H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: Fax: 06/

Átírás

1 Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: Fax: 06/ Szám:248-1/2014/VH. számú példány Tárgy: Békéscsaba, külterület 0339/6 hrszú ingatlanon lévő halastavak vízjogi üzemeltetési engedélye Hiv. szám: - Vízikönyvi szám: Gyula/1604 HATÁROZAT I. A Zöldprofil Kft. (5600 Békéscsaba, Rákóczi u. 40.) részére engedélyt adok arra, hogy a Békéscsaba külterületén lévő halastavakat a... munkaszámon készített vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv Üzemeltetési Szabályzatában foglaltaknak és az alábbi előírásoknak megfelelően fenntartsa és üzemeltesse. Az engedélyezett vízilétesítmények: 1. Helye: Békéscsaba külterület 0339/6 hrsz., az ingatlan nagysága 23,5335 ha. Tulajdonos: Bellér Zoltán és Fabó István 2. A vízilétesítmények funkciója: elsődlegesen: akvakultúra-gazdálkodás, extenzív haltermelés, másodlagosan horgászat (2-5 évenkénti lehalászási ciklushoz kapcsolódóan). II. 3. Az engedélyezett vízilétesítmények adatai: Tavak:

2 Tavak jele Tavak rendeltetése 2/12 Tó vízfelülete (ha) Átlagos vízoszlop magassága (m) Bruttó térfogat (m 3 ) Tavak vízszintje (mbf) 1. sz. tó Termelő tó 15,00 2, ,50 2. sz. tó Tároló tó 0,67 1, ,50 Összesen 15, A tórendszer belső rézsűvédelme: biológiai, rizómás nádterítés. Töltések: Az. 1. sz töltés hossza: 1639 m, a 2. sz. töltés hossza 257 m, a töltések - koronaszélessége: 4,0 m - magassága: 88,00 mbf - rézsűhajlása: 1:2 1:3 A töltések rézsűvédelme: füvesítés. Az ellátó területek adatait a műszaki leírás pontja tartalmazza. Halágyak: Név Hossz (m) Szélesség (m) Fenékszint végszelvényben (mbf) 1. sz. halágy Fenékszint leürítő műtárgynál v. töréspontnál (mbf) 84,00 84,50 Esés (%) 0, sz. halágy ,90-0, sz. halágy ,90 84,55 0,0007 Recirkulációs csatorna: - hossza: 1935 m - fenékszélessége: 4,0 m - átlagos mélysége: 1,5 m - rézsűhajlás: 1:2 - betorkolás: Réti 3-1 csatorna bo fm szelvénye Műtárgyak: Műtárgy Műtárgy típusa Beépítés helye Hossz Küszöbszint

3 3/12 jele (m) (mbf) 1T Ø 60 tiltós csőáteresz szolgalmi terület 12,60 83,90 (betorkolás a Réti 3-1 csatorna bal o fm szelvényébe) 2T Ø 60 tiltós csőáteresz 1. sz. töltés fm szelvénye 20,60 84,00 (betorkolás a recirkulációs csatorna fm sz. 3 Ø 60 csőáteresz Recirkulációs csatorna fm 12,60 84,00 Vízmércék: Beépítve a Réti 3-1 csatorna 1T jelű, az 1. sz. tó 2T jelű műtárgyak al- és felvízi oldalán, a 2. sz. tó 2.sz. töltés fm szelvényében oszlopon elhelyezve. 3. Vízellátás A tavak vízellátása a Gerlai holtág (kezelő: Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság) fm szelvényéből a Réti csatornán (kezelő: KÖVIZIG), a Réti-3 (tulajdonos: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata) és a fm szelvényébe csatlakozó Réti 3-1 (tulajdonos: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata) csatornákon keresztül történik az engedélyezett Recirkulációs csatorna igénybevételével. Az egyszeri feltöltéshez a belvizes vízkészlet, a nyári vízpótlási igény visszaduzzasztott öntözővízből oldható meg. Az 1. sz. tó feltöltése a Réti 3-1 csatorna fm szelvényébe provizórikusan telepített elektromos szivattyú használatával, a 2. sz. tó feltöltése az 1.sz. tóból a 2. sz. szivattyúzási helyre telepített szivattyúval valósítható meg. Az egyszeri, illetve az 1. sz. tó esetében 3-4 évente történő feltöltéséhez engedélyezett vízmennyiség: m 3 felhasználni engedélyezett vízmennyiség (éves vízpótlás): m 3 /év engedélyezett egyidejűleg kivehető vízsugár: 55 l/s vízkészlet jellege: felszíni víz III. kat. vízhasznosítás jellege: halgazdasági célú vízhasználat vízigénybevétel meghatározásának módja: nem mért a vízkivétel időtartama: egyszeri feltöltés január 15- március 31-ig, vízpótlás március 1 november Lecsapolás A vízelvezetés a Gerlai holtág fm szelvényébe torkolló Réti csatorna, Réti-3 csatorna Réti 3-1 csatorna vonalon történhet a halastó leürítő műtárgyán keresztül. A lecsapolási idő max. 33 nap. A halastavak lecsapolási adatai:

4 4/12 Tavak jele Befogadó neve, szelvény (m) Lecsapolandó víz mennyisége m 3 Lecsapolási idő (nap) Lecsapolás módja 1. sz. tó Réti 3-1 csatorna ,08 gravitációsan sz. tó 1. sz. tó ,22 szivattyúzással Összesen (évi max.) (évi max.) 33 Az üzemeltetni engedélyezett vízilétesítmények további műszaki adatait KÖRÖS-AQUA Tervezési, Beruházási és Kereskedelmi Kft. K számon készített terve tartalmazza. III. A vízilétesítmények üzemeltetésére vonatkozó előírások: 1. A tavak az üzemeltetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően üzemeltethetők. 2. A tiltók működőképességét és a vízmércék leolvashatóságát folyamatosan biztosítani kell! 3. Az üzemeltetni engedélyezett vízilétesítmények műszaki állapotát rendszeresen felül kell vizsgálni és a tapasztaltakat az üzemnaplóban kell rögzíteni. 4. A Réti 3-1 csatornába vezetett lecsapoló víz minőségének ki kell elégíteni az alábbi határékeket: Mintavételi hely: a Réti 3-1 csatorna szelvénye, 1T műtárgy előtt Szennyező anyagok Határérték Mértékegység Megjegyzés ph 6,5-9,0 - T Dikromátos oxigénfogyasztás (KOI k ) 75 mg/l T Biokémiai oxigénigény (BOI 5 ) 25 mg/l T Szerves oldószer extrakt (SZOE) 5* mg/l T Összes nitrogén 25 mg/l T Ammónia-ammónium- nitrogén 5 mg/l T Összes szervetlen nitrogén 20 mg/l T Összes foszfor 5 mg/l T Összes lebegő anyag 50 mg/l T Megjegyzés: *: növényi és állati zsírok esetében a határérték háromszoros (T): 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mell. 3. időszakos vízfolyás befogadó kategória 5. A belvízelvezetés a halastavi vízellátással és lecsapolással szemben elsőbbséget élvez.

5 5/12 6. Az üzemeltetőnek a lecsapolásra kerülő víz mennyiségi és minőségi mérésére vonatkozó önellenőrzési tervet kell benyújtania jóváhagyásra az I. fokú vízügyi hatósághoz a határozat jogerőre emelkedését követően 30 napon belül. 7. Az üzemeltetéssel kapcsolatban be kell tartani a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság K /2014. ikt. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat! 8. A vízhasználat a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet előírásai szerint gyakorolható. 9. A vízátadás (feltöltés és lecsapolás) időpontjait és az átadott víz mennyiségét a helyszínen üzemnapolóban rögzíteni kell. A vízigényt az öntözőrendszer mindenkori üzemeltetőjéhez be kell jelenteni, azzal vízszolgáltatási szerződést kell kötni. 10. A lecsapolás konkrét időpontját az I. fokú vízügyi hatósághoz, valamint a KÖVIZIGhez előzetesen be kell jelenteni. 11. A tevékenység nem eredményezheti a felszín alatti víz és földtani közeg B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 12. A vízilétesítmények üzemeltetését környezetszennyezést kizáró módon kell végezni úgy, hogy a Gerlai- és a Réti csatornákba, felszín alatti vízbe szennyező anyag nem kerülhet. 13. Amennyiben az üzemeltetés során szennyezés történik az azonnali elhárítás megkezdése mellett annak az I. fokú vízügyi hatósághoz való bejelentéséről haladéktalanul gondoskodni kell. 14. Az I. fokú vízügyi és vízvédelmi hatóság jogosult az 1. pontban foglalt mintavételi helyen előzetes bejelentés nélkül is a szennyvízkibocsátás mennyiségét és minőségét ellenőrizni. 15. Ezen engedélyt mellékleteivel együtt meg kell őrizni és az ellenőrzésre jogosult szervek felhívására rendelkezésre kell bocsátani. IV. Be kell tartani a Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága BEH/01/1555-2/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásokat: 1. Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját, ide értve a Gerlai holtág csatorna halgazdálkodási vízterületet. 2. Forgalmazási- céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat. 3. Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők. 4. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe 5. halhústermelési vagy takarmányozási célból a halgazdálkodási hatóság engedélyével helyezhetők ki. 6. Haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvény (továbbiakban: Hhvtv.) végrehajtására kiadott 133/2013.

6 6/12 (Xll.29.) VM rendeletben (továbbiakban: Vhr.) szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető. 7. Az idegen és nem honos fajoknak haltermelő létesítménybe történő telepítése az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet és a Vhr. alapján végezhető. 8. A tavak üzemeltetése, halászata, horgászata során a jogosult köteles betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvényt és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29) VM rendeletet. 9. A halastórendszer lecsapolócsatornájából történő vízszennyezés esetén, mely érinti a Gerlai holtág csatorna halgazdálkodási vízterületet haladéktalanul értesíteni kell a halászati hatóságomat Makarovné Demeter Edit halászati felügyelőt a 20/ telefonszámon, aki tovább értesíti az érintett vízterület halgazdálkodási jogosultját. 10. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. V. 1. Az engedélyezett vízilétesítmények a IV. felügyeleti kategóriába tartoznak. 2. A vízjogi üzemeltetési engedély október 30. napjáig hatályos. 3. A tulajdonos vagy az üzemeltető személyében beállott minden változást az I. fokú vízügyi hatóságnak 30 napon belül be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik. VI. A határozat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, mint országos vízügyi hatóságnak címzett, de a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságához (5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 9.) 4 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja: ,- Ft, melyet a jogorvoslati kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság számú számlájára. A befizetés megtörténtét igazoló bizonylatot a fellebbezéshez csatolni kell. A fellebbezési határidő elteltével fellebbezés hiányában jelen határozat jogerőre emelkedik.

7 7/12 INDOKOLÁS A Zöldprofil Kft. (továbbiakban: Kft.) kérelmet nyújtott be az I. fokú vízügyi hatósághoz, melyben kérte a Békéscsaba, külterület 0339/6 hrsz-ú ingatlanon épült halastavak vízjogi üzemeltetési engedélyének kiadását. A kérelemhez csatolta a február 21-én megtartott műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvét, valamint a... munkaszámon készített vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervet. Az Kft. a halastavak építésére a /2014. iktatószámú, december 31. napjáig hatályos vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezett. A vízjogi létesítési engedélyben rögzítésre került, hogy a halastavak üzembe helyezésének feltétele, hogy a Réti-3 és Réti 3-1 csatornák vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezzenek. Az I. fokú vízügyi hatóság a 247-1/2014/VH számon a hivatkozott csatornák fenntartására és üzemeltetésére vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki. A csatornák tulajdonosa és üzemeltetője Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az érintett ügyfeleket /2014. ikt. számon értesítettem az eljárás megindításáról, részükről észrevétel, nyilatkozat a mai napig nem érkezett. Az eljárás során a /2014. ikt. sz. végzéssel hiánypótlást rendeltem el az eljárási díj megfizetésére. A kérelem nem felelt meg teljes körűen a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, többször módosított 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak, ezért kérelemmel kapcsolatos hiánypótlást rendeltem el a /2014. iktatószámú végzésben, amelyet a Kft. a határidő lejárta előtt teljesített. A rendelkezési jogot tulajdoni lap másolat szemlével igazolták. Az ingatlan tulajdonosai Bellér Zoltán és Fabó István a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához hozzájárultak. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Gerlai holtágra és Réti csatornára vonatkozó kezelői hozzájárulását K /2014. ikt. számú nyilatkozatában feltételekkel megadta. A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során az alábbi szakhatóságok bevonására került sor: Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága. Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula; A Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága szakhatósági állásfoglalását BEH/01/1555-2/2014. iktatószámon adta meg, feltételeit a IV. fejezetben írtam elő. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Körös-vidéki Vízügyi Hatóság Gyula (5700 Gyula, Városház u. 26.) /2014. számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Zöldprofil Kft. (5600 Békéscsaba, Rákóczi u. 40.) részére a Békéscsaba, külterület 0339/6 hrsz.-ú ingatlanon megépült halastó vízjogi üzemeltetési engedélyének kiadásához. A kérelmet és a csatolt tervdokumentációt áttanulmányoztam és az alábbiakat állapítottam meg: A halastó a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvény alkalmazásában (2. 7. bekezdés) haltermelési létesítmény, ezért a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek telepítésére is kiterjed. A halastó üzemeltetése halászati hatóságomnál 13. sorszámon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet a Gerlai holtág csatornát (Országos Halgazdálkodási Adattárnál nyilvántartott víztérkód: ) érinti,

8 8/12 halgazdálkodási jogosultja a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.) Továbbá megállapítottam, hogy a kérelem szerinti tevékenységi megfelel a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII törvényben rögzített követelmények közül a haltermelésre és a haltermelési létesítményekre, a halászatra, illetve a horgászatra vonatkozó előírásoknak. A fentiekre való tekintettel a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához szakhatósági állásfoglalásomat a határozatom rendelkező részében megadott feltételekkel adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a KET. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 14.9 pontja határozza meg a fellebbezési díjat. A Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi igazgatóság hatáskörét és illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (Xll.27.) Kormányrendelet 14. (1) bekezdése teszi lehetővé. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/D (6) bekezdésben és a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvény ban biztosított jogkörömben eljárva a Hhvtv. 4. (2), 14 (2), (3), 20 (1), (3) bekezdéseire hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése alapján hoztam meg. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula /214. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásának feltételeit a rendelkező rész IV/1. pontjában írtam elő, állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Körös-vidéki Vízügyi Hatóság (5700 Gyula, Városház u. 26.) /2014. iktatószámú megkeresésében a Zöldprofil Kft. (a továbbiakban: Kft.) kérelmező részére, a Békéscsaba, külterület 0339/6 hrsz.-ú ingatlanon megépült halastó vízjogi üzemeltetési engedélye kiadásához kért szakhatósági állásfoglalást. A megkereséshez csatolták a Körös-Aqua Tervezési, Beruházási és Kereskedelmi Kft. által elkészített, K munkaszámú Engedélyezési tervdokumentáció a Zöldprofil Kft. Békéscsabai 23,53 ha-os halastó üzemeltetéséhez című tervet. Az eljárás során az alábbiakat állapítottam meg. Az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság /2012. iktatási számú határozatával vízjogi létesítési engedélyt adott a Kft. részére, hogy a Békéscsaba, külterület 0339/6 hrsz.-ú ingatlanon halastavakat építsen, illetve a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság /2014. iktatószámú határozatával vízjogi létesítési engedélyt adott a Kft. részére a Békéscsaba, külterület 0339/6 hrsz.-ú ingatlanon épülő tóhoz kapcsolódó víziállások megépítésére. A /2012. iktatási számú határozat szerint építeni engedélyezett vízilétesítmények megépültek, ezért a Kft. kéri a halastó vízjogi üzemeltetési engedélyének a kiadását. A halastavat akvakultúra-gazdálkodásra, extenzív haltermelésre és horgászatra kívánják használni. A víziállások létesítése későbbi időpontban kerül kivitelezésre. A halastavak megvalósult létesítményei:

9 9/12 Helye: Békéscsaba, külterület 0339/6 hrsz. 1. sz. tó (Termelő tó) 14,6335 ha 2. sz. tó (Tároló tó) 0,6807 ha 1. sz. töltés 2,1581 ha 2. sz. töltés 0,3961 ha 1. sz. ellátó terület (kivett töltés) 0,5593 ha 2. sz. ellátó terület (kivett udvar és út) 0,8924 ha 3. sz. ellátó terület (Fásított terület) 1,0308 ha Recirkulációs csatorna ( 1935 fm) 2,0541 ha Kivett árok 0,2585 ha Kivett út 0,8700 ha Összesen: 23,5335 ha A tavak területi magába foglalják a megépült halágyak (1. sz. halágy 0-70; 1. sz. halágy ; 2. sz. halágy 0-510) területét is. A tavak egyszeri feltöltése a Gerlai- és a Réti csatornákon évente a január 15. és március 31. közötti időszakban szállított belvizes vízkészletből valósul meg. A nyári vízpótlási igény kielégítése május 1. és augusztus 31. közötti időszakban a Gerlaiholtág szelvényébe torkolló Réti-csatorna, a Réti-3 (0+342 fm szelvényébe csatlakozó) és a Réti 3-1 csatornákon visszaduzzasztott öntözővíz biztosításával történik a Recirkulációs csatorna igénybevételével. Az 1. sz. tó feltöltése a Réti 3-1 csatorna fm szelvényébe provizórikusan telepített elektromos szivattyú használatával, a 2. sz. tó feltöltése az 1. sz. tóból a 2. sz. szivattyúzási helyre telepített szivattyúval valósul mag. A lecsapolás a Gerlai-holtág szelvényébe torkolló Réti csatornán, a Réti-3 csatorna nyomvonalán (0+1770), a Réti-3 csatorna szelvényébe csatlakozó Réti 3-1 csatornán, valamint a Réti 3-1 csatorna szelvényébe torkolló halastó leürítő műtárgyán keresztül történik. A lecsapolási idő 15 nap. Az extenzív haltenyésztési technológia mellett takarmányozás legfeljebb a kora tavaszi időszakban tervezett. A halastavi lecsapoló víz a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. (a továbbiakban: Fvr.) pontja alapján szennyvíznek minősül. Erre való figyelemmel a szennyvízkibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket az Fvr. 25. (1) bekezdésének rendelkezése szerint kell meghatározni. Békéscsaba település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet melléklete alapján nem tartozik a nitrátérzékeny területek közé. A szennyvíz minőségi követelményeit az Fvr. 19/A alapján, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, módosított 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban: Hér.) 2. számú melléklet időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés határértékeiként határoztam meg. (A Gerlai- és a Réti csatornák időszakos vízfolyásnak minősülnek.) A nitrogén-formákat érintően nem alkalmazva a Hér. nevezett mellékletének (3) lábjegyzetében foglaltakat, ezért azok egyedi határértékként jelennek meg. A nitrogén-formák egyedi határértékének előírását az alábbiak indokolták: az extenzív haltenyésztés keretében a tavaszi takarmányozással bevitt tápanyag valószínűsíthető hasznosulása miatt az abból származó primer szennyezőanyag képződéssel nem kell számolni. a Gerlai-holtág rendelkezésemre álló vízminőségi adatsora nem indokolja a Hér. 2. sz. melléklet (3) lábjegyzetében foglaltak alkalmazását.

10 10/12 a mindenkori táp-, vagy pótvíz minőségének ellenőrzése a leendő üzemeltető érdekébe tartozik, továbbá a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 25.) KvVM rendelet 8. (2) bekezdés rendelkezése szerint ez előírás is számára, továbbá az Fvr. 11. (1) bekezdés rendelkezése értelmében a kibocsátó csak az általa okozott többletszennyezésért felel. Az üzemeltető lecsapolóvíz kibocsátása az Fvr. 27. (2) bekezdés ca) pontja szerint önellenőrzésre kötelezett, tekintettel arra, hogy a Kft. 15 m 3 /üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet bocsát közvetlenül felszíni befogadóba. Mindezek miatt a rendelkező rész 3. pontjában rögzített előírás indokolt. A mintavételi helyet az Fvr. 14. (4) bekezdése, továbbá a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló, módosított 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 8. (2), (3) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően állapítottam meg. További vízvédelmi előírásaimat a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotának védelme érdekében tettem, összhangban a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, valamint az Fvr. vonatkozó rendelkezéseivel. A halastó helye Békéscsaba, külterület 0339/6 hrsz. nem képezi részét országos jelentőségű védett természeti- és Natura 2000 területnek. A vízilétesítmények nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély kötelesek. A benyújtott dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett a felszíni vizek, a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg minősége védelmére vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények érvényesülnek, így a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához hozzájárultam. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendeletben biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése szerinti módon, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésének a) pontja alapján, az ott meghatározottakra kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. A szeptember 10. napjától hatályos a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.), melynek 10. (1) bekezdés 12) pontja alapján területi vízügyi és vízvédelmi hatóságként a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet 16. -ában foglaltak szerint a rendeletet a szeptember 10-én folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell. A Korm. rendelet 18. (2) bekezdés l) pontja alapján a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság jogutódja. Előzőek miatt a Felügyelőség a /214. ikt. számú szakhatósági állásfoglalásában meghatározott vízvédelmi szempontú feltételeit saját hatáskörben érvényesítettem. A halastavi lecsapoló víz a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. (a továbbiakban: Fvr.) pontja alapján szennyvíznek

11 11/12 minősül. Erre való figyelemmel a szennyvízkibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket az Fvr. 25. (1) bekezdésének rendelkezése szerint kell meghatározni. Megállapítottam, hogy a beruházással érintett terület a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bek. a) ac) pontja alapján nitrát-érzékeny terület. A szennyvíz minőségi követelményeit az Fvr. 19/A alapján, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, módosított 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban: Hér.) 2. számú melléklet 3. időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés határértékeiként határoztam meg. (A Gerlaiholtág és a Réti csatornák időszakos vízfolyásnak minősülnek.) Megállapítottam, hogy az extenzív haltenyésztés keretében a tavaszi takarmányozással bevitt tápanyag valószínűsíthető hasznosulása miatt az abból származó szennyezőanyag képződéssel nem kell számolni; az extenzív haltenyészési technológia mellett takarmányozás legfeljebb a kora tavaszi időszakban, illetve késő ősszel (teleltetésre felkészüléskor, szükség esetén) tervezett; a terület nitrát-érzékeny; a nitrogén-formákat érintően a Hér. nevezett mellékletének (3) lábjegyzetében foglaltak alkalmazásának nem volt helye. a mindenkori táp-, vagy pótvíz minőségének ellenőrzése a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 25.) KvVM rendelet 8. (2) bekezdése alapján az üzemeltető feladata. Az üzemeltető lecsapolóvíz kibocsátása az Fvr. 27. (2) bekezdés ca) pontja szerint önellenőrzésre kötelezett, tekintettel arra, hogy a Kft. 15 m 3 /üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet bocsát közvetlenül felszíni befogadóba. Erre való tekintettel került előírásra az önellenőrzési terv benyújtása. A mintavételi helyet az Fvr. 14. (4) bekezdése, továbbá a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló, módosított 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 8. (2), (3) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően állapítottam meg. További vízvédelmi előírásaimat a felszíni vizek, a felszín alatti vizek állapotának védelme érdekében tettem, összhangban a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, valamint az Fvr. vonatkozó rendelkezéseivel. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett vízgazdálkodási, vízvédelmi jogszabályi akadálya nincsen. A határozatot a Kr. 10. (1) és (3) bekezdésében és a 2. sz. melléklet 12. pontjában biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése és 72. (2) bekezdése szerinti módon, A vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. (továbbiakban: Vgt.) 29. (1) bekezdésében és a vízgazdálkodási hatósági jogkör

12 12/12 gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) 5. (1), (3) bekezdésében foglaltak szerint kiadtam. A Korm. r. 5. (5) bekezdésében foglaltak alapján az engedély hatályát határozott időben állapítottam meg, figyelemmel a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 26. (1) bekezdésében foglaltakra. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés előterjesztésének határidejét a Ket. 99. (1) bekezdése alapján állapítottam meg. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díjának ,- Ft összegben való megállapítása és befizetése a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rend.) 1. számú melléklete I , és 28. pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően történt. A vízjogi engedélyezési eljárás jogorvoslati eljárás díjának megállapítása a KvVM r. 2. (4) bekezdése szerint történt. Fellebbezés esetén a benyújtandó fellebbezési kérelem példányszámáról a Ket (4) bekezdésére figyelemmel rendelkeztem. Egyben tájékoztatom, hogy a szeptember közötti időszak a 34-8/2014. HKME végzés szerint üzemzavarnak minősül, és a Ket. 33. (3) bek. g) pontja szerint az ügyintézési hatásidőbe nem számít bele. Tájékoztatom, hogy a vízhasználat után a Vgt. 15/C. (1) bek. l) pontja alapján vízkészletjárulékot nem kell fizetni. A Vgt. 15/C. (2) bekezdése alapján a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a vízhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget. Kérem, hogy a mellékelt A adatlapot 15 napon belül szíveskedjék visszajuttatni az I. fokú vízügyi hatósághoz. Gyula, október 14.