbezésre nyitva álló határidőt a 99. (1) alapján állapítottam meg. A Ket. 78. (10) bekezdése értelmében a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A pontban a Ket. 99. (3) bekezdése, a pontban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 2. (5)-(7) bekezdése, valamint az 5. (1), (3) és (6) bekezdése, továbbá a 7. melléklet 7. pontja szerint rendelkeztem. A pontban foglaltak jogalapja a Ket. 44. (9) bekezdése. A Díjr. 2. (1) bekezdése szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a Díjr mellékletében meghatározott eljárásokért. A Díjr. 3. számú melléklet 7. pontja és 10.1 pontja, továbbá a Díjr. 2. (2) bekezdése alapján Ft, azaz kettőszázötvenezer forint az igazgatási szolgáltatási díj mértéke, mely megfizetésre került. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 28. (4) bekezdésére figyelemmel jelen

31 eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. Az ügyintézési határidő leteltének napja: június 13. A Környezetvédelmi Hatóság az ügyintézést a jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Korm. rendelet 9. -a és a Kvt. 70. (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 8. (1)-(2) bekezdése és a 2. számú melléklet 4. pontja, a 3. számú melléklet pontja és a Ket. 21. (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A kiadmányozási jog gyakorlása a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének a kiadmányozásról szóló 3/2016. (II.29.) utasítása és a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének az ügyrendről szóló 11/2015. (VI.30.) utasítása alapján történt. A határozat hatósági nyilvántartásba vételéről a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint intézkedem. Székesfehérvár, június 3. Dr. Simon László kormánymegbízott nevében és megbízásából Bognár József főosztályvezető-helyettes

32 számú melléklet A Naki Mezőgazdasági Zrt. Nak, 057/6 hrsz.-ú I. sz. sertéstelep telepére megállapított zajkibocsátási határérték a Nak, Nosztály puszta 094/1hrsz. alatti lakóház védendő homlokzatai előtt 2 m-re - a Nak, Nosztály puszta 094/2hrsz. alatti lakóház védendő homlokzatai előtt 2 m-re nappal (06-22 óráig) 50 db(a) éjjel (22-06 óráig) 40 db(a)

33 2. számú melléklet