GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: Győrszemere, GALLITÉT Kft. 0395/41 hrsz. alatti baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata Ügyintéző: dr. Kiss Edit Bartókné Hajnali Beáta Sovánné Nagy Gréte Perjés Katalin Boglárka Juhász Judit Herczeg Zoltán Bedők László Mellékletek: - Telefon: (96) Hiv. szám: - HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felülvizsgálva a /2014. számú határozattal módosított H-434-5/2011. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyben foglaltakat a GALLITÉT Kft. (8500 Pápa, Gyurátz Ferenc u. 17. B. ép., továbbiakban: Ügyfél) részére a Győrszemere 0395/41 hrsz. (9121 Győrszemere, külterület Tóth- tag) alatt üzemelő baromfitelepén folytatott nagy létszámú állattartói tevékenységre a GREND Szolgáltató Kft. (9012 Győr, Hegymester u. 16.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, - levegőtisztaság-védelmi engedélyt is magába foglaló egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) eszakdunantuli@zoldhatosag.hu - Honlap:

2 II. 1. Az engedélyes adatai: Név: GALLITÉT Kft. Székhely: 8500 Pápa, Gyurátz Ferenc u. 17. B. ép. KSH törzsszám: KÜJ: A telephely adatai: Telephely neve: 9121 Győrszemere, külterület Tóth- tag Telephely címe: Győrszemere 0395/41 hrsz. EOV koordináta: Y: , X: KTJ szám: A tevékenység adatai: TEÁOR kódja: TEÁOR kódja: baromfitenyésztés 4. Engedélyezett tevékenység megnevezése és kapacitása Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztés, több mint férőhely baromfi számára 5. A telephely kapacitása: A telep kapacitás: db/év Férőhely: db/ turnus III. A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a telephelyén lévő légszennyező diffúz forrás üzemeltetését, és arra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. Légszennyezést okozó technológia megnevezése: T1. Állattartás 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrása: A T1. technológia forrása: D1 Istállók, trágyatárolók 3. Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek: 3.1. A T1 állattartás D1 Istállók, trágyatárolók helyhez kötött diffúz forrására vonatkozóan technológiai kibocsátási határértékek nem állapíthatóak meg Az állattartás során ammónia (6) és metán (100) légszennyező anyag kerül kibocsátásra. IV. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével meghatározott előírásokat kell teljesíteni: 2

3 1. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1. Az üzemeltető a légszennyező forrásra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén ( korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 31. (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani Törekedni kell a meglévő növényzet, facsoportok megtartására, karbantartására Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Az üzemeltetés során a takarmány lefejtő- és adagoló rendszerek zártságát és kiporzás mentességét biztosítani kell Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasárés ünnepnapokat. A trágyaszállítás a település elkerülésével, kijelölt útvonalon történhet Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak tisztaságát, pormentességét. Szükség esetén száraz időben locsolással pormentesíteni kell A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell telepíteni, gyorsan növekedő fasor, ill. magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével a telephely takaráshoz szükséges sűrűségben A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl A lakosságot zavaró bűzkibocsátását minimalizálni kell Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait (fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, illetve szennyezőanyag teremkoncentrációk) be kell tartani és ez által meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést Rendkívüli üzemi állapotra és rendkívüli légszennyezésre vonatkozó előírások: A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket azonnal le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 2. Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 2.1. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell az alábbi határértékek megtartásáról: 3

4 A zajforrás hatásterületén lévő: Közterület elnevezése Ingatlan helyrajzi Építményjegyzék Házszám száma szerinti besorolása Győrszemere, Felpéci út Győrszemere, Felpéci út Győrszemere, Felpéci út Győrszemere, Felpéci út Győrszemere, Felpéci út Győrszemere, Felpéci út Győrszemere, Felpéci út lakóépületek védett homlokzatai előtt 2 méterre, L KH nappal (6-22 óráig) = 50 db L KH éjjel (22-6 óráig) = 40 db Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóságnak. 3. Hulladékgazdálkodási előírások: 3.1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben A tevékenység végzése során bármilyen okból bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul gondoskodni köteles. A bekövetkezett káreseményről, annak kiterjedéséről, mértékéről, a veszélyeztetett környezeti elemekről, továbbá a tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a Hatóságot. A környezetbe került hulladék jogszabályokban előírt összegyűjtéséről és elhelyezéséről engedélyes késedelem nélkül gondoskodni köteles A tevékenység végzése során az esetlegesen előforduló környezeti károk felszámolására felelősségbiztosítást kell kötni és azt folyamatosan fenn kell tartani A tevékenység felhagyása esetén az üzemelés és felhagyás során keletkező hulladékok hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell. 4. Földtani közegre vonatkozó előírások: 4.1. Ha veszélyes anyag elfolyást tapasztalnak, az erre alkalmas anyaggal fel kell itatni, a szennyezett anyagot zárt edényzetben össze kell gyűjteni és veszélyes hulladékként engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak átadni. A szennyeződésről a Hatóságot azonnali hatállyal értesíteni kell A munkagépek kerekei által kialmoláskor kihordott, a telepen belüli közlekedési utakon esetlegesen elpotyogott trágyát a kialmolást követően össze kell szedni és a trágyatárolóban kell elhelyezni. 4

5 5. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 5.1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Hatósághagy jóvá Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. V. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3344-1/2015.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a Gallitét Kft. (8500 Pápa, Gyurátz Ferenc u. 17. B.) részére a Győrszemere Tóth tag 0395/41 hrsz. alatti baromfitelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljáráshoz az alábbi f e l t é t e l e k k e l h o z z á j á r u l : 1. Köteles biztosítani, hogy a trágya gyűjtőmedencék/aknák mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. 2. Gondoskodni kell a trágya- és egyéb tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 3. Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen, vagy közvetett bevezetése! 4. A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat, mely magába foglalja az adatszolgáltatást is. Mivel engedélyköteles tevékenységet folytat, ezért adatlap benyújtására kötelezett. A KAR adatlapokat és a FAVI adatlapokat az Igazgatóság részére június 30.-ig kell benyújtani. 5. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. Az adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a címen. 6. A tevékenység során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki trágya tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, illetve egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban, forrástól, valamint emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. 7. A beruházás területén a talajra, talajvízre veszélyt jelentő anyagok tárolása a környezet veszélyeztetését kizáró módon, külön engedéllyel rendelkező, dupla falú, szivárgásérzékelővel ellátott tartályokban végezhető. 8. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott B szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 9. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - az Igazgatóságnak. 5

6 Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: Győrszemere Község Jegyzője 820-3/2016. számon a következő véleményt adta: A fenti hivatkozási számú belföldi jogsegély kérelmére válaszul az alábbi nyilatkozatot adom: 1. A tevékenység - az arra vonatkozó helyi kömyezet-és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozás hiányában - a településrendezési tervben meghatározottaknak megfelelő. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztés, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számon a következő véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi működési engedély és egyben egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárása során a Györszemere, Tóth tag 0395/41 hrsz. alatti baromfiteleppel kapcsolatos dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött felülvizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a Gallitét Kft. (8500 Pápa, Gyurácz F. u. 17/b.) részére a Györszemere, Tóth tag 0395/41 hrsz. alatti baromfitelepre vonatkozó környezetvédelmi működési engedély és egyben egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/498-2/2016. számon az alábbi véleményt adta: a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja felhatalmazása és a T. Cím által csatolt, az Öko- Raab Kft. (9028 Győr, Budakalász u. 33.) által készített R-0504/2/10. azonosító jelű Mérési jegyzőkönyv és szakértői vélemény a Gallitét Baromfitenyésztő, Feldolgozó és Értékesítő Kft. Györszemere 0395/41 hrsz. alatti baromfitelepének környezeti zajhatásáról, zajvédelmi hatásterületéről és a Grend Szolgáltató Kft. (9012 Győr, Hegymester u. 16.) által készített Gallitét Kft. baromfitelepének Tóth tag 0395/41 hrsz. környezetvédelmi felülvizsgálata szakanyagok alapján a baromfitelep környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata engedélyezési eljárásban a szakkérdésre az alábbi talajvédelmi állásfoglalás-t adjuk: 6

7 A környezetvédelmi működési engedély kiadásához talajvédelmi szempontból hozzájárulunk, A baromfitelep üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a szomszédos termőföldek minőségében negatív irányú változás nem következhet be, a mezőgazdasági tevékenységet nem akadályozhatja. A baromfitartás során keletkező szervestrágya termőföldön történő hasznosítása során a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyifvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani. Jelen szakkérdés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. VI. A jelen határozatban megadott engedély június 20. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a Hatósághoz a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani június 20. napjáig. VII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság a határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. Környezet-veszélyeztetés vagy környezet-szennyezés esetén a Hatóság a tevékenység gyakorlását korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja. VIII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetében 2500 Ft, mely összeget készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság sz. számlájára kell átutalási megbízással - teljesíteni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 7

8 INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a GALLITÉT Kft. (8500 Pápa, Gyurátz Ferenc u. 17. B. ép., a továbbiakban: Ügyfél) részére H-434-5/2011. számú határozattal egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott a Győrszemere 0395/41 hrsz. (9121 Győrszemere, külterület Tóth- tag) alatt üzemelő sertéstelepén folytatott - Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfitartás, férőhely baromfi számára megnevezésű tevékenységgel összefüggésben, mely engedélyt a /2014. számú határozattal módosított. Az Ügyfél benyújtotta a GREND Szolgáltató Kft. (9012 Győr, Hegymester u. 16.) által készített felülvizsgálati dokumentációt. Az Ügyfél megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 2. (1) bekezdése, valamint a 3. számú melléklete 7. és 10. főszáma, valamint alszáma alapján megállapított Ft (azaz kétszázötvenezer forint) összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) és (6) bekezdése alapján hirdetményi úton a hatásterületen élő ügyfeleket, elektronikus úton pedig a civil szervezeteket értesítette az eljárás megindulásáról, azonban az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot részükről nem érkezett. A Hatóság a dokumentáció vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 8. sz. mellékletében és az a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 75. -ában foglaltak alapján végezte el. Az Ügyfél által benyújtott dokumentáció megfelel a jogszabályi előírásoknak. A Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következőket állapította meg: Az Ügyfél tevékenysége a Khvr. hatálya alá tartozik, a rendelet 2. mellékletének 11. a) pontja alapján Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfitartás, férőhely baromfi számára. A tevékenység részletezése, az alkalmazott technológia bemutatása: Tevékenység ismertetése: A telephely Győrszemere 0395/4 helyrajzi számú területen, Győrszemere-Szőlőhegyen, a Tóth-tagi dűlőben található a községközponttól ~ 2 km-re. Területi kiterjedése 3,3 ha. A telephelyet kerítés választja kétfelé és veszi körül. A telephely vízellátását biztosító kút a kerítéseken kívül található. A telepen 8 db épület van, hét baromfiistálló egy légterű, egy épület két légterű. Légterenkénti egységekben történik a csirkék nevelése. Az istállókban broiler csirkét nevelnek, 4000 m 2 -en 72 ezer db/turnus. Évi élőállat kibocsátás 420 ezer darab. Az istállóban egy-egy turnus brojler csirke 42 nap alatt nő meg átlagosan 2 kg-osra. A teljes felnevelési folyamatot számítógép vezérli. Az istállókban m 2 -enként db csirke kerül elhelyezésre. Így egy turnus kg csirke, azaz db. A tenyésztési rendszer Big Dutchman. Légterenként 4 db Airmaster állandó fordulatszámú nagy ventilátor, 3 db kisebb Axiál változtatható fordulatszámú, kis teljesítményű ventilátor került elhelyezésre. Az épület falain légbeejtők vannak kiképezve. A baromfiistállók légterének klímabeállítását a szellőzést (ventilátorok működését), páratartalmat (párásító berendezések), fűtést (légterenként db Gasolek 3-5 kw-os gázégők) - számítógép 8

9 automatikusan vezérli. Az épületek mellett takarmánytárolók vannak, melyekből az adagolás automatikusan történik. Az istállók páratartalmának biztosítása is automatizált. A teljes vezérlést számítógép végzi. A vízellátás automatikus, gyógyszeradagolással egybekötött, melyet Dosatron gyógyszeradagoló biztosít a vízellátó rendszerre szerelve. Az istállókon belül 3 sor függő vízvezetékcsőre szerelt, csepptálcával kombinált szopókás önitató, 2 sor felfüggesztett etető van kialakítva. A takarmányt csővezetéken végtelenített csiga hordja be az etetőkhöz. A világítás ki és bekapcsolása a gondozók feladata, naponta két órára sötétek a baromfinevelő légterek, illetve kék fény világít a hozzászoktatás céljából. Az aljzatbetonon szalma van elterítve. Amikor a csirkék elérik a 2 kg-os súlyt, egy időben szállítják el őket. A csirkék kitelepítésénél az automatizált etető itató szerkezeteket felemelik, hogy a takarítás lehetővé váljon. Minden istálló egyszerre kerül kiürítésre. Az almot traktorra szerelt toló lapáttal tisztítják ki, és az almos trágya a külső tárolótérre kerül, ahonnét 1-2 napon belül elszállítják. Utána az istálló mechanikai tisztítása, majd nagynyomású száraz tisztítás és fertőtlenítés következik. Szellőztetés után után a következő turnus alá behordják az alomszalmát, istállónként 1500 kg-ot. A hizlaláshoz felhasznált tápot az Agrotét Kft. a téti üzeméből szállítja a Gallitét Kft. telephelyén lévő tápsilókba közvetlenül. A telepen az állatelhullás 2 %. A telephely szúró-boncoló és vizsgáló épülettel rendelkezik. A veszélyes hulladék állati hullák tárolása a szúró-boncoló épület melletti fedett és betonozott aljzatú fedett téren elhelyezett 2 db 240 l-es műanyag konténerben történik. Az elszállítást a rendszeresen érkező ATEV Zrt. gyűjtőjárat végzi. A kommunális hulladéktároló 200 l-es. A telephelyen fedett tárolóban tartják az újrahasznosításra kerülő vegyszeres göngyölegeket, egyéb veszélyes hulladék a telephelyen nem keletkezik. A telep belső kerítésén kívül található a szalmatároló és az ideiglenesen trágya elhelyezésére szolgáló tárolóterület. A telep Big Dutchmann rendszerű. A telephelyen lévő építmények: 1. Baromfi ól külső tápsilóval és 2 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 7 m x 45 m. 2. Baromfi ól külső tápsilóval és 2 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 8 m x 35 m. 3. Baromfi ól külső tápsilóval és 2 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 6 m x 45 m. 4. Baromfi ól külső tápsilóval és 2 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 7 m x 45 m. 5. Baromfi ól külső tápsilóval és 2 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 7 m x 45 m. 6. Két légterű baromfi ól 2 darab külső tápsilóval és 3 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 11 m szélességű és 2 x 42 m hosszúságú. 7. Baromfi ól külső tápsilóval és 2 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 11 m x 48 m. 8. Baromfi ól külső tápsilóval és 2 db trágyalégyűjtő aknával, ól alapterület 7 m x 44 m. 9. Porta és szociális épület fekete-fehér öltözővel 9 m x 9 m alapterületű, melyhez 15 m 3 - es zárt vasbetonból készült 3 x 3 x 2,5 belső méretű, 20 m 3 névleges térfogatú zárt vasbeton kommunális szennyvízgyűjtő akna tartozik. Az épület gázfűtésének kazánja 3,8 m3/óra maximális teljesítményű, nem bejelentés köteles. 10. Szúró-boncoló és vizsgáló épület az állatorvos részére, külön 3 m 3 -es zárt vasbeton szennyvízgyűjtő aknával (nincs használatban). Az építmény mellé kapcsolódik a nyitott oldalfalú, de fedett konténeres állathulla tároló. 11. Félig nyitott oldalú, fedett göngyölegraktár a kiürült és a forgalmazó általi visszaszállításra váró műanyag vegyszeres marmonkanna göngyölegek részére. A vegyszeres göngyölegek csak időlegesen vannak a telephelyen veszélyes hulladékként, a vegyszer forgalmazója azokat elszállítja 9

10 és mosás után vegyszer tárolására használja fel ismét. 12. Alomnak való hengerbála szalma tárolására szolgáló takaratlan földterület. 13. A baromfi ólakból a nevelési turnus végén a kialmoláskor kikerülő, azonnal el nem szállított trágya ideiglenes egy-két napos tárolására szolgáló, műszaki védelemmel jelenleg el nem látott területe. 14. A telep állatállományának ivóvízigényét, a technológiai vízszükségletet biztosító, vízjogi engedéllyel rendelkező mélyfúrású kút. 15. A telephely vízhálózatának nyomáskiegyenlítését, víz tárolását biztosító hidroglóbusz, vízjogilag a mélyfúrású kúttal együtt engedélyezett. 16. A telep fűtésére szolgáló földgáz fogadóállomása, a telepi gázelosztó hálózat innét indul ki. Minden légtérhez tartozó külső álló tápsiló 100 q táp tárolására szolgál, az ólakhoz tartozó mosóvíztrágyalégyűjtő aknák egységesen 3 m 3 -es vízzáró vasbetonszerkezetek. Trágyakezelés: A baromfitrágya száraz, abból trágyalé nem keletkezik. A telephelyen keletkező almos trágya általában azonnal elszállításra kerül. Az időlegesen egy vagy két napig a telepen időlegesen maradó trágya a fejlesztési elképzelések szerint szegéllyel ellátott trágyatálcára kerül majd. Az időlegesen 1-2 napig a telephelyen maradó trágya mennyisége maximum 180 t, mely trágya kiszállítása szántóföldre történik. A Hatóság a felülvizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan az alábbiakat állapította meg: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható, hogy a baromfitelep üzemeltetése során állattartás, a szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és bűzhatással kell számolni. A telephely környezetében kb. 300 m-es távolságban található az első lakóingatlan. A telephelyen légszennyező pontforrás nincs. A telephelyen az Lr. alapján a Hatóság hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel, 8 db csirkenevelő épület. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. Győrszemere a mód. 4/2002.(X.7) KvVM rendelete, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, 1. sz. melléklete szerint a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kéndioxid, szén monoxid, nitrogén-oxid és benzol F, a szilárd légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva, intézkedési program nem szükséges a településre vonatkozóan. A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga valamint trágyája, esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. Az állattartás során anaerob bomlási folyamatok is lezajlanak, amelyek, ammónia, kén-hidrogén, stb. képződéssel járnak. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező és szag anyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegőbe. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület a bűzemisszió vonatkozásában a geometriai súlypont köré rajzolt 234 méter sugarú körrel határolható le. A hatásterülettel érintett ingatlanok az alábbiak: Győrszemere, 0395/7, 0395/11-16, 0395/28, 0395/29, 0395/33-36, 0395/38, 0395/40, 0395/43-46, 0397/1, 0397/5, 0404/1-2 hrsz. Az 5 SZE/m 3 a 170 méternél határolható le a telephely geometriai súlypontjától mérve. Ezek azok a távolságok, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. A bemutatott számítás alapján a bűzkibocsátás hatásterülete lakott területet nem érint. 10

11 Zajvédelmi szempontból: A baromfitelep működése során az istállók szellőző ventilátorai, a terménytisztító, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások a telephelyen nappali és éjjeli időszakban is működnek. A teljeskörű környezeti felülvizsgálati dokumentációhoz becsatolt, az ÖKO-RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által a májusában elvégzett környezeti zajmérésről készített R-0504/2/10 számú mérési jegyzőkönyv és szakértői véleménye megfelel a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklet előírásainak. A telephelyen az eltelt időszakban a technológiában és az üzemelési körülményekben változás nem történt. A környezeti zajmérési jegyzőkönyv alapján, a telephely zajkibocsátása megfelelt az előírásoknak, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületeknél a Győrszemere, Felpéci út lakóépületeinél a zajkibocsátási határértékek teljesültek. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés és a 6. (1) bekezdés alapján méréssel és számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, ezért a telephelyre a rendelet 10. (4) bekezdése alapján a Hatóság a rendelkező részben megállapított a zajkibocsátási határértékekről döntött. A tevékenység zajvédelmi hatásterületével érintett ingatlanok: Győrszemere, 1144, 1145, 1146, 1147, 1148, 1149, 1150, 0395/53, 0395/35, 0395/38, 0395/36, 0395/29, 0395/28, hrsz.-ú ingatlanok. A hatásterület által érintett területek terület-felhasználási kategóriái a 16/2004. (X. 27.) számú önkörmányzati rendelet Győrszemere településrendezési terve és helyi építési szabályzata szerint, és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú melléklet 1. pontja alapján kerültek meghatározásra. Ennek megfelelően az érintett Lf falusias lakóterület esetén a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában az előírt zajterhelési határértékek a következők: L TH nappal (6-22 óráig) = 50 db, L TH éjjel (22-6 óráig) = 40 db. A telephely hatásterületére vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapítása a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1. pont a) alpontja alapján történt, ahol: L KH = L TH. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék szerinti besorolása: - egylakásos lakóépületek: A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdés a.) pontja és zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. -a írja elő. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett terület nem védett és nem része Natura 2000 területnek, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. 11

12 Tárgyi tevékenység a természet- és tájvédelem érdekeit nem sérti. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú baromfitartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Megnevezés hulladékkód Papír, karton, csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Üveg Vas és acél Egyéb települési hulladék, ide értve a vegyes települési hulladékot is Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés hulladékkód Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett * csomagolási hulladék Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék * Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően szolgáltatási szerződés alapján kezelik. Az elhullott állatokat zárt műanyag gyűjtőedényekben helyezik el, és elszállításukról rendszeres időközönként intézkednek. Az istállók fertőtlenítése és a kerékmosó alkalmazása során vizes folyékony hulladékok keletkezésével kell számolni. A vizes folyékony hulladékot további kezeléséről engedélyezett kezelőnek történő átadással gondoskodnak. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben, a veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A tevékenység során keletkező almos trágya érlelés után, mezőgazdasági területekre történő kihelyezése megoldott. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen lévő hulladékok átadásáról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak. Földtani közeg szempontjából: A terület a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül. Az érintett ingatlanon kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Az ingatlanon lévő baromfitelepre a /2014. és /2013. számon módosított H-434-5/2011. számú környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt adó határozat vonatkozik. Az ingatlanon monitoring rendszer nem üzemel. A Hatóság jogelődje, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, /2013. számú határozatával vízjogi létesítési engedélyt adott a területen található monitoring kutak eltömedékelésére, mivel a kutakban évek óta nem jelentkezett talajvíz. 12

13 Az állattartó telep betonozott. Esetleges szennyezést a munkagépekből elfolyó szén-hidrogén származék, és a munkagépek kerekei által kialmoláskor kihordott, a telepen belüli közlekedési utakon esetlegesen elpotyogott trágya szennyezőanyagait moshatja ki a csapadékvíz, majd elszikkadásakor a kioldott szennyezőanyaggal terheli a talajt. A dokumentáció 3.1-es fejezete szerint a trágya általi terhelés hatása csekély. Üzemi kárelhárítási tervre vonatkozóan Az Ügyfél a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 2. számú melléklete 11. a) pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A hatóság megállapította, hogy a telephely rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel, melyet a /2011. számú határozatában jóváhagyott. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik, a hígtrágya felhasználása a mezőgazdasági területeken biztosított. A tenyésztési rendszer Big Dutchman. Légterenként 4 db Airmaster állandó fordulatszámú nagy ventilátor, 3 db kisebb Axiál változtatható fordulatszámú, kis teljesítményű ventilátor került elhelyezésre. Az épület falain légbeejtők vannak kiképezve. A baromfiistállók légterének klímabeállítását a szellőzést (ventilátorok működését), páratartalmat (párásító berendezések), fűtést (légterenként db Gasolek 3-5 kw-os gázégők) - számítógép automatikusan vezérli. Az istállókban az állatok etetése és itatása automatikus rendszerű. A Hatóság a Ket a, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében a dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3344-1/2015.ált számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Kormányhivatal) /2016. számon megkereséssel fordult az Igazgatósághoz mint elsőfokú vízügyi hatósághoz, a Gallitét Kft. részére a Győrszemere Tóth tag 0395/41 hrsz. alatti baromfitelepének egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához szükséges szakhatósági állásfoglalásának megadása iránt. Az Igazgatóság az elérhető dokumentumok alapján a következő megállapításokat teszi: A telephely vízellátása fúrt kútról történik, mely rendelkezik jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel ( /2001. számú határozattal kiadott valamint a /2002.-I. számú és a 421-6/2012. számú határozatokkal módosított vízjogi üzemeltetési engedély). Csak a porta és szociális épület kommunális vízellátását szolgáltatja települési ivóvíz hálózati bekötés, a keletkező szennyvizet a szociális épület mellett létesített zárt kommunális szennyvízaknában gyűjtik, elszállítását ártalmatlanításra vállalkozó végzi, befogadója a téti szennyvíztisztító telep. A telephelyen keletkező almos trágya általában azonnal elszállításra kerül. Az időlegesen - egy vagy két napig - a telepen időlegesen maradó trágya a fejlesztési elképzelések szerint szegéllyel ellátott trágyatálcára kerül majd. A keletkező trágya szántóföldi hasznosításra kerül elszállításra. A telephelyre hulló csapadékvíz teljes mennyisége természetes úton elszikkad. A telephely vízbázis védőterületét nem érinti. A fentiek alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis 13

14 védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. Az Igazgatóság a csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírást a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. -a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írta elő. Az elhelyezni kívánt szennyező anyag besorolása: K2 minősítésű szennyező anyagok. A 219/2004 (VII.21.) Korm. rend. 16. (1) bekezdése értelmében a tevékenység végzője adatszolgáltatásra kötelezett, melyre vonatkozóan az Igazgatóság a rendelkező rész 4. számú bekezdésében foglalt előírást teszi. Az Igazgatóság a trágya kihelyezésére vonatkozó előírásokat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 4. (8) bekezdése, a 2. előírást a FVM rendelet 5. (1) bekezdés b) pontja alapján írta elő. Az Igazgatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29., illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdésében előírt módon adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdése zárja ki, az Igazgatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. Az Igazgatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A Hatóság a tevékenységnek a Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: Győrszemere Község Jegyzője 820-3/2016. sz. véleménye az alábbi jogszabályon alapul: Nyilatkozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. l. (6b) pontjában megfogalmazott hatáskör alapján adtam. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: 14

15 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII, 18.) Korm. Rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. Rendelet, - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/498-2/2016. számú véleménye az alábbi indokolást tartalmazza: A Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata engedélyezési eljárás során, állásfoglalásának beszerzése céljából. A megkereséshez mellékelt környezetvédelmi felülvizsgálati szakanyagokat talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy: A baromfitelep kivett major művelési- ágú ingatlanon helyezkedik el, A felülvizsgálati dokumentációban rögzített vizsgálati eredmények alapján a telep működése a szomszédos termőföldek minőségében negatív irányú változást nem idézett elő, A baromfitelep működtetését úgy kell végezni, hogy a környező termőföldek minőségében negatív irányú változás nem történhet. Az engedélyesnek a baromfitartás során keletkező szervestrágya termőföldön történő felhasználása során a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartania. Jelen szakkérdés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 22. (1) bek., a 44. (1) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) bek., a 31. (1) bekezdés b) pont, 43., 44., a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. ( ) Korm. rendelet 5. melléklet I. pont, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. (1) bekezdése alapján adtuk ki. A határozat a fent hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. és 9. számú melléklete, valamint 11. melléklet 4. g) pontja. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklet. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.)

16 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 65. (1)-(5) bekezdései, 66. (4) bekezdése, 80. (1) bekezdés e) pontja, valamint 31. (1) és (2) bekezdései. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység a meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a Kvt a, 70. (1) bekezdése, 71. (1) bekezdése, 79. (1) bekezdés a) pontja, 81. -a és a Khvr. 17. (2), 20. (3), (4) és (11) bekezdése, a 20/A. (12) bekezdés a) pontja, 11. sz. melléklete, a szakvélemények, a megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalás alapján hozta meg határozatát; és a hatáskörébe tartozó külön jogszabályban meghatározott engedélyt az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Khvr. 26. (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a Khvr. 20/A. (1) és (4) bekezdésén alapul. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a Díjrendelet 2. (5) bekezdésén alapul. A megfizetés módjáról a Hatóság a Díjrendelet 5. -a alapján rendelkezett. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 2. sz. melléklet 2. pontja határozza meg. Győr, május 12. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 16