MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM /5/2007 ELİTERJESZTÉS a Kormány részére a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, valamint a részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályairól Budapest, október

2 2 Vezetıi összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) lehetıvé tette a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok állami költségviselés mellett történı megszüntetését akár egyetlen kérelmezı tulajdonostárs részére is, a Ptk. rendelkezéseitıl eltérı, az Fkbt. külön szabályainak megfelelıen. Azonban az Fkbt. 12/E. -ának (2) bekezdése szerint a vonatkozó fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak az erdı mővelési ágú földrészletekre. A tapasztalatok szerint a termıföldek magántulajdonba kerülését követıen az erdıgazdálkodás színvonala nem kielégítı, aminek egyik oka a közös tulajdonlás. A részarány földkiadási eljárás során egy-egy földrészletben jellemzıen számos, de kevés aranykoronával rendelkezı személy tulajdonát nevesítették. A tulajdonostársak akik sok esetben idıs emberek nehezen tudnak (illetve akarnak) közös akarattal gazdálkodni, intézkedni. Ezért a magánerdı gazdálkodás korszerősítése érdekében ésszerő és szükséges törvényi lehetıséget biztosítani a felelısen gazdálkodni szándékozó tulajdonostársak részére az önálló ingatlan kialakítására az említett törvényi korlátozás megszüntetésével. E cél megvalósításának elengedhetetlen feltétele az Fkbt. 12/E. -a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése, valamint a 12/F. néhány rendelkezésének módosítása. Ezek között említést érdemel az erdı mővelési ágban kialakítható minimális terület meghatározása (ültetvényszerő erdık esetében 1,5 ha, egyéb erdık esetében 3 ha) és az eljárást egyszerősítı azon rendelkezés, amely lehetıvé teszi az eredeti földrészletet terhelı jogok automatikus visszajegyzését az ingatlannyilvántartásba. A nem erdı mővelési ágú földrészletek megosztásának részletes szabályait az Fkbt ában kapott felhatalmazás alapján kiadott 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. Különleges jellegébıl adódóan az erdık megosztására ennek alapján nem kerülhet sor, ezért az erre vonatkozó szabályokat önálló kormányrendeletbe célszerő foglalni. Ennek tervezetét az elıterjesztés szintén tartalmazza. A rendeletet a törvénymódosítással egyidejőleg kell hatályba léptetni. A kormányrendelet tervezete alapvetıen a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet szerkezeti és tartalmi elemeire épül, az erdıterületek megosztására vonatkozó eltérı szabályokkal. Ezek közül a legjelentısebbek a megosztás módjára és az eljáró hatóságokra vonatkozó rendelkezések. Vegyes fajtájú és korú erdık esetében nem elhanyagolható tényezı a földrészleten lévı faállomány értéke, ezért adott esetben annak figyelembevétele a megosztás módjának meghatározása során indokolt. A jelen elıterjesztés a fentiekben foglalt célt kívánja elérni.

3 3 II. A kormányprogramhoz való viszony A törvénymódosítással kapcsolatos elıterjesztés, valamint a végrehajtási rendelet megalkotása szerepel a Kormány II. félévi munkatervében. III. Elızmények A termıföld-tulajdonjog rendezésének a kárpótlási eljárás mellett a legfontosabb szegmense a termelıszövetkezetek által használt, részarányföldtulajdonként nyilvántartott termıföldek nevesítése, illetve kiadása. Az ezzel kapcsolatos eljárás szabályait a többször módosított Fkbt. tartalmazza. A módosítások érintették az osztatlan közös tulajdonba adott földrészletek megosztásának eljárási, illetve költségviselési szabályait. A korábban a részarány-földtulajdonosokat terhelı megosztási költségekhez az állam elıször meghatározott mértékő támogatást (visszatérítést) adott, majd a évi CXVIII. törvénnyel a teljes költséget magára vállalta, azonban az Fkbt. vonatkozó rendelkezése az erdı mővelési ágú területeket kivonta a törvény hatálya alól. Az egyéb termıföldek esetében az eljárás végrehajtása a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet alapján év elsı felében megkezdıdött, és a költségvetésben biztosított fedezet függvényében jelenleg is tart. IV. Várható szakmai hatások A törvénymódosítás hatására elsısorban a magánerdı gazdálkodás színvonalának javulása várható, mivel az önálló ingatlannal való rendelkezési jog az 1/1 tulajdoni hányad nagymértékben megkönnyíti a felelıs gazdálkodást és a célszerőségnek megfelelı intézkedések meghozatalát. A megosztások végrehajtása, a szükséges változási vázrajzok elkészítése, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, valamint a keletkezett önálló ingatlanok kitőzése ez esetben is a földhivatalok feladata, mely nem szerepel az egyéb jogszabályok által meghatározott, alapvetı hivatali kötelezettségeik között. Ugyanakkor rendkívül fontos feladat hárul az erdészeti és a talajvédelmi hatóságot egyaránt magába foglaló Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalra, mely az erdık esetében határozatban dönt a megosztás kiindulási helyérıl, az osztás irányáról, valamint a megosztás módjáról. V. Várható gazdasági hatások A magánerdıkkel való felelısebb, célszerőbb gazdálkodás lehetıségének megteremtése alapvetı érdeke mind az államnak, mind pedig az erdıtulajdonosoknak. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy mivel a megosztások költségeit az állam viseli a szóban forgó törvénymódosítás kihatással van az elkövetkezendı évek központi költségvetésének kiadási oldalára. A forrás biztosításának két lehetséges változata van. Ha az Országgyőlés a jelen elıterjesztésben foglalt feladat

4 4 végrehajtására (külön soron) többletforrást biztosít, úgy a földhivatalok (a nem erdı mővelési ágú, osztatlan közös tulajdonú földrészletek megosztásával párhuzamosan) megkezdik az önálló ingatlanok kialakítását erdık esetében is. Ha azonban a feladat végrehajtásának forrását a központi költségvetés vonatkozó fejezeti kezeléső elıirányzata képezi majd jelenleg a évi CXXVII. törvény 1. számú melléklet XII. FVM fejezet jogcímcsoport ( osztatlan földtulajdon kimérésének költségei ), úgy kiadásnövekedés nem következik be, viszont lelassul a nem erdı mővelési ágú területek megosztásának folyamata, és a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére irányuló eljárás teljes befejezésére a tervezettnél csak néhány évvel késıbb kerülhet sor. A jelen elıterjesztésben foglalt feladat nagyságrendje és várható költségigénye csak közelítıen becsülhetı. Ennek az az oka, hogy az Fkbt. szerint az eljárás kérelemre indul, tehát számuk egyelıre ismeretlen. Ugyanakkor komoly korlátot jelent a területi minimum, illetve a tulajdoni hányadok egy földrészleten belüli számossága, bár az Fkbt. lehetıvé teszi azt, hogy két vagy több tulajdonostárs együttesen kérje az önálló ingatlan kialakítását. A részarány földkiadás során keletkezett, 1,5 hektárnál nagyobb, erdı mővelési ágú, osztatlan közös tulajdonú földrészletek száma országosan , ezek összterülete 339 ezer hektár. Ezek egy része a korábbi megosztások során (alrészletbıl) alakult önálló földrészletté, keretmérésük megtörtént. Ezt figyelembe véve még kb. 200 ezer hektáron kell elvégezni a keretmérést, ami a Ft/ha egységárral számítva MFt. Az eddigi tapasztalatok alapján figyelembe véve a területi korlátokat feltételezhetı, hogy egy földrészletre átlagosan másfél teljesíthetı kérelem esik majd, így a kialakítandó új földrészletek várható darabszáma lesz, ami a Ft/földrészlet egységárral számítva 880 MFt-ot tesz ki. Tehát a várható teljes költségigény 2,5 milliárd Ft. Az Fkbt. szerint a kérelmezı tulajdonostárs a megosztás költségeit megelılegezheti. A végrehajtási rendelet-tervezet szerint erre az adott évre biztosított elıirányzat felhasználása után kerülhet sor. A megelılegezett költségek visszafizetésének fedezetét a tárgyévet követı esztendı központi költségvetésébe kell betervezni. VI. Várható társadalmi hatások lehet. Az Fkbt. végrehajtása a különbözı érdekeltségő, érintett rétegek számára eltérı A törvénymódosítás egyértelmően pozitív hatással lesz azokra, akik önálló erdıgazdálkodást kívánnak folytatni. Szintén pozitív hatással lehet a megosztás a földforgalom megélénkülésére, mivel az önálló helyrajzi szám, illetve a természetben körülhatárolt ingatlan forgalomképessége nagyobb, mint a tulajdoni hányadként nyilvántartott földtulajdoné. Az önálló ingatlanok kialakítása a használati viszonyokat is átláthatóbbá fogja tenni.

5 VII. Kapcsolódások (az Országgyőléshez már benyújtott, tervezett döntésekhez) 5 Az elıterjesztés más, az Országgyőléshez már benyújtott, tervezett döntéshez nem kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. A tervezett kormányrendelettel kapcsolatban a nyilvánosság tájékoztatása javasolt az alábbi tartalommal. A részarány földkiadási eljárás során a tulajdonosok jelentıs részének termıföld-tulajdona osztatlan közös tulajdonként került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásban. A részarány-földtulajdonosokat terhelı megosztási költségekhez az állam korábban meghatározott mértékő támogatást (visszatérítést) adott, majd a évi CXVIII. törvénnyel a teljes költséget magára vállalta. A évben a földhivatalok megkezdték a feladat végrehajtását, de a törvényi tilalom miatt az erdık megosztására nem kerülhetett sor. A jelen törvénymódosítás ezt a tilalmat feloldja, így ez év júliusától az erre vonatkozó kérelmek is benyújthatóak a földhivatalokhoz. Fontos, hogy a legkisebb kialakítható önálló ingatlan ültetvényszerő erdık esetén 1,5 hektár, egyéb erdık esetén 3 hektár.

6 6 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta 1. a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló elıterjesztést, 2. a részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletrıl szóló elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztésben szereplı törvénytervezetnek törvényjavaslatként az Országgyőléshez való beterjesztését, továbbá az elıterjesztésben szereplı kormányrendeletet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történı kihirdetését oly módon, hogy az a törvénnyel egyidejőleg lép hatályba. 3. A törvényjavaslat országgyőlési elıadója a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

7 7 1. sz. melléklet évi.. törvény a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról Tervezet 1. A földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C. -ának (6) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: Erdı mővelési ágú földrészlet esetén a kialakítható legkisebb önálló ingatlan területe ültetvény és ültetvényszerő erdı esetén m 2, egyéb erdı esetén m 2 ; a földrészlet minimális szélessége 30 m. 2. Az Fkbt 12/F. -ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: Az erdı mővelési ágú földrészletek megosztására irányuló kérelmeket elsı ízben január 1 április 1. között, a továbbiakban évente március 1-jéig lehet benyújtani az illetékes ingatlanügyi hatósághoz. 3. Az Fkbt. 12/F. -ának (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (4) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság erdı mővelési ágú földrészlet esetén az ingatlanügyi hatóság megkeresése nyomán az erdészeti hatóság meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is. 4. A Fkbt. 12/F. -ának (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (9) A megosztás végrehajtásához az érintett szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A megosztás elıtt az ingatlan érintett tulajdoni hányadait terhelı, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat ide nem értve a szolgalmi jogokat és azok jogosultjait a tulajdoni hányadoknak megfelelıen kialakított önálló ingatlanokra

8 8 kell visszajegyezni. A szolgalmi jogot és e jog jogosultját az ingatlanügyi hatóság a megosztás során keletkezett, érintett ingatlanokra jegyzi vissza a vonatkozó vázrajz alapján, ennek hiányában vagy kétség esetén valamennyi ingatlanra visszajegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. 5. A Fkbt. 12/K. -a bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon ide nem értve az e törvény végrehajtása során korábban önálló földrészletté alakított, erdı mővelési ágú alrészleteket, valamint az Fkbt. 12/F. -ának (11) bekezdésében említett visszamaradó földrészleteket megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. Az Fkbt a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú osztatlan közös tulajdon megosztási eljárásában felelıs hatóságokat. 7. (1) E törvény január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejőleg a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény 12/E. -ának (2) bekezdése hatályát veszti.

9 9 2. sz. melléklet Tervezet A Kormány./2007. (..) Korm. rendelete a részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól A Kormány a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény 15. -ában kapott felhatalmazás alapján a részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályaiként a következıket rendeli el: Általános rendelkezések 1. A részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú osztatlan közös tulajdon megosztási eljárásban a Kormány a) talajvédelmi, illetve erdészeti hatóságként a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét (a továbbiakban: Hivatal), b) természetvédelmi hatóságként érintettsége esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıséget jelöli ki 2. (1) Az e rendeletben foglalt szabályok szerint azok az osztatlan közös tulajdonú földrészletek oszthatóak meg, amelyek a részarány földkiadás során keletkeztek, és az ingatlan-nyilvántartásban erdı mővelési ágú területként vannak bejegyezve ideértve azokat is, amelyekben kivettként nyilvántartott területek (út, árok, csatorna) is vannak, továbbá azok, amelyek a 63/2005. (IV. 8.). Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint lefolytatott eljárás során az R. 3. -ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján keletkeztek. (2) Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet az e rendelet mellékletében foglalt, kitöltött adatlapon lehet az illetékes körzeti földhivatalhoz benyújtani. (3) Egy adott földrészlet vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelmeket tekintet nélkül a benyújtás évére összevontan kell kezelni.

10 10 A teljesítés sorrendje 3. (1) A körzeti földhivatal az erdı mővelési ágú földrészletekbıl kialakítandó önálló ingatlanok iránti kérelmeket összesíti, és az R. hatálya alá tartozó kérelmektıl elkülönítve kezeli. (2) A teljesítés sorrendjének megállapítása során figyelembe kell venni, illetve alkalmazni kell az R.1. -a (4) bekezdésének a) pontja szerinti a települések sorrendjére vonatkozó sorsolás eredményét, valamint az R.1. -a (4) bekezdésének e) pontjában foglalt a helyrajzi számok növekvı sorrendjére vonatkozó elvet. (3) Erdı mővelési ágú önálló ingatlan kialakításával kapcsolatban elsıbbségi igény nem nyújtható be. (4) A körzeti földhivatal az eljárást az elsınek kisorsolt településen, a legalacsonyabb helyrajzi számú érintett földrészlet megosztásával kezdi meg, és az R.- ben foglalt elvek értelemszerő alkalmazásával halad elıre. Az elıkészítés és megosztás szabályai 4. (1) A megosztással érintett földrészleteket a körzeti földhivatal a vonatkozó földmérési szakmai elıírások szerint elıkészíti. (2) Ha az elıkészítés (a továbbiakban: keretmérés) eredménye a vonatkozó szakmai szabályzatban foglalt tőréshatáron túl eltér az ingatlan-nyilvántartási állapottól, és az felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, a földhivatal a változást határozattal érvényesíti az ingatlan-nyilvántartásban. A határozatról valamennyi bejegyzett tulajdonost értesíteni kell. (3) A megosztással kapcsolatos eljárás kizárólag akkor folytatható, ha a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapota egyezı, illetve, ha a változásról szóló határozat jogerıre emelkedett. (4) A körzeti földhivatal a keretmérés eredményét is tartalmazó ingatlannyilvántartási térkép másolatát, a tulajdoni lap nem hiteles (szemle) másolatát és az adott földrészletben önálló ingatlan kialakítására kérelmet benyújtott tulajdonostársak listáját megküldi a Hivatalnak.

11 11 5. (1) A Hivatal a talajvédelmi, megközelíthetıségi és mővelhetıségi szempontoknak megfelelıen a megosztás kiindulási helyérıl és irányáról, valamint a megosztás módjáról határozatban rendelkezik. A megosztás módjára vonatkozóan a határozat tartalmazza azt, hogy a megosztást a földrészlet átlag aranykorona értékének figyelembevételével, illetve erdészeti szakmai szempontból indokolt esetben a faállomány értékének meghatározásával kell végrehajtani. (2) A faállomány értékének meghatározásáról a Hivatal gondoskodik, és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán feltünteti az egyes területrészekhez tartozó, forintban kifejezett értéket, valamint elkészíti az azzal kapcsolatos terület-kimutatást. (3) Az (1) bekezdésében foglalt határozatot, valamint a megközelítéshez szükséges, a földrészlet belsejében tervezett utakat is tartalmazó, a (2) bekezdés szerinti térképvázlatot és terület-kimutatást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, illetve a körjegyzıségnél közszemlére tétel útján kell az érintettekkel közölni. Az eljárás csak a határozat jogerıre emelkedése után folytatható. (4) A kialakítandó új földrészletek megközelíthetıségérıl a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12. (4) bekezdésének megfelelı alkalmazásával kell gondoskodni. A külön törvényben meghatározott erdészeti magánutak kialakításáról és nyilvántartásáról az erdészeti hatóság gondoskodik. (5) A (3) bekezdésben foglalt jogerıs határozatot és egyéb munkarészeket, továbbá az érintett szakhatóságok hozzájárulását a Hivatal megküldi a körzeti földhivatalnak. (6) Ha az egy földrészletben érintett kérelmezık egyezséget kötöttek, és azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalták, továbbá, ha az egyezség megfelel az (1) bekezdésben említett határozatnak, a megosztást aszerint kell elvégezni. Egyezség hiányában a körzeti földhivatal a 6. -ban foglaltak szerint jár el. (7) A körzeti földhivatal az (6) bekezdésben foglalt iratok és munkarészek, továbbá az egyezséggel vagy sorsolással meghatározott sorrendet tartalmazó jegyzıkönyv alapján elkészíti a változási vázrajzot és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési határozatot. A bejegyzı határozat és a megosztási vázrajz egy példányát meg kell küldeni a Hivatalnak is. (8) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének jogerıre emelkedése után az új földrészleteket ki kell tőzni, és a kitőzött földrészlethatár pontokat be kell mutatni. A kitőzött pontok összeláthatóságáról a földhivatal nem gondoskodik.

12 12 (9) A bemutatás idıpontjáról az eredeti földrészlet összes tulajdonosát igazolható módon értesíteni kell azzal, hogy a távollét nem akadályozza meg a bemutatás lefolytatását, illetve, hogy a távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs. A bemutatásról jegyzıkönyvet kell felvenni, és azt a földhivatali iratokhoz kell csatolni. A sorsolás szabályai 6. (1) Az 5. (6) bekezdésében meghatározott egyezség hiányában a földrészlet kérelmezık közötti megosztásának sorrendjét sorsolással kell megállapítani. A sorsolás helyszínérıl és idıpontjáról szóló értesítést a körzeti földhivatalnak 30 nappal korábban igazolható módon a kérelmezık részére kell kézbesítenie. (2) A sorsoláson minden, az adott földrészletben érintett kérelmezı részt vehet, vagy meghatalmazottja útján képviseltetheti magát. A távollét nem akadályozza meg a sorsolás lebonyolítását, és igazolásnak sincs helye. (3) Két vagy több kérelmezı tulajdonostárs a sorsolás megkezdéséig kérheti az Fkbt. 12/F. (3) bekezdés második mondatának megfelelıen az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történı kiadását. (4) A sorsolást a körzeti földhivatal által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le. Ha egy adott földrészletben a kialakítandó önálló ingatlanok száma húsz vagy annál több, úgy a sorsolást közjegyzı jelenlétében kell lebonyolítani. A sorsolási bizottság egyik tagját a kérelmezık maguk közül delegálhatják. (5) A sorsolásról a körzeti földhivatal, illetve a közjegyzı jelenlétében lebonyolított sorsolás esetén a közjegyzı jegyzıkönyvet készít, amely tartalmazza: a) a földrészlet azonosítóját (település, helyrajzi szám); b) a sorsolás helyét és idejét; c) a sorsolás eredménye szerinti kiosztási sorrendet (a kérelmezık sorrendjét, természetes személyazonosító adataikat és lakcímüket); d) a sorsoláson elhangzott, a sorsolásra vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat; e) a sorsolási bizottság tagjai és a közjegyzı jelenlétében lebonyolított sorsolás esetén a közjegyzı aláírását, továbbá f) mellékletként a jelenléti ívet. (6) A sorsolási jegyzıkönyvet és az (5) bekezdés f) pontjában foglalt mellékletet a közjegyzı jelenlétében lebonyolított sorsolás esetén azok hiteles kiadmányát vagy hiteles másolatát a megosztás kiindulási helyét, irányát és módját meghatározó határozat hiteles másolatával együtt 48 órára közszemlére kell tenni az 5. (3)bekezdésében foglaltak szerint. Az eljárás csak abban az esetben folytatható, ha a

13 13 sorsolás ellen ezen idıtartamon belül kifogás nem érkezett, vagy a kifogással kapcsolatos eljárás jogerısen befejezıdött. (7) A sorsolás elleni kifogást az illetékes megyei földhivatalhoz címezve, a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A megosztási eljárás költségei, munkavégzés megelılegezéssel 7. (1) A megosztás földhivatali költségeit az alábbiak szerint kell kiszámítani: a) a földmérési elıkészítés (keretmérés) költsége: Ft/ha, b) a kitőzés költsége: Ft/kialakítandó földrészlet. E költségek magukban foglalják a földhivatal egyéb (sorsolással kapcsolatos, postai stb.) költségeit is, de nem tartalmazzák az 5. (2) bekezdésében foglalt értékbecslés költségeit. (2) Amennyiben a feladat végrehajtására a központi költségvetésben biztosított fedezet a tárgyévben felhasználásra került, a földhivatal a (3) bekezdésben foglaltak szerint végezhet további megosztási munkát. (3) Azon kérelmezık, akik az Fkbt. 12/F. (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalják a megosztás költségeinek megelılegezését, errıl az e rendelet mellékletét képezı adatlap megfelelı kitöltésével nyilatkozhatnak. A körzeti földhivatal a költségvetésben a tárgyévben számára biztosított elıirányzat felhasználása után összesíti a nyilatkozatokat, az érintett földrészletek esetében az (1) bekezdés szerint megállapítja a megosztás költségét, és errıl írásban értesíti a földrészlet megosztására kérelmet benyújtott tulajdonostársakat azzal, hogy ha befizetik a kiszámított költséget, úgy a körzeti földhivatal a 3. (4) bekezdésében foglalt teljesítési sorrend figyelembevételével megkezdi az eljárás lefolytatását. Erre csak a földrészlet megosztásához szükséges teljes költségfedezet rendelkezésre állása esetén kerülhet sor. (4) A költségek megelılegezését vállaló kérelmezık részére a körzeti földhivatal számlát állít ki, amely alapbizonylata lesz az állam által történı visszafizetésnek. (5) A körzeti földhivatal által kiszámított költségeket a megyei földhivatal, illetve a Fıvárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) elıirányzatfelhasználási keretszámlájára kell befizetni csekken vagy átutalással. A megyei földhivatal a befizetésekrıl elkülönített analitikus nyilvántartást vezet, és a megelılegezett költség beérkezését követı 15 napon belül igazolást küld a befizetı részére.

14 14 (6) A megelılegezett költségek visszatérítése a tárgyévet követı év január 1- jétıl történik oly módon, hogy azt a jogosultak a Hivatalnál igényelhetik vissza a (4) bekezdésben foglalt számla és az (5) bekezdésben foglalt igazolás alapján. Vegyes- és záró rendelkezések 8. E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet a) 1. -ának (7) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (7) A megosztás költségét amely magába foglalja az eljárás egyéb költségeit is az alábbiak szerint kell kiszámítani: a) földmérési helyszínelés (a továbbiakban: keretmérés) költsége: Ft/ha, b) kitőzés költsége: Ft/kialakítandó földrészlet. b) 2. -ának (3) bekezdésében az a Földmővelésügyi Költségvetési Iroda illetékes megyei kirendeltségénél szövegrész helyébe az a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes megyei szervénél szövegrész lép.

15 15 1. számú melléklet a /2007. (.....) Korm. rendelethez KÉRELEM és NYILATKOZAT az osztatlan közös tulajdonban lévı, erdı mővelési ágú tulajdoni hányad önálló ingatlanná alakítása iránt A jelő ADATLAP Alulírott a részarány földkiadási eljárás keretében keletkezett és az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett alább megjelölt, erdı mővelési ágú földrészletbıl az évi II. törvény 12/F. (1) bek. alapján kérem tulajdoni hányadom önálló ingatlanként történı kialakítását és ingatlannyilvántartási bejegyzését. Kérelmezı adatai: Név:. Leánykori név:. Névváltozást megelızı név:.. Születési hely:.. Születési idı: Anyja neve:.. Lakcím: Telefonszám: Megosztani kívánt ingatlan adatai: Település neve: Helyrajzi szám: Tulajdoni hányad: Tájékoztatom a Földhivatalt, hogy a fent megjelölt tulajdoni hányadom önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek megelılegezését vállalom* nem vállalom* Kelt:.200 hó nap * a megfelelı szövegrész aláhúzandó tulajdonos aláírása

16 16 2. számú melléklet a /2007. (.....) Korm. rendelethez KÉRELEM és NYILATKOZAT az osztatlan közös tulajdonban lévı, erdı mővelési ágú tulajdoni hányad önálló ingatlanná alakítása iránt B jelő ADATLAP az ingatlan megosztása iránti EGYÜTTES kérelemhez Csatolva: db pótlap A részarány földkiadási eljárás keretében kiadott és az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett, erdı mővelési ágú alább megjelölt földrészletbıl az évi II. törvény 12/F. (1) bek. alapján kérjük tulajdoni hányadaink önálló ingatlanná alakítását és osztatlan közös tulajdonként történı ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Megosztani kívánt ingatlan adatai: Település neve: Helyrajzi szám:.. Kérelmezı adatai: Név:.. Leánykori név:.. Névváltozást megelızı név: Születési hely és idı: Anyja neve: Lakcím:. Telefonszám:. Tulajdoni hányad: Tájékoztatom a Földhivatalt, hogy a fent megjelölt tulajdoni hányadom önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek megelılegezését Kérelmezı adatai: vállalom* nem vállalom* Név:. Leánykori név:. Névváltozást megelızı név: Születési hely és idı:.. Anyja neve:.. Lakcím: Telefonszám: Tulajdoni hányad: tulajdonos aláírása Tájékoztatom a Földhivatalt, hogy a fent megjelölt tulajdoni hányadom önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek megelılegezését vállalom* nem vállalom* Kelt:.200 hó nap. tulajdonos aláírása * a megfelelı szövegrész aláhúzandó

17 Megosztani kívánt ingatlan adatai: számú melléklet a /2007. (.....) Korm. rendelethez számú pótlap a B jelő adatlaphoz Település neve: Helyrajzi szám:.. Kérelmezı adatai: Név:. Leánykori név:. Névváltozást megelızı név: Születési hely és idı:.... Születési idı: Anyja neve:.. Lakcím: Telefonszám: Tulajdoni hányad: Tájékoztatom a Földhivatalt, hogy a fent megjelölt tulajdoni hányadom önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek megelılegezését vállalom* nem vállalom* tulajdonos aláírása Kérelmezı adatai: Név:. Leánykori név:. Névváltozást megelızı név: Születési hely:.. Születési idı: Anyja neve:.. Lakcím: Telefonszám: Tulajdoni hányad: Tájékoztatom a Földhivatalt, hogy a fent megjelölt tulajdoni hányadom önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek megelılegezését vállalom* nem vállalom* Kelt:.200 hó nap tulajdonos aláírása * a megfelelı szövegrész aláhúzandó

18 18 A termıföld-tulajdonjog rendezésének a kárpótlási eljárás mellett a legfontosabb szegmense a termelıszövetkezetek által használt, részarányföldtulajdonként nyilvántartott termıföldek nevesítése, illetve kiadása. Az ezzel kapcsolatos eljárás szabályait a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) tartalmazza, melyet az Országgyőlés az elmúlt tíz esztendıben többször módosított. A változások érintették a földkiadás során keletkezett önálló földrészletek kialakításának, illetve az osztatlan közös tulajdonba adott földrészletek megosztásának eljárási, továbbá költségviselési szabályait. A korábban a részarány-földtulajdonosokat terhelı kitőzési költségekhez az állam elıször meghatározott mértékő támogatást (visszatérítést) adott, a évi CXVIII. törvény alapján már a teljes költséget kell viselnie. Az Fkbt. 12/E. -ának (2) bekezdése szerint azonban a vonatkozó fejezet a közös tulajdon megszüntetésének külön szabályai rendelkezései nem alkalmazhatóak az erdı mővelési ágú földrészletekre. A tapasztalatok szerint a termıföldek magántulajdonba kerülését követıen az erdıgazdálkodás színvonala nem kielégítı ez a helyzet a magántulajdonú erdıterületek mintegy 30%-ára jellemzı, aminek egyik oka a közös tulajdonlás. A részarány földkiadási eljárás során egy-egy földrészletben jellemzıen számos, de kevés aranykoronával rendelkezı személy tulajdonát nevesítették. A tulajdonostársak akik sok esetben idıs emberek nehezen tudnak (illetve akarnak) közös akarattal gazdálkodni, intézkedni. Ezért a magánerdı gazdálkodás korszerősítése érdekében ésszerő és szükséges törvényi lehetıséget biztosítani a felelısen gazdálkodni szándékozó tulajdonostársak részére az önálló ingatlan kialakítására az említett törvényi korlátozás megszüntetésével. A feladat végrehajtásának elengedhetetlen feltétele az Fkbt. 12/E. -a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése, valamint a 12/F. néhány rendelkezésének módosítása. Ezek között említést érdemel az erdı mővelési ágban kialakítható minimális terület meghatározása, és az eljárást egyszerősítı azon rendelkezés, amely lehetıvé teszi az eredeti földrészletet terhelı jogok automatikus visszajegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. A nem erdı mővelési ágú földrészletek megosztásának részletes szabályait az Fkbt ában kapott felhatalmazás alapján kiadott 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. Különleges jellegébıl adódóan az erdık megosztására ennek alapján nem kerülhet sor, ezért az erre vonatkozó szabályokat önálló kormányrendeletbe célszerő foglalni, mely csak a törvénymódosítással egyidejőleg léphet hatályba. A kormányrendelet tervezete alapvetıen a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet tartalmi elemeire épül, az erdıterületek megosztására vonatkozó eltérı szabályokkal. Ezek közül a legjelentısebbek a megosztás módjára és az eljáró hatóságokra vonatkozó rendelkezések. Vegyes fajtájú és korú erdık esetében nem elhanyagolható

19 19 tényezı a földrészleten lévı faállomány értéke, ezért adott esetben ennek figyelembevétele a megosztás módjának meghatározása során indokolt. I. A földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény módosítása Az Fkbt. 12/F. -a az önálló ingatlanok kialakítására irányuló szabályokat csak a nem erdı mővelési ágú termıföldekre állapította meg. Ezek egy része az erdıkre nem alkalmazható, ezért egyes rendelkezések módosítása, illetve kiegészítése szükséges. Az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 74. -ának (3) bekezdése tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint az erdészeti hatóság akkor engedélyezi a megosztást, ha a kialakított önálló ingatlan területe ültetvény és ültetvényszerő erdı esetén minimum másfél, egyéb erdı esetén minimum három hektár, továbbá, ha a kialakított földrészlet szélessége minimum 30 m. Mivel az Fkbt. a nem erdı mővelési ágú termıföldek vonatkozásában eltérı minimális területet határoz meg, az erdıre vonatkozó elıírást az Fkbt. 9/C. -a (6) bekezdésének kiegészítésével kell e törvényben is rögzíteni. Az Fkbt. 12/F. -ának (1) bekezdése szabályozza a nem erdı mővelési ágú földrészletekre vonatkozó kérelmek benyújtására nyitva álló idıintervallumokat. Mivel az erdı mővelési ágú földrészletek megosztására csak a jelen törvénymódosítás hatálybalépése után lesz lehetıség, ezt külön, de a hatályos rendelkezéshez hasonlóan kell szabályozni. Elsı ízben január 1 április 1. között, majd ezt követıen minden év március 1-jéig lesz mód a tervezet szerint a kérelmek benyújtására. Az Fkbt. 12/F. -ának (4) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) határozza meg a földrészlet megosztásának módját, továbbá figyelemmel a talajvédelmi szempontokra megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát. Erdık esetében indokolt, hogy ezeket a döntéseket az Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal hozza meg, mivel mind a talajvédelem, mind pedig az erdészet szakmai és hatósági feladatait ez a hivatal látja el. Az Fkbt. 12/F. -ának (9) bekezdése a megoszthatóságot az ingatlant terhelı és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak hozzájárulásához kötötte. Ez a rendelkezés egyfelıl sok esetben indokolatlanul meghiúsította az eljárás lefolytatását, másfelıl nagyon sok többletfeladatot és többletköltséget okozott a földhivatalnak. Mivel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok általában konkrét tulajdoni hányadokhoz köthetıek, így ezek automatikus visszajegyzése az érintett tulajdoni hányadnak megfelelı önálló ingatlan tulajdoni lapjára aggálymentesen végrehajtható. Ez alól a szolgalmi jogok jelentenek kivételt, melyeket alapesetben a vonatkozó vázrajz szerint az érintett új ingatlan(ok)ra vissza kell jegyezni.

20 20 A törvényjavaslat az erdı mővelési ágú földrészletek belsejében a megközelítést szolgáló erdészeti magánutak kialakítását és nyilvántartását az erdészeti hatóság hatáskörébe utalja. Az Fkbt. 12/K -a rendelkezett arról, hogy egy adott földrészlet esetében, ha már megtörtént az önálló ingatlanok kialakítása, a továbbiakban már csak a Ptk. szabályai szerint végezhetı el a közös tulajdonban maradt földrészletek megosztása. Mivel a már két éve folyó munkálatok során sok közös tulajdonú földrészlet megosztásra került, és az erdı mővelési ágú alrészletek önálló földrészletté alakítva kerültek visszajegyzésre az eredeti földrészlet összes tulajdonostársa tulajdonába, e rendelkezés szerint ezek nem volnának megoszthatóak. Ezt küszöbli ki az a módosító rendelkezés, mely kivételként jelöli meg az említett, önálló földrészletté alakított, erdı mővelési ágú alrészleteket, továbbá a korábbi megosztások során keletkezett, úgynevezett visszamaradó földrészleteket. Ez utóbbi rendelkezés egyúttal feloldja az Fkbt. 12/F. (1) bekezdése és a 12/K. -a közötti, jelenleg fennálló ellentmondást. A törvényjavaslat szerint az Fkbt. Kormányt felhatalmazó, a 15. -ban foglalt rendelkezése kiegészül az erdı mővelési ágú termıföldek megosztási eljárásban felelıs hatóságok kijelölésével. A törvényjavaslat záró rendelkezése megállapítja a hatálybaléptetés dátumát január 1., továbbá hatályon kívül helyezi az Fkbt. 12/E. -ának (2) bekezdését, ami eddig kizárta az erdı mővelési ágú földrészleteket a megosztás végrehajtásából. II. A részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezete A nem erdı mővelési ágú földrészletek megosztásának részletes szabályait az Fkbt ában kapott felhatalmazás alapján kiadott 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. Különleges jellegébıl adódóan az erdık megosztására vonatkozó szabályokat önálló kormányrendeletbe célszerő foglalni. A rendeletnek a törvénymódosítással egyidejőleg kell hatályba lépnie. Az Fkbt. módosított 15. -ának felhatalmazó rendelkezése alapján a Kormány talajvédelmi, illetve erdészeti hatóságként a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, természetvédelmi hatóságként érintettsége esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıséget jelöli ki. A tervezet rögzíti azt, hogy a rendelet hatálya a részarány földkiadás során keletkezett, erdı mővelési ágú, az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett földrészletekre, továbbá a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet szerint lefolytatott eljárásban önálló földrészletté alakított, erdı mővelési ágú alrészletekre terjed ki.

21 21 A teljesítés sorrendjére vonatkozó rendelkezések a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban kerültek megfogalmazásra azzal az eltéréssel, hogy erdık esetében elsıbbségi jogosultsági igény nem nyújtható be. A megosztandó földrészlet elıkészítésének (keretmérés) földmérési szabályai nem változnak a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendeletben foglaltakhoz képest, azonban erdık esetében mezıgazdász szempontú földhivatali helyszínelésre nincs szükség. Alapvetı változást jelent az egyéb mővelési ágú termıföldekkel kapcsolatos eljáráshoz képest az, hogy erdık esetében nem a földhivatal, hanem a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozza meg a megosztás kiindulási helyérıl, az osztás irányáról, illetve a megosztás módjáról határozatban rendelkezik. A határozat tartalmazza a megosztás módjára vonatkozóan azt is, hogy a földrészletet az átlag aranykorona érték figyelembevételével vagy erdészeti szakmai szempontból indokolt esetben a faállomány értékének figyelembevételével kell megosztani. A megosztás tulajdonostársak közötti sorrendjét egyezség hiányában a földhivatal által lebonyolított sorsolás határozza meg. Erdık esetében a közjegyzıi részvétel a sorsoláson akkor indokolt, ha egy földrészleten belül a kialakítandó új, önálló ingatlanok száma (nem a kérelmezıké) eléri vagy meghaladja a húszat. Ugyancsak az említett kormányrendeletben foglaltakhoz hasonlóan tartalmazza a tervezet a megosztás költségszámításának módját és a megelılegezéssel történı munkavégzés feltételeit. Erdık esetében, ahol a felszínborítottság miatt nincs közvetlen összelátás a földrészlet-határpontok között, a GPS eszközök nem használhatóak, ezért több felmérési alappontot kell meghatározni, és a hagyományos eszközök és módszerek alkalmazásának jóval nagyobb az eszköz-, a munkaerı- és a munkaidı szükséglete, valamint anyagköltsége. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a spontán beerdısülések miatt az ingatlan-nyilvántartásban rögzített jogi határvonal természetbeni meghatározása és megjelölése (kitőzése) olyan plusz feladatot jelent, amivel az egyéb mővelési ágú termıföldek esetében nem kellett számolni. Ezért a tervezet a földhivatali elszámolás alapját képezı egységárakat magasabb összegben állapítja meg, mint az egyéb termıföldek vonatkozásában. A jelen elıterjesztésben foglalt feladat nagyságrendje és várható költségigénye csak közelítıen becsülhetı. Ennek az az oka, hogy az Fkbt. szerint az eljárás kérelemre indul, tehát számuk egyelıre ismeretlen. Ugyanakkor komoly korlátot jelent a területi minimum, illetve a tulajdoni hányadok egy földrészleten belüli számossága, bár az Fkbt. lehetıvé teszi azt, hogy két vagy több tulajdonostárs együttesen kérje az önálló ingatlan kialakítását. A részarány földkiadás során keletkezett, 1,5 hektárnál nagyobb, erdı mővelési ágú, osztatlan közös tulajdonú földrészletek száma országosan , ezek összterülete 339 ezer hektár. Ezek egy része a korábbi megosztások során (alrészletbıl) alakult önálló földrészletté, keretmérésük megtörtént. Ezt figyelembe véve még kb. 200 ezer hektáron kell elvégezni a keretmérést, ami a Ft/ha

22 22 egységárral számítva MFt. Az eddigi tapasztalatok alapján, és figyelembe véve a területi korlátokat feltételezhetı, hogy egy földrészletre átlagosan másfél teljesíthetı kérelem esik majd, így a kialakítandó új földrészletek várható db száma lesz, ami a Ft/földrészlet egységárral számítva 880 MFt-ot tesz ki. Tehát a várható teljes költségigény 2,5 milliárd Ft. Az idıközben bekövetkezett szervezeti átalakítás miatt a megelılegezett költség visszafizetése a Földmővelésügyi Költségvetési Iroda jogutódjának, az MGSZH-nak a feladata. A tervezet a rendelet hatálybalépését az Fkbt.-t módosító törvény hatálybalépésének napjával egyezıen állapítja meg. Ezzel egyidejőleg módosítani szükséges a rendelet 2. -ának (3) bekezdést is (Földmővelésügyi Költségvetési Iroda helyett annak jogutódját, az MGSZH-t kell szerepeltetni a rendeletben), továbbá indokolt a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. -ának (7) bekezdésében foglalt, több mint két évvel ezelıtt megállapított egységárakat az idıközben bekövetkezett infláció mértékével növelni. Kérjük a Kormányt, hogy az elıterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, október.. Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Dr. Takács Albert igazságügy-miniszter