elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erısítik.

Átírás

1 Esztergom Város Önkormányzatának 24/2007.(IV.26.) ör. rendelete a nehéz élethelyzetőek támogatásáról Egységes szerkezetben az 56/2007.(VIII.31.)*, 70/2007.(X.31.)**, 38/2008.(V.29.)***,, 50/2009.(XII.17.)**** ör. rendelettel Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a Sztv. 1. (2) bekezdésében, a 25. (3) bekezdés b) pontjában, a 26. -ában, a 32. (3) bekezdésében, a 37/D. (5) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében, a 43/B. (1) bekezdésében, a 45. (1), (3) bekezdésében, a 46. (1) bekezdésében, a 47. (1) bekezdésében, az 50. (2) bekezdésében, a 62. (2) bekezdésében és a 92. (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, a nehéz élethelyzetőek támogatásáról a következı rendeletet alkotja:*** elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erısítik. (3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelısség elvét. (4) A szociális helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt személyes gondoskodást igénylık részére ellátás biztosítása. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) az Esztergom város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgárokra; b) az Esztergom város közigazgatási területén tartózkodó: ba) bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre, bb) a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, bc) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. c) A Sztv. 3. (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre. I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) A rendelet az Sztv. helyi végrehajtásaként meghatározza az Esztergom Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényességének garanciáit. (2) A szociális segítséget minden olyan esetben, amikor az lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni, és II. Fejezet Pénzbeli ellátások Lakásfenntartási támogatás 3. (1) Lakásfenntartási támogatást az Sztv. 38. (2) - (8) bekezdésében szabályozottakon túl önálló ellátásként az e rendeletben meghatározott feltételekkel (szociális és egészségügyi körülményeinek figyelembevételével) annak a személynek (családnak) kell megállapítani: a) akinek családjában (háztartásában) az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és***

2 b) lakhatási költségei meghaladják a család (háztartás) havi összjövedelmének alábbi százalékértékeit: fı esetén 30 %-át - 3 fı esetén 25 %-át - 4 fı esetén 20 %-át - 5 és annál több fı esetén 15 %-át. c) az a személy (család) aki az elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó térmértékő lakásban lakik. (2) A lakásfenntartási támogatás, a lakás komfortfokozatától függetlenül, az alábbi elismert lakásnagyságig adható: a) lakótelepi lakásnál egy- vagy kétszemélyes háztartás esetében hetven négyzetméter, minden további együtt lakó hozzátartozónként további tíz négyzetméter, de legfeljebb százötven négyzetméter; b) családi háznál egy- vagy kétszemélyes háztartás esetében nyolcvan négyzetméter, minden további együtt lakó hozzátartozónként további tíz négyzetméter, de legfeljebb kétszáz négyzetméter.** (3)** hatályát vesztette (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani, a támogatásra való jogosultságot megújítás elıtt felül kell vizsgálni. (5) A kérelmet évente két alkalommal lehet benyújtani, minden év május és október 31. napjáig. A kérelem elbírálásához csatolni kell a lakásfenntartási költségekrıl szóló igazolásokat. (6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy m²-re jutó elismert költség szorzata. Az 1 m²-re jutó elismert havi költség 425 Ft, melyet évente a Képviselı-testület felülvizsgál. (7) A lakásfenntartási támogatás mértéke azonos az elismert havi lakásfenntartási költségek és a család (háztartás) összjövedelme: fı esetén 30 %-ának - 3 fı esetén 25 %-ának - 4 fı esetén 20 %-ának - 5 és annál több fı esetén 15 %-ának különbözetével, de legkisebb összege havi forintnál kevesebb, legmagasabb összege havi forintnál több nem lehet. (8) Lakásfenntartási támogatás egy évre ugyanazon lakásra egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül az ott élı személyek és családok számától, kivéve a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás. (9) A támogatás megszőnik, amennyiben a jövedelmi viszonyok változása esetén az egy fıre jutó jövedelem az elıírt értékhatár felett van, valamint amennyiben a kérelmezı vagy a vele egy háztartásban élı személy lakás hasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik. (10) A lakásfenntartási támogatás havonta, a tárgyhónapot követı hó 10-éig kerül kiutalásra. Ápolási díj 4. (1) Ápolási díj méltányosságból állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladhatja meg. (2) Méltányosságból nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt tartási, életjáradéki szerzıdést kötött, továbbá az Sztv ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben. (3) Az ápolási díjat meg kell szüntetni az Sztv. 42. (2) bekezdésében foglalt esetekben.

3 (4) Az ápolási díj mértéke kiskorú ápolása esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-a, felnıtt ápolása esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 110 %-a. (5) Az ápolási díj megállapításakor a háziorvos szakvéleményét és a helyszínen készített környezettanulmány megállapításait kell figyelembe venni. Átmeneti segély 5. (1) Átmeneti segélyt kaphatnak azok a személyek, akik létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint akik idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdenek. (2) Átmeneti segélyt, annak a személynek lehet megállapítani, ahol a családban az egy fıre jutó havi jövedelem, illetve az egyedül élı jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. (3) Az átmeneti segély évente legfeljebb öt alkalommal adható. (4) Az átmeneti segély egyszeri összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. (5) Elemi kár esetén az átmeneti segély legmagasabb összege amennyiben a károsult a károsodott vagyontárgyra biztosítással nem rendelkezett a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-a. (6) Elemi károsultnak azt a személyt kell tekinteni, akinek elemi csapás következtében vagyona oly mértékben rongálódott meg, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált. Az elemi kár tényét és mértékét minden esetben szakértıi véleménnyel kell alátámasztani. Rendszeres szociális segély 6. (1) A rendszeres szociális segélyt a Sztv /H. szerint kell megállapítani. (2) Aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély kérelem benyújtása elıtt köteles a Munkaügyi Központ kirendeltségével vagy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel (a továbbiakban: Családsegítı Szolgálat) kötött megállapodás által kijelölt intézménnyel a kapcsolatot felvenni, és magát munkanélküliként regisztráltatni. (3) A Sztv. 37/A. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy (továbbiakban: nem foglalkoztatott) részére megállapított rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttmőködésre köteles. Az együttmőködési kötelezettség: - a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban az önkormányzattal, valamint - Családsegítı Szolgálattal áll fenn. (4) A rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személy részére, szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, beilleszkedést segítı programok típusai: - egyéni képességeket fejlesztı - életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, - munkavégzésre történı felkészülési program - a Munkaügyi Központnál munkanélküliként történı nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmőködés.

4 A típusokon belül a foglalkozások tartalmát, követelményrendszerét a Családsegítı Szolgálat határozza meg. (5) Az együttmőködés megszegésének minısül, ha az együttmőködésre kötelezett: a) meghatározott határidın belül, valamint az elıírt idıpontokban nem jelenik meg a Családsegítı Szolgálatnál b) súlyos esetei: - nem vesz részt az élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedését segítı program kidolgozásában, vagy - nem teljesíti a beilleszkedést segítı programban foglaltakat vagy, - a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatakor a szükséges nyomtatványt és igazolásokat nem csatolja. (6) Az együttmőködési kötelezettség megszegése esetében, a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (7) Az együttmőködési kötelezettség súlyos megszegése esetén a segély folyósítását azonnali hatállyal meg kell szüntetni. (8) Az együttmőködési kötelezettség megszegését a Családsegítı Szolgálat haladéktalanul jelzi a jogosultságot megállapító szervnek. A jogosultságot megállapító szerv a jelzés alapján a rendszeres szociális segélyt megszünteti. Temetési segély 7. (1) Temetési segélyt annak a személynek lehet megállapítani, akinek családjában az egy fıre jutó, vagy egyedülálló esetén a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20 %-ánál, de elérheti annak 100 %-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családtagjának a létfenntartását veszélyezteti.** III. Fejezet Természetbeni ellátások Köztemetés 8. (1) A polgármester a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, amennyiben nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. (2) Az eltemettetésre köteles személynek lehetısége van a köztemetés költségeinek részletekben történı megtérítésére, maximum 12 havi részletfizetés keretében. (3) A részletfizetés annak a személynek engedélyezhetı, aki azt kérelmezi, és: a) a családjában (háztartásában) az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.**** Méltányosságból történı közgyógyellátás 9. (1) A Jegyzı méltányosságból közgyógyellátási igazolványt ad ki annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek saját, illetve családja létfenntartását

5 veszélyezteti a rendszeresen jelentkezı havi gyógyító ellátás költsége.* (2) A közgyógyellátás iránti kérelemhez az e rendeletben meghatározottakon kívül csatolni kell a háziorvos, illetıleg a kezelı szakorvos igazolását a havi gyógyító ellátás költségeirıl.* (3) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élı esetén annak 250 %-a. Amennyiben a gyógyszerköltség, illetve a gyógyászati segédeszköz költsége a kérelmezı megélhetését veszélyezteti, a jogosultság megállapítható. (4) Létfenntartást veszélyeztetı körülmény az, amikor a kérelmezı havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása 10. A jegyzı az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint a járulékfizetés alapjának igazolására hatósági bizonyítványt állít ki az arra jogosult személynek, az Sztv a alapján.*** Hajléktalanok támogatása 11. Hajléktalan személy részére a családsegítı feladatokat ellátó intézmény közremőködésével elsısorban természetbeni, indokolt esetben pénzbeni támogatás is nyújtható. Adósságkezelési szolgáltatás 12. Az Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást nyújt, az adósságkezelésrıl, valamint az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályairól szóló 22/2005.(IV.28.) esztergomi ör. rendelete szerint. 12/A. **** Kedvezményes környezetbarát tüzelı biztosítása (1) Az Önkormányzat az arra jogosult részére ingatlanonként egy évben legfeljebb 40 mázsa kedvezményes árú környezetbarát tüzelı (a továbbiakban: biobrikett) vásárlását biztosítja. (2) A jogosult a támogatást egy ingatlan vonatkozásában veheti igénybe. (3) A kérelmezınek a) a formanyomtatványon elıterjesztett kérelemhez mellékelnie kell a kéményseprı-ipari szolgáltató szakvéleményét arról, hogy az ingatlan főtési rendszere szilárd tüzelésre alkalmas, továbbá b) nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatásra ba) az ingatlan tulajdonosaként, vagy bb) az ingatlannak a tulajdonjogtól eltérı egyéb jogcímen (pl. bérlet) fennálló használata alapján jogosult. (4) A kérelemben meg kell adni az érintett ingatlan pontos címét és helyrajzi számát; az ingatlanban a kérelmezıvel együttélı közeli hozzátartozóinak nevét, és édesanyjuk nevét; továbbá a (3) bekezdés bb) pont esetében a kérelemhez mellékelni kell a használat jogcímét igazoló okirat másolati példányát.

6 (5) A támogatásra jogosult, a) aki három, vagy több gyermeket nevel, jövedelemi viszonyoktól függetlenül, feltéve, hogy a gyermekek az érintett ingatlanban a kérelmezıvel együtt élnek; vagy b) akinek az egy fıre esı jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %- át; vagy c) akinek az egy fıre esı jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %- át; vagy d) akinek az egy fıre esı jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %- át. (6) Az egy fıre esı jövedelmet a kérelmezı és az érintett ingatlanban vele együtt élı, ott bejelentett lakóhellyel rendelkezı, közeli hozzátartozói (Ptk b) pont) jövedelmének alapulvételével kell meghatározni. (7) A támogatás mértéke a biobrikett beszerzési árának a) az (5) bekezdés a)-b) pontja esetében 90 %-a; b) az (5) bekezdés c) pontja esetében 80 %-a; c) az (5) bekezdés d) pontja esetében 70 %-a. (8) A jogosultságot megállapító döntést követıen a jogosult a biobrikettet a támogatás összegével csökkentett kedvezményes vételáron vásárolhatja meg, amit az Önkormányzat részére készpénzátutalási utalványon kell megfizetnie. IV. Fejezet Egyes szociális segélyek vásárlási utalvány formájában történı biztosítása 13. (1) Elı kell segíteni azt, hogy az Önkormányzat által megállapított egyes segélyek a valós rendeltetésüknek megfelelıen legyenek felhasználva. Ennek érdekében az átmeneti segély és a rendszeres szociális segély vásárlási utalvány formájában is biztosítható. (2) Az utalvány a segélyezettet az azon feltüntetett értékig alapvetı élelmiszerek, mosó-, mosogató- és tisztítószerek, valamint gyógyszerek vásárlására jogosítja. (3) Az utalvány készpénzre nem váltható, más személyre át nem ruházható. (4) Az utalvány az azon feltüntetett személy személyi adatainak egyidejő igazolásával érvényes. (5) Az utalvány minden olyan Esztergom város közigazgatási területén mőködı kereskedelmi egységben és gyógyszertárban beváltható, amelynek fenntartójával, üzemeltetıjével az Önkormányzat megállapodást kötött. Az utalványok alapján történı elszámolás módját, idıpontjait a megállapodásban rögzíteni kell. (6) A vásárlási utalvány szigorú elszámolású bizonylatnak minısül, az utalványok ellenértékének megtérítésére az Önkormányzat kötelezettséget vállal. (7) Az utalvány nyomdailag elıre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendı.** (8) Az utalványlap három részbıl áll: a) tıszelvénybıl, amely tartalmazza: - az utalvány értékét; - az utalvány sorszámát. b) az utalványból, mely tartalmazza: - a kibocsátó önkormányzat megnevezését; - az utalvány sorszámát; - a vásárlási utalvány elnevezését;

7 - az utalvány értékét; - az utalvány alapján vásárolható áruféleségek felsorolását; - felhasználási korlátozásokat; - az utalványt fizetési eszközként elfogadó üzleteket fenntartó gazdálkodó szervek megnevezését; - a vásárlásra, felhasználásra jogosult személy személyi igazolványának számát; - az utalvány érvényességi idejét; - a kiállítás keltét; - a kiállító aláírását; - Esztergom Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) hivatalos bélyegzıjét. c) ellenırzı szelvénybıl, amely tartalmazza: - az utalvány értékét; - a sorszámát; - a segélyezett nevét és lakcímét. (9) Az utalványok a megjelölt naptári évben érvényesek. V. Fejezet Személyes gondoskodás formái 14. (1) Szociális információs szolgáltatás Biztosítja: Polgármesteri Hivatal; (2) Étkeztetés Biztosítja: Glatz Gyula Szociális Központ, Esztergom (önkormányzati fenntartású intézmény); (3) Házi segítségnyújtás Biztosítja: Glatz Gyula Szociális Központ, Esztergom (önkormányzati fenntartású intézmény); (4) Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Biztosítja: Glatz Gyula Szociális Központ, Esztergom (önkormányzati fenntartású intézmény); (5) Családsegítés Biztosítja: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (ellátási szerzıdés alapján); (6) Támogató szolgáltatás Biztosítja: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (ellátási szerzıdés alapján); (7) Nappali ellátás keretén belül hajléktalanok nappali ellátása Biztosítja: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (ellátási szerzıdés alapján). (8) A szociális alapszolgáltatásokat a szolgáltatást nyújtó intézmények biztosítják. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények igénybevétele 15. (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézmények igénybevétele az Sztv /E. -aiban, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendeletben foglaltak szerint történik. (2) Az igénybevételre irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetıjéhez kell benyújtani. (3) Az intézményi jogviszony megszőnésére az Sztv aiban foglaltak az irányadók. Az étkeztetés igénybevételének feltételei 16. **** (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

8 a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az étkeztetés igénybevételének módjai: a) az étel helyben fogyasztásával; b) az étel elvitelével; c) az étel kiszállításával. (3) Az étkeztetés személyi térítési díjai: a) az étkeztetés térítésmentes azon személy esetében, akinek az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át; b) az étkeztetés személyi térítési díja az intézményi térítési díj 50 %-a, azon személy esetében, akinek az egy fıre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem haladja meg annak 300 %-át. c) az étkezés személyi térítési díja az intézményi térítési díj 100 %-a, azon személy esetében, akinek az egy fıre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át. (4) Amennyiben az étkeztetést az ellátott a (2) bekezdés c) pontja alapján kiszállítással veszi igénybe, úgy alkalmanként 100.-Ft kiszállítási költséget kell fizetnie. (5) Közös háztartásban élı személyek részére történı kiszállítás esetén a kiszállítási költséget csak egy személy részére lehet megállapítani.**** VI. Fejezet Eljárási szabályok 17. (1) A szociális ellátások iránti kérelmeket a kivételével a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványokon*** (2) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátáshoz történı jogosultság elbírálásához a kérelmezı köteles a maga és a vele egy háztartásban élı személyek személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történı megkéréséhez hozzájárulni. (3) A jogosultság feltételeit az alábbi dokumentumok igazolják: a) személyazonosító igazolvány, illetve a népesség-nyilvántartás adata; b) iskolalátogatási igazolás; c) tanulmányi ösztöndíj igazolás; d) fogyatékosságot és rokkantságot igazoló határozat; d) a Munkaügyi Központ által kiállított igazolás; e) kiskorú gyermek elhelyezésérıl szóló jogerıs ítélet; f) a különélık nyilatkozata; g) az illetékes intézmények igazolása; h) közüzemi számla, igazolás; i) orvosi szakvélemény j) jövedelemigazolás;**** k) a kérelmezı nyilatkozatai.**** (4) A jogosultságot a Sztv. 10. (2) - (5) bekezdései alapján kell megállapítani.*** (5) E rendelet 3., 4., 5., 7., 8. és 12/A. - ában foglalt esetekben a polgármester dönt, a 4., 5. és 7. -ban meghatározott ellátások esetében a Közjóléti Bizottság javaslatának figyelembe vételével.**** (6) A kérelmezı a polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületéhez címzett fellebbezéssel élhet.

9 18. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 71. (3) bekezdésében foglaltak esetén a kérelem egyszerősített határozattal bírálható el. VI. Fejezet Záró rendelkezések 19. E rendelet május 1-jén lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni ellátásokról és szolgáltatásokról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 33/2006. (VI.21.) ör. rendelet, valamint az azt módosító 52/2006. (IX. 22.) ör. rendelet. Esztergom, április 19. Meggyes Tamás polgármester Dr. Marosi György jegyzı A rendeletet április 26. napján kihirdettem: Dr. Marosi György jegyzı * 56/2007.(VIII.31..) módosító rendelet ** 70/2007.(X.31.) módosító rendelet *** 38/2008.(V.29.) módosító rendelet ****50/2009.(XII.17.) módosító rendelet

10 1. sz. melléklet**** Melléklet a nehéz élethelyzetőek támogatásáról szóló 24/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelethez 1. Étkeztetés intézményi térítési díja, a beszerzési hely függvényében: Ft/adag Ft/adag Ft/adag 2. Házi segítségnyújtás óradíja: Jövedelem mértéke a) Akinek az egy fıre esı havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, b) Akinek az egy fıre esı havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át c) Akinek az egy fıre esı havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át d) Akinek az egy fıre esı havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át e) Akinek az egy fıre esı havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át Fizetendı díj térítésmentes Ft/óra Ft-óra Ft/óra Ft/óra

11 1. sz. FÜGGELÉK a nehéz élethelyzetőek támogatásáról szóló 24/2007. (IV.26.) ör. rendelethez. 1. Rokkantsági járadék Intézı szerv: lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Jogszabály: a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2. Átmeneti járadék Intézı szerv: lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Jogszabály: a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI.29.) EÜM-PM rendelet Rendszeres szociális járadék Intézı szerv: lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Jogszabály: a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI.29.) EÜM-PM rendelet Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Intézı szerv: lakóhely szerint illetékes jegyzı Jogszabály: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet 5. Parkolási igazolvány Intézı szerv: lakóhely szerint illetékes okmányiroda Jogszabály: a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet 6. Egészségkárosodási járadék Intézı szerv: lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Jogszabály: a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI.29.) EÜM-PM rendelet 24/A. 7. Fogyatékossági támogatás Intézı szerv: a Magyar Államkincstár megyei területi igazgatósága Jogszabály: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 8. Baleseti járadék Intézı szerv: lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Jogszabály: a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény Táppénz Intézı szerv: társadalombiztosítási kifizetıhelyek vagy egészségbiztosítási pénztárak Jogszabály: a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény