KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Pilisszentkereszt szennyvizeinek szentendrei bevezetése előzetes vizsgálati eljárás Előadó: Horváth Kinga dr. Bálint-Mikolcsó Eszter dr. Horváth Zoltán Halász Péter Jagasicsné Gábor Ildikó Kiss Enikő Papp Tímea Tőzsér Károly H A T Á R O Z A T A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán utca 3.; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a Körkép Kft. (1133 Budapest, Vág u. 5., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy Pilisszentkereszt szennyvizei szentendrei bevezetésének [Pilisszentkereszt szennyvíztelep és a szennyvíznyomó-vezeték szennyvíztelepi indulópontja (0+000) és a csobánkai csatlakozási pont (6+864) közötti szakasz] jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős vízjogi létesítési engedélyek, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyek birtokában kezdhető meg. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 I. ALAPADATOK: A Kérelmező adatai: Neve: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Székhelye: 2600 Vác, Kodály Zoltán utca 3. A tervezett tevékenység rövid leírása: A műtárgy neve: Pilisszentkereszt Szentendre regionális szennyvízelvezető vezeték Az építendő vezeték teljes hossza: 6, 864 km Az építendő vezeték: D160 méretű PN10 nyomásra méretezett KPE cső, a csőszálak elektrofittinges hegesztéssel készülnek, a cső fölé teljes hosszában jelző szalag kerül. A vezeték kezdő és végpontja közötti szintkülönbség: 138,00 m. A tervezett szennyvízmennyiség: 300 m 3 /d. A szennyvízvezeték feladata: Pilisszentkereszt és Kiskovácsi-puszta kommunális szennyvizének elvezetése a befogadó csobánkai csatlakozásáig. A nyomócső a meglevő Pilisszentkereszti szennyvíztisztító telep területén tervezett átemelő mögötti tolózáraknából indul (tervezési határ a kerítés vonala: 0+000). A tervezett nyomóvezeték alsó (befogadó felőli) csatlakozási pontja a korábban kiépült Csobánka-Pomáz közti DN 200 szennyvíz nyomóvezeték sz. és sz. közutak csatlakozási pontjában levő km szelvénye (tervezési végpont: a vezeték km szelvénye). A tervezett szennyvízvezeték a sz. főút északi szabályozási vonalán belül, annak árokrendszerében kerül kiépítésre. A szennyvízvezeték kiépítése két ütemben történik: I. ütemben megépül a vezeték és km szelvények közötti szakasza, II. ütemben az átemelő és a vezeték és km sz. közötti szakasz, ahol az egymástól független, időben eltolt munkaműveleteket váltakozó sorrendben ugyanaz a géplánc végzi. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelem: 1. A szennyvízelvezető hálózat üzembe helyezésének elsődleges feltétele, hogy a tervben említett különálló szennyvízátemelő vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen, továbbá a Szentendrei szennyvíztisztító telep fejlesztés utáni műszaki átadás-átvétele megtörténjen. 2. A Szentendrére történő átvezetés műszaki átadás-átvételét követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (a továbbiakban: Felügyelőség), amellyel egy időben a szennyvíztisztító telep megváltozott funkciójára való tekintettel meg kell kérni rá a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását. 3. Az üzemen kívül helyezett műtárgyakat le kell üríteni, ki kell takarítani, áramtalanítani kell, csőkötéseket meg kell szüntetni. Tolózáraknák fedlapjait ki kell javítani és le kell zárni. 2

3 4. Az átépítés alatt biztosítani kell, hogy a szennyvíz elvezetése és tisztítása akadálytalanul történjen. 5. A szennyvízcsatornába elvezetett szennyvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) 4. sz. melléklete Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén érvényes határértékeknek, melyek a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 20. (1) bekezdése, továbbá a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) 12. (3) bekezdése, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. -a alapján minden kibocsátóra vonatkoznak. 6. Az építés ideje alatt a tervezett nyomócső sz. főút vízelvezető árkával egybeeső nyomvonalán ideiglenes csapadékvíz elvezetésről gondoskodni kell. 7. A nyomócső kiépítése után az útárkot eredeti állapotában helyre kell állítani. 8. Az építési munkák és a földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj, illetve talajvíz-szennyeződést a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a szükséges környezetvédelmi lépéseket meg kell tenni, valamint azokat jóvá kell hagyatni, illetve engedélyeztetni. 9. Az építési munkálatok és a létesítmény üzemelése/üzemeltetése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favr.) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 10. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. 11. A csatornaépítési munkálatok során keletkező kommunális szennyvizet zárt mobil egységekben kell gyűjteni és elszállítani. 12. A földmunkák során felhasznált talaj, ágyazati réteg, illetve töltőanyag talajmechanikai tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem károsítják. Hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Ki kell alakítani a veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését. Kérem a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációban bemutatni ennek tervezett rendszerét és a hulladékkezelő partnereket. A tervezett létesítmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékokra érvényes 3

4 kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően az engedélyesnek meg kell győződnie. A veszélyes hulladékok elszállítását a Felügyelőség felé SZ kísérőjegyen dokumentálni kell. 4. Minden, a létesítés és a tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel szóló 164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet előírásait. 5. A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet), illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait. 6. A tevékenysége során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget értesíteni kell. Táj- és természetvédelem: 1. A teljes kivitelezést az út szabályozási vonalán belül kell megoldani. 2. A kikerülő anyag folyamatos elszállításáról gondoskodni kell, a munkaárok mellett csak a munkavégzéshez közvetlenül szükséges anyagmennyiség tárolható a lehető legkisebb terület-igénybevétellel. 3. Az igénybevett terület helyreállításának módjára a vízjogi létesítési engedélyezési tervben javaslatot kell tenni. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírása: A tervezett, Pilisszentkereszt Szentendre regionális szennyvízelvezető vezeték létesítése nem járhat a környezet a talaj, a talajvíz és a levegő szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. Pomáz Város Önkormányzat Jegyzője /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírása: A tevékenység megvalósításánál az érvényben lévő 17/2002. (IX. 25.) számú Kt. rendelettel elfogadott szabályozási terv, és helyi építési szabályzatában előírt, a területre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, az abban foglalt rendelkezéseket be kell tartani. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. 4

5 E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Kérelmező megbízásából a Tervező kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyhez csatolta az általa elkészített, Pilisszentkereszt szennyvizeinek szentendrei bevezetésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Kérelmező a Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 109. bb) pontja szennyvíz gyűjtőhálózat méretmegkötés nélkül felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, vagy Natura 2000 területen alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A kérelem alapján a Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást december 11. napján megindította. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren ( közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Pilisszentkereszt, Csobánka, Pomáz Önkormányzat Jegyzőinek. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Pilisszentkereszt Önkormányzat Jegyzője 4/2011. számú levelében, Csobánka Önkormányzat Jegyzője február 25-én megküldött záradékolt közleményében, Pomáz Önkormányzat Jegyzője a április 12. napján érkezett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. 5

6 A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságot. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a szennyvizek szentendrei bevezetéséhez közegészségügyi szempontból hozzájárult, hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, a rendelkező részben foglalt kikötésen túl az alábbiakat állapította meg: A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötéssel megadható. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Fenti állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvényben, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. (1) bekezdésének b) pontjában biztosított jogkörömben és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a alapján alakítottam ki. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, illetékességemet a Korm. rendelet 4. (2) bekezdése és 2. számú melléklete állapítja meg. Kikötésemet az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. -a alapján tettem meg. Pilisszentkereszt Község Jegyzője /2010. számú, Csobánka Község Jegyzője 203/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a tevékenység engedélyezéséhez, hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Pomáz Város Jegyzője /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötéssel hozzájárult a tevékenység engedélyezéséhez, hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az előzetes vizsgálati dokumentáció és az érvényben lévő 17/2002. (IX. 25.) számú Kt. rendelettel elfogadott szabályozási terv, és helyi építési szabályzatban foglaltak alapján a tervezett szennyvíz vezeték két ütemben történő kiépítése helyi védelem alatt álló területet, területrészt, illetve védendő építményt nem érint. A Felügyelőség KTVF: /2011. számú végzésében felszólította a Kérelmezőt, hogy az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló 275/2004 (X. 8.) Korm. Rendelet 14. melléklete alapján a NATURA hatásbecslési dokumentációt július 1. napjáig terjedő határidővel nyújtsa be. Ezt követően a Felügyelőség KTVF: /2011. számú végzésével az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét - a hiánypótlások szakmai értékelésének időigényességére tekintettel 30 nappal meghosszabbította. A Kérelmező március 29. napján érkeztetett leveléhez mellékelten a Felügyelőség részére megküldött Natura 2000 hatásbecslési dokumentációval a KTVF: /2011. számú végzésben előírt tényállás tisztázásnak csak részben tett eleget, ezért a Felügyelőség KTVF: /2011., valamint KTVF: /2011. számú végzésében tényállás tisztázás céljából 6

7 további dokumentációk benyújtására szólította fel a Kérelmezőt, aki annak május 16. napján, valamint június 27. napján érkeztetett beadványával eleget tett. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Felszíni, felszín alatti vízvédelmi és talajvédelmi szempontból: Víziközmű és felszíni vízvédelmi szempontból a Felügyelőség előírásait a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint adta meg, továbbá figyelembe vette a felszíni víz szennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletben foglaltakat. A Felügyelőség a vízjogi létesítési engedély kiadásánál figyelembe vette a Szentendrei Szennyvíztisztító Telepre vonatkozóan KTVF: /2008. számon kiadott vízjogi létesítési engedélyben szereplő kapacitás bővítését, miszerint az m 3 /d-re való kapacitásbővítés után a szennyvíztisztító telep képes lesz fogadni a rávezetett 300 m 3 /d többlet szennyvízmennyiséget. Előírásaimat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet figyelembevétel adtam meg. Előírásaim kialakításánál figyelembe vettem a favr. 2. számú melléklét, mely szerint a tárgyi terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékenynek minősíthető. A favr. 8. -ának b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség előírásait a Hgt., a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján írta elő. A dokumentációban foglaltak szerint a tervezett tevékenység telepítése, végzése, illetve felhagyása során keletkező hulladékok kezelése a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások figyelembevételével fog történni. 7

8 A tervezett tevékenységből eredően hulladékgazdálkodási szempontból nem származhatnak jelentős környezeti hatások. Az előzetes vizsgálat által bemutatott tevékenység környezetre gyakorolt hatása hulladékgazdálkodási szempontból nem jelentős. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Felügyelőség előírásait a dokumentáció vizsgálata után, a Rendelet, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki. Környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása levegőtisztaság-védelmi szempontból a Rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével a dokumentációban foglaltak alapján nem szükséges. A dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a Rendelet 4. mellékletében található tartalmi követelményeknek, abban részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. Az üzemelés során levegőtisztaság-védelmi szempontból nem kell számolni jelentős mértékű levegőterheléssel. A dokumentációban a létesítési fázis levegőminőségre gyakorolt hatásai részletes bemutatásra kerültek. A tevékenység során a levegőminőségre az építés során jelentkező (munkagödör kiásása és betemetése munkafázisok) előkészítésből és szállításból adódó porterhelés fejt ki hatást. A munkagépek, és szállítójárművek légszennyezőanyag kibocsátása okozhat kismértékű levegőterhelést. Ez azonban tekintettel arra, hogy a légszennyezőanyagok a légtérbe kerülve felhígulnak, továbbá, hogy a kibocsátás lokális és időszakos, nem jelent nagy növekedést, jellemzően a munkaterületen, illetve annak közvetlen környezetében fejti ki hatását. Ezek a hatások a létesítés időszakára korlátozódnak. A kiporzás mértékét, illetve annak hatásterületét a dokumentáció IV.4. fejezete tartalmazza, mely alapján a porkibocsátás hatásterülete a munkavégzés helyétől számított kb m-en belül értelmezhető. A porkibocsátás megelőzésére, csökkentésére a kivitelezés során folyamatosan locsolóautóval portalanítást végeznek. A kitermelt talajt elszállításig ill. visszatöltésig földnedves állapotban tartják. A dokumentáció a jogszabályi előírásoknak megfelelően bemutatja a tervezési terület jelenlegi alap légszennyezettségét, felhasználva az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatait, valamint a vonalforrások esetében a légszennyező anyagokra számított koncentrációk hatástávolságait, ábrázolását, melyeket annak 4, 5, 7 és 8. számú ábrái tartalmaznak. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Tervező által készített munkaszámú dokumentáció zajvédelmi fejezetében leírtak, illetve zajmérések és számítások eredményei alapján megállapítható, hogy a tervezett munkálatok és a hozzá köthető közlekedés által okozott zajterhelés a legközelebbi védendő építményeknél nem haladja meg a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben előírt határértékeket. A gépeknek és berendezéseknek kizárólag vezetéképítési munkákhoz kapcsolódó működtetése okoz zajkibocsátást. A nyomvonal jórészt erdőterületek mellett halad. A számú összekötő út mellett fekvő lakóépületek a vezeték nyomvonalához legközelebb 150 m távolsága találhatók, ahol az egyenértékű A-hangnyomásszint nagysága ezen vizsgálati helyeknél zajterhelési határérték túllépést nem fog okozni, a jogszabályban előírt határérték biztonsággal teljesül. A szállításhoz kapcsolódó zajkibocsátás a használni kívánt járművek csekély száma miatt elhanyagolható, érdemi zajterhelés növekedést nem idéz elő. 8

9 A tervezett munkálatok során a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt követelmények teljesülnek. Megállapítható, hogy a tevékenység zajvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást. Természetvédelmi szempontból: A Felügyelőség a Dokumentációt a tényállás tisztázás során benyújtott kiegészítésekkel elfogadja. Megállapítható továbbá, hogy a tervezett létesítménynek várhatóan nem lesz jelentős hatása a természeti környezetre. Tárgyi beruházás a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet alapján országos jelentőségű védett természeti területet, továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban Natura kr.) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rend. alapján Pilis-Visegrádi-hegység elnevezésű (HUDI20039 kóddal) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (továbbiakban: Natura 2000 területet) érint, valamint majdnem a teljes szakaszon a határoló területek is ezen természetvédelmi szempontú kijelölés alatt állnak. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 31. -a értelmében Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A Tvt. 28. (2) bekezdése szerint továbbá a nemzeti park elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. A Natura kr. 4. (1) bekezdése szerint Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1 3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A 10. (7) bekezdés szerint pedig A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. A benyújtott Dokumentáció, valamint az elvégzett hatásbecslés alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás a rendelkező részben tett táj- és természetvédelmi előírások érvényesítése esetén a természetvédelmi célokkal nem ellentétes, a Natura 2000 területet nem veszélyezteti. A Felügyelőség a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 197/2011. számú táj- és természetvédelmi szempontból adott véleményét a természetvédelmi előírások meghatározásánál figyelembe vette. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. 9

10 A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. (2) bekezdése, a Rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdésére és 72. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján hivatalában és a honlapján ( valamint a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Pilisszentkereszt, Csobánka, Pomáz Önkormányzat Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni annak közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. 10

11 Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, július 8. Dolla Eszter s. k. igazgató Kapják: ügyintézői utasítás szerint 11