A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.147/21/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Mátra Építőipari Klaszter Kft. (3200 Gyöngyös, Gábor Áron úti laktanya 2740/45., a továbbiakban: kérelmező) által Mezőkövesd Város Önkormányzata (3400 Mezőkövesd, Deák F. u. 7., képviseli: Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berczi Norbert ügyvéd, 1011 Budapest, Fő u , a továbbiakban: ajánlatkérő) Mezőkövesdi Városi Bölcsőde kapacitásbővítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) Kbt. 1. (3) bekezdését, a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. (1) bekezdését, továbbá a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését. Ezért a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmezőnek Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a december 7. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítő 146. számában december 10. napján KÉ-34806/2010. szám alatt közzétett ajánlattételi felhívásában tárgyalásos egyszerű eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés megvalósítására. Az ajánlattételi felhívás II.1.5) pontja alapján ajánlatkérő vállalkozási szerződést kíván kötni kivitelezési munkák ellátása érdekében a mezőkövesdi Városi Bölcsőde kapacitásbővítése érdekében. Ajánlatkérő sem a részekre történő, sem az alternatív ajánlattételre nem biztosított lehetőséget. A felhívás II.2.1) pontjában a következőképpen határozta meg a teljes mennyiséget: 1.) 680 m2 bruttó alapterületen meglévő bölcsődeegység felújítása (külső homlokzat felújítása 302 m 2 -en utólagos hőszigetelő homlokzati bevonattal és nyílászárók cseréjével; válaszfalazás 64 m 2 -en meglévő válaszfalak részleges bontásával; új padlóburkolat készítése 92,5 m 2 -en; 400 m 2 felületen belső festés; a meglévő fűtéshálózat átépítése, új kazánegység létesítésével; épületgépészeti hálózat víz, szennyvízfelújítása; meglévő csapadékvíz elleni szigetelés rekonstrukciója 315 m 2 -en; komplex akadálymentesítés. Meglévő játszóudvar felújítása, meglévő terasz felújítása 163 m 2 -en. 2.) 453 m 2 bruttó alapterületen új épületegység létesítése (4 db gyermek csoportszoba kialakítása 192 m 2 területen, a kapcsolódó átadó és fürdető helyiségekkel 84,3 m 2 területen; kiszolgáló helyiségek 90 m területen; komplex akadálymentesítés; komplett gépész- villamosszerelési munkálatok. 3.) Új játszóudvar létesítése. 4.) Új terasz és térburkolat kialakítása 190 m 2 -en. 5.) 23 db parkoló kialakítása kőzúzalék alapra készített gyephézagos burkolóelemekkel. A pontos mennyiség a dokumentációban részletezve. Ajánlatkérő a felhívás II.3) pontjában közölte, hogy a szerződés kezdő időpontja március 16. napja, a befejezés pedig augusztus 22. napja.

3 3 Ajánlatkérő meghatározta a szerződésre vonatkozó feltételeit, így a mellékkötelezettségeket, továbbá a fő finanszírozási és fizetési feltételeket. Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat, vagyis a kizáró okokat és igazolási módját. Ajánlatkérő meghatározta a részvételi feltételek között a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményrendszerét. A III.2.2) pontban a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó: P4. a Kbt. 66. (1) bekezdés d) pontja alapján csatolják a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról szóló pénzintézeti igazolás eredeti vagy egyszerű másolati példányát. Ajánlatkérő meghatározta, hogy a P4. pontban előírt alkalmassági feltételnek ajánlattevőnek és a 10% feletti alvállalkozónak együttesen kell megfelelnie, és az annak megfelelő minimumkövetelményt teljesítenie. Az alkalmasság minimumkövetelményei: P4. nem rendelkezik legalább 10 millió Ft/év és 5 millió Ft/káresemény értékű szakmai felelősségbiztosítással. Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg a bírálat szempontjaként. A részszempontokat a következőképpen határozta meg: 1. ajánlati ár (bruttó Ft), súlyszám garanciavállalás ideje (év, minimum 2, a 10 évnél hosszabb jótállási időtartamra is a maximum pontszám kerül kiosztásra), súlyszám teljesítési határidő (naptári nap, maximum 165), súlyszám 10. Ajánlatkérő meghatározta a releváns eljárási határidőket, így az ajánlattételi határidő február 3., az eredményhirdetés tervezett időpontja február 28., a szerződéskötés tervezett időpontja március 16. Az ajánlatkérő a kiegészítő információk között rögzítette, hogy a beszerzése EU alapokból finanszírozott, megjelölve a vonatkozó projektet. Ajánlatkérő az V.3.3) pontban meghatározta a tárgyalás lefolytatásának menetét, az alapvető szabályait, illetve megjelölte az első tárgyalás időpontját. Az V.3.5.2) pontban ajánlatkérő meghatározta a bírálati szempont vonatkozásában alkalmazandó módszert. Ajánlatkérő az V.7) pontban az egyéb információk között meghatározta az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásait. Ajánlatkérő meghatározta az ajánlathoz csatolandó nyilatkozatokat, illetve annak tartalmát.

4 4 Az V.7.4) pontban ajánlatkérő a második francia bekezdésben előírta, hogy ajánlattevőnek csatolnia kell a nyilatkozatát a Kbt. 71. (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjaira, a nemleges nyilatkozatot is kérte ajánlatkérő csatolni. Az V.7.5) pontban ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelménynek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen. Az V.7.12) pontban előírásra került, hogy árazott költségvetést kell csatolni az ajánlathoz. Az árazott költségvetés szerkezete nem térhet el a kiadott árazatlan költségvetés szerkezetétől. Az V.7.13) pont szerint ajánlattevő köteles kötelezettségvállaló nyilatkozatot csatolni, mely szerint nyertessége esetén a Kbt (2) bekezdés szerint a vállalkozásra vonatkozó vállalkozói felelősségbiztosítási szerződést (all risk típusú) köt, illetve a meglévő biztosítási szerződését a jelen közbeszerzés tárgyára kiterjeszti. Az V.7.14) pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy ajánlattevőnek az ajánlati árat a felolvasólapon kell megadnia nettó és bruttó értékben. Az ajánlati árnak a nyertes ajánlattevő által jelen szerződés alapján teljesítendő valamennyi feladat ellenértékét tartalmaznia kell, így ezeken túlmenően semmilyen jogcímen nem jogosult az ajánlatkérőtől további díj- vagy költségtérítés igénylésére. Ajánlattevő ezen felül a szerződés időtartama alatt semmilyen költség elszámolására nem jogosult. Az V.7.17) pont szerint a fejlesztéssel érintett intézmény június 20-ig működik és ajánlatkérő meghatározta, hogy a munkaterület milyen korlátozással biztosítható. Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, mely tartalmazta az általános tudnivalókat az ajánlattevők részére, a csatolandó iratmintákat, valamint az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásokat, a szerződéstervezetet, továbbá a megvalósítandó kivitelezés tervdokumentációját úgymint építész, tartószerkezeti, épületgépészeti, villamos és tűzjelző terveket, valamint a részletes építészeti-műszaki leírást, továbbá az árazatlan költségvetést. A dokumentáció 28. oldalán a szerződéstervezet 3. pontja rendelkezett a vállalkozói díjról. Ez alapján ajánlatkérő kérte az ajánlati árat nettó, illetőleg 25%-os ÁFA összeggel terhelten bruttó végösszegben megajánlani. Tájékoztatott arról, hogy a vállalkozói díj átalányösszeg (a befejezési határidőig érvényes prognosztizált ár), mely az ajánlatkérő igényei alapján került megállapításra. A vállalkozói díjba a szolgáltatás tárgyának, a beépítendő anyagoknak és minden egyéb releváns körülménynek be kell épülnie, továbbá megfelelő tartalékkeretet kell bekalkulálni az előre nem látható többletmunkákra, ráfordításokra, körülményekre és az esetleges műszaki

5 5 bizonytalanságokra. A vállalkozói díjnak ez alapján a felbecsülhető összes költséget, valamennyi bizonytalansági kockázat árfedezetét tartalmaznia kell. A vállalkozási szerződés átalányáras, többletmunka nem számolható el. Az árnak tartalmaznia kell minden díjat, illetéket, átadási, beüzemelési, használatbavételi engedélyhez szükséges szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének költségeit. Ezen túlmenően a szabványoknak megfelelő minősítési, vizsgálati és mérési költségeket, a felvonulási, vagyonvédelmi díjakat, a garanciális és szavatossági kötelezettségek költségeit, a szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatát biztosító megvalósításhoz szükséges munka ellenértékét, azaz a létesítmény megvalósításának teljes díját. A szerződéstervezet tartalmazta, hogy a kivitelezéshez szükséges ideiglenes energiamérés kiépítésének, és a közüzemi díjak összege is részét kell képezze a vállalkozói díjnak. A szerződéstervezet tartalmazta, hogy ajánlatkérő 10% előleget biztosít, továbbá 1 db részszámla is benyújtható, ezzel összefüggésben ajánlatkérő meghatározta a benyújtás részletes feltételeit. A kivitelezés műszaki leírása részletesen meghatározta ajánlatkérő elvárásait. Tartalmazta az általános előírásokat, a tervezési programot, a fennálló állapot ismertetését, az építészeti- és épületszerkezeti leírásokat, mellékletként pedig tartalmazta az építési engedélyt, az építési hulladék tervlapot, a tűzvédelmi műszaki leírást, továbbá az energetikai számítást. Az építészeti leírásban ajánlatkérő tájékoztatott a tervezett épületről, az azzal kapcsolatos elvárásairól, a meglévő épület átalakításáról, a külső létesítmények és akadálymentes használat feltételeiről, a megvalósítandó célról. Az épületszerkezeti leírás is részletezte a megvalósítandó munkákat, így a válaszfalak, kémények, tetőfedés, bádogos munkák, vízszigetelések, hőszigetelések, nyílászárók, asztalos munkák, lakatos munkák, szárazépítés, padlóburkolatok, továbbá falburkolatok, vakolatok, felületkezelés, útépítés és térburkolás, illetve kertépítés munkanemeket, az azzal kapcsolatos elvárásokat. A költségvetési főösszesítő a következőket tartalmazta: A Mezőkövesd, Bölcsőde korszerűsítése és bővítése építése kivitelezési munkálatainak elvégzéséről Munkanem: anyag: díj: 1. Építészeti és tartószerkezeti munkák: 2. Épületgépészeti munkák: 3. Épületvillamossági munkák: 4. Tűzjelzőhálózat létesítési munkák: Nettó összesen:

6 6 Anyag+díj nettó összesen: ÁFA 25%: Bruttó összesen: Ajánlatkérő az építészet és tartószerkezet, az épületgépészet, az elektromos szerelési munkák és a tűzjelző-rendszer kiépítése tekintetében árazatlan költségvetési kiírást is készített. Ajánlatkérő január 10-én megtartotta a helyszíni bejárást. Ezen felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy a dokumentáció áttekintése és a helyszíni bejárás során felmerült kérdéseket kiegészítő tájékoztatás keretében megválaszolja. Ennek megfelelően ajánlattevők kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemmel fordultak ajánlatkérőhöz, ebben ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a dokumentációból hiányzó költségvetési tételekről különbözeti költségvetést készít, amelyet elektronikus formában megküld. Az eredeti költségvetést az ott szereplő mennyiségekkel kell beárazni, a többlet- illetve az elmaradó mennyiségeket a különbözeti költségvetésben kell szerepeltetni. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásra adott válasza mellé mellékelt kiegészítő költségvetést, ahhoz pedig készített költségvetési főösszesítőt. Ebben megjelölte munkanemenként az építészeti és tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági, tűzjelzőhálózat létesítési munkákat. Az 5. pontban rögzítette a különbözeti költségvetés összesen értékét. A munkanemeket anyag és díj megosztásban kérte megajánlani. A kiegészítő költségvetési tételeket nettó összesen, anyag és díj összesen, továbbá bruttó összesen árban kellett megajánlani. A kiegészítő költségvetés tartalmazta tételesen az építészeti, épületgépészeti és épületvillamossági munkákat. Az építészet kiegészítő költségvetése a 6. pontban az üvegtégla falazat készítése 19,5x19,5x10 cm elemekből elmaradó tételként -3,20 m 2 -t határozott meg. A 8. pontban a vékonyrétegű fedővakolat készítése mennyiségeként 211,20 m 2 -t, a 9. pontban a polisztirol alapú összetett külső hőszigetelő rendszer tekintetében szintén 211,20 m 2 -t, míg a 10. pontban a gumilemez vagy PVC burkolat borítása tételnél 23,70 m 2 -t jelölt meg mennyiségként. Ajánlatkérő csatolta ezen túlmenően az épületvillamosítás kivitelezési tervének villámvédelmi alaprajzát, továbbá a javasolt munkaterület lehatárolásának helyszínrajzát a meglévő épületegység felől. Az ajánlattételi határidőre, február 3. napjára összesen 10 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: Ajánlattevő neve Nettó ajánlati ár Bruttó ajánlati ár Erdei-Generál Kft Ft Ft Adeptus-H Zrt Ft Ft

7 7 1+1 Kereskedelmi Kft. és Korall Lakáskerámia Ft Ft Kft. Wiktori Kft Ft Ft Középület és Lakásépítő Zrt Ft Ft Saturnus Kft Ft Ft Fenstherm Kft Ft Ft Kérelmező Ft Ft Pro-Fa ST Kft Ft Ft D & D Builder Kft Ft Ft A Wiktori Kft. ajánlattevő ajánlatában a 31. oldalon csatolta 8. számú mellékletként az alvállalkozókra vonatkozó iratot. Ebben rögzítette, hogy a következő részek teljesítéséhez kíván 10% alatti alvállalkozót igénybe venni: - építőmesteri szakipari munkák, - elektromos szerelési munkák, - általános gépészet, - festés mázolás, - asztalosipari munkák, - gipszkartonozási munkák, - melegburkolás. Az ajánlat 32. oldalán a 8/b. számú mellékletben nyilatkozott a szerződés teljesítéséhez a 10%-ot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról és az igénybevétel területéről. - elektromos szerelés: Kristonvill Kft., - építőmesteri munkák: Lőrinc Zoltán, - épületgépészet: Csirmaz és Társa Kft., - melegburkolás: Nyikes István, - asztalosmunkák: Csirmaz György, - gipszkartonozás: Aranyosi Imre, - festés: Petrán Adrienn. Az ajánlat 33. oldalán a 9. számú mellékletben az ajánlattevő akként nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe 10% feletti alvállalkozót. A kiegészítő költségvetés 6. tételében az üvegtégla falazat elkészítésénél az ajánlat tartalmazta zárójelben, hogy elmaradó tételről van szó és -3 m 2 került feltüntetésre. A 8. pontban a vékony rétegű védővakolat elkészítésével összefüggésben az ajánlat 211 m 2 -t tartalmaz, és ugyanennyi m 2 -t tartalmaz a 9. pontban a polisztirol alapú összetett külső hőszigetelő rendszer kiegészítése munkanem. A 10. pontban a gumilemez vagy PVC burkolat bontása tekintetében pedig 24 m 2 -t.

8 8 Kérelmező ajánlata tartalmazta a 8. számú mellékletet, amely a Kbt. 71. (1) bekezdés a) pontjára vonatkozóan tartalmazott nyilatkozatot. Ebben a kérelmező nyilatkozott arról, hogy az eljárásban a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe a következők tekintetében: - kőműves munkák, - villanyszerelési munkák, - épületgépészeti munkák, - burkolási munkák, - festési munkák, - lakatos munkák. Az ajánlat 32. oldalán a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatban a kérelmező akként nyilatkozott, hogy 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót nem kíván igénybe venni. Ajánlatkérő megvizsgálta a benyújtott ajánlatokat és a Kbt a alapján február 7-én hiánypótlási felhívásokat küldött ajánlattevőknek. A kérelmezőtől több hiány pótlását kérte, így a kizáró okokkal kapcsolatosan, a 10% alatti alvállalkozók tekintetében, a többségi befolyás vonatkozásában. Hiánypótlásra hívta fel az alkalmasság tekintetében a gazdasági és pénzügyi alkalmasság vonatkozásában a számlavezető pénzintézet által kiadott nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság tekintetében is felhívta ajánlatkérő kérelmezőt hiánypótlásra. A Wiktori Kft. tekintetében szintén alkalmazott ajánlatkérő hiánypótlást a kizáró okok körében. Hiánypótlás teljesítésére ajánlatkérő február 10., 9.00 órát jelölte meg határidőként. A felhívott ajánlattevők teljesítették a hiánypótlásokat. Ajánlatkérő február 10-én megkezdte a tárgyalásokat az ajánlattevőkkel. A tárgyaláson készült jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a tárgyaláson lehetőségük nyílik arra, hogy az ajánlati ár, a garancia időtartama és a teljesítési határidőre vonatkozóan módosítsák ajánlataikat. Tájékoztatott arról is, hogy az ajánlattevőkkel külön-külön az ajánlatok beérkezésének sorrendjében tárgyal. Ajánlatkérő megállapította, hogy a Pro-Fa ST Kft., illetve a Saturnus Kft. ajánlattevők nem jelentek meg a tárgyaláson. A tárgyalást követően (ugyanezen a napon) az ajánlattevők véglegesítették ajánlati áraikat a következők szerint: Ajánlattevő neve Nettó ajánlati ár Bruttó ajánlati ár Kérelmező Ft Ft Erdei-Generál Kft Ft Ft Wiktori Kft Ft Ft Középület és Lakásépítő Zrt Ft Ft

9 9 Adeptus-H Zrt Ft Ft 1+1 Kft. és a Korall Lakáskerámia Kft Ft Ft D & D Builder Kft Ft Ft Fenstherm Kft Ft Ft Ajánlatkérő február 14-én a tárgyalás eredménye alapján megállapította, hogy a kérelmező ajánlata a többi ajánlattevő ajánlati ára és a becsült érték összevetése alapján kirívóan alacsonynak értékelt ajánlati árat tartalmaz. Ezért a Kbt a alapján felhívta arra, hogy az általa megajánlott ellenszolgáltatás összegét megalapozó adatokat, indokolást (a tárgyaláson kialakított ellenszolgáltatásnak megfelelő összegű árazott, tételes költségvetést, alvállalkozói, beszállítói árajánlatokat stb.) adjon. Ezen túlmenően a kérelmező tekintetében felhívta arra is ajánlatkérő, hogy a hiánypótlást az általa meghatározott formai előírásnak megfelelően nyújtsa be. A kérelmező a biztosított határidőben megküldte a formai előírásnak megfelelő hiánypótlását és az ajánlatkérő által kért indokolást. Ennek megfelelően nyilatkozott a következőkről: Vállalkozási díj kalkuláció Kivitelezés időtartama: 120 nap Átlaglétszám (építőmesteri): 24 fő Nettó bér/fő/hó: Ft Járulékok, adók, egyéb költségek: Ft Havi költség/fő: Ft 24 fő 4 hónapra vonatkozó nettó munkabére: Ft Járulékos költségek (személyszállítás, védőruha stb.) Ft Egyéb, a díjban felszámolandó költségek várható összege Ft Kalkulált díjra eső költség: Ft Vállalkozói díj (építőmesteri): Ft Vállalkozói díj várható nyeresége: Ft. A kérelmező csatolta továbbá a LILT Építőipari Áruház Kft. árajánlatát. Ebben a mellékelt árazatlan költségvetésben részletezett anyagokra, helyszínre szállításra, utólag egyeztetett szállítási ütemezésben az építőanyagok biztosítása és szállítása költségeként nettó Ft-ot, bruttó Ft-ot ajánlott. A felhívott társaság a kérelmező által megküldött árazatlan költségvetésben megjelölt anyagok tekintetében adta a fenti árajánlatot. A kérelmező ezen túlmenően csatolta a Green-Top Kft. alvállalkozó árazott költségvetését a központi fűtésszerelés, gázszerelés, belső víz- és csatornaszerelés, külső víz- és csatornaszerelés tekintetében. Csatolta továbbá a költségvetési főösszesítőt a beszerzéssel összefüggésben a következők szerint:

10 10 A Mezőkövesd, Bölcsőde korszerűsítése és bővítése építése kivitelezési munkálatainak elvégzéséről Munkanem Anyag Díj Építészeti és tartószerkezeti munkák: Kiegészítő költségvetés: Ft Ft Ft Ft Épületgépészeti munkák: Kiegészítő költségvetés: Ft Ft Ft Ft Épületvillamossági munkák: Kiegészítő költségvetés: Ft Ft Ft Ft Tűzjelzőhálózat létesítési munkák: Ft Ft Nettó összesen: Ft Ft Anyag+díj összesen: ÁFA 25%: Bruttó összesen: Ft Ft Ft A kérelmező csatolta ezen túlmenően az árazott költségvetést, az ideiglenes melléklétesítmények, zsaluzás és állványozás, irtás, föld- és sziklamunka, sík alapozás, park- és kertépítés, helyszíni beton és vasbeton munka, előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése, falazás és egyéb kőművesmunka, vakolás és rabicolás, szárazépítés, tetőfedés, burkolás, bádogozás, asztalosmunkák, lakatosszerkezetek elhelyezése, üvegezés, festés-mázolás, szigetelés, útburkolatalap, kőburkolat készítés, bitumenes burkolatok, útpályatartozék építés vonatkozásában. Ugyancsak csatolta a kérelmező a központi fűtés és gázszerelés, csatornázás vonatkozásában beárazott költségvetést, az elektromos szerelési munkákhoz kapcsolódó, az épületgépészet és épületvillamosság, továbbá a tűzjelző költségvetési kiírást, valamint az árazott kiegészítő költségvetést, az ajánlatkérő által előírt munkanemek beárazásával. Az árazott költségvetés 61. tétele a belső vízcsatorna szerelésnél a vezetékrendszer fertőtlenítése tekintetében nem tartalmazott anyagköltséget. A kérelmező a hiánypótlása oldalán akként nyilatkozott megerősítve az ajánlatában tett nyilatkozatát, hogy 10%-ot meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe kőműves, villanyszerelési, épületgépészeti, burkolási, festési, lakatos munkák tekintetében. Ajánlatkérő ezt követően elbírálta az ajánlatokat, majd február 28-án kihirdette az eljárást lezáró döntését. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot nyújtott be a D & D Builder Kft., az Adeptus-H Zrt., a Festherm Kft., az 1+1 Kft. és a Korall Lakáskerámia Kft. közös ajánlattevők, a Wiktori Kft., továbbá a Középület és Lakásépítő Zrt.

11 11 Az eljárás nyerteseként ajánlatkérő az általa meghatározott bírálati szempont szerint a Wiktori Kft.-t hirdette ki bruttó Ft-os ajánlati árral, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a Középület és Lakásépítő Zrt. nyújtotta be Ft bruttó ajánlati árral. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította a kérelmező, az Erdei-Generál Kft, a Pro-Fa ST Kft., a Saturnus Kft. ajánlatát. A kérelmezővel összefüggésben ajánlatkérő azt állapította meg, hogy a tárgyalást követően a véglegesített ajánlatában kirívóan alacsonynak minősített ellenszolgáltatást ajánlott meg. Ajánlatkérő ennek megfelelően adatokat, indokolást kért kérelmezőtől, aki a felhívásnak megfelelően benyújtotta az adatokat, az indokolását. Ajánlatkérő a következők alapján nem fogadta el a kérelmező indokolását. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező csatolta a kimutatását a munkadíjjal kapcsolatosan, meghatározta a foglalkoztatotti létszámot, a nettó munkabért, a járulékos költségeket, továbbá a várható nyereséget is. Ez mellett azonban a kivitelezéshez felhasznált anyagok tekintetében ilyen kimutatást nem készített, csupán egy beszállítói ajánlatot csatolt, mely hivatkozik egy árazatlan költségvetésre. Ajánlatkérő megállapította, hogy ez az árazatlan költségvetés nem került az indokoláshoz becsatolásra, így nem volt tudható, hogy milyen anyagokra vonatkozott az árajánlat. A beszállítói árajánlat és a tárgyaláson véglegesített ellenszolgáltatásnak megfelelő költségvetés között az anyagárban több mint nettó 10,5 millió Ft különbözet volt fellelhető, amelyről azonban a kérelmező semmilyen formában (alvállalkozói, beszállítói ajánlatok, nyilatkozat saját tulajdonú anyagfelhasználásról, nyereségszámítás stb.) nem nyilatkozott. Ezen túlmenően utalt arra is ajánlatkérő, hogy a kérelmező csatolta ajánlatában az alvállalkozói költségvetést anyag- és díjtételekkel együttesen beárazva, illetve csatolt egy olyan költségvetést is, ahol csak a díjtételek voltak beárazva. A csak a díjtételekkel beárazott alvállalkozói költségvetés azt is tartalmazta, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagokat és szerelvényeket a megrendelő biztosítja. A kérelmező ilyen alvállalkozói költségvetést az épületvillamossági munkák tekintetében nem csatolt, hanem csak olyat, amelyben az anyag- és munkadíj is beárazva volt. Ebből ajánlatkérő azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező e körben 10%-ot meghaladó mértékben kíván bevonni alvállalkozót, azonban a Kbt. 71. (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatában nem jelezte, hogy ezen munkarésznek csak egy részét kívánja alvállalkozó bevonásával teljesíteni. Ajánlatkérő arra is utalt az indokolásában, hogy az eredeti ajánlati árhoz képest (bruttó Ft) a végső ajánlati ár bruttó Ft-ra változott. Az eredeti ajánlati ár mindössze 58%-a maradt a végső kérelmezői ajánlati ára. A kérelmező minden tételnél drasztikus árcsökkentést hajtott végre olyan mértékben, hogy nyomott projektárak és/vagy gyenge minőségű anyagok esetén lenne ez az ár tartható, továbbá semmilyen tartalékra vagy váratlan költségre nem nyújtanak fedezetet, és valószínűsítette az ajánlatkérő, hogy ezeken a

12 12 nyomott árakon megfelelő teljesítés nem várható. Utalt arra is, hogy a vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy egyes tételeknél azok nem is valósíthatóak meg a végső ajánlati árban meghatározott áron (pl. betörésjelző rendszer anyaga, meglévő épületrész elektromos felújítása). Miután a szerződést ajánlatkérő egyösszegű átalányáron kívánja megkötni, elképzelhető, hogy elvileg egyes munkák nyeresége kompenzálhat más munkanemek során jelentkező veszteséget, azonban az átdolgozott költségvetésben ajánlatkérő nem talált olyan jelentősebb tételt, amely ilyen érdemi tartaléknak lenne tekinthető. Ez alapján azt a következetést vonta le, hogy nagy valószínűséggel ezen az áron a kivitelezés veszteséges lenne, amely így komoly kockázatot jelent ajánlatkérő számára és nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel. Ezen indokok alapján ajánlatkérő kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. A kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen március 3-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő. Ebben hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította ajánlatát érvénytelennek az indokolásadásra tekintettel, mert mind a munkadíjra, mind az anyagköltségre teljes körű indokolást adott, és ebből egyértelműen megállapítható volt az általa megajánlott ajánlati ár megalapozottsága, a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetősége. Utalt arra, hogy az nem eredményezheti az ajánlata érvénytelenségének megállapítását, hogy az eredeti ajánlatban megajánlott ajánlati árat a tárgyalás eredményeképpen milyen mértékben csökkenti. Becsatol árajánlata a beépítendő anyagokra vonatkozóan a teljes anyagszükségletet lefedi és amennyiben ajánlatkérő erről nem volt meggyőződve, tájékoztatást kérhetett volna kérelmezőtől. A kérelmező végső ajánlati árában is több mint 10%-os nyereségtartalmat prognosztizált, ami azt is jelenti, hogy a beruházás ilyen áron történő megvalósítása nem hordozott magában semmilyen kockázatot ellentétben ajánlatkérő indokolásával. A második legkedvezőbb ajánlatot adó Erdei-Generál Kft. ajánlati ára Ft-tal volt magasabb, mint a kérelmező ára, azonban vele szemben ajánlatkérő nem kért a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra tekintettel indokolást. A kérelmező megjelölte az álláspontja szerint az ajánlatkérő által megsértett jogszabályi rendelkezéseket, hivatkozott az álláspontját alátámasztó dokumentumokra és indítványozta, hogy az ajánlatkérő módosítsa az eljárást lezáró döntését, kérelmezőt hirdesse ki az eljárás nyertesének. Ajánlatkérő március 4-én adta meg válaszát a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére. Ebben rögzítette, hogy a Kbt a alapján kért, a tárgyaláson adott végleges ajánlatában rögzített ellenszolgáltatás mértékére tekintettel indokolást, illetve az azt megalapozó adatokat. A felhívásra kérelmező csatolt kimutatást a munkadíjra vonatkozóan, meghatározta a létszámot, a nettó munkabért, a járulékos költségeket, továbbá a várható

13 13 nyereséget. Ugyanakkor a felhasznált anyagok tekintetében semmilyen nyilatkozatot nem tett, csak egy beszállítói ajánlatot csatolt, melynek tartalma alapján az indokolás hiányos volt. Utalt arra is, hogy a beszállítói ajánlat és az ellenszolgáltatás között az anyagköltségben több mint nettó 10,5 millió Ft különbözet van, erről a tényről azonban az indokolás semmilyen indokolást nem tartalmazott. Miután teljes körű indokolást kért ajánlatkérő, abba mindenképpen beletartozott volna, az anyagköltségre adott indokolás is. Még egyszer hangsúlyozta, hogy az ajánlat érvénytelensége azért került megállapításra, mert az indokolás hiányos volt. Az indokolással összefüggésben még arra is rámutatott ajánlatkérő, hogy miután hiányos volt az anyagköltség vonatkozásában, így a munkadíjba kalkulált nyereség sem ad megfelelő biztosítékot a teljesíthetőségre, az nem tekinthető érdemi tartaléknak. Ez utóbbi körben még arra is rámutatott, hogy nincs is olyan tétel az árazott költségvetésben, mely érdemi tartalékot jelenthetne. Ez alapján pedig valószínűsíthető, hogy a teljesítés veszteséges lesz. Ajánlatkérő a megajánlott végleges ajánlati ár alapján nem látta biztosítottnak a beruházás elvárt és megfelelő, szerződésszerű teljesítését. Ajánlatkérő az összegezésben nemcsak az ellenszolgáltatás mértékére tekintettel nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelennek, hanem azért is, mert az épületgépészet vonatkozásában csatolt alvállalkozói költségvetést, míg az épületvillamosság tekintetében olyan költségvetést csatolt, ahol az anyagdíj és a munkadíj került beárazásra. Az épületvillamosságra vonatkozó költségvetés nettó összege meghaladja a végleges ellenszolgáltatás mértékének 10%-át, azonban ajánlatkérő akként nyilatkozott az ajánlatában, hogy egyáltalán nem kíván 10% feletti alvállalkozót bevonni a teljesítésbe. Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel nem módosította az előzetes vitarendezéssel érintett összegezést. Az ajánlatkérő döntése ellen az Erdei-Generál Kft. szintén benyújtott előzetes vitarendezési kérelmet, melyben a felelősségbiztosítással összefüggésben kifogásolta az ajánlatkérői döntést. Ebben azt rögzítette, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérői előírásnak megfelelően tartalmazta ajánlata a felelősségbiztosítás igazolását, ezért kérte az összegezés módosítását, ajánlata érvényessé nyilvánítását és elbírálását. Ajánlatkérő az Erdei-Generál Kft. előzetes vitarendezésére is érdemben válaszolt március 4-én. Ebben hangsúlyozta, hogy előírásának megfelelően ajánlattevőnek nyertessége esetén vagy új felelősségbiztosítást kell kötnie a beszerzés tárgyára, vagy a meglévőt kell kiterjesztenie akként, hogy a beruházás szerepeljen a meglévő biztosításban. Az Erdei-Generál Kft. a hiánypótlásában becsatolta az Allianz Hungária Biztosító Zrt. fedezeti igazolását, amely szerint az ajánlattevőnek a biztosításában 3 millió Ft összegű kártérítési limitje van, szemben az előírt 5 millió Ft/káresemény előírással. Ez

14 14 pedig ajánlatkérő álláspontja szerint azt jelenti, hogy az Erdei-Generál Kft. nem felelt meg az előírt gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételnek. Ajánlatkérő e körben sem módosította az összegezését. Ezt követően a kérelmező március 3-án iratbetekintést kért ajánlatkérőtől a nyertes ajánlattevő ajánlatába történő betekintésre. Ajánlatkérő március 11-én biztosította az iratbetekintést a kérelmezőnek. Kérelmező jogorvoslati kérelmét március 8-án nyújtotta be. A Döntőbizottság hiánypótlást rendelt el, melyet a kérelmező március 18-án teljesített, a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság ezen a napon indította meg. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárás során felmerült költségek viselésére, valamint kérte ideiglenes intézkedés alkalmazását. A kérelmező március 21-én faxon előterjesztve egyrészt pontosította, másrészt kiegészítette a jogorvoslati kérelmét. A kérelmező a Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson tovább pontosította jogorvoslati kérelmét. A saját ajánlata érvénytelenségét kifogásoló jogorvoslati kérelem vonatkozásában jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként az előzetes vitarendezésre adott ajánlatkérői válasz megküldésének időpontját, március 4. napját jelölte meg. A jogorvoslati kérelem kiegészítésében pedig arra hivatkozott a kérelmező, hogy a tudomásra jutás időpontja a nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben az iratbetekintés időpontja, azaz március 11. napja. A kérelmező jogorvoslati kérelme két részre irányult, egyrészt a saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító, illetve a nyertes ajánlat érvényességét és nyertessé történő nyilvánítását megállapító ajánlatkérői döntést kifogásolta. Továbbá kérte annak vizsgálatát is, hogy ajánlatkérő alapelvi jogsértést valósított meg azzal a Kbt. 1. (3) bekezdés alapján, hogy nem egyenlő mércével mérte az ajánlattevőket tekintettel arra, hogy bizonyos ajánlattevőknél elfogadott olyan nyilatkozatokat, amiket más ajánlattevőknél pedig nem és utóbbi esetben ez érvénytelenséget is eredményezett. 1. A kérelmező a saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntés tekintetében hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő a Kbt ában foglaltak szerint adatokat és indokolást kért tőle. A kérelmező megadta az indokolását adatokkal, számításokkal támasztotta alá ajánlata, illetve a vállalt ellenszolgáltatás gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető voltát, ennek ellenére ajánlatkérő ezt nem fogadta el. Az ajánlatkérő által felhozott indokokkal összefüggésben kérelmező rámutatott arra, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő indokoláskérése nem tartalmazta azt, hogy a felhasznált anyagok tekintetében kimutatást kellett volna csatolni tekintettel arra, hogy az indokoláskérés

15 15 alvállalkozói és beszállítói árajánlat csatolását kérte, amennyiben ilyennel kérelmező rendelkezik. A kérelmező a vonatkozó árajánlatot csatolta. Az árajánlat nem azonos a beszállítói szerződéssel, az kizárólag egy tájékoztató adat, melyet a kérelmező az ajánlata összeállításánál figyelembe vett. Arra is utalt az árajánlattal összefüggésben, hogy az abban szereplő árhoz sem az árajánlatot adó, sem a kérelmező nincs kötve. A beszállítói árajánlatban hivatkozott árazatlan költségvetés hiányára történő ajánlatkérői utalással összefüggésben azt hangsúlyozta a kérelmező, hogy a beszállítói árajánlattal összefüggésben semmilyen ajánlatkérői előírás nem volt, továbbá miután árazatlan költségvetésről volt szó, az árakat, összegeket nem is tartalmazott, így a jelen esetben kérelmező szerint irreleváns annak tartalma. Utalt arra is a kérelmező, hogy az általa az ajánlatkérői indokoláskérésnek megfelelően becsatolt árazott költségvetésében nemcsak a munkadíj tételek, hanem az anyagköltség is megjelölésre került, így nem alapos ajánlatkérő azon hivatkozása, hogy nem tett eleget a kérelmező a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás tekintetében kért indokolásnak. Utalt arra is, hogy az általa becsatolt és ajánlatkérő által is hivatkozott beszállítói árajánlat az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés megfelelő tételeire adott árajánlatot, így az álláspontja szerint egyértelműen tartalmazta az érintett anyagok vonatkozásában az anyagköltségeket. Utalt arra e körben, hogy a becsatolt árajánlat és a végső ajánlatában e tekintetben (építőanyagok biztosítása és szállítása) az ajánlata eltérő összeget tartalmaz, ennek oka az, hogy kérelmező a bekért árajánlatot természetesen saját üzletpolitikájának megfelelően kalkulálhatja, illetőleg veheti figyelembe a végleges ár kialakításában. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó indokoláskérésében tételes felsorolást alkalmazott és annak megfelelően kellett az indokolást összeállítani. Az indokolása ennek megfelel, hiszen csatolta az árazott tételes költségvetését és a rendelkezésére álló beszállítói árajánlatot. Az ajánlata érvényességének alátámasztására hivatkozott még a kérelmező arra is, hogy a nyertes ajánlattevő anyagköltségre vonatkozó megajánlása minimálisan 1-2%-ban tér el az általa megadott anyagköltség kalkulációtól. 2. Az egyes tételek vonatkozásában kérelmező arra hivatkozott, hogy nem jelölt meg olyat, hogy ezekkel összefüggésben alvállalkozói kifizetések lennének. Az, hogy az elvégzendő feladattal összefüggésben kérelmező alvállalkozót vesz igénybe nem azt jelenti, hogy a teljes elvégzendő feladatot alvállalkozó végezné, így azt sem jelentheti, hogy a megkötésre kerülő alvállalkozói szerződés értéke meghaladná az általa ajánlott ellenszolgáltatás 10%-át. Ezt a kérelmező az épületvillamosság vonatkozásában hangsúlyozta, így álláspontja szerint az általa adott indokolásból az sem vezethető le, hogy az épületvillamossági munkák tekintetében 10%-ot meghaladó mértékben kívánna alvállalkozót bevonni, sőt az sem, hogy csak egy szervezetet kívánna

16 16 alvállalkozóként e körben a teljesítéshez igénybe venni. Ezzel összefüggésben rámutatott arra is a kérelmező, hogy az ajánlatában a Kbt. 71. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozat valós tartalmú, megfelel mind a Kbt., mind az ajánlatkérő előírásának. Kifejezetten megjelölte azt is, hogy milyen kivitelezési munkákkal összefüggésben kívánt 10% alatti alvállalkozót bevonni a teljesítésbe. Ezek a nyilatkozatok azt támasztják alá, hogy kérelmező az ajánlatkérő által hivatkozott villamossági munkák tekintetében sem kívánt 10% feletti alvállalkozót igénybe venni (kifejezetten 10% alatti alvállalkozó bevonását jelölte meg). Ajánlatkérő a kérelmező által megajánlott ajánlati árból kalkulálva alaptalanul állapította azt meg, hogy a villamossági munkák tekintetében kérelmező 10% feletti alvállalkozót kíván bevonni, hiszen arra nem kért ajánlatkérő nyilatkozatot, hogy a megjelölt munkák vonatkozásában hány 10% alatti alvállalkozót kíván a teljesítésbe bevonni. Erre hivatkozással sem nyilváníthatta volna ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek. E körben terjesztett elő kérelmező alapelvi sérelmet. Hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevővel összefüggésben ajánlatkérő ugyanebben a vonatkozásban nem állapított meg érvénytelenséget, míg a kérelmezővel szemben igen. Ez álláspontja szerint sérti az esélyegyenlőséget, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (3) bekezdésében foglalt alapelvi előírást. Hivatkozott arra is a kérelmező, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a fentieken túlmenően a Kbt át. Ennek indokaként azt adta elő, hogy ha ajánlatkérő az ajánlatában tett nyilatkozat és az árajánlat tételei között ellentmondást észlel, akkor lehetősége lett volna felvilágosítást kérnie. Ajánlatkérő azonban nem alkalmazta ezt a jogintézményt, hanem esélyegyenlőséget sértve ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Azzal az ajánlatkérői kifogással összefüggésben, mely az ajánlatban benyújtott ár és a végleges ajánlati ár közötti különbségre vonatkozott arra mutatott rá a kérelmező, hogy a Kbt. ilyen érvénytelenségi okot nem ismer. Abból, hogy csökkentette a vállalási árát, nem vonható le az a következtetés, hogy az ajánlati ár alapján a szerződés nem vagy csak veszteségesen teljesíthető. A tárgyalások éppen arra irányulnak az ajánlatkérő és az ajánlattevők között, hogy ajánlatkérő az általa meghatározott szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kösse meg az eljárást lezáró szerződést. A tartalékképzés hiányával összefüggésben kérelmező arra utalt, hogy ajánlatkérőnek e körben semmilyen előírása nem volt. Egyösszegű átalányárra kért ajánlatot, míg a váratlan költségekre nem kért tartalékot képezni, így ez nem adhat alapot a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megállapítására és az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására. A kirívóan alacsony ajánlati ár körében arra is felhívta a figyelmet a kérelmező, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára csupán 13%-kal nagyobb az általa vállalt árnál, és ez is azt támasztja alá, hogy nem tekinthető az ajánlati ára kirívóan alacsonynak. A nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben arra is rámutatott a kérelmező, hogy az épületgépészeti és

17 17 épületvillamossági munkák ellenértéke 1-2% eltéréssel azonos az általa megajánlott árakkal, csupán az építészeti és tartószerkezeti munkáknál található eltérés, ezt azonban a kérelmező az indokolásában részletesen megindokolta. Ajánlatkérő egyösszegű átalányárat kért megajánlani, így annak összességében kell fedeznie valamennyi költséget, kiadást és összességében kell a teljesíthetőséget ezzel összefüggésben megállapítani. Kérelmező álláspontja szerint kétséget kizáróan kell tudni ajánlatkérőnek arról döntenie, hogy a vizsgált ajánlati áron a teljesítés nem valósítható meg. Ajánlatkérő kérelmező álláspontja szerint egyrészt csak és kizárólag az általa kért indokoláskérés alapján vizsgálhatja meg az ajánlati ár teljesíthetőségét, ez pedig az általa adott indokolás alapján megállapítható volt. Ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítás tekintetében semmilyen objektív tényre, adatra nem hivatkozott, csupán az általa valószínűsített feltételezések alapján állapította meg a kirívóan alacsony ár tekintetében, hogy az alapján a szerződés nem teljesíthető, azonban feltételezésekre alapítva nem lehetett volna az ajánlata érvénytelenségét megállapítani. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával összefüggésben megsértette a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését és a Kbt. 86. (3) bekezdését. A március 21-én faxon benyújtott jogorvoslati kérelem kiegészítésében kérelmező kifogásolta új kérelmi elemként a nyertes ajánlattevő, a Wiktori Kft. ajánlatának érvényességét, majd e körben a jogorvoslati kérelmet április 11-én megtartott tárgyaláson pontosította. A kérelmező eljárásjogilag arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségével összefüggésben március 11-én az iratbetekintésen szerzett tudomást az ezt megalapozó indokokról. Ehhez képest kiegészítő jogorvoslati kérelmét március 21-én nyújtotta be, így a Kbt-ben meghatározott eljárásjogi határidőt betartva a kiegészítő kérelmi elemei nem tekinthetőek elkésettnek. A kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelen több okból. 3. Kifogásolta kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét a kiegészítő költségvetés 6, 8, 9 és 10. tétele tekintetében. E körben arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő kiegészítő költségvetésének ezen tételei nem megfelelő mennyiségben kerültek beárazásra. Előadta, hogy kifejezett mennyiségi előírások kerültek meghatározásra, így a 6. tételnél -3,2 m 2, a 8. tételnél 211,2 m 2, a 9. tételnél szintén ugyanilyen mennyiséget, míg a 10. tételnél 23,7 m 2. A nyertes ajánlattevő ajánlatában ehhez képest -3 m 2, a 8. tételnél és a 9. tételnél 211 m 2, míg a 10. tételnél 24 m 2 került megajánlásra. Ez alapján álláspontja szerint az ajánlat érvénytelen tekintettel arra, hogy az nem a kiadott árazatlan költségvetés tételeit tartalmazta. Hangsúlyozta, hogy nem tudja elfogadni a

18 18 nyertes ajánlattevőnek azon hivatkozását, hogy a kiadott költségvetési kiírást árazta be, csak a használt program kerekített a tizedes értékeken. E körben arra utalt, hogy álláspontja szerint a költségvetési kiíráson nem lehetett módosítani, így a módosítás bármilyen indoka irreleváns. Ezzel összefüggésben még azt is nyilatkozta a kérelmező, hogy ezekkel a mennyiségekkel a nyertes ajánlattevő nem a kiadott mennyiségekre adta meg ajánlatát. A kérelmező arra is utalt, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a belső vízcsatorna szerelésnél a vezetékrendszer fertőtlenítéséhez (árazott költségvetés 61. tétele) anyagköltséget nem kalkulált. Ajánlatkérő ezen két kérelmi elemmel összefüggésben megsértette a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontját. 4. Kérelmező kifogásolta, hogy a nyertes az ajánlatában 10% alatti alvállalkozói teljesítésként jelölte meg az elektromos, az építőmesteri, a gépészeti, a melegburkolási, az asztalos, a festési és a gipszkarton munkákat. Az ajánlat azonban nem tartalmazta, hogy ezen munkák elvégzéséhez csak részben vagy egészben kíván-e a nyertes ajánlattevő alvállalkozót bevonni. Az sem került rögzítésre, hogy egy vagy több alvállalkozóval kívánja-e a feladatokat teljesíteni, továbbá egyértelműen kizárta a 10% feletti alvállalkozó igénybevételét. Erre tekintettel a kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján. Hivatkozott alapelvi sérelemre is e körben egyezően a saját ajánlata érvénytelenségének kifogásolása körében előadottakkal. Álláspontja szerint a Kbt. 1. (3) bekezdése szerint ajánlatkérőknek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania ajánlattevőknek. Kérelmező szerint azzal, hogy ugyanazon ajánlatban szereplő tényeket az ajánlatkérő vele szemben érvénytelenségi okként állapított meg, míg a nyertes ajánlattevőnél ezt elfogadta és nem állapította meg az ajánlat érvénytelenségét, megsértette az egyenlő bánásmód alapelvi követelményét. Ajánlatkérő kérte az álláspontja szerint alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntése mindenben megfelel a Kbt. vonatkozó előírásainak. A Kbt. 86. (5) és (6) bekezdése alapján ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Ajánlatkérő megfelelően a törvényi előírásoknak megvizsgálta a véglegesen benyújtott ajánlati árakat, a becsült értéket és megállapította, hogy a kérelmező ajánlati ára eléri a törvényben rögzített 15%-os eltérést, így indokolást és adatokat kért a kérelmezőtől. Az adatokat és az indokolást olyan körben kérte, amellyel a kérelmező az általa megajánlott ajánlati ár teljesíthetőségét, a gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét tudja igazolni. Utalva a kérelmező által elmondottakra hangsúlyozta, hogy az indokoláskérésben megjelölt zárójelben lévő felsorolás nem taxatív, hanem

19 19 ebben a körben releváns adatokra utalt és ezt álláspontja szerint kifejezetten jelzi, hogy a felsorolás végén az stb. került rögzítésre, amely egyértelműen jelzi, hogy ezen túlmenően további adatok, tények szintén felhozhatóak az indokolásban. Kérelmező a munkadíjjal összefüggésben csatolt igazolást, amely több adatot tartalmazott, pl. a munkabérekről, járulékos költségekről. Ugyanakkor az indokolás nem tartalmazott semmilyen adatot a kivitelezés során felhasználásra kerülő anyagok díja tekintetében. Ez utóbbi körben csak egy árajánlatot csatolt, azonban annak tartalma nem volt egyértelműen beazonosítható, értékelhető. A csatolt beszállítói árajánlat hivatkozik mellékelt árazatlan költségvetés -re azonban az, hogy ez a hivatkozott árazatlan költségvetés mit tartalmazott, arra vonatkozóan semmilyen tény vagy adat nem került rögzítésre, így ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő nem is volt abban a helyzetben, hogy ezzel kapcsolatosan érdemi vizsgálatot végezhetett volna. Utalt arra, hogy a beszállítói ajánlat és a tárgyaláson véglegesített ellenszolgáltatásnak megfelelő költségvetés között az anyagárban mintegy 17 millió forint különbözet mutatkozott, erről azonban a kérelmező semmilyen nyilatkozatot nem csatolt, az eltérést semmilyen objektív ténnyel illetve adattal nem igazolta, azaz az indokolás e körben nem felelt meg a törvényi előírásoknak, illetőleg az általa kibocsátott indokoláskérésnek. Hivatkozott ajánlatkérő arra is, hogy a bírálat során egyrészt a piaci árakat vette a vizsgálata alapjául és e körben meg is keresett szakértőt. Ajánlatkérő csatolt egy Sáth és Társa Bt. (tervező) által tett nyilatkozatot, mely szerint megvizsgálta a kérelmező által benyújtott ajánlati dokumentációt, annak részét képező költségvetést, továbbá a hiánypótlás során benyújtott költségvetést. Ennek vizsgálata eredményeképpen azt állapította meg, hogy a hiánypótlás során becsatolt költségvetés drasztikus költségcsökkentést tartalmazott, a végleges ajánlati ár az eredeti ajánlati árnak mindössze 58%-a maradt. Hivatkozott arra is a tájékoztató, hogy a kérelmező költségvetésének tételes vizsgálata azt eredményezte, hogy szinte minden tétel árát drasztikusan csökkentette, példálózó felsorolásként hivatkozott a Gres lap burkolat anyagárára, amely eredetileg Ft volt és csökkentésre került Ft-ra, a polisztirol összetett hőszigetelő rendszer anyagára 80 mm hőszigeteléssel Ft-ról Ft-ra változott. Ezen árak körültekintő beszerzés, nyomott projektárak és/vagy gyenge minőségű anyagok esetén esetleg tarthatóak, de semmilyen tartalékra, nem várt költségre nem nyújtanak fedezetet és valószínűtlen, hogy minden tételnél tartani lehessen a nyomott árakat. Utalt arra is, hogy álláspontja szerint vannak olyan tételek, amelyek biztosan nem valósíthatóak meg az átdolgozott árak alapján: - betörésjelző rendszer anyagára Ft-ról Ft-ra (25%-ra), - számítógéprendszer anyagára Ft-ról Ft-ra (33%-ra), - meglevő épületrész elektromos felújítása Ft-ról Ft-ra, munkadíja Ft-ról Ft-ra (az eredeti összeg 5,7%-ára, illetve 14%-ára).

20 20 Azt is rögzítette a tájékoztató, hogy a szerződést ajánlatkérő átalányáron kívánja megkötni, így elvileg lehetséges egyes munkák nyeresége kompenzáljon más munkák veszteségét, azonban a hiánypótlás során becsatolt költségvetés nem tartalmazott olyan jelentősebb tételt, amely érdemi tartalékként funkcionálhatna. Ezzel összefüggésben a társaság azt nyilatkozta, hogy nagy valószínűséggel a kivitelezés veszteséges lesz, amely komoly kockázatot eredményezhet mind a kivitelező, mind pedig ajánlatkérő számára. Ajánlatkérő azt elismerte, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint nem kell kötelezően az ajánlati árak vonatkozásában tartalékot képezni, és az erre vonatkozó kalkulációt rögzíteni, azonban összevetve egyrészt a többi ajánlattevő által elvégzett kalkulációval, másrészt a kérelmező egyes tételeivel, ez is csak megerősítette abban a meggyőződésében, hogy az adott indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, ezen az áron megfelelően a szerződés nem teljesíthető. Ajánlatkérő nem tudott meggyőződni arról, hogy a kérelmező által megajánlott ajánlati ár megalapozott és hogy ez alapján a teljesítés valóban elvégezhető, ezért döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. Ajánlatkérő az indokolásban szereplő munkadíjra, foglalkoztatási létszámra, munkabérre és költségekre vonatkozó kérelmezői indokolást megalapozottnak tartotta. Ajánlatkérő döntőbizottsági kérdésre előadta, hogy az összegezésben az alapár és a tárgyaláson véglegesített ajánlati ár közötti jelentős különbségre vonatkozó megállapítása nem önálló érvénytelenségi ok, hanem az összegezésben egyébként megállapított érvénytelenségi okok alátámasztása. Az egyéb érdekelt Wiktori Kft. észrevételt tett, kérte az álláspontja szerint alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Az egyéb érdekelt észrevételében kérelmező által előterjesztett, majd a jogorvoslati tárgyaláson pontosított kérelme vonatkozásában észrevételt terjesztett elő abban a körben is, ahol a kérelmező pontosította a kérelmét az egyéb érdekelt által rögzítettek alapján. A kiegészítő költségvetés hivatkozott 6, 8, 9. és 10. tételek tekintetében a kiadott excel költségvetési kiírás került beárazásra, a cellák értéke a kiadottak szerinti, a program a megjelenítésben kerekítette az értéket. A belső víz csatorna szerelésénél az anyagköltség minimális mennyiségű, melyet az egyéb érdekelt a díj oldalon vett figyelembe. A 10% alatti alvállalkozóval kapcsolatos kérelmezői kifogással összefüggésben előadta egyéb érdekelt, hogy vitatja, hogy a kérelemben megjelölt valamennyi tevékenységfajta meghaladná a közbeszerzés értékének 10%-át. Az egyéb érdekelt a kivitelezéshez szükséges anyagokat saját maga vásárolja meg és ez nem haladja meg a közbeszerzés értékének 10%-át.