KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: A Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységekre adott többször módosított KTVF: 836-8/2008. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati eljárása Előadó: Pataki Szilvia Molnár Emese Kovács József Gaál Ottó Balogh Edina Scheiber Péter Kelemen Zoltán Benke Boglárka dr. Hoblyák Júlia Melléklet: Te melléklet: Technológiai leírás BAT melléklet: A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika H melléklet: a lerakással ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége A melléklet: Adatszolgáltatás H A T Á R O Z A T A Remondis-OKÖT Kft. (2370 Dabas, Szent István u. 133., Cg ; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Dabas, 0108/2 hrsz. alatti ingatlanon lévő Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységére kiadott, KTVF: /2009., KTVF: /2009., KTVF: /2009. és KTVF: /2011. számú határozatokkal módosított KTVF: 836-8/2008. számú egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján módosítom, és módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A telephely adatai (a továbbiakban: Telephely): A telephely megnevezése: Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ A telephely címe: 2370 Dabas, Öregországút 0108/2 hrsz.-ú terület Súlyponti EOV koordináták: X = Y = L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ): KTJ létesítmény : A Környezethasználó adatai: Neve: Remondis-OKÖT Hulladékgazdálkodási Kft. Székhelye: 2370 Dabas, Szent István út 133. Cégjegyzékszám: Cg KSH azonosító: Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ): A tevékenység célja: A gyűjtési körzetben keletkező szilárd települési és nem veszélyes ipari jellegű hulladékok begyűjtése és lerakással történő ártalmatlanítása. Zöldhulladék komposztálása. A tevékenység jellemzői: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 5.4. pontja szerint: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. Telephelyen folytatott tevékenység besorolása: TEÁOR szám Tevékenység megnevezése 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása NOSE-P KÓD: Tevékenység megnevezése Hulladéklerakók (szilárd hulladék ártalmatlanítása a talajon) Az engedélyezett tevékenységek: D5 kódszámú ártalmatlanítás, lerakás műszaki védelemmel rendelkező lerakón. R3 kódszámú oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is). R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (építési törmelék feldolgozás). A Telephely jellemző adatai: A létesítmény Dabas külterületén (0108/2 hrsz.), a várostól ÉNy-i irányban, kb. 4-5 km távolságban található. A Telephelyen található a műszaki védelem nélkül épült régi városi lerakó (A depónia), melynek művelése július 31-én befejeződött. Az A depónia rekultivácójáról és utógondozásáról a Dabas Város Önkormányzata részére kiadott KTVF: /2010. számú határozat rendelkezik. 2

3 Végleges lerakással történő ártalmatlanítás: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) engedélyezte az A depónia és a feltöltés alatt álló B depónia összeépítését, mely 2,5 % kapacitásnövekedést (6500 m 3 hulladéklerakó térfogat) jelentett. A B depónia évben történt bővítése m 2 területet érintett a rézsű belső oldala mentén. Az A és B depónia összeépítése a régi depónia határos rézsűjének szigetelésével és köztes földsávval megvalósított keresztirányú lezárásával történt. Ennek a területnek a szigetelőrendszere a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásainak megfelelően, geoelektromos monitoring beépítésével készült el. - Területe: B depónia: m 2, bővítéssel: m 2 - Kapacitása: B depónia: m 3, bővítéssel: m 3 - Szabad kapacitása: B depónia: m 3, bővítéssel: m 3 - A B lerakó a térszínen kialakított minden oldalról zárt, egyoldali lejtésű földmedence, 8 db 29 m széles sávokra osztva - Rendezett terepszint: 107,50 m B.f. - A töltés magassága: 108,50 m B.f. - Feltöltés magassága: 120 m B.f. Komposztálás: szeptember 1-jétől kezdve a biológiai úton lebomló szerves hulladék külön gyűjtött részét a Telephelyen komposztálják. A keletkező földszerű anyagot a depónián a hulladék takarására használják fel. Építési és bontási hulladékok előkezelés/hasznosítás: A telephelyre az építési és bontási hulladékokat a Környezethasználó, engedéllyel rendelkező szállítási vállalkozók és a lakosság saját járműveivel egyaránt szállít, melyet feldolgozásig szelektíven deponálnak. Berendezések segítségével különböző méretű frakciókat állítanak elő, amelyeket a depónia felszínén a szállítójárművek közlekedési útjainak kialakításához, a hulladéklerakó takarásához, vagy építőanyagként használnak fel. Kapcsolódó tevékenység a Telephelyen: Állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás: 2009-ben kezdte meg a működését a társult önkormányzatok területén, lakossági vagy kisebb állattartó szervezetek elhullott állatainak fogadására, begyűjtésére létesített épület a régi dögkutak szerepének átvétele céljából. A tevékenységet a Környezethasználó végzi a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága 22.1/119/000/2011. számú engedélye alapján. A technológia részletes leírása a Te mellékletben található. A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika leírása a BAT mellékletben található. 3

4 II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁR O ZÁSA Megállapításra került, hogy a tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A hulladéklerakó hatásterülete védendő objektumokat nem érint, mivel a lerakó és a legközelebbi lakott terület közötti távolság nagyobb, mint a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet) 3. (4) bekezdésében meghatározott 500 m-es védőtávolság. A hulladéklerakó hatályos jogszabályoknak megfelelő üzemeltetésével biztosítható, hogy a hatásterület a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott 500 m-es védőtávolságot ne lépje túl. III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Felügyelőség által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni A Telephely létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 4

5 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló új hulladékkezelési technológiákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és vizsgálni kell azok bevezetésének gazdasági lehetőségeit A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a Telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: - a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, - a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, - a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanításáról, - a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, - a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, - a terület tájba illesztéséről az újrahasznosítást is figyelembe véve, - valamint arról, hogy a minimumra csökkenjenek a hulladéklerakó működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: - a légszennyezés, elsősorban a hulladéklerakó kiporzásából származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, - a forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés, - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - az aeroszolok képződése, - a tűzesetek Lerakásra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve a gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 3. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 3.1. Az erős szaghatással rendelkező hulladékok csak zárt konténerben, illetve tartályban, szagtalan hulladékok csak takarással, a porterhelést megelőzve szállíthatók. 5

6 3.2. Az építési-bontási lerakott hulladék, valamint a törmelék aprításából, osztályozásából származó termék deponálását úgy kell megoldani, hogy diffúz légszennyezést ne okozzon. A depóniák kialakításánál ügyelni kell, hogy széltől védve legyenek; lehetőség szerint három oldalról zártan Az aprítógépben mozgatott és aprított anyag, vagy csak minimálisan érintkezzen a környezeti levegővel (tehát a munkafolyamat zárt legyen), vagy vízpermet segítségével állandó nedves állapotban kell tartani A környezet porterhelésének elkerülése érdekében száraz időszakban a belső utakat rendszeresen, amennyiben szükséges naponta akár több alkalommal nedvesíteni kell. A locsolást üzemnaplóban folyamatosan, egyértelműen, ellenőrizhető módon rögzíteni kell, az erről készült dokumentációt a környezetvédelmi hatósági ellenőrzés során be kell mutatni Szárazság idején a depóniákat locsolni kell A hulladéklerakó takarásához olyan nem toxikus takaróanyagot kell használni, mely megakadályozza a hulladék meggyulladását, valamint a széleróziónak ellenáll, tehát a porképződés a takarás következtében minimális lesz A komposztálás során a technológiai utasítások betartásával kell megelőzni, hogy a környezeti levegő bűzzel terhelődjön A hulladéktestben képződő depóniagáz összetételét, mennyiségét folyamatosan vizsgálni kell. Amennyiben az összegyűjtött és megszívott gáz CH 4 tartalma eléri, vagy meghaladja a 30 V/V %-ot, azt kezelni kell. Égetéses ártalmatlanítás esetén a gáz éghető kénvegyület-tartalmának (H 2 S stb.) függvényében kéntelenítő berendezésen kell átvezetni égetés előtt a gázt A depóniagáz összetételének meghatározására elvégzendő méréseket CH 4 esetén 3 havonta, NH 3 és H 2 S komponensek esetén évente 1 alkalommal (május elejétől augusztus végéig terjedő időszak alatt) kell elvégezni. Egy mérés alkalmával legalább két kútból kell mintát venni. A mérés előkészítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy egy adott évben valamennyi működőképes kútra vonatkozóan álljon rendelkezésre adat (az előző mintavétel során használt kutak helyett más kutakból történjen a mintavétel) Amennyiben lerakott hulladékból képződő gáz mennyisége eléri a gazdaságosan hasznosítható mennyiséget, gondoskodni kell annak felhasználásáról A depónia gáz kezelő rendszer kiépülését követően elegendő az elszívott és összegyűjtött gáz vizsgálata a 3.9. pontban előírt komponensekre vonatkozóan A működőképes alsó elszívású, illetve az utólagosan fúrt felső elszívású kutak magasítását a hulladéktest magasságának növelésével el kell végezni. A hulladéktest végleges magasságának elérése után a működésképtelen alsó elszívású kutak helyett minden esetben felső elszívású kutakat kell kialakítani. 6

7 3.13. A hulladéklerakó-gáz elvezetési rendszer hatékony működését fenn kell tartani, ezt folyamatosan ellenőrizni kell és az ehhez kapcsolódó műszaki beavatkozásokat haladéktalanul el kell végezni Bármely légszennyező forrás üzemeltetésének megkezdését jelenteni kell (LAL) bejelentőlapon Az alapbejelentést követően a légszennyező anyagok kibocsátásának a mértékére éves bejelentő lapot kell benyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a tárgyévet követő év március A hulladéklerakóban keletkező gáz összetételének és mennyiségének monitoring mérését a légszennyező komponensekre vonatkozóan, valamint meteorológiai adatok gyűjtését a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében, továbbá jelen engedélyben foglaltaknak megfelelően, kell elvégezni. A tárgyévre vonatkozó vizsgálati eredményeket kiértékelve, a tárgyévet követő év április 30-ig kell megküldeni a Felügyelőségre. 4. Zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírások: 4.1. A telephelyen végzett tevékenységek nem eredményezhetnek olyan zajkibocsátást a védendő környezetben, amely meghaladja a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 5. A felszín alatti vizek és a talaj védelmében tett előírások: 5.1. Gondoskodni kell arról, hogy az üzemeltetés során a lerakó szigetelése, szivárgó rendszere ne sérüljön A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön A Telephely területén a monitoring kutak, valamint a járművek mosását és a szociális vízigényt kiszolgáló fúrt kút üzemeltetését a mindenkor hatályos jelenleg a KTVF: /2009. számon kijavított KTVF: /2008. számú vízjogi üzemeltetési engedély szerint kell végezni A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdés c) pontja, valamint a 35. (1) bekezdés a) pontja és 16. (3) bekezdés b) pontja alapján történő adatszolgáltatási kötelezettséget (Alap-adatlap és Részletes-adatlap) a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet) 1. melléklete szerinti EA alap-adatlapok (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. Benyújtási határidő: augusztus 31. 7

8 5.5. Amennyiben az alap-adatlapokban közölt adatokban változás történik, azt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdés alapján be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A bejelentést a változást követő évet követő év március 31-ig kell benyújtani 6. Felszíni vizek védelmében tett előírások: 6.1. A vízzáró kialakítású, zárt szennyvízgyűjtőből az összegyűjtött szennyvizeket engedéllyel üzemelő hígfekál előkezelő berendezésbe kell szállíttatni Az elszállításra kerülő szennyvizek minőségének meg kell felelnie a KTVF: /2006. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben tett előírásoknak A kocsimosó technológiai szennyvizeit megfelelő előkezelés után a csurgalékvíztárolóba kell vezetni A csurgalékvíz még tisztítás után sem kerülhet élővízbe A csurgalékvizek vizsgálatát félévente kell végezni. A vizsgálandó komponensek köre: általános vízkémia (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, bromid, fluorid, klorid, nitrát, nitrit, szulfát, foszfát, ammónium, p-lúgosság, m-lúgosság, karbonát-ion, hidroxid-ion, keménység, Ca, Fe, K, Na, Mg, Mn), toxikus fémek (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Zn), TPH. A vizsgálati eredmények benyújtási határideje: a tárgyévet követő év április Hulladékokkal kapcsolatos előírások: 7.1. A lerakással ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok mennyiségét - a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti besorolás alapján fajtánkénti megnevezéssel EWC kódszámmal ellátva - a H melléklet tartalmazza, az abban foglaltakat be kell tartani A Környezethasználónak a jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia A Környezethasználó a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 9. -ában előírt üzemeltetési terv alapján működtetheti a lerakót. Amennyiben változás történik az üzemeltetésben, akkor az üzemeltetési tervet aktualizálni kell, és 15 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre. Az aktualizált üzemeltetési terv benyújtásának határideje: július A hulladék beérkezésekor a Környezethasználó köteles azt ellenőrizni. Ha olyan rendellenességet észlelnek, mely az átvétel megtagadását eredményezi, a szállítmányt vissza kell fordítani, és a Felügyelőséget haladéktalanul (távközlő hálózat útján 24 órán belül, írásban 48 órán belül) értesíteni kell. 8

9 7.5. A lerakón kizárólag olyan hulladék vehető át, amelynek termelője vagy tulajdonosa alapjellemzéssel és megfelelőségi vizsgálattal igazolja, hogy a hulladék a B-3 kategóriájú hulladéklerakón lerakható. A lerakó üzemeltetője helyszíni ellenőrző vizsgálatokat köteles végezni annak megállapítására, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban leírt hulladékkal A közelebbről nem meghatározott, 99 EWC kódra végződő hulladékok átvétele során minden estben el kell végezni az átvétel szempontjából lényeges alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatát a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 1.3. c) pontja szerint A lerakásra kerülő hulladék mennyiségét hídmérlegen kell lemérni és naprakész nyilvántartást kell vezetni A depónián hulladék előkezelés (kompaktoros tömörítés) nélkül nem helyezhető el A hulladéklerakó őrzéséről folyamatosan gondoskodni kell A lerakó művelése közben, a hulladék terítésénél a szorítógát belső koronaélétől minden szelvényben el kell hagyni azt a szélességet, amely a lezáró, rekultivációs szint kialakításához szükséges. Biztosítani kell, hogy a hulladékra esett csapadék a művelés teljes ideje alatt a szorítógátak között maradjon, a szigetelt felületen A telep körüli esetlegesen elszórt hulladékot rendszeresen össze kell szedni és a hulladéklerakón kell elhelyezni A hulladéklerakó valamennyi létesítményének és berendezésének működőképességét biztosítani kell, szükség szerinti karbantartását el kell végezni A Telephelyen nem helyezhető el veszélyes és folyékony települési hulladék A hulladék közé esetlegesen bekevert, a lerakás során észlelhető veszélyes hulladékokat külön kell válogatni, azok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról, adminisztrációjáról a hatályos jogszabály [jelenleg: a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet)] előírásainak megfelelően gondoskodni kell. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklet alapján elkészített veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát a Felügyelőségre be kell nyújtani. Benyújtási határidő: július Ártalmatlanításra (lerakásra) csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve a gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A hasznosítható hulladékokat hulladékhasznosítás céljára az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni. 9

10 7.16. A lerakó üzemeltetése során a közszolgáltatás zavartalan ellátásának mindenkor elsőbbséget kell biztosítani A Környezethasználónak kell gondoskodni a hulladék öngyulladásának, illetve meggyújtásának megakadályozásáról. Öngyulladás, vagy egyéb okokból keletkező tűz, hulladék elhordás megakadályozására, valamint a csurgalékvíz képződésének csökkentésére folyamatos takarást kell alkalmazni. A hulladék takarására megfelelő mennyiségű földanyagot kell biztosítani, és napi takarást kell végezni A depónia várható beteléséről - figyelembe véve az üzemeltetési tapasztalatokat - azt megelőzően legalább 2 évvel a Környezethasználó köteles írásban értesíteni a tulajdonosokat és a Felügyelőséget A komposztálás során be kell tartani a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet] előírásait A gyűjtőkörzetben a szelektív hulladékgyűjtés bővítését és fejlesztését folyamatosan kell végezni A hulladéklerakás mennyiségének csökkentésére, az újrahasznosítható komponensek kiválogatását el kell végezni. Újrahasznosítható fém, üveg, fa, építési és bontási hulladék a hulladéklerakón nem rakható le, ezeket hasznosítókhoz kell eljuttatni A szelektíven begyűjtött hasznosítható hulladékok telephelyi válogatásának szükségességét (válogatósor telepítése) a Remondis Szolnok Zrt. (5000 Szolnok, József Attila u. 85) hulladékválogató állomása kapacitásának és a gyűjtőkörzetben keletkező hasznosítható hulladékok mennyiségének szempontjából 2 évente felül kell vizsgálni és a felülvizsgálati dokumentációt be kell nyújtani a Felügyelőségre, mely alapján a Felügyelőség dönthet a válogatósor megépítéséről. Benyújtási határidő: július 15., azt követően két évenként április A hulladéklerakó éves jelentésében külön kell adatot szolgáltatni a szelektíven begyűjtött és a válogatásra kerülő hulladékokról A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat teljesíteni kell. Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás benyújtási határideje: évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig Az üzemeltető köteles 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében foglalt ellenőrzési és megfigyelési programot végrehajtani, összefoglaló jelentést készíteni és benyújtani a Felügyelőség részére a hulladéklerakó üzemeltetése alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, a gyűjtött vizsgálati eredményekről. Az összefoglaló jelentés benyújtási határideje: a tárgyévet követő év április

11 7.26. Inert hulladékkezelés: A hasznosítható nem veszélyes hulladékok mennyiségét - a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti besorolás alapján fajtánkénti megnevezéssel EWC kódszámmal ellátva - a H melléklet tartalmazza, az abban foglaltakat be kell tartani Az építési és bontási hulladékok kezelésére kijelölt terület hulladékokkal, vagy azok kezeléséből származó anyaggal történő feltöltése tilos. Meg kell őrizni a jelenlegi terepszintet Az építési és bontási hulladékok felhalmozása a területen tilos, azok ütemes kezeléséről és hasznosításáról folyamatosan gondoskodni kell. A Telephelyen egyidejűleg gyűjthető építési és bontási hulladékok, és az azok aprításából származó anyagok együttes mennyisége nem haladhatja meg a tonnát Az építési és bontási hulladékok kezelését úgy kell végezni, hogy a lerakó napi üzemmenetét ne zavarja, illetve a lerakó későbbi rekultivációját ne akadályozza. Ennek megfelelően az építési és bontási hulladékok kezelésére kijelölt területen állandó építmény nem építhető A gipsztartalmú hulladékok teljes mennyiségének hasznosításáról gondoskodni kell, mivel azok lerakással történő ártalmatlanítása a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján B3 típusú hulladéklerakón kizárólag monodepóniában lehetséges A tevékenység során előállított aprított építési és bontási hulladékok építőanyagként történő felhasználása az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 3. -a szerinti megfelelőségi igazolás birtokában lehetséges Jelen engedély birtokában végzett hulladékkezelésből kikerülő, másodlagos hulladékok nem hasznosítható hányadának lerakással történő ártalmatlanítása nem számítandó bele az egységes környezethasználati engedélyben rögzített lerakással ártalmatlanítható tonna éves hulladékmennyiségbe Az építési és bontási hulladékok kezelését úgy kell végezni, hogy a tevékenységből kikerülő hasznosításra alkalmatlan, lerakásra kerülő hulladékok mennyisége a lehető legkevesebb legyen A komposztálás során előállított kész komposztra a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet szerinti forgalombahozatali engedélyt kell beszerezni. Ennek hiányában továbbra is hulladékként kezelendő, amely a biohulladék kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szerint a lerakó takarására engedély nélkül felhasználható, vagy hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek adható át. 11

12 8. A természetvédelemre vonatkozó előírások: 8.1. A tevékenység nem járhat a hulladéklerakóval közvetlenül határos Natura 2000 terület károsításával A szomszédos Natura 2000 területen semmilyen hulladékkezeléshez kapcsolódó tevékenység nem végezhető. 9. A monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások: 9.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melyeket az A melléklet foglal össze. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz a Felügyelőség munkatársai számára. 10. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/ ) az alábbiak esetén: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot, - a 48 órán belül nem kármentesíthető események, illetve katasztrófa esetén kialakult vészhelyzet A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. Az aktualizált havária terv benyújtási határideje: július

13 10.4. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a kárelhárítási tevékenységet - a környezetszennyezést megelőző intézkedéseket, illetve szennyezés bekövetkezésekor a kármentesítést - a Felügyelőség által jóváhagyott tervnek megfelelően haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt az üzemnaplóban rögzíteni kell A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban a rendkívüli eseményektől eltekintve előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 11. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 12. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; az elszennyeződött berendezések kezelésével; 13

14 az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával A tevékenység felhagyása után a Telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. IV. E GYÉB ELŐÍRÁSOK 1. Jelen engedély a jogerőre emelkedését követően március 31-ig érvényes. 2. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 836-8/2008. számon kiadott és KTVF: /2009., KTVF: /2009., KTVF: /2009. és KTVF: /2011. számú határozatokkal módosított egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. 3. A továbbiakban is hatályban marad a hulladéklerakó vízilétesítményeinek (4 db monitoring kút, víztermelő mélyfúrású kút, csapadékvíz elhelyezés, csurgalékvíz medence és tűzivíz tározó medence) üzemeltetésére és a csapadékvíz elvezetésére adott KTVF: /2009. számon kijavított KTVF: /2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélye (Vízikönyvi szám: 7.1/a 1 /339), és a Telephelyen levő autómosóban létesített olaj-iszapfogó műtárgy KTVF: /2006. számú vízjogi üzemeltetési engedélye, továbbá a KTVF: /2010. számon jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási terv. A hatályban maradó döntések jelen egységes környezethasználati engedély részét képezik. 4. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. 5. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőséghez benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. 6. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: - ezt hatályos jogszabály előírja; - a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; - a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdésének d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani; - az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; - a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; - a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja; - a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. 14

15 7. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. 8. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszik szükségessé. V. S ZAKHATÓS Á GI ELŐÍRÁSOK Dabas Város Önkormányzat Jegyzője /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység folytatásához kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R- 021/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához közegészségügyi szempontból az alábbi kikötéssel járult hozzá: A telephelyen kiépített monitoring rendszert a továbbiakban is üzemeltetni kell. VI. J OG KÖV E T KE ZM É N Y E K 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. -a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, melyet a Környezethasználó megfizetett. 15

16 Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Környezethasználó Dabas, 0108/2 hrsz. alatti ingatlanon lévő Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységére Engedéllyel rendelkezik, melynek érvényessége június 30-án lejár. A Környezethasználónak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdése értelmében az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálnia. A Környezethasználó ennek eleget téve december 27-én benyújtotta a Felügyelőségre a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció) és Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizetett. A kérelem alapján a Felügyelőségen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárást december 28. napján megindult. A Felügyelőség KTVF: /2011. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót, melynek határidőre eleget tett. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). 29. (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a létesítmény helye szerinti Dabas Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Dabas Város Önkormányzat Jegyzője /2012. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel megtörténtéről. Az eljárással kapcsoltban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. 16

17 Dabas Város Önkormányzat Jegyzője /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, az érvényben lévő 38/2004. (IX. 28.) a helyi környezet védelméről és a köztisztaságról szóló Dabas Város Önkormányzata Rendeletével nem ellentétes, valamint összhangban van a 24/2006. (VI. 22.) számú Dabas Városi Önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi szabályozási tervével és a helyi építési szabályzatával ezért, a Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén folytatott tevékenységre, a tervező által készített IPPC engedély felülvizsgálati dokumentáció (015/2011. munkaszámú leírás) alapján kikötés nélkül hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az ingatlanon természetvédelmi objektum nem található. Az előzetes dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység 38/2004. (IX. 28.) számú önkormányzati környezetvédelmi rendelettel nem ellentétes. Ez a szakhatósági állásfoglalás nem mentesíti a beruházót a külön jogszabályok szerint a beruházás megvalósításához szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és közműüzemeltetői hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R- 021/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: 836-8/2008. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a Remondis-OKÖT Kft. részére a Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén végzett tevékenységekre vonatkozóan. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt azóta többször is módosította. A KTVF: 836-8/2008. számú engedély érvényessége június 30-án lejár, ezért a Remondis-OKÖT Kft. az engedély felülvizsgálatát kezdeményezte. A kérelem alapján a Felügyelőség december 28-án megindította az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, és KTVF: /2012. iktatószámú és Hatóságunknál február 21-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ területén végzett tevékenység engedélyezéséhez. A felülvizsgálat során készített, az ÖkoSzenna Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (7477 Szenna, Kossuth L. u. 5.) által összeállított dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva a következőket állapítottam meg: A Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ a Dabas-Inárcs közti un. Öreg Országút mellett létesült, környezetében csak mezőgazdasági területek és akácos erdő található. A legközelebbi lakóterületek a teleptől 2-2,5 km-re találhatók. A hulladéklerakón 10 településről begyűjtött hulladék lerakását végzik, melynek során a lerakott hulladékokat kompaktor üzemeltetésével terítik el és tömörítik. A hulladékkezelő központ területén szerves hulladékok komposztálásával, illetve építési és bontási hulladékok kezelésével (gépi és kézi válogatásával, aprításával és osztályozásával) is foglalkoznak, ahol a kezelést végző gépek por-emisszióját vízpermetező használatával csökkentik. A telep vízellátását fúrt kútból biztosítják, míg a tevékenység során keletkező szociális szennyvizeket 15 m 3 -es zárt szennyvíztárolóban gyűjtik, onnan a szippantott szennyvizet a Dabas városi szennyvíztisztító telepre szállítják. A telepen dolgozók ivóvízellátására palackozott vizet biztosítanak. A hulladékkezelő központ talajvízre gyakorolt hatását négy darab monitoring kút üzemeltetésével követik nyomon. A kutak vizsgálatát félévente elvégzik, az eredmények alapján megállapítható, hogy a szervetlen komponensek (foszfát, nitrát, szulfát és ammónium) mennyisége esetenként meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti B szennyezettségi határértéket. 17

18 A depónia területén korábban 18 db alsóelszívású gázgyűjtő kutat létesítettek. A évben elvégzett próbafáklyázáshoz kapcsolódóan megállapították, hogy 11 kút sérült, míg a próbafáklyázás eredményei szerint a keletkező kis mennyiségű gáz hasznosítása nem gazdaságos. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam továbbá, hogy a közegészségügyi hatóság részéről nincs jogszabályi akadálya a hulladékkezelő központ további működtetésének, így szakhatósági hozzájárulásomat megadtam, ugyanakkor a hulladékkezelő központ területén folytatott tevékenységek környezeti hatásainak ellenőrzéséhez szükséges a meglévő monitoring rendszer további üzemeltetése. ( ) Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. A Felügyelőség KTVF: /2012. számon az eljárás ügyintézési határidejét meghosszabbította. A Dokumentáció alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Telephely Dabas külterületén (0108/2 hrsz.), a várostól É-ÉNy-i irányban, kb. 4-5 km távolságban, az Inárcs-Újhartyánt összekötő ún. Öreg országút közvetlen közelében, attól DNy-i irányban fekszik. A lerakó csak az országút felől közelíthető meg, a telep bejárata 5-6 méterre nyílik az úttól, míg a tényleges lerakó terület a Telephely bejáratától 110 méterre található. A Telephely hatásterülete védendő objektumokat nem érint, mivel a lerakó és a legközelebbi lakott terület közötti távolság nagyobb, mint a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott 500 m-es védőtávolság. A lerakási technológia biztosítja annak a levegővédelmi előírásnak a teljesülését, amelyet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) 26. -a ír elő a diffúz légszennyező források minimális légszennyezőanyag kibocsátása tekintetében. A tevékenységből származó bűzkibocsátás a fentiek ismeretében csekély mértékű, hatása a véderdősáv miatt gyakorlatilag a Telephelyen kívül nem jelentkezik. A depónia területén 18 db alsó elszívású gázgyűjtő kút került kiépítésre. Ezen kutak egy része (11 db) a hulladéktest súlya, mozgása, valamint a beszivárgott csurgalékvíz következtében megrongálódott, ezért nem alkalmas a keletkező biogáz gyűjtésére. Az előzőekre tekintettel a Környezethasználó 5 db felső elszívású kutat alakított ki. A kutakból nyert depóniagáz próbafáklyázása augusztus-szeptember folyamán megtörtént. A próbafáklyázás záródokumentációjában foglaltak szerint a gáz mennyisége, illetve a gáz összetételének 18

19 változása (az elszívás megkezdését követően a metántartalom jelentősen csökkent) egyenlőre még nem teszik lehetővé a keletkező gáz folyamatos elfáklyázását. A Telephely üzemeltetése során a depóniát tömörítik, valamint a depónia kialakításakor kitermelt és tárolt földanyaggal takarják és locsolják a kiporzás csökkentése érdekében. Az építési és bontási törmelékek kézi és gép válogatás utáni kezelése törőberendezések, dobrosta, osztályozó használata során kerül por a légtérbe. A gépek azonban rendelkeznek vízpermetezővel a por emisszió csökkentése érdekében. A Felügyelőség a véleményét a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével adta meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Telephely Dabas külterületén, mezőgazdasági illetve erdőművelésű környezetben fekszik, megközelíthető az M5-ös autópálya dabasi, illetve inárcsi leágazásaitól, az Öreg Országúton keresztül. A Telephely zajforrásai a komposzttéren az aprító és dobrosta, az építési törmelék kezelésére kijelölt helyen a kézi és gépi válogatás, törőberendezések, dobrosta, osztályozó, a depónia felszínén a szállítójárművek mozgása és ürítése. A zajkeltő berendezések szakaszosan működnek, éjszakai műszak nincs. A legközelebbi lakóterület a Telephelytől 2 km-re található. Az Engedély 6. pontjában található zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírás a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletére hivatkozik. Időközben ez a jogszabály hatályát vesztette, helyére a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet lépett, ezért az előírást a Felügyelőség aktualizálta. Felszín alatti vizek védelmének szempontjából: A Telephely vízilétesítményeinek (4 db monitoring kút, víztermelő mélyfúrású kút, csapadékvíz elhelyezés, csurgalékvíz medence és tűzivíz tározó medence) üzemeltetésére a Környezethasználó KTVF: /2009. számon kijavított KTVF: /2008. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel (a továbbiakban: Üzemeltetési engedély) rendelkezik, melynek alapján a monitoring kutakat félévente kell mintázni. Az elmúlt évek monitoring eredményei alapján megállapítható, hogy a figyelő kutak közül a D/D és a D/C jelű figyelő kutakban több alkalommal is (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációkat mértek nitrát (max. 288 mg/l), szulfát (max. 371 mg/l) és ammónia (max. 20 mg/l) komponensek tekintetében. Felszín alatti vízvédelmi szempontból a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -ába foglalt intézkedésnek a monitoring kutak az Üzemeltetési engedélyben előírt mintázása megfelel. A benyújtott Dokumentáció szerint a telepen vízhasználat csak a járművek mosására és szociális célra történik, melyhez a vizet a tüzivíz tározó medence mellett lévő fúrt kútból (víztermelő mélyfúrású kút) nyerik. Az Üzemeltetési engedélyben előírt kitermelhető vízmennyiség rétegvízből 3,6 m 3 /nap, illetve 1314 m 3 /év. A benyújtott Dokumentáció szerint a víztermelő kút átlagos vízhozama 2-3 m 3 /nap, melyből a szociális vízigény mennyisége 0,5 m 3 /nap, azonban emberi fogyasztásra a kút vizét nem használják, az ivóvíz ellátás palackozott vízből történik. 19

20 Vízbázisvédelmi szempontból a Telephely működése az előírások betartása mellett a környezetre nincs kedvezőtlen és terhelő hatással. A tárgyi Telephelyen a Környezethasználó a hulladéklerakási tevékenység mellett a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységet végez, melyre vonatkozóan adatszolgáltatásra köteles a 35. (1) bekezdés a) pontja alapján. Az adatszolgáltatást a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. melléklete szerinti EA alapadatlapok (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. FAVI-ENG köteles tevékenység a Telephelyen: Az Engedély T mellékletében szereplő csurgalékvíz tároló medence, valamint a válogató csarnokban helyet kapó, veszélyes hulladékok gyűjtésére létesített gyűjtőhely. Amennyiben az alap-adatokban változás következett be (az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben) azt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdés alapján minden esetben be kell jelenteni a Felügyelőségre a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új adatlapon. A Felügyelőség KTVF: /2010. számon a hulladéklerakási tevékenységre vonatkozó FAVI-ENG adatlapokat elfogadta. A Telephelyen folytatott hulladéklerakási tevékenyég a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ezért az abban foglaltak szerint kell bejelentési kötelezettséget teljesíteni. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A tárgyi terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 2. számú melléklet 2. a) pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének B) része alapján nitrátérzékeny terület. Felszín feletti vizek védelmének szempontjából: A Környezethasználó a Telephely csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan Üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, mely november 30-ig érvényes. A Felügyelőség az előírásait a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet figyelembevételével adta meg. A Telephelyen levő autómosóban létesített olaj-iszapfogó műtárgy KTVF: /2006. számon külön önálló és hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Környezethasználó KTVF: /2010. számon jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási tervvel rendelkezik. 20