ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ : Iktatószám: /2014. Hiv. szám: - Előadó: Varga Lajosné/ Sovánné Nagy Gréte Melléklet: - Határozat I Tárgy: Dunakiliti, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Doborgaz- Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálata Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út ) megbízásából a VTK Innosystem Víz., Természet-és Környezetvédelmi Kft.(1134 Budapest, Pattantyús u.7.) által benyújtott, Doborgaz-Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tevékenység: Doborgaz-Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítése. A tervezett tevékenység célja: A két határmenti község - Doborgaz és Dunakiliti közötti kapcsolat megvalósítása, turizmus fejlesztése egy gyalogos és kerékpárhíd építéssel. A telepítéssel érintett ingatlanok: Dunakiliti 091, 082/6, 082/3, 082/5, 094/4, 095, 097, 0101/2, 0104, 0105, 0108/1, 0108/2, 0108/3, 0108/4, 0110, 0112, 0113/5, 0113/8, 0113/9, 0121/1, 0121/2, 0134, 0137, 0138, 0143/2, 0143/1, 0144/4, A tervezett gyalogos és kerékpáros híd adatai: A Doborgaz és Dunakiliti településeket összekötő gyalogos és kerékpáros híd létesítésénél három variánst terveztek, három egymástól hosszban és elhelyezésben különböző változatot, melyek a híd tartó pilléreinek keresztmetszeti alakjára tekintettel további változatokat eredményezett. A benyújtott dokumentációban ismertetett hat gyalogos és kerékpáros híd műszaki változata az alábbi: A változat: híd hossza: 376,18 m magyar oldali út hossza: 168 m magyar oldali bekötő utak hossza: 188 m pillér alakja: A az áthidalás hossza: 361,00 m hídferdeség: 90 o hídszélesség (korlátok között): 4,0 m hídmagasság (terep felett): 22,1 m a híd tartószerkezet területe: 1464,0 m 2 B változat: híd hossza: 473,82 m magyar oldali út hossza: 539 m magyar oldali bekötő utak hossza: 125 m G:\Hatarozatok\2014\ doc 1

2 pillér alakja: A az áthidalás hossza: 456,20 m hídferdeség: 90 o hídszélesség (korlátok között): 4,0 m hídmagasság (terep felett): 21,5 m a híd tartószerkezet területe: 1824,8 m 2 C változat: híd hossza: 513,78 m magyar oldali út hossza: 585 m magyar oldali bekötő utak hossza: 169 m pillér alakja: A az áthidalás hossza: 507,21 m hídferdeség: 90 o hídszélesség (korlátok között): 4,0 m hídmagasság (terep felett): 21,3 m a híd tartószerkezet területe: 2028,8 m 2 D változat: híd hossza: 376,18 m magyar oldali út hossza: 168 m magyar oldali bekötő utak hossza: 188 m pillér alakja: V az áthidalás hossza: 361,00 m hídferdeség: 90 o hídszélesség (korlátok között): 4,0 m hídmagasság (terep felett): 22,1 m a híd tartószerkezet területe: 1464,0 m 2 E változat: híd hossza: 473,82 m magyar oldali út hossza: 539 m magyar oldali bekötő utak hossza: 125 m pillér alakja: V az áthidalás hossza: 456,20 m hídferdeség: 90 o hídszélesség (korlátok között): 4,0 m hídmagasság (terep felett): 21,5 m a híd tartószerkezet területe: 1824,8 m 2 F változat: híd hossza: 513,78 m magyar oldali út hossza: 585 m magyar oldali bekötő utak hossza: 169 m pillér alakja: V az áthidalás hossza: 507,21 m hídferdeség: 90 o hídszélesség (korlátok között): 4,0 m hídmagasság (terep felett): 21,3 m a híd tartószerkezet területe: 2028,8 m 2 A híd kialakítása: Az űrszelvény magassága 4,50 m, szélessége 4,00 m. A szélesség a következő tervezési elemekből adódik: kerékpár sáv: 2 x 1,00 m, a szembejövő kerékpársávok elválasztása: 1 x 0,25 m, kerékpársávok elválasztása a gyalogos sávoktól 1 x 0,25 m, 2

3 gyalogos sávok 2 x 0,75 m. Csatlakozó utak: A csatlakozó út vízszintes vonalvezetése egyenes és köríves szakaszokból áll. A használati szélessége elválasztás nélküli gyalog- és kétirányú kerékpárút 3,5 m-es teljes szélességgel. A széleken mindkét oldalon 0,25 m oldalakadály távolság van, ami az útpadka része. A hídon az oldalakadály távolság az útszélesség része. A tervezett összekötő út keresztmetszeti elhelyezése 3,00 méteres burkolat szélességgel számol, 0,50 m széles kétoldali szilárd burkolat nélküli útpadkával. A tevékenység volumene és forgalmi adatok: tervezett sebesség kerékpárosoknak v = 20 km/óra, feltételezett távlati intenzitás a tervezett utakon 250 kerékpáros/óra és 50 gyalogos/óra, szabad útszélesség a hídon 4,00 m. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a GYR/047/ /2014. számon a következő állásfoglalást adta: Doborgaz-Dunakiliti közötti gyalogos és kerékpáros híd létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a /2014. számon a következő állásfoglalást adta: A Doborgaz-Dunakiliti gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban az alábbi ELSŐFOKÚ FÖLDVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Mosonmagyaróvári Járási Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentációk alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy mind a további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon általános elvet, miszerint a tényleges; munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását vagy deponálást is) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételre kerüljön sor. Dunakiliti Község Jegyzője a 790-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: Hivatalunkhoz május 29-én érkezett szakhatósági állásfoglalás kérése tárgyú megkeresésükre az alábbi véleményt adjuk. A Dunakiliti, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Doborgaz - Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálata ügyében kért szakhatósági hozzájárulást feltétel nélkül megadom. A mellékletben szereplő előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a Dunakiliti Község Képviselő-testületének 21/2013.(XIX. 18.) számú egységes szerkezetbe foglalt Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletének. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/1109-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Á Qyör-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal:Növény és Talajvédelmi Igazgatósága lgazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent.hivatkozott számú megkeresése és a: megkereséshez mellékelt, a VTK: Innosystem- Kft,: (11:34. Budapest, Pattantyús; u. 7.) által készített ; Magyarország Szlovákia 3

4 Határon. Átnyúló Együtt működési Program , Gyalogos és kerékpáros híd Doborgaz-Dunakilití Előzetes vizsgálati dokumentáció" szakanyag szerint az alábbí TALAJVÉPELEMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. Az elözetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A közlekedési létesítmény kialakításával érintett termőföld területek: humuszos termőrétegének eltávolítását talajvédelmi tervre alapozottan, talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. Jelén szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érderni határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/ /2014. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban:hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére Dunakiliti, Doborgazsziget- Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a VAG/EI/2921-3/2014. számon a következő állásfoglalást adta: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXl tv. (Ket;) 44 -a szerint, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szőlő, módosított 481/3013. (XII;17.) Kormányrendelet 5. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a Daborgaz-Dunakíliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálata tárgyában az: alábbí kikötéssel adom szakhatósági hozzájárulásomat: * A tervezett beruházással érintett, nem erdő művelési ágú termőföldön szükséges fakivágást az Evt 70. (2) bekezdése alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be keli jelenteni. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az Ggy érdemében hozott határozat ennek hiányában az eljárási megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze a GYD-02/220-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére, az Észak-- dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) kérelmére, a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús utca 7.) által készített dokumentáció alapján, a Doborgaz - Dunakilti között megvalósítandó gyalogos és kerékpáros híd megvalósítására vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentációval kapcsolatban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A Doborgaz - Dunakiliti közötti gyalogos és kerékpáros híd megépítésének terve a magasabbrendű terveknek (OTrT, Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve) és a módosított településrendezési terveknek megfelel. Az üggyel kapcsolatban eljárási költség nem merült fel, ezért rendelkeznem nem kellett. Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság a /2014. számon a következő állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban: Hatóság) fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában az Észak-dunántuli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) számára tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban az előzetes vizsgálatot lezáró határozat kiadásához az alábbiak közlésével hozzájárul: A nagy vízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen. A tervezett híd nem okozhatja a meder levezető képességének romlását, nem keletkezhet általa káros sebességnövekedés és visszaduzzasztás és káros vízszintemelkedés, amit a hídépítési eljárás során igazolni kell. A keresztező vízfolyások átvezetésére, amennyiben szükséges megfelelő méretű műtárgyakat kell tervezni és beépíteni. Az útról lefolyó és az út felé folyó csapadékvizek elvezetéséről gondoskodni kell. A hídépítés kapcsán szükséges és tervezett vízi munkák megvalósítása és vízi létesítmények megépítése vízjogi létesítési engedély alapján történhet. A tervezett létesítmények nem lehetnek ellentétesek a nagyvízi mederkezelési tervvel, a Dunakíliti duzzasztómű, a hullámtér és a meglevő és üzemelő vízi létesítmények üzemeltetésével, azokkal összhangban tervezhetők. 4

5 A tervezés során be kell tartani a nagy vízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vízzel veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) paragrafusait, melyek a rendelkeznek a parti sávokról, továbbá a folyók nagyvízi medrében való gazdálkodást és egyéb tevékenység végzését a R paragrafusai alapján lehet tervezni. A védvonalak, folyó vízfolyások, mellékágak, árkok és csatornák, megközelítését a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján lehet végrehajtani, a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a vizek és vízi létesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírásokat, melyek betartása kötelező. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 271-2/2014/VH számon a következő állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út ) /2014 számú megkeresése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága, mint az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja tájékoztatja a T. Címet, hogy az előtte folyamatban lévő tárgyi eljárásban az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság által /2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva továbbra is fenntartja, módosítását vízügyi és vízvédelmi szempontból nem tartja szükségesnek. A szakhatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX, 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pont állapítja meg. III. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út ) a kérelem elbírálásáért járó ,- Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtott fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a Felügyelőség sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadatóak meg. Indokolás Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út ) megbízásából a VTK Innosystem Víz., Természet-és Környezetvédelmi Kft.(1134 Budapest, Pattantyús u.7.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, a Doborgaz-Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. melléklet 87 c.) pontjának az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom, elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés - előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Doborgaz-Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítését tervezi. 5

6 Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A létesítés, kivitelezés fázisai: nyomvonal kitűzése, felvonulás földmunkagépek, szállítójárművek telephelyének kijelölése ideiglenes kiszolgáló építmények létrehozása földmunkavégzés híd építése kerékpár és gyalogút építése levonulás, az építési terület helyreállítása Az építési tevékenység során az építési hulladékok mennyisége elhanyagolható. Az építési hulladékokat fajtánként, szelektíven gyűjtik, s engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. A munkagépek esetleges karbantartásából, a kivitelezési munkákból az alábbi veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni: EWC *, ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motor-, hajtómű és kenőolaj EWC , üzem, vagy berendezések karbantartásból származó olajos iszap EWC * szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék-és lakk hulladék * veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, ragasztók, gyanták A veszélyes hulladékokat fajtánként, elkülönítve gyűjtik, s engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. Üzemelés: Az üzemelés során a kerékpárosok és gyalogosok részére több ponton gyűjtőedényeket helyeznek ki, s az ott keletkezett települési hulladékot az üzemeltető rendszeresen elszállíttatja. Felhagyás : A felhagyáskor keletkező hulladékok építési és bontási hulladékok csoportjába taroznak, azokat gyűjtés után szintén engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezési terület - Dunakiliti - a mód. 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 10. sz légszennyezettségi zónába tartozik. A tervezett gyalogos és kerékpáros híd hossza, az A vagy D variáció szerint 376,18 m, a B vagy E variáció szerint 473,82 m, ill. a C vagy F variáció esetén 513,78 m. Létesítés: A létesítés során a munkagépek és szállítójárművek légszennyezésével, a földmunkálatok porzásával lehet számolni, melyek az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnnek. A földmunkák, anyagmozgatás, rakodás, útalap építés és aszfaltozás során az alábbi munkagépek légszennyező hatásával (kipufogógázok, por) kell számolni: kotró, árokásó, földgyalu, tömörítőgépek, úthenger, aszfalt-, ill. betonfinisher, transzportbeton és aszfalt szállítók, tehergépkocsik. Közvetett hatásterület a létesítési terület megközelítésére szolgáló útszakaszok és ezek közvetlen környezete mindkét oldalon 30 méterben határozható meg. A hídhoz kapcsolódó utak jelenleg kavicsburkolatúak, amelyek a fejlesztés során aszfaltburkolatot kapnak, így porfelverődésből eredő szennyező hatás várhatóan kisebb lesz. Üzemelés: Az üzemelés során jelentős légszennyező kibocsátás nem várható. Felhagyás: A híd felhagyásakor az építésnél történő kibocsátásokkal kell számolni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Létesítés: A létesítés során az építési munkálatok (munkagépek, szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A létesítéssel érintett területek külterületi mezőgazdasági és vízi területek, melyek közvetlen környezetében zajvédelmi szempontból védendő épületek, területek nem találhatók, így a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. Az építési tevékenységhez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti, várhatóan nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. Üzemelés: A gyalog és kerékpárhíd üzemelése során zajkibocsátással nem lehet számolni, az üzemelésnek nincs zajvédelmi hatásterülete. Felhagyás: A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható 6

7 zajkibocsátás nagyságával. A létesítés, üzemeltetés, esetleges felhagyás során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. Táj - és természetvédelmi szempontból: Létesítés: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, azonban részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH30004 kódszámú, Szigetköz nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében, valamint részei az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. Tárgyi beruházással kapcsolatban készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, melyben megállapítást nyert, hogy a tervezett beruházás megvalósítása és a híd üzemeltetése védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 jelölő fajt - vagy élőhelyet nem érint, az vélhetően nem lesz jelentős, káros hatással a Natura 2000 hálózat természetvédelmi célkitűzéseire, koherenciájára. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság /2014. számú állásfoglalása szerint nincs a területről olyan információja, mely kizárná a megvalósulást. A tervezett beruházáshoz készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban közölt információk helytállóak, azok nincsenek ellentmondásban az általuk ismert adatokkal. A megvalósulás ellen fenti továbbtervezési szempontok figyelembe vételével kifogást nem emel. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 8. (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. (1) bekezdése szerint, a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 42. (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 17. (4) bekezdése szerint az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A továbbtervezésnél figyelemmel kell lenni az alábbiakra: Mivel 2. (B vagy E) változat kivitelezése okozná a legkisebb természetvédelmi problémát, ennek a változatnak a továbbtervezése javasolt. A munkaterületet minimalizálni kell, azt a kivitelezés megkezdése előtt le kell határolni (pl. kikarózni, szalagozni). A jelölésnek a kivitelezés végéig a területen kell maradnia. A kivitelezési munkálatokat és az esetlegesen szükségessé váló fa- és cserjeirtást a madarak fő szaporodási időszakán kívül, azaz augusztus március 15. között lehet elvégezni. 7

8 A kivitelezés során, a területen való közlekedésre a már meglévő utakat kell használni. A depóniák pontos helyének megállapítását és a kivitelezést a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakmai felügyelete mellett kell elvégezni. Emiatt a kivitelezés megkezdését megelőzően fel kell venni a kapcsolatot az Igazgatósággal. A hídpillérek építését a halak szaporodási és telelési időszakán kívül, azaz június 30. november 1. között lehet elvégezni. A híd és az út kivilágítását úgy kell megoldani, hogy a lámpatestek lefele irányuljanak, csak az útfelületet világítsák meg, oldalra, a vízre és felfelé ne szórjanak fényt. A pályatest mellett futó korlátokra madárriszató berendezéseket kell telepíteni (pl. ragadozó madár sziluett) az ütközések megakadályozása végett. A tevékenység fenti továbbtervezési szempontok figyelembe vételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem lesz jelentős, káros hatással a Natura 2000 terület és az ökológiai hálózat természetvédelmi célkitűzéseire, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit ugyan befolyásolja, de méretéből és formájából adódóan nem lesz zavaró tájképi elem. A tevékenység fentiek figyelembe vételével természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés: Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit azonban erősen pozitívan befolyásolja, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, vízminőség és vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014 számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út ) kérelme alapján az előzetes vizsgálati eljárás során a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 6 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendeletet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a évi CXL. törvény 44. alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 418/2013. (XII, 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete állapítja meg. Illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi 8

9 szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: A földhivatal a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg a földvédelmi szakhatósági állásfoglalását. A Tfvt. 8. bekezdése értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység: végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A szakhatósági állásfoglalás során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A bemutatott intézkedések előrevetítik, hogy a kivitelezés- során..valószínűleg termőföld igénybevételére nem kerül sor az egyes célkitűzések megvalósítása érdekében:. Mjvel ingatanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben amennyiben a beruházás termőföldet érint értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 10. (1) bekezdés). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (2) bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt keli tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével -..lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet..... Tájékoztatom továbbá arról, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi XLVI. törvény, 27. (2) és (3) bekezdései alapján földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést kell tenni a pótlási kötelezettség mellett. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági,és.igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 33 (1),bekezdése és 5. számú melléklete, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 44., a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről,- a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan- nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján adtam meg. Dunakiliti Község Jegyzője a 790-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: A Dunakiliti, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Doborgaz - Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálata ügyében kért szakhatósági hozzájárulást feltétel nélkül megadom. A mellékletben szereplő előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a Dunakiliti Község Képviselő-testületének 21/2013.(XIX. 18.) számú egységes szerkezetbe foglalt Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletének. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17. 2/1109-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Észak Dunántúli Környezetvédelmi És Természetvédelmi Felügyelőség {9021; Győr, Árpád: u. ;28-32.}, fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi; előzetes:vizsgálati eljárás során a talajvédelmi.szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából Hatóságunk megkeresést és- mellékleteit közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgálta és megállapította hogy: A tárgyi beruházás termőföld területeket is érint és termőföldnek minősülő Ingatlanokkal közvetlenül határos. humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelrnényeinek betartását a beruházás létesítési engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. Az: előzetes: vizsgálat eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. 9

10 Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) a szakhatósági eljárás ,- Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás közigazgatási hatósági: eljárás -és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi évi:gxl. Tv-.(Ket) 24. (1) bek. c) pont, a 22: 1) bek., a 44,:. (1) (2): és; (9) bek. a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv, 1, (1) bek, -a 41,, a-43,, ~án, a 48. (1) és (2}bek. 49. d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013- {XÍI.17.) Korm. rend, 33,, valamint a fővárosi és megyéi kormányhivatalok: mezőgazdásági :szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló :328/2010: {XII.27.) Korm. rendelet 17. -án alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/2090-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) a Dunakiliti, Doborgazsziget- Dunakiliti között gyalogos és kerékpáros híd létesítésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció megfelelő tartalommal tért ki á kulturális örökség védelmére, így további kiegészítést nem kell tenni. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/EI/ számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út ) megbízásából a VIK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús: u 7 ) kérelmező előzetes vizsgálati -eljárást kezdeményezett a T. Hatóságnál, mely eljárásban, szakhatóságként keresték meg az erdészeti hatóságot. Kérelmező a szakhatósági közreműködés szolgáltatási díját lerótta. A mellékelt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a gyalogos és kerékpáros híd építésével erdőtervezett erdő nem érintett, a Dunakiliti 0105, 0143/1/aés; 0143/2/a hrsz-ú erdőterületek a hatásterületben helyezkednek el. A fásításokban szükséges fakivágásról a hivatkozott jogszabály hely alapján rendelkeztem. Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket 44. (1) foglaltak alapján adtam ki, az önálló jogorvoslatot a Ket 44. (9) alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet és illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szőlő 328/2010. (XII. 27,} Korm. rendelet 1 (1) bekezdés c) pontja1:2. (3). bekezdése, 12. (1) bekezdése és a 2. számú melléklete rögzíti. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze a GYD-02/220-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: A tárgyban szereplő kerékpáros-gyalogos híd létesítése nem mond ellent Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervének, valamint Dunasziget és Dunakiliti érvényes településrendezési tervének Állásfoglalásom a fent hivatkozott jogszabályokon, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CLX. törvény 33. (8) bekezdésén alapul. Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság a /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. számú levelében - kérelemre indult, tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban - megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott - VTK Innosystem Kft. által készített - előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a beruházás tervezése a Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében Doborgaz és Dunakiliti települések gyalogos és kerékpáros híddal történő összekötésére irányul. A dokumentáció több nyomvonal változatot mutat be a magyar oldali rávezető út és híd lehetséges helyének meghatározásához. Mindegyik változat szerinti út csatlakozik a meglevő duzzasztóműhöz vezető és arról levezető úthoz, érinti a Duna folyam jobb parti hullámterét, a 10

11 létesítmények nagy vízi mederben készülnének, kereszteznék az Öreg-Duna medret és egyes esetekben érinthetnek mellékágat, hullámtéri vízpótló ágat, és érintenék a duzzasztóműre vezető útvonalat. Erre tekintettel közölte a vízügyi hatóság fentieket, melyek határozatban történő rögzítése mellett a vízügyi hatóság nem kifogásolja az előzetes vizsgálatot lezáró határozat kiadását. A dokumentációban bemutatott létesítmények megvalósítása tekintetében tette meg a vízügyi hatóság a vízilétesítmények, vízimunkák engedélyeztetésére vonatkozó előírását a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 28. (1) bekezdése alapján. A vízjogi létesítési engedély kérelem és kellékeinek tartalmi követelményét a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai tartalmazzák. A vízgazdálkodásról szóló évi LCVII. Tv pontjai tartalmazzák a nagyvízi medrekkel, partokkal és egyéb vízilétesítményekkel kapcsolatosan betartandó előírásokat. A nagy vízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvízzeí veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 83/2014. (Ili. 14.) Komi. rendelet (továbbiakban R.) paragrafusai rendelkeznek a parti sávokról, továbbá a folyók nagy vízi medrében való gazdálkodást és egyéb tevékenység végzését a R paragrafusai szabályozzák. A nyomvonalas létesítmények keresztezését és megközelítését a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásai szabályozzák, a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a vizek és vízi létesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó konkrét előírásokat. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése és 72. (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44. (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7, (1) bekezdésén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 271-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út ) /2014 számú megkeresése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága, mint az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja tájékoztatja a T. Címet, hogy az előtte folyamatban lévő tárgyi eljárásban az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság által /2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva továbbra is fenntartja, módosítását vízügyi és vízvédelmi szempontból nem tartja szükségesnek. A szakhatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX, 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pont állapítja meg A Felügyelőség a beruházással kapcsolatosan lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás során a R. 13. (1)- bekezdése alapján tájékoztatta a Földmüvelésügyi Minisztériumot, és a (2) bekezdésben előírt.mellékleteket megküldte a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A tájékoztatást követően a Minisztérium a KmF/452-2/2014. számú levélben tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló (Espooi egyezmény) szerinti értesítést küldött Szlovákia Környezetvédelmi Minisztériuma számára. A Szlovák Fél a mellékelt válaszlevél szerint jelezte, hogy nem kíván részt venni a Dobrohost-Dunakiliti gyalogos és kerékpáros híd beruházás Espooi egyezmény szerinti nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásban. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5. (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. 11

12 A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése, eljárási költségről a Ket 72. (1) bekezdésének dc) és dd) pontja rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket 44. (9) bekezdésén alapul. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV/1/A. pontján alapul. Győr, november 24. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes 12