A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 K Ö ZB E S Z E R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S Z E R Z É S I D Ö N TŐB I ZO T T S Á G Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: Ikt.sz.: D.834/ 11 /2009. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: a Döntőbizottság Elnöke) által a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat (1024 Budapest, Mechwart liget 1., képviseli: dr. Sándor Ügyvédi Iroda dr. Sándor Sz. Zsolt ügyvéd 1113 Budapest, Bartók Béla út 60. I/4., továbbiakban: ajánlatkérő) Budapest, II. kerület Virágárok u. 15. sz. (Hrsz.: 12301/6) alatti óvoda folyamatban lévő kivitelezése során kiegészítő munkák elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt (3) bekezdés a) pontját, valamint a Kbt. 50. (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezért az ajánlatkérőt ,-Ft, azaz egymillió ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB számú számlájára köteles befizetni. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, ajánlatkérő nyilatkozata, továbbá az okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2 2 Jelen eljárás előzményeként Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatal február 3-án V/641-2/2009. számon építési engedélyt adott ki ajánlatkérő részére, amely kiterjed 1. ütemben: a meglévő épület tervezett bővítésére, a kert és a kerítés átalakítására 2. ütemben: a meglévő épületrész belső korszerűsítésére és átépítésére, valamint a teljes külső felújításokra 3. ütemben: személyfelvonó (E jelű, a földszint és 1. emelet között, vasbeton-szerkezetű aknatoronyban közlekedő, 6,3 m emelőmagasságú, elektronikus, fel-le gyűjtő vezérlésű, 630 kg / 8 személy teherbírású, az aknafejben elhelyezett 3x400/230V feszültségű, váltakozó áramú frekvenciaszabályozott, hidraulikus típusú személyfelvonónak) a mellékelt E számú terv szerinti létesítésére, - kivéve az aknafej kialakítását - továbbá egy kisteher felvonó (E jelű, a földszint és az 1. emelet között, acél szerkezetű aknatoronyban közlekedő, 3,6 m emelőmagasságú, hívó-küldő egyparancsos vezérlésű, 50 kg teherbírású, az aknafejben elhelyezett 3x400/230V feszültségű, váltakozó áramú frekvenciaszabályozott, MIKROLIFT C.3/5 típusú kisteherfelvonónak) a mellékelt E számú terv szerinti létesítésére, és az egész óvoda komplexé tett akadálymentesítésére. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt március 25-én kelt, március 30-án postára adott, ajánlatkérő által április 2-án átvett levelében előzetes tájékoztatását adott ajánlatkérő részére a törzshálózatba történő bekötés lehetőségeiről és feltételeiről, melynek 3. oldalán rögzítésre került, hogy a befogadó rendszer túlterheltsége miatt a tárgyi ingatlanról csak a jelenleg is bevezetett csapadékvíz elvezetésére van lehetőség, többlet csapadékvíz a közcsatornába nem vezethető. Jelen közbeszerzési eljárást megelőzően ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított március 28-án feladott és április 4-én közzétett 5319/2009. KÉ sz. hirdetménnyel. Az ajánlati felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés tárgya: Vállalkozási szerződés a Virágárok 15. sz. (hrsz: 12301/6) alatti óvoda bővítése építési beruházás kivitelezésére. A felhívás ) pontja szerint a teljes mennyiség: - Az óvoda épületének egy új csoportszobával, egy tornaszobával és egy új lépcsőházzal, összesen 3 szintes akadálymentesített egységgel történő bővítése, a meglévő összekapcsolt épületrész kialakításának megtartásával (315 m 2 ) - A meglévő oldalkerti játszótér bővítése a telekhatárokig történő területfeltöltéssel, 1.0 m-nél alacsonyabb támfalas lábazati kialakítású oldal és hátsókerti kerítés létesítése (172 m 2 ) - A meglévő utcai kerítés részleges átalakítása, új gyalogos bejárat kiépítése (össz 10 fm) új gépkocsi behajtás és akadálymentes parkoló kialakítása (55 m 2 )

3 3 A nyertes ajánlattevő Várépker Kft.-vel június 22-én vállalkozási szerződést kötött ajánlatkérő Budapest, II. ker. Virágárok u. 15. sz. alatti Óvoda bővítésének, akadálymentesítésének teljesítése tárgyban. Az ellenszolgáltatás összege Ft volt, a szerződés 1.2. pontja szerint a szerződés a hibátlan és hiánymentes átadás-átvétellel teljesül, melynek határideje december 22. napja. A felek a vállalkozási szerződést december 7-én módosították, a befejezési határidő február 28. napja. Ajánlatkérő december 8-án tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy a Kbt. IV. fejezete szerinti, a Kbt (3) bekezdés a) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokolása körében előadta, hogy a június 22. napján létrejött vállalkozási szerződés nem tartalmazza a jelen ajánlattételi felhívásban felsorolt kiegészítő építési munkákat. A kivitelezés során több helyen olyan probléma merült fel, mely a tervezés fázisában nem volt megállapítható (előkerti csapadékvíz-tároló akna létesítése a szükséges vezetékezéssel, akadálymentes parkoló telken belüli kialakítása során a telek ÉK-i határvonalán a szomszéd telekkel határos kerítés részleges támfalas megerősítése, a meglévő épületrész alapozásának részleges aláfalazása és megerősítése). A kiegészítő építési munkák szorosan kapcsolódnak a már szerződött építési munkákhoz, azoktól műszakilag nem választhatók el, elvégzésük nélkül az eredeti szerződés nem teljesíthető. A szükségessé váló kiegészítő építési munkák becsült értéke nem haladja meg a kivitelezési munkák szerződéses értékének felét. A kiegészítő építési beruházás becsült értéke: Ft+ÁFA Ajánlatkérő a Várépker Kft.-t (1035 Budapest, Aranypatak u. 58.) hívta fel ajánlattételre. Ajánlatkérő tájékoztatásához mellékelte az ajánlattételi felhívást, amelynek 2.) pontja megjelölte a tárgyalásos eljárás jogalapjaként a Kbt (3) bekezdés a) pontját. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő - egyebek mellett - az alábbiakat határozta meg: 4.) A közbeszerzés tárgya, mennyisége: Bp. II. ker. Virágárok u. 15. sz. (Hrsz.: 12301/6) alatti óvoda folyamatban lévő kivitelezése során kiegészítő munkák elvégzése A műszaki szükségességből elvégzendő kiegészítő munkák: - Előkerti csapadékvíz-tároló akna létesítése a szükséges vezetékezéssel vált szükségessé a közüzemi előírás alapján a csapadékvíz fokozatos rendszerbe

4 4 juttatása miatt. - Az akadálymentes parkoló telken belüli kialakítása során a telek ÉK-i határvonalán a szomszéd telekkel határos kerítés részleges támfalas megerősítése szükséges, tekintettel arra, hogy a feltárás során derült ki, hogy nem megfelelő az alapozása. A szükséges megerősítés az új bejárat és a gazdasági bejárat közötti szakaszon készül. - A meglévő épületrész alapozásának részleges aláfalazása és megerősítése szükséges a korábbi több ütemben készített szerkezetek kialakítása miatt. A részekre történő ajánlattétel lehetőségét nem biztosította ajánlatkérő. Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit az eredeti vállalkozási szerződési feltételek szerint írta elő. Az ajánlatkérő a 11.) pontban meghatározta a kizáró okokat, és azok igazolásának módját, 12.) pontjában az alkalmassági követelményeket és a hozzájuk tartozó igazolási módokat. Megadta az ajánlatok elbírálásának szempontját, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat, ehhez részszempontokat és súlyszámokat rendelt. Meghatározta a tárgyalás lefolytatásának menetét, melyet egy fordulóban kívánt bonyolítani, valamint a tárgyalás alapvető szabályait. Az eljárás szempontjából releváns határidők: az ajánlattételi határidő december 15. napja, az első tárgyalás időpontja december 16. Ajánlatkérő december 18-án kívánt eredményt hirdetni. A szerződéskötés tervezett időpontja december 28. napja. Ajánlatkérő a felhíváshoz műszaki leírásként csatolta a Bp., II. Virágárok u. 15. sz. alatti Óvoda bővítésének kiegészítő munkái (vízóraakna áthelyezése, épület aláalapozása, elektromos szerelési munkák, kerítésépítési munkák, gázszerelési munkák) 25 oldalnyi tételes árazatlan költségvetését főösszesítővel, munkanem összesítővel, amelyben - többek között - az alábbi tételek szerepelnek: 11. oldal 2. tétel: Födémáttörés és javítása ételliftnél, terv szerint 12. oldal 2. tétel: Pillérek (oszlopok), kémények bontása épületen belül 13. oldal 9. tétel: Födém helyreállítása bontott kéménynél 14. oldal 1. tétel: Felülvilágítók bontása 15. oldal 1. tétel: Ideiglenes ponyvatakarás rögzítéssel 18. oldal 1. tétel: Előszigetelt acélcső gázvezeték szerelése oldalakon található tételek, elektromos energia ellátás, világítás 25. oldal 1. tétel: Fűtőtestek le- és visszaszerelése, festés előtt, illetve festés után. Ajánlattételi határidőre a felhívott ajánlattevő benyújtotta ajánlatát nettó Ft összegben, február 28.-i teljesítési határidővel. Ajánlatkérő december 16-án megtartotta a tárgyalást, amelyen a felvett

5 5 jegyzőkönyv szerint az ellenszolgáltatás összege Ft-ban került módosításra. A december 17-én készült összegezés szerint ajánlatkérő az ajánlatot elfogadta. A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként a felek másodszor is módosították a vállalkozói szerződést, a korábbi szerződés 5.1. pontjában meghatározott generálvállalkozói feladatok ellenértékeként prognosztizált átalányárat Ft-ra változtatták. A Döntőbizottság Elnöke december 23-án DT.1439/5/2009. szám alatt hivatalból megindította a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a Kbt (1) bekezdése alapján. Az indító iratban rögzítette, hogy a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése, indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A Döntőbizottság december 23-án D.834/2/2009. szám alatt értesítette ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárás megindításáról. Ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának megállapítását és a jogorvoslati eljárás megszüntetését. A korábbi nyilatkozatait fenntartotta, azt az alábbiakkal egészítette ki. Előadta, hogy az ajánlattételi felhívásban a beszerzés tárgya, mennyisége pontban csak a jellemző mennyiségeket írta elő, ott nem szerepelt olyan részletesen a kiegészítő építési beruházás során megvalósítandó munkálatok jegyzéke, mint az árazatlan költségvetésben. Az előkerti csapadékvíz-tároló létesítését a Csatornázási Művek írta elő követelményként. A Csatornázási Művek az építési engedélyhez elvi építési engedélyét megadta, majd a kiviteli tervek elkészülte után kötelezte ajánlatkérőt a csapadékvíz tároló akna létesítésére, megépítésére. Mindezen események a közbeszerzési eljárás dokumentációjának elkészülte után történtek. Az akadálymentes parkoló kivitelezése során derült ki, hogy a szomszédos telekkel határos kerítés támfalas megerősítése vált szükségessé. Az óvodaépület egy villaépület volt, amelyhez két hozzáépítés történt, így három lépésben került kialakításra a jelenlegi építmény. A hozzáépítések, az épületrészek összekapcsolása nem minden esetben történt szakszerűen, így a talajszerkezet (duzzadó agyag) miatt a két lépcsős bővítés során készült háromszintes lépcsőház alapjának megerősítése vált szükségessé. A kivitelezés előtt készültek feltárások, azonban az épület a vártnál tovább süllyedt, a kivitelezés során megmozdult. Ezt a kivitelező észlelte, ezért statikus szakértővel is megvizsgáltatta az épületet, aki mindezeket szakvéleményével

6 6 alátámasztotta. Az eredeti tervek szerint a korábbi épületrészekben az óvodás gyerekek eredetileg az épületben maradtak volna a kivitelezés ideje alatt, azonban az épület süllyedéséből eredő statikai problémák, repedések miatt döntöttek úgy, hogy az intézményt a kivitelezés idejére kitelepítik az épületből. Az árazatlan költségvetésben, illetve munkanem összesítőben szereplő tételek közül a födém áttörés munkálatok az elektromos hálózat felújításához kapcsolódik. A munkálatok kivitelezése során derült ki, hogy a korábbi elektromos hálózat olyan elavult, hogy az új épületrésszel járó terhelést nem bírták ki a régi elektromos vezetékek. Az új épületrészben üzembe helyezett elektromos készülékek kiverték a biztosítékot. A kivitelezés során észlelték, hogy leégtek a vezetékek a gépek üzembe helyezését követően. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a november 30-i a műszaki ellenőr, a tervező és a beruházó által aláírt szakvélemény utal az elektromos felújítás szükségességére. A kivitelezés megkezdését követően, a munkálatok során merült föl az elektromos hálózat felújításának a szükségessége, ami a falak vésésével jár és ennek helyreállításához tartozik a festés, amihez kapcsolódó költségvetési tétel a fűtőtestek le- és visszaszerelése, festés előtt, festés után. A pillérek, kémények bontása tekintetében, illetve ezek helyreállítása, valamint az ideiglenes ponyvatakarásra vonatkozóan ajánlatkérő előadta, hogy ezek a fűtéshez kapcsolódó tételek. A kivitelezési munkák során a Gázművek az ajánlatkérő tiltakozása ellenére leszerelte a gázórát, így az épület teljesen gázellátás, illetve fűtés nélkül maradt. A Gázművek az építési engedélyhez hozzájárulását úgy adta meg, hogy folyamatos fűtés lesz a kivitelezés során a régi épületben. Ajánlatkérő szerint az árazatlan költségvetésben a födémáttörésnél a terv szerint kitétel, adminisztratív hibaként maradt a szövegben, ami kétségtelenül értelemzavaró. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a külső építési munkálatok az időjárásra tekintettel teljes egészében állnak, melyeknek az elvégzésére, a gázvezeték építésére nincs lehetőség. Ajánlatkérő csatolta a kivitelező január 28-án kelt nyilatkozatát a kiegészítő kivitelezési munkálatok teljesüléséről az alábbiak szerint: 1.) Szomszéd telekkel határos kerítés támfalának megerősítése 0% 2.) Meglévő épületrész részleges alap-megerősítése: 45% 3.) Elektromos kiegészítő munkák: 15% 4.) Előkert csapadékvíz-tároló akna és vezetékrendszer: 95% 5.) Vízóraakna áthelyezés: 50% Ajánlatkérő álláspontja alátámasztására becsatolta Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatal által kiadott építési engedélyt.

7 7 Nyilatkozata mellékletéként ugyancsak benyújtotta a án, a műszaki ellenőr, a tervező és a beruházó által aláírt szakvéleményt - az építési napló vonatkozó oldalainak mellékelésével - a kiegészítő építési munkákról, melyben rögzítésre került, hogy a beruházás jelenleg is folyamatban van, a munkavégzés során az alábbi olyan előre nem látható problémák jelentkeztek, amelyek a tervezés során nem voltak megállapíthatóak. - A bontás során derült ki, hogy az akadálymentes parkoló telken belüli kialakítása miatt a telek ÉK-i határvonalán a szomszéd telekkel határos kerítés támfalas megerősítése szükséges, mert nem megfelelő az alapozása. A szükséges megerősítés az új bejárat és a gazdasági bejárat közötti szakaszon készülne. A kerítésalap nem megfelelő mélységére vonatkozó megállapítást a megjelölt és becsatolt építési naplómásolat II. kötet 9. oldalán található ai és a II. kötet 15. oldalán található ei statikus bejegyzés tartalmazza. - A meglévő épületrésznél a korábbiakban több ütemben készített szerkezetkialakítások miatt a meglévő épület hátsó részének részleges aláalapozása és megerősítése szükségessé vált. E megállapításhoz a megjelölt és becsatolt építési naplómásolat II. kötet 20. oldalán található ei statikus bejegyzés az alábbiakat tartalmazza: "A i bejegyzésemben foglaltakat - a feltárások alapján - annyiban pontosítom, hogy az épület hátulsó részénél részleges aláalapozás és alap-megerősítés szükséges." - Az elektromos kiegészítő munkák elvégzése a folyamatos és biztonságos használat, valamint az avultság megszüntetésének érdekében, továbbá a II. ütemhez kapcsolódó fejlesztések miatt elengedhetetlen. (A megállapításhoz melléklet nem került megjelölésre és becsatolásra.) - Az előkerti csapadékvíz tároló akna és vezetékrendszerének megépítése a közüzemi előírások alapján, a csapadékvíz fokozatos rendszerbe juttatása miatt a felújítás ezen fázisában bontási munkák nélkül megoldható. A megállapításhoz megjelölésre és becsatolásra került a "Virág árok u. 15. Óvoda vízóra akna áthelyezés Művezetési vázlat" elnevezésű melléklet. A vízóra akna áthelyezése a jelenlegi lejtős területről elengedhetetlen. A megállapításhoz megjelölésre és becsatolásra került a tárgyi munka S-l jelű (dátum: hó.) esővíz gyűjtő akna vasbeton terve. A fenti munkálatok elvégzése az épület használatbavételének elengedhetetlen részét képezik. A becsatolt építési naplómásolatokon az ajánlatkérő által megjelölt bejegyzéseken túl - többek között - az alábbi bejegyzések találhatók: I. kötet 1. oldal, július 2-án kelt műszaki ellenőri bejegyzés: Kivitelező nyilatkozata szerint a tényleges munkakezdés július 6. 8 óra lesz. Intézmény kezdeményezi a augusztus december 22. időszakra vonatkozó teljes intézményi kiköltözést. Kivitelező a munkaterületet munkavégzésre alkalmasnak minősíti és átveszi.

8 8 I. kötet 3. oldal, július 6-án kelt bejegyzés: A munka során használt aljzatok a fokozott terhelést nem bírták július 8-án: Elektromos aljzatok sérülése július 14., 15., 16-án: A meglévő elektromos hálózat nem használható július 16-án kelt műszaki ellenőri bejegyzés: Az ideiglenes energiaellátásnál kérem kiemelten figyelni az érintésvédelemi módokra (védőföldelés, Fi, relé stb.) I. kötet 4. oldal, július 9-én kelt műszaki ellenőri bejegyzés: Megkezdődött a terasz bontása, melyre a gázvezeték volt fogatva. Megkérem a kivitelezőt, hogy a gázzárásig a gázvezeték megfelelően legyen alátámasztva. I. kötet 8. oldal, július 23-i építtetői bejegyzés: Intézmény kérése, továbbá a felmerült elektromos és statikai problémák miatt az intézmény teljes kiköltöztetéséről építtető gondoskodik. I. kötet 14. oldal, augusztus 10-én kelt műszaki ellenőri bejegyzés: A mai napon kivitelezővel közösen a megjelölt helyeken gipszpogácsák felhelyezése történt, a meglévő épületrész falainak repedésellenőrzése érdekében. II. kötet 9. oldal, a ai elektromos műszaki ellenőri bejegyzés részlete: "Kérem az elektromos szerelés felgyorsítását, mivel az építész haladáshoz képest elmaradás tapasztalható." Műszaki ellenőr aláírásával ellátott bejegyzés: "A kivitelezés folyamatos." II. kötet 15. oldal: Mind az építési műszaki ellenőr, mind az elektromos műszaki ellenőr i bejegyzése szerint "A kivitelezés folyamatos". II. kötet 20. oldal, i bejegyzés: Munkavégzés: Falak glettelése bővített részben. Pincefalak, pincelépcső bontása. Ajánlatkérő csatolta a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt március 25-én kelt, március 30-án postára adott, általa április 2-án átvett előzetes tájékoztatását törzshálózatba történő bekötés lehetőségeiről és feltételeiről. Ajánlatkérő csatolta az Óvoda bővítés és korszerűsítés Kiviteli dokumentációjának Épületgépészet I. ütem részét, melynek 2.3. pontja rendelkezik a gázellátásról úgy, hogy a meglévő gázberendezések a helyükön maradnak, és új gázfogyasztó berendezés nem kerül beépítésre. A gázigény nem növekszik. Csatolta a gázvezeték kiviteli tervrajzát, valamint az intézmény leszerelt fogyasztói gázmérőjének átvételéről szóló, július 20-án kiállított elismervényt. A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok és nyilatkozatok alapján, az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő által választott eljárásfajta feltételei nem állnak fenn. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti, a Kbt (3) bekezdés a) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított és folytatott le.

9 9 Az Európai Unió irányelveiből következően alapvető célkitűzése a Kbt. szabályozásának az volt, hogy az ajánlatkérők a hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárásfajták alapján elégítsék ki beszerzési igényeiket. Ennek érdekében szigorú feltételekhez kötötte a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajták választását. A Kbt. 3. szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 41. (1) bekezdés értelmében a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A Kbt. 41. (1) bekezdése határozza meg a közösségi értékhatárú közbeszerzési eljárás fajtáit, amely szerint fő szabályként az ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles lefolytatni. A Kbt. kivételes eljárásnak tekinti a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amely csak akkor alkalmazható, ha azt a Kbt. kifejezetten megengedi. A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy mi képezi ajánlatkérő közbeszerzésének a tárgyát, ugyanis ennek függvényében ítélhető meg az eljárásfajta jogszerű alkalmazása. A Kbt alapján a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is - a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 50. (1) bekezdés szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. Az ajánlattételi felhívás 4.) pontjában foglaltak szerint a közbeszerzés tárgya, a műszaki szükségességből elvégzendő kiegészítő munkák: - Előkerti csapadékvíz-tároló akna létesítése a szükséges vezetékezéssel vált szükségessé a közüzemi előírás alapján a csapadékvíz fokozatos rendszerbe juttatása miatt. - Az akadálymentes parkoló telken belüli kialakítása során a telek ÉK-i határvonalán a szomszéd telekkel határos kerítés részleges támfalas megerősítése szükséges, tekintettel arra, hogy a feltárás során derült ki, hogy nem megfelelő az alapozása. A szükséges megerősítés az új bejárat és a gazdasági bejárat közötti szakaszon készül. - A meglévő épületrész alapozásának részleges aláfalazása és megerősítése szükséges a korábbi több ütemben készített szerkezetek kialakítása miatt.

10 10 A Döntőbizottság megállapította az ajánlati dokumentáció mellékletében megadott árazatlan költségvetés tételei, valamint ajánlatkérő nyilatkozata alapján, hogy a kiegészítő beruházás tárgyát képezi továbbá az épület elektromos hálózatának felújítása, valamint a gázvezeték helyreállítása és a vízóra akna áthelyezése is. Ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben fogalmazza meg beszerzési igényét, melynek - és csak annak - megvalósítása érdekében közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A beszerzés tárgya kihatással van az eljárás során alkalmazandó szabályokra, befolyásolja a felhívásban meghatározott feltételeket, a beszerzés tárgyához igazodva kell meghatároznia ajánlatkérőnek például az ajánlattevővel szemben támasztott pénzügyi-gazdasági, műszakiszakmai alkalmassági követelmények igazolása körében megkövetelt adatokat, tényeket. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő hivatkozását arra, hogy a felhívásban csak a beszerzés jellemző tárgyát, mennyiségét közölte. A Kbt. kógens rendelkezése egyértelmű előírást tartalmaz, nem ad lehetőséget arra, hogy ajánlatkérő csupán a közbeszerzés általa jellemzőnek vélt tárgyát, mennyiségét közölje a hirdetményben. A rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás megindításakor tisztában volt a beszerzés teljes mennyiségével, azzal hogy a kiegészítő építési beruházás keretében a csapadékvíz-tároló akna kivitelezésére, a kerítés részleges támfalas megerősítésére, a meglévő épületrész alapozásának megerősítésére, valamint az épület elektromos hálózatának felújítására és a gázvezeték helyreállítására, a vízóra akna áthelyezésére kíván vállalkozói szerződést kötni. Fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. (1) bekezdését azzal, hogy a beszerzés pontos tárgyát és teljes mennyiségét nem adta meg az ajánlattételi felhívásban. A Döntőbizottság a fentiek tükrében vizsgálta ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának jogalapját. A Kbt a taxatív módon felsorolja, hogy mely feltételek fennállása szükséges a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás alkalmazásához. A Kbt (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg

11 11 szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. A Döntőbizottság a fentiek tükrében megvizsgálta a közösségi értékhatárt elérő értékű eljárásban ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának a jogalapját. A Kbt (3) bekezdés a) pontja több együttesen fennálló feltétel meglétéhez köti ezen eljárásfajta alkalmazását: I. a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, előre nem látható okból kell felmerülnie a beszerzési igénynek, a kiegészítő építési beruházás szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez, II/a. feltéve, hogy a kiegészítő beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől. II/b. amennyiben a kiegészítő beruházás elválasztható, feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez, III. a kiegészítő építési beruházás becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás értékének felét. Részajánlat megtétele nem volt biztosított az eljárás során, ezért a beszerzés tárgyának valamennyi eleme vonatkozásában együttesen kell fennállniuk e törvényi feltételeknek a választott jogalap jogszerű alkalmazásához, azok bármelyikének hiánya, bármelyik beszerzési elem tekintetében fenn nem állása esetén nem alkalmazható jogszerűen a Kbt (3) bekezdés a) pontja. Az idézett jogszabályi rendelkezés lehetővé teszi a Kbt (3) bekezdésében meghatározott esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását akkor, ha a kiegészítő építési beruházás becsült értéke nem haladja meg az eredeti építési beruházás értékének felét.

12 12 A vállalkozói szerződésben rögzített ellenérték Ft, jelen beszerzés becsült értéke Ft. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen beruházás becsült összértéke nem éri el az eredeti beruházás összértékének felét. A Döntőbizottság ezt követően azt is megvizsgálta, hogy a Kbt.125. (3) bekezdés a) pontja alapján alkalmazható kiegészítő építési beruházás megvalósítására irányuló jogalap alkalmazásának további jogszabályi feltételei megvalósultak-e. A Döntőbizottság beszerzési tételenként vizsgálta meg annak tényét, hogy a beszerzési igény előre nem látható okból merült-e fel. A csapadékvíz-tároló akna létesítése tekintetében ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a Csatornázási Művek írta elő a megvalósítását az építési engedély feltételeként. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tájékoztató levele konkrét kötelezést nem tartalmaz, az abban foglalt ténymegállapításokból és tájékoztatásból azonban közvetetten következik, hogy az eredeti beruházás megvalósításával együtt járó többlet csapadékvíz elvezetését meg kell oldania ajánlatkérőnek. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által bemutatott terv a lehetséges megoldások egyike. Az is megállapítható volt a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladását (2009. március 28.) követően, április 2-án vette kézhez a Csatornázási Művek tájékoztató levelét és került abba a helyzetbe, hogy az eredeti beszerzési igény megvalósításához általa előre nem látható okból kiegészítő építési beruházást kellett lefolytatnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzési tételre vonatkozóan fennáll az előre nem láthatóság követelménye. A kerítés támfalas megerősítésére vonatkozóan előadta ajánlatkérő, hogy a parkoló kivitelezése során derült ki, a szomszédos telekkel határos kerítés alapozása nem megfelelő, és csatolta az építési napló idevonatkozó részeit, a november 30-i szakvéleményt. A Döntőbizottság megállapította a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a ajánlatkérő építési engedélyt kapott a kert és kerítés átalakítására, a kivitelezés megkezdését követően, a teljes munkaterület feltárása eredményeként jutott ajánlatkérő arra a következtetésre, hogy a kiviteli szerződésben rögzített feladat megvalósításához a jelen közbeszerzési eljárást kell megindítania. A Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a beszerzési tételre vonatkozóan megalapozottan hivatkozott ajánlatkérő a kivitelezés során felmerült előre nem látható eseményre.

13 13 Ajánlatkérő szerint a meglévő épületrész (lépcsőház) alapozásának részleges aláfalazása, megerősítése beszerzési tételt a kivitelezés során felmerült statikai problémák indokolták. A kivitelezés előtt történtek feltárások, azonban az épület a talajszerkezet miatt a vártnál tovább süllyedt. Hivatkozott arra is, hogy a több lépcsőben átalakított épület részeinek összekapcsolása nem minden esetben történt szakszerűen. Ajánlatkérő csatolta az építési napló vonatkozó bejegyzéseit és a november 30-án kelt szakvéleményt. A Döntőbizottság e tételnél megalapozottnak találta ajánlatkérő hivatkozását az előre nem láthatóság követelményére. A jogszabály első fordulata előre nem látható okból felmerült esetben engedi alkalmazni a jogalapot, amelyet jelen esetben alátámaszt az a tény is, hogy a korábbi kivitelezésből eredő szakszerűtlenség, a talajszerkezeti probléma tényleges mértéke az eredeti beruházás megkezdése után vált ismertté ajánlatkérő számára. A becsatolt építési naplókivonatok tartalmaznak olyan bejegyzéseket, melyek megalapozzák az előre nem láthatóság követelményét. A Döntőbizottság rendelkezésére álló építési napló kivonatok szerint július 23-án történt az első statikai probléma tényét rögzítő bejegyzés, majd augusztus 10-én kerültek felhelyezésre a gipszpogácsák, melyek a statikai probléma megfigyelésére szolgálnak. A november 12-i statikus szakértői bejegyzésből és a november 30-án kelt szakvéleményből is következik a jogalap vizsgált követelményének fennállása. A szakvéleményben a statikai probléma ténye rögzítésre került. Az elektromos hálózat kiegészítő munkálatainak szükségessége előre nem látható okból következett be ajánlatkérő szerint, tekintettel arra, hogy a kivitelezési munkák megkezdését követően derült ki, a meglévő hálózat nem bírja a terhelést, a hálózatra csatlakoztatott gépek kiverték a biztosítékot, leégett a vezeték. Csatolásra kerültek a vonatkozó építési naplóbejegyzések és a november 30-i szakvélemény. A Döntőbizottság szerint e beszerzési tételnél nem áll fenn az előre nem láthatóság követelménye a következők szerint. A i naplóbejegyzés szerint a kivitelezés megkezdésének napján került rögzítésre, hogy az aljzatok nem bírták a fokozott terhelést. A kivitelezés tárgyát képező óvoda funkcionális használata során nem üzemeltet építési beruházás megvalósításához szükséges ipari gépeket elektromos hálózatán. Az építkezéssel járó fokozott terhelés következtében előállt elektromos hálózat túlterheltségét nem lehet előre nem látható oknak tekinteni. A további naplóbejegyzések sem alapozzák meg az előre nem láthatóság követelményének fennállását. A munkálatok során ideiglenes energiaellátással biztosították a kivitelezés folyamatosságát. A meglévő épületrész elektromos hálózatának felújítása szükségszerűsége ismert volt ajánlatkérő előtt a közbeszerzési eljárás megindítása előtt is, tekintettel arra, hogy a meglévő épületrész korszerűsítésére építési engedélyt

14 14 kért és kapott február 3-án, melynek elengedhetetlen előzménye az épület állapotának felmérése. A Döntőbizottság a kivitelezésben közreműködő szakemberek által készített, november 30-i szakvélemény ismeretében sem találta megalapozottnak a jogalap fennállását, a becsatolt okiratban nem került rögzítésre olyan tény, körülmény, amely az elektromos problémák előre nem látható okból felmerülését alátámasztaná. A szakvélemény szerinti folyamatos használat biztosított volt, mivel a naplóbejegyzések szerint a kivitelezési munkálatok folyamatosan zajlottak. Az avultság megszüntetése nem vonatkozhat az eredeti szerződés tárgyát képező épületbővítményre. A gázvezeték helyreállítása tekintetében előre nem látható oknak tekintette ajánlatkérő, hogy a Gázművek leszerelte a gázmérő órát annak ellenére, hogy az építési engedély szerint hozzájárulását adta a folyamatos gázellátáshoz a kivitelezés során. Nyilatkozata alátámasztására a gázvezeték kiviteli tervét és a gázmérő óra átvételi elismervényét csatolta, továbbá hivatkozott az építési naplóbejegyzésekre. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem terjesztett elő nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az árazatlan költségvetésben megjelölt kéménybontás és ideiglenes ponyvatakarás hogyan áll összefüggésben a gázóra leszerelésével. A rendelkezésre álló adatok alapján a költségvetési tételek szükségessége és az ajánlatkérő szóbeli nyilatkozatában megjelölt ok, a gázóra leszerelése, valamint a beszerzési igényként megjelölt gázvezeték helyreállítása között nem állapítható meg közvetlen kapcsolat. A gázóra leszerelésének ténye nem támasztja alá gázvezeték helyreállítására kiegészítő építési beruházás tárgyában közbeszerzési eljárás lefolytatását. A tényállásban megjelölt vonatkozó építési naplóbejegyzésekben nem merül fel előre nem látható ok a gázközművel kapcsolatban. A gázmérő óra átvételi elismervényéből nem tűnik ki, hogy a készülék leszerelésére milyen okból, milyen körülmények között került sor. A gázvezeték kiviteli terve és a gázmérő óra átvételi elismervénye nem támasztja alá, hogy az ajánlatkérő által választott jogalap előre nem látható esemény bekövetkezésének követelménye fennáll. Ajánlatkérő azt tényekkel, adatokkal nem támasztotta alá, ezért a Döntőbizottság szerint nem megalapozott az előre nem láthatóság követelménye a fenti beszerzési tételre. A vízóra akna áthelyezése tekintetében ajánlatkérő az előre nem láthatóság követelményének teljesülését, fennállását semmilyen indokolással, dokumentummal nem támasztotta alá. A Döntőbizottság megítélése szerint a szakvéleményben található mindösszesen annyi utalás, hogy az akna áthelyezése a jelenlegi lejtős területről elengedhetetlen és a csatolt művezetési vázlat a követelmény teljesülését nem indokolja, nem igazolja.

15 15 A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a jogalap alkalmazhatóságának a jogszabályi rendelkezés mindkét fordulat esetében előírt feltételét, mely szerint a kiegészítő építési beruházásra az eredeti építési beruházási szerződés teljesítéséhez szükséges esetben kerülhet sor. Annak megítéléséhez, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges-e az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő beruházás elvégzése, az eredeti közbeszerzési eljárás szerinti beruházás meghatározásából kell kiindulni. Az ajánlati felhívás és vállalkozói szerződés szerint az eredeti beruházás a meglévő épület bővítésére, a kert és a kerítés átalakítására terjedt ki, összhangban az építési engedély 1. ütemével. A Döntőbizottság megállapította, hogy az eredeti szerződésnek nem volt tárgya az elektromos hálózat felújítása. A megjelölt feladat megvalósítása az ajánlatkérőnek érdekében áll, ez azonban nem eredményezi az eljárásfajta választásának jogszerűségét. Az elektromos hálózat felújítása nélkül az eredeti szerződés teljesíthető, így hiányzik a törvényi tényállás azon eleme, amely szerint a kiegészítő építési beruházás nélkül az eredeti szerződés nem teljesíthető. A Döntőbizottságnak azt is figyelembe kellett venni, hogy a kiegészítő építési beruházás műszaki vagy gazdasági okból jelentős nehézség nélkül elválaszthatóe a korábbi szerződéstől. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a kiegészítő építési beruházás szorosan kapcsolódik a már szerződött építési munkákhoz, így műszakilag jelentős nehézség nélkül nem választható el a korábbi szerződéstől. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő hivatkozásának ellentmond az a tény, hogy az eredeti beruházás az épület bővítésére vonatkozott, ahol értelemszerűen nem merülhet fel az elektromos hálózat avultsága. Nem támasztja alá a jogalap fennállását az sem, hogy az építési engedély 2. üteme terjed ki a meglévő épületrész belső korszerűsítésére, az építési engedély is elválasztja jelen beruházástól a meglévő építmény felújítását. A Döntőbizottságnak ezt követően azt is meg kellett vizsgálnia, hogy a kiegészítő építési beruházásra ajánlatkérő beszerzési igényének megvalósítása érdekében kerül sor. A Kbt (3) bekezdés a) pontja alapján kiegészítő építési beruházás megvalósítása érdekében folytathat közbeszerzési eljárást ajánlatkérő, ezért a Döntőbizottság megvizsgálta a jelen beszerzés tárgyát képező munkálatok készültségi fokát. A csatolt építési naplórészek szerint a kivitelezés folyamatos. A szerződő felek december 28-án módosították a június 22-én kötött vállalkozási szerződést a tárgybeli közbeszerzési eljárás eredményeként. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint az időjárásra tekintettel a szabadtéri munkálatok teljes egészében állnak. A kivitelező nyilatkozata szerint a kerítés megerősítés készültsége 0%, az alap megerősítése 45%, elektromos munkák 15%,

16 16 csapadékvíz-tároló akna 95%, vízóra akna áthelyezése 50%. A gázvezeték munkálatok készültségi fokára nem nyilatkozott. Ajánlatkérő a Döntőbizottság ismételt felhívása ellenére nem nyilatkozott a kiegészítő építési munkák megkezdésének időpontjáról, továbbá a Döntőbizottság kifejezett kérésére sem támasztotta alá dokumentumokkal (pl. építési napló vonatkozó része) azt, hogy milyen munkálat készült el, melyik beszerzési tétel milyen munkafázisban van. Ajánlatkérő érdeke és kötelezettsége, hogy ismertesse mindazokat az adatokat, amelyek alapján a Döntőbizottság megállapíthatja a választott jogalap jogszerűségének fennállását. A rendelkezésre álló adatok és nyilatkozatok között nyilvánvaló ellentmondás tapasztalható, azokból nem lehet egyértelmű következtetést levonni, tényeket megállapítani. Fentiek alapján a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő által benyújtott okiratok nem támasztják alá kétséget kizáróan az általa közölt adatokat, nem állapítható meg a jogalap fennállásának vizsgált aspektusa. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt (3) bekezdés a) pontjában írt követelmények közül nem valósult meg az a kötelező feltétel, mely szerint előre nem látható okból merül fel a beszerzési igény, valamint arra a korábbi szerződés teljesítéséhez van szükség és nem lehet elválasztani a korábbi szerződés teljesítésétől. A Döntőbizottság az előzőekben részletezett okok alapján megállapította, hogy a jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásában az ajánlatkérő által megjelölt a Kbt (3) bekezdés a) pontjában foglalt törvényi feltételek nem valósultak meg maradéktalanul, ajánlatkérőnek a Kbt (3) bekezdés a) pontjára alapított közbeszerzési eljárása jogsértő volt, ezért a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján állapította meg a választott jogalap megsértését. A Döntőbizottság a jogalap jogsértő jellege miatt- a beszerzés tárgyán kívül - nem vizsgálta az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést, és alkalmazta a (3) bekezdés e) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős

17 17 személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (2) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. Az ajánlatkérő jogsértése a bírság kiszabásának lehetőségét jogszerűen teremti meg. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a közösségi rezsimre irányadó szabályok alapján folytatatta le. A közbeszerzés értékén túlmenően a Döntőbizottság a bírság kiszabás szükségessége körében figyelembe vette, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy az általa megkötött szerződésmódosításra olyan közbeszerzési eljárás lefolytatását követően került sor, melynek választott jogalapja az eljárásban nem állt fenn, továbbá azzal, hogy a beszerzés tárgyát, mennyiségét nem határozta meg pontosan az ajánlattételi felhívásban. Mindezen tényezők együttes értékelése alapján a Döntőbizottság a bírság kiszabásától eltekinteni nem tudott. A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a bírság összegének megállapítása során a Kbt (2) bekezdése alapján figyelembe vette az eset összes körülményeit. A Döntőbizottság figyelembe vette a közbeszerzés tárgyát és 47,5 millió Ft-os értékét, valamint azt, hogy az ajánlatkérő jogsértése súlyos, az egész közbeszerzési eljárás jogszerűségére kihatott, mivel ezen eljárásfajta korlátozza az alapelvi rendelkezések maradéktalan teljesülését. Mindezen körülmények magasabb összegű bírság kiszabását indokolták. Ugyancsak magasabb összegű bírság kiszabását indokolta, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben korábban már állapított meg jogsértést, amelynek során bírság kiszabására is sor került. Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, a vállalkozási szerződést módosította annak alapján, ezáltal ajánlatkérő magatartása folytán a jogsértés reparációjának a lehetősége nem áll fenn, amely szintén magasabb összegű bírság kiszabását indokolja. A Döntőbizottság az eset valamennyi körülményére tekintettel a bírság összegét egymillió ötszázezer Ft-ban állapította meg.

18 18 A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, ezért személlyel szemben bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A határozat ellen a bírósági jogorvoslatot a Kbt a biztosítja. B u d a p e s t, február 8. Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Parádi Józsefné Kapja: 1. dr. Sándor Ügyvédi Iroda dr. Sándor Sz. Zsolt ügyvéd (1113 Budapest, Bartók Béla út 60. I/4.) 2. Várépker Kft. (1035 Budapest, Aranypatak u. 58.) 3. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 4. Irattár