Ikt. sz.: KTVF: /2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes környezethasználati engedélye Elıadó: Pataki Szilvia Papp Tímea Brenkus Károly Nevelıs Gábor Józsa Judit Mellékletek: Te melléklet: Technológiai leírás L melléklet: Pontforrások és határértékek Z melléklet: Zajkibocsátási határértékek Zsille Ákosné A melléklet: Rendszeres és alkalmi dr. Hoblyák Júlia jelentéstételi kötelezettségek H A T Á R O Z A T A Dunamenti Erımő Zrt. (2440 Százhalombatta, Erımő út 2., Cg , a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Százhalombatta, Erımő u. 2. szám alatti - a 0204, 2611/1, 2611/3, 2611/5, 2611/8, 0207, 2662, 2663/1 és 2663/2 hrsz-ú ingatlanokon lévı - telephelyen végzett tevékenységére vonatkozóan a Felügyelıség által a KTVF: /2005., KTVF: /2007., KTVF: /2007., KTVF: /2009. és KTVF: /2009. számú határozatokkal módosított KTVF: /2005. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: Engedély) és a benyújtott teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint: I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A Környezethasználó adatai: Neve: Dunamenti Erımő Zrt. Székhelye: 2440 Százhalombatta, Erımő u. 2. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: , ig, péntek: ig

2 2. A telephely adatai: Címe: 2440 Százhalombatta, Erımő u. 2. Helyrajzi szám: Százhalombatta 0204, 2611/1, 2611/3, 2611/5, 2611/8, 0207, 2662, 2663/1, 2663/2 Környezetvédelmi Területi Jel: KTJ IPPC Létesítmény : EOV koordináták: X: Y: NOSE-P kód: A telephelyen végzett tevékenység TEÁOR 08 száma: Villamosenergia-termelés A tevékenység jellemzıi: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú mellékletének 1. Energiaipar pontja alapján 1.1. Tüzelıberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenı hıteljesítménnyel. 4. A tevékenység kapacitása: Összes beépített villamos kapacitás: MW Összes felhasznált földgáz mennyisége: 1200 Mm 3 /év Összes felhasznált tüzelıolaj: t/év Összes bevitt energia: 45 PJ Összes elıállított villamos energia: GWh/év Összes elıállított hıenergia: 5,5 PJ/év II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁR O ZÁSA Levegıvédelmi szempontból érintett terület: A létesítmény hatásterületét a légszennyezés terjedésének törvényszerőségei határozzák meg. A hatásterület határát a dokumentációban közölt, ill. ismertetett modellen alapuló számítások szerint elsıdlegesen a két domináns pontforrás (P2-4 és P5-7) közötti távolság felezıpontja köré rajzolt 5,412 km sugarú kör metszi ki a felszínen. Az így kijelölt hatásterületen belül fekszik a fıváros D-Ny-i határának legdélebbre esı pontja alatti 12,0 km-es Duna-szakasz, a sőrőn lakott területek közül maga Százhalombatta városa, Érd városának a 6-os-7-es úttal párhuzamos vasútvonaltól D-re esı része a fıvároshoz kapcsolódó városrész kivételével, továbbá az óváros, Érd-Ófalu, valamint a Csepel-szigeten Halásztelek D-Ny-i része, Szigethalom Ny-i szegélye és Tököl települések. Zajvédelmi szempontból érintett terület: A fent ismertetett hatásterület magába foglalja a zajterheléssel, továbbá természet-, táj- és talajvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási szempontból elsıdlegesen érintett területeket. 2

3 Vízvédelmi szempontból érintett terület: A fent ismertetett hatásterület magába foglalja az érintett Duna-szakaszt és a Benta-patak vonalát, mint vízszennyezési hatásokkal leginkább terhelt és vízminıségi haváriák lehetıségével leginkább fenyegetett vízkörnyezeti területeket. Természetesen az az elméletileg meghatározható terület, amelyen a hatások kimutathatók, a vázoltnál jóval nagyobb. Tágabb értelemben, elsısorban táj-, víz- és talajvédelmi szempontból a nyersanyag- és energiaszállítás vonalai a megjelölt területen kívül is érintettek, és az is nyilvánvaló, hogy a régió egészének levegıminıségét befolyásolja a Dunamenti Erımő (a továbbiakban: Erımő) kibocsátása. III. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETİ LEGJOBB TECHNIKA Az üzemeltetett technológia ismertetését jelen határozat Te melléklete tartalmazza. IV. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános elıírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (a továbbiakban: Felügyelıség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi Minden olyan módosítás, amely az R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentıs változtatásnak minısül, csak a Felügyelıség által történt engedélyezést követıen valósítható meg A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelıséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettıl eltérı kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgıs beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítı intézkedéseket A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttmőködésre, a szennyezı anyagok kibocsátására, valamint a felelısségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági elıírásokat, határértékeket A létesítmény mőködésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megırizni, ellenırzés során a Felügyelıség képviselıje számára hozzáférhetıvé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelı tájékoztatást adni A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelıen kell mőködtetni. 3

4 2. Az elérhetı legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó elıírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelızése, illetıleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhetı legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell mőködtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerıre emelkedésétıl mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentésérıl, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelızésérıl, illetıleg az elérhetı legkisebb mértékőre csökkentésérıl, hulladékképzıdés megelızésérıl, illetıleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésérıl, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelızésérıl és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentésérıl, tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Víz- és talajvédelmi elıírások 3.1.A Felügyelıség által jóváhagyott önellenırzési tervet felül kell vizsgálni, kiegészíteni a hımérsékleti monitoring tervvel és be kell nyújtani a Felügyelıségre. Határidı: október Az önellenırzés keretében végzett negyedévenkénti mérések eredményeit a felszín alatti vizek negyedéves monitoring tervétıl el kell különíteni az adatszolgáltatás során, és beküldeni a Felügyelıségre. Határidı: tárgyév április 30., július 31., október 31., január A KTVF: /2007. számú összevont vízjogi üzemeltetési engedélyben elıírtakat a mőködés során be kell tartani. 3.4.Tárgyi területen lévı olajtartályok környezetében létesített 8 db monitoring kút (OÁ-1; OÁ-2; OÁ-3; OÁ-4; OÁ-5; OÁ-6; OÁ-7; OÁ-8 jelő figyelıkutak) mintázását a KTVF: /2007. számú összevont vízjogi üzemeltetési engedélyben elıírtaknak megfelelıen negyedévente kell végezni. 3.5.Tárgyi terület bontási munkálatainak környezetében kialakított monitoring kutakat (Bo-1; Bo-2; Bo-3; Bo-4; Bo-5; Bo-6; Bo-7 jelő figyelıkutak) a KTVF: /2009. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben elıírtaknak megfelelıen kell üzemeltetni, a kutakat negyedévente kell mintázni. 4

5 4. Hulladékokkal kapcsolatos elıírások 4.1.A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelıen a tevékenységet a hulladékképzıdés megelızésével, a keletkezı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélı ártalmatlanításával kell végezni. 4.2.A tevékenység során keletkezı hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a továbbkezelést elısegítıen szelektíven kell győjteni, és további kezelésre csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezı szervezetnek szabad átadni. Az üzemi hulladékkezelı (győjtı stb.) létesítményeket az üzemi szabályzatnak megfelelıen kell üzemeltetni. 4.3.Az Erımő területén a munkahelyek és üzemi győjtıhelyek között történı belsı szállítás is csak dokumentáltan történhet. 4.4.A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint a veszélyes hulladékot eredményezı tevékenységrıl anyagmérleget kell készíteni - amelynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenı anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkezı termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét. 4.5.Veszélyes hulladék a keletkezésétıl számítva legfeljebb 1 évig tartható a győjtıhelyen, az üzemeltetési szabályzatban elıírt módon. 4.6.A Környezethasználó köteles a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. Korm. rendelet) szerinti bevallást megküldeni a Felügyelıségre minden év március 1-jéig. A közszolgáltatónak átadott települési hulladékról nem kell adatszolgáltatást teljesíteni. 4.7.A Környezethasználó köteles a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet elıírásai szerint elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervérıl 2 évente beszámolót kell készíteni, a Felügyelıségre benyújtani. Határidı: június A Középtávú Hulladékgazdálkodási tervben szereplı Cselekvési programban kitőzött célok teljesítésérıl, a terv felülvizsgálatáról 3 évente beszámolót kell küldeni a Felügyelıségnek. A Cselekvési program teljesítésének személyi, tárgyi és anyagi feltételeirıl gondoskodni kell. 5. Zajvédelmi elıírások 5.1.Környezethasználó minden olyan változást, mely az üzemi létesítmény zajkibocsátásának változását eredményezi, köteles a Felügyelıségnek 30 napon belül írásban jelenteni, a változás okainak részletezésével. 5.2.A Környezethasználónak a Z mellékletbe foglalt zajkibocsátási határértékeket meg kell tartania. 5

6 5.3.A G3 projekt - F repowering és a G4-projekt fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmény teljes kapacitású mőködése közben okozott zajterhelés ne lépje túl a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében a területi funkciónak megfelelı sorban szereplı határértékeket, továbbá teljesüljenek az egész létesítményre a jelen határozat mellékletében elıírt zajkibocsátási határértékek is. Ezt a próbaüzem közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményben bizonyítani kell, és meg kell küldeni a Felügyelıségre. 5.4.A G3 projekt - F repowering és G4-projekt megvalósulását követıen a teljes Erımő zajkibocsátásának monitorozása végett kétévenként vizsgálni kell a telephely zajkibocsátását. A zajkibocsátás mérési jegyzıkönyvet be kell nyújtani a Felügyelıségre a megvalósulás évének október 31. napjáig. 6. Levegıvédelmi elıírások 6.1.A technológiából származó légszennyezı anyagok kibocsátási határértékeit az L melléklet III. pontja tartalmazza, melyeket az üzemeltetés során folyamatosan be kell tartani. 6.2.A levegı terhelésének minimalizálása érdekében a hatályos jogszabályban elıírt levegıvédelmi követelményeket az elérhetı legjobb technika alkalmazásával kell teljesíteni. [Ezeket jelenleg a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.] 6.3.A tüzelıberendezéseket a technológiai elıírásoknak megfelelıen kell üzemeltetni. A technológiai elıírások betartását és a berendezések mőszaki állapotát folyamatosan és fokozottan ellenırizni kell. 6.4.A technológiai elıírások betartásával, a berendezések karbantartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 6.5.A légszennyezı források és az ezekhez tartózó technológiai berendezések üzemvitelérıl folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenırzés során azt bemutatni. Az üzemnaplót a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 16. -ban foglalt elıírásoknak megfelelıen kell vezetni. 6.6.Új pontforrások létesítése esetében a légszennyezı források alapbejelentését a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. -ban elıírtaknak megfelelıen meg kell tenni Határidı: használatbavételi engedélykérelemmel egyidejőleg 6.7. A levegı terhelésének ellenırzése: Az Erımő az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı anyagainak kibocsátási határértékeirıl szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 10/2003. rendelet) alapján, a 7. -ban elıírt berendezésekre folyamatos emisszió mérırendszert épített ki, melynek üzemeltetésére az alábbi elıírások vonatkoznak: 6

7 A mérırendszerrel a füstgáz kén-dioxid, nitrogén-oxid, szén-monoxid, szilárd anyag és oxigén koncentrációértékeit, valamint a füstgáz hımérsékletét, nyomását, nedvességtartalmát és térfogatáramát kell mérni A mérırendszer üzemeltetését a 10/2003. rendelet 7. -ban, valamint a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet (a továbbiakban: 17/2001. rendelet) 13. -ban foglalt elıírások betartásával kell végezni A folyamatos kibocsátásmérés eredményeit a 10/2003. rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint kell feldolgozni és értékelni. - A mérırendszert ki kell terjeszteni mindazon újonnan létesített tüzelıberendezésekhez tartozó pontforrásokra is, melyek a 10/2003. rendelet 7.. hatálya alá tartoznak. - Az új források telepítése révén a már meglévı mérırendszerhez kapcsolt mérıköröknek meg kell felelnie a 17/2001. rendelet 9. -ban foglalt követelményeknek Azon pontforrások esetében, melyek nem tartoznak a 10/2003. rendelet hatálya alá, a légszennyezı források kibocsátásának méréssel történı ellenırzését a 17/2001. rendelet elıírásainak megfelelıen kell elvégezni A dízel aggregátok esetében a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló, többször módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. számú mellékletének 7. pontja állapítja meg a kibocsátási határértékeket. Azonban ezen elıírások nem vonatkoznak és kibocsátási határértéket sem kell kiadnia a Felügyelıségnek azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. A források alapbejelentése és légszennyezı anyag kibocsátásának éves bejelentése kötelezı, azonban mérési kötelezettsége a Környezethasználónak ezen pontforrásokra vonatkozóan nincs A légszennyezı források légszennyezıanyag kibocsátásának ellenırzésérıl készült vizsgálati jegyzıkönyveket be kell nyújtani a Felügyelıségre a 17/2001. rendelet 17. -ban foglaltaknak megfelelıen. 7. A monitoringra és az adatszolgáltatásra vonatkozó általános elıírások 7.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A melléklet tartalmazza A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi elıírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz. 7

8 7.4. A Környezethasználó köteles jelentést készítni a monitoringköteles adatokkal kapcsolatban, valamint a folyamatjelzık minden rendkívüli, kiugró adatáról valamint minden ezen adatokon alapuló elemzésrıl. 8. Az eltérı üzemállapotra vonatkozó elıírások 8.1. Az üzemszerő állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni a havária tervben foglaltakkal összhangban és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelıséget A normálistól eltérı mőködés esetén a Környezethasználó köteles azonnal és tényszerően rögzíteni az eseményt és a megtett intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat a Felügyelıségnek 8 napon belül megküldeni A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom mőszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés mőködési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésrıl (monitoringról), mintavételrıl, elemzésrıl, kalibrációról, vizsgálatról, mérésrıl, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek, illetve bármely értékelésrıl, elemzésrıl, melyet ilyen adatok felhasználásával készítettek A monitoring rendszerben feltárt, határértéket meghaladó koncentráció mérése esetén a Környezethasználó köteles az adatok tudomására jutása után haladéktalanul értesíteni a Felügyelıséget A Környezethasználó köteles a Felügyelıséget írásban a rendkívüli eseményektıl eltekintve elıre értesíteni az alábbi esetekeben: a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; a létesítmény teljes vagy részleges leállása, mely valószínőleg meghaladja az egy éves idıtartamot; a létesítmény teljes vagy részléges újraindítása leállás után. 9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek A Környezethasználó köteles a Felügyelıségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 8

9 10. A tevékenység felhagyására vonatkozó elıírások A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (továbbiakban Kvt.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott elıírásoknak megfelelı felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerıs engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggı technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételrıl a Felügyelıség elızetes állásfoglalását kell kérni A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok elıírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körő feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: - a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetıségeivel; - a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetıségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; - az elszennyezıdött berendezések kezelésével; - az épületek bontásából keletkezı hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetıségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerıre emelkedése után, a vevı környezetvédelmi követelményekrıl való tájékoztatása mellett történhet. V. A SZAKHATÓSÁGOK ELİÍRÁSAI Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése: A villamos épület és a kazánok azbesztmentesítése során a környezeti levegı terhelését minimalizálni, valamint a munkavállalók védelmét biztosítani kell. VI. E GYÉB ELİÍRÁSOK Az engedély a jogerıre emelkedést követıen december 31-ig érvényes. Jelen engedély jogerıre emelkedésével egyidejőleg a KTVF: /2005., KTVF: /2007., KTVF: /2007. és KTVF: /2009. KTVF: /2009. számú határozatokkal módosított KTVF: /2005. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. 9

10 Továbbra is hatályban maradnak a következı határozatok: KTVF: /2007. Egységes vízjogi üzemeltetési engedély VKSZ: D.2/3/1535 KTVF: /2009. Egységes vízjogi üzemeltetési engedély módosítása KTVF: 610-5/2010. Egységes vízjogi üzemeltetési engedély módosítása KTVF: /2009. A Bo-1; Bo-2; Bo-3; Bo-4; Bo-5; Bo-6; Bo-7 jelő figyelıkutak vízjogi üzemeltetési engedélye Az engedélyben rögzített követelményeket és elıírásokat 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - az R. figyelembevételével - felül kell vizsgálni. A teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt november 30-ig kell a Felügyelıségre benyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta elıtt 6 hónappal a Felügyelıségre benyújtott, a hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelı tartalmú, teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhetı. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: ezt a hatályos jogszabály elıírja, a kibocsátások mennyiségi vagy minıségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, a Környezethasználó tevékenységében az R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentıs változtatást kíván végrehajtani, az elérhetı legjobb technikában bekövetkezett jelentıs változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények elıírása szükséges, a mőködtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; a tevékenység olyan jelentıs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, a tevékenység során jelentıs szennyezıdés következik be. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági elıírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidıre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentıs megváltozása esetén, a Felügyelıség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására az R. 20. (12) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a megfelelıen irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó elıírásai a módosítást nem zárják ki. 10

11 VII. J OG KÖV E T KE ZM É N Y E K 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban elıírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejőleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft. E döntés ellen a közléstıl számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való elıterjesztésére nincs lehetıség. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Magyar Államkincstárnál vezetett számú elıirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS A Környezethasználó részére 50 MWth-ot meghaladó bemenı hıteljesítménnyel mőködı tüzelıberendezések üzemeltetésére vonatkozóan a Felügyelıség Engedélyt adott július 12-én a Környezethasználó teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelıségre az R. 20. (8) bekezdése alapján, a meglévı, jogerıs Engedélyben foglalt követelmények és elıírások 5 éves felülvizsgálatára. A Környezethasználó a Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A fenitek alapján a Felügyelıség az eljárást július 12. napján megindította. A Felügyelıség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján az eljárás 11

12 megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket, valamint a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren ( közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá közhírré tétel céljából megküldte az Erımő helye szerinti Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıjének. Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıje 9111/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelıséget a közlemény közhírré tételérıl. Az érintett nyilvánosság részérıl észrevétel nem érkezett. A Felügyelıség, figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra, megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötését a Felügyelıség a rendelkezı részbe foglalta. Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıje /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a Környezethasználó mőködéséhez. Indokolásként megállapította, hogy a Környezethasználó Erımő u. 2. szám alatt található létesítményeiben és minden ahhoz mőszakilag kapcsolódó helyhez kötött mőszaki egységeiben folytatott tevékenységekre vonatkozóan rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel. A jogerıs engedélyben foglaltakhoz képest a telephely mőködésében olyan mértékő változás nem történt, amely a szakhatósági hozzájárulás megtagadását vagy feltételekhez kötését indokolná. A benyújtott teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Felügyelıség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkezı részben elıírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Levegıvédelmi szempontból: A teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak vizsgálatát követıen a levegı védelmével kapcsolatos elıírásokat a Felügyelıség a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többször módosított 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet, a 10/2003. rendelet, valamint az R. figyelembevétele alapján tette. A Felügyelıség a gázturbinákra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket (a mőködı, és a késıbbiekben létesítendı berendezések esetében egyaránt) a 10/2003. rendelet 4. -a és 4. számú melléklete; a gızkazánokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a 10/2003. rendelet 4. -a, 2. és 3. számú mellékletei alapján; a gázfogadó állomás kialakítása során létesítendı technológiai tüzelıberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékeket a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések légszennyezı anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirıl szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján adta meg. A dokumentációban szereplı modellszámítások eredményei alapján a telephely levegıtisztaság-védelmi szempontok szerint megállapított hatásterülete mindkét domináns 12

13 pontforrás (P 2-4 és P5-7) esetében 4600 m sugarú kör (a G1 és G2 blokkokhoz tartozó pontforrások esetében 2358 illetve 3256 m). Az Engedélyben szereplı 5,412 km sugarú, légszennyezıanyagok terjedése alapján megállapított hatásterület magában foglalja a zajterheléssel, táj- és természetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási szempontból elsıdlegesen érintett területeket, valamint vízvédelmi szempontból az érintett Duna-szakaszt, és a Benta-patak vonalát is. Levegıtisztaság-védelmi szempontból a Környezethasználó jelenleg mőködı berendezései megfelelnek az elérhetı legjobb technológia (BAT) követelményeinek, illetve a benyújtott dokumentációk alapján a G3 és a G4 projekt megvalósítása során telepítésre kerülı berendezések is meg fognak felelni a vonatkozó BAT kritériumoknak. A telephelyen üzemelı, illetve a G3 és a G4 projekt kapcsán létesíteni kívánt valamennyi pontforrásra vonatkozóan megállapításra kerültek a mérési kötelezettségek. A kén-dioxid, illetve a nitrogén-oxid kibocsátás éves maximum értékére vonatkozó elıírás jelen határozatban történı szerepeltetése nem szükséges, mivel a kén-dioxid, illetve a nitrogén-oxid kibocsátási kvótát az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség külön határozatban írja elı, illetve annak betartását ellenırzi. Szállítást csak érvényes környezetvédelmi jogosítással rendelkezı gépjármő bonyolíthat. elıírás törlésre került, mivel a környezetvédelmi jogosítás (zöldkártya) meglétének ellenırzése nem a Felügyelıség hatásköre, ezért erre vonatkozóan elıírást sem kell tennie. A közlekedı utakat szükség szerint takarítással, locsolással pormentesíteni kell. elıírás törlésre került, mivel a telephely jellemzı légszennyezıanyag kibocsátói a tüzelıberendezések, illetve a szállításból eredı porterhelés kis mértékő a csekély szállítási tevékenység miatt (jelentısebb anyagszállítás csak az új beruházások megvalósítása kapcsán fordulhat elı). Zajvédelmi szempontból: A dokumentáció alapján a létesítmény mőködése során a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben, illetıleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben elıírt követelmények teljesülnek. A Felügyelıség a Z mellékletben megállapított zajkibocsátási határértékeket a helyi adottságok, a környezet beépítettsége és a területhasználat, valamint az üzemeltetési körülmények figyelembevételével határozta meg. Vízvédelmi szempontból: A telephelyen folytatott tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: favr.) elıírásainak megfelelıen kell eljárni. A favr. 8. b) pontja értelmében: A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mőködtetését és az adatszolgáltatást. 13

14 A Felügyelıség által KTVF: /2006. számon jóváhagyott önellenırzési terve december 31-ig érvényes, ezért a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenırzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 3. (5) bekezdése szerint be kell nyújtani a felülvizsgált önellenırzési tervet. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az Erımő mőködése során ipari nem veszélyes, veszélyes és települési jellegő hulladékok keletkeznek. A termelt hulladékok kezelése megfelelı, a veszélyes hulladékot munkahelyi és üzemi győjtıhelyeken győjtik. Az Erımő területén szelektív hulladékgyőjtés mőködik. A hulladékokat engedélyezett hulladékkezelınek adják át. Az Erımő azbesztmentesítése során az eltávolított veszélyes hulladék kezelése elıírások szerint történik. A Környezethasználó a PCB tartalmú berendezéseit a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet által elıírt határidı elıtt leszerelte és hulladékkezelınek adta át. A Környezethasználó KTVF: 768/2007. ügyiratszámú egyedi hulladékgazdálkodási tervét a Felügyelıség jóváhagyta, a és évrıl szóló beszámolót elfogadta. A 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti bevallásokat a Környezethasználó minden évben benyújtotta. A Felügyelıség elıírásait a Hgt. alapján tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: A telephely ipari területnek minısül, azon biológiailag aktív felület nem található, a felülvizsgált területnek természetvédelmi és tájvédelmi funkciója nincs. * Összességében a felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telep üzemszerő mőködése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékő környezeti kockázattal, mely a környezı területek használatát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, mőszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény mőszaki jellemzıinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának és a megteendı intézkedések elınyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelıség. A határozat rendelkezı részében foglalt elıírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Felügyelıség a fentiek és a Kvt. 66. (1) bekezdésének b) pontja, az R. 20. (8) bekezdése alapján, a Ket. 71. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkezı részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelıség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvt., az R., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi 14

15 levegıvédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok elıírásait. A tevékenység környezetet terhelı kibocsátásainak megelızése érdekében, a környezeti elemeket terhelı kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezık csökkentésére, illetıleg megszüntetésére irányuló, az elérhetı legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelıség a Kvt. és az R. értelmében írta elı. A Ket. 72. (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelıség az R. 20. (8) bekezdésében meghatározott eljárási határidın belül határozott, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidı leteltének napja: szeptember 24. Az ügyintézési határidıbe nem számítanak be a Ket. 33. (3) bekezdésében foglaltak. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvt. 96./B (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségérıl az R a, a bejelentési kötelezettségrıl a Kvt a alapján rendelkezett a Felügyelıség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása az R. 20. (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelıség jelen engedély VII. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. A határozatot a Felügyelıség a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében nyilvánosságra hozza, a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren közzéteszi, valamint - közhírré tétel céljából - megküldi az Erımő helye szerinti Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıjének. A határozat elleni fellebbezés lehetıségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidırıl a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a Felügyelıség a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KR.) 1. számú melléklet III. fejezetének 1.1. és pontjai alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjáról a KR. 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelıség környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. 15

16 Jelen döntés fellebbezés hiányában a közléstıl számított 10. munkanapot követı napon jogerıre emelkedik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény idıben utolsóként történt kifüggesztését követı 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, szeptember 22. Dolla Eszter s. k. igazgató 16

17 TE MELLÉKLET- a KTVF: /2010. számú határozathoz Technológiai leírás Alkalmazott technológia A technológia elvi vázlata Az erımővi körfolyamat lényege a fosszilis tüzelıanyagban lévı, kémiailag kötött energia felszabadítása légfeleslegben történı elégetéssel. Eközben mintegy C hımérséklető és bar nyomású gız keletkezik, mely gızturbinára vezetve nagy nyomatékú forgó mozgást hoz létre. A turbináról a munkát végzett gız a kondenzátorba kerül, ahol hıelvonás hatására kondenzálódik. A csapadékvizet kondenzszivattyúk egy táptartályba viszik, miközben elıször kisnyomású elımelegítıkön, majd tápszivattyúk révén nagynyomású elımelegítıkön keresztül jut a kazán párologtató rendszerébe. A turbinákkal egy tengelyre szerelt háromfázisú generátorokban kv áram indukálódik, mely kv-ra feltranszformálva kerül be az országos villamostávvezeték hálózatba. C üzem A C üzem berendezései 2005-ig hideg tartalékként szerepeltek, jelenleg a C6 turbina generátor mőködik. Az üzemeltetés során keletkezı villamos áram a 120 kv-os alállomásra kerül betáplálásra. F üzemek A 215 MW-os összteljesítményő F üzem összesen 6 blokkból áll, melyek az alábbi egységeket tartalmazzák: kazán, gızturbina, generátor, fıtranszformátor. A blokkok felépítése gyakorlatilag megegyezı, az esetleges különbségek a technológia általános ismertetése kapcsán nem relevánsak. A kazánokban 670 t/h, 168 bar nyomású, 535 C -os túlhevített és 36 bar nyomású 535 C-os újrahevített gızt állítanak elı földgáz és erımővi tüzelıolaj elégetésével 8 db automatizált olaj-gáz fenékégıvel történik a tüzelıanyag égetése. A tőztérbe 2 db nyomóventillátor szállítja 2-2 kalorifer és 1-1 Ljungström léghevítın keresztül a mintegy 300 C -os levegıt. A földgáz és a tüzelıolaj külön vezetékeken keresztül jut a kazánba, az átfolyás mennyiségi szabályzókkal és egyedi gyorszárókkal tartható kontrol alatt. A kazán természetes keringéső, 1 dobos, membránfalas, nyomott tőzterő. A túlhevítı, újrahevítı és eco főtıfelületek a kazán 2. és 3. huzamában lettek elhelyezve. Az égés során keletkezett 120 C -os füstgáz acélcsatornán kerül a 200 m magas kéménybe. Valamennyi csatorna beleértve a füstcsatornákat is szigetelt. A túlhevített gızhımérséklet tartását elı- és véghıfok szabályzók biztosítják vízpermet befecskendezésével, újrahevített gız esetében ez recirkuláltatott füstgáz és vízbefecskendezés alkalmazásával történik. A kazánvízbe zárt rendszeren keresztül kis mennyiségben az alábbi vegyi anyagok kerülnek: trisó, karbo-hidrazin, eliminox, ammónia, nátronlúg. A lúgfelesleg elvezetése szakaszosan történik, lúghőtın és nyomáscsökkentın keresztül egy 120 m³-es tartályba. A sótalanított víz 2 db 8 bar nyomású vezetéken érkezik a kazánhoz. Egy blokk 250 t/h pótvizet képes szállítani a fıkondenzátorba. A fı kondenzszivattyú 13-bar-ral szállítja a vizet 3 kisnyomású elımelegítın keresztül a gáztalanítóval ellátott táptartályba. Az elımelegítık főtését a fıturbinák biztosítják. A tápvizet tápturbinás szivattyú viszi a kazándobba, egy nagy nyomású elımelegítın keresztül, melynek főtését ugyancsak a fıturbina megcsapolásával biztosítják. Innen a tápvíz 240 C-kal lép a kazándobba. A fıturbina a 165 bar nyomású és 535 C -os 17

18 frissgızt szabályzó szelepeken keresztül fogadja, majd alakítja át annak energiáját forgási energiává. A fıturbina kondenzációs, egyszeri újrahevítéses, akciós és reakciós fokozattal rendelkezik. A turbina egytengelyes, négyházas elektrohidraulikus szabályozással van ellátva. Névleges teljesítménye a tengelykapcsolón 220 MW, névleges fordulata /perc. A fıgız-, szabályzó- és felfogó szelepek mozgatásához 30 bar nyomású, tőzálló folyadékot használnak, melynek tároló tartályai a turbina elıtt és alatt találhatóak. A folyadékot szőrıkön és hőtın keresztül szivattyú viszi a rendszerbe. Ugyancsak a turbina elıtt és alatt található az az olajtartály, melybıl szőrıkön és hőtın keresztül jut a kenıanyag a fıturbina forgó részét befogadó 5 siklócsapágyhoz. A csapágyolaj-tartályok össze vannak kötve egy olajcentrifugával és egy központi vészürítı tartállyal. A fıturbina forgó részének indítását nagynyomású tengelyemelı szivattyú segíti. A fıturbina egy félmerev tengelykapcsolón keresztül hajtja a generátort. A generátor kapocsfelszültsége 15,75 kv, teljesítménye 259 MVA. Az állórész hőtése vízzel, a forgórészé hidrogénnel történik. A forgórész gerjesztése statikus gerjesztıvel történik. A ~100 %-os tisztaságú hidrogén vezetéken érkezik a hidrogén üzembıl, 7-8 bar nyomással. A hidrogénlevegı gázcserénél közbülsı semleges gázként palackos széndioxidot alkalmaznak. A hidrogén szökését a rendszerbıl a tengelyzárak biztosítják, melyek olajellátása a turbina csapágyolaj rendszerérıl történik. A fıtranszformátor és a segédüzemi transzformátor 3 fázisú, hőtésüket keringetett olaj és levegı biztosítja. A fıtranszformátor teljesítménye 250 MVA, áttétele 242/15,75 kv, frekvenciája 50 Hz, olajtöltete 42 t. A segédüzemi transzformátor teljesítménye 20 MVA, áttétele 15,75/6,3 kv, olajtöltete 10,4 t. Mindkét transzformátort zajvédı fal határolja, melyen belül kármentı kavicságy található. Mind a hat blokkból lehet kiadni 16 bar nyomású és 320 C -os gızt az 50 t/h és 80 t/h kapacitású redukálókon keresztül. A redukálók az újrahevítı hidegágak és a nagynyomású elımelegítı főtıgız vezetékbıl vannak megtáplálva. A kiadható maximális gızmennyiség blokkonként 170 t/h. Ezen felül lehet gızt kiadni a 100 t/h s redukálón, ami a fıturbina elıtti frissgız vezetékbıl van megtáplálva. A hımérséklet csökkentése víz befecskendezéssel történik. Minden blokknál lehet 16 bar nyomású gızt fogyasztani. A 18/240 fıbb gızfogyasztó berendezések: nagynyomású elımelegítı, gáztalanító, táptartály, kaloriferek főtése és tápturbinás szivattyú hajtása. Átfejtés és szállítás Az erımővi tüzelıolaj NA 250 és NA 250 mérető vezetéken érkezik a MOL telephelyérıl, majd a telephelyen belül ágazik el a kazánok felé. Olaj visszaadására NA 150-es vezetéken keresztül van lehetıség. Valamennyi vezeték 4 m-es oszlopokon lett elhelyezve, burkolatuk szigetelt. A földgáz érkeztetése 2009-tıl kezdıdıen 1 db NA 800 vezetéken keresztül történik, 6 bar nyomással a MOL gázfogadójából. A fıvezeték NA 500-as vezetékekre ágazva juttatja a gázt a kazánok redukáló állomásaihoz. A földgáz vezetékek ugyancsak 4 m-es oszlopokra lettek elhelyezve. A rendszerben lévı nyomás a kazánok elıtt 1,3 bar; a blokkonként maximálisan szállítható mennyiség m³/h. A hidrogén 2 db NA 40-es vezetéken érkezik a lefejtı, tároló üzembıl és ágazik el a generátorok hidrogén kamrái felé. A vezetékek 4 m magasságban futnak. G üzem A G üzem feladata villamos energia és hıenergia termelése, teljes villamos energia feszültség-kimaradás esetén a Black-Start Gázturbina indítása és a villamos energia rendszer újraindítása. Fı tevékenysége az országos energia rendszerre villamos energia termelése, továbbá a MOL Nyrt. Dunai Finomítója, Százhalombatta városa és az Erımő fogyasztói számára hıszolgáltatás. Ugyancsak feladata az energia rendszer újraindítása diesel gépegység indításával. A G üzem fıbb berendezései: 18

19 - 2 db levegıhőtéses generátorra kapcsolt SIEMENS V.92.2 gázturbina - 2 db levegıhőtéses generátorra kapcsolt SKODA gızturbina - 2 db gázturbinákhoz kapcsolt hıhasznosító kazán - 2 db SACM gyártmányú diesel generátor. G1 blokk A blokk egy SIEMENS V.94.2 típusú gázturbinából és az utána közvetlenül kapcsolt BORSIG gyártmányú hıhasznosító kazánból áll. A gázturbinával egy tengelyre szerelt 16 fokozatú axiál kompresszor a környezetbıl beszívott levegıt 9,5-10,5 bar nyomásra sőríti. Az égés a turbina két oldalán található 2 db, egyenként 8 kombinált égıt tartalmazó, függıleges elrendezéső kamrában történik. Az égık lehetıvé teszik a vegyes tüzelést azáltal, hogy a diffúz gázégık és az olajégık egyidejőleg is üzemeltethetıek. A gázturbinát hajtó levegı-füstgáz keverék alapterhelésen 1040 C -ra, csúcsterhelésen 1060 C -ra melegszik fel. A gázturbina - a magas hımérsékletre tekintettel belsı levegıhőtéssel felszerelt 4 db álló és 4 db futó lapátsorból áll. Amennyiben a tüzelés olajjal történik, sótalanított víz befecskendezéssel lehetıség van a NOx-ok mennyiségének csökkentésére is. A gázturbina fıbb mőszaki paraméterei: - névleges teljesítménye: 145 MW - kilépı füstgáz hımérséklete: 540 C - füstgáz mennyisége: 504 kg/s. A hıhasznosító kazán kényszerkeringetéső, egyutas, egy nyomásfokozatú, segédtüzelés nélküli gızkazán. Főtıfelületei vízszintes elrendezésőek, bordásak. - teljesítménye: 275 t/h gız - gız hımérséklete: 320 C - gıznyomás: 17 bar Az üzemeltetés során elıállítható gız hımérsékletének szabályozása telített gızös visszahőtéssel lehetséges. A felhasznált tüzelıanyag földgáz, egyes esetekben kénmentes gázturbina olaj. G2 blokk A blokk egy SIEMENS V.94.2 típusú gázturbinából, az utána közvetlenül kapcsolt CMI gyártmányú hıhasznosító kazánból és 2 db SKODA gyártmányú gızturbinából áll. A gázturbina felépítése azonos a G1 blokknál ismertetett gázturbináéval. A gázturbina fıbb mőszaki paraméterei: - névleges teljesítménye: 153,8 MW - kilépı füstgáz hımérséklete: 565 C - füstgáz mennyisége: 511 kg/s. A CMI hıhasznosító kazán kényszerkeringetéső, egyutas, két nyomásfokozatú, segédtüzelés nélküli gızkazán. Főtıfelületei vízszintes elrendezésőek, bordásak. - teljesítménye: 240/40 t/h gız - gız hımérséklete: 520/320 C - gıznyomás: 80/17 bar A kazán nagynyomású rendszerében megtermelt kb. 70 bar nyomású és 520 C hımérséklető gız ellennyomású gızturbinán expandálódva jut az Erımő belsı gızrendszerébe. A kisnyomású gızvezeték a 17 bar nyomású rendszerhez közvetlenül kapcsolódik. 19

20 A hıhasznosító kazánok által megtermelt gızzel történik a kondenzációs turbina gızellátása, továbbá a gız- és melegvíz szolgáltatás. A blokk részét képezi a 2 db SACM gyártmányú diesel generátor, melyeket a gázturbinák black-start indításához telepítettek. Teljesítményük egyenként 3 MW, a motorok 4400 LE-sek. Üzemanyag ellátásuk 15 m³-es föld alatti tároló tartályokból történik. Átfejtés és szállítás A földgáz érkeztetése a G1 és G2 gázturbinákhoz 1 db NA 400 vezetéken keresztül történik, 20 bar nyomással az FGSZ gázfogadójából. A rendszerben lévı nyomás a gázturbinák elıtt 20 bar; a maximálisan szállítható mennyiség m³/h gázturbinánként. A gázturbinákhoz a tüzelıolaj az Erımő területén lévı 1000 m³-es napi tartályból érkezik, utántöltését a MOL Dunai Finomító biztosítja közvetlen vezetéken keresztül. A megtermelt áramot 120 és 220 kv-os állomások adják fel az országos hálózatra. A hıhasznosító kazánok megtermelt hıjébıl történik a 16-os és 17-es turbinák gızellátása, továbbá a város és a MOL melegvízzel és gızzel történı ellátása is. G3 és G4 projektekhez tartozó technológia A G3 és G4 projektek során a 2 db meglévı F blokk átalakítására kerül illetve részben került - sor. Az átalakítások lényege: a blokkot a meglévı turbogépcsoport felhasználásával, MW névleges villamos teljesítményő gázturbina és hıhasznosító kazán (HHK) beépítésével kombinált ciklusú egységgé fejlesztik. A kombinált gáz/gız hıkörfolyamat kialakításával a tüzelıanyag hasznosításának hatásfoka a jelenlegi 37%-os hatásfokról kb. 56%-ra nı a kiadott villamos energiára vonatkoztatva. A gázturbina égıkben a nagynyomású, levegıvel kevert földgázt elégetve C hımérséklető füstgáz keletkezik, aminek a hıenergiája a gázturbinában mechanikai energiává alakul át és meghajtja a villamos energiát termelı generátort. A gázturbinából kilépı füstgázt (600 C) a hıhasznosító kazánba vezetik, ahol a tápvízbıl nagynyomású túlhevített gız termelıdik. Ezt a nagynyomású, túlhevített gızt a gızturbinára vezetve az arra kötött generátorban villamos energia termelıdik. A gızturbinából kilépı kis energiájú gızt Duna-vízzel lehőtik, így a kondenzátorban lecsapódva, elımelegítve és gáztalanítva a hıhasznosító kazánba visszavezethetı. Az új erımővi blokkok fı tüzelıanyaga az országos hálózatból vételezett földgáz, a tartalék tüzelıanyag pedig a gázturbina tüzelıolaj (GTO). A fejlesztés megvalósítása után a tüzelıanyagok beszállítása továbbra is csıvezetéken történik. A felhasznált segédanyagok körében változás nem várható, azok mennyisége számottevıen nem növekedik. A kiszolgáló létesítmények közül a vízelıkészítı, hulladékvíz-rendszer illeszkedik a már meglévı technológiába, így további létesítmény telepítése, a már meglévık bıvítése nem indokolt. A kombinált gáz/gız hıkörfolyamat az alábbiakban foglalható össze: a gázturbina által hajtott turbókompresszor légszőrın keresztül szívja be a levegıt; az égıkben a nagynyomású földgáz a sőrített levegıvel keveredve elég és C hımérséklető füstgáz keletkezik; a füstgáz hıenergiája a gázturbinában mechanikai energiává alakul át és meghajtja a mechanikai energiából villamos energiát termelı generátort; a gázturbinából a füstgáz C hımérsékleten lép ki; a tápvízbıl a hıenergia nagynyomású túlhevített gızt termel; a nagynyomású túlhevített gızt a gızturbinára vezetik, ahol annak hıenergiája mechanikai energiává, majd a gızturbina által hajtott generátorban villamos energiává alakul át; 20