Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: /2012. Ea: Vassné Virágh Ágnes Tel: Tárgy: Jászapáti, 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélye A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. (5130 Jászapáti, Velemi E. út 4-6.)meghatalmazása alapján eljáró Demeter és Társa Bt. (székhely: 3300 Eger, Sólyom út 9.) augusztus 9-én érkezett, Jászapáti 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló kérelmére az alábbiak szerint döntöttem. H A T Á R O Z A T A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. (5130 Jászapáti, Velemi E. út 4-6.) környezethasználó részére Jászapáti 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőműre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén október 31-ig érvényes: Azonosító adatok: Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezése: Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. Címe: 5130 Jászapáti, Velemi Endre út 4-6. KÜJ száma: KSH számjele: Cégjegyzék száma: Fő gazdasági tevékenység: TEAOR 0150: vegyes gazdálkodás A létesítmény jellemzői: Megnevezése: tonna/év végkiépítésben tonna/év szerves hulladék feldolgozására alkalmas biogáz üzem és kiserőmű Helyrajzi szám: Jászapáti, külterület 0145/5 EOV koordináták: X= ,09 m; Y= ,21 m KTJ Telephely szám: KTJ Létesítmény szám:

2 2 A létesítmény főbb gazdasági tevékenységei: TEAOR 3832: hulladék újrahasznosítása TEAOR 3521: gázgyártás TEAOR 3551: villamosenergia-termelés Kapacitás adatok: tonna/év; tonna/év szerves hulladék A tevékenység alapadatai: Megnevezés: Biogáz-kiserőmű A tevékenység folytatásával érintett települések: Jászapáti Termelési kapacitása (év) Indulásnál: Villamos energia MWh hőenergia MWh/ biogáz Nm 3 Tervezett bővítést követően: Villamos energia MWh hőenergia MWh biogáz Nm 3 A keletkező biogázból a gázmotor Nm 3 -t használ fel, a többlet biogázt a sertéstelep fűtésére illetve hűtésre használják. Alkalmazottak száma: 5 fő Tervezett bővítést követően, amikor a hulladék feldolgozó is üzemel: 8 fő A létesítményben előállított termékek: biogáz, villamos energia, hőenergia Létesítményben keletkező melléktermékek: biozagy szilárd fázis, biozagy hígfázis Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 10. pontja: Állati anyagok feldolgozása: Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással; 1.A létesítményben végzett tevékenységek A biogáz üzem és kiserőmű a Zrt saját termeléséből származó trágyafélék, mezőgazdasági hulladékok, valamint állati tetem feldolgozó üzemek által (SZATEV vagy ATEV) sterilizált húspép, élelmiszeripari üzemek (tejipari, vágóhídi, söripari) kommunális szennyvíztisztításából származó víztelenített iszap, alkoholgyártásból származó szeszmoslék, növényolaj feldolgozásából származó folyadék, kereskedelmi forgalomból kivont lejárt szavatosságú hulladékok feldolgozásával, a magas szerves anyag tartalom hasznosításával megújuló energiaforrásként elektromos áramot és hőenergiát állít elő.

3 3 A technológia alapanyagai: 6 fermentorral tonna/év feldolgozására nyílik lehetőség az alábbi táblázatban közölt bontásban. Szubsztrátum Mennyiség [t/év] Sertés hígtrágya Sertés almos trágya 2800 Szarvasmarha hígtrágya 5000 Szarvasmarha almos trágya 4000 Egyéb trágya 6000 Feldolgozóipari hulladék Vágóhídi hulladék 6800 Mezőgazdasági hulladék 2950 Kereskedelmi hulladék 1200 Települési hulladék 5000 Összesen: A hulladékfeldolgozás (biogáz üzemű fermentálás) során keletkező melléktermékeket, a biozagy szilárd fázist és a biogáz üzemi hígfázist mezőgazdasági területen használják fel talajerő utánpótlásra. A sterilizálást nem igénylő hulladékok fogadása (trágyafélék, mezőgazdasági hulladékok) - a hídmérlegen történő mérlegelést követően - az elősilóban történik a rajta elhelyezkedő garaton keresztül. A steril húspép 50 o C-on tartására alkalmas teherautókban kerül beszállításra, hídmérlegelést követően a fűthető tartályba történő kitárolását teljesen zárt rendszerben biztosítják. Ugyanezen tartály fogadja a Jászapáti Mg. Zrt. sertéstelepén üzemelő állati tetem feldolgozó üzeméből származó húspépet kiépített csővezetéken keresztül. A sterilizálást igénylő hulladékok hídmérlegelést követően zárt rendszerben a higienizálón keresztül, fűthető tartályokba kerülnek. A sertés hígtrágyát az üzem I. ütemű kiépítésben, teljes mértékben fogadni nem tudja, az átemelő és a meglévő m 3 -es hígtrágya tároló összekötő vezetékén egy osztó akna létesült, amelyen keresztül a biogáz üzem által fogadható hígtrágya elvételre kerül. A többlet hígtrágya a meglévő hígtrágya tárolóba kerül. A biogáz üzem teljes kiépítésében a teljes hígtrágya áthalad a biogáz üzemen, a m 3 -es jelenlegi hígtrágya tároló területén új, m 3 -es hígtrágyatároló és 6000 m 3 -es biozagy hígfázis tároló létesül fóliázott földmedenceként. A procedúra szerint összekevert hulladék mix az elősilóból az előfermentorok valamelyikébe kerül. Itt megtörténik a szerves anyag hidrolízise, az illósavtermelés, valamint itt képződik a kinyerhető biogáz %-a is. Az előfermentáció során kerül sor a kéntelenítésre is. A biogázt még mielőtt hasznosításra az energetikai rendszerbe vezetnék, kénteleníteni kell. Erre, a fermentorok tetején a gáz tárolására szolgáló membrán alatt elhelyezésre kerülő kéntelenítő háló szolgál, amellyel a biogáz kén-hidrogén tartalmának jelentős részét távolítják el. A kéntelenítő egység feladata, hogy a biogázban a kén-hidrogén koncentrációját 200 ppm alá csökkentse, a rákövetkező egységek, különösen a gázmotorok ne legyenek megengedhetetlen

4 4 korróziós hatásnak kitéve. A kéntelenítő baktériumok, mint aerob mikroorganizmuson oxigén jelenlétét igénylik ezért a film fölé kis mennyiségű levegőt juttatnak, valamint gondoskodnak a háló nedvesítéséről. A kiválasztott elemi kén a háló felületéről a fermentorba esik. A rendszer gyakorlatilag karbantartás-mentesen üzemel. A maradék kén-hidrogén és a nedvesség a gázvezetékben válik ki és a kondenz gyűjtőaknában gyűlik össze. Az előfermentorban megerjedt anyag szintméréssel, a betáplálási ciklusnak megfelelően az utófermentorokba végkiépítésben szubsztrátum-elosztón keresztül kerül. Az utófermentorokban lejátszódó folyamat célja az erjedés további fenntartása, az áthozott és keletkező metángáz elválasztása a többi gázkomponenstől, valamint egyéb hab és folyékony anyagok leválasztása. A biogáz maradék kéntartalmának, valamint szabad ammónia tartalmának leválasztása biológiai úton szintén az utófermentorban történik. A kierjedt zagy az utófermentorból szivattyú segítségével a fázisbontóba kerül. A fázisbontóban választják szét a zagy híg és szilárd komponensét. A híg zagy zárt csővezetéken keresztül a keverővel ellátott I. sz. hígfázis tárolóba kerül, ahonnan gravitációsan folyik át a többi hígfázis tárolóba. A szilárd zagy surrantón keresztül szállítóplatóra hullik, amelyről elszállításra kerül a Jászapáti Mg. ZRt. telephelyeinek valamelyik trágyatárolójába. Az elő- és utófermentorokban keletkezett majd kéntelenített biogáz víztelenítést követően azonnal hasznosításra kerül a gázmotorban. A fermentorok tetején elhelyezett rugalmas beépített "PDME"gáztárolók gyűjtik a keletkezett gázt. A beépített relatív gáztároló kapacitás 1200 m 3, végkiépítésben 1800 m 3. A gáztárolón belül 3 mbar (max. 5 mbar) túlnyomás uralkodik. A biztosítószelepek megakadályozzák, hogy a tartályokat megengedhetetlenül nagy nyomás terhelje. A megtermelt biogáz csővezetéken keresztül jut a gázmotor konténer nyomásfokozó egységébe. A gáz összetételét gáz-analizátor elemzi, amely alapján a vezérlőrendszer meghatározza a gázmotorba juttatandó gáz mennyiségét. Így biztosított a gázmotor egyenletes üzeme. A gátmotor típusa JMS 312 GS-B. LC. GE Jenbacher JMS 312 típusú gázmotor adatai Biogáz fogyasztás: 347 Nm 3 /h Elektromos teljesítmény: 637 kw el Hő teljesítmény: 671 kw th A gázmotor generátort hajt meg, amely a gáztermelés mélyvölgy időszakát is figyelembe véve kwh/nap villamos energiatermelést tesz lehetővé. A megtermelt villamos energia teljes mennyisége a közüzemi hálózatba lesz táplálva. A gázmotor üzemeltetéséből származó hőenergia %-a a biogáz üzem saját hőenergia igényét fedezi: ezzel biztosított az elő- és utófermentorok fűtése, a fűthető tartályok hőntartása, a higienizáló(k) hőenergia igénye, illetve ez a hőenergia biztosítja majd a II. ütemben létesülő hulladékkezelő épület klimatizálásához szükséges hőt is. A hőenergia o C hőmérsékletű forróvíz formájában áll rendelkezésre. A maradék hulladékhő hasznosítása a sertéstelepen valósul meg, valószínűleg hőcserélőn keresztül a biogáz üzemhez legközelebbi épületek fűtésére hasznosítják. A fennmaradó hő kényszerhűtőn keresztül kibocsátásra kerül a környezetbe. Ha a gázmotoros energiatermelő egységben üzemzavar lépne fel, karbantartás folyik vagy vészhelyzet esetén nem lehetséges a termelt biogáz teljes hasznosítása, vagy a beépített gáztárolóban a keletkezett biogáz gyűjtése bármely okból tovább nem végezhető, akkor a termelődő vagy többletként jelentkező gázt az égetőfáklyán ellenőrzött körülmények között rendkívül alacsony NO X, CO és SO 2 képződés mellett elégetik. A gázfáklya beindulásának kritériuma a gázpuffer tartályokban fennálló töltésszint. Ha a töltésszint egy maximális érték fölé emelkedik, az égetőfáklya automatikusan működésbe lép. A gázfáklya működésbe lép akkor is, ha gázmotorindító jel van, de a motor működése nincs

5 5 visszajelezve. A fáklya üzembelépését a folyamatirányító rendszernek jelzi. A gyújtást és a lángot a folyamatirányító rendszer felügyeli. A fáklyába a gázt alulról vezetik be, az elégethető gáz mennyisége névlegesen 300 m 3 /h. A fáklya az erőmű konténer tetején nyert elhelyezést. A biogáz üzem és kiserőmű működési koncepciója egyszerű, a kezelők számára biztonságos folyamatirányítást és felügyeletet, a vezérlés pedig teljesen automatikus üzemeltetést tesz lehetővé. Az üzem vezérlőrendszere minden lényeges folyamatparamétert és üzemi állapotot mér és regisztrál. A folyamatvezérlő rendszer segítségével valósítják meg a technológiai egységek paraméterezését, megteremtve az adott üzemállapotokhoz való alkalmazkodás lehetőségét. A létesítmény technológiai egységei: Biogáz üzemi létesítmények (technológiai egységek) Alapanyag fogadás: Hídmérleg Osztóakna sertéstelepi hígtrágya megosztására Sertéstelepi húspép vezeték II. ütemben: Hulladékfeldolgozó épület Alapanyag előkészítés: Higienizáló 1db. (II. ütemben + 2 db) Alapanyagsiló (alapanyag előkészítő, fogadó egység) Alapanyag feladó Fermentáló, gáztermelő egység: Előfermentáló 3 db.(ii. ütemben + 1 db) Utófermentáló 1 db. (II. ütemben + 1 db) Fázisszétválasztó: Szeparátor Szilárdfázis fogadó Hígfázis töltő Hígfázis tároló: Hígfázis tároló tartályok (II. ütemben 6000 m3 és m3 es szigetelt földmedence) Konténerblokk: Gázmotor konténer Trafókonténer Vezérlő konténer Szociális konténer Technológia kiegészítő egységei: Sűrített levegő ellátó rendszer (1db) Folyamatvezérlő rendszer (1db) Csővezetékek, szerelvények, gépi eszközök Kapcsolódó létesítmények leírása: Ivóvízellátás (sertéstelepi hálózatról kiépítve) Kommunális szennyvízgyűjtő V = 4 m 3 Külső-belső csapadékvíz elvezető hálózat (szennyeződhető csapadékvizek leválasztva)

6 Oltóvízellátás létesítményei: ivóvízhálózat m3 es oltóvíz tározó Veszélyes hulladék gyűjtőhely (acélhordó) Veszélyes anyag raktár (olajtároló - acélhordó) Ivóvíz és ipari víztermelés, felhasználás: 6 A biogáz üzemnek sem vízkivételi, sem kibocsátási oldalon a felszíni vizekkel kapcsolata nincs. Az üzem működéséhez szükséges 340 l/nap szociális vízigényt, 200 m 3 oltóvíz igényt, 1450 l/nap technológiai vízigényt (takarítóvíz és a kerékfertőtlenítő pótvíz) és egyéb vízigényt (150 m 3 /év locsolóvíz) a szomszédos sertéstelepen lévő 610 m-es kútból biztosítják. A kút Zagyva/873 vksz-on rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A biogáz üzem hálózatát a sertéstelepi hidroglóbusz elvételi (betáp) vezetékéről ágaztatták le, az elágazásba épített tolózár aknából indulva. A biogáz üzem fővezetéke NA 100 KPE csőből épült ki, amelyről ágaznak le az épületbekötési vezetékek NA 32 KPE csővel, valamint a locsolócsapok 1 -os vezetékei. A tolózár aknába vízmérő órát helyeztek el. Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése: Kommunális szennyvíz: A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 4 m 3 -es zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő akna, melyből az összegyűjtött szennyvíz rendszeresen elszállítatásra kerül a Jászapáti kistérségi szennyvíztisztító telepre. A kerékfertőtlenítő vizét a zsompból kiszivattyúzva lehet eltávolítani és szükség szerint a szennyvíztisztító telepre szállítani. Csapadékvíz: A szennyeződhető csapadékvizek rácsos folyókával kerülnek különválasztásra a tiszta csapadékvizektől. A szennyeződhető csapadékvizek a létesült 314 m 3 -es elősiló medencébe kerülnek, ahonnan a szivattyú a kevert mixet a technológiába nyomja. A tiszta csapadékvizek a telken belül kerülnek elszikkasztásra. Hulladékkezelés, gazdálkodás: A kommunális szennyvíz (EWC ) egy 4 m 3 -es földalatti vízzáró szigetelésű vasbeton műtárgyban kerül gyűjtésre és alkalmanként elszállításra kerül a regionális szennyvíztisztító telepre. A kommunális szilárd hulladék (EWC ) 120 literes műanyag edényben kerül gyűjtésre, amelyet hetente egyszer a helyi közszolgáltató szervezet (Jászapáti Városüzemeltető Kft.) szállít el. A telephelyi tevékenység során képződő termelési nem veszélyes hulladékot (EWC ; ) környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet részére kerül átadásra. A biogáz termelés során képződő hulladékok (EWC , ) a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának érvényes engedélyével szántóterületre kerül kihelyezésre.

7 7 A biogáz üzem területén veszélyes hulladék gyűjtőhely nem került kialakításra. A képződő veszélyes hulladékok (EWC *, *, *, *, * ) gyűjtése az engedélyes központi/üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyén (Jászapáti, Agrocentrum telephely, KTJ: ) biztosított. A központi/üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyről a hulladékokat szükség szerint szállítja el az engedélyessel kötött szerződés alapján, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet. 2. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások: 2.1. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] EWC kódszám fáradt olaj * olajos rongy * olajszűrő * festékmaradékok * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * 2.2. A tevékenység során keletkező termelési nem veszélyes hulladékok Megnevezés EWC [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM kódszám rendelet alapján] állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag fémhulladékok papírhulladék A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] EWC kódszám kevert települési hulladék kommunális szennyvíz

8 8 2.4.Légszennyező források, kibocsátott szennyező anyagok: Légszennyező pontforrások Kibocsátott szennyező anyagok P1 gázmotor kipufogó kürtő Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva) Szén-monoxid Elégetlen szénhidrogének Kén-dioxid Diffúz források gázfáklya fázisszétválasztó utótárolók biozagy tároló hígtrágya feladó akna elősiló trágyatároló hígtrágyatároló Kibocsátott szennyező anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Elégetlen szénhidrogének Kén-dioxid bűz bűz bűz bűz bűz bűz bűz A számítások szerint a pontforrás szennyező anyag kibocsátása által keletkező légszennyezettség az alap levegőterheltség figyelembe vételével sem éri el a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit: Légszennyező anyag Alap levegőterheltség (µg/m 3 ) Órás maximális levegőterheltség (µg/m 3 ) Órás határérték (µg/m 3 ) Éves maximális levegőterheltség (µg/m 3 ) Szén-monoxid 13 5, , Nitrogén-dioxid 10 5, , Kén-dioxid 0,01 0, , Hatásterület: Éves határérték (µg/m 3 ) A pontforrás 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet pontja szerinti hatásterülete szénmonoxid szennyező anyag esetében 48 méter, nitrogén-oxidokra 45 méter, kén-dioxidra pedig, 17 m. A számítások szerint a technológia üzemelése során keletkező bűz maximális koncentráció értéke 6,5 SZE/m3, amely koncentráció 14,5 m-es alakul ki. 1 SZE/m3 szagküszöb érték alá 100 méter után csökken a diffúz források által kibocsátott bűz koncentrációja. A maximális ammónia koncentráció az üzemtől 48,3 m-re alakul ki, ahol eléri 60,5 µg/m 3 -t (a 24 órás tervezési irányérték ammóniára 100 µg/m 3, a 60 perces tervezési irányérték pedig, 200 µg/m 3 ). Az ammónia kibocsátás hatásterülete 102 méter.

9 9 2.5.Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A biogáz üzemben folytatott tevékenység során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti K2 minősítésű szennyező anyag (ammónia és nitritek, oxigénháztartásra kedvezőtlen hatású anyagok) tartalmú biozagy és hígtrágya elhelyezése, tárolása történik, megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban. A szennyezőanyag elhelyezés talajvízre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoring rendszert üzemeltetnek. 2.6.Zaj- és rezgésvédelem A biogáz üzem és kiserőmű környezetében (2700 m-en belül) védendő létesítmény nem található az üzemeltetés zajvédelmi érdekeket nem sért. A közúti forgalomból származó zajterhelés a határértéket nem haladja meg. A hatásterület határán a zajterhelés határérték alatti. 3.Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők 3.1.Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett technológiák, intézkedések: A folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése A biogáz termelés melléktermékeként keletkező hígfázis és szilárdfázis már tovább erjeszthető anyagot nem tartalmaz, így a termelési folyamatban újra nem hasznosítható. Összetétele és fertőzőképességének hiánya miatt kiváló stabilizált talajjavító anyag (helyettesíti a műtrágyát és a szerves trágyát). A hígfázis vegetációs időszakban is elhelyezhető mezőgazdasági területen fejtrágyaként. A műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások A technológia jelentősen csökkenti a régió környezetterhelését, ill. a környezetvédelmi szempontból veszélyes anyagok energiatermelési célú újrahasznosítását is megvalósítja. A technológia csökkenti a szántóföldek műtrágya terhelését. A fejlesztés az EU környezetvédelmi előírásainak is megfelel. Új munkahelyek, ill. üzemegységek létesültek. A vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége A biogázmotor kéménye pontforrásként üzemel. Üzemeltetése kapcsán az alábbi légszennyező anyagok kibocsátásával kell számolni: -CO szénmonoxid -NO x nitrózusgázok amelyek a légkörbe kerülve nitrogén-dioxiddá alakulnak -SO 2 kén-dioxid -NMCH nem metán szénhidrogének (immissziós határértékkel nem szabályozott) A mérési jegyzőkönyv szerint az emissziós értékek határérték alattiak, a transzmissziós számítások szerint hatásuk a Biogáz üzem közvetlen környezetére korlátozódik. Az üzem működése közben diffúz légszennyezéssel is kell számolni, amelyek a következők: -Bűz

10 10 -Ammónia Az emissziós értékek határérték alattiak, a transzmissziós számítások szerint hatásuk a Biogáz üzem közvetlen környezetére korlátozódik. Annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék A technológia zártsága ezt az igényt teljes mértékben kielégíti. Annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását A számítógépes vezérlés és a beépített mérőeszközök, valamint a biztonsági berendezések megakadályozzák a balesetek kialakulását. Rendkívüli eseményekre az üzem rendelkezik Havária tervvel. A telephelyen felhasznált víz mennyisége, a vízfogyasztás optimalizálása: A Jászapáti 2000 Mg. Zrt. sertéstelepétől átvett vízmennyiség mérésére külön vízóra felszerelésére került sor, amellyel a biogázüzem vízfogyasztása pontosan mérhető, dokumentálható. A szociális vízigény minimális, az üzemeltetők szükségleteinek kielégítésére szolgál. Az üzem további vízigénye, gazdasági célú egyéb, a munkagépek, tározók mosására, takarítására, zöldterület gondozására szolgál. A szennyvíz gyűjtése, kezelése: Az üzemben technológiai vízfelhasználás nincsen, így technológiai szennyvíz nem keletkezik. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 4 m 3 -es zárt szigetelt szennyvízgyűjtő akna, melyből az összegyűjtött szennyvíz rendszeresen elszállítatásra kerül a Jászapáti kistérségi szennyvíztisztító telepre. A munkagépek, tározók mosása, takarítása során keletkező trágyával szennyezett vizek a megfelelő műszaki védelemmel ellátott elősilóba kerülnek, majd a termelés technológiájába kerülnek visszavezetésre, így azok külön gyűjtésére, kezelésére nincs szükség. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme, szennyezőanyag elhelyezése: A szilárd alapanyagok tárolása szabadtéri beton silótéren történik. A betontérről a csurgalékvíz, és szennyezett csapadékvíz a már bemutatott módon kerül elvezetésre, majd felhasználásra. A hígtrágya gyűjtő vezeték végátemelője és a meglévő hígtrágya tározó összekötő vezetékén egy osztó akna létesült, amelyen keresztül a biogáz üzem által fogadható hígtrágya elvételre kerül. A biogáz üzem teljes kiépítésében a teljes hígtrágya mennyisége áthalad az üzemen. A jelenlegi hígtrágyatározó területén új, egy m 3 -es tározó és egy 6000 m 3 -es tározó létesül. A technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd és folyékony fázisú biozagy tárolása megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban történik. Tározók műszaki adatai: Utótározók: anyaga: acél beépítve: 4 db tartályátmérő: 34 m

11 11 hengeres rész magassága: 5,5 m töltési szint: 5,1 m töltőtérfogat: 4630 m 3 Szigetelt földmedrű tározók: töltéskorona szintje: 93,05 mbf töltéskorona szélessége: 3,0-4,0 m tározók fenékszintje: 90,40-90,50 mbf. belső rézsűk: 1:1,5 külső rézsűk: 1:2 szigetelés: 2 mm HDPE fólia kapacitások: T1 tározó: m 3 T2 tározó: m 3 Összesen: m 3 A helyszíni vizsgálatok alapján a talajvíz áramlás iránya itt ÉNy-DK-i irányba mutat. A biogáz üzem és közvetlen térsége lokálisan vizsgálva 3, azaz kevésbé érzékeny területi kategóriába tartozik, illetve a telep területe nitrátérzékeny területnek minősül. A tevékenységből származható szennyeződések, esetleges szivárgások megfigyelésére, illetve nyomon követésére, a korábbi meglévő monitoring rendszer fenntartására (1. és 2. sz. kút), illetve annak további bővítésére (5. és 6. sz. kút) került sor. A biogáz üzem területén lévő 4 db monitoring kútból (1., 2., 5. és 6. sz.) vett vizsgálati eredmények alapján a vizsgált komponensek talajvíz tekintetében szulfát, nitrit, nitrát és vezetőképesség, helyenként ammónium és foszfát koncentrációk esetében haladták meg a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt, B szennyezettségi határértéket. A határérték túllépés egyik oka, hogy a biogáz üzem területe korábban a szomszédos sertéstelep hígtrágyakezelő és tároló területe volt. A hulladékkezelési ágazat számára megállapított BAT-nak való megfelelése érdekében tett intézkedések Kategória Általános BAT Környezetgazdálkodás Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: 1. működő és helyes igazgatási eljárás megléte: A Biogáz üzem és Kiserőmű működtetésére üzemi szabályzat készült az egyéb jogszabályokban előírt szabályzatok elkészítése mellett. 2. szoros kapcsolat megléte a hulladéktermelővel/ügyféllel: A begyűjtés/szállítási engedélyek meglétét követően a hulladéktermelőkkel és egyéb beszállítókkal szerződéskötésre kerül sor. 3. képesített személyzet megléte: A próbaüzemet kinevezett üzemvezető irányítása mellett, kioktatott és vizsgázott szakszemélyzet végzi.

12 12 Kategória A hulladékbevitelre vonatkozó ismeretek javítása Hulladéktermelés Irányítási rendszerek Közüzem- és nyersanyaggazdálkodás Tárolás és kezelés Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: 4. különböző mintavételezési eljárások végrehajtása: -Biogáz összetételének vizsgálata folyamatos -Figyelő kutak vizsgálata időszakos -Biogáz folyékony és szilárdfázis vizsgálata időszakos 5. befogadó létesítmény megléte: -Elősiló mezőgazdasági hulladékok közvetlen fogadására -Állati tetemfeldolgozó vágóhídi hulladékok feldolgozására -Higiénizáló és fűthető tartály folyékony hulladékokra 6. a hulladéktermelés elemzése: Anyagmérleg input- output anyagokra 7. a hulladékkezelés nyomon követhetősége: Számítógépes irányítási és adatrögzítő rendszer mellett papíralapú nyilvántartás 8. vegyítési/keverési szabályok: Többféle procedúra áll rendelkezésre a hulladékoktól függően 9. elkülönítési és kompatibilitási eljárások: Minden hulladék a rá vonatkozó szabályok szerint kerül előkezelésre 10. hulladékkezelési hatékonyság: Többféle procedúra áll rendelkezésre a hulladékoktól függően 11. balesetkezelési terv: -Havária tervek elkészültek -Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv készítése folyamatban 12. eseménynapló: Számítógépes és kézi üzemnaplót vezetnek 13. zaj- és rezgéskezelési tervek: Számítások szerint a telephely zajkibocsátása határérték alatti. 14. leállítás: -Havária esetén automatikus, egyéb esetben ütemezett 15. energiafogyasztás és termelés: A Biogáz üzem villamos energia igénye közüzemi hálózatról biztosított, a megtermelt villamos energia közüzemi hálózatba juttatott. 16. energiahatékonyság: A megtermelt energia a gázkihozataltól függ, a biogáz motor az egyik legkorszerűbb, a megtermelt mechanikai energia több mint 90%-a alakul át villamos és hőenergiává. 17. belső teljesítményértékelés: Az üzemi jellemzők alapján készül 18. a hulladék nyersanyagként való felhasználása: A Biogáz üzemben képződő hígfázis és szilárdfázis melléktermék, amelyet talajerő utánpótlásra használnak fel. 19. általános tárolási technikák: A beérkező hulladékok nem kerülnek tárolásra, azonnal feldolgozásra kerülnek. 20. töltés építése: Az új fóliázott medencék építésekor válik szükségessé 21. csőrendszer címkézése: Megfelelő 22. a hulladéktárolás/felhalmozás: -A Biogáz üzembe érkező hulladékok azonnal feldolgozásra kerülnek -A biogáz hígfázis gyűjtésére 4db acél utótároló, valamint a

13 13 Kategória Egyéb, a fentiekben nem említett általános technikák Levegőbe történő kibocsátásra irányuló kezelések Szennyvízgazdálkodás A folyamat során képződő maradékanyagok kezelése Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: megépítendő fóliázott medence szolgál -A hígtrágya fogadására a megépítendő fóliázott medence szolgál -A biogáz szilárdfázis tárolása az állattartó telepek trágyatárolóiban történik 23. csomagolt hulladékok ömlesztési/vegyítési technikái: A kezelőépület elkészültéig ilyen hulladék fogadása nem történik 24. tárolásra vonatkozó elkülönítési útmutató: A kezelőépület elkészültéig elkülönítési útmutató nem szükséges 25. konténeres hulladék kezelési technikái: A konténerben érkező hulladékok közvetlenül az Elősilóba kerülnek 26. mosási folyamatok: -Platómosás a Biogáz üzem területén szennyeződhető csapadékvíz gyűjtő területén -Gépjárműmosás I.központ gépkocsimosó -Hordómosás állati tetem feldolgozóban 27. nyitott tetejű tartályok, edények és árkok: A technológia zárt, kipárolgással az utótárolók valamint a fóliázott medencék esetében kell számolni. 28. gáztisztító rendszerek jelentős szervetlengáz-kibocsátás esetére: A biogáz kondenzátuma visszavezetésre kerül a technológiába 29. szivárgásészlelő és elhárító eljárások: telepített és mobil gázérzékelők kerültek rendszeresítésre 30. vízhasználat és vízszennyezés: A technológia zártsága miatt szociális vízhasználattal és kommunális szennyvíz keletkezésével kell számolni 31. annak elkerülése, hogy a szennyvíz kikerülje a hulladékkezelő létesítmény rendszereit: nem lehetséges 32. szennyvízgyűjtés: A kommunális szennyvíz gyűjtésére egy 4m 3 -es vízzáró műtárgy szolgál 33. szennyvíz elkülönítése: Nem szükséges 34. minden hulladékkezelési területen teljes betonalapzat megléte: Elkészült 35. esővízgyűjtés: Nincs 36. kezelt szennyvíz és esővíz újrafelhasználása: Nincs 37. a szennyvízgazdálkodási rendszer napi ellenőrzése, valamint napló vezetése: A kommunális szennyvíz elszállítását naplóban rögzítik. 38. hordók újrafelhasználása: A hulladék begyűjtés/szállítás kapcsán használt hordók mosás, fertőtlenítés után újra visszakerülnek a rendszerbe 39. helyszíni hulladék nyilvántartása: Számítógépes rendszerben történik 40. hulladék újrafelhasználása: Nincs

14 14 Kategória Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: Talajszennyezés 41. működési területek felszínének biztosítása és karbantartása: Biztosított 42. vízhatlan alap és vízelvezetés: Biztosított 43. telephelyi és földalatti berendezések számának minimálisra csökkentése: Biztosított 44. BAT a hulladékkezelés egyedi típusai számára Biológiai kezelések 45.anaerob feltárási technikák: A technológia mezofil erjesztési folyamaton alapul 3.2.Előírások: A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell folytatni. 5.Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1 Határértékek Forrás P1 gázmotor kipufogó kürtő Szennyező anyag Nitrogén-oxidok (mint NO2) Összes szerves anyag C-ként (kivéve metán) Szén-monoxid Kén-oxidok Légszennyező anyag tömegáram (kg/h) Légszennyező anyag koncentráció (mg/m 3 ) A kibocsátási határértékek valamennyi szennyező anyag esetében száraz véggáz 5 %-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra vonatkoznak. A megállapított határértékek július 1-től mindaddig érvényesek, amíg az I. fokú környezetvédelmi hatóság ismételt eljárásban újabb határértéket nem állapít meg. 5.2 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások Vízvédelem és Vízgazdálkodás: A biozagy elhelyezése esőztető öntözőberendezéssel, önjáró járművel, ütközőlapos terítőegységgel rendelkező szippantókocsival, ill. szervestrágya-szóróval történik. A kihelyezés a növény-és talajvédelmi hatóság engedélyezési eljárása során 5945-

15 15 05/2011. és /2011. iktatószámon adott szakhatósági állásfoglalásunkban foglalt előírások szerint végezhető. A végleges kiépítésben keletkező biozagy mennyiségéhez szükséges termőföld rendelkezésre áll, a tényleges kihelyezést csak az engedélyek birtokában lehet megkezdeni. Az üzemeltetés, illetve az ahhoz kapcsolódó anyagmozgatás, raktározás csak úgy végezhető, hogy a talaj, talajvíz ne szennyeződhessen. A felszín alatti vizek jó minőségének biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a környezeti elemek állapotának további romlásával. Káresemény esetén, a felügyelőség által jóváhagyott, üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni, illetve a kárelhárítási munkálatokat elvégezni. A lokalizációs és kárelhárítási tevékenység ellátásához meghatározott anyag-eszköz szükségletet a dokumentációban foglalt összetételben a helyszínen készletben kell tartani, és utánpótlásáról folyamatosan gondoskodni. A kárelhárításban részt vevő személyzet, tervben foglalt kárelhárítási feladataira vonatkozó oktatását el kell végezni. Az üzemeltetést a végleges kezelési karbantartási utasításoknak megfelelően kell végezni Levegőtisztaság-védelem, védelmi övezet kijelőlése: A biogáz üzem körül 500 m sugarú védelmi övezetet jelöl ki a Felügyelőség. A védelmi övezettel érintett ingatlanok, területek helyrajzi száma, rendeltetése: - a 0145/6 és 0146 számú sertéstelep - a 0141/1 és 0141/9 számú gazdasági udvar és használaton kívüli gazdasági épületek és ingatlanok - a 0141/2 számú udvar és raktárépület Rusvai Miklós tulajdona - a 0142/2 számú húsfeldolgozó üzem Füle és Fia Kft. tulajdona - a 0141/4, a 0141/6 és a 0141/7, valamint a 0144/21 és a 0145/4 számú erdő művelési ágban - a 0162 számú a Csátés élővíz csatorna - a 0150/21 számú csatorna - a 0143, 0144/24, 0147 és a 0153 számú ingatlanok önkormányzati utak - a 0144/3, 0144/4, 0144/5, 0144/6, 0144/7, 0144/8, 0144/9, 0144/10, 0144/11, 0144/12, 0144/13, 0144/14, 0144/15, 0144/16, 0144/17, 0144/18, 0144/19, 0144/22, 0144/23, 0150/15, 0150/18, 0150/19, 0150/20, 0161/3, 0160/4, 0148/2, 0148/3, 0148/4, 0148/5, 0148/6, 0148/7, 0148/8, 0142/7, 0142/8, 0142/9, 0142/10 számú ingatlanok szántó művelési ágba tartoznak. A védelmi övezeten belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. A források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

16 16 A diffúz forrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A megállapított technológiai kibocsátási határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni Hulladékgazdálkodás A biogáz-kiserőmű üzemeltetésére vonatkozó általános hulladékgazdálkodási előírások: A telephelyen folyó technológiai folyamatokat szabályozó üzemeltetési szabályzatot, ill. üzemi vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet meg kell ismertetni minden érintett dolgozóval. A biogáz-kiserőműben az állati eredetű hulladékok feldolgozása az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélyével végezhető, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásainak megfelelően. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos a Hgt-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően kell gyűjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint de évente legalább egyszer az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékhasznosító és/vagy -ártalmatlanító szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött Sz kísérőjegy alkalmazása mellett. Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie Hulladékkezelés A hulladékkezelésre vonatkozó egyedi előírások: Az engedélyezett hulladékkezelési technológia: Az 1. számú táblázatban szereplő hulladékok begyűjtése, szállítása és hasznosítása (Hgt. 3. j, n, o pont).

17 17 Szállítási, begyűjtési technológia: Telephelyi begyűjtés esetén területi korlátozás nélkül bárkitől fogadható az 1. sz. táblázatban meghatározott hulladék. A hulladéktermelők (Hgt. 3. f pont) telephelyein történő begyűjtési tevékenység kizárólag ebben az engedélyben meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi területén történhet. Szállítási tevékenység a termelők telephelyei, valamint a Biogáz kiserőmű között (Jászapáti, külterület 0154/5 hrsz. KTJ: ) közúton történhet a közúti közlekedés és áruszállítás szabályainak figyelembevétele mellett. A szállítást az engedélyes saját gépjárművekkel végzi, amelyek az alábbiak: Megnevezés Vontató Tulajdonos Megjegyzés Rendszám Vontatmány JOHN-DEERE Vontató GYT735 Jászapáti Mg ZRt. V max = 40 km/óra JOHN-DEERE Vontató JHZ794 Jászapáti Mg ZRt. V max = 40 km/óra JOHN-DEERE Vontató JHZ795 Jászapáti Mg ZRt. V max = 40 km/óra ANNABURGER Vontatmány YGS745 Jászapáti Mg ZRt. Önfelszívó tartály ANNABURGER Vontatmány YGS746 Jászapáti Mg ZRt. Önfelszívó tartály ANNABURGER Vontatmány YHJ047 Jászapáti Mg ZRt. Önfelszívó tartály MTZ 80 Vontató YDV836 Jászapáti Mg ZRt. V max = 25 km/óra MTZ 82 Vontató YKB895 Jászapáti Mg ZRt. V max = 25 km/óra IFA Vontatmány YBM144 Jászapáti Mg ZRt. ERDŐGÉP Vontatmány YCW510 Jászapáti Mg ZRt. ERDŐGÉP Vontatmány YCW514 Jászapáti Mg ZRt. TOYOTA Szállítójármű IUJ068 Jászapáti Mg ZRt. Hasznosítási technológia: A biogáz-kiserőműben szerves-anyagok, biohulladékok fermentációs kezelése, a keletkező biogázból villamos áram és hőenergia termelése. Hulladékhasznosítási kódok: R1 (fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása); Szállítási-begyűjtési tevékenység területi hatálya: Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi területe. Hulladékhasznosítás engedélyezett helye: Jászapáti, külterület 0154/5 hrsz. KTJ:

18 A kezelésre átvehető hulladék megnevezése és mennyisége: 18 EWC szám Hulladék megnevezése [a 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] Kezelhető hulladékok mennyisége (tonna/év) Engedélyes tevékenységéből keletkező hulladékok Más termelő szervezetek tevékenységéből származó hulladékok mosásból és tisztításból származó iszapok hulladékká vált állati szövetek hulladékká vált növényi szövetek állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) mosásból és tisztításból származó iszapok hulladékká vált állati szövetek fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok szeszfőzés hulladéka fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok települési szennyvíztisztításból származó iszapok olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsírolaj keverék biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladékok étolaj és zsír biológiailag lebomló hulladékok piacokon keletkező hulladék Összesen: Mindösszesen: A szürke színnel megjelölt hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 2. (b) pont alapján a begyűjtési, szállítási és hasznosítási tevékenység az illetékes Kormány Hivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság külön engedélyével lehetséges. 1. sz. táblázat

19 19 A hulladék fajtákra vonatkozó speciális előírások: A hulladékok besorolása a hulladék termelőjének, tulajdonosának, feladójának kötelezettsége a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet útmutatása alapján, a hulladék eredetének, a keletkezési tevékenységnek megfelelően, mely besorolást a begyűjtőnek a rakodás során a lehetőségekhez mérten ellenőriznie kell, illetve a dokumentálás során az átadónak, feladónak aláírással igazolnia. A 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet szerinti 02-es EWC főcsoport alá tartozó olyan hulladékokat (pl. csomagolt és lejárt szavatosságú termékek), amelyek biogáz üzemben történő felhasználása csak előkezelést (pl. kicsomagolás) követően válik alkalmassá felhasználásra, mindaddig tilos átvenni/begyűjteni, amíg a telephelyen nem kerül kialakításra a hulladék előkezelést megvalósító kiszolgáló egység (hulladékkezelő épület). A tevékenységre vonatkozó előírások: Saját szállítási kapacitás esetleges hiánya esetén hulladékszállításra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetet kell igénybe venni. A biofermentumot termőföldre kihelyezni, kizárólag a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény, valamint végrehajtására kiadott jogszabályok alapján (a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet) az illetékes Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága által kiadott érvényes hatósági engedély birtokában lehet. A fenti feltételeknek nem megfelelő minőségű biofermentumot továbbra is hulladékként kell kezelni és kizárólag olyan személynek/szervezetnek lehet átadni, amely érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik e hulladék átvételére és kezelésére. A létesítmény üzemeltetetését a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 9. (1) bekezdésének megfelelő, az ott előírt tartalmú a Felügyelőség által jóváhagyott, az aktuális állapotnak megfelelő üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni. Az üzemeltetési szabályzatot a próbaüzem befejezésig meg kell küldeni a felügyelőségnek jóváhagyás végett. A kezelt hulladékok mennyiségét minden esetben pontos mérlegeléssel kell megállapítani. A hulladék nyilvántartásba kizárólag a pontos mérlegelésen alapuló mért eredmények kerülhetnek kg-ban, és/vagy t-ban megadva. Engedélyes a szállításhoz köteles rendszeresíteni a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott okmányokat, és alkalmazni azokat a hulladékszállítás, -átvétel során. A hulladék átvételét/átadását igazoló bizonylatokat meg kell őrizni. A hulladékszállítás ideje alatt a szállítást végző a vonatkozó engedély(eke)t, az előírt irato(ka)t, a rendszeresített, kitöltött fuvarokmányokat, a szállítmányra vonatkozó bizonylatokat köteles magánál tartani, azokat az esetleges ellenőrzéskor fel kell mutatni. Hulladékot felhalmozni tilos, ennek figyelembevételével a maximálisan rendelkezésre álló feldolgozó és tárolási kapacitás függvényében a begyűjtött hulladékok folyamatos kezelését biztosítani szükséges és ennek figyelembevételével kell a hulladék beszállítást/átvételt ütemezni.

20 20 A tevékenység során keletkező elsődleges (pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékokat -jellemzőik alapjánfajtánként kell gyűjteni. A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az arra kijelölt terület/eszközök befogadó-képességét. A telephely, gyűjtőhelyek korlátozott tárolókapacitása okán folyamatosan gondoskodni kell a keletkező hulladékok kiszállíttatásáról, átadásáról. A tevékenység során képződő hulladékokat további kezelésre érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetnek kell átadni. A kezelők közül választható lehetőség estén a hasznosítót kell előnyben részesíteni az ártalmatlanítóval szemben. 5.3.Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: Légszennyező pontforrások: A létesítményben üzemelő P1 gázmotor kipufogó kürtő pontforrás nitrogén-oxidok, összes szerves anyag C-ként (kivéve metán), szén-monoxid, kén-oxidok szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel ellenőriztetni kell. A mérési jegyzőkönyvet évente, a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek, első alkalommal március 31-ig. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. A mérések során a pontforráshoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és

21 21 rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak Hulladékgazdálkodás: A Hgt a szerint, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal az engedélyes köteles a tevékenység során keletkező, átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani és bejelentést tenni felügyelőségünk részére. A keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket folyamatosan, - a Hgt. 51. (1) bekezdés, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, illetve az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 166/2006/EK rendeletének előírásai szerint - kell teljesíteni. A nyilvántartásban szerepeltetni kell a beszállított hulladék származási helyét, pontos mérlegelésen alapuló mért mennyiségét, naprakészen kell rögzíteni az előkezelt hulladék mennyiségét. Az adatokat (tételenkénti mérlegjegyeket, SZ jegyeket stb.) meg kell őrizni és azokat esetleges ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. A hulladék nyilvántartásba kizárólag a pontos mérlegelésen alapuló mért eredmények kerülhetnek kg-ban, és/vagy t- ban megadva. A tevékenység során keletkező elsődleges(pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékok mennyiségének a nyilvántartásban jól elkülönítettnek kell lenni. A hulladékkezelésről nyilvántartást (üzemnaplót) kell vezetni. A mérlegeléssel megállapított hulladék mennyiségi eredményeket minden esetben, e nyilvántartásban naprakészen kell bejegyezni, amelynek egyébiránt tartalmaznia kell a telephelyről/gyűjtőhelyről be és kiszállított hulladék mennyiségeket a vonatkozó kísérőjegyek, szállítójegyek sorszámaival és minden egyéb olyan adatot, amely a hulladék nyomon követhetősége szempontjából lényeges. Ebben a nyilvántartásba kell bejegyezni az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hatósági ellenőrzéseket és azok megállapításait, arra tett intézkedéseket. Az engedély bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett jelentős változásokat 60 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek Vízvédelem: A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet értelmében az engedélyes FAVI adatszolgáltatásra kötelezett. Az alap-adatlapokat (FAVI-ENG) a fermentálási maradék tárolásra vonatkozóan az elővizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell, melyet a szennyezőanyag elhelyezési engedélyezési eljáráshoz kell benyújtani. Ezt követően a tevékenységről éves bejelentő lapot kell benyújtani a tárgyévet követő év március 31-ig. A monitoring rendszer üzemeltetésére vonatkozó előírásainkat (mintavétel gyakorisága, vizsgálandó komponensek köre), a vízjogi üzemeltetési engedélyben határozzuk meg.